Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-25 / 147. szám
Huszonöt évi becsületes védés után Eredményes együttműködés Új csapatzászló a határőröknek — Éppen 25 évvel ezelőtt helyzetének alakulásáról, kezdődött a határőrség halas- Meg-szervezik a bányászok, s sagyarmati kerületparancsnok- azok vezetői részére a lak- sága és a nógrádi bányászok tanya- és üzemlátogatásokat, kollektívája között az együtt- Sor került már harcászati be- működés. — kezdi a visszaérni- mutatóra, míg a kerületpalékezést Lipták Sándor, a Nógrádi Szénbányák szociális igazgatója. — Nem örömmel emlékszem vissza ezekre a napokra, de meg kell mondaná, hogy az ellenforradalom vérzivataros napjaiban nagybátonyi, karancslapujtőd, kiarancsberé- nyi, kisterenyiei bányászok fogtak fegyvert az államhatár őrzésére. Ez az együttműködés aztán odáig fejlődött, hogy 1957-ben új csapatzászlót adományoztak a bányászok határőreinknek éppen az együttműködés megerősítésére... — Ha hullámzott is, de a kapcsolat végig ólt határőreink és a bányászok között — veszd át a beszélgetés fonalát Lukács József határőr őrnagy, a kenületparanesnokság politikai osztályénak vezetője. — Azóta korszrűsödött is testvé- ba rútságunk és szocialista rancsnokság hivatásos és polgári állománya a ceredi, a salgótarjáni, a karancsberé- nyd és az ipolyitatmócá őrsök látogatására hívták meg a bányászokat. — Valóban nem formális a együttműködésünk. örülünk annak, hogy nagyon sok önkéntes határőr van a bányászok között. Sokat lehetne szólni a karancsberényi, karancslapujtőd önkéntes segítők tevékenységéről, akik már nem egy esetben akadályozták meg az országhatár megsértését, nem egy közülük határőr- kitüntetéssel is rendelkezik. Ez talán annak is köszönhető, hogy sok leszerelő határőr keres munkahelyet a bányánál, elsősorban szakemberek, akik a hangsúlyozza Lipták Sándor szociális igazgató. — Ma mar a f e, lakatosok tevegazdasági vezetés mellett ^ykedhetnek a népgazdaság együtt dolgoznak a párt-, a e e en- KISZ-, a szakszervezeti bízott- — Ehhez csak azt tenném ságaink. Munkájuk javuló hozzá, — folytatja Lipszínvonalú. De biztosítjuk az tóik Sándor, — hogy a leszereegyüttműködési szerződés jött létre közöttünk. Ebben a két fél a legkülönbözőbb feladatokat vállalja magára. A határőrök az álltam, a közrend, közbiztonság, a határőri- ^ zet szilárdításának jelentőségérffl, a határterületi lakosság sort adnak egy™aSnak’ feladatairól, az eredményes határőrizet végrehajtásáról tartanak előadásokat, tájékoztatókat a bányászoknak, ösz- szejövete'len szólnak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a két világrendszer katonapolitikai aktuális propagandaanyagokat, kiadványokat, sajtótermékeket, illetve jól dolgozó bányászok, vagy a kiváló határőrök népszerűsítéséhez szükséges fotókat, emlékeztetőket. Ez mind-mind az együttműködésit mélyíti. Feltétlen szólnunk kell egy másik területről is. Ez a közművelődés, a szabad idő célszerű, hasznos eltöltése érdekében jelentősebb ünnepi rendezvényeken a bányász, illetve a határőr öntevékeny művészeti csoportjai kölcsönösen műközös vetélkedőket is szervezünk bányászok és határőrök között. — Mi kölcsönösen elsősorban a politikai munkakapcsolatra törekszünk — mondja Lukács József őrnagy. — Az eddig elmondottak mellett lő határőrök például egy éven beliül lakást kapnak nálunk. Ha viszont saját lakást kíván építeni, százezer forint