Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

Megkezdődött az Akadémia 142. közgyűlése r Csütörtökön Budapesten — az MTA vári kongresszusi termében — megkezdődött a ha­zai tudományos élet idei egyik legjelentősebb eseménye: a” Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az évenként ismétlődő ilyen ren­dezvények sorában ez a 142. közgyűlés, amely­nek most kétnapos programja van, s központi témája: negyedszázados gazdasági fejlődésünk eredményei a világgazdasági korszakváltás mérlegén. „ ... , Kibővített ülés vezette be a közgyűlést, amelynek megnyitóján az elnökségben foglal­tak helyet Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, s jelen voltak közéletünk más vezető személyiségei is. Szentágothai Já­nosnak, az Akadémia elnökének üdvözlő sza­vai után megemlékeztek az Akadémia legutób­bi közgyűlése óta elhunyt tagokról, majd át­adták a kiemelkedően eredményes kutató­munkát elismerő kitüntetéseket az idei díja­zottaknak. A kitüntetések átadását- követően Ferenc emelkedett szólásra. Havasi HAVASI FERENC Pártunk számít a tudomány aktív részvételére Elöljáróban Havasi Ferenc átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács üd­vözletét és jókívánságait az Akadémia tagjainak,^ tiszt­ségviselőinek, a közgyűlés va­lamennyi résztvevőjének, a magyar tudomány alkotó mun­kásainak — majd így folytat­ta: Nemzeti léptékű kérdések —- A Központi Bizottság és a kormány — csakúgy, mint korábban — most is nagy vá­rakozással tekint a közgyűlés munkája elé. Tudományos éle­tünk e legmagasabb fóruma megbecsülést és rangot vívott ki magának azzal, hogy min­dig nemzeti léptékű, jelenün­ket és jövőnket egyaránt befo­lyásoló kérdéseket tűz napi­rendjére. Célja sem kevesebb, mint az, hogy a tudomány ol­daláról mérje és minősítse, ala­pozza és továbbfejlessze társa, dalmi-gazdaságl életünk egy- egy meghatározó körét. A tu­dományos műhelyek eredmé­nyeinek e nagy nyilvánosságú összegezése és kritikai elem­zése —, amelyet a közgyűlés elvégez — mindig akkor adott számunkra sokat, ha pontosan mérte a múltat, érzékenyen, de tudományos alapossággal ítél­te meg a jelent és rá tudott mutatni a jövő lehetséges és kívánatos útjaira. E felelős munka elvégzése az alkotó ér­telmiség kitüntető feladata, de eredményessége már egész nemzetünk ügye. Ezért van az, hogy a közgyűlés munkája iránt egész társadalmunk meg­különböztetett érdeklődést mu­tat. — A Magyar Tudományos Akadémia törekvéseinek sike­res megvalósításához jó felté­teleket teremt hazánk kiegyen­súlyozott, nyugodt belpolitikai helyzete. A nyugodt és ki­egyensúlyozott belpolitikai élet természetesen nem jelent társadalmi mozdulatlanságot, nem jelenti azt, hogy nincse­nek gondjaink és nem jelenti azt sem, hogy nincsenek társa­dalmi méretű viták. Ezeket a vitákat alapvetően és megha­tározó jelleggel az alkotó, a jobbító szándék vezérli. Ezután arról szólt, hogy a párt Ma­gyarországon ma olyan elfoga­dott politikai erő, amely telje­síti küldetését, szervezi és irányítja a társadalom mun­káját. Növekvő hitelének alap­ja: a bizalom, a tömegek Iránt, a valóság tisztelete, az új gon­dolatok befogadására való készség, a szocialista demokra­tizmus fejlesztése. Népünk ed­dig a bizalomra bizalommal válaszolt és reméljük, így lesz a jövőben Is — hangsúlyozta, majd kifejtette: — Bonyolult világunkban a korábbiaknál Is nagyobb jelen­tősége van annak, hogy a párt a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeit tisztelve még nagyobb figyelmet fordít­son történelmi és nemzeti sa­játosságaink, országunk adott­ságai, lehetőségei tanulmá­nyozására, hogy célkitűző és feladatmeghatározó, a tömege, két szervező és nevelő tevé­kenysége e körülmények kö­zött is folyamatosan fejlődjön. A párt nem kerüli meg a konf­liktusokat, napirendre tűzi a döntésre érett kérdéseket és a körülményeket mérlegelve igyekszik megoldani azokat. A kritikus és önkritikus maga­NCGF '.D - 198? tartós, a megújulásra, a refor­mokra Irányuló készség, a rea­litások figyelembevétele volt eddig is sikereink egyik zálo­ga. Tudatában vagyunk an­nak, hogy örökre szóló politikai stabilitás nincs. Csak olyan van, amelyet naponta újra és újra, szorgalmas munkával megteremtünk. — Az utóbbi években meg­nőtt a politika és a gazdaság kapcsolatának súlya a társa­dalom életében. Nem véletlen, hogy a párt és a kormány szin­te naponta foglalkozik a gaz­dasági építőmunka soron levő feladataival. Ha kissé megkés­ve is, a magyar gazdaságpoli­tika és gazdaságirányítás vá­laszt talált a gazdasági fejlő­dés külső és belső feltételeiben bekövetkezett változásokra. A gazdasági fejlődés folyamatos­ságában, a lakosság életkörül­ményeinek védelmében a na­gyobb megrázkódtatásokat va­lóban sikerült elkerülni. — A Központi Bizottság 1978. decemberi határozata alapján átfogó változásokra került sor a gazdaságpolitikai és gazda­ságirányