Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

Lengyel nyilatkozat Áz ország belpolitikája nem tartozik Reaganra A lengyel kormány — saj­tószóvivője útján — nyilatko­zatban tiltakozott amiatt, hogy Reagan amerikai elnök soro­zatosan megpróbál beavatkoz­ni a lengyel belügyekbe Nyu­gat-európai kőrútján, majd jú­nius 13-i nyilatkozatában, leg­utóbb pedig az ENSZ-közgyű­lés rendkívüli leszerelési ülés­szakán megpróbálta kioktatni a lengyel vezetést arról, hogy milyen belpolitikát folytas­son. Az Egyesült Államok leg­felső vezetői hozzá hasonló módon Lengyelország szuve­renitása ellen lépnek fel, ar­rogáns módon diktálni pró­bálnak a lengyeleknek. Június 13-i nyilatkozatában Reagan odáig ment, hogy a lengyeleket tüntetésekre buz­dította, s ezzel gyakorlatilag arra lázitotta őket, hogy lép­jenek fel saját országuk ve­zető szervei eilen. Az Egyesült Államok a gaz­dasági szankciókat is abban a reményben folytatja, hogy ez­által elégedetlenséget keltsen a lengyel lakosság körében, s előidézze, hogy az emberek szembeforduljanak a szocialis­ta állammal. A jelenlegi amerikai kor­mány politikája ellentétes mind az ENSZ alapokmányá­val, mind a helsinki záróók- mányban foglaltakkal — hang­súlyozza a nyilatkozat és rá­mutat, hogy éppen az ameri­kai politika volt az egyik fő oka annak, hogy Lengyelor­szágban az ország megmen­tése érdekében olyan rendkí­vüli intézkedéseket kellett be­vezetni, amelyeket most a washingtoni kormány heve­sen bírál. Washington továbbra sem tesz le azokról a reményeiről, hogy Lengyelországban nem lesz tartós a nyugalom. Júni­us 13-i nyilatkozatában az Egyesült Államok elnöke nem is titkolta afölötti elégedett­ségét, hogy az amerikai kor­látozó intézkedések negatí­van hatnak a lengyel gazda­ságra. Az amerikai kormány­zat az egész világ előtt azt a cinikus nézetet hirdeti, hogy minél rosszabbul élnek a len­gyelek, annál jobb az ameri­kai politikai célok szempont­jából. Mindez részét képezd an­nak az amerikai politikának, amely a világ különböző kör­zeteiben feszültséget keltve fel akarja borítani azt az erő- egyensúlyt, amelyre a világ - béke épül, s amely politiká­val kd akarja törődni a nem­zetközi együttélésből az eny­hülésnek még a nyomait Is. Lengyelország továbbra sem fog aláaknázó szerepet játszani, amellyel meggyengí­tené e szocialista közösséget és a Varsói Szerződést, a Szov­jetunióval való barátságot, s amely veszélybe sodorná az európai békét, az ország hatá­rainak stabilitását. A lengyel nyilatkozat végül hangsúlyozza: ha az amerikai kormány normális kapcsola­tokra törekszik Lengyelor­szággal, akkor fel kell hagy­nia a szankciókkal és korláto­zó intézkedésekkel, le kell mondania a Lengyelország el­len folytatott nyomás és pro­pagandakampány politikájá­ról, valamint azokról a próbál­kozásokról, amelyekkel nem­csak Lengyelország belügvei- be, hanem Lengyelországnak a Szovjetunióval és más szövet­ségeseivel való szuverén kap­csolataiba igyekszik beavat­kozni. (MTI) Losonczi Pál vidéki körúton Burmában .. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács burmai hivatalos, bará­ti látogatáson tartózkodó elnö­ke. szombaton délelőtt egy ál­lattenyésztő és -értékesítő komplexumot tekintett meg a Ramgoontól huszonkét kilo­méternyire fekvő Pynmabin községben. Az áílüami minta- gazdaság, amelynek jelentő­sége messze túlnő területének határain, meghatározó Bur- ma-fejlődő mezőgazdasági éle­tében, mert tudományosan megalapozott fajtakísérletei a kisgazdaságok százezreit se­gítik. A látogatásra a magyar államfőt és a vele tartó más kormánytisztviselőket, szak­értőket — közöttük Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­miszeripari minisztert — el­kísérte U Maung Maung Kha Hetek óta folytatja munká­ját az űrben Anatoiij Berezo- voj és Valentyin Lebegyev. Jó néhány napig a legénysé­get a Progressz—13 teherűr­hajó kirakodásával kapcsola­tos feladatok kötötték le. He­lyükre kerültek az újabb tu­dományos műszerek, köztük a Franciaországban készitett, összesen negyed tonna súlyú berendezések is. A hónap vé­gén ezeket a műszereket is fel­használja munkájában a kö­zös szovjet—francia személy­zet A három férőheflyes Szojuz —T — fedélzetén Vlagyimir Dzsanibekov parancsnokkal, Alekszandr Ivancsenkov fe­délzeti mérnökkel és a kije­lölt francia kutatóűrhajóssal, Jean Loup Chrétiennel — a tervek szerint június 24-én startol BajkonunróL Az űrha­jósok túl vannak a komplex „záróvizsgán” is, ahol —, mint ilyen esetben mindig — rend­kívüli eseményeket tartalma­zó borítékokat osztottak ki, hogy meggyőződjenek a várat­lan helyzetek megoldására való felkészültségükről. Az első legénységnek ez alkalom­mal az egyik legnehezebb fel­adat jutott. „Felmondta a szolgálatot” az űrállomást irá­nyító rádiótechnikai rendszer, s így a repülés legfelelősség- teljesebb mozzanatát a legény-' ségnek „kézzel” kellett végre­hajtani. A vizsgán sikerrel birkóztak meg az. automatika „meghibásodásával” és pon­tosan végrehajtották az űrha­jó és az űrállomás kézi össze­kapcsolását. burmai miniszterelnök, Chit Hlaing külügyminiszter és U Ye Goung földművelési és erdőgazdasági miniszter. Ezután a burmai kormány által rendelkezésére bocsátott különrepül őgépen Pagan vá­rosába utazott. Pagan a bur­mai fővárostól mintegy hét­száz kilométerre fekszik, s egy, a magyar honfoglalás körüli időkben virágzó biro­dalom egykori fővárosa. Ma­gas rangú burmai személyisé­gek kísérték gfl a magyar ál­lamfőt, a buddhista pagodák százainak világába, s megis­mertették a letűnt kultúra di­csőségről, vereségekről tanús­kodó, ősi emlékeivel. A ma­gyar államfő és kísérete va­A Szál jut—7 jelenlegi gaz­dáinak — Berezovojnak és Le- begyevnek — számos művele­tet keld végrehajtania, hogy előkészítse az űrállomást a vendégek fogadására. Termé­szetesen nem feledkezhetnek meg a jelenleg folyó kísérlet- sorozatokról sem, amelynek legérdekesebb mozzanata ta­lán az MKF—6M elnevezésű kamerával végzett munka a földfelszín és az óceán tanul­mányozására. Az űrfelvételek iránt évről évre nő az érdek­lődés: a Szovjetunióban közéi 600 olyan intézmény van, mely felhasználja az űrből kapott információt. A legfon­tosabb felhasználási területek a geológia, az olajkutatás és a mezőgazdaság. Berezovoj és Lebegyev a mezőgazdasági megrendelések teljesítésével kezdte munkáját. Az űrhajó­sok tanulmányozták a krasz- nodari gabonatermő körzetet, a közép-ázsiai gyapotföldeket, valamiint a Volga melletti me­zőgazdasági területeket. És még egy újdonságról. A Szaljut—7-en végzett biológiai kutatások programjaiban ta­nulmányozzák, hogyan nö­vekszenek a növények a súly­talanság állapotában. Az űr­hajósok közölték, hogy az el­ső „űrvetések” már kikeltek, a zab és a borsó levelet haj­tott Az érési folyamatot fil­mezik. A vendégvárás alatt —, s persze során is — folytató­dik tehát a rendszeres kutató­munka. Gromiko—Haig találkozó New Yorkban szombaton is folytatták a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyaláso­kat Andrej Gromiko szovjet és Alexander Haig amerikai külügyminiszter pénteken öt­órás megbeszélést folytatott az Egyesült Államok ENSZ-kép- viseletének épületében. Alexander Haig a megbe­szélésről távozva újságíróknak elmondta, hogy a tárgyalások napirendjén pénteken kizáró­lag a fegyverzetkorlátozási tárgyalások problémái szere­peltek. Haig fogalmazása sze­rint Reagan elnök javaslatait vitatták meg. Ismeretes, hogy a Szovjetunió mind a közép­hatótávolságú, mindpedig a ballisztikus rakéták esetében elfogadhatatlanoknak nyilvá­nította a szóban forgó Javasla­tokat, így az a tény, hogy to­vábbra is ezek körül forognak az érvek és ellenérvek, megfi­gyelők szerint nem feltétlenül jó Jel. A portugál szakszervezeti küldöttség látogatása A SZOT meghívására Ma­nuel Carvalho de Sil- vának, a CGTP Intersin- dical vb-tagjának vezetésével június 14—19. között portugál szakszervezeti küldöttség tett látogatást hazánkban. A kül­döttség megbeszélést folytatott Jakab Sándorral, a SZOT fő­titkárhelyettesével, a szakszer­vezetek számos tisztségviselő­jével, valamint szakszervezeti intézményekben, ipari és me­zőgazdasági üzemekben tanul­mányozta a magyar szakszer­vezetek szervezési és káder­képzési tevékenységét. A küldöttség szombaton el­utazott Budapestről. (MTI) Amerikai Reagan amerikai elnök újabb szovjetellenes szank­ció*. határozott el pénteken. A lengyelországi szükségállapot bevezetésének ürügyén az el­nök az amerikai ’icensszel dol­gozó külföldi vállalatokra is kiterjesztette azt a tilalmat, hogy részt vegyenek a Szibé­riai, Nyugat-Európával össze­kötő gázvezeték építésén. Mint Ismeretes, korábban ez a tilalom csupán az amerikai cégekre vonatkozott. A döntést a nemzetbizton­sági tanács ülésén határozták el, amerikai vezetők szerint nem akadályozhatja ugyan Mihail Csernyisov A NöGRÁD - 1982. június 20., vasárnap sarnap tér vissza Pagan varo­sából Rangoomba. ' (MTI) Újabb nemzetközi űrlégénység Vendégvárás a Szaljut—7-en A hét 3 kérdése Ml a célja Izraclnak Liba­nonban, mit remél ott elérni 7 A libanoni válság meghir­detett, de be nem tartott tűz­szüneteket hoz magával, a ke­gyetlen légitámadások, páncé­loscsaták és szinte szüntelen ágyútűz közepette alig-alig ke­rül közelebb a megoldáshoz. . Kevés ilyen kusza helyzet adódik még a mai bonyolult világban is. A két magyar megyényi, tehát kis ország, lakosságának egyik fele ke­resztény, másik fele mohame­dán, de mind a két csoportban vannak baloldali és vannak reakciós erők. így történhet meg, hogy a jobboldali, fél­fasiszta keresztény politikusok felszabadítót látnak az izra­eli hadseregben, s Bejrut úri­negyedeiben a bevonuló izra­eli páncélosok elé virágot szórnak, a katonákat pedig bonbonokkal várják.... Izrael szövetségese volt a dél-libanoni térségben a maga , .szabad államát” kikiáltó Haddad őrnagy is, az ő kato­náit Izrael pénzelte és fegy­verezte fel. A haddadi kísér­letet kibővítve reméli Jeru­zsálem most azt, hogy 40—50 kilométeres ütköző övezetet hozhat létre Libanon déli fe­lében. A palesztinokat Izrael ki akarja szorítani Libanonból, tehát tulajdonképpen az üt­köző övezetre nem is lenne szüksége. A palesztin mozga­lom felszámolása végett tá­madtak olyan hevességgel a palesztin menekülttáborokra, amelyeket aztán a földdel tet­tek egyenlővé. Tíz- és százez­rek menekültek tovább: nők, gyermekek, aggastyánok. A férfiakat mind egy szálig iga­zoltatták, azt keresve, ki tag­ja a PFSZ-nek. Hová menjenek a paleszti­nok? Izrael nem bánja, ha Szíriába, azt sem, ha Jordá­niába, hiszen régóta létezik egy olyan terv, hogy ám le­gyen egy palesztin állam, de — Jordánia helyén! És még egy feltétel van: ez a palesz­tin állam gazdaságilag, poli­tikailag legyen Izraelnek alá­vetve. Libanon egységét, független­ségét, területi épségét emlege­tik Jeruzsálemben és Wa­shingtonban egyaránt. Haig amerikai külügyminiszter az­zal üdvözölte Izrael libanoni akcióját, hogy íme, most foly­tatni lehetne a Camp Da- vid-i folyamatot. Akárcsak Egyiptommal, most Libanon­nal is különbékét köthetne Izrael«.. Miért nem akarja Nyugat ugyanazt tenni, mint a Szov­jetunió: lemondani a nukleá­ris fegyver elsőként való al­kalmazásáról? Nem túlzás azt állítani, hogy a szenzáció erejével hatott, amikor Gromiko szovjet kül­ügyminiszter az ENSZ-köz- gyűlés szónoki emelvényén felolvasta Leonyid Brezsnyev üzenetét, s benne az ünnepé­lyes nyilatkozatot: ettől a perctől kezdve a Szovjetunió lemond a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról! A gondolat ugyan nem új. né­hány éve merült fel először, de ilyen határozott kötelezett­ségvállalás még nem történt. A világközvélemény tekinté­lyes része azt várta, hogy a Nyugat követi a példát. Nem így történt. Az első za­varodott, vagy tartózkodó ál­lásfoglalások után 24 órával Washington megütötte az alaphangot: a szovjet elkötele­zettség „nem jelent hatékony eszközt a nukleáris háború ve­szélyének csökkentésére” sőt: a NATO, ha ugyanígy elkötelezné magát, „megnyitán az utat egy Európa ellen hagyományos fegyverekkel indítandó ag­resszió felé...” Van Agt hol­land miniszterelnök azENSZ- ben elismerte, hogy a nukle­áris fegyver használatáról va­ló lemondás fontos bizalom- erősítő intézkedés lehet, s ugyanígy nyilatkozott Egon Bahr, a Nyugatnémet szociál­demokrata Part biztonságpo­litikai szakértője is, aki hoz­zátette, hogy a szovjet döntés kedvező feltételeket teremt a különböző fegyverzetellenőr­zési tárgyalások számára. Reagan elnök az ENSZ-köz- gyűlésen nem válaszolt a szovjet kezdeményezésre, vi­szont a Szovjetuniót próblá- ta felelőssé tenni a fegyver­kezési hajsza fokozódásáért. Az amerikai véleményeket visszhangozva a NATO-ban azt állították, hogy éppen az „sértené a nyugati szövetségi rendszert” ha kimondanák, hogy elállnak a nukleáris fegyver elsőként való alkal­mazásától. Luns főtitkár pél­dául kijelentette, hogy fenn ke,l tartani a „bizonytalansá­got” mivel ax elsőnek való alkalmazásról lemondva „két­ségbe vonnák a NATO elret­tentő erejének hitelét”. Ro­gers tábornok, a NATO euró­pai erőinek főparancsnoka pe­dig azt mondotta^,ha úgy ta­lálja, hogy nem,,-tudja teljesí­teni küldetését a Varsói Szer­ződés erőinek a legyőzésére, akkor javasolni fogja hadá­szati atomfegyverek haszná­latát.” A kérdés világméretű vitá­ja bizonyíthatja: kik azok, akik atomháború gondolatá­val kacérkodnak. Ml történik Argentínában? A Falkland- (Malvin-) szi­getek körül két és fél hónap­ja kirobbant „operettháború” a héten véget ért A Port Stanleyt védeni hivatott ar­gentin egységek megadták ma­gukat. Argentína maradt alul. A fő vesztesnek Galtieri tábornok, a köztársasági elnök bizonyult akit lemondásra kényszerítet­tek tábomoktársai a Buenos Aires-i juntában. Különösen azt rótták fel neki, hogy a vere­ségért másokat tett felelőssé; a hadsereg vezetőit ő maga viszont nem tett meg min­dent azért, hogy a kezdettől fogva egyenlőtlen küzdelmet előbb — és Argentína számá­ra kedvezőbb feltételekké. — fejezze be. 1976 óta — a Perón-korszak vége óta — különböző katonai csoportok és új meg új tá­bornokok váltják egymást a hatalom .élén. A mostani „há­borús vereség” alkalmat ad a hatalmi harc újabb felásá­sában való megvívásra. A na­cionalista erők rokoriszenve a légierő felé fordul, hiszen a Falkland-szigetek körül — vállalva igen sok harci repü­lőgép és pilóta elvesztését is — a légierő küzdött a legde- rekasabban és legeredménye­sebben. Az új vezetőkre minden­esetre nehéz napok várnak.’ A gazdasági helyzet már ko­rábban is válságos volt, a ha­dikiadások rohamos növeke­dése ezt csak súlyosbította. A társadalmi feszültséget a há­borúk idején szokásos nemze­ti egység kialakulása nem szüntette meg. A tömegek új­ra az utcákra vonulnak, Egy­szer még azért, hogy a „ve­reség” miatt és Angiid ellen tüntessenek, de közben már azt is követelik, hogy távoz­zon a junta. A NATO vezérkarának szak­értői úgyszólván éjjel-nappal dolgoznak: lázas tevékenysé­gük célja az, hogy levonják a tanulságokat a Falkland- (Malvin-) hadjáratból, ame­lyet egy NATO-ország kato­nái hazájuktól 13 000 kilomé­terre harcoltak végig repü­lőgépeken és hadihajókon, a legmodernebb fegyverekkel és — a legkorszerűbb fegyverek­nek kitéve! Az első nagy tanulság, hogy milyen fontos a flották lég­védelme. Egyetlen francia gyártmányú rakéta a hullám- sirba süllyesztette a Sheffield nevű igen-igen modem an­gol rombolót. Egy rakétával meg lehet semmisíteni egy 250-szer drágább hajót. Az elektronika a mai (és holnapi) hadviselés elsőrendű elemévé lép elő. Távol a ten­geren, földön vagy a levegő­ben levő célpontjától éli ét a katona egy különleges képer­nyő előtt ezt a háborút. A jelszó: „lőjj, és felejtsd eh.” A NATO szakértői részlete­sen elemzik, hogy a hideg Idő­járás viszontagságai közepet­te távoli szigetekre tervezett partraszállást miként lehet megszervezni és végrehajtani. Csak egyet sajnálnak — fő­ként az amerikai NATO-tisz- tek —, hogy az amerikai gyors­hadtest számára nem tudnak sok tanulságot levonni, mivel ezt az egységet válság esetén elsősorban a Közel-Keletre és a Perzsa-öböl környékére irá­nyítanák. Ott pedig több a por, mint a viz, nagyobb a hőség, mint a télies hideg. Csak a távolság ugyanannyi. No meg a szándék hasonló. Páify József Hazaérkeztek az első argentin hadifoglyok Pénteken délután a Buenos A jelentés nem szól a ha- Airestől 2600 kilométerre dél- difoglyok számáról. Az angol re fekvő Puertö Santa Crúzba hadügyminisztérium koráb- megérkezett az argentin ha- ban azt jelentette, hogy a difoglyok első csoportja a Canberra angol hajó fedélze­Faikland- (Malvin-) szigetek­ről — jelentette a Noticias Argentinas független argen­tin hírügynökség. szankciók meg a gázvezeték építését, de késleltetheti azt. • Az amerikai döntés elsősor­ban azokat a nyugat-európai cégeket érinti, amelyek a Ge­neral Electric helyett szándé­koztak turbinákat szállítani az épülő gázvezetékhez. A több amerikai cég (pél­dául a Caterpillar és a Gene­ral Electric) által megbélyeg- 7.et‘ washingtoni szankciók kiterjesztése jogi problémákat is felvet, mivel az európai cé­geknek korábban átadott li- censzek felhasználásának utó­lagos korlátozásáról van szó. (MTI) tén több mint négyezer ar­gentin hadifogoly indult el Port Stanleyből. A Reuter an­gol hírügynökség értesülése szerint a brit erők mintegy ezer hadifoglyos — elsősorban tiszteket — az ellenségeskedé­sek végleges befejezéséig nem kívánnak szabadon engedni. Argentína mindaddig nem tekinti befejezettnek az Ang­liával fennálló konfliktust, amíg London nem oldja fel a Falkland-szigetek légi és ten­geri blokádját, nem vonja ki csapatait a szigetekről, és nem szünteti meg az általa, vala­mint a Közös Piac által elren­delt gazdasági szankciókat — a többi között ezt hangoztatja az az üzenet, amelyet az ar­gentin ENSZ-nagykövet jut­tatott el a Biztonsági Tanács elnökéhez kormánya nevében. Az üzenet azzal vádolja Ang­liát, hogy nem tartotta magát a Biztonsági Tanács határo­zatának ahhoz a pontjához, amely a tárgyalásos rendezés­re szólította fel mindkét or­szágot a Falkland-szigetek kérdésében támadt vitáiban. Argentína továbbra is az ENSZ égisze alatt folytatott tárgya­lásokat tartja az egyetlen esz­köznek, amellyel elérhető a konfliktus rendezése és meg­szüntethető a törvénytelen gyarmati uralom — hangoztat­ja az üzenet. Az argentin pártok a junta élén történt változás ellenére változatlanul követelik a ka­tonai kormányzás megszün­tetését és az ország súlyos gazdasági és szociális problé­máinak megoldását. A pero­nista párt, az ország legna­gyobb pártja bejelentette, hogy olyan átmeneti polgári kormányzási tervezetet dol­gozott ki, amely továbbra is biztosítana bizonyos fokú be­leszólást a katonáknak. Mar­cos Merchensky, az integráció és fejlődés mozgalma vezetője azt mondotta, hogy Argentí­nának sürgősen fegyverszü­netet kell kötnie Angliával, s mielőbb biztosítani kell az összes hadifoglyok visszatéré­sét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents