Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

Huszonöt évi becsületes védés után Eredményes együttműködés Új csapatzászló a határőröknek — Éppen 25 évvel ezelőtt helyzetének alakulásáról, kezdődött a határőrség halas- Meg-szervezik a bányászok, s sagyarmati kerületparancsnok- azok vezetői részére a lak- sága és a nógrádi bányászok tanya- és üzemlátogatásokat, kollektívája között az együtt- Sor került már harcászati be- működés. — kezdi a visszaérni- mutatóra, míg a kerületpa­lékezést Lipták Sándor, a Nógrádi Szénbányák szociális igazgatója. — Nem örömmel emlékszem vissza ezekre a na­pokra, de meg kell mondaná, hogy az ellenforradalom vérzi­vataros napjaiban nagybátonyi, karancslapujtőd, kiarancsberé- nyi, kisterenyiei bányászok fogtak fegyvert az államhatár őrzésére. Ez az együttműkö­dés aztán odáig fejlődött, hogy 1957-ben új csapatzászlót ado­mányoztak a bányászok ha­tárőreinknek éppen az együtt­működés megerősítésére... — Ha hullámzott is, de a kapcsolat végig ólt határőre­ink és a bányászok között — veszd át a beszélgetés fonalát Lukács József határőr őrnagy, a kenületparanesnokság poli­tikai osztályénak vezetője. — Azóta korszrűsödött is testvé- ba rútságunk és szocialista rancsnokság hivatásos és pol­gári állománya a ceredi, a salgótarjáni, a karancsberé- nyd és az ipolyitatmócá őrsök látogatására hívták meg a bányászokat. — Valóban nem formális a együttműködésünk. örülünk annak, hogy nagyon sok önkéntes határőr van a bányászok között. Sokat le­hetne szólni a karancsberényi, karancslapujtőd önkéntes segí­tők tevékenységéről, akik már nem egy esetben akadályozták meg az országhatár megsérté­sét, nem egy közülük határőr- kitüntetéssel is rendelkezik. Ez talán annak is köszönhető, hogy sok leszerelő határőr keres munkahelyet a bányánál, el­sősorban szakemberek, akik a hangsúlyozza Lipták Sándor szociális igazgató. — Ma mar a f e, lakatosok teve­gazdasági vezetés mellett ^ykedhetnek a népgazdaság együtt dolgoznak a párt-, a e e en- KISZ-, a szakszervezeti bízott- — Ehhez csak azt tenném ságaink. Munkájuk javuló hozzá, — folytatja Lip­színvonalú. De biztosítjuk az tóik Sándor, — hogy a leszere­együttműködési szerződés jött létre közöttünk. Ebben a két fél a legkülönbözőbb feladato­kat vállalja magára. A határőrök az álltam, a köz­rend, közbiztonság, a határőri- ^ zet szilárdításának jelentősé­gérffl, a határterületi lakosság sort adnak egy™aSnak’ feladatairól, az eredményes határőrizet végrehajtásáról tartanak előadásokat, tájékoz­tatókat a bányászoknak, ösz- szejövete'len szólnak a nem­zetközi élet időszerű kérdései­ről, különös tekintettel a két világrendszer katonapolitikai aktuális propagandaanyago­kat, kiadványokat, sajtótermé­keket, illetve jól dolgozó bá­nyászok, vagy a kiváló ha­tárőrök népszerűsítéséhez szükséges fotókat, emlékezte­tőket. Ez mind-mind az együtt­működésit mélyíti. Feltétlen szólnunk kell egy másik te­rületről is. Ez a közművelő­dés, a szabad idő célszerű, hasznos eltöltése érdekében jelentősebb ünnepi rendezvé­nyeken a bányász, illetve a határőr öntevékeny művésze­ti csoportjai kölcsönösen mű­kö­zös vetélkedőket is szerve­zünk bányászok és határőrök között. — Mi kölcsönösen elsősor­ban a politikai munkakap­csolatra törekszünk — mond­ja Lukács József őrnagy. — Az eddig elmondottak mellett lő határőrök például egy éven beliül lakást kapnak nálunk. Ha viszont saját lakást kíván építeni, százezer forint vissza nem térítő segélyben része­sülnek. Szóval így élünk mi együtt, egymás mellett a szo­cialista együttműködési szerző­désiben megfogalmazottak alap­ján. Lehetne sorolni még az együttműködés formáit. De be­széljen helyette egy másik tény. Az, hogy a Nógrádi Szén­bányáik dőlgozókollektívája negyedszázad után új csapat zászlót adományoz a balassa gyarmati határőrkerület sze­mélyi állományának. És erre a csapatzászlóra mint negyedszá zadon át az elsőre, most is büszkék lesznek a határőrök, melyet hányósz testvéreik adományoznak. áomogyvári László Tragédiák — balesetek IGEN SOKSZOR, ÜGY LÁT­SZIK mégsem elégszer írtuk ' le, mondták el a rádióban és a tv-ben, hogy az emberi fe­lelőtlenség, gondatlanság, az előírások be nem tartása tra­gédiákhoz, balesetekhez • ve­zet Az országos statisztika szerint, tavaly csupán közle­kedési balesetek miatt egy alföldi nagyközség lakossá­gának megfelelő emberélet pusztult el az országutakon. Vajon, ha az elhaltak kopor­sóit egymás mellé raknánk, hány kilométer hosszú len­ne? Ügy látszik, jó néhány em­bernél hiábavaló az intő szó, az oktató, felvilágosító munka, az előírásokra való felhívás, annak megkövete­lése. A felelőtlenség nem tud gátat szabni saját maguk és mások elpusztításának. Ezzel az igen fontos társa­dalmi és gazdaságpolitikai kérdéssel, — megyénk üze­meiben, vállalataiban, gyára­iban, — a balesetek meg­előzésével kapcsolatos tenni­valókról szólt legutóbb az SZMT elnöksége is. Mégpedig azért, mert sok nyugtalanító jelenség hívja fel a figyelmet a gyors .és határozott« cse­lekvés szükségességére, a rossz irányú folyamatok meg­állítására, illetve visszafor­dítására. Tavaly például hét halál­esettel zártuk az évet. Az idén eltelt csonka fél évben már tizenkettőnél tartunk. Az okokat vizsgálva a következő­ket mondhatjuk: öt esetben jármű, illetve közlekedési eszköz, öt esetben anyagmoz­gató gépek és két esetben pe­dig technológiai hiányosságok miatt következtek be a tra­gédiák, amelyek mindegyike elkerülhető lett volna, ha... Szomorú, hogy az előbbiek mellett az első negyedévben a három napon túl gyógyuló balesetek száma is nőtt, még­pedig negyvennéggyel, azaz ezerháromszáznyolcvanhat ki­esett munkanappal. Történt és történik mind­ez olyankor, amikor jelen­tős beruházások, ipari re­konstrukciók zajlottak le, új, korszerűbb technológiák ala­kították kedvezően a munka- feltételeket, jelentősen javí- .tották a munka- és életkörül­ményeket, a biztonságos mun­ka feltételeit és az ehhez kapcsolódó jó irányú munka­kedvet, közérzetet. Hát akkor hol keressük a bajok eredőjét, mit tegyünk a felesleges és felelőtlen ön­pusztítás,-megcsonkítás, ter­melésből való indokolatlan ki­esési folyamat gyors és hat­hatós megállításáért, illet­ve visszaszorításáért? Ha egy szóval kívánnék válaszolni a kérdésre, azt kellene mondanom: azokat a tennivalókat kell komolyan és felelősségteljesen elvégezni, amiket a törvények, a mun­kavédelmi szabályok, rende­letek előírnak. A STATISZTIKA SZERINT, a sérült, vagy más személy figyelmetlensége miatt hu­szonhat, szervezési hiba, rossz gép és berendezés, valamint eszköz, előírásellenes munka­végzés miatt tizenhat-tizen- hat-tizenhat, az ellenőrzés el­mulasztása miatt tizennégy, a felügyelet hiánya miatt pe­dig tizenkét százalékban szen­vedtek balesetet a dolgozók­Az okok egyúttal meg­szabják a tennivalókat is, mindenkinek. Mindenkinek! A feladatok megítélésénél azonban szembe kell nézni azzal is, hogy a magukról megfeledkezett, felelőtlen em­berek azt hiszik, hogy a megelőzésért, saját testi épsé­gük és mások védelméért nem kell semmit se tenniük. Ezt a természetes emberi maga­tartást ellátják majd a szak- szervezeti és egyéb szervek aktivistái, a gazdasági veze­tők. Ez az ő óriási tévedé­sük! A törvények, előírások és rendeletek szerint min­denki elsősorban és kizárólag saját testi épségéért, saját maga felel. Ezt a felelősséget senkire át nem ruházhatja, de senki sem veheti át tőle. A másik fontos tényező az előírások betartása és betar-' tatása, illetve a mulasztók fe­lelősségre vonása. Sajnos az utóbbi időben a múlhatatla­nul szükséges és fontos, ál­landóan meglevő, megelőző, felvilágosító, nevelő munka mellett mintha az. illetékesek elfeledkeztek volna arról, ahol a jó szó nem használ, oft a mulasztó fizesse meg önkényességének az árát! Mi tagadás, a pénzbírságolás nem erőssége a szakszervezeti munkavédelmi tisztségvise­lőknek. Erről — nem tudni mi okból — még akkor is le­mondanak, amikor egyértel­műen kiviláglik, hogy égető­en szükség van rá. Az ilyenkor szokásos ellen­vetés sem marad el. Igaz az az észrevétel, mely szerint a pénzbüntetésre irányuló in­tézkedések elindításakor kü­lönböző helyekről megindul a mentőakció. Kár volna ezt tagadni, mert valóságos hely­zetet takar! De meggyőződés­sel vallom, hogy a mentőak­ciókra vállalkozókat is meg lehet győzni arról, hogy a többször visszatérő és súlyos esetekben, a felmentésre irá­nyuló jó indulatú kérés olyan kedvezőtlen folyamatokat in­díthat el, amely féket rak­hat mindenféle jó irányú kez­deményezésre, eleve lezárja az előrelépést, a kedvezőtlen jelenségek visszafogásának út ját. Hibát követnénk el, ha elhallgatnánk, hogy időnként, elvétve lehetnek olyan ese­tek, amikor méltányossági alapon kell ítélkezni. Ez azonban nem lehet általános menlevél a sorozatban mu­lasztók számára. VÉGÜL ARRÖL SEM SZA BAD elfeledkezni, hogy az anyagi felelősségre vonást sem mindig és kizárólag az első számú vezetőknél, illet­ve a középvezetőknél kell kez­deni. Tőlük a törvényben elő­írtaknak megfelelően a biz­tonságos munka feltételeinek megteremtését kell megköve­telni, számon kérni. Ezt vi­szont igen határozottan és egyértelműen. Ugyanilyen mércét kell alkalmazni a dol­gozóknál az előírások, törvé­nyes rendelkezések betarta­tásában. Hogy az emberi mulasztá­sokból minél kevesebb sír legyen a temetőkben és bal­esetet szenvedett ember életben. (vencsz) Úgy kezdődött az egész.» Becsületbeli ügy Molnár Béla az első em­ber a szerelőszalagon, ő in­dítja a műveleteket. Azt mondja, lehetett volna talán Az irodai dolgozó felségte- szerelt? még senki, ilyesfajta tartják az egyik legjobb sze- rülete az íróasztal, a fizikai viszonyítási alapunk nem relőcsapatnak a gyárban! munkásé az üzemcsarnok. A volt. A program a Tarján I. szerepek felcserélődéséről leg- kályha idejével összevetve és többen azt tartják, az az utol- a tétel teljesítését figyelembe só szalmaszál, amibe egy gyár véve készült. Napi százötve- végszükség esetén kapaszkod- net nem tudtunk összeszerel- többet is teljesíteni, de az al­hat ni, a csúcs száz darab, álta- katrészek nem készen jönnek, A Salgótarjáni Vasöntöde Iában pedig kilencven körül azokon még dolog van, ami és Tűzhelygyárban a belke- teljesítünk. időbe kerül. Ha valakinek, — Akkor hát mégis balsi- neki aztán tudni kell ezt, hi­ker? szén az ő dolga egyébként a — Nem tartjuk annak, hi- félkész, befejezetlen alkatré­szen mi heten, akik egy hó- szék, a vásárolt áruk raktáro- napra a szalag mellé álltunk, zása és szereléshez való elő- sohasem szereltünk még. Fi- készítése. zikai munkát máskor is, töb- Sándor Ferenc hidegüzemi Wót omViornolr cvnlt ben is végeztünk, magam is el- gyek-vezető is szereléshez állt jártam tavaly kilenc hónapon — Fizikailag nem ehhez a Az egész azzal kezdődött at a tisztítói Gutman gépre, munkához szoktunk hozzá — hogy Kovács Mihály hideg- az éjszakai műszakokba egy mondja. — De ha már meg­üzend gyáregységvezető el- kis pluszkeresetert, de az is kertek ra, ennyivel tartozunk kapta egy szóra Krcsmarik más, a szerelés is. Időközben a gyárnak. Alfréd diszpécser csoportve- létszámunk is megfogyatko- ■ ' zott, hármán szabadságra — Próbálj összeszedni vagy mentek, az ö munkájuk is hi- hat-hét embert a műszakiak- aoyzik. ból, a többi az én gondom. Krcsmarik Alfréd rábólin- LÖSZ JDGZSgÖS tott. Ismerté a volt termelé­osztályon dolgozókat, nem qvqÍQS ? reskedelem Tarján II. kályhá­ra vonatkozó sürgős rendelé­sét ezzel a módszerrel telje­sítik — fizikai brigádot, sze­relőcsapatot verbuváltak az addig irodában dolgozókból. számított különösebb nehéz­ségre. Jól gondolkodott. Hét Épp aznap, június 21-én embernek szólt, mind a heten indult a Tarján II. kályha má- vállalták. Az, hogy egy, a gyá- sodik szalagja, Baranyi Jó- toznak rat kisegítő akcióhoz kérik zsef brigádjával. A csapat ku- őket, valamint a kilátásba paktanácsot tart a szalag fő- helyezett célprémium bőven lőtt, osztják, szervezik a mun- megtette hatását A hét mű- kát. szakiból, továbbá a gyáregy­ségvezető szerzetté emberek­ből megalakult a Tarján II. szerelőbrigád. Egy hónapra szövetkezett össze az alkalmi csapat s eb­ből egy hetük van még hátra. — Siker vagy kudarc? — kérdem Krcsmarik Alfrédet, akire a brigadéros posztja ju­tott — Maguk most -hallgatóla­gos versenyben lesznek Krcsmarikékkal ? Baranyi József diplomatiku- véleménye? Ha elordítanám magam... — Én csak azt az egyet mondtam: nektek ez becsü­letbeli ügy, bíznak bennetek, eszerint dolgozzatok — szól Pisch Ferenc művezető. — Különben nem hozzám tar­nem parancsolok ne­kik, a dirigálást — úgy látom — egyébként is nehezen tű­rik. Az én dolgom az, hogy a szükségeseket a kezük alá ad­jam, tőlem telhetőén meg is tettem mindent. — Teljesítményükről mi a Nem ennyiről volt szó, de szerintem jó, hogy egy gya­korlatlan társaság egyáltalán százra is felszaladt. Azért va­gyok elégedett velük, mert pontosan azt nyújtják, ami tőlük telik. Ha elordítanám san nyilatkozik. — Én kérem, nem vagyok a szavak embere, nem beszé­lek világba. Majd néhány nap múlva meglátjuk. Pisch Ferenc művezető be­ígérte nekik, ha meglesz a na­— Bonyolultabb ez annál, pi 140—150, pezsgővel avatják magám,"'ami ágyébiáánt* ittlbe mintsem hogy egyetlen szó- a szalagot. szokott válni, akkor is ennyi­val válaszolhatnék — kezd be- — Mégis, mit gondol, meny- re futná. le. — A kályha szerelését ma- nyit tudnak teljesteni? Kérdeztem Krcsmarikékat gam programoztam, a számi- Baranyi hümmög, a vállát q7ámíí-inak-p a hpicnvi 1 tások alapján napi százötven vonja. Aztán: grémiumra? S^m? biztosat darab jött ki. persze, akkor — A napi szazra mérget nem tudtak felőle, a pénz kü­meg szó sem volt arról, hogy vehet .................... iönben is csak egyik összete_ m i magunk teljesítjük. Az otoluk kévés lesz! vője volt vállalkozásuknak. És — így hat. vastagabban fo- kapja fel a vizet mar a szom- emlékeztetnek még egyszer: gott a ceruza? szédas szalagnál Molnár Béja, az egész úgy kezdődött, hogy Érti a tréfát, de tiltakozása az alkalmi műszaki brigád tag- segíteni kellett a gyárnak már komoly: ja. — Mi amatőrök vagyunk, — Ezt a típust előttünk nem ők profik, és Baranyiékat Szendi Márta Gépesítik a főgyűjtő csatornák építését Budapesten és a legtöbb nagyvárosban új főgyűjtő csa­tornákat építenek, ment a ré­gi szennyvíztisztító telepek te­minden munkát az árkok be- a készterveket ugyanide kell temetéséig gépek végezzenek postán beküldeni legkésőbb el. november 12-ig. A legjobb A pályázati kiírást már át- munkák díjazására és megvá- henmentelítésére a korábbinál vehetik az érdeklődők az Épí- sárfására 700 ezer forintot irá- távolabb létesítendő uj tiszti- téstudományi Intézet mélyépí- . , . , , ,,, ,. „ tótelepetare kell elvezetni az tési, kutatási, fejlesztési nyozta,k el°- A bual° blzott‘ új városnegyedek szennyvi- irodáján — Bp. XIV., saS december 10-ig hirdeti ki zét. A gondokat növeli, hogy Hungária krt. 140—144 -—, s a pályázat eredményét, általában forgalmas, és közmű-, hálózattal telített területeken kelil megépíteni a nagy átmé­rőjű főgyűjtő csatornákat. Étert alapvető feladat az ed­diginél jóval gyorsabb építési módszer kialakítása, hogy ez a munka a lehető legrövidebb ideig zavarja csak a közutak forgalmát. Ennek megoldása érdekében az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Vízügyi Hivatal és több érdekelt tröszt és válla­lat országos, pályázatot hirde­tett nagy átmérőjű előre gyár­tott csatornák korszerű építé­si módszerének kidolgozásá­ra és megtervezésére. Az a cél, hogy az 1,6—3 méter át­mérőjű, előre gyártott csőve­zetékek építésének ne csak né­hány, hanem valamennyi munkaszakaszát gépesítsék, te­hát a földmunkát, az árkok dúcolását, megerősítését, a csövek beemelését, egyszóval Hírközlő láncok a fejlődő országoknak A Budavox, együttműködve rendezéseket, így telefonalköz- ipari partnereivel mind gyakrab- pontokat éppúgy szállítanak, mint ban nyújt be ajánlatot külföldön, komplett rendszereket, például elsősorban a fejlődő országokban hírközlő láncokat. Ezek felszere- kiírt versenytárgyalásokon. Ép- lésére, a szakemberek kiképzé- pen a napokban kaptak újabb sére is vállalkoznak, vagyis kulcs­hárommillió dollár értékű meg- rakészen exportálnak. Egy ilyen rendelést az egyik közép-keleti fontos, nagy értékű fővállalkozá- országból különféle híradástechni- suk a közelmúltban fejeződött kai berendezések exportjára. A be Algériában. Legfontosabb vevő- termékek kétharmadát még az idén ik egyébként közel-keleti és afri­leszállítja a Budavox. A fejlődő államok fontos piacai a Budavoxnak, hiszen a szocia­lista országok mellett zömében ott keresettek a magyar híradástech­nikai gyártmányok. Egyedi bé­kái cégek. E híradástechnikai egy­ségek gyártásában a BHG híradás- technika vállalat, a Telefongyár, az Orion, a BRG, a Finommecha­nikai Vállalat, valamint a Távköz­lési Kutatóintézet és sok ipari szövetkezet vesz részt. Betört a holnap techniká­ja a nógrádi termelőszövet­kezetekbe is: napelemes vil­lanypásztor vigyázza a jó­szágot a litkei legelőkön. A napelemes villanypásztor nagy előnye, hogy élettar­tama csaknem korlátlan, a villamos energiát 48 órá­ig tárolja, így néhány na­pig borús időben is hasz­nálható. NÓGRÁD — 1982. június 25., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents