Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-25 / 147. szám
Haza! tájakon so Ha a bazaltzuhatag vagy népszerű nevén bazaltorgona szót halljuk, bizonyára száz közül kilencvenkilenc természetbarát a Badacsony oldalát fedő hatalmas, orgonasípokra emlékeztető képződményekre gondol, s úgy véli, hogy ehhez hasonló szépségű kőegyüttes nincs is másutt a Balaton felvidékét kivéve. Pedig Nógrádban is akad efféle ékesség, Salgótarjántól keletre: ott, ahol a bazalt- vulkanikusság megannyi szépséges képződménye (rétegvulkán, telér, dagadókúp stb.) sorakozik, s ahol hazánk legnagyobb összefüggő bazalttakarója, a 13 négyzetkilométernyi1 kiterjedésű Medves- íennsík emlékeztet az 1—2 milliónyi évvel ezelőtti földmozgásokra. A badacsonyi zuhatag hasonmását szintén e tájon lehet megtalálni. Aki meg akar bizonyosodni a létéről, annak a magyar—csehszlovák határon lévő Somoskőújfaluba kell elutaznia, majd onnan még egy kicsit kelet felé haladnia egészen a Nagy-Salgó meg a Kis-Salgó között magasodó Somoskő nevű, csonkakúp alakú hegyig. Ez a Éneklő Az előző évek hagyományaihoz híven ez évben is meghirdette a Kulturális Minisztérium a társszervekkel (KISZ, úttörők, KÓTA) közösen az Éneklő ifjúság hangversenysorozatot. Országosan a tavalyi 1288 kórussal szemben idén 1344 kórus jelentkezett, s közülük 717 részesült különbözű szintű elismerésben. Az 1344 kórus közül a tavalyihoz képest kevesebb volt a KISZ- karosztályú kórusok nevezése, s az általános iskolai kórusok szátma sem emelkedett megfelelően. Nógrád megyében az általános iskoláknál jelentős emelkedés tapasztatható, 16 helyett harminc kórus nevezett. A létszám növekedése nem jelentett színvonalbeli emelkedést, igen sok kórus éppen csak létezik, s ezzel együtt a megye általános iskoláinak számához'mérten még ez * nevezési szám is kevés. KISZ- korosztályú kórus ugyan azonos számban indult, mint az előző évben, de kevesebb intézményből. Általában itt is kettészakadt a mezőny jókra és gyengékre. Ami örvendetes, már több olyan ifjúsági énekkara van a megyének, mely országosan is megmérhető. Így az évek óta egyenletes teljesítményt nyújtó Bolyai János Gimnázium kórusa (karnagy Rozgonyd István) ez évben elnyerte az Év kórusa címet, a megyei KISZ-bizottság vándordíját, országos szaktáborban való részvételt, s meghívást nemzetközi kórustalálkozóra. A Szántó Kovács MOS Somoskő viseli az oldalán a hasáb alakú bordákat, mégpedig az északi, tehát a Csehszlovákiához tartozó felén. Ez a körülmény azonban senkit ne riasszon vissza, mert — így a több évtizedes gyakorlat — ha kellő számú turista gyülekezik össze, a csoportot minden különösebb formaság nélkül átkíséri a gránicon a határőr. Ki-ki föltekinthet tehát ezekre az íves hajlású bazaltalakzatokra, amelyek hol sötétszürkén, hol meg egészen feketén hirdetik a pliocén kor geológiai eseményeit. Egyúttal pedig arról is hírt adnak, hogy az ember igen korán fölfedezte e zuhatagok- ban az építőanyagot. A bordák végei ugyanis sorra le vannak törve, helyenként több méteres magasságig. Visszatérve a „külföldjárás" ból”, afelől is megbizonyosodhatunk, hogy a lepattintott hegydarabok java része hova került: a somoskői vár falába. Merthogy egy hajdan igen tekintélyes erősség is épült egykor ebben a bazaltvilágban. Az oklevelek tanúsága szerint a tatárjárás után készült el ez a város — legelső isJános Szakközépiskola (három kórussal is nevezett) nagykórusa ugyancsak megőrizte a tavaly elnyert Év kórusa címet (karnagy Kalocsay Frigyes) míg a Balassi Bálint Gimnázium vegyes kara (karnagy Mátyás Levente) dicséretben részesült, s az országos szaktáborban tartalékként ugyancsak figyelembe vették. Az általános iskolai kórusok közül nemcsak lehetőségei miatt emelkedtek ki a salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskola ének—zene tagozatos tanulóinak kórusai. A két Év kórusa (Szilágyi László és Ka- posy Ida karnagyok) cím mellett elnyerték a megyei úttörőelnökség vándordíját (Ka- posy Ida), s az eddig felsorolt kórusokkal együtt rádiófelvételre javasolták a zsűrik a balassagyarmati Petőfi Sándor Általános Iskola kórusát (Pásztor Sándor) és az Érsekvadkerti Általános Iskola kamara- kórusát (Antal Gusztáváé), akik közül ez utóbbiak ugyancsak országos kórusszaktáborban vehetnek részt. A nevezett kórusok művészi színvonala és az országosan mérhető eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a KlSZ-korosztályú kórusoknál folyik eredményes munka. Hasznos lenne ilyen tábort szervezni az úttörőszakosztálynak is, hiszen ez nemcsak az ott táborozó diákoknak jelentene több tudást, de a kórust vezető fiatal pedagógusoknak is jó szakmai fejlődést biztosítana. 1MAGYAR ÍRÓK PEREI (6.) n KO mert említése 1310-ből való —, mégpedig a Tarjáni família birtokaként. Ez a család aztán kénytelen-kelletlen a Felvidék hírhedt főurának, Csák Máténak adta át, aki a hadi építményt még inkább megerősítette. A törökök, amikor az 1550-es években a környékbeli várakat sorra bevették, Somoskővel nem bírtak; biztos menedékül szolgáltak a magyaroknak azok a megmagasított, megvastagított bástyák. Később azonban Somoskő is pusztulni kezdett A Rákó- czi-szabadságharcban még játszott némi szerepet, de azt követően lakatlanná vált. A németek — saját érdekeiket tekintve — szándékosan hagyták tönkremenni. Ma tehát nem több, mint egy régi kor dicsőségét idéző romhalmaz. Mégpedig egy olyan romhalmaz, amely a várépítés egyik jellegzetes formáját mutatja, hiszen három körbástyájának (rotundájának) maradványai egyenlő szárú háromszög csúcsain porladnak, jelezve, hogy ilyenkor ilyen mértani formát mutatott a tarjániak fészke. A. L. Az Álmok asszonya és a felnőtté válás csalódásai Színes, zenés magyar film, készült 1981-ben, a MAFILM Objektív Stúdiójában. Operatőr: ifj. Jancsó Miklós Zene: Hungária Irta és rendezte: KOVÁCSI JÁNOS Főszereplők: Rudolf Péter f. h. Tallós Rita Usztics Mátyás Géczy Dorottya . Hollósi Frigyes Bemutatásra kerül június 27- től 30-ig a salgótarjáni November 7. Filmszínházban. Az elrekedt aranytrombita UOty forrón szerettem hazámat, Hogy mivel egyebet érte nem tehettem, Megfúrtam ügyében Arany Trombitámat*'. Helyét, szerepét, Irodalmi és politikai jelentőségét Sáro- si Gyula a fenti sorokban saját maga fogalmazta meg. A szabadságharcig nem tartozik a magyar költészet első vonalába, Arany Trombitája miatt a magyar irodalomtörténetből szinte egy teljes évszázadra kiszorul. Az 1950-es években viszont jelentőségét aránytalanul túlhangsúlyozzák, s azóta megint csönd, hallgatás van körülötte. Ez az írás nem lehet perújrafelvétel. Az életút, a sors, a megpróbáltatások ázonban történelmi és költői példaként sok mindent üzennek a mai embereknek is. Tizenkét lehelet Történelmi — s igazi irodalmi — szerepe is 1848-ban kezdődik. Kossuth bizalmasa lesz, toborzóverseket ír, s „tizenkét leheletben” az Arany Trombitát, amelyben a szabadságharc történetét mondja el epikus konkrétsággal, költői hevülettel, politikai indulatokkal, elfogultan a forradalom mellett A mű Debrecenben jelenik meg először, ahova követi a kormányt, s közéleti szerepet is vállal: képviselő lesz Bodrogközben, s 1849. júliusában a pesti váltótörvényszék elnöke. Sárosi Gyula későbbi életútját sorsát, szenvedéseit politikai röpiratnak is izgalmas műve határozza meg. Mert a néphez, a nép nyelvén irta, hatása is óriási volt Ezzel magyarázható, hogy Világos után minden fellelhető példányt elkoboztak, megsemmisítettek, a könyvet rejtegető- ket súlyosan megbüntették. Nemcsak a költőt az olvasókat is üldözték. Világos után Sárosi Gyula bújdosni kényszerül. Kalandos vándorlások, szökés, szénásszekérben bujkálás után jutott el 1850 őszén Gyöngyösre, ahol hosszabb időt töltött Pájer Antal költő és Sorsich Júlia volt szabadság- harcos tiszt segítségévet Sorsich Albert okmányaival. Volt nyelvtanító, tanár, kertészkedett szótárt szerkesztett, ku- ruzsolt, sertést hizlalt ünnepeken venseket mondott. Bújdosása közben 1851. szeptember 22-én Pesten a hadi- törvényszék harmincöt társával együtt halálra ítéli, mert „a magas dynastia és más magas rangú személyek ellen irányzott s az 1849. április 14-i felségsértő végzés előmozdítására célzó gúnyiratot költött »-Arany Trombita« cím alatt..” A szeptember 23-án Pesten kifüggesztett — s jelképesen végre is hajtott — ítélet után keserű versikét ír Halhatatlanság címen. Életfogytiglan A nyugodtabb gyögyösi idő vigyázatlanná teszi, s Máj őri- Mayerffy Sándor és egy gróf Karnis néven szereplő Sallay nevű álbúj dosó feljelentik. 1852. november 7-én Schwar- tzer egri rendőrparancsnok és Burik Zsigmond gyöngyösi polgármester elfogják, s a pesti Újépületbe viszik. Pár havi vizsgálat után a törvényszék újra kimondja rá az 1851-ben már kimondott halálos ítéletet. Kegyelemből csakhamar életfogytiglani börtönbüntetésre változtatják, s 1853. májusában vagy júniusában Königgrätzbe szállítják. A börtönben szenvedései között sem igen ad fel semmit ,nézeteiből. Verhör című versében <>éldául ezt írja: „Mi a neve? Kérdik: Semmi nevem nincsen; / Kossuthéval együtt rég felakasztották! — / Vallása? ... Hiszem és vallom, hogy hazámat / Hosszan bitorolni nem fogja az osztrák”. Az életfogytiglani fogház nem tartott élete végéig. 1855- ben, Zsófia főhercegnő első gyermekének születésekor Sáros! is amnesztiában részesült, hazajöhetett Pestre, bár rendőrfelügyelet alá he- helyzték. Bújdosása és börtöne alatt felesége elhagyta, családja szétesett, a szenvedések az alkoholhoz vezették, s az 1850-es években igen nehéz volt Pesten irodalomból egzisztenciát teremteni. Különösen, ha valakit nem tört meg a börtön. 1859-ben országos körútra indult, hogy új versei felolvasásával segítse elő megélhetését. A solferinói csata napján (júniüs 24.), amikor az olaszok francia segítséggel jószerint kikergették az osztrákokat Itáliából, Sárosi verset írt Krlnolin-vers elmen. Íme egy szakasz: „Meddig fog még uralkodni / A fekete-sárga szín? / Ütő nélkül beharangoz / Annak majd a Kri- nolin”. Versét felolvasta, feljelentették, s ő azzal védekezett: éppen a franciákat, as új divatot, a krinolint gúnyolta... De hát éttől függetlenül megindult ellene újra. a felségsértési per, s egy aradi bíróság kétévi börtönre ítéli. Sárosi fellebbez, s 1860. február 7-én szabadon is bocsátják. Március 7-én eltávozhat Miskolcra addig, amíg ügye véglegesen eldől. A nagyváradi főtörvényszék és a bécsi semmitőszék Sárosit felmenti, de hogy ne legyen alkalma hazafias verseket szavalgatni, néhány hónapra Budweisba (Budejovice) száműzik havi huszonöt forintos élelmezési költséggel. A költő 1860. márciusától november 19-ig nyomorog a csehországi városban. Igaz; itt sem tétlenkedik. Lefordítja cseh nyelvre a Szózatot (közben át is írja a csehek igényei szerint). Ezért állítólag szigorítást kapott, sőt talán be is csukták egy cseh szobrásszal együtt Végül csak megbocsátottak neki, s hazatérhetett Pör nélkül azonban azután sem maradt. 1861-ben Trombita című lapját, amelyben — hűséggel a régi Arany Trombitához — verseit közölgette, beszüntették. A július 7-i számban rövidke közlemény olvasható: „Lapunk 36. száma július 4-től a cs. rendőrség által teljesen lefoglalt»- tott, s elkoboztatott”. Ugyanebben a számban olvasható: „Sárosi Gyulának lakunkban folytatólagosan megjelent Egy fa története című költeményét be nem fejezhetjük, miután annak végét az alkotmányos császári rendőrség maga számára tartotta fenn”. Az inkriminált vers e részében Sárosi egy kivégzést írt le, egy hadbírósági áldozat utolsó perceit. Megfenyegetett kiadók Az esetleges későbbi poriakét a lassan alkoholistává lazuló költő korai halála akadályozta meg. Súlyos és kegyetlen utóirat: halála után Sarkady István és Rákosi Tóth László felújította Sárosi Gyula összes versei kiadásának tervét. A haditörvényszék fülébe jutott, a kiadókat megfenyegette, a kötet kiadásáról le kellett mondani- Az aranytrombita még sokáig néma maradt... Bényei József (Folytatjuk) Operaházi rekonstrukció Utolsóként a díszletfestő műhely is kiköltözött az Operaházból, s így teljesen az építők vették birtokukba az épületet. A tervek szerint az épület teljes felújításával két év múlva végezhetnek, s akkor, 100. születésnapján, 1984. szeptember 28-án az Operaház ismét megnyithatja kapuit a nagyközönség előtt. Jelentős feladatokat kell az építőknek még elvégezniök: elavult, vagy részben elhasználódott az elektromos, a víz-, a fűtés-, és a csatornahálózat. A műszaki és adminisztratív helyiségekben, az öltözőkben is nagyarányú átalakítás szükséges. A nézőtér korszerű szellőztetése szintén megvalósításra vár. Felújítják a székeket, valamint a nézőtér festését, aranyozását, kárpitozását. A tetőszerkezet szintén alapos javításra szorul. Világosabb tónust kap az épület most sötét külseje is. Az átépítés idején körültekintően ügyelnek arra is, hogy megóvják a korábban helyreállított, műemléki értékű helyiségeket, illetve díszítéseket: a főlépcsőt, a büfét, s a freskókat. műsor KOSSUTH RADIO: 8.25: Beszélgetés az üdülőkörzetek repülőgépes szúnyogirtásáról az OKI és a növényvédelem szakembereivel. *.35: Barokk mesterművek 9.37: Magyar mondák 10.05: Verebes, a túl művelt bek* szoló. Moldova György elvassa fel írását. 10.20: Táncrend. 10.35: Somlyó Zoltán versel 10*40: Népdalok 11.00: Gondolat. 11.45: Indulók fúvószenekarra 12.45: örökzöld dallamok 13.43: Étrendünkbe kerül-e « szója? 14.03: Emlékek szárnyain. IV/l. rész. 14.44: Magyarán szólva 15.05: Németh Marika operettdalokat énekel 15.28: Barangoló Dominó 10.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Nóták. Kovács Apollónia énekel. 17.05: Otthon, vagy közös magány? Riport. 17.30: Előadja a szerző. Claude Debussy zongorázik. 18.15: Hol volt, hol nem volt . . • 18*25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Beethoven: Hármasverseny. 19.54: A Rádiószínház bemutatója. Hang a telefonban. Mándy Iván hangjátéka 20.35: Operettkedvelőknek. Bécsi est. 21.30: Hullik a vakolat. Vajda Zsuzsa műsora az épületfelújításokról. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Új Zenei Újság. 23.05: Gioconda. (Részletek! 0.10: Sporthírek. 0.15: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO: 8.05: Munkásdal-feldolgozások 8*20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum 9.36: Munkaidőben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 1 A zene titka. 13.30: Új zenei felvételeinkből 14.00: Kettőtől ötig... 14.00: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja 14.45: A Visage együttes felvételeiből. 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 15.45: Rivaldafényben 17.00: Térkép és útravalő 17.30:' ötödik sebesség 18.35: Pophullám 4 NÖGRÁD — 1982. június 25., péntek 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék 21*35: Újdonságainkból. Külföldi táncdalok 22.15: Táncházi muzsika. 22.30: Hol tartunk... a gyerekek politikai fogalomhasználatában. 23.15: Sporthírek. 23.20: Tánczenei stúdiónk felvételeiből. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: A salgótarjáni Centrum szolgáltatásai. — Horgászok öt perce. — Orvosi tanácsok napozóknak. — Hét végi programajánlat). Szerkesztő: Antal Magda. Telefonügyelet 35-510. — 18.00: Észak- magyarországi kórika (A BAZ megyei környezet- és természetvédelmi bizottság ülése. — Húshasznosítású szarvasmarha- és juhte- nyésztési tanácskozás Szécsény- ben.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. * MAGYAR TELEVÍZIÓ: lfi.15: Hírek 16.20: öt perc meteorológia 16.25: Keresztkérdés. Fejtörőjáték. 16.55: Reklám 17.05: Labdarúgó-világbajnokság: NSZK—Ausztria mérkőzés. Közvetítés Gijonból *(SZ.) 19.00: Reklám 19*10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó ’n.oo: Delta 20.25: Zenés Tv-színház: Lehár — Tavasz. Operett. 21.10: A hét műtárgya. A budavári szoborlelet. 21.15: Az idegenek. Magyarul ueszélő francia—©lasz— NSZK film. * (16 éven felülieknek!) 23*00: Ez a Maxim. 2. MŰSOR: 16.00: Veszprémi tévétalálkozó: Zenés Tv-színház. Puccini: A köpeny. 16.55: Közjáték Vichyben. Tévéjáték Arthur Miller drámájából. 18.15: Fóti Andor: Az utolsó alkalom. Tévéfilm. 19.30: Tv-híradó 20.00: Veszprémből jelentjük. .. 20.20: A nyírbátori református templom. 20.40: Reklám. 20.50.: Labdarúgó-világbajnokság: Spanyolország—Észak-lr- ország mérkőzés. 22.45: Reklám BESZTERCEBÁNYA: 19.20: Idő járásjelentés es műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: A szökés Angol tévésorozat 1 és 2. rész 21.15: Szórakoztató vetélkedőműsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mireille Mathieu énekel 2Ä.50: Labdarúgó VB* Anglia—Kuvait mérkőzés 0.20: Hírek 2. MŰSOR: 18.55: A késel barokk mestere Tévékomédia (ism.- 19.30: Emlékezés Evzen Rosickyra 20.00: Ma este nyolckor Magazinműsor 21.10: Labdarúgó VB: Spanyolország—Eszak- trország MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4től: Nyerítő nyeremény. Színes, szinkronizált csehszlovák ifjúsági filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Éretlenek. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték Claude Zidi rendezésében. Este 10 órától ÉJSZAKAI ELŐADÁS! őrült nők ketrece. Színes, szinkronizált francia—olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Foci bundában. Színes, szinkronizált román filmvígjáték Andrei Blaier rendezésében. — Ez Amerika (16). Színes, hangbemondásos amerikai dokumentumfilm. Este 10-től: ÉJSZAKAI ELŐADÁS! Mindhalálig Zfene (16). Színes, zenés amerikai film. — Pásztói Mátra: Hegyi emberek. Színes, amerikai kalandfilm. __ Szécsényi Rák óczi: A remény joga. Színes magyar film. — Rétság: Variáció egy szerelemre. Színes szovjet film. Mesemozi: A kis sün és a bocs — Michaela és a bársonymackó. — Kistcrenyei Petőfi. Szívzűr (14). Színes magyar fllmvígjáték. — Ér- sekvadkert: A férfiak pedig nem sírnak. Színes, szinkronizált csehszlovák ifjúsági filmvígjáték. — Nagylóc: Ámokfutó (14). Színes lengyel bűnügyi film. 20.25: Zenés Tv-színház: Tavasz.
