Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYES0UETEK1 1 AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA PJA XXXVIII. ÉVF, 133. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JÚNIUS 9., SZERDA Á tartós és egyenjogú gazdasági kapcsolatok jegyében Megnyílt a KGST XXXVI. ülésszaka Kedden Budapesten a barátság és a testvé­ri együttműködés légkörében megkezdte mun­káját a KGST XXXVI. ülésszaka. A szovjet delegációt Nyikolaj Tyihinov, a bolgárt Gri- sa Filipov, a csehszlovákot LMbomir Strougal miniszterelnök, a kubai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes, Kuba állandó KGST-képviselője, a lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, a mon­gol küldöttséget Zsambin Batmönh, a Német Demokratikus Köztársaságét Willi Stoph, a román küldöttséget Constantin Dascalescu mi­niszterelnök, a vietnamit To Huu, a minisz­tertanács elnökhelyettese, a jugoszláv kül­döttséget — amely a KGST és a JSZSZK kö­zötti együttműködési megállapodásnak meg­felelően vesz részt a tanácskozáson — Zvone Drágán, a szövetségi végrehajtó tanács alelnö- ke vezeti. Megfigyelőként részt vesz az ülés­társaság küldöttsége Abdul Madzsid Szárbo- land miniszterelnök-helyettes, az Angolai Né­pi Köztársaságé Lopo Fortunato Ferreira do Nascimento tervezési és külkereskedelmi mi­niszter, a szocialista Etiópiáé Tay Gulilat, a központi tervezési és fejlesztési forradalmi mozgalom legfelsőbb tanácsának főtitkár-he­lyettese, a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaságé Mahmud__ Szaid Maadi pénzügymi­niszter, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saságé Saly Vongkhamsao, a minisztertanács elnöhelyettese és a Mozambiki Népi Köztár­saság küldöttsége Marcelino Dos Santos, a Frelimo Párt Központi Bizottságának gazda­ságpolitikai titkára vezetésével. Jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a szer­vezet több más vezető munkatársa, valamint a KGST-országok közös intézményeinek szá­mos képviselője. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyi­totta meg. Köz­ösükön az Afganisztáni Demokratikus Lázár György megnyitó beszéde lés, a különböző társadalmi berendezkedésű országok kö­zötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésének útjára való visszatérést. Kedves elvtársak! Kedves vendégeink! Sokszor elmondottuk, hogy közösségünk számára milyen nélkülözhetetlen, semmi más­sal nem pótolható segítséget jelent az a sokoldalú testvéri együttműködés, amit a Szov­jetunióval folytatunk, az, hogy építhetünk gazdag tapasztala­taira, amit mindenkor kész önzetlenül megosztani velünk. Kedves elvtársak! Kedves vendégeink! Amikor ismételten szívből köszöntőm önöket, egyben azt kívánom, hogy érezzék ma­gukat jól hazánkban, a Ma­gyar Népköztársaságban. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa XXXVI- ülés­szakát megnyitom. Lázár György a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében üdvözölte a KGST XXXVI. ülésszakára ér­kezett küldöttségek vezetőit, az ülésszak résztvevőit, majd a következőket mondotta: A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa Budapesten leg­utóbb hét évvel ezelőtt, 1975- ben ülésezett. Közvéleményünk mint akkor, most is örömmel fogadta és megtisztelőnek tart­ja, hogy a KGST legmagasabb fóruma hazánkat választotta tanácskozása színhelyéül. Re­mélem és hiszem, önöknek al­kalmuk lesz meggyőződni róla, milyen mélyen gyökerező őszin­te megbecsülés él népünkben testvéri országaink gazdasági együttműködésének e közös szervezete iránt, amely immár több mint harminc éve tölti be felelős és nemes küldetését. Ülésszakunkat ezúttal is nagy érdeklődés előzd meg. Ügy vé­lem, a várakozás jogos. A KGST ülésszakai mindig jelen­tős események, amelyek fontos állomásai a szocialista gazda­sági integráció előrevitelének. Tervezett napirendünket is­merve bizonyos vagyok benne, hogy ez most is így lesz. Tanácskozásunkon számba vesszük a szófiai ülésszak óta végzett együttes munkát, mér­legre tesszük annak eredmé­nyeit és gyengéit, s ennek alap­ján kijelöljük a további tenni­valókat. Áttekintjük, hogyan teljesül az atomerőművi beren­dezések gyártásszakosítására, kooperációjára és kölcsönös szállítására megkötött sokoldalú kormányközi egyezmény. Meg­vitatjuk a mikroprocesszoros technika fejlesztésére és alkal­mazására, az ipari robotok kifejlesztésére, valamint a szi- nestelevízió-gyártásban java­solt együttműködési programo­kat, meghatározzuk az e te­rületeken lehetséges szakosí­tás és kooperáció megszerve­zésének feladatait. Meghatá­rozzuk az 1986—1990. évi nép- gazdasági tervek összehangolá­sának programját. Végül, de nem utolsósorban arról is vé­leményt cserélünk, mit kell tenni együttműködésünk más területein ahhoz, hogy ered­ményesebben oldjuk meg a szocialista építés időszerű fel­adatait. Jelképnek is beillik, hogy ülésszakunkra nem sokkal az­után kerül sor, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs új, nagy horderejű javaslatokat bizonyítékai a Szovjetunió sei- a megnyitó után elfogadták tett a fegyverkezési hajsza lárd békeakaratának, annak a a tanácsülés munkarendjét és megállítására, sót, olyan egy- szándékának, hogy tárgyalási ügyrendjét, majd megkezdték oldalú elhatározásokat jelen- készségéi konkrét tettekkel a napirendén szereplő kér- •tett be, amelyek cáfolhatatlan igazolva elősegítse az eryhii- dések megvitatását. Beszámoló — a napirend vitája Marjai József miniszter­elnök-helyettes, hazánk állan­dó KGST-képviselője, a VB soros elnöke előterjesztette a végrehajtó bizottság beszá­molóját a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának te­vékenységéről a tanács XXXV. és XXXVI. ülésszaka között. — Az atomerőművi beren­dezések 1981—1990. évi sok­oldalú nemzetközi gyártássza­kosításáról és kooperációjá­ról, valamint kölcsönös szál­lításáról szóló egyezmény megvalósításának menete cí­mű napirend előadója Alek- szej Antonov, a szovjet kor­mány miniszterelnök-helyet­tese; — A KGST-tagállamok 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordinációjának prog­ramtervezete, valamint tájé­koztató az 1981—1985. évi tervkoordináció keretében egyeztetett együttműködési in­tézkedések teljesítésének me­netéről és az együttműködés bővítésének további lehető­ségeiről címűé pedig Nyiko­laj Bajbakov szovjet minisz­terelnök-helyettes. — A mikroprocesszoros tech­nika fejlesztésében és széles körű népgazdasági alkalma­zásában való együttműködés 1982—1990. évi programjának tervezetét Gurij Marcsuk, a szovjet kormány elnökhelyet­tese ismertette. — A tanács XXXVII. ülés­szakának időpontjára és elő­zetes napirendjére Nyikolaj Faggyejev tett javaslatot. Marjai József a végre­hajtó bizottság beszámolójá­hoz fűzött szóbeli kiegészítés­ben rámutatott, hogy a KGST- tagállamok a nehezebbé és bonyolultabbá vált külső és belső feltételek közepette alapjában véve teljesítették az Ötéves terv első esztendejének feladatait. Az 1981-ben elért közel 2 százalékos növekedés — az általános világhelyzet tükrében — nem lebecsülen­dő gazdasági teljesítmény. A szocialista gazdasági integrá­ció országaink gazdasági fej­lődésének fontos stabilizáló tényezője. Az egymás közötti kereskedelem éves értéke meghaladja a 120 milliárd ru­belt. A KGST-tagállamok alá­írták az 1981—1985. évi ke­reskedelmi megállapodásokat. Az előttünk álló időszakban a vállalt kötelezettségek ma­radéktalan teljesítése, a köl­csönösen előnyös bővítés le­hetőségeinek feltárása és meg­valósítása a mai viszonyok kö­zött különleges jelentőségű feladat. Szólt a KGST-tagállamok és a fejlődő országok külkeres­kedelméről, amelynek érté­ke 1981-ben 21 százalékkal növekedett és az érdekelt KGST-tagállamok 92 fejlődő országnak nyújtottak gazda­sági és műszaki segítséget. El­mondta, hogy országaink az erősödő diszkriminációs in­tézkedésekkel szemben to­vábbra is a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekednek a fej­lett tőkésországokkal, ame­lyekkel az elmúlt évben 8 százalékkal bővült külkeres­kedelmi forgalmunk. (Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön: Marjai József, az ülésszak elnöke, a végrehajtó bizottság beszámolójá­hoz szóbeli kiegészítést fűz. A BRG salgótarjáni gyáregységében igényes munkával elé-’ gitik ki a hazai megrendelőkön túl az exportvevőket. A! különböző típusú és teljesítményű rádió adó-vevő berende­zéseik telepített és hordozható kivitelben készülnek. A KGST-országok között az egyik legnagyobb vevőjük a Szov­jetunió. A megbízható minőségű árut a legkorszerűbb auto­matikus ellenőrző készülékkel vizsgálják — képünkön —} mely a rádió adó-vevők paramétereit írásban is rögzíti. —kj-3 Jól haladnak a takarmánybetakarítással Továbbra sem kényezteti el az idő a mezőgazdaságot. A májusi 15—30 milliméternyi csapadék után a június is adós maradt az esővel, hét­főn is jobbára csak a megye- székhelyen esett, és mintha Medárd is később akarná ün­nepelni névnapját. Ez annál is kedvezőtlenebb, mert alig néhány nagyüzemben tudnak öntözni, a mezőgazdasági te­rület elenyészően kis száza­lékán. így érthető, hogy nagy a keletje a szécsényi Agro­kémiai Közös Vállalat repü­lőgépe és helikoptere által végzett légi növényvédelmi munkának, a lombtrágyázás­nak. Mindkét gép teljes ka­pacitással dolgozik, bár mun­kájukat nehezíti a szél és a nagy meleg. Utóbbi miatt a növényvédő szerek nagy részét csak reggel, illetve este tud­ják kijuttatni, mert a 25—30 fokos hőmérséklet miatt le­perzselnék a növényzetet A melegben viszont hatásosab­ban irthatják a burgonyabo­garakat, s az ellenük való vé­dekezés is egyik fontos fel­adat ezekben a napokban. A megyében befejezéshez közeledik a pillangós takard mánynövények első kaszálás sa. A tavaszi szárazság kó«i vetkeztében a gazdaságokba® a vártnál jóval kevesebb Ilh cérna került eddig a kazlak-- ba, s a betakarítás — a ki­sebb termés miatt — gyor­sabban halad. Sok helyütt kaszálják a réteket, legelőket is. A szécsényi termelőszövet­kezetben a héten kezdteifl meg nyolc betakarítógéppel a fűtenmés betakarítását. A tíz szállítójármű naponta mint­egy 300 tonnányi takarmány- nakvalót szállít be a földek­ről, amelyből fűszenázst ké­szítenek. A jelek szerint mintegy tíz nap alatt végez­nek ezzel a munkával, a ter­vezett harminc helyett. Az ok itt is a szárazságból adódó kisebb hozam, A nagyüzem­ben egyébként két műszak­ban öntözik a burgonyát, a silókukoricát és a szamócát, hetente 100 hektárra juttat­nak ki 30 milliméternyi eső­pótló vizet. A növényvédelmi munkával lényegében végez­tek, a helikopter tegnap a burgonyaföldeket permetezte. Elkészült a 21-es út új szakaszának létesítési javaslata Salgótarján lakóinak köz­érzetét hosszú időn keresztül befolyásolja majd a városon áthúzódó 21-es számú főút új szakaszának építése. A Haza­fias Népfront Salgótarján vá­rosi Bizottságának várospoli­tikai munkabizottsága éppen ezért hívta össze tegnap dél­után a népfront székházában a szakembereket, a népfront­aktivistákat, hogy megvitas­sák a városképet is formáló, a litkei csomópont és a Kő­virág eszpresszó közötti új 21-es út szakaszának létesíté­si tervét. A tervről Fráter István, a megyei tanács épí­tési osztályának csoportveze­tője tájékoztatta a munkabi­zottság tagjait. Az Üt-, Vasúttervező Vál­lalat, a KPM Salgótarjáni Közúti Igazgatósága megbízá­sa alapján elkészítette a 21-es számú 'jút párhuzamos. új szakaszának munkaközi, úgv- nevezett organizációs tervét. Ez a korábban elkészült ta­nulmányterv-változatokból a legkedvezőbb műszaki megol­dásokat tartalmazza. Az áj szakasz 1,3 kilométer hosszú, közúti 'elüljáróval keresztezi a Hatvan—Somoskőújfalu vas­útvonalat és csatlakozik egy úgynevezett Y csomóponttal a Vöröshadsereg és a Salgó út­hoz. A vasúti felüljáró össze­sen 374 méter, lábakra emelt útszakaszt jelent. Az organi ciós munkaközi terv 185 millió forint becsült értékű munkát jelent és 3 év és nyolc hónap alatt tervezik megvalósítani. A munkaközi terv a kivitelezés, a terület­előkészítés, pénzügyi finanszí­rozás ütemezésére tesz javas­latot és hét építési szakaszra bontja a kivitelezést. A terü­let-előkészítésben a helyi ta­nácsnak van kiemelt felada­ta. Az útszakasz alatt három helyen — a litkei csomóoont- ban, a postai aluljáró foly­tatásában és a Kossuth La­jos utca gyalogosforgalmá­nak átvezetésére — gyalogos­aluljárót kell építeni, majd az Y csőm ónont helyén több épü­letet kell szanálni. Ennek ér­téke a lakásalappótlással együtt mintegy 60 millió fo­rint. __ A munkabizottsági ülésen elhangzottak alapján a terv módosítható és ésszerű javas­latokkal korrigálható. Éppen ezért széles körű társadalmi vitára bocsátják a javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents