Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

Lz élelmiszerprogramról tárgyalt a Legfelsőbb Tanács Rudolf Rohlicek Budapesten Az SZKP Központi Bizott­sága által elfogadott élelmi­szerprogram jelentőségét mél­tatta, a végrehajtással kapcso­latos feladatokról beszélt Leo- nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek hétfőn Moszkvában meg­tartott ülésén. Brezsnyev megállapította: a program értelmében egységbe kell foglalni a mezőgazdaságot és az azt kiszolgáló ágazato­kat. „Azt a feladatot szabjuk meg számukra, hogy biztosít­sák a szovjet emberek zavar­talan és folyamatos ellátását, jó minőségű élelmiszerekkel — mondotta. — A cél elérésére nagy összegeket, sokezer mun­káskollektíva, gazdasági szak­ember, tudós és más szakem­ber erőfeszítését mozgósítjuk.” Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott: a szovjetekre igen nagy munka hárul az élelmi­szerprogram végrehajtásában, hiszen az alkotmányos előírj­— Bárhogy alakuljanak a kínai—amerikai kapcsolatok Peking jó viszonyra és együtt­működésre törekszik Japán­nal. A kétoldalú viszonyt oly módon kell tovább erősíteni, hogy ne legyen kitéve a nem­zetközi diplomáciai hullám­zások veszélyeinek — egye­bek között ezt hangsúlyozta japán újságírók előtt a közel­múltban Csao Ce-jang kínai miniszterelnök. A pekingi kormány vezetője május 31-én hatnapos hivata­los látogatásra Tokióba érke­zik. S bár a diplomáciai nap­tárban az ilyen gyorsaság szo­katlannak számít, Szuzuki Zenko japán kormányfő már szeptemberben viszonozni akarja e látogatást: Pekingbe utazik, hogy részt vegyen a kínai—japán diplomáciai kap­csolatok felvétele 10. évfordu­lójának ünnepségén. EGY KORSZAK LEZÁRULT A két magas szintű látoga­tás jelzi, hogy Kína és Japán között véget ért a bizalmatlan­ság időszaka. A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta a normalizálódás — kisebb zök­kenőktől eltekintve — töret­len. Fontos állomás volt ebben 1978 augusztusa, amikor a két ország „béke- és barátsági szerződést” kötött egymással. Az államközi konzultáció tu­soknak megfelelően a helyi tanácsok testesítik meg a terü­leti és az ágazati igazgatás egységét. Ugyanakkor felelő­sek a termelés növeléséért és a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások megjavításáért is. „A mezőgazdaság és az ag­ráripari komplexum többi te­rületének legfőbb irányitó szerve a plénum határozata értelmében az agráripari egye­sülések tanácsai lesznek — mondotta. — E tanácsok mun­káját választott tanácstagok­nak kell rendszeresen irányí- taniok és ellenőrizniük. És ez azt jelenti, hogy jelentős mér­tékben megnövekszik a külön­böző szintű tanácsok felelős­sége, szélesednek az előttük álló feladatok. A tanácsok feladatai közé sorolta a háztáji és a kisegí­tő gazdaságok fejlesztésének segítését is. Felhívta a figyel­met a veszteségek elleni küz­lajdonképpen ettől az időpont­tól vált rendszeressé, s a po­litikai-diplomáciai érdeke­gyeztetés mellett mindeneke­lőtt gazdasági és katonai te­rületre terjed ki. Tokióban megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak Csao Ce-jang kínai miniszter- elnök látogatásának. A pekin­gi vendég több ízben tárgyal majd Szuzuki Zenko kor­mányfővel, s fogadja őt Hiro- hito császár is. A felfokozott japán ér­deklődés aligha szorul külö­nösebb magyarázatra. Néhány hónap óta ugyanis olyan poli­tikai áramlatok érezhetők, amelyek nagy hatással lehet­nek az ázsiai és ezen keresz­tül az egész nemzetközi hely­zet alakulására. S minthogy a kétoldalú kapcsolatok kie­gyensúlyozottak, a japán ér­deklődés középpontjában a kí­nai—amerikai, illetve a kí­nai—szovjet viszony jövője áll. E kapcsolatok alakulása elválaszthatatlan Japán érde­keitől. delemre is. „A tudósok véle­ménye szerint a gabona- és a zöldségfélék betakarítása, szál­lítása és feldolgozása terén a veszteségek kiküszöbölése csaknem húszszázalékos ter­mésnöveléssel egyenértékű” — mutatott rá. Az SZKP főtitkára szólt ar­ról is, hogy a termelés növelé­se elválaszthatatlan a falu szociális fejlődésétől. A plé­num által meghatározott nagy­szabású feladatok végrehajtá­sában e téren is a helyi taná­csoké az irányító szerep, ne­kik kell gondoskodniok arról is, hogy érvényre jussanak azok az anyagi ösztönző esz­közök, amelyeket a KB hatá­rozata irányoz elő. A Legfelsőbb Tanács Elnök­sége határozatában teljes tá­mogatásáról biztosította az SZKP Központi Bizottságának határozatát. (M'TT) japán közvetít? A kínai—amerikai kapcsola­tok vonatkozásában Tokió a közelmúltban több Ízben adott hangot aggodalmának amiatt* hogy Tajvan kapcsán feszült­ség támadt Peking és Wa­shington viszonyában. A japán kormány mindent elkövet a tajvani fegyverszállítás okozta viszály elsimítására. Még köz­vetítő szerepet is vállal. Meg­figyelők nem utolsósorban a tokiói erőfeszítés sikerének tudják be azt, hogy a Reagan- kormány — bár kitárt a ka­tonai felszerelés leszállítása mellett — elállt a legkorsze­rűbb fegyverek, elsősorban modern vadászgépek Tajvan­nak történő eladásától. A japán fővárosban minden bizonnyal megkönnyebbülés­sel vették tudomásul, hogy a pekingi fenyegetőzés ellenére — legalább egyelőre — nem értékelté^ a kínai—amerikai kapcsolatokat. Másfelől vi­szont hiába szólította fel Pe­king „külföldi barátai” között Japánt arra, hogy vállaljon közvetítő szerepet a Tajvannal való újraegyesítés céljából — Tokió ez ügyben nem mozdult Jaruzelski Bukarestbe utazik — Lengyel párt- és állami küldöttség látogat a közeli na­pokban Bukarestbe, Nicolae Ceausescunak a Román Kom­munista Párt főtitkárának, az államtanács elnökének meg­hívására. A hivatalos baráti látogatásra utazó lengyel kül­döttséget Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, miniszterelnök, a nemzeti megmentés katonai tanácsá­nak elnöke vezeti. (MTI) Mitterrand interjúja Folytatjuk eddigi politikánkat A Falkland-válságról, Fran­ciaország közel-keleti politiká­járól, a vezető tőkéshatalmak június elején tartandó ver- sailles-i csúcstalálkozójáról, s néhány egyéb kérdésről be­szélt Francois Mitterrand fran­cia köztársaság elnök az AEC amerikai tv-társaságnak, pén­teken adott és vasárnap su­gárzott interjúja során. Mitterrand a Falkland-konf- liktus tárgyalásos, az ENSZ- közreműködésével történő ren­dezésére szólította fel Nagy- Britanniát- és Argentínát, ugyanakkor Argentínát a nem­zetközi jog megsértésével vá­dolta, s maradéktalan szolida­ritásról biztosította Nagy-Bri- tanniát. Kijelentette ezzel kap­csolatban, hogy Franciaorszá­got továbbra is baráti érzel­mek fűzik Latin-Amerikához, az argentin néphez. A közel-keleti válságról szólva a francia államfő ismé­telten kiállt egy önálló palesz­tin állam megalapítása mel­lett, amelynek helyéül — hang­súlyozva, hogy ez csak szemé­lyes véleménye — Ciszjordá- niát gondolja a legalkalma­sabbnak. Véleménye szerint a közel-keleti válság megoldásá­nak kulcsa, hogy mind Izrael, mind a Palesztinái Felszabadí­tás! Szervezet valamint a vele szövetséges térségbeli arab ál­lamok kölcsönösen elismerjék egymást. A hét legfejlettebb tőkésál­lam Versailles-ban összeülő csúcstalálkozója kapcsán Mit­terrand beszélt a franciaorszá­gi belső gazdasági helyzetről is. Kijelentette, hogy a meg­levő gazdasági nehézségek el­lenére — amelyeket kisebbnek ítélt, mint a külföldi megfi­gyelők — sem szándékozik el­állni attól a gazdasági politi­kától, amelyet egy évvel ko­rábban a hatalomra jutott bal­oldali kormányzat meghirde­tett. (MTI) Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Tokió kizárólag a tajva­ni probléma békés megoldásá­ban érdekelt. VÁLASZT VARNAK A japán vezetők több ízben hangoztatták azt is, hogy erő­sen érdekeltek a szovjet—kí­nai kapcsolatok normalizálá­sában. Tokióban most azt vár­ják Csao Ce-jangtól, hogy minden eddiginél világosabban fejtse ki ez ügyben a pekin­gi álláspontot, nevezetesen azt, hogy miképp reagál Kína a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett bizalomerősítő, a kétoldalú viszony javítását célzó javaslatra? Vajon a ko­rábbinál valamelyest „határo­zatlanabb” pekingi elutasítás jelenthet valami változást Kí­na „Szovjetunió-politikájá­ban”? Vagy Peking csak az Egyesült Államokkal szemben próbálja kijátszani a „szovjet kártyát”? A japán fővárosban választ várnak arra is, ho­gyan vélekedik Kína a kétol­dalú fegyverkorlátozással kapcsolatos szovjet, illetve amerikai elképzelésekről. Végezetül a napirend szin­tén nem mellékes pontja: Pe­king leküzdte „gazdaság-ki­igazítási” illetve fizetési nehéz­ségeit és most már újabb ja­pán hitelek folyósítását szeret­né. Tokió pedig szintén érde­kelt — nem utolsósorban kí­nai nyersanyagok miatt — a kínai piacon. Pietscb Lajos A magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XVIII. ülésszakára hétfőn küldöttség élén Budapestre érkezett Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnökhe­lyettese. A bizottság ülésén a magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyet­tes vezeti. Május 24. és 30. között af­gán küldöttség tartózkodott hazánkban dr. Anahita Ra- tebzadnak, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt Politi­kai Bizottsága tagjának, az Afganisztáni Demokratikus Nőszövetség elnökének veze­tésével. A küldöttség Duschek Lajosnénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének meghívására érkezett Magyar- országra. A delegációt fogad­ta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hétfőn a Parlamentben ta­nácskozást tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői: az állandó bizottságok elnökei, megyei képviselőcsoportok ve­zetői. Az eszmecserén —, ame­lyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára — Apró Antal, az országgyűlés elnöke adott Az irak—iráni háború to­vábbi eszkalációja, például az Iráni csapatok iraki területre történő behatolása — amiről mostanában szó esik —, újabb résztvevőket kapcsolna be a háborúban — állapítja meg a Pravda hétfői kommentárja. Jurij Gluhov emlékeztet arra, hogy a két éve tartó háború most újabb szakaszába lépett: a frontvonal, miután az iráni­ak visszafoglalták az irakiak­tól az utolsó várost is terüle­tükön, most gyakorlatilag a két ország határvonalát köve­ti. A kérdés az, vajon átlépi-e ezt a vonalat az iráni hadse­reg, folytatja-e a hadművele­teket, vagy az 1980-as status guo helyreállítása megnyitja-e az utat a békés rendezéshez. A Pravda hírmagyarázója, áttekintve a két év hadi ese­ményeit, a helyzet változásait az irakiak iráni területre tör­tént behatolásától, mostani visszaszorításukig, leszögezi: a Szovjetunió kezdettől fogva az értelmetlen vérontás ellen fog­lal állást, s a békés rendezést szolgalmazta. Szovjet részről már a háború kirobbanásának első időszakában rámutattak, hogy a fegyveres konfliktus csakis az imperialista erőknek kedvez. Ez a feltételezés be­igazolódott, s nem volt vélet­len, hogy nyugaton nem ta­láltak támogatásra a szovjet kezdeményezések, amelyek a békés rendezésre irányultak Hazánkban a vállalatok és a szövetkezetek csak olyan ne­mesfémtárgyakat készíthet­nek, hozhatnak forgalomba, importálhatnak külföldről, amelyek a rendeletekben meg­állapított követelményeknek megfelelnéd. Ezt szolgálja a fémjelzési kötelezettség. A felvásárló szerveket az illetékesek felhatalmazták, hogy 1982. június 1-től decem­ber 31-ig saját költségükre át­Rudolf Rohliceket hétfőn fogadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Jelen volt Marjai József, valamint Kovács Béla, hazánk prágai, és Andrej Barcák, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság megtartotta az ülésszak első plenáris ülését. (MTI) Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Megbeszélést foly­tattak a nőtanács vezetőivel a két ország nő- és családpoliti­kai feladatairól, a két nőszö- vétség kapcsolatának to­vábbfejlesztéséről. Fölkeres­tek gyermekintézményeket és üzemeket, ahol tanulmányoz­ták szociálpolitikánk megva­lósulását, a nők élet- és mun­kakörülményeit. tájékoztatást a soron követke­ző nyári ülésszak előkészüle­teivel kapcsolatos teendőkről. A tanácskozáson Madaras! Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a Magyar Nép- köztársaság 1981. évi végre­hajtásáról tájékoztatta a részt­vevőket. Juhár Zoltán belke­reskedelmi miniszter a belke­reskedelem és az idegenfor­galom helyzetéről számolt be. Az imperialista hatalmak nem akarják, hogy az irak— iráni háború tüze kialudjon — állapítja meg a Pravda. Sőt, az a benyomás alakul ki, hogy egyesek szívesen vennék, ha a konfliktus arab-közivé szé­lesedne. Gluhov emlékeztet arra, hogy Irakot Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia támo­gatja, míg Irán mellé állt Szí­ria, Líbia, Algéria, a JNDK. Fennáll tehát a veszély, hogy ha az iráni csapatok átlépik Irak határát, más arab orszá­gok is belépnek a háborúba. Washington és Tel Aviv szá­mára ez azzal az előnnyel jár­na — folytatja a gondolatme­netét Gluhov, — hogy a kö­zel-keleti konfliktus valós — és mindmáig rendezetlen — problémái feledésbe merülné­nek. Elsősorban az izraeli ag­resszió megszüntetéséről, a pa­lesztinok jogainak helyreállí­tásáról, s egészében véve az igazságos és tartós közel-kele­ti békéről van szó — írja a Pravda, majd idézi a Daily Telegraph megállapítását, amely szerint az irak—iráni konfliktus kiszélesedése újabb izraeli támadáshoz biztosítana lehetőséget. A Pravda végezetül megál­lapítja: most, amikor megnyílt az út a konfliktus békés ren­dezéséhez, a világ közvélemé­nye arra számít, hogy az ed­dig sikertelen ENSZ- és más missziók eredményesek lesz­nek. (MTI) vállalják a fémjelzés! kötele^ zettséget és az illetéket. Az említett időszakban a magyar fémjelet nem tartalmazó, de forgalomképes aranytárgyat a vámkezelés vizsgálata és a vámokmány követelése nélkül fazonáron megvásárolja a Bizományi Áruház Vállalat, az Öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat, az Állami Pénzverő, és a Fővárost Óra- és Ékszere ipari Vállalat. 2 NÓGRÁD- 1982. június 1., kedd Baráti szálakon Azon a napion, amikor az újságokban hiva­talosan bejelentették, hogy Erich Honecker, az NSZEP első titkára párt- és kormánykül­döttség élén baráti látogatásra hazánkba ér­kezik, az NDK külügyminisztériumának meg­hívására Berlinben tartózkodó magyar újság­író-küldöttség dr. Herbert Krolikowski küj- ügyminisztériumi államtitkárhoz volt hivata­los. Mi sem természetesebb, a beszélgetés a közeli látogatás jegyében zajlott. Dr. Herbert Krolikowski, aki egyébként a külügyminiszter első helyettese, elmondotta a központi sajtószolgálat képviselőjének, hogy a maguk részéről igen jelentősnek tartják a találkozót és biztosak abban, hogy tovább mélyíti népeink barátságát. Az országaink kö­zötti kapcsolatokat példásan rendezettnek, barátinak minősítette. Szerinte legfőbb közös tennivalónk annak felderítése, hogy hol, ho­gyan lehetne az együttműködést tovább fi­nomítani, hisz kapcsolataink felölelik az élet úgyszólván minden területét; a tudományt, az árucserét éppúgy, mint az üzemi, vagy a kulturális együttműködés kínálta lehetősége­ket. ■ — Számunkra ez a természetes — fejteget­te az államtitkár —, hiszen számos azonos­ság van közöttünk az elvi, politikai alapál­lástól a gazdasági helyzetig. Ebből fakad, hogy olykor a gondjaink is egybeesnek. Magyaror­szágnak, az NDK-nak is kevés a nyersanya­ga és energiában íz szegények. Ez a tény vi­szont a közös kutatásokra és a tudományos eredmények közös hasznosítására kell, hogy serkentsen bennünket, mint ahogy ez így is van. Örvendetesen széles körűek a testvérme­gyei és az üzemi kapcsolatok is. Értékük ter­mészetesen messze meghaladja az egyszerű turizmust, hiszen ezek már munkakapcsola­tok, az élet minden területén szerzett tapasz­talatok kicserélésének szervezett fórumai. Az ennek során létrejövő barátságok, személyes szálak pedig még külön értéket képviselnek. A megyei lapok olvasóira való tekintettel e témánál hosszabban elidőztünk. Az állam­titkár elmondotta, hogy ismeri és jónak tart­ja azokat a hosszú távú terveket, amelyeket a testvérmegyék kidolgoztak. E tervek rész­leteiben — éppenúgy, mint Magyarországon — ők sem szólnak bele, hisz az a meggyő­ződésük, hogy az együttműködés lehetősége­it a helyiek ismerik a legjobban. A lényeg, hogy a kapcsolat ne formális, hanem élő, eleven legyen. És hogy ezt a megyék mind­két részről helyesen értelmezik, arra példák tucatját lehet felsorolni. Fontos rendezvé­nyekre, szakmai tanácskozásokra hívják meg egymást. Gyakoriak egy-egy üzem, vagy gaz­daság szakembereinek tapasztalatcsere-láto­gatásai. Ezeknek is a közös gondolkozás, a jó módszereknek önzetlen átadása a lényege. Olyan területek ezek, ahová központi irányí­tás aligha kell. Az ide vonatkozó terveket is maga az élet hagyja jóvá. Természetesen a kapcsolatok szélesítésére, az együttműködés újabb és újabb lehetőségeinek felderítésére itt is szükség van a gazdasági területen csak­úgy, mint az NDK-ban, oly népszerű magyar kultúra értékeinek megismertetésében. Szó esett a politika nagyobb kérdéseiről is. Dr. Herbert Krolikowski beszélt annak a je­lentőségéről, amit a békés egymás mellett élés szolgálatában a két ország politikusai összehangoltan tesznek annak érdekében, hogy a világ békésaerető erői összefogjanak az óriási méretűvé nőtt, esztelen fegyverkezési hajsza beszüntetéséért. — Mi, itt az NDK-ban a béke elkötelezett hívei vagyunk — mondotta az államtitkár, & hogy ez nem csupán a politikus vélemé­nye, arra mintegy válasz volt ugyanazon^ az estén százezer berlini fiatal békenagygyűlé­se az August Bebel téren. A rakétatelepíté­sek ellen fellépő, igazi fiatalos lendületű, de komoly felelősségérzettől áthatott tömegde­monstráció színhelye egyébként pontosan az a tér volt, ahol a világot lángba borító fasisz­ták annak idején példátlan vandalizmussal máglyára vetették a világ — és benne a né­metség — leghaladóbb elméinek könyvekbe rögzített gondolatait. Ám a szellemet a tűz nem égeti el, mint ahogyan ezt az NDK-ban tett látogatásunk is igazolja. Fejes István Kölcsönös érdekek Peking és Tokió jó viszonyra törekszik Afgán nőpolitikusok tárgyalásai Parlamenti tisztségviselők tanácskozása A Pravda írja: Értelmetlen vérontás lenne az iráni—iraki háború folytatása Hegkönnyítették az aranytárgyak felvásárlását

Next

/
Thumbnails
Contents