Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

Emelkedő termelés A« önix típusú gázkonvektor családból származó termékek gyártását négyszeresére nö­velték a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. Emellett a Fegyver- és Gázkészülék Gyárban készülő gázkészülékek számát is emelik. A kereskedelem többek között 90 ezer konvektort, 40 ezer vízmelegítőt és több ezer lakásfűtő-berendezést rendelt. Ezeket várhatóan az említett két üzem maradéktalanul kielégíti. Képünkön: az FC 21 típu­sú lakásfűtő készülék gyártása folyik a fővárosi társvállalatnál. Nem összeadásra valók! Számítógépek és érdekek Sláger a BSZ—IV. bányai szállítószalag Teljesítette eddigi célkitűzéseit az OBV tarjául gyára A Magyar Divat Intézet közreműködésével Elhagyták ami nem szolgálta a fejlődést — Igen, az idén kedvezőb­bek a piaci pozícióink, mint tavaly — vélekedik jólesően Fajcsik József, a Palóc Házi­ipari Szövetkezet elnöke két telefonbeszélgetést lebonyo­lító szünet közben, majd kis­vártatva érzékelteti az előbb említett előnyös változásokat: — A tavalyi elért eredmé­nyünkhöz képest, 1982-ben öt- százalékos termelésbővülést terveztünk. Másképpen szólva: 18 milliós bevételre számí­tunk a szőttesekből, 2 milliót hoznak a hímzett termékek, 4 milliót várunk az ajándék- tárgyakból. HOSSZABB VAJÜDÄS UTÁN A szövetkezet csaknem ki­zárólag bedolgozókkal oldja meg feladatát. Ráadásul a piac gyorsan változó igényei is váratlanul megnehezítik mind a vezetők, mind a be­dolgozók munkáját Ez történt tavaly a hímzett termékeknél. Akkoriban az elnöktől igen gyakran kérdezték a tagok: — Lesz, vagy nem lesz munka? — Egyévi vajúdás után most már örömmel mondha­tom, hogy ez irányú gon­dunk megoldódott. A hímzett árukat készítő 120 asszony a nehéz időkben sem engedett a környékbeli üzemek és ter­melőszövetkezetek csábítá­sának: nem vált meg a szö­vetkezettől. Nagyon szeretik ezt a szakágat, ehhez ragasz­kodnak, mert ehhez értenek a legjobban. A tavalyihoz ké­pest az idén, az első negyed­évben folyamatosan foglalkoz­tattuk az asszonyokat, azaz, havonta ezer darab hímzett árut adtunk ót a kereskede­lemnek — summázza az elő­nyös változásokat az elnök. Az okokat, az ezt követő esz­mecsere során tudom meg. — A tavalyi visszaesés a hímzettszakágazatban rész­ben nekünk, részben pedig partnereinknek okozott gon­dot. Mégpedig . azért, mert vá­lasztékunk nem volt olyan, amivel meghódítottuk volna a piacot. Ezen az utóbbi időben előnyösen változtattunk. No, Síp, jelvény, nyakkendő Egyesült erűvel Négy kis lakásszövetkezet­ből egyesült 1978 január el­sején a Balassagyarmati La­kásépítő és Fenntartó Szö­vetkezet, 303 taggal. A kez­deti zökkenők, nehézségek el­lenére egyre eredményeseb­ben munkálkodik a kollektí­va. Az idei évre tervezett legfontosabb feladataik kö­zött szerepel a Lenin-lakóte- lepi lépcsőházak festése, a a villanyhálózat és a tévéan­tenna rekonstrukciója, az Április 4.-lakótelepen az épü­letek csapadékcsatornájának festése, javítása, de a szö­vetkezet dolgozói vállalták a város centrumában lévő épü­letgépészeti és tetőszigetelési javításokat is. Háromfélét ötfelé nal beszerzése pedig akadod zik. Ráadásul nekünk kis mennyiség kell belőle. Pótlá­sára a közeljövőben valami­lyen előnyös hazai megoldást kell keresnünk. Bár jelenleg nincsenek kü­lönösebb értékesítési gondja­ik a harmadik szakágazat­ban, de a megrendelők érték­ítélete arra figyelmezteti a szövetkezet vezetőségét, ne­hogy úgy járjanak, mint a hímzett termékeknél. A pa­lóc babákról van szó. JŐK A KILÁTÁSOK A háromféle méretben ké­szülő babákon alkalmazott 22 palóc népviselet közül csupán ötven százaléka nyerte meg az érdekeltek tetszését. Jelen- leg a rimóci és a kazári néo- viseletbe öltözött ajándéktár­gyak élvezik az elsőbbséget. Gondot okoz, hogy az egyre nagyobb idegenforgalmat lebo­nyolító Hollókőn például nem lehet helyi népviseletbe öl­töztetett babákat kapni. A je­lenlegi helyzetből való to­vábblépést úgy képzeli el a szövetkezet vezetősége, hogy a Népi Iparművészeti Tanács szakemberei segítségéve] több napos házi tanfolyamot ren­dez, ahol közösen alakítják ki a tennivalókat. A megbe­szélések során azon fáradoz­nak, hogy a babákon még jobban kifejezésre jusson a tájjeleg, javuljon azok minő­sége. Szó van arról is, hogy az eddiginél még nagyobb gondot fordítanak a fel nem tárt viseletek felkutatására. — Az eddigi teljesítménye­ink azt mutatják, hogy jó el­ső negyedévet zártunk — ve­szi vissza a szót a szövetkezet elnöke. — Ugyanilyenek a kilátásaink a második ne­gyedévben is — folytatja ma­gabiztosan Fajcsik József. Ebben a magabiztosságban, ennek megalapozásában része van a jó irányba fordult, fel­frissített termékszerkezetnek, annak a gyakorlatnak, hogy képesek voltak elhagyni, ami nem szolgálta a szövetkezet fejlődését. (venesz) utántöltik. Van bőven síp, sípzsinór, öv, övcsat, sapka, nadrág, szoknya, nyakkendő, jelvény. Ingek közül egy-két méretben kevés található; az utánpótlásra várnak. A bol­tok kihelyezett árusítást is tartanak; a napokban Érsek- vadkerten 18 ezer forint ér­tékű árut forgalmaztak az idénycikkekből. Ás állami gazdaságok nem­zetközi összehasonlításban meglehetősen elmaradtak a számítógépes fejlesztésekben. Az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központjának a számító- gépes információs rendszer helyzetéről és fejlesztéséről készített tanulmánya szerint a beszerezhető számítógépek vá­lasztéka meglehetősen szegé­nyes. Különösen, ami a ki­sebb kategóriájú gépeket, il­leti. Az is igaz, hogy a gazda­ságok vezetői a szűkös fej­lesztési alapokat inkább ter­melőberendezések vásárlására fordítják. Több szocialista országban (például Csehszlovákiában és az NDK-ban) a számítógépek­kel való ellátást központilag finanszírozott ágazati számító­gép-hálózat kialakításával oldják meg. Ezekben az országokban a vállalatoknak kizárólag a fel- dolgozási költséget kell fizet­niük, amely alacsonyabb a ná­lunk alkalmazott áraknál. , Magyarországon még mindig általános gyakorlat, hogy egy számítógépes rendszer egyedi megrendelés alapján valami­lyen kutató- vagy szervező' intézet kivitelezésében egy adott mezőgazdasági nagy­üzem (megrendelő) részére készül el. Gyakran ugyanarra az ügyviteli vagy gazdálkodá­si funkcióra egy időben több rendszer készül, sokszor ugyanannál a szervező intézet­nél. A megrendelő nagyüzemek nem tudnak a már alkalma­zott megoldásokról, illetve nem kellően informáltak az król. A szervező intézetek viszont — bár jobban tájéko­zd' ak — az egységes rend- sz" ek kidolgozása, azaz a ha­té- íny, olcsóbb rendszerfej- le rtés helyett — a nagyobb árbevétel miatt — inkább az eg °di programkészítésben ér­dé reltek. A gazdaságok jórészt ok­ka5 kifogásolják, hogy ezek az in'örmények elsősorban mate­matikai képletekben, elvont, elméleti modellekben gondol­kodnak és nem értik meg a gazdasági élet mindennapi problémáit, nem tudnak iga­zán használható megoldással szolgálni. Más szempontból viszont az is igaz, hogy az állami gaz­daságok szinte kizárólag pri­mitív, nem számítástechnikát igénylő feladatokra (egyszerű összeadásra, vagy könyvelés­re) kívánják a számítógépet felhasználni. Miután ezek a feladatok jóval elmaradnak a technika nyújtotta lehetősé­gektől és nem gazdálkodási problémák megoldására irá­nyúinak, úgyszólván lehetetlen a drága számítógépek valami­féle gazdasági megtérülését kimutatni... A számítógépek alkalmazá­sának két egymástól elvá­laszthatatlan területéről van szó: az adatfeldolgozásról és a döntéselőkészítésről. A kutatók nagyobb része in­kább az utóbbival foglalko­zik, s az operációkutatás cím­szó alatt sokszor valóban közvetlen gazdasági ered­ménnyel kecsegtető kisebb, vagy összetettebb modelleket dolgoznak ki. Ezen „tudomá­nyos” terület mellett nem foglalkoznak a másik „nem tudományos” területtel, nem ismerik kellőképpen, és nem is veszik figyelembe a min­denkor alkalmazott ügyviteli, számviteli és statisztikai rendszert. Nemigen vesznek részt az ügyviteli adatfeldol­gozási rendszer korszerűsíté­sében. Az állami gazdaságok vi­szont az üsvvitel számítógé- nes korszerűsítését részesítik előnyben. miután a napi problémák ezen a területen a legégetőbbek. A különféle modellek alapadattal történő manuális kiszolgálása azon­ban általában csak növeli az ügyviteli apparátus amúgy is jelentős terhelését és nem ösztönöz a számítógépre ala­pozott szervezési, nyilvántar­tási programok alkalmazására. B. P. Úikímélő együttműködés Mint köztudott, az utakon tíz tonna fölötti tengelynyo­mással csak indokolt esetben, külön engedéllyel közleked­hetnek a járművek. Az intéz­kedés oka: az útburkolatok te­herbíró képessége ennél na­gyobb igénybevétel esetén fo­kozottabban használódik el. A tengelynyomás azonban nemcsak a rakomány súlyától, de attól is függ, hogyan helye­zik el a platón, vagy a raktér- ben. A Volán 2. sz. Vállalat és a KPM megyei közúti igazgató­sága a napokban együttműkö­dési megállapodást kötött, mely alapján az igazgatóság rendszeresen oktatja a vállalat gépkocsivezetőit. A Volán-te­lephelyeken gyakorlati bemu­tatót is tartanak a helyes te- herelhelyezés szemléltetésére. A tanfolyamot szükség sze­rint ismétlik. Ugyancsak ha­sonló módon szolgálja a me­gye útjainak védelmét az az állandó tengelysúly-ellenőrző mérőpont, mely a Nógrád me­gyei vám- és pénzügyőrséggel együttműködve június végére készül el a parassapusztai ha­tárátkelőnél. Szép eredményeket hozott a2 Országos Bányagépgyártó Vál­lalat salgótarjáni gyárának el­ső negyedévi tevékenysége. E röpke számvetés élére kíván­kozik, hogy 128 milliós terme­lési tervüket 133 millióra tel­jesítették. Megnövekedtek az igények a bányai szá'h'tósza- lagok iránt, s ezt az igényt bel­ső szervezéssel folyamatos és egyenletes anyagellátással, de mmdenekelő*! a kollektívák jó munkáiéval sikerűit kie'óg;te- niü-k. 19 darab BSZ—IV. szállí­tószalagot gyártottak az év el­ső négy hónapjában, melyek összértéke 94 millió forint. Fő megrendelők a borsodi, orosz­lányi és a tatabányai szénbá­nyák voltak. Külföldre — el­sősorban az NDK-ba — is szál­lít bányagépeket a salgótarjáni gyár. Az NDK külszíni bányái­nak megrendelésére hajtófej­részegységeket készítettek, s a tervezett 1,6 milliós termelési értéket 5,5 millióra tornázták fel a gyáriak. Nagy figyelmet fordítottak a bányák tartalék alkatrésszel való ellátására. Szalaggörgőket, szalagdobokat és sok más tartalék alkatrészt gyártottak az elhasználtak pót­lására. Négy elővájási dobmo­toros szállítószalag prototípu­sa készült el ezekben a na­pokban, melyek közül az egyik a tavaszi BNV-n mutatkozik be a vásár közönségének, mint a salgótarjáni gyár újdonsült terméke. nem a magunk erejéből! Fel­kerestük a Magyar Divat Intézet vezetőit, s kértük, hogy ajánljanak olyan ter­vezőt, aki divatos, az öltözkö­dési kultúrához igazodó hím­zett blúzokat tud tervezni. Az általa elkészített hagyo­mányos alapanyagból 22 fa­zon született meg. Ebből a Népi Iparművészeti Tanács zsűrije 19-et egyből elfoga­dott, a további háromnak pedig bizonyos módosítások elvégzése után biztosított sza­bad utat. Örömmel mondha­tom, hogy egyúttal mindegyik termékünk megkapta az ex­portálás jogát is. A gyakor­lat bizonyította, hogy változ­tatva a'régi gyakorlaton, meg­keresve az új lehetőségeket, jó úton járunk, mert új mó­don oldjuk meg termékvá­lasztékunk bővítését — állít­ja Fajcsik József. Ezzel nem zárult le a ked­vező fejlődési folyamat. A szövetkezet vezetősége tovább­ra is fenntartja a már meg­szerzett előnyös kapcsolatot. Ennek megfelelően tárgyalást folytat a Népi Ioarművészeti Tanács vezetőjével, hogy , a legjobb szakemberek, ipar­művészek a helyszínen, szak­mai gyakorlattal egybekötve találkozzanak a szövetkezet legjobb szakmunkásaival, s együtt beszéljék meg a továb­bi konkrét tennivalókat, azo­kat a lehetőségeket, amelye­ket az újabb alapanyagok kínálnak a továbblépéshez. FONALGONDOK Az előbbi témát befejezve, s újabb témára váltva Fajcsik József így folytatja: — A piac továbbra is igényli a legnagyobb szak­ágazatunk, a szőttesgyártók termékeit. Sajnos, a kereske­delmi igényeknek csupán a 85—95 százalékát tudjuk ki­elégíteni, mert alapanyag-el­látási gondjaink vannak. Raj­tunk kívül még egy szövetke­zet használ az országban olyan speciális fonalat, mint mi, s amit külföldről hoznak be, mert a hazai ipar az ál­talunk kért finomságban nem tudja gyártani. Az importfo­Gazdag árukínálattal ké­szült föl a közelgő úttörő- és kisdobosavatásokra a salgó­tarjáni és a balassagyarmati Ezermester és Űttörőbolt. A tarjáni üzletben 1 millió 200 ezer, a gyarmatiban hat­százezer forint értékű egyen­ruházati cikket halmoztak fel; ezeket szükség szerint összesen nyolcmillió-hét­százezer forint értékben ex­portált termékeket Nyugatra idén áprilisban a salgótar­jáni síküveggyár. Az egység öt országba háromféle gyárt­mányt küldött az egy hónap leforgása alatt. Az USA, Ka­nada, Anglia, Hollandia, és az NSZK neve olvasható a megrendelők listáján. A leg­nagyobb mennyiséget az Egyesült Államokba és Nagy­A Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vállalat felújítási prog­ramjának jelentős része zaj­lik ebben az ötéves tervben a város első „lakótelepén” amit a tarjániak Vásártér né­ven emlegetnek. Az ezen te­vékenykedő dolgozók idejé­nek kímélésére a Tanács út 2. sz. épület pincéjében 60 fő számára az öltözési, a tisz­Britanniába szállították. A másik földrész országába öt­venezer négyzetméter kép­üveget küldtek, a szigetor­szágba pedig negyvenhétezer négyzetméter ablaküveget adtak fel. A töb­bi megrendelőnek az előbbi­eknél kisebb mennyiségben kép-, ablak- és kertészüve­get juttattak el — különféle szállítóeszközökkel — a tar­jáni üzemből. tálkodást, az étkezést lehe­tővé tevő bázist alakítottak ki, mintegy 40 négyzetméte­ren. így egyrészt elkerülhető, hogy naponta a vállalat köz­pontjából induljanak el a brigádok, másrészt, nem kell a városképet csúfító felvonu­lási barakkokat felállítani. A bázis létrehozására a válla­lat mintegy 80 ezer forintot fordított. > NÓGRÁD — 1982. május 7., péntek 3 A dolgozók kényelmére Bázis a pincében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents