Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-07 / 105. szám
Megkezdődött az Akadémia 142. közgyűlése r Csütörtökön Budapesten — az MTA vári kongresszusi termében — megkezdődött a hazai tudományos élet idei egyik legjelentősebb eseménye: a” Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az évenként ismétlődő ilyen rendezvények sorában ez a 142. közgyűlés, amelynek most kétnapos programja van, s központi témája: negyedszázados gazdasági fejlődésünk eredményei a világgazdasági korszakváltás mérlegén. „ ... , Kibővített ülés vezette be a közgyűlést, amelynek megnyitóján az elnökségben foglaltak helyet Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, s jelen voltak közéletünk más vezető személyiségei is. Szentágothai Jánosnak, az Akadémia elnökének üdvözlő szavai után megemlékeztek az Akadémia legutóbbi közgyűlése óta elhunyt tagokról, majd átadták a kiemelkedően eredményes kutatómunkát elismerő kitüntetéseket az idei díjazottaknak. A kitüntetések átadását- követően Ferenc emelkedett szólásra. Havasi HAVASI FERENC Pártunk számít a tudomány aktív részvételére Elöljáróban Havasi Ferenc átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét és jókívánságait az Akadémia tagjainak,^ tisztségviselőinek, a közgyűlés valamennyi résztvevőjének, a magyar tudomány alkotó munkásainak — majd így folytatta: Nemzeti léptékű kérdések —- A Központi Bizottság és a kormány — csakúgy, mint korábban — most is nagy várakozással tekint a közgyűlés munkája elé. Tudományos életünk e legmagasabb fóruma megbecsülést és rangot vívott ki magának azzal, hogy mindig nemzeti léptékű, jelenünket és jövőnket egyaránt befolyásoló kérdéseket tűz napirendjére. Célja sem kevesebb, mint az, hogy a tudomány oldaláról mérje és minősítse, alapozza és továbbfejlessze társa, dalmi-gazdaságl életünk egy- egy meghatározó körét. A tudományos műhelyek eredményeinek e nagy nyilvánosságú összegezése és kritikai elemzése —, amelyet a közgyűlés elvégez — mindig akkor adott számunkra sokat, ha pontosan mérte a múltat, érzékenyen, de tudományos alapossággal ítélte meg a jelent és rá tudott mutatni a jövő lehetséges és kívánatos útjaira. E felelős munka elvégzése az alkotó értelmiség kitüntető feladata, de eredményessége már egész nemzetünk ügye. Ezért van az, hogy a közgyűlés munkája iránt egész társadalmunk megkülönböztetett érdeklődést mutat. — A Magyar Tudományos Akadémia törekvéseinek sikeres megvalósításához jó feltételeket teremt hazánk kiegyensúlyozott, nyugodt belpolitikai helyzete. A nyugodt és kiegyensúlyozott belpolitikai élet természetesen nem jelent társadalmi mozdulatlanságot, nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink és nem jelenti azt sem, hogy nincsenek társadalmi méretű viták. Ezeket a vitákat alapvetően és meghatározó jelleggel az alkotó, a jobbító szándék vezérli. Ezután arról szólt, hogy a párt Magyarországon ma olyan elfogadott politikai erő, amely teljesíti küldetését, szervezi és irányítja a társadalom munkáját. Növekvő hitelének alapja: a bizalom, a tömegek Iránt, a valóság tisztelete, az új gondolatok befogadására való készség, a szocialista demokratizmus fejlesztése. Népünk eddig a bizalomra bizalommal válaszolt és reméljük, így lesz a jövőben Is — hangsúlyozta, majd kifejtette: — Bonyolult világunkban a korábbiaknál Is nagyobb jelentősége van annak, hogy a párt a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeit tisztelve még nagyobb figyelmet fordítson történelmi és nemzeti sajátosságaink, országunk adottságai, lehetőségei tanulmányozására, hogy célkitűző és feladatmeghatározó, a tömege, két szervező és nevelő tevékenysége e körülmények között is folyamatosan fejlődjön. A párt nem kerüli meg a konfliktusokat, napirendre tűzi a döntésre érett kérdéseket és a körülményeket mérlegelve igyekszik megoldani azokat. A kritikus és önkritikus magaNCGF '.D - 198? tartós, a megújulásra, a reformokra Irányuló készség, a realitások figyelembevétele volt eddig is sikereink egyik záloga. Tudatában vagyunk annak, hogy örökre szóló politikai stabilitás nincs. Csak olyan van, amelyet naponta újra és újra, szorgalmas munkával megteremtünk. — Az utóbbi években megnőtt a politika és a gazdaság kapcsolatának súlya a társadalom életében. Nem véletlen, hogy a párt és a kormány szinte naponta foglalkozik a gazdasági építőmunka soron levő feladataival. Ha kissé megkésve is, a magyar gazdaságpolitika és gazdaságirányítás választ talált a gazdasági fejlődés külső és belső feltételeiben bekövetkezett változásokra. A gazdasági fejlődés folyamatosságában, a lakosság életkörülményeinek védelmében a nagyobb megrázkódtatásokat valóban sikerült elkerülni. — A Központi Bizottság 1978. decemberi határozata alapján átfogó változásokra került sor a gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gyakorlatban. Az elmúlt három év eredményei és tapasztalatai azt bizonyítják. hogy helyesen jelöltük ki a fő célokat, a gazdasági egyensúly javításának és az életszínvonal megőrzésének követelményét. Helyes volt ennek a két célnak alárendelni minden más gazdasági feladatot a termelési, a fejlesztési és az elosztási politikában. Ügy ítéljük meg. hogy gazdálkodásunk — bár nem maradéktalanul — «gyre jobban alkalmazkodik a gazdasági fejlődés szigorúbb külső és belső követelményeihez. — Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek problémáink, vagy azok nagy részét már megoldottuk. Gazdaságunk alkalmazkodóképessége ma még kisebb a szükségesnél. Nem kielégítő a hatékonyság és a minőség javulása. Nem eléggé korszerű a termelési szerkezet. Még csak az első lépéseket tettük meg az új fejlődési pályán, az intenzív fejlődés kibontakoztatásában. Az azonban bebizonyosodott, hogy a mennyiségileg kevesebb lehet minőségileg több, értékesebb. Változások a gazdaságban — Az elért eredményhez nagymértékben hozzájárult, hogy a változó követelményekhez igazodva az elmúlt években több változtatásra került sor a gazdasági szabályozósban, a tervezésben és a szervezeti rendszerben egyaránt Az új ár- és módosított gazdasági szabályozó rendszer lényeges vonása, hogy a gazdálkodó szervezetek fokozottabban és folyamatosabban érzékelik a gazdálkodás külső és belső feltételeiben yégbemsnő .változásokat — A szervezeti rendszer korszerűsítésének keretében sor került a tudománypolitikai bizottság, valamint az Állami Tervbizottság munkájának továbbfejlesztésére, a kormány gazdasági bizottságának létrehozására, az ipar- irányítás egységesítésére, a piaci felügyelet szerveinek megerősítésére, a kereskedelmi kamara szerepének növelésére. Megkezdődött a vállalati szervezeti rendszer kori is 7., péntek szerűsítése, amely üzemmérettől függetlenül nagyobb teret biztosít az önálló kezdeményezés és az ésszerű kockázatvállalás kibontakozásához, a műszaki-tudományos kutatás és fejlesztés, a termelőtevékenység és a piaci munka hatékonyabb szervezeti összehangolásához. A gazdaságpolitikai és a gazdaságirányítási gyakorlatban erősödnek azok a vonások, amelyek a gazdálkodó szervezeteket a termelés és a fel- használás szerkezetének javítására ösztönzik és késztetik. A korszerűsített irányítás és szabályozás már ma alkalmasabb a valóságos viszonyok, követelmények közvetítésére, ami természetszerűleg élénkebb és konstruktívabb fogadókészséget igényel a gazdaság valamennyi szervezetétől. — Gazdasági fejlődésünk külső feltételeinek alakulását illetően a következő években Is jelentős további változásokkal, nehézségekkel kell szembenézni. Ezt felismerve sincs lehetőségünk a világgazdaságtól való függet- 'lenedésfe, a befelé -"fordulásra. A gazdaság intenzív fejlődésének biztosítása csak a népgazdaság alkalmazkodó" képességének javításával, külgazdasági aktivitásának növelésével érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdaságirányítási rendszert, annak minden fontos elemét folyamatosan továbbfejlesszük. — Fejleszteni kell a tervezést. Napjainkban tovább nő a terv szerepe, amely a gazdasági tevékenység irányát, ütemét, eszközeit és lehetőségeit a legátfogóbban határozza meg. A terv és a szabályozó rendszer kapcsolatát úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy a fő folyamatokra vo>- natkozó stratégiai elgondolások kialakítását és megval- lósítását erősítse. Gazdasági döntéseink jobb megalapozása elképzelhetetlen a tényleges hatékonysági, jövedelmezőségi viszonyok ismerete nélkül. Ez pedig alapvetően attól függ, hogy az árrendszer mennyire tudja értékmérő, ellenőrző szerepét betölteni. Az árrendszert ezért olyan irányban kell továbbfejleszteni, hogy a gazdálkodók jövedelempozíciói egyre inkább a valós hatékonysági különbségeket jelenítsék meg, Hasonló megfontolások alapján szükséges a bér- és keresetszabályozás! rendszer korszerűsítése is. Követelmény hogy a keresetszabályozás! rendszer ne korlátozza, hanem segítse a jövedelmezőség fokozását célzó döntéseket. Az irányítás korszerűsítése — Folyamatban van a szervezeti és a vállalatirányítási rendszer gorszerűsíté- se. E munka azon a felismerésen alapul, hogy iparunk szerkezetében egyaránt helye van a nagyobb méretű és összetettebb szervezetű gazdálkodó egységeknek, a kis- köaepes vállalatoknak. A szervezeti változások hatásáról még nem lehet teljes képet alkotni. Azt viszont már elmondhatjuk, hogy az átszervezések nem okoztak zavart, fokozódott az önálló kezdeményezés, és az újonnan létrehozott vállalatoknál a jövedelmezőségi az átlagosnál dinamikusabban nőtt. Ezután kitért a Központi Bizottság titkára arra, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítése érdekében megkezdődött a kutatóintézeti hálózat átszervezése is. Majd arról beszélt, hogy javítani kell az irányító szervek és a vállalatok kapcsolatát, s aktuális feladatként említette a vállalati belső mechanizmus fejlesztését is. Szólt a szocialista kisvállalkozások fejlesztését elősegítő, a közelmúltban nyilvánosságra került jogszabályokról, s arról, hogy az új vállalkozások az indulás szakaszában vannak; az érdeklődés differenciált, általában a kisszövetkezetek, illetve a gazdasági munkaközösségek létrehozása iránt a legerősebb. Kiemelte: gazdaság- politikai céljaink, irányításiszervezési feladataink megvalósításában egyre nagyobb szerepe van a társadalmi, emberi tényezőknek, a reális szemléletnek a kezdeményező magatartásnak, az alkotó cselekvésnek, a felelősség- vállalásnak, a szervezettségnek és a fegyelemnek. Az emberi tényezőkről szólva külön is hangsúlyozta a képzés és továbbképzés szemléletet és cselekvést formáló szerepét. — Üj utakat kell keresnünk, új eszközökkel és új módszerekkel kell operálnunk. Jól tudjuk, hogy a jelen megítélése és a feltételezett jövő mindig is szenvedélyes viták forrása volt és marad. Álláspontunk ezért továbbra is az, hogy minden indítványt, amelyet a jobbító szándék szül, tárgyilagosan meg kell vitatni. Ugyanis csak sokoldalú vitával, tudományos elemzéssel, a bátor megoldások keresésével, a várható eredmények és kockázatok együttes mérlegelésével juthatunk megalapozott döntésekhez. Ezért ösztönözzük és segítjük az elmélet és a gyakorlat megújítását elősegítő tudományos kutatásokat és vitákat, ugyanakkor nem látjuk értelmét aa olyan — hellyel- közzel jelentkező — kezdeményezéseknek, amelyek megalapozatlan kísérletezgetések színterének tekintik a népgazdaságot. Napjainkban a társadalmi-gazdasági előrehaladás nem annyira mennyiségileg, inkább minőségileg meghatározott. A tudomány alkalmazása A következőkben arról szólt, hogy a VI. ötéves nép- gazdasági terv a gazdasági hatékonyság növekedését szolgáló tényezők között az első helyen említi a tudományos vívmányok gyors és hatékony gyakorlati alkalmazását. A tudományos kutatás és műszaki fejlesztés céljaira — a korábbihoz hasonlóan — a jelenlegi középtávú tervidőszakban is a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem három százaléka fordítható, ami nemzetközi összehasonlításban is elfogadható arány. A közvetlen gazdasági, műszaki fejlesztési célú kutatások mellett nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a társadalmi folyamatokat és a gazdasági fejlődés emberi vonatkozásait vizsgáló és alakító társadalomtudományok is gyorsabb ütemben fejlődjenek. Végezetül Havasi Ferenc hangsúlyozta: — Pártunk — amelynek elmúlt negyedszázados politikája a társadalmi-gazdasági élet valameny- nyi területén a reformok és a megújulási készségünk legfőbb ihletője volt — a jövőben is számít arra, hogy a tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia még aktívabban járul hozzá közös céljaink megvalósításához. Korom Mihály látogatása Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) gondjairól, a helyi tanácsok és a lakosság kapcsolatáról. A Központi Bizottság titkára többek között érdeklődött a tanácsi szervezet szerkezetének tapasztalatairól, a székhely- és társközségek kapcsolatáról, a telekértékesítés új rendszerének fogadtatásáról. Délután a megyei pártbizottság nagytermében aktívaülésre került sor. A jelenlevőket — a megyei pártbizottság tagjait, a megyei tanácstagokat. a pártapparátus dolgozóit, az országgyűlési képviselőket, a megye állami, társadalmi és tömegszervezetei, nagyüzemi vezetőit, pártbizottság! titkárait — Géczi János üdvözöl, te, majd Korom Mihály tartott előadást időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Változatlan célokért, nehezebb köiüímények között A Központi Bizottság titkára elöljáróban kifejtette, hogy a Salgótarjánban látottak személy szerint is örömmel töltötték el, s az itt szerzett tapasztalatok megegyeznek az országossal: hazánkban a XII. pártkongresszus óta eltelt két esztendő alatt áldozatos és odaadó munka folyt és folyik a kongresszusi határozatok végrehajtásáért. Mint1 mondotta: megvalósítása, a különböző rétegek szociális körülményeinek javítása, különös tekintettel a társadalom fiatal, pályakezdő és nyugdíjas tagjaira, a többgyermekes családokra. Szólt népgazdaságunk nyitottságáról, az új kezdeményezésekről. A kisvállalkozásokkal és gazdasági társulásokkal kapcsolatban hangsúlyozta : — Hasznos két év áll mögöttünk a XII. pártkongresz- szus óta. Nehéz nemzetközi és hazai feltételek között valósítjuk meg céljainkat, tartjuk meg és stabilizáljuk a termelésben, az életszínvonalban, az életkörülményekben elért eredményeinket. Két év eltelte után joggal mondhatjuk: sikerrel harcoltunk és harcolunk elképzeléseink megvalósításáért, «melyben meghatározó, hogy a magyar dolgozók, ‘ a kommunisták szívesen és áldozatkészen, tetteikkel is támogatják politikánkat — folytatta Korom Mihály, majd arról szólt, hogy az ország, a népgazdaság körülményei nem lettek könnyebbek. Felidézte, hogy hazánkban a kommunistáknak már többször kellett nehézségekkel megküzdeniük és mindannyian Útiként vállalták a -• munkát. -Kifejezte meggyőződését, hogy mindazok, akik manapság becsületesen, jól dolgoznak, azon vannak, közös gondjainkból mind kevesebb maradjon holnapra. A továbbiakban a népgazdaság helyzetével összefüggésben kiemelte, hogy hazánknak adottságaink és lehetőségeink miatt is létfontosságú a sokoldalú együttműködés a KGST tagországaival, de nem tudjuk függetleníteni magunkat a tőkésországok gazdaságaitól sem. Ezzel a jövőben is számolni kell. A nemzetközi piacokon egyre élesedik a harc, termékeink biztonságos értékesítése érdekében számos feladat adott politikai, gazdasági és szakmai területen egyaránt. Egyebek között hangsúlyozta az anyaggal, energiával való ésszerű takarékosságot, a termékszerkezet korszerűsítésének, a termelési költségek mérséklésének szükségességét. Figyelmeztetett rá: ügyelni kell, hogy az az erkölcsi tőke, amelyet az elmúlt két és fél évtizedben a Magyar Szocialista Munkáspárt kiharcolt, megmaradjon! Az életkörülmények alakulásával kapcsolatban kiemelte, hogy a célok között szerepel bizonyos rétegek életszínvonalának emelése. A párt Központi Bizottsága legutóbbi üléséről szólva hangsúlyozta, hogy változatlan cél, a tizenöt éves lakásépítési terv — Ezek a szervezetek aligha veszélyeztetik a szocializmust, hiszen legfőbb céljuk a szocialista vállalatok és szövetkezetek működésének elősegítése bizonyos háttértevékenységgel, s a lakossági szolgáltatások fejlesztése. Magától értetődik: nem engedünk teret olyan vállalkozásoknak, amelyek az össztársadalmi érdekekkel szembenállnak. Korom Mihály, ezt követően kifejtette, hogy a párt Központi Bizottságának elhatározása: a fokozódó nehézségek a nemzetközi helyzetben tapasztalható kedvezőtlen jelenségek ellenére folytatja a XII. kongresszus által megszabott feladatok végrehajtását az élet minden területén. Elmondotta, hogy jelenlegi körülményeink között nagy szükség van az egyszemélyi felelős vezetés és á szocialista demokrácia egyidejű erősítésére. — A szocialista demokrácia többek között azt szolgálja, hogy a dolgozó ne csak munkavállaiónak érezze magát, hanem gazdának, akinek jogai mellett kötelességei vannak. A szocialista demokrácia fejlesztése nélkül eddigi sikereinket sem tudtuk volna elérni, a jövőben is nélkülözhetetlen eszköze a társadalom fejlődésének. Sokat jelent számunkra a lakosság, a dolgozók aktív, cselekvő közreműködése a munkahelyen, az életkörülmények javításában, a lakóhely gyarapításában egyaránt — mondotta a Központi Bizottság titkára. Korom Mihály végezetül külpolitikai kérdésekről szólt. Beszámolt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának NSZK-ban tett látogatásáról, a lengyel pártós kormányküldöttséggel Budapesten, a közelmúltban folytatott tárgyalásokról. Az aktívaülésen felszólalt Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, dr. Csonka Tibor, Nógrád me- g>e főügyésze, Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója és Czene József, a Salgótarjáni Járási Hivatal elnöke. Korom Mihály az esti órákban visszautazott Ru^cr-o-t-e. M. Sz. Gy. Á tötök külügyminisztér'zam nyilatkozata A Mohamed Szeddik Benja- hia- algériai külügyminisztert és kíséretét szállító repülőgépről, mielőtt lezuhant volna, rádión közölték az ankarai repülőtér irányítótornyával, hogy a gépet két ismeretlen nemzetiségű repülőgép támadja. Ezt a török külügyminisztérium közleménye ismertette. A tragikus esemény hétfőn történt, és a repülőgép ii*áni területre zuhant. A közlemény szerint a Pr'n, helyi idő szerint, délután fél ötkor küldött jelentést a támadásról, ekkor mintegy harminc kilométernyire volt a török határtól. A török hírügynökség szerint hétfőn, a katasztrófa színhelyének közelében, a határkörzetben iraki- iráni légi harc zajlott. Irán szerint Benjahia gépét iraki harci repülőgépek verték üldözőbe; ezt Irak cáfolta.
