Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

r Tanácskozik a KGST XXXVI. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Kifejtette, hogy az 1981. évi népgazdasági tervek meg­valósítására hatottak a fűtő­anyag-, energia- és nyers­anyagproblémák megoldásá­nak bonyolult körülményei, az energiahordozók és számos nyersanyag kitermelési és be­szerzési költségeinek emelke­dése. Ez szükségessé teszi, hogy erősítsük a KGST-tag- államok közötti fűtőanyag­energetikai együttműködést országaink ésszerű szükségle­teinek teljesebb kielégítése céljából. Rámutatott: tagállamaink társadalmi-gazdasági fejlődé­sének jelen szakaszában kitű­zött feladatok megvalósításá­hoz elengedhetetlen a szoci­alista gazdasági integráció erő­sítése, az együttműködés eredményesebbé tétele. Végül arról szólt, hogy a végrehajtó bizottság folyama­tosan és céltudatosan arra tö­rekedett és intézkedéseket tett, hogy saját, valamint a KGST szervei és intézményei munkáját gyakorlatiasabbá, érdemibbé, ésszerűbbé tegye, a felesleges bürokráciát és for­malitásokat csökkentse. A kétségtelen előrehaladás mellett az eredmények még szerények és a munkát követ­kezetesen folytatni kell — mondotta Marjai József. Alekszej Antonov szóbeli kiegészítésének leglényegesebb megállapítása, hogy az atom- erőművi berendezések 1981— 1990 évi sokoldalú nemzetkö- közi gyártásszakosításáról és kölcsönös szállításáról 1979- ben aláírt sokoldalú 'egyez­mény alapvetően megvalósul. A KGST-országokban eddig szovjet műszaki segítséggel 4470 megawatt atomerőművi tel­jesítményt helyeztek üzembe. Tervezés és építés stádiumá­ban van további 13 000 mega­watt teljesítmény. Jóllehet, az eredeti elképzelésekhez képest az építkezések bizonyos elhú­zódásával kell számolni, or­szágainkban azonban általá­ban létrehozták az előirány­zott gyártókapacitásokat. Biztosított a szükséges doku­mentáció és a gyártás többi feltétele is. A létrehozott gyár­tókapacitások lehetővé teszik a széles körű atomerőmű-épí­tési program megvalósítását. A kölcsönös szállítások zömük­ben (az ütemterveknek megfe­lelően valósulnak meg. Nyikolaj Bajbakov az 1986— 1990. évi tervkoordinációs program fő sajátosságaként említette — szóbeli kiegészíté­sében —, hogy az kiterjed or­szágaink gazdaságpolitikája egészének egyeztetésére. Ez a széles körű egyeztetés egye­bek között elősegíti a nemzet­közi munkamegosztás kon­cepciójának közös kidolgozá­sát, az intenzív fejlesztésre történő átálláshoz és a szo­cialista gazdasági integráció továbbfejlesztéséhez szüksé­ges feltételek megteremtését. A program kijelöli az anyagi termelés területén a koordi­náció fő irányait, s szorgal­mazza, hogy tárják föl a köl­csönös áruforgalom növelésé­nek lehetőségeit, biztosítsák struktúrájának fejlesztését, te­gyenek hatékony intézkedése­ket a kölcsönös kereskedelem és az elszámolások teljesebb kiegyensúlyozására. Gurij Marcsuk szóbeli ki­egészítésében emlékeztetett a KGST XXXV. ülésszakán ho­zott határozatra, amely a mik­roprocesszor-technika fejlesz­tésére és széles körű népgaz­dasági alkalmazására sokol­dalú együttműködési program kidolgozását irányozta elő. A program tervezetét a KGST tudományos-műszaki együtt­működési bizottsága kereté­ben kidolgozták és egyeztet­ték, a KGST VB 103. ülése a tervezetet megvitatta és jóvá­hagyta, hogy azt a mostani ülésszak elé terjesszék. A program kidolgozását a szoci­alista országok viszonylagos elmaradása, s a tőkésországok által e téren alkalmazott em­bargó tette szükségessé. A program megvalósításától a KGST-országokban a mikro­processzorok és a mikro­processzoros eszközök, prog­ramok stb. iránti igények jobb kielégítése, a műszaki színvonal javulása, a termé­kek jobb versenyképessége és az árak kedvező alakulása várható. A napirendi pontok előadói­nak szóbeli kiegészítése után a küldöttségek vezetői szólal­tak fel. Elsőként Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke emelkedett szó­lásra. Nyikolaj Tyihonov beszéde f Tisztelt elvtársak! A jelenlegi ülésszakon lyan kérdések kerülnek meg­vitatásra, amelyek nagy jelen­tőségűek országaink szem­pontjából, éspedig: a követ­kező ötéves időszakra vonat­kozó népgazdasági tervek ko­ordinálásának rendje, együtt­működésünk a megszervezése néhány, műszakilag gyorsan fejlődő ágazatban, s a KGST- szervek feladatai az elkövet­kező időszakra, figyelembe véve az elmúlt év eredménye­it. Amint a KGST Végrehaj­tó Bizottságának beszámolója rámutat, a testvéri országok a gazdasági fejlődés feltételei­nek bonyolultabbá válása el­lenére, a szocialista gazdaság előnyeire támaszkodva és ki­aknázva a kölcsönös együtt­működés nyújtotta lehetősége­ket, alapjába véve teljesítet­ték az ötéves terv első évének előirányzatait. Egyetértünk az egyes országokban végbe­ment gazdasági fejlődés és kölcsönös együttműködés eredményeinek azzal az érté­kelésével, amely a végrehajtó bizottság beszámolójában szerepel. Ez az értékelés tükrözi a Szovjetunió gazdaságának helyzetét is. Egészébe véve elégedettek vagyunk az ötéves terv első' évének eredményei­vel, bár a szovjet gazdaság számára az elmúlt esztendő korántsem volt egyszerű. Le kellett küzdenünk az olyan objektív tényezőkkel összefüg­gő nehézségeket, mint a mun­kaerő-tartalékok növekedésé­nek csökkenése, a fűtőanya­gok* és a nyersanyagok kiter­melésére és szállítására for­dított kiadások növekedése. Megéreztük az egymást köve­tő harmadik rossz termésű esz­tendő következményeit is. Mindennek ellenére, hála a szovjet nép önfeláldozó mun­kájának, fontos lépést tettünk az SZKP XXVI. kongresszu­sa határozatainak, a XI. öt­éves tervnek a végrehajtása útján. A Szovjetunió nemzeti jövedelme .14 milliárd rubel­lel, ipari termelésének érté­ke 26 milliárd rubellel növe­kedett. Mintegy 200 nagy­üzemben kezdődött meg a termelés. Szélesebben felhasz­náltuk a gazdasági növekedés intezív tényezőit Megvalósí­tottuk azokat az intézkedése­ket, amelyeket a terv a nép­jólét fokozására írt elő. Emelkedett a nemzeti jöve­delem, az ipari termelés a többi KGST-tagországokban is. Örömmel állapítjuk meg, hogy fokozatosan helyreállt a nor­mális gazdasági folyamat Len­gyelországban. Együttműködésünk rendkí­vüli fontosságát szemléltetően bizonyítja, hogy a közösség or­szágai a szocialista piacról elégítik ki' importszükségléteik zömét a legfontosabb fűtő­anyagokból, nyersanyagok­ból, gépekből és gépi beren­dezésekből. Az elmúlt évben nőtt és majdnem 55 százalé­kot tett ki a kölcsönös áru­csere részaránya a KGST-tag- államok külkereskedelmi áru­forgalmában. Különösen fon­tos ez most, amikor az impe­rializmus nyíltan támadásba lendült a szocializmus erői el­len, igyekezvén aláaknázni gazdasági hatalmát. A nyolcvanas évek kezdeté­től nagymértékben kiéleződ­tek a tőkéspiac ellentmondá­sai, rosszabbodott a nemzet­közi helyzet. Az Egyesült Ál­lamok a konfrontáció útjára lépett, igyekszik saját céljai­nak alárendelni szövetségesei politikáját, saját szükségletei­hez idomítani a fejlődő orszá­gok gazdaságát és társadal­mi szerkezetét. Az Egyesült Államok és néhány NATO-or- szág uralkodó körei készek ál­dozatul odavetni az enyhülési folyamatot saját érdekeiknek. Az imperializmus veszélybe sodorja az egyetemes békét, fokozza a nemzetközi feszült­séget, a fegyverkezési hajszát, igyekszik a maga javára meg­bontani a katonai téren fenn­álló hozzávetőleges egyen­súlyt. E bonyolult körülmények között a Szovjetunió továbbra is következetesen- végrehajtja elvi békeszerető politikáját, azon munkálkodik, hogy meg­valósítsa az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott bé­keprogramot. A Szovjetunió, akárcsak a közösség más országai, kész bővíteni egyenjogúságon ala­puló gazdasági kapcsolatait a nyugattal. Amikor azonban meghatározzuk külgazdasági politikánkat, természetszerű­leg figyelembe kell vennünk, hogy az Egyesült Államok és azok az országok, amelyek az amerikai kormányzattal egy gyékényen árulnak, a mi szá­munkra megbízhatatlan keres­kedelmi partnerré válhat­nak. Azoknak, akik akadályozzák a nemzetközi kereskedelem 2 NÓGRÁD — 1982. június 9., szerda fejlődését, s megpróbálják e kereskedelmet a politikai zsa­rolás eszközévé tenni, el kel­lene gondolkozniuk afelől, nem ők húzzák-e majd a rö- videbbet­Az előadó ezután a népgaz­dasági tervek koordinációjáról szólt Az adott körülmények kö­zött elsőrendű fontosságú, hogy koncentráljuk az erőket a tudományos-műszaki hala­dás fő irányaira, hogy erősít­sük az energia-, anyag- és munkaerő-takarékos technoló­giák tudományos-műszaki alapjait, és hogy az automa­tizálásban és gépesítésben szé­les körben alkalmazzuk az elektronika legújabb vívmá­nyait. Jó indulást jelent a mikro­processzoros technika fejlesz­tésére előterjesztett együttmű­ködési program, valamint a mikroprocesszoros technika, az ipari robotok és a mikro­elektronika fejlesztésére vo­natkozó, aláírásra előkészített egyezménye. A szovjet fél pozitívan értékeli azt a mun­kát, amelyet a KGST tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottsága a program terve­zetének előkészítésében vég­zett, és kész aláírni az elő­terjesztett egyezményeket. Kibontakozóban van együtt­működésünk a korszerű tech­nológiának az egész társadal­mi termelést forradalmasító ágazataiban. Ezért nemcsak gazdasági, hanem nagy fontos­ságú politikai feladat is együttműködésünk fejlesztése a mikroprocesszoros technika létrehozásában és mielőbbi meghonosításában a népg’az- gaság valamennyi ágazatában. Az előadó felhívta a figyel­met az egyes országok leg­jobb tapasztalatainak tanulmá­nyozására. Elvtársak! Mint tudják, az SZKP Köz­ponti Bizottságának nemrég lezajlott ülése megvizsgálta országunk agrár-ipari komp­lexuma továbbfejlesztésének kérdéseit és jóváhagyta az éielmiszerprogramoL A benne megjelölt célokat alapjában véve belső erőforrásaink moz­gósításával tervezzük elérni. Folytatjuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-mű­szaki bázisának erősítését, e célból a következő ötéves terv. időszakban is fenntartjuk az ezzel kapcsolatos beruházá­sok magas szintjét. Javítjuk a termelés tervezésének, irányí­tásának és gazdasági ösztön­zésének mechanizmusát. Amikor maximálisan fel­használjuk saját lehetősé­geinket, azt is reméljük, hogy ságos, egyenjogú alapon tör- Elvtársak! az élelmiszerprogram valóra ténő kiépítéséért vívott har- Nagy és bonyolult felada­váltását a többi KGST-ország- kh_ tok állnak a szocialista gaz­gal való együttműködésünk is daság előtt. Végrehajtásukat segíteni fogja. Ügy véljük, különös figyel- előmozdítják majd azok a Az utóbbi években számot- met kell szentelni a sokolda- döntések, amelyeket a jelen- tevően bővült a KGST-tagor- lú együttműködés elményíté- légi ülésszak elfogad. A kö- szágok együttműködése a fej- sének olyan országokkal, ame- zösség országai egységének és lődő országokkal. Ebben is lyek a szocialista fejlődés út- összeforrottságának erősítése, tükröződik a szocialista kö- ját választották, elő kell moz- a szocialista integráció fej- zösségnek az a következetes dítanunk az érdekelt orszá- lesztése további sikerekhez politikája, hogy támogassa a gok bekapcsolódását a KGST vezető biztos utat nyit meg a felszabadult államokat a neo- tevékenységébe, hogy íoko- népeink javát, a világbékét és kolonializmus ellen, a nem- zatosan beilleszkedjenek ab- a világméretű haladást szol- zetgazdaságok gyorsított üte- ban s erősítsék gazdasági gáló gazdasági építőmunkában mű fejlesztéséért, nemzetközi kapcsolataikat a szocialista kö- — mondotta befejezésül Nyi- gazdasági kapcsolataik igaz- zösséggel. kolaj Tyihonov. Lázár György felszólalása — Figyelmet érdemlő ered­ménynek könyvelhetjük el, hogy országaink gazdasága a nehezebbé vált külső és bel­ső feltételek között is összes­ségében és alapjában véve az előirányzott terveknek megfe­lelően fejlődött, megtartotta, sőt növeite a világgazdaság­ban elfoglalt részarányát. Ez is arról tanúskodik, hogy a tőkésállamok egyes diszkri­minatív intézkedései és az Egyesült Államoknak az a szövetségeseire gyakorolt nyo­mása, hogy a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsának a népi állam védelmére ho­zott múlt évi decemberi szu­verén döntéseit ürügyül fel­használva gazdasági és pénz­ügyi bojkottot léptessenek életbe országainkkal szemben — gondjainkat növelték ugyan, de — nem érték el, nem is érhették el céljukat. Sokat mondó tény Megújulási képességünk­ről, társadalmi rendszerünk fölényéről tanúskodó, sokat mondó tény, hogy a mai, fe­szültségekkel és gazdasági vál­ságokkal terhes világban úgy­szólván csak a szocialista or­szágok képesek fenntartani a teljes foglalkoztatást, biztosí­tani a tudomány, a kultúra, az egészségügy, s általában az életkörülmények fejlesztésé­hez szükséges feltételeket. Amikor mérleget készítünk — folytatta Lázár György —, megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk, de egvetértve a már elhangzott megjegyzésekkel, magam is úgy vélem, az utóbbi évek fejleményei, s a mai helyzet fontos tanulságokkal szolgál­nak számunkra. Megerősítik annak a felismerésnek a he­lyességét, hogy még szoro­sabbra kell zárni sorainkat, hogv a gazdasági integráció elmélyítésével meg kell gvor- sítanunk az intenzív fejlődé­si szakaszra való áttérést, s az ehhez szükséges — tudo­mányos-műszaki, közgazdasá­gi, szervezeti — feltételek komplex rendszerének kiépí­tését. Ezt követően a magyar nép­gazdaság fejlesztésének fel­adatairól szólt. Gyakorlati munkánk alapja — mondot­ta — pártunk XII. kongresz- szusának határozata. Erre az ötéves tervidőszakra szerény növekedést irányoztunk elő. Fő feladatul azt tűztük ki, hogy helyreállítsuk a világ- gazdaság számunkra hátrá­nyos változásai következtében megbomlott külgazdasági egyensúlyt, s eközben meg­őrizzük elért vívmányainkat. Adottságaink miatt a külke­reskedelmi forgalomban bekö­vetkezett árveszteség akkora — cserearányaink mintegy 20 százalékkal romlottak —, hogy a behozatal és a kivitel egyensúlyba hozása és fizeté­si kötelezettségeink teljesítése — aminek a jövőben is ma­radéktalanul eleget kívánunk tenni — hatékonyabb terme­lés mellett is csak úgy lehet­séges, ha a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználását mérsékeljük. Az intenzív fejlődés termé­szetéből és az átalakult világ- gazdasági környezetből faka­dó követelmények — állapí­totta meg a kormány elnöke — minőségileg különböznek mindattól, aminek a megelő­ző időszakban kellett megfe­lelnünk. Ezért határoztuk el iparunk és mezőgazdaságunk termelési szerkezetének adott­ságainkkal összhangban álló korszerűsítését, ezért kezdtünk hozzá olyan újabb programok megvalósításához, mint a mik­roelektronika fejlesztése, az energiagazdálkodás raciona­lizálása, a fehérjetakarmány­bázis kiszélesítése, a másod- nyersanyagok hasznosítása, s jelenleg készítjük elő az anyagtakarékosság fokozásá­nak komplex programját. Ugyancsak a 'már említett okok miatt folytatjuk a tervezési módszerek, a központi és a vállalati irányítás eszközei, az árrendszer, az érdekeltségi vi­szonyok, a szervezeti rendszer, a munkakultúra olyan tovább­fejlesztését, amivel jobb fel­tételeket teremthetünk az új, •a korábbinál nagyobb köve­telmények kielégítéséhez. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az irány, amit kö­vetünk, jó. Erről fontos té­nyek tanúskodnak. 1981-ben növekedett a termelés, meg­őriztük az elért életszínvona­lat, javítottuk a külgazdasági egyensúlyt, ötéves tervünk jóváhagyása óta azonban a világgazdaságban — a keres­kedelmi és a pénzügyi szférá­ban egyaránt — további rom­lás következett be. Gondjain­kat növeli, hogy más, gyak­ran a saját munkánk fogya­tékosságaiból származó okok miatt is voltak forráskiesések. Mivel a fő célt, vagyis az egyensúly helyreállítását és az életszínvonal. egyidejű megőrzését nem adhatjuk fel, az évi tervünkben tovább kel­lett mérsékelnünk a növeke­dés ütemét, s ezzel együtt a nemzeti jövedelemnek a be­ruházásokra és a készletekre fordítható részét. Tovább fo­koztuk a vállalatok iránt tá­masztott követelményeket, újabb lépéseket tettünk a jobb munkával feltárható tartalé­kok mozgósítására. Áruforgalom — kooperáció — A KGST Végrehajtó Bi­zottság jelentése — folytatta — helyes és figyelmet érdemlő elemzést ad a legutóbbi ülésszak óta végzett munkáról. Szíve­sen csatlakozom azokhoz a megállapításokhoz, amelyek méltatják együttműködésünk hozzájárulását országaink gaz. dasági fejlődéséhez, ugyanak­kor helyeslem a kritikai meg­jegyzéseket is. Különösen fon­tosnak tartom azt a figyelem- felhívást, amely kiemeli, hogy az aktuális tennivalók között el -5 helyen az érvényben lévő megállapodások következetes végrehajtása, az áruforgalom és a kooperációs kapcsolatok kölcsönös és folyamatos bőví­tése áll. A jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. Beszédét a következőkkel folytatta: Aligha lehet kétséges, hogy a KGST-tagállamok iparának, sőt szélesebb értelemben szá­mos más ágazatának haté­konyságát nagyban befolyá­solja az elektronikai ipar, a robottechnika fejlesztése, a mikroprocesszorok gyártása és alkalmazása. Az ülésszak al­kalmával aláírásra kerülő sokoldalú általános egyezmé­nyek megfelelő kereteket biz­tosítanak ahhoz, hogy orszá­gaink e rendkívül fontos ágazatokban a kutatási, fej­lesztési feladatok megoldása, a termelési tapasztalatok köl­csönös átadása és hasznosí­tása terén eredményesen mű­ködjenek együtt. Hasonlókép­pen megelégedéssel szólhatok arról, hogy a jövő szempont­jából ugyancsak meghatáro­zó jelentőségű atomenergeti­kai gépgyártásban már kiala­kult, illetve kialakuló munka- megosztás, iparágaink egész sorában új ösztönzést és len­dületet ad a különleges igé­nyeket kielégítő technikai színvonal elérésére. Az 1986—1990. évi tervkoor­dináció programjáról szólva a Minisztertanács elnöke hang­súlyozta: egyetértve Tyihonov elvtárs felszólalásával, a ma­gunk részéről is nagy jelen­tőséget tulajdonítunk annak, hogy a két- és sokoldalú együttműködésben a gazdasá­gi hatékonyság növelésével és a termelés intenzifikálásával összefüggő feladatok kerülje­nek előtérbe. Örömmel nyugtázom — mondotta —, hogy a tervkoor­dináció programja számol e követelményekkel. Neveze­tesen azzal, hogy a népgazda­sági tervezés és koordináció eszközeivel is több biztosí­tékot teremtsünk a műsza­ki-tudományos eredmények gyorsabb bevezetése, az ener­gia- és anyagmegtakarító technológiák fejlesztése, a gyártásszakosítás és a koope­ráció elmélyítése számára. Kölcsönösségre alapozva A továbbiakban T.árár György röviden utalt az együtműködés feltételrend­szerének javításával kapcso­latos teendőkre. Ma — mon­dotta —amikor a gazdasági integrációt is elsősorban az in­tenzív fejlődés kibontakozta­tásának szolgálatába kell ál­lítani, minden korábbinál na­gyobb szükség van rá, hogy a KGST közgazdasági rend­szere aktívabban támogassa a termelési, tudományos-műsza­ki együttműködésben kitű­zött feladatok x megvalósítá­sát, erősítse az együttműködés kiszélesítésében való érde­keltséget és több garanciát nyújtson a kötelezettségek kölcsönös és tervszerű teljesí­tésére. Hasonlóképpen nagy fontos­ságot tulajdonítunk annak, hogy kezdeményezőek legyünk a KGST-n kívüli országokkal folytatott egyenjogú és köl­csönös előnyökre alapozott gazdasági együttműködés bő­vítésének elősegítésében. Indo­koltnak tartjuk, hogy a KGST tagállamai kiemelt figyelmet fordítsanak a fejlődő orszá­gokkal való kapcsolatok széle­sítésére. Ügy véljük, a különböző társadalmi berendezkedésű or­szágokkal, ideértve a fejlett tőkésországokkal fennálló, a kölcsönös érdekekre és az egyenjogúságra alapozott gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sének szorgalmazásával nem csupán gazdasági, hanem po­litikai érdekeket is szolgá­lunk, mert ezek részei azok­nak az erőfeszítéseknek, ame­lyeket országaink az enyhü­lési folyamatokhoz való visz- szatérés érdekében tesznek. Végezetül szeretném biztosí­tani önöket, hogy ami minket illet, pártunk határozatainak, népünk akaratának és legsa- játabb nemzeti érdekeink­nek megfelelően — a jövő­ben is mindent megteszünk, hogy aktív részvételünkkel hozzájáruljunk a szocialista gazdasági integráció teljesebb kibontakoztatásához, közös ügyünk szolgálatához — fe­jezte be felszólalását Lázár György. Tegnan felszólalt az ülés­szakon valamennyi küldött­ségvezető, valamint a megfi­gyelői státusban jelenlevő küldöttségvezetők is. A KGST XXXVI. ülésszaka ma foly­tatja munkáját. (MTI) N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents