Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

Leonyid Brezsnyev üzenete az ENSZ-kozgyűléshez A Szovjetunió nem alkalmaz * elsőként atomfegyvert Dimitrov-konferencia Szófiában Losoncit Pál Burmába és a Fülöp-szigetekre utazik Losonca Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, San Yunak, a Burmái Unió Szocialista Köz­társaság elnökének valamint Ferdinand E. Marcosnak, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnökének meghívására június 16-án hivatalos baráti látoga­tásra Burmába és a Fülöp- szigetekre utazik. Vegyesbizottsági ülés Június 14—15-én Budapes­ten tartotta hatodik ülését a magyar—NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési vegyesbizottság. Meg­vitatták a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alaku­lását és további lehetőségeit. A kétoldalú árucsere-forga­lom értéke tavaly meghalad­ta a 4,6 milliárd NSZK már­kát. Az áruforgalom dinami­kusan fejlődött, de a magyar behozatal kivitelünket meg­haladó növekedése révén passzívumunk tovább emel­kedett. A két ország vállalatai kö­tött 335 működő kooperációs megállapodás van érvényben, számos új együttműködési szerződés jött létre. A koope­rációk bővítése további lehe­tőségek kínálkoznak, elsősor­ban a gép- és híradástechni­kai ipar, a vegyipar, a nyers­anyag-kitermelés és az ener­giatakarékos rendszerek te­rületén. Aláhúzták a gazda­sági kapcsolatok kiegyensú­lyozott továbbfejlesztéséhez fűződő kölcsönös érdekeltsé­get. Véleményt cseréltek a vi­lágkereskedelem helyzetéről. Hangsúlyozták, hogy mindkét Ország a kereskedelmet kor­látozó protekcionista akadá­lyok leépítését szorgalmazza. Dir. Melega Tibor külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és dr. Otto Schlecht, a Német Szövetségi Köztársaság gaz­dasági minisztériumának ál­lamtitkára kedden aláírta a yegyeébizottsági tárgyalások jegyzőkönyvét. Dr. Otto Schlechtet fogadta Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és talál­kozott Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel. NSZK Nem hátrál a koalíció Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár nem gondol le­mondásra és bízik benne, hogy a szociáldemokrata és a szabaddemokrata párt közös erőfeszítéseivel sikerül le­győzni a szociálliberális koa­líció jelenlegi nehézségeit — jelentette ki kedden Klaus Bölling kormányszóvivő a Deutschlandfunk rádióállo­másnak adott nyilatkozatá­ban. győződése, hogy Genscher is kitart a szociáldemokrata párttal való kormányszövetség mellett — hangoztatta Böl­ling. A Német Szociáldemokrata Párt elnöksége úgy értékelte a múlt heti NATO-csúcstalál- kozó eredményét, hogy az megerősítette a bonni kor­mány béke- és biztonságpoli­tikájának helyességét. A SPD vezetése azt a reményét jut­tatta kifejezésre, hogy a Szov­jetunióval folytatott fegyver­zetellenőrzési tárgyalásokon konkrét eredmények szület­nek. Az SPD elnöksége „mély aggodalmát” hangoztatta a li­banoni helyzettel kapcsolat­ban és követelte, hogy Izrael azonnal vonja ki összes csa­patait a független és szuverén Libanonból, mert a jelenlegi helvzet súlyosan veszélyezteti a közel-keleti válság Eekés rendezését. ..Megállítani az egyre pusz­títóbb fegyverfajták gyártásá­nak véget nem érő fokozását, áttörést érni el a nemzetközi viszonyok javulása felé, meg­akadályozni a nukleáris ka­tasztrófát” — ebben jelölte meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az em­beriség Legsürgetőbb gondját napjainkban. Brezsnyev be­jelentette: a Szovjetunió ün­nepélyes kötelezettséget vál­lal arra, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Brezsnyevnek az ENSZ- közgyűlés második rendkívü­li leszerelési ülésszakához in­tézett üzenetét kedden dél­előtt New Yorkban Andrej Gromiko külügyminiszter is­mertette. Brezsnyev az üze­netben ünnepélyes bejelen­tést tett: „A Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert”. A köte­lezettségvállalás az ENSZ- közgyfilés szónoki emelvényé­ről történt meghirdetését kö­vetően azonnal hatályba lé­pett. A szovjet államfő hangsú­lyozta: erre a Lépésre a Szov­jetunió olyan pillanatban szánta el magát, amikor a NATO nukleáris hatalmai, köztük az Egyesült Államok nem is titkolják: az ő katonai doktrínájuk nemcsak hogy nem zárja ki az atomfegyve­rek elsőként való bevetését, Böcz Sándor, az MTI tudó* sítója jelenti: Az izraeli invázió tizedik napján elviselhetetlen kato­nai, politikai és lélektani nyo­más nehezedik a bekerített Bejrutra. Miközben Philip Ha­bib amerikai elnöki megbízott a tűzszünet és az esetleges iz­raeli csapatkivonás draszti­kus feltételeit ismertette az ugyancsak körülzárt libanoni elnöki palotában. Izrael ré­széről .Ariel Sáron hadügymi­niszter és Rafael Ej tan vezér­kari főnök a hadműveletek folytatásával, kiterjesztésével fenyegetőzött. Hétfőn nagy­számú izraeli harckocsi ha­tolt be a falangista milíciák uralma alatt álló területekre, megszilárdítva a Damaszkusz­ba vezető főútvonal ellenőr­zését. Az izraeli csapatok észa­ki irányú előnyomulása arra enged következtetni, hogy Tel Aviv — politikai kudarc ese­tén — a Bekaa-völgy északi részében is felkészül a Liba­nonban levő szíriai és palesz­tin erők kiszorítására. Ellentmondó nyilatkozatok, célzatosan terjesztett rémhí­Buenos Airesben kedden hi­vatalosan bejelentették, hogy az argentin és brit katonai képviselők megállapodtak a tűzszünetről és a csapatok ki­vonulásáról. Mint ismeretes, a nyugati hírügynökségek korábban a hrit miniszterelnökség beje­lentését idézték, amely sze­rint az argentin erők „meg­adták magukat” a brit csapa­toknak. Az argentin egyesített katonai főparancsnokság 165. számú közleménye a követke­zőképpen fogalmaz: „Június 14-én találkozott egymással Jeremy Moore brit parancs­nok és Mario Menendez tá­bornok, a Malvin-szigetek ka­tonai helyőrségének parancs­noka. E találkozás során meg­hanem lényegileg éppen erre a veszélyes feltételezésre épül. „E döntés meghozatalánál a Szovjetunió abból a vitatha­tatlan és a jelenlegi nemzet­közi helyzetben meghatározó tényből indul ki, hogy a nuk­leáris háború, ha egyszer el­kezdődik, az egész emberi ci­vilizáció meg sémim is ütését, s lehetséges, hogy az egész em­beri élet megszűnését jelente­né a földön.” Ilyen körülmé­nyek között a béke sorsa fe­lett felelősséget érző politikai vezetőiknek kötelessége min­dent megtenni annak érdeké­ben, hogy nukleáris fegyve­rek sohase kerülhessenek be­vetésre. „A világ népei joggal vár­ják el, hogy a Szovjetunió dön­tését válaszlépések követik más nukleáris hatalmak ré­széről” — szögezte le üzene­tében az SZKP KB főtitkára. Hozzáfűzte: a Szovjetunió to­vábbra is annak figyelembe­vételével alakítja politikáját, hogy milyen magatartást ta­núsítanak a többi nukleáris hatalmak, hallgatnak-e a jó­zan ész szavára és követik-e a jó példát, vagy tovább so­dorják a világot lefelé a lej­tőn, az atomháború szakadé­ké felé? A szovjet kezdeményezés, hangsúlyozza Brezsnyev, egy­ben a bizalom szintjének nö­velését is szolgálja az álla­mok közötti kapcsolatokban, s ez különösen fontos a jelen Időszakiban, amikor ez a bi­zalom alaposan megrendült rek látnak napvilágot a Nyu­gat-Bej rútban bekerített, Sá­ron szerint 6000 főnyi palesz­tin gerilla sorsáról. Az izraeli vezetők egyfelől azt bizony­gatják, hogy nincs szándékuk­ban Bejrút bevétele, másfelől a palesztin erők és vezetőik fegyverletételétől, kapitulá­ciójától teszik függőivé a vá­ros ostromát. Dél-Liibanonban —, ahol Sá­ron szerint még mindig több tízezer palesztin és libanoni fegyveres tartózkodik — szin­tén folytatódnak a felmorzso­ló akciók. Különösen heves harcokat jelentenek a körül­zárt Szidon térségéből. A lakosságra nehezedő lé­lektani nyomás része, hogy az izraeli bombázások mind a fővárosban, mind Dél-Liba- nonban súlyos zavarokat okoztak a viz- és áramszol­gáltatásban, a blokáddal pá­rosuló megszállás pedig lehe­tetlenné teszi a sok ezer se­besült ellátását, elszállítását, a kifogyóban levő élelmiszer pótlását. Bejrútban az Izraeli légierő lebombázta a rászoru­lók segélyezésére korábban fogalmaztak egy okmányt, amely meghatározza a tűzszü­netnek és a csapatok vissza­vonásának feltételeit. A do­kumentumot akkor teszik majd közzé, ha annak szöve­ge rendelkezésre áll” — hang­zik a közlemény. A nyugat-európai közösség kormányai már kedden érint­kezésbe léptek egymással, hogy megszüntessék az Argen­tína ellen hozott kereskedelmi tilalmi intézkedéseket, ame­lyeket a falkiandi válsájg kap­csán Nagy-Britannia támo­gatására határoztak el. A közösség tíz tagországa április 16-án teljes behozatali tilalmat rendelt el az argen­tin árukra és megtiltotta fegy­verek szállítását. Egy hónap­pal később, május 17-én nyolc tagország előbb egy héttel, majd meghatározatlan időre a Szovjetunió feletti katonai fölény elérését és az enyhü­lési konszak eredményeinek megsemmisítését célzó törek­vések miatt. Üzenetének második részé­ben Leonyid Brezsnyev kije­lenti: az atomfegyverek köl­csönös befagyasztása a jelen­legi szinten, mint e fegyverek csökkentésének, végül teljes megsemmisítésének első lé­pése, olyan elgondolás, amely közel áll a szovjet álláspont­hoz. A Szovjetunió tett is konkrét javaslatokat, amelyek célja a mennyiségi és minősé­gi nukleáris fegyverkezési hajsza megállítása. Végül Leonyid , Brezsnyev üzenete felhívja a rendkívüli ülésszak figyelmét a tömeg­pusztító fegyverek más típu­sainak gyártásából és felhal­mozásából származó veszé­lyekre, különös tekintettel a vegyi fegyverekre. „Mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy a vegyi fegyverek­nek nyoma se maradjon a földön. A Szovjetunió ennek meggyőződéses híve. Készek vagyunk haladéktalanul meg­állapodni a vegyi fegyverek teljes betiltásáról és a megle­vő készletek megsemmisítésé­ről”. A szovjet államfő végezetül kifejezi meggyőződését, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszaka ha­tékony ösztönzést ad a fegy­verkezési hajsza megállítá­sához. a reális leszereléshez vezető gyakorlati lépésekhez. (MTI) felhalmozott állami készlete­ket. Áthidalhatatlan nehézsé­gekbe ütközik 700 ezer haj­léktalan menekült elhelyezé­se. A libanoni rendőrség ada­tai szerint eddig 9600 libano­ni és palesztinai halálos ál­dozata, valamint 16 600 sebe­sültje van az izraeli agresszi­ónak. Az izraeli inváziós csapa­tok Bejrút bekerítése után nemcsak a Damaszkuszba ve­zető, hadászati fontosságú út­vonal ellenőrzését erősítették meg, hanem — a keddi csa­patmozdulatok tanúsága sze­rint — a falangista milíciák egyetértésével és közremű­ködésével a Kelet-Bejrútból északra vezető tengerparti utat is ellenőrzésük alá kíván­ják vonni. Ezen az úton köny- nyűszerrel megközelíthető az észak-libanoni Tripoli, a pa­lesztin ellenállási mozgalom északi központja, ahol a szíriai békefenntartó erők is jelen vannak. Ezzel az átkaroló had- mozdulattal gyakorlatilag az egész szíriai—palesztin ellen­őrzés alatt álló terület bete­kinthető. meghosszabbította a tilalmi intézkedések hatályát. Olasz­ország és Írország gyakorlati­lag kivonta magát a közössé­gi szankciók betartása alól, csak a fegyverszállítás! tila­lom fenntartására kötelezte magát. A „tízek” külügyminiszte­rei hétfőn Luxemburgban összeülnek, de az elnökséget betöltő Belgium külügymi­nisztériumának szóvivője nem zárta ki, hogy az Argentína elleni intézkedéseket már előbb megszüntetik. Ezt el­sősorban Bonn és Párizs sür­geti. A NATO-központban öröm­mel fogadták a tűzszünet hí­rét, és annak a reménynek ad­tak hangot, hogy ezek után megnyílik a lehetőség a prob­léma „tartós rendezésére”. Pék Miklós, az MTI tudósító­ja jelenti: Georgi Dimitrov és korunk címmel háromnapos nemzet­közi elméleti konferencia kez­dődött kedden Szófiában. A bolgár és a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelke­dő alakja születésének 100. évfordulója alkalmából szer­vezett nagyszabású nemzetkö­zi találkozón a kommunista és munkáspártok, a forradalmi pártok, a szocialista, szociál­demokrata és más demokra­tikus pártok képviseletében több mint 130 küldöttség vesz részt. A magyar pártküldótt- séget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A külföldi küldöttségveze­tők közül elsőként Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára mondott beszédet. Rámutatott, hogy a mosta­ni találkozóra olyan felelős­ségteljes történelmi idŐLDont- ban került sor, amely talán a második világháború utáni egész korszak legbonyolultabb időszaka. A társadalmi haladó erőinek növekedésével egyide­jűleg megnőtt a nukleáris vi- lágkonfiiktus- veszélye, a kü­lönböző térségekben a feszült­ség veszélyes méreteket öltött. Pontosan ebben a légkörben készülhetett tervszerűen és leplezetlenül a palesztinai és a libanoni nép elleni mostani pusztító háborújához Izrael. Tel Aviv embertelen agresz- sziója mögött az amerikai im­perializmus áll. A feszültsé­geknek ebben a légkörében engedhette meg magának a brit kormány, hogy gyarmati háborút indítson Argentína ellen. Az iraki—iráni konflik­tus több tízezer, semmivel sem indokolható áldozatot kö­vetelő elhúzódó háborúvá vált — mondotta Ponomarjov. Időszerű külpolitikai kérdé­sekről szólva Ponomarjov le­szögezte: az SZKP, ellentét­ben azokkal, akik azt állítják, hogy a nukleáris háború el- kerülhetelen, a „korlátozott” vagy éppen a „megnyerhető” nukleáris háború téveszméjét hirdetik, ma is helyesnek tart­ja a kommunista mozgalom negyedszázaddal ezelőtti kö­vetkeztetését, hogy adottak a reális lehetőségek a világhá­ború elkerülésére. A kommunista mozgalom­ról szólva megállapította, hogy azt a tőkés társadalom belső fejlődése hívta életre. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a The Washington Post keddi szá­mában megjelent interjúban határozottan fellépett az Egyesült Államok által a Szovjetunió ellen szorgalma­zott „gazdasági háborúval” szemben. Franciaország „nem indít semmiféle gazdasági háborút a Szovjetunió ellen” — jelen­tette ki Mitterrand azokkal az árucsere-korlátozásokkal és hitelnyújtási megszorítások­kal kapcsolatban, amelyeket Washington abban a hiede­lemben sürget, hogy azokkal politikájának módosítására kényszerítheti a Szovjetuniót. „Nagyon óvatosnak kell lenni az ilyen intézkedések­kel, mert azok valódi háború­Kétségtelen, hogy a kommu­nisták által megtett út nem volt, nem lehetett egyenes es sima. A kommunista mozga­lom azonban minden új meg­próbáltatásból erősebben ke­rült ki. A kommunista mozgalom ma nehéz hágón halad át. Nagy mértékben változnak azok a társadalmi és politi­kai feltételek, amelyek között működik. Ezek is tartalmaz­nak azonban új lehetőségeket az előrehaladásra A kommu­nista mozgalom számára ez­zel összefüggésben elvi, lét­fontosságú jelentősége van a marxizmus—leninizrnushoz való helyes, komoly viszony-* nak. — Mozgalmunk tapasztala­tainak, a világ forradalmi át­alakítása tapasztalatainak fontos tanulsága, hogy a kom­munisták győzelme elszakit- hatatlanul összefügg a marx­izmus—leninizmus elvszerű és alkotó gyakorlati alkalma­zásával. És megfordítva, a ve­reségek. a hibák, a kudarcok, a fejlődési lemaradások, sőt a válságok is az egyes kom­munista pártokban és szoci­alista országokban — termé­szetesen olyan mértékben, amennyiben azok szubjektív tényezőktől függtek — vagy a leninizmus helytelen isme­retének voltak a következmé­nyei vagy az opportunista kí­sértés, illetve a nacionalista elhajlás nyomására tett eltávolodás, az elmélet fej­lesztésében való elmaradás, a lenini tételek dogmatikus ér­telmezésekkel való felcserélé­sének, vagy, végül, a leniniz- mus alapvető eszméi és elvei helytelen vagy határozatlan alkalmazásának a következ­ményei. A marxizmus—leninizmus nem avult el és nem avulhat el — hangoztatta Borisz Po- nomarjov. Borisz Ponomarjov végeze­tül azt hangsúlyozta, hogy a kommunisták internacionaliz­musa szervesen magában fog­lalja a szolidaritást minden forradalmi, haladó és demok­ratikus erővel, az Imperializ­mus ellen, a nemzeti függet­lenségért és a társadalmi ha­ladásért küzdő minden har­cossal. A kommunisták, más forradalmi harcosok előtt napjainkban bonyolult, nehéz feladatok állnak. Kemény, fe­szitett harcot kell vívniuk a békéért, a nukleáris háború veszélyének elkerüléséért a népek függetlenségéért és sza­badságért, a demokráciáért és a szocializmusért. hoz vezethetnek. Ha a gazda­sági embargó a háború első aktusa, akkor fennáll a ve­szély, hogy azt második lépés is követi” — vélekedett Mit­terrand. Mitterrand kitért a versail- les-i csúcsra és aggasztónak nevezte, hogy „az iparilag fejlett tőkésországok egy­mással való versengése elfo- gadhatalan módon folytató­dik”. A Libanon ellen indított iz­raeli invázió „hiba” volt — állapította meg az elnök hoz­zátéve: még ha a zsidó állam­nak sikerülne is szétzúznia a palesztinaiak politikai és ka­tonai szervezetét, „ez mit sem változtatna egy népnek azon jogán, hogy saját országa le­gyen”. (MTI) é£ NÚGRÁD - 1982. június 16., szerda A pápa Genfben II. János Pál pápa kedden Genfbe érkezet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghívására. A katolikus egyházfő részt vesz a szerve­zet kongresszusán, és svájci egyházi vezetőkkel, a Nem­zetközi Vöröskereszt képvise­lőivel, valamint neves tudó­sokkal is találkozik. A pápa egy hónap alatt Immár a negyedik utazását teszi. Utazásainak előző állo­másain, Nagy-Britanniában és Argentínában II. János Pál a Falkland- (Malvin-) szigetek körül kirobbant konfliktus békés rendezésében kívánt közreműködni. (MTI) A kancellár a hesseni tarto­mányi választások után is teljesíteni akarja az 1980-as választások eredményeképpen kapott megbízatást és meg­Argentin—brit megállapodás Tűzszünet a FcUdandon Bejrúti helyzetjelentés Harcok Szidon térségében — Felmorzsoló akciók Semmiféle gazdasági háborút

Next

/
Thumbnails
Contents