Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

Majd beugrunk Tarjánba? (L) Gazdátlan helységek Zömmel munkáslakta tele­pülésekből áll a salgótarjáni járás: a munkaképes korú felnőttek tekintélyes hányada a megyeszékhelyen dolgozik, s városi környezetben tölti a hazautazásig rendelkezésre álló időt, gyakran a szórako­zásra szánt órákat is. A kétlakiság az életformá­ra! együtt a munkásember igényeit is plasztikusan ala­kítja. A városközeliség fokoz­za az otthoni miliővel szem­beni érzékenységet: hangos elégedetlenséget vált ki az alapellátásban tapasztalt időn­kénti hiány, a szolgáltatások szűkössége. Életkörülményeit a falusi ember is a városiéhoz veti, hiszen a falusi környezet nem lehet egyenlő a nívót- lansággal. A salgótarjáni járási párt- bizottság legutóbbi ülésén ép­pen a megyeszékhely közeli községekben lakók kereskedel­mi és szolgáltatásheli ellátott­ságát boncolgatta aprólékos gondossággal. Nem, mintha hatalmas összegeknek kívánt volna ezzel helyet találni, hi­szen a fejlesztési lehetőségek igencsak behatároltak. Ám így is megannyi alkalmat, tartalékot tárt fel, s kínált hasznosításra a gondos és szi­gorú vizsgálat Délutánra elfogy a tej Az élelmiszerek bőségét' és választékát tekintve a leg­fontosabb az, hogy a meny- nyiségi igények kielégítésé­ben csak kivételesen fordul­nak elő gondok. Sokkal gya­koribbak azonban a minőséget célbavevő jogos bírálatok. Visszatérő panasz a nyomott, szalonnás kenyér, ami ráadá­sul nem is az ígért időben érkezik. Nem tud kibékülni a falun lakó ember azzal sem, hogy délutánonként már nem kap a boltban tejet tejter­méket, utóbbi választéka dél­előtt is szegényes. Van hon­nan, Van miből rendelni, s annyira óvatos egyetlen ke­reskedő sem lehet, hogy ki- centizett igénylése végül is ellátatlansághoz vezessen. A járás nagy részében elő­recsomagolt áruval elégítik ki a tőkehúsigényt A ki­szolgálás e korszerű, prakti­kus formája bevált, s még jobban találkozna a vásárló tetszésével, ha kisebb, ne­gyedkilós adagok csomago­lásával a nyugdíjasokra, kis­jövedelműekre is gondolná­nak. S bár falun a legtöbb ház udvarán csirkék, tyúkok kapirgálnak, mégis szüksé­gesnek látszik, hogy a vidéki boltok is tartsanak rendsze­resebben baromfihúst A kisebb falvakban lakók a zöldség-gyümölcs kínálat szű­kösségét is szóvá teszik. Ez igaz is, másfelől viszont az is kétségtelen, hogy minden lehetőségük, feltételük adott ahhoz, hogy a ház körüli kis­kertekben legalább saját szükségletre előteremtsék a zöldfélét Az egész éven át való folyamatos ellátás végett a járási pártbizottság min­denesetre kezdeményezte, hogy 1985 végéig a járás közsé­geiben összesen negyven kis­kereskedő nyisson üzletet, pa­vilont. Indokoltak a kívánalmak az üzemi büfék számának gyarapítására, s az előfizeté­ses étkeztetés bővítésére. A járás általános iskolásainak jelenleg csaknem fele, az óvodás gyerekek pedig teljes- körűen szervezett étkeztetés­ben részesülnek. Továbbra is az a cél, hogy a gyermekek ebédeltetése teljes egészében szakemberek, vendéglátók gondja legyen. Szesz — trend Ha már a vendéglátás ke­rült terítékre, egy dologra fel­tétlenül fel kell figyelni: to­vább növekedett a járás köz­ségeiben az alkoholfogyasztás! Élen jár a dicstelen rangsor­ban Zabar, Nagybátony és Mátramindszent, az itteniek dupláját eregetik le torkukon, mint a járási átlag. A nagy mennyiségű alkohol „eltünte­tése” eleve kilátásba helyezi az „elázás” veszélyét, fokozza az esélyt rá az a tény, hogy az italboltok többségében sem szendvicset, sem pogácsát, sem bármi néven ne­vezendő harapnivalót nem tudtak adni, a venég- nek. Ehhez a kocsmárosok nagy része — ki tudja milyen okból — évek hosszú sora óta ragaszkodik— A salgótarjáni járás közsé­geiben lakók többletjövedel­mük tekintélyesebbik felét tartós iparcikkek vásárlására költik. Az esetek zömében meg is találják a keresett holmit Az iparcikkboltoknak pontosabban kell érzékelniük a kereslet átrétegződését: ma, amikor a hagyományos tü­zelőre való visszatérést ösztö­nözzük, nem szabad az üzlet bői hiányozni a szeneskanná­nak, tüzelőtároló edényeknek, s a hagyományos tűzhelyek­nek. Ami pedig a ruházati cikkeket illeti, a mostaninál változatosabb lehetne a kíná­lat, ha a kereskedők hatá­sosabban iparkodnának együttműködni az éppen a járás területén működő köny- nyűipari üzemekkel. Ha új nincs... A salgótarjáni járás üzlet- hálózatának alapterülete ta­valy 1200 négyzetméterrel bővült, s ezzel valamivel kedvezőbb lett, mint a megyei átlag. Üj boltokat tetemes számban építeni ezekben az időkben aligha lehet, a meg­levőket okosabban kihasznál­ni, üres helyiségeket berendez­ni — viszont igen. Lehet, hogy különös, de a járás községeiben jelenleg is összesen 1440 négyzetméter­nyi helyiség vár átmeneti, vagy tartós hasznosításra. S ez jócskán több, mint az egész tavalyi fejlesztés! Vi­szonylag kevés ráfordítással csinos kis üzletet lehet vala­mennyiben berendezni. Egyik­ben sem lesz ugyan második Pécskő, vagy ÉVI Üzletház, de kulturált, tiszta, rendes üzleteket nyernek velük a vál­lalkozók, ahol jó körülmények közepette járulhatnak hozzá az alapellátás javításához. A fejlesztések és korszerű­sítések elosztása ezeken túl, szemléleti kérdés is. Senki sem szándékozik a fogyasztási szövetkezeteket városhatáron túlra űzni, de az sem tűnik célszerűnek, hogy például a salgótarjáni ÁFÉSZ is fejlesz­tésre adható pénze aránytala­nul nagy részét a városban köti le, a gondjaiba tartozó községek beruházásai pedig háttérbe szorulnak. Szendi Márta Gyere sétáljunk egyet... Már az első pillanatban energikus ember benyomását kelti Horváth Károly, a Pász­tói Építő- és Szolgáltatóipari Szövetkezet vasipari ágazatve­zetője. Ritkán található író­asztala mellett, mert életele­me a munkahelyeken való tartózkodás, mondván: ott vannak a tennivalók, no meg szereti látni melyik munkával, hol tartanak Nincs irigylésre méltó hely­zetben, mert munkaterülete csaknem az egész országra ki­terjed. Most is csak azért van benn, hogy a havi zárás­sal kapcsolatos adminisztráci­ós munkákat elvégezze, felül­vizsgálja az elszámolások hite­lességét * — Eddig még egyetlen egy­szer sem fizettünk kötbért — kezdi a beszélgetést az ágazat­vezető. — Partnereink meg­vannak elégedve velünk. Ez annak tulajdonítható, hogy olyan munkásgárda tartozik az ágazathoz, akikre mindig számíthatok. A brigádok is csak a rendes munkatársakat tűrik meg maguk között. Ná­lunk senkinek sincs bérelt he­lye a szocialista munkaver­senyben, az elismerésekben. Tekintélyt, rangot csak egy dologgal; a gazdasági és tár­sadalmi munkával lehet kivív­ni. Ennek bizonyítására mon­dom, hogy a szövetkezet ki­váló brigádjának a következő évben meg kellett elégednie a szocialista címmel Egyébként, ha netán valamilyen félreértés előadódik, azt a brigádok sa­ját maguk között intézik el * — A hallottak alapján olyan érzése támad az ember­nek, hogy túlságosan megszé­píti a valóságot. — Lehet. De mit gondolna, ha másként lenne, akkor a mostani szűkös beruházási kö­rülmények között kapnánk elegendő munkát. Míg mások annak megszerzéséért futkos- is, akik személyesen felelősek nak, addig mi sokszor nem a szövetkezeti tulajdon megó- tudjuk azt sem elvállalni, amit vásáért, rendeltetésszerű fel­kérnek tőlünk. Ha nem tar- használásáért Ök azonban ke- tanánk be a határidőt, ha nem vésnek bizonyulnának az adnánk jó minőséget akkor előbb említett feladat jó el- ragászkodna e hozzánk a mis- végzésére. A legfontosabb, kolci csarvarárugyár, ahol 12 hogy a szövetkezet dolgozói éve dolgozunk? Most is 22-en becsületesek, tiszteletben tart- végzik náluk az építési, sze- ják a közös vagyont, relési, géptelepítési és egyéb jfc karbantartási munkát Az Energikussága mellett kie­előbbiek mellett előnyünkre gyensúlyozottnak látszik. Va- szolgál továbbá, hogy régi üz- lami mégis arra serkent, hogy leti és ismerettségi kapcsolat- megkérdezzem: semmi sem ban vagyunk sok megrende­lőnkkel. * De a tagság által jóváha­tudja kihozni a sodrából, mindig ilyen nyugodt? — Nem. Időnként beguru­lok, amikor tehetetlenséget fa­gyott intézkedésről sem sza- pasztalok. Ekkor a vezető tár­bad elfeledkezni ami közre­játszott a szilárdabb munká­saim közül, aki a hibát véti, annak azt mondom: — Gyere fegyelemben. A szövetkezet sétáljunk egyet. Már tudja, biztonsági megbízottja, a ren- hogy miért, és mivel jár. A désszel együtt, váratlanul séta során meggyőzöm, hogy megjelenik a különböző mun- az adott esetben nem kellett kahelyeken, és megszondáztat- volna rám, vagy másra várni, ja a munkába érkezőket. hanem mit és hogyan kellett — Természetesnek veszik volna cselekedni — mondja ezt a dolgozók — vélekedik az Horváth Károly kiváló dolgo- ágazatvezető, majd hozzáfűzi, zó, aki az itt töltött idő alatt — Az ellenőrzések azt mutat- jórészt csak társadalmi mun­ják, hogy italozás miatt egyet- kájáért kapott különböző ki­len fegyelmit sem kellett kiad- tüntetést, elismerést ni. Pedig Miskolcon kívül dől- Némi nosztalgiával mondja: goztunk még Pest környékén, ilyen beosztásban úgy látszik, Vácon, azaz kétszáz kilométe- még többet kell tenni. Pedig rés körzetben. Egy dolgozó az ágazat tavaly is nyeresége- társamtól is csak azért váltam sen zárta az évet. meg, mert félrevezetett. Nem hajtotta végre azt, amiben megegyeztünk. Az illető rész­legvezető volt. * — Ha már itt tartunk, hadd kérdezzem meg: ilyen szerte­ágazó viszonyok között miként vigyáznak a szövetkezeti tu­lajdonra? — Megsértésére elszámolta­tási rendszerünk nem ad le­hetőséget. Azt viszont nem ál­lítom, hogy ilyen szoros ellen­őrzés mellett esetenként nem fordulhat elő valamilyen fél­relépés A munkahelyeken van részlegvezető és művezető No, de ami késik, nem mú­lik. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az angliai Devilbiss cégtől vásárolt mo­dern elektronikus zománcozóberendezések közül három festőfülke építése fejeződött be. A szerelők az utolsó ellenőrzéseket és beállításokat végzik a próbaüzemeltetés előtt. Még ez évben további két automata gépet helyeznek üzembe. A vállalat az elekt­rosztatikus zománcszóró berendezéssel várhatóan jelentős mértékben javítja a zománeo- zás minőségét és hatékonyságát. Környezetvédelem és mezőgazdaság Április második felében tár- ipari fejlesztés velejárója műtrágya tárolása —, ahol gyalta Budapesten az Orszá- volt, de mindenesetre jót tett anyagiakon múlik, esetleg nem gos Környezet- és Természet- a környezetvédelemnek is... tudják elkerülni, hogy a csa- védelmi Tanács Nógrád me- — A tudatos környezetvé- padék ne mossa el egy részét, gye környezetvédelmi helyze- delem első eredményei mikor- — Ez pedig nagymértékben tét. Megyénk — Borsod, Ba- tói tapasztalhatók a megyé- elősegíti a felszínközeli vizek ranya és Veszprém után —, ben? elnitrátosodását, amit az egyik negyedikként került sorra, s _ a légszennyezési bírság- legnagyobb veszélynek tud­e bben nem kis szerepe volt rendelet például 1974-ből szár- na^ a szakemberek, annak, hogy a megyei tanács mazik és ez időszakban szigo- — így van. Hiszen a megye még tavaly októberben elfő- rították meg a vízminőséget települései közül 53-ban alkal- gadta és jóváhagyta Nógrád védelmező előírásokat is. mattan az ivóvíz arra, hogy hosszú távú környezet- és tér- Mindez együttjárt a szemlélet gyermekek fogyasszák és ré- mészetvédelmi koncepcióját, nagyfokú változásával. szűkre palackos ivóvizet kell amelyet alaposság, igényesség _ A mezőgazdaság korsze- biztosítani. E községek szá- es magasfoku szakmai szín- rűsítése> az ipareZerű állattar- na nem valószínű, hogy a kö- vonal jellemzett. Csakúgy, tó telepek létesítése és elterje- zeljövőben csökkenne, annak mmt azt a tevékenységét, ame- dés€ a kemikáliák növekvő ellenére, hogy a mezőgazdasá- lyet Nogradbam végeznek a felhasználása, gi nagyüzemek — elsősorban mennyiségű mennyiben befolyásolta a kör­környezetvédelem területén, amelyet magasra értékeltek az nyezetvédelmet ? országos tanácskozáson is. Er­ről beszélgettünk Ispán And- , , . . . ,. rással, a megyei környezet- és rencsere nem ormtette hatra természetvédelmi titkárral. nyosan az iparszeru allattartas saját érdekükben — jelentős erőfeszítéseket tesznek a vesz­- Azt kell mondani, sze- csökkentése érdeké­bem. Annál is inkább, mert a becslések szerint a hatóanya­nr vűmi cl/j xpui uZiC-i u ciim u cui mu ^ , elterjedése a környezetvédel- ^ok nagy részé megy így ve­met. Igaz ez főként annak tud- szendőbe. Eredmények Szigorúbban, ható be, hogy kevés szakosí­tott telep épült Nógrádban, mert például a négy sertés­telep közül mindössze egy akad olyan, amelynek a híg- trágyakezelése mégnyugtató- j j; — Az Országos Környezet- an megoldott. Ami a növény- eaal9 és Természetvédelmi Tanács védő szerek és a műtrágya fel­megállapította, hogy bizonyos hasznaiasat illeti, sokat jelen­eredmények születtek ugyan ^ett ^ovekedese jj környezetvédelemben, de sok a tennivaló. Egyetért ez^ zel a megállapítással? felhasználásban és a korszerű — Az utóbbi időben terje- vegyi anyagok elterjedése, dőben van a természetszerű amelyek kevésbé ártalmasak a állattartás is, vagyis a kérőd- környezetre. Nem utolsósor- zőket egyre növekvő számban — Feltétlenül. Minden erő- ban az áremelkedés, amely is- tartják legelőkön, a szabad­feszítés ellenére — részben a mét a környezetvédelem mai- ban. Milyen veszélyeket rejt fejlődés eredményeként — mára hajtotta a vizet, a taka- ez a környezetre nézve? újabb szennyezőforrások is rékossági törekvések révén. _ Amennyiben az állatállo­k eletkeztek a megyében, ame­lyek egyáltalán nem javítják a helyzetet. Ehhez tudni kell, hogy a hatvanas évek máso­dik felében, egészen a hetve­nes évek elejéig volt egy úgy­nevezett spontán környezet- védelmi fejlődés, a gazdasági előrelépéssel karöltve. Ez a És tennivalók Rétság közepén, a Börzsöny étterem háta mögött alakítot­ták ki a piacot a járási szék­helyen. Nos, kistermelők nem­igen hoznak ide árut, viszont vállalkozókedvű kereskedők üzleteket nyitottak. Sorban épülnek a jobbára egyformá­ra terveztetett kis üzletek. mány elhelyezésében betart­ják az előírásokat — lakott helyektől, élővizektől való tá­volság — nem jelentenek sem­milyen veszélyt a környezetre. Itt ismét az emberi felelőssé­gen van a lényeg, amit nem , lehet eleget hangsúlyozni. Mindezek ellenere van — Ha nem mégy szép szóval, széntüzelés, a szénportüzelés még tennivaló a környezetünk m;,]yen lehetőségei vannak az felszámolásában, az olaj- és megóvása érdekében... illetékes szerveknek és ho­gáztüzelésre történő áttérés- — A mezőgazdaságban ma gyan őinek ezekkel? ben nyilvánult meg a távfű- alkalmazott technológiák tésben és sok gyárban, üzem- egyike sem vonja óhatatlanul — Az országos tanács előtt ben. A rekonstrukciók és maga után a környezetszeny- is elhangzott, megyénkben jár- technológiai korszerűsítések nyezést. Ezekben az esetekben nak el az illetékesek a legszi- révén is több szennyezőforrás többnyire emberi gondatlan- gombban az országban a kör­szűnt meg, mint azelőtt bár- ságról van szó. Bár vannak nyezet ellen vétőkkel szemben, mikor. Igaz, ez elsősorban az olyan területek — például a itt a legmagasabb a szankcio­nálás aránya a környezetvé­delmi előírások megszegői el­len. Ebben a tekintetben a megyei tanácson kívül a he­lyi tanácsok is egyre erélye­sebben járnak el. Mindez arra ösztönzi a mezőgazdasági nagyüzemeket, de a háztáji állattartókat is, hogy egyre nagyobb felelősséget tanúsít­sanak a környezetünk védel­mében. Z. T. Kiskereskedők a piacon A területet a tanácstól ve­szik bérbe, a házakat ki-ki maga huzattá és húzatja föl kőművessel, rokonnal. A leg­utóbbi napokban nyitotta meg ajtaját egy illatszereket és nyolcadik kisüzlet ajándéktárgyakat árusító üz- piacon. let, a múlt hét óta pedig ________________ s portszerüzlet csalogatja a vevőket. Már állnak a falai a következő szolgáltatóegység­nek, a fotóműteremnek, ahol hamarosan fogadni akarják az első vendégeket. Ha a mű­terem elkészül, ez lesz a a rétsági NÓGRÁD - 1982. június 1., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents