Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

így forradalmi életűt tablója Száz éve született Geoigi Dimitrov 2. Pernik munkásai emlékeznek A dimitrovi életút első je­lentősebb forradalmi állomá­sa az 1906-os perniki bányász­sztrájk volt: a 37 napos mun­kabeszüntetést ő irányította és vezette győzelemre. Ebben a fontos bányavárosban ala­kult meg az első bulgáriai marxista kör, amelynek tagjai a legértelmesebb, legöntuda- tosabb bányászok közül ke­rültek ki. Amikor az 1905-ös oroszországi forradalom hatá­sára Pernikben is nyugtalan­ság támadt, a kör tagjait le­tartóztatták. A helyi pártszer­vezet és a szakszervezeti ve­zetőség sztrájkot hirdetett: a munkások nyolcórás munka­időt, a szervezkedési jog meg­adását, az elbocsátottak visz- szavételét követelve megszáll­ták a bányákat. A Dimitrov Múzeum egyik részlete Pernikben elkalauzoltak a olyan idősebb bányásszal „kitüntetettek és munkában kohó- és gépipari munkással A szófiai rendőrség nagy élen járók” klubjába, amely találkoztam, aki személyesen erőkkel vonult ki Pernikbe. A a város és környéke legjobb ismerte Dimitrovot, többször sztrájkban részt vevők csa- ipari munkásait, bányászait találkozott vele a felszabadu- ládját kilakoltatták. A letar- tömöríti. Bulgáriában 68-an lás után. A. Angelov vájár tőztatottakkal szemben brutá- viselik a Szocialista munka például, aki 1951-ben kapta lis erőszakot alkalmaztak, ma- hőse kitüntetést, közülük 28 meg a szocialista munka hő­gát Dimitrovot is letartóztat- Pernikben él. A klubtagság se kitüntetést, tagja volt an- ták, sőt, amint a korabeli saj- semmilyen kiváltságot nem nak a perniki munkásküldött- tó beszámolt róla, kétszer is jelent, célja a tapasztalatcse- ségnek, amelyet Dimitrov ha- merényletet kíséreltek meg re, a tudományos és techni- zatérte után 1945-ben első­ellene. A sztrájkoló bányá- kai ismeretek elterjesztése, a ként fogadott. Egy másik szók mögé felsorakozott az munkásutánpótlás kiválasztá- klubtag, A. Sztoikov 1947—-48- egész ország munkássága, sa és nevelése. A klubtagok ban többször is találkozott a Tüntetésekkel, petíciókkal til- száma 920, az elnök M. Ga- bolgár nép nagy személyiségé- takoztak az állami terror el- tev nyugdíjas műszerész, a vei. len, élelmiszerrel, gyűjtések- szocialista munka hőse. _ Nagyon kedvesen foga kel segítették a pemiki bá- — Tízszer annyi itt a ki- dott bennünket, valameny- nyászok családjait. Az orszá- váló munkás, mint, ahányan nyiünkkel kezet rázott, fris- gos összefogás és a pernikiek klubtagok vagyunk — mond- sítővel kínált, de aztán na­következe-tes harca végül is ja _ Ebben a helyiségben gyón hamar rátért a lényegre m eghozta a gjmzelmet: a dől- ugyan csak ötvenen férünk el, — emlékezik vissza Sztoikov. gozók követeléseit teljesítet- de igazi tevékenységünk nem „Adjatok több szenet, mást ték. Lenin egyszer azt mond- jj-j. folyik, hanem az iskolák- nem is kérek tőletek”, mond ta: nehezebb egy szakszerve- bánj üzemekben, kultúrházak- ta. Hát Pernik adott is. zet-i sejtet létrehozni, mintegy ban Vasvári Ferenc csatát megnyerni. Nos, Dimit- ^ 1906h>> harcosok közffl rov a perniki sztrájk ar gy nemigen élnek Pernik- (Következik: 3. Harc a tör zelmes megvívása után ki- , “ -.? ......................... f ogyhatatlan energiával látott ’ hozzá a szakszervezeti moz- galom, az általános munkás szakszervezeti szövetség szer­vezéséhez, a különböző szak­mai szervezetek kiépítéséhez. Agitált, cikkeket, tanulmá­nyokat írt. Pernik a felszabadulást kö­vető évtizedek során sokolda­lúan fejlődő ipari központtá vált. Az országos fontosságú feketeszén-bányászat. mellett jelentős az acélipara és a gépipara. Százezer lakosa kö­zül 28 ezer ipari munkás, 12 ezer bányász őrzi híven a di­mitrovi hagyományokat. a klubban több pe vádlókkal.) Barátaink életéből Csehszlovák gépgyártás Csehszlovákia fejlett és erősen tagolt feldolgozóipar­ral rendelkezik, de az ipar ál­tal igényelt tüzelőanyagokban és nyersanyagokban szegény. Ebből a tényből is következik, hogy erősen bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztás­ba, és a külkereskedelem nagy arányban részesedik a nemzeti jövedelem előállítá­sában. Késztermékeket — fő­leg gépeket és berendezése­ket — exportál, hogy a szük­séges tüzelőanyagokat és nyersanyagokat importálhas­sa. A nemzetközi munkameg­osztásban való viszonylag nagyarányú részvételéből kö­vetkezik, hogy gazdasága igen érzékenyen reagál az egyre bonyolultabbá váló külgazda­sági feltételekre. A külkeres­kedelem kétharmada a szoci­alista országokkal, a KGST- tagállamaival bonyolítódik le, és e hányad fele a Szovjetu­nióra jut. Csehszlovákiában most arra törekednek, hogy a termelést az energia- és tüzelőanyag-fo­gyasztás jóval kisebb méretű növelése mellett, emeljék, mi­vel a növekedés lehetősége különösen a következő ötéves terv közepéig még igen kor­látozott. A tüzelőanyag- és nyers­anyaghelyzet megoldásának kulcsa a lehető legszigorúbb takarékosság a nyersanyag­gal, a tüzelőanyaggal és ener­giával, valamint az eredmé­nyes export érdekében tett fo­kozott erőfeszítések. A világ­kereskedelemben 0,9 százalék­kal részesedik Csehszlovákia, a világ gépgyártásában 1,5 százalékkal. A tőkéspiacokon a gépkereskedelem aránya mindössze 0,2 százalék, ami arra utal, hogy a jelenlegi helyzetben is jobb eredmé; nyekre lehetne törekedni. A szocialista piacokon a része­sedés 12 százalék, és itt is van még lehetőség a volumen fokozására. Természetről — tanács előtt A közelmúltban a terület természetvédelmi helyzetéről és a további tennivalókról ad­tak számot a Homokterenyei községi Közös Tanács Végre­hajtó Bizottsága tagjainak a megyei természetvédelmi szakemberek. Az első, ilyen jellegű beszámoló igencsak aktuális volt hiszen a közi­gazgatási területen van a me­gye legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi területe, a Mátranovákot és térségét ma­gában foglaló körzet, ahol az elmúlt években a felügyelő­ség jelentős munkákat vég­zett. Védelem alá helyezték a mátranováki, volt bányakaszi­nó fáit, a bányatelep idős facsoportját, az úgynevezett Cserkészkutat, a Nádújfalu határában álló, 620 centiméte- ter átmérőjű idős bükkfát, va­lamint a nyirmed-pusztai ta­vat és környékét. Forrásokat, szalonnasütőket építettek, s jártabb részeket sétálóutakkal hálózták be, s egy esőbeálló céljára alkalmas kilátót is összeszereltek. A végrehajtó bizottság tagjai elismeréssel nyugtázták az eddig megtett, és az ezután megteendő ter­mészetvédelmi munkák ered­ményeit. A több húsért Nógrádban Nagyrészt a takarmánygazdálkodástól függ Takarmány nélkül nincs hús, drágáin termesztett takar­mányból pedig lehetetlen ol­csó húst előállítani. Kétlem, hogy ezzel az igazsággal ne lennének tisztában a mezőgaz­dasági nagyüzemekben, en­nék elleniére magasak a hús­termelés költségei, még min­dig túl nagy területet foglal­nak el a takarmánynövények, a betakarított termények mi­nősége sokszor nem áll arány­ban az állatok igényeivel, gyakran ez szab határt az ál­latállomány magasabb szín­vonalú termelésének. Hogyan vélekedik ezekről Zándoki Béla, a Nógirád me­gye. Takarmányozási és Ál­lattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője? Különösen a jelenlegi gazdasági helyzet­ben, amikor a megfelelő bel­földi húsellátás melléit igen nagy jelentősége van az álla­ti termékek exportjának, az­az a mezőgazdaság egyik leg­fontosabb célja a hústerme­lés növelése. — A tervek szerint a nagy­üzemek az idén több mint 14 ezer tonna húst értékesítenek. Ez öt százalékkal haladja meg az előző évit. Ebből mintegy 4400 tonnányi a vágómarha és a vágóbaromfi, alig vala­mivel kevesebb a sertés és kö­rülbelül ezer tonnányi a vágó- juh. Ezeknek a mennyiségek­nek a túlteljesítése nem kis feladatot ró az üzemekre az elkövetkező hónapokban. — A takarmánytermesztés­nek, a takarmányozásnak mindebben nagy jelentősége van. Hogyan segítheti elő a hústermelés növelését? — A múlt évről nem ma­radt idénre biztonsági alap ta­karmányokból, a gyepterüle­tünk 52 százaléka termő, a többi taílajvédő. Az intenzív gyepterület — 19 ezer hektár — első növedéke 30 százalék­kal hozott kevesebbet a várt­nál, a szárazság miatt. Ho­zamnövelés csak ismételt műtrágyázással érhető e!, de sokat jelenthet a szakszerű hasznosítása, legeltetése is. Nagyon fontos a megtermelt takarmányok veszteségmen­tes betakarítása, tápanyag­tartalmának megőrzése. El­engedhetetlen a szalma és egyéb melléktakarmányok betakarítása, illetve hasznosí­tása. Mindehhez javulni kell a munka szervezettségének, szakszerűségének. Ugyanez vonatkozik a takarmányozás­ra is, amelynek mindig az adott állatfajták termeléséhez kell igazodni. — A hústermelés növelésé­hez megfelelő számú és hasz­nosítású állatállományra van szükség, de nem mellékes, hogy ennek az állománynak a következő években is meg kell felelnie a várakozásoknak. — A hústermelés növélésé- nek létszámbeli akadálya nincs. A megye szarvasmarha- állománya csaknem négy szá­zalékkal több a tavalyinál, a nagyüzemi kocaállomány a múlt évi szinten áll, a juh- létszám némileg csökkenj;, de ^például az év első öt hónap­jában az értékesített darab­szám 15, a hús pedig 38 szá­zalékkal haladta meg az 1981- es esztendő hasonló idősza­káét. — Ez azt jelenti, nagyobb súlyra hizlaltak a gazdaságok? — Igen, a vágójuhok az idén átlagosan 4, a sertéseik 2, a vágómarhák pedig 35 kilo­grammal voltak nehezebbek a múlt évinél. Mindez még a gazdaságosság határán belül van. — Növelhető-e a vágóálla­tok darabszáma a nagyüze­mekben? — Igen, ez cél is. Termé­szetesen a tenyésztési kon­cepciók figvelembevételével, a terv- és célszerűség határáig, a gazdaságosság szemmel tar­tása mellett. — Térjünk vissza a tömeg- takarmány-termesztésre! A silókukorica, a gyepek, a lu­cerna képezik az alapját. Ho­gyan gazdálkodnak a nagy­üzemek ezekkel a termőterü­letekkel? — Silókukoricát mintegy öt­ezer hektáron termesztenek a megyében. Ez nem nagy terü­let ahhoz képest, hogy hoz­závetőlegesen 180 ezer tonná­nyi szilázs kellene az állatál­lománynak, s a hektáronkénti 20 tonnás átlagot alig néhány gazdaságiban haladják meg a hozamok. — Miért? — Csak néhány adat. A nö­vényvédő és agrokémiai állo­más vizsgálatai szerint hek­táronként 329 kilogramm ha­tóanyagra lenne szükség. Ez­zel szemben a tény 228 kilo­gramm volt tavaly. A szélső értékek pedig 81 és 433 kilo­gramm. Nem sokkal jobb a helyzet a lucernánál sem, ahol csaknem 160 kilogramm a hi­ány, vagy a gyepeknél, ame­lyek hektáronként átlagban 85 kilogrammal kevesebb mű­trágyahatóanyagot kaptak a szükségesnél. Ugyanakkor például a búzaföldekre átla­gosan 20 százalékkal több műtrágya jutott, mint a valós igény, de valamennyi nagy­üzemben a szükségesnél töb­bet juttattak ki. — Ez azt mutatja, van még javítanivaló az agrotechnikán is? — Fel tétfen ül, hiszen a tö­meg takarmány-termesztés színvonala még elmarad az árunövényekétől, márpedig az állattenyésztés gazdaságossá­gát ez nagymértékben befo­lyásolja. A hústermelés költ­ségeinek jelenleg is mintegy felét a takarmányköltségek teszik ki. Ez az a terület, amelynek még mindig a leg­nagyobb tartalékai vannak. S ezek azok, amelyeket a több­lettermelés érdekében minél előbb aktivizálni kell. z- r. Kiválóak Kazáron A Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében jelentős szerepet tölt be a munkaverseny-mozgalom, amely megha­tározó az itt dolgozó kollektíva életére. A lányok, asszonyok öt százaléka vesz részt a brigádmozgalomban. Fő profiljuk a sport- és szabadidő-ruhák gyártása. Céljuk a hazai igények mind jobb kielégítése, a szocialista és tőkésexport növelé­se. Az idei év első negyedévében termékeik több mint 6# százalékát tőkésexportra szállították. Idén megkezdik ha­zai alapanyagból készülő melegítők gyártását az ADIDAS cégnek. Homoki Ferenc karbantartó a szakma kiváló dolgozója. A KISZ KB dicsérő oklevél tulajdonosa Sándor Jánosné varrónő. Botos Elvira diszpécser, a KISZ KB dicsérő oklevél birto­kosa. (Kép: Syurkó Péter) Pályára A megyébe a szénbányá­szat visszafejlesztését köve­tően jelentős számban települ­tek gyáregységek, amelyek munkaerőgondjaikat igye­keznek saját utánpótlás-ne­veléssel megoldani. Közülük e tekintetben is kitűnik a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége; a vonzáskörzet­be tartozó tizenkilenc általá­nos iskolával tartanak fenn szoros kapcsolatot, s minden készülve tekintetben igyekszenek segí­teni az ifjak pályaválasztá­sát. Rendszeressé tették a fel­világosítással egybekötött gyárlátogatásokat, melyek idén is tartanak. A minap — pél­daképp — a kisterenyei álta­lános iskolából harmincötén, a mátranováki tanintézetből pedig huszonötén ismerkedtek a végzős tanulók közül a vá­lasztható, sokféle vasasszak­mával. NÓGRÁD — 1962. június 16., szerda ___ 3

Next

/
Thumbnails
Contents