vissza nem térítő segélyben részesülnek. Szóval így élünk mi együtt, egymás mellett a szocialista együttműködési szerződésiben megfogalmazottak alapján. Lehetne sorolni még az együttműködés formáit. De beszéljen helyette egy másik tény. Az, hogy a Nógrádi Szénbányáik dőlgozókollektívája negyedszázad után új csapat zászlót adományoz a balassa gyarmati határőrkerület személyi állományának. És erre a csapatzászlóra mint negyedszá zadon át az elsőre, most is büszkék lesznek a határőrök, melyet hányósz testvéreik adományoznak. áomogyvári László Tragédiák — balesetek IGEN SOKSZOR, ÜGY LÁTSZIK mégsem elégszer írtuk ' le, mondták el a rádióban és a tv-ben, hogy az emberi felelőtlenség, gondatlanság, az előírások be nem tartása tragédiákhoz, balesetekhez • vezet Az országos statisztika szerint, tavaly csupán közlekedési balesetek miatt egy alföldi nagyközség lakosságának megfelelő emberélet pusztult el az országutakon. Vajon, ha az elhaltak koporsóit egymás mellé raknánk, hány kilométer hosszú lenne? Ügy látszik, jó néhány embernél hiábavaló az intő szó, az oktató, felvilágosító munka, az előírásokra való felhívás, annak megkövetelése. A felelőtlenség nem tud gátat szabni saját maguk és mások elpusztításának. Ezzel az igen fontos társadalmi és gazdaságpolitikai kérdéssel, — megyénk üzemeiben, vállalataiban, gyáraiban, — a balesetek megelőzésével kapcsolatos tennivalókról szólt legutóbb az SZMT elnöksége is. Mégpedig azért, mert sok nyugtalanító jelenség hívja fel a figyelmet a gyors .és határozott« cselekvés szükségességére, a rossz irányú folyamatok megállítására, illetve visszafordítására. Tavaly például hét halálesettel zártuk az évet. Az idén eltelt csonka fél évben már tizenkettőnél tartunk. Az okokat vizsgálva a következőket mondhatjuk: öt esetben jármű, illetve közlekedési eszköz, öt esetben anyagmozgató gépek és két esetben pedig technológiai hiányosságok miatt következtek be a tragédiák, amelyek mindegyike elkerülhető lett volna, ha... Szomorú, hogy az előbbiek mellett az első negyedévben a három napon túl gyógyuló balesetek száma is nőtt, mégpedig negyvennéggyel, azaz ezerháromszáznyolcvanhat kiesett munkanappal. Történt és történik mindez olyankor, amikor jelentős beruházások, ipari rekonstrukciók zajlottak le, új, korszerűbb technológiák alakították kedvezően a munka- feltételeket, jelentősen javí- .tották a munka- és életkörülményeket, a biztonságos munka feltételeit és az ehhez kapcsolódó jó irányú munkakedvet, közérzetet. Hát akkor hol keressük a bajok eredőjét, mit tegyünk a felesleges és felelőtlen önpusztítás,-megcsonkítás, termelésből való indokolatlan kiesési folyamat gyors és hathatós megállításáért, illetve visszaszorításáért? Ha egy szóval kívánnék válaszolni a kérdésre, azt kellene mondanom: azokat a tennivalókat kell komolyan és felelősségteljesen elvégezni, amiket a törvények, a munkavédelmi szabályok, rendeletek előírnak. A STATISZTIKA SZERINT, a sérült, vagy más személy figyelmetlensége miatt huszonhat, szervezési hiba, rossz gép és berendezés, valamint eszköz, előírásellenes munkavégzés miatt tizenhat-tizen- hat-tizenhat, az ellenőrzés elmulasztása miatt tizennégy, a felügyelet hiánya miatt pedig tizenkét százalékban szenvedtek balesetet a dolgozókAz okok egyúttal megszabják a tennivalókat is, mindenkinek. Mindenkinek! A feladatok megítélésénél azonban szembe kell nézni azzal is, hogy a magukról megfeledkezett, felelőtlen emberek azt hiszik, hogy a megelőzésért, saját testi épségük és mások védelméért nem kell semmit se tenniük. Ezt a természetes emberi magatartást ellátják majd a szak- szervezeti és egyéb szervek aktivistái, a gazdasági vezetők. Ez az ő óriási tévedésük! A törvények, előírások és rendeletek szerint mindenki elsősorban és kizárólag saját testi épségéért, saját maga felel. Ezt a felelősséget senkire át nem ruházhatja, de senki sem veheti át tőle. A másik fontos tényező az előírások betartása és betar-' tatása, illetve a mulasztók felelősségre vonása. Sajnos az utóbbi időben a múlhatatlanul szükséges és fontos, állandóan meglevő, megelőző, felvilágosító, nevelő munka mellett mintha az. illetékesek elfeledkeztek volna arról, ahol a jó szó nem használ, oft a mulasztó fizesse meg önkényességének az árát! Mi tagadás, a pénzbírságolás nem erőssége a szakszervezeti munkavédelmi tisztségviselőknek. Erről — nem tudni mi okból — még akkor is lemondanak, amikor egyértelműen kiviláglik, hogy égetően szükség van rá. Az ilyenkor szokásos ellenvetés sem marad el. Igaz az az észrevétel, mely szerint a pénzbüntetésre irányuló intézkedések elindításakor különböző helyekről megindul a mentőakció. Kár volna ezt tagadni, mert valóságos helyzetet takar! De meggyőződéssel vallom, hogy a mentőakciókra vállalkozókat is meg lehet győzni arról, hogy a többször visszatérő és súlyos esetekben, a felmentésre irányuló jó indulatú kérés olyan kedvezőtlen folyamatokat indíthat el, amely féket rakhat mindenféle jó irányú kezdeményezésre, eleve lezárja az előrelépést, a kedvezőtlen jelenségek visszafogásának út ját. Hibát követnénk el, ha elhallgatnánk, hogy időnként, elvétve lehetnek olyan esetek, amikor méltányossági alapon kell ítélkezni. Ez azonban nem lehet általános menlevél a sorozatban mulasztók számára. VÉGÜL ARRÖL SEM SZA BAD elfeledkezni, hogy az anyagi felelősségre vonást sem mindig és kizárólag az első számú vezetőknél, illetve a középvezetőknél kell kezdeni. Tőlük a törvényben előírtaknak megfelelően a biztonságos munka feltételeinek megteremtését kell megkövetelni, számon kérni. Ezt viszont igen határozottan és egyértelműen. Ugyanilyen mércét kell alkalmazni a dolgozóknál az előírások, törvényes rendelkezések betartatásában. Hogy az emberi mulasztásokból minél kevesebb sír legyen a temetőkben és balesetet szenvedett ember életben. (vencsz) Úgy kezdődött az egész.» Becsületbeli ügy Molnár Béla az első ember a szerelőszalagon, ő indítja a műveleteket. Azt mondja, lehetett volna talán Az irodai dolgozó felségte- szerelt? még senki, ilyesfajta tartják az egyik legjobb sze- rülete az íróasztal, a fizikai viszonyítási alapunk nem relőcsapatnak a gyárban! munkásé az üzemcsarnok. A volt. A program a Tarján I. szerepek felcserélődéséről leg- kályha idejével összevetve és többen azt tartják, az az utol- a tétel teljesítését figyelembe só szalmaszál, amibe egy gyár véve készült. Napi százötve- végszükség esetén kapaszkod- net nem tudtunk összeszerel- többet is teljesíteni, de az alhat ni, a csúcs száz darab, álta- katrészek nem készen jönnek, A Salgótarjáni Vasöntöde Iában pedig kilencven körül azokon még dolog van, ami és Tűzhelygyárban a belke- teljesítünk. időbe kerül. Ha valakinek, — Akkor hát mégis balsi- neki aztán tudni kell ezt, hiker? szén az ő dolga egyébként a — Nem tartjuk annak, hi- félkész, befejezetlen alkatrészen mi heten, akik egy hó- szék, a vásárolt áruk raktáro- napra a szalag mellé álltunk, zása és szereléshez való elő- sohasem szereltünk még. Fi- készítése. zikai munkát máskor is, töb- Sándor Ferenc hidegüzemi Wót omViornolr cvnlt ben is végeztünk, magam is el- gyek-vezető is szereléshez állt jártam tavaly kilenc hónapon — Fizikailag nem ehhez a Az egész azzal kezdődött at a tisztítói Gutman gépre, munkához szoktunk hozzá — hogy Kovács Mihály hideg- az éjszakai műszakokba egy mondja. — De ha már megüzend gyáregységvezető el- kis pluszkeresetert, de az is kertek ra, ennyivel tartozunk kapta egy szóra Krcsmarik más, a szerelés is. Időközben a gyárnak. Alfréd diszpécser csoportve- létszámunk is megfogyatko- ■ ' zott, hármán szabadságra — Próbálj összeszedni vagy mentek, az ö munkájuk is hi- hat-hét embert a műszakiak- aoyzik. ból, a többi az én gondom. Krcsmarik Alfréd rábólin- LÖSZ JDGZSgÖS tott. Ismerté a volt termeléosztályon dolgozókat, nem qvqÍQS ? reskedelem Tarján II. kályhára vonatkozó sürgős rendelését ezzel a módszerrel teljesítik — fizikai brigádot, szerelőcsapatot verbuváltak az addig irodában dolgozókból. számított különösebb nehézségre. Jól gondolkodott. Hét Épp aznap, június 21-én embernek szólt, mind a heten indult a Tarján II. kályha má- vállalták. Az, hogy egy, a gyá- sodik szalagja, Baranyi Jó- toznak rat kisegítő akcióhoz kérik zsef brigádjával. A csapat ku- őket, valamint a kilátásba paktanácsot tart a szalag fő- helyezett célprémium bőven lőtt, osztják, szervezik a mun- megtette hatását A hét mű- kát. szakiból, továbbá a gyáregységvezető szerzetté emberekből megalakult a Tarján II. szerelőbrigád. Egy hónapra szövetkezett össze az alkalmi csapat s ebből egy hetük van még hátra. — Siker vagy kudarc? — kérdem Krcsmarik Alfrédet, akire a brigadéros posztja jutott — Maguk most -hallgatólagos versenyben lesznek Krcsmarikékkal ? Baranyi József diplomatiku- véleménye? Ha elordítanám magam... — Én csak azt az egyet mondtam: nektek ez becsületbeli ügy, bíznak bennetek, eszerint dolgozzatok — szól Pisch Ferenc művezető. — Különben nem hozzám tarnem parancsolok nekik, a dirigálást — úgy látom — egyébként is nehezen tűrik. Az én dolgom az, hogy a szükségeseket a kezük alá adjam, tőlem telhetőén meg is tettem mindent. — Teljesítményükről mi a Nem ennyiről volt szó, de szerintem jó, hogy egy gyakorlatlan társaság egyáltalán százra is felszaladt. Azért vagyok elégedett velük, mert pontosan azt nyújtják, ami tőlük telik. Ha elordítanám san nyilatkozik. — Én kérem, nem vagyok a szavak embere, nem beszélek világba. Majd néhány nap múlva meglátjuk. Pisch Ferenc művezető beígérte nekik, ha meglesz a na— Bonyolultabb ez annál, pi 140—150, pezsgővel avatják magám,"'ami ágyébiáánt* ittlbe mintsem hogy egyetlen szó- a szalagot. szokott válni, akkor is ennyival válaszolhatnék — kezd be- — Mégis, mit gondol, meny- re futná. le. — A kályha szerelését ma- nyit tudnak teljesteni? Kérdeztem Krcsmarikékat gam programoztam, a számi- Baranyi hümmög, a vállát q7ámíí-inak-p a hpicnvi 1 tások alapján napi százötven vonja. Aztán: grémiumra? S^m? biztosat darab jött ki. persze, akkor — A napi szazra mérget nem tudtak felőle, a pénz kümeg szó sem volt arról, hogy vehet .................... iönben is csak egyik összete_ m i magunk teljesítjük. Az otoluk kévés lesz! vője volt vállalkozásuknak. És — így hat. vastagabban fo- kapja fel a vizet mar a szom- emlékeztetnek még egyszer: gott a ceruza? szédas szalagnál Molnár Béja, az egész úgy kezdődött, hogy Érti a tréfát, de tiltakozása az alkalmi műszaki brigád tag- segíteni kellett a gyárnak már komoly: ja. — Mi amatőrök vagyunk, — Ezt a típust előttünk nem ők profik, és Baranyiékat Szendi Márta Gépesítik a főgyűjtő csatornák építését Budapesten és a legtöbb nagyvárosban új főgyűjtő csatornákat építenek, ment a régi szennyvíztisztító telepek teminden munkát az árkok be- a készterveket ugyanide kell temetéséig gépek végezzenek postán beküldeni legkésőbb el. november 12-ig. A legjobb A pályázati kiírást már át- munkák díjazására és megvá- henmentelítésére a korábbinál vehetik az érdeklődők az Épí- sárfására 700 ezer forintot irá- távolabb létesítendő uj tiszti- téstudományi Intézet mélyépí- . , . , , ,,, ,. „ tótelepetare kell elvezetni az tési, kutatási, fejlesztési nyozta,k el°- A bual° blzott‘ új városnegyedek szennyvi- irodáján — Bp. XIV., saS december 10-ig hirdeti ki zét. A gondokat növeli, hogy Hungária krt. 140—144 -—, s a pályázat eredményét, általában forgalmas, és közmű-, hálózattal telített területeken kelil megépíteni a nagy átmérőjű főgyűjtő csatornákat. Étert alapvető feladat az eddiginél jóval gyorsabb építési módszer kialakítása, hogy ez a munka a lehető legrövidebb ideig zavarja csak a közutak forgalmát. Ennek megoldása érdekében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Vízügyi Hivatal és több érdekelt tröszt és vállalat országos, pályázatot hirdetett nagy átmérőjű előre gyártott csatornák korszerű építési módszerének kidolgozására és megtervezésére. Az a cél, hogy az 1,6—3 méter átmérőjű, előre gyártott csővezetékek építésének ne csak néhány, hanem valamennyi munkaszakaszát gépesítsék, tehát a földmunkát, az árkok dúcolását, megerősítését, a csövek beemelését, egyszóval Hírközlő láncok a fejlődő országoknak A Budavox, együttműködve rendezéseket, így telefonalköz- ipari partnereivel mind gyakrab- pontokat éppúgy szállítanak, mint ban nyújt be ajánlatot külföldön, komplett rendszereket, például elsősorban a fejlődő országokban hírközlő láncokat. Ezek felszere- kiírt versenytárgyalásokon. Ép- lésére, a szakemberek kiképzé- pen a napokban kaptak újabb sére is vállalkoznak, vagyis kulcshárommillió dollár értékű meg- rakészen exportálnak. Egy ilyen rendelést az egyik közép-keleti fontos, nagy értékű fővállalkozá- országból különféle híradástechni- suk a közelmúltban fejeződött kai berendezések exportjára. A be Algériában. Legfontosabb vevő- termékek kétharmadát még az idén ik egyébként közel-keleti és afrileszállítja a Budavox. A fejlődő államok fontos piacai a Budavoxnak, hiszen a szocialista országok mellett zömében ott keresettek a magyar híradástechnikai gyártmányok. Egyedi békái cégek. E híradástechnikai egységek gyártásában a BHG híradás- technika vállalat, a Telefongyár, az Orion, a BRG, a Finommechanikai Vállalat, valamint a Távközlési Kutatóintézet és sok ipari szövetkezet vesz részt. Betört a holnap technikája a nógrádi termelőszövetkezetekbe is: napelemes villanypásztor vigyázza a jószágot a litkei legelőkön. A napelemes villanypásztor nagy előnye, hogy élettartama csaknem korlátlan, a villamos energiát 48 óráig tárolja, így néhány napig borús időben is használható. NÓGRÁD — 1982. június 25., péntek
