Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

.„«LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP N 6 G R.i D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA .■ XXXVIII. ÉVF., 151. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JÚNIUS 30., SZERDA Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága tegnap Salgó­tarjániban kibővített ülést tar­tott. A pártbizottság tagjain kívül részit vettek a tömeg- szervezetek és tömegmozgal­mak vezetői, az országgyűlé­si képviselők, a jelentősebb mezőgazdasági üzemek elnö­kei, párttátkárai. A megjelenteket Géezi Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára köszön­tötte, majd javaslatára a pártbizottság elfogadta az alábbi napirendek megtárgya­lását. A kádemevelés helyzete és feladatai. Intézkedési terv a Politikai Bizottság 1981. szep­tember 29-i — a mezőgazda­ság fejlődésének differenciá­lásáról szóló — határozatának végrehajtására. Tájékoztató az MSZMP Központi Bizott­ságának 1982. június 23—i ülé­séről. Végül egyebek. Az első napirendihez Skoda Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az előzőleg írásban kiadott anyaghoz. A beszámo­lót követő vitában részt vett Kiss Sándor, a megyei párt­bizottság tagja, a Romhányi Építési Kerámiagyár R—III. gyáregységének vezetője, Forgó Imre, a megyei pártbi­zottság tagja, a balassagyar­mati járási pártbizottság első titkára, Krätschmer Lajos, a megyei pártbizottság tagja, a salgótarjáni öblösüveggyár pártbizottságának titkára, Maczkó Jenöné, a megyei pártbizottság tagja, a pásztói Béke Termelőszövetkezet növénytermesztési részlegve­zetője, Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányáik vezérigazgatója, Medved Károly, a megyei pártbizottság tagja, az SZMT vezető titkára és Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A vitában felmerült kérdé­sekre Skoda Ferenc válaszolt, majd a pártbizottság egyhan­gúlag elfogadta az írásbeli és szóbeli beszámolót a vitában elhangzottakkal együtt. Ezután a második napirend megtárgyalására került sor. Az előzőleg írásban kikül­dött anyaghoz Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titká­ra fűzött szóbeli kiegészítést. Az utána követő eszmecseré­ben részt vett Tamási János, a megyei pártbizottság tagja, a berceli Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke, Havas Ferenc, a megyei tanács el­nökhelyettese, dr. Bencze Bar­na, a TESZÖV elnöke, a pász­tói Béke Termelőszövetkezet elnöke, dr. Miklós Zoltán, a megyei pártbizottság tagja, a litkei Ipolyvöigye Termelő­szövetkezet elnökhelyettese, Sajgó Ferenc, az érsekvadker- td Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titká­ra és Zsuffa Ervin, a Közpon­ti Bizottság osztályvezető-he­lyettese. A vitában elhangzottakra Ozsvárt József válaszolt, majd a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta a szó­beli, az írásbeli beszámolót és a vitában elhangzottakat. A harmadik napirenddel kapcsolatos tájékoztatót Gé- czi János tartotta meg. Vé­gül egyebeket tárgyalt a me­gyei pártbizottság. A 2. napirendi pont részle­tes tárgyalására lapunk szom­bati számában visszatérünk. Tapasztalatokat összegeztek, a fiatalok helyzetével foglalkoztak Nógrád megyében a kisipa­rosok négy — balassagyarma­ti, pásztói, salgótarjáni és szécsényi — alapszervezetében jelenleg 2287 tagot tartanak, nyilván. Tevékenységük je­lentős, nélkülözhetetlen a la­kosság számára, hiszen olyan szolgáltatási feladatokat ol­danak meg, amelyekre álla­mi vállalatok, más üzemek nem vállalkoznak. A létszám kisebb hányada harmincöt év alatti fiatal, akiknek saját­ságos gondjaik vannak. Er­ről, valamint a tavasszal le­folytatott tag- és iparosgyűlé­sek tapasztalatairól tárgyalt tegnap a KIOSZ megyeszék­helyi központjában a kisipa­rosok vezetősége. örvendetes, hogy a megyei alapszervezetek olyan munkáit végeznek, amely országos el­ismerést is 'kivált. A salgó­tarjáni és a pásztói egység — múlt évi sikereiért — im­már másodízben kapta meg a KIOSZ kiváló alapszervezete kitüntetést, amellyel más táj­egységekben sem sokan dicse­kedhetnek. Emellett huszon­egy, kiemelkedő társadalmi munkát végzett kisiparos Tét: a világ sorsa Hosszú és rendkívül bonyolult folyamat újabb fontos dátuma a tegnapi nap. Kedd délután fotósok és filmesek pergőtüzében, újságírók gyűrűjében örökíthettek meg Géni­ben a szovjet ENSZ-képviselet székháza előtt két diploma­tát, amint az ilyenkor szokásos proíokollmosollyal üdvözlik egymást. Ám a kézfogás csupán jelképes. Az álláspontok túlontúl távolesnek egymástól ahhoz, hogy a szívélyesnek tűnő parola zásból bárki gyors megegyezésre következtessen. A hadászati fegyverzetkorlátozásról és csökkentéséről teg­nap megkezdett szovjet—amerikai tárgyalást általában rend­kívül hosszúnak ítélik meg, s — témájuknál, jellegüknél fogva — a találkozókat szigorú titoktartás övezi. Így van ez rendjén. Viktor Karpov és Edward Rowny nagykövet ugyanis a szakértőkből álló delegációk élén olyan eszmecsere-sorozatba kezdett, amelynek tétje az egész vi­lágot érinti. Milyen az esély? Nos, ami az amerikai szán­dékokat illeti, az előjelek nem sok jóval biztatnak. Ro­nald Reagan elképzelése arra épül, hogy egyodalú előnyt csikarjon ki az Egyesült Államok számára, mégpedig a két fél hadászati erőinek szerkezeti különbözőségét kihasz­nálva. Az elnök ugyanis az első szakaszban a földi irányí­tású rakéták számának nagyarányú csökkentését szeretné elérni, változatlanul hagyva a tengeralattjárókról és a bom­bázókról indítható nukleáris robbanófejek mennyiségét. A Salart-tárgyal ások kezdetét több nagyfontosságú szov­jet javaslat előzte meg. Leonyid Brezsnyev indítványozta: az eszmecsere megkezdésekor mind a Szovjetunió, mind az USA rögzítse hadászati fegyverrendszerének mennyiségét és egyben korlátozza a korszerűsítést. Washington még csak válaszra sem méltatta ezt a javaslatot. Viktor Karpov és Edward Rowny — az utóbbi nyugal­mazott altábornagy, aki az amerikai szakértők sorában már a 70-es években részt vett a SALT-tárgyalason — eszme­cseréit az egész világon nagy figyelem kíséri. A rendkí­vül feszült nemzetköz* légkörben a tömegpusztító fegyve­rek csökkentése létfontosságú, hiszen esetleges atomkataszt­rófa gz egész földkerekséget pusztulással fenyegeti. Bármilyen távoliak az álláspontok Genfben, egy dolog bizonyos: csak józan kompromisszum háríthatja el a meg­állapodás útjában álló akadályokat. A tét nem csekély: a világ sorsa, az emberiség jövője. Gyapay Dénes kapott érdemei elismeréséül kitüntetést, emléklapot. A megye kisiparosai között —, akiknek munkájáról a Ha­zafias Népfront és a tanácsok illetékesei is, kevés kivételied elismerően nyilatkoznak —, háoromszázötven fiatal van: kőművesek, autószerelők, burkolok, villanyszerelőik, fuvarozók, órások, szobafes­tők — csaknem két tucat szakma képviselői. A helyze­tükről ugyancsak sokat tár­gyaltak ebben a fél évben, hi­szen a szolgáltatásokat vég­zők java koros, s így szük­ség van a további, fokozot­tabb ütemű frissítésre. A megállapítások szerint több­ségük kiválóan látja el mun­kakörét, politikai és szakmai képzettségük jónak mondha­tó, ám törekedni kell — iga­zodva a változó körülmé­nyekhez — továbbképzésük biztosítására. Hiszen a maiak lesznek a jövő generációjának szellemi-szakmai istápolói. Gondjaik nekik tálén még hatványozottabban vannak, mint idős, már az élet nor­mális kerékvágásában hala­dó társaiknak. Mert kevés az eddig biztosított lakásépíté­si támogatás összege, szakmai feladataik ellátását korlátoz­za a túlzottnak tartott ad­minisztráció, még nem lehet szakmunkásbért adni a har­madéves tanulóknak és nem minden esetben kapnak szak­mai, jogi támogatást. A -fia­taloknak — főképp nekik, hi­szen kapcsolataik még nem alakultak úgy, mint a szak­mát régebben gyakorló mun­katársaiknak — szintén hát­rányos helyzetet jelent az anyagellátás és -beszerzés. Ja­vaslataik eredménye is, hogy legutóbb létrejött egy együtt­működési megállapodás, amelynek értelmében a Nóg­rád megyei Ipari Szövetkeze­tek Anyagbeszerzési Társu­lásán keresztül lehetőség nyílt kisiparosoknak is különféle anyagok beszerzésére. A KIOSZ tegnapi vezetősé­gi ülésén ismertették a Ki­váló KlOSZ-alapszervezet pá­lyázat feltételeit, szót ejtet­tek a megyei sportnap lebo­nyolításáról és egyéb ügyeket tárgyaltak. Kádár János és Jorge del Prado megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a KB székházé­ban megbeszélést folytatott a hazánkban tartózkodó Jorge del Pradóval, a Perui Kom­munista Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkör­ben és a teljes egyetértés szel­lemében lezajlott megbeszélé­sen tájkoztatták egymást párt­jaik helyzetéről és feladatai­ról. Véleményt cseréltek a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről, különös figyelmet fordítva a közép- és latin-amerikai tér­ség legutóbbi eseményeire. Hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi biztonság erősítéséhez nélkülözhetetlen a világ kü­lönböző részein fennálló fe­szültséggócok rendezése, a né­pek önrendelkezési jogának és az országok nemzeti függet­lenségének és szuverenitásá­nak tiszteletben tartása alap­ján. Kifejezték szolidaritásu­kat a szabadságért és a társa­dalmi haladásért, a népelnyo­mó diktatúrák és támogatóik ellen küzdő közép- és latin- amerikai hazafias erőkkel, a szocializmust épitő Kubai Köz­társasággal és a függetlensé­gét védelmező nicaraguai nép­pel. Megerősítették, hogy párt­jaik készek az együttműködés­re minden békeszerető erővel, a nemzetközi feszültség enyhí­tése, a fegyverkezési verseny korlátozása és a világbéke megőrzése érdekében. Kádár János, az MSZMP szolidaritá­sáról biztosította a perui kom­munistákat a demokratikus vívmányok megvédelmezésé- ért, a dolgozók életkörülmé­nyeinek javításáért és orszá- guk függetlenségének megszi­lárdításáért folytatott küzdel­mükben. Egyetértettek abban, hogy tovább erősítik a két párt baráti együttműködését és a jövőben is elősegítik a Magyar Népköztársaság és a Perui Köztársaság között a kapcsolatok fejlesztését. A találkozón jelent volt Várkonyi Péter, az • MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. (MTI) Bányatámok Balassagyarmatról A korszerű gyártás minden feltételének és az egyedi, szi­gorú ellenőrzésnek egyaránt megfelelnek azok a hidrauli­kus alumínium bányatámok, amelyeket jelentős hazai al­kalmazás és egyre fokozódó nemzetközi érdeklődés mellett négy éve gyárt a Magyar Alumíniumipari Tröszt Balassa­gyarmati Fémipari Vállalata. Az egyedi biztosítású front- és kamrafejtések korszerű biztosítási eszközét a hazai szen­es bauxitbányák munkahelyein alkalm zzák előnyösen. A kül­földi érdeklődés a világ minden tájáról különösen az idén élénkült meg a balassagyarmatiak terméke iránt. Fotó: Kulcsár József Tanárjelöltek teendői Lehetőségek a fiatalok művelődésében A Vili. nyári egyetem programjából A június tizenharmadika óta tartó VIII. salgótarjáni nyári egyetem egyik tegnapi felkért előadója, dr. Király Gyula, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola docense szakmájába vágó témát vá­lasztott előadása tárgyául, amellyel még tovább szélesí­tette, bővítette az egyetem té­maskáláját. Mondani sem kell: az ifjú­ság nevelésében meghatározó szerepe van a tanítóknak, ta­nároknak, akiknek a gyerekek szellemi nyíiadozásától hosszú éveken át feladatuk művelt­ségük, művelődésük helyes irányba terelése. S hogy ez a jelenkor politikai, ideológiai és társadalmi igényeik meg­felelően történjen, igen nagy figyelmet kell fordítani a tanárjelöltek kiválasztására. s majdani nevelői tevékenysé­gük segítésére. Tény: a tanítók, tanárok sok jót és rosszat idézhetnek elő az ifjú nemzedék lelki-erköl­csi világában, — s bár ez utóbbi nem jelemző, sőt egyes esetektől eltekintve szót sem érdemelne, mégis figyelmet kell neki szentelni. Mert van­nak hibái, buktatói, még ma is a fiatalok kultúrára, művé- lődésre, erkölcsre való nevelé­sének. Ezt látva fordítanak manapság mindinkább na­gyobb gondot a kisebb korú­ak — kisdobosok, úttörők — mozgalmi képzésére, hogy a közösségi munka szerves ré­szeként természetesnek ve­gyék majdan, a későbbi kor­ban is, a művelődés szüksé­gességét, Természetesen a legújabb- kori változások, a majd min­denütt bevezetett, vagy beve­zetésre kerülő ötnapos mun­kahét viszonylagos buktatók­kal is jár ez ügyben. Hiszen csökkent a tanidő, nőtt a tan­anyag és a szabad idő meny- nyisége. S hogy az így felsza­badult órákat miként lehetne a családok programjaival egyeztetve okosan, bölcsen, az eddigieknél még eredmé­nyesebben felhasználni, az az elkövetkezendők feladatmeg­oldásainak legfőbbike. Az egyetem résztvevői teg­nap a közművelődéssel kap­csolatos filmeket tekintettek meg, melyek a mai konzul­táció vitatémáját _ képezik. «

Next

/
Thumbnails
Contents