Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

Véget ért a JKSZ kongresszusa Franciaország '82 (1.) Egy esztendő mérlege Márkus Gyula és Váradi Emil, az MTI tudósítói jelen­tik: A JKSZ XII. kongresszusa kedden, tanácskozásának utol­só napján délelőtt bővített, teljes ülést tartott. Előterjesz­tették és elfogadták a hat munkabizottság jelentéseit. A kétnapos munkabizottsági tanácskozásokon a küldöttek elismeréssel szóltak az elmúlt négy év szocialista építő­munkájának eredményeiről, ae határozottan rámutattak nehézségeire és hiányosságai­ra is. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak az ország gazdasági stabilizációjának problémáira, az önigazgatási rendszer további tökéletesíté­sére, a JKSZ vezető szerepé­nek szilárdítására, s a jugo­szláv el nem kötelezett külpo­litika lépéseinek meghatáro­zására. Teljes mértékben egyetértés alakult ki abban, hogy a leg­közelebbi években a JKSZ fi­gyelme középpontjában az or­szág gazdasági stabilizációjá­nak kell állnia, s a gyakorlat­ban valóra kell váltani a köz­ponti bizottság erre vonatkozó legutóbbi határozatát, irány­elveit. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági stabilizáció hosszú távú feladat, és minden kom­munistától, az egész társada­lomtól nagy erőfeszítéseket követel meg. A kongresszusi küldöttek határozatokban rögzítették a JKSZ-nek a társadalmi-gaz­dasági viszonyok . fejlesztésé­ben, a szocialista önigazgatás politikai rendszere, valamint a honvédelmi és társadalmi önvédelem erősítésében, az oktatás, a nevelés, a kultúra és a tudomány önigazgatású átalakításában, továbbá a párt eszmei-politikai és cselekvési egysége, vezető szerepe szi­lárdításában megvalósítandó feladatait. A kongresszus határozatot hozott a JKSZ-nek a békéért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért és a szoci­alizmusért folytatott harcban betöltendő szerepéről, majd külön határozatban élesen el­ítélte Izrael újabb agresszió­ját, s követelte az izraeli csa­patok azonnali kivonását. Határozatot szavaztak meg a JKSZ szervezeti szabályza­tának módosításáról és kiegé­szítéséről. Ez egyebek között rögzíti a kollektív munkára és felelősségre vonatkozó titói elveket, a vezető tisztségvise­lők megbízási idejét, rendsze­res rotációját. A határozatokból egyértel­műen kitűnik, hogy a küldöt­tek a XII. kongresszust a folytonosság kongresszusának értékelték, amelynek határo­zatai egyértelműen állást fog­lalnak a szocialista önigazga­tási rendszer további erősíté­se, valamint az ország el nem kötelezett külpolitikai vo­nalának töretlen folytatása mellett. A kongresszus a határoza­tok megszavazása után meg­tartotta záróülését, amelyen Mltja Ribicsics elnökölt. A küldöttek megválasztották a JKSZ új, 163 tagú Központi Bizottságát. A központi felü­gyelő bizottság 15, a szerve­zésügyi pedig 24 tagból áll. Ezt követően Mitja Ribicsics mondott záróbeszédet. Méltat­ta Tito elnök forradalmi te­vékenységének történelmi je­lentőségét, s hangoztatta, hogy a jugoszláv kommunisták kö­vetkezetesen folytatják a Tito életében kidolgozott bel- és külpolitikáját, erősítik a szo­cialista önigazgatást és síkra szállnak az el nem kötelezett­ség eredeti elveinek érvénye­süléséért. A legközelebbi évek kulcsfeladataiként az ország nemzetei és nemzetiségei egyenjogúságának szilárdítá­sát, a nacionalizmus elleni harcot, a hosszú távú gazda­sági stabilizációs politika egy­öntetű végrehajtását, a kom­munisták felelősségének foko­zását, s a párt tömegkapcsola­tainak erősítését jelölte meg. Tavaly májusban több mint két évtizedes jobboldali ura­lom után Franciaországban a baloldal szerezte meg a ha­talmat. Francios Mitterrand, az új köztársasági elnök győ­zelme rég látott örömünnep volt: a forradalom terén, a Bastille téren újonngott dalolt Párizs népe. Aztán júniusban, a nemzetgyűlési választáson is baloldali többség született Testet öltött hát sok-sok mil­lió francia számára a remény, az áhított változás ígérete. Azóta egy bő esztendő telt el. A parlamentben rendre születtek a reformok, a tör­vények, amelyek a széles körű demokratizálódást a társa­dalmi igazságtalanságok kikü­szöbölését, a produktívabb gazdasági rend kialakítását hivatottak elősegíteni. A bal­oldal kormánya sorra váltja valóra a választások idején tett ígéreteit. HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK Hogy szómba vehessük az elmúlt esztendő eredményeit talán nem érdektelen a vá­lasztási hadjárat idején meg­hirdetett program néhány cél­kitűzését idézni — mondták nemrég Párizsban szocialista párti beszélgetőtársaim. — Azonnali és hosszú távú intéz­kedések a munkanélküliség elleni küzdelemre, a fiatalok javára»; a munkaidő fokoza­tos csökkentése 35 órára; a munkakörülmények javítása és a munkahelyek megvédése; a nyugdíjjogosultsági korha­tár leszállítása; a minimálbér, a családi, öregségi, rokkant­sági járulékok és nyugdíjak emelése; az iskolarendszer reformja; a szakszervezeti és politikai szabadsági ogpk blz­Egy emlékezel« fotó tavaly májusból: a lelkes tömeg Mit­terrand győzelmét ünnepli Párizsba. tosítása; a dolgozók vállalaton belüli jogainak kiterjesztése; a hatalom decentralizálása — sorolják. Figyelmet érdemlő lista, még így nagyjából is. 3500 FRANK És az államosítás? Azt csak később foglalták törvénybe. A választási programban még nem szerepelt, mert akkori­ban e tárgyban a kommunis­ták és a szocialisták vélemé­nye eltért egymástól. Csak később jutottak megegyezés­re az államosítás mértékét il­letően. Érdemes gyorsmérleget ké­szíteni: mi minden történt aj eltelt egy év alatt? Beszélgetőpartnereim lelke­sen sorolták a már beváltott ígéreteket. Jelentős államo­sítást döntéseket hoztak: a nagyipar és a bankhálózat fontos láncszemei kerültek ál­lami kézbe. 40 óráról 39-re csökkentették a heti munka­órák számát. Igaz, volt és van vállalat, ahol a szerve­zett dolgozóknak a tulajdo­nossal szinte ölre kellett men­niük, hogy a csökkentéssel együtt ne nyirbálják meg a kereseteket. A kormány el­ső intézkedései között havi 3500 frankra emelte a fizeté­sek alsó határát. Ez jelentős szociális lépés, tekintettel a súlyos inflációra: 1977 és ’81. között ugyanis évente átlag 11 százalékot romlott a frank értéke, ugyanakkor a bérek emelkedéséhek üteme alig érte el az évi két százalékot. ÜZEMI JOGOK Űj törvény született az is­kolarendszer reformjáról, a decentralizáció törvényének elfogadásával pedig várható­an nagyobb önállósághoz jut­nak a városok, települések. Folyik a dolgozók üzemi jo­gairól szóló törvénytervezet vitája a képviselőházban. In­tézkedést hoztak a sajtó, a rádió és a televízió reformjá­ról. A Mauroy-kormány tehát egy év múltán ígéreteinek tükrében is bátran szembe­nézhet önmagával. És a munkanélküliség? Valkó Mihály Következik: 2. Küzdelem tt munkanélküliséggel. Hazánkba érkezett a malaysiai külügyminiszter . Púja Frigyes külügymi- Malaysia külügyminisztere, niszter meghívására kedden Vendége tiszteletére Púja Fri- hivatalos látogatásra Magyar- gyes este díszvacsorát adott a országra érkezett Tan Sri Mu- Külügyminisztérium vendég- hammad Ghazali Bin Shafie, házáhan. Arafat találkozott a libanoni vezetőkkel Jaaszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadltási Szervezet VB-^linöke kedden hajnalban tanácskozott a libanoni veze­tőikkel. Jól értesült források szerint a találkozón a liba­noni vezetők, Szárkisz elnök és Vazzan kormányfő, beszá­moltak Arafatnak azokról a tárgyalásaikról, amelyeket Philip Habib amerikai külön- megbízottal folytattak. Bár a palesztin vezetés ha­tározottan cáfolta a megadás­ról és annak különböző mó­dozatairól terjedő híresztelé­seket, Arafat és a libanoni vezetők találkozója után egy újabb hasonló változatról számolt be az UPI amerikai hírügynökség. A magas ran­gú libanoni kormányfő írásra hivatkozó jelentés szerint Szárkisz és Vazzan olyan ja­vaslatot adott át Habibnak, amelynek alapján a palesztin fegyveres erők egy vagy két dandárját besoroznák a liba­noni kormányhadseregbe, a többi pedig elhagyná Liba­nont. A terv alapján a PFSZ- vezetés állítólag áthelyezné főhadiszállását egy Bejrúton kívüli, még eil nem döntött helyre. Jasszer Arafat a palesztin harcosokhoz intézett felhí­vásában bátorságra és kitar­tásra buzdított. A Wafa pa­lesztin hírügynökség által is­mertetett üzenetben Arafat „nevetséges” kitalálásoknak nevezte azokat a híreket, mi­szerint palesztin harcosok ez­rei hagyják el Bejrútot fehér . zászló alatt. Arid Sáron izradi hadügy­minisztert hétfőn a knesszet külügyi és hadügyi bizottsá­gában desen bírálták, mert —, mint mondták — félreve­zette a kormányt a Libanon elleni támadás okait illetően. A Simon Peresz vezette mun­kapárti ellenzék támadta a hadügyminisztert, amiért az agresszió „túlment azon a meghirdetett célon, hogy Défl- Libanonból távolítsák el a palesztinokat”. (MTI) Legnagyobb élmény: látni a Földet Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: A legnagyobb élmény az el­ső francia űrhajós számára is a világűrből figyelni a földet, s különösen Franciaországot, saját szűkebb hazáját, Bre- tagnet. Erről beszélt a fran­cia újságírók kérdésére vála­szolva Jean-Loup Chrétien a Szaljut—7 űrállomáson, illet­ve a földi irányító központ­ban hétfőn este tartott nem­zetközi „űr-sajtókonferenci­án”. A francia és a szovjet új­ságírók kérdéseit az irányító­központ továbbította az ötta­gú személyzetnek: az űrhajó­sok élő televíziós adásban vá­laszoltak. Az újságírók igen jókedvű, elégedett űrhajósok­kal találkozhattak a képer­nyőn, de a legboldogabb két­ségkívül a francia volt. „Már az első űrhajósok elmondot­ták, hogy milyen csodálatos a világűrből a föld — jelen­tette ki. — Ezt azonban el sem lehet képzelni addig, amíg nem nyílik alkalom arra, hogy személyesen is meggyőződ­jünk erről.” A személyzet szovjet tagjai elmondották: kitűnően tud­nak együtt dolgozni francia társukkal, aki az út során ki­válóan képzett és igen tehetsé­ges űrhajósnak bizonyult — sőt, gondos házigazdának is, amikor francia ételekből ren­dezett vacsorát a Szaljuton. Közölték, hogy kényelmesen tudtak elhelyezkedni, noha ez­úttal első ízben dolgoznak öten a Szaljut űrállomáson? Dzsanibekov, a közös expedí­ció parancsnoka, aki már két­szer is járt a jelenlegi űrállo­más elődjén, elmondta: a földi gyakorlás során sok-sok órát töltöttek a Szaljut makettjé­ben — valóságban azonban minden más’ a hatalmas komplexum „él” a világűrben, s természetesen egészen más a munkát súlytalanul végezni, mint a földön, a gravitáció hatása alatt. A két fedélzeti mérnök: Le- begyev, az állandó személyzet és Ivancsenkov, a nemzetközi űrexpedíció mérnöke arról számolt be a sajtókonferenci­án, hogy kitűnően tud együtt dolgozni. Ez annál is inkább érthető, mert mindketten a moszkvai repülésügyi főisko­la növendékei voltak, s ezút­tal első ízben a nevezetes fő­iskola két növendéke dolgozik egyszerre a világűrben. í NÓGRÁD — 1982. június 30., szerda Irak kivonult Iránból Az iraki csapatok kedden befejezték teljes kivonulásu­kat a 23 hónappal ezelőtt kez­dődött háború során megszállt iránti területekről — jelentet­te az Ima iraki hírügynök- ség. A kivonulást Szaddam Husszein iraki elnök rendelte el június 20-ám. A visszavo­nulásról szóló bagdadi jelen­tés szerint az iraki csapatok most a határ mentén, harc- készültségben helyezkednek el. Bruszt László, az MTI mun­katársa írja: Az iraki visszavonulás —, amelyről nem tudni, magá­ban foglalja-e a vitatott, mint- eg” 500 négyzetkilométeres területet is — nem jelenti a háború végét. Teheránban már a visszavonulás megkez­désekor bejelentették: a kivo­nulás a háború befejezésé­nek csupán egyik feltétele. Irán követeli még az agresz- szor megbüntetését, kártérí­tést a háborús károkért, az Iránba toloncolt iraki perzsák és síiták repatriálását, s sza­bad átvonulást az iráni csa­patoknak Libanon felé Irakon keresztül. Az iraki visszavonulás köz­vetlen előzménye az Iráni erők „szent város” elnevezé­sű offenzívájánaik sikere volt. Az akkori harcok során Irán visszafoglalta Khorramshahrt, az egyetlen nagyobb várost, amelyet az irakiak elfoglaltak, s csapatai több ponton kiér­tek az iraki—iráni határhoz. Megfigyelők már a háború második hónapjában rámu­tattak: Irak első átfogó offen- zíiváinak megakadása után leállította a támadásokat, s a megszerzett állások védelmé­re rendezkedett be. Bagdad a közvetítések sikerében, illet­ve egy kedvező iráni hatalmi fordulatban bízott, s kivárt. A nagyszámú közvetítési kí­sérlet nem járt eredmény­nyel, s véres belviszályok után Iránnak sikerült egysé­ges vezetés alá rendelnie a hadsereget, az iszlám gárdis­tákat, s az önkéntesekből ál­ló félkatonai szervezeteket. Irak már az el nem kötele­zett országok szeptemberi bagdadi csúcstalálkozójára készül, a maga részéről sze­retné befejezettnek tudni a háborút, s a harcok folytató­dásáért Iránra hárítani a fe­lelősséget. Bagdadban már a „kirakatrendezés” folyik, en­nek keretein belül jelentet­tek be jelentős átalakításo­kat a vezetésen belül, s a ki­vonulás is ebben az összefüg­gésben értelmezhető. Kompromisszum ? Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár kedden délután ismertette Hans-Dietrich Genscherrql, a szabaddemok­rata párt elnökével azokat a komprómisszumos javaslato­kat, amelyeknek célja, hogy több hetes vita után végre megállapodás szülessék az SPD és az FDP között az 1983-as költségvetési tervezet vitás pontjaiban. A megegye­zéstől nem kevesebb, mint a szociálliberális koalíció sorsa függ. Schmidt és Genscher meg­beszéléséről — amelyen részt vett Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti csoportjának elnöke és Manfred Lahnstein pénzügyminiszter is — semmit nem közöltek hivatalosan. A kancellár javaslatait szerdán ióvá kell hagynia a bonni ka­binetnek és a két kormány­párt parlamenti csoportjának is. A nagy jelentőségű szerdai döntés előtt végsőkig éleződött a szabaddemokrata párton be­lüli harc, amelynek kimenete­le döntő mértékben meghatá­rozza a kormánykoalíció jö­vőjét is. Az FDP mintegy harminc, alsó szintű funkcionáriusa ked­den az egész párt tagságához intézett felhívásában szállt síkra az SPD-vel való együtt­működés folytatásáért. A fel­hívás, amelynek szövegét a napokban megküldik az FDP ezerhatszáz funkcionáriusának, egyebek között megállapítja: az FDP és a szociálliberális koalíció meggyengüléséért a felelősséget a párt Genscher— Lambsdorff vezette jobbszár­nyának kell viselnie, amely az elmúlt években mind a kül-, mind a gazdaságpolitikában eltávolodott az FDP eredeti li­berális célkitűzéseitől és a ko­alíciós kormány programjától. A felhívás szerint äz FDP jobbszárnya fokozatosan köze­ledett az ellenzéki keresztény uniópártok politikájához, s célja a CDU—CSU hatalomra segítése. A lengyel minisztertanács előtt Szorítják a lakásépítést A lengyel minisztertanács hétfőd ülésén az 1990-ig szó­ló lakásépítést program alap­elveiről tárgyalt. A problé­ma fontosságát jól jellemzi az a tény, hogy a 36 milliós or­szágban jelenleg mintegy másfél millió család vár la­kásra és az átlagos várakozá­si Idő 15, egyes vajdaságok­ban 20 év lenne, ha a lakás­építés üteme a jelenlegi szin­ten maradna. Tavaly csaknem százezerrel kevesebb lakás készült ©1 a tervezettnél. A hétfői kor­mányülésen elhatározták, hogy meg keld teremteni a la­kásépítés meggyorsításához szükséges jogi, gazdasági, pénzügyi és anyagi feltétele­ket. Ennek nyomán — a nép­gazdaság reális lehetőségeit figyelembe véve — az 1985-ig terjedő időszakban biztosíta­ni kell évi legalább 200 ezer lakás felépítését, a következő ötéves terv időszakában pe­dig ennek a mennyiségnek évi 300, illetve fokozatosan 400 ezerre kell növekednie. Különös gondot fordítanak a fiatal házasokra. A hétfőn hozott döntés értelmében csa­ládi ház építése esetén egy százalékkal leszállítják az építési kölcsönök kamatát, ami ezentúl négy százalék lesz. 40 évre terjesztik ki a hite­lek visszafizetésének határ­idejét. Külön kedvezmény­ben részesülnek a fiatal há­zasok, a mezőgazdaságban pe­dig a fiatal gazdálkodók. A legrosszabb anyagi helyzet­ben levő társadalmi rétegek: —, s ez is új dolog — lakbér­kedvezményt kapnak. A kormány elkészítette a szakminiszterek ’ számára a program végrehajtásához Szükséges pontos ütemtervet. A kormány intézkedéseket fogadott el a lakásépítési terv­vel kapcsolatos építőipari ka­pacitás bővítéséről, továbbá kijelölte a közművesítés és a távfűtés 1990-ig szóló távlati programjának útjait. Egy másik, nem kevésbé jelentős kérdéssel foglalkozva, a minisztertanács rendeletet hozott arról, hogy az állami vállalatok önállóan szabályoz­hatják saját hatáskörükben a bérbesorolásokat. Ezt követi majd a bérrendszer átfogó reformja. (MTI) Vasmunkássztrájk Olaszországban Az olasz vas- és fémipari dolgozók szakszervezete (FLM) keddre „legalább két­órás” sztrájkokat hirdetett az állami vállalatoknál. A döntést az váltotta ki, hogy az Intersind, az állami vállalatok szervezete is fel­mondani készül az 1975-ben megkötött mozgóbénskála- szerződést, bár hivatalosan még nem közölték a szándé­kot. Számítani lehet azonban arra, hogy a tárgyaláson, amelyre a miniszterelnök, a gazdasági szakminiszter és a mm Üzemben az Kedden éjféltől ismét köz­lekednek a vonatok Nagy- Britanniában. A vasutas-szak­szervezet bérkövetelő orszá­gos sztrájkja végül is csak két napig tartott: a szakszer­vezet országős értekezlete hétfőn Plymouthban a mun­kabeszüntetés felfüggesztése mellett szavazott szakszervezetek vezetői je­lenlétében kerül sor, fel­mondják a korábbi megálla­podást. Ez esetben a szákszervezet a keddi figyelmeztető sztrájk után újabb munkabeszünteté­seket szervez. Hétfőn este egyébként az állami vállalatok minisztere figyelmeztette az Intersindet, hogy álljon el tervétől, az ugyanis a kormányt is rend­kívül súlyos problémák elé állítaná a szakszervezetekkel val 5 tárgyalás előtt. , angol vasút Brit elemzések szerint a döntés a tagság sztrájfcellenes hangulatát tükrözte, aminek forrása a félelemben keresen­dő. Az állami vasútigazgató- ság ugyanis világossá tette, hogy ha a sztrájk elhúzódik, nagymértékben csökkenti a szolgáltatásokat, dolgozók sokaságát fosztva meg állá­suktól. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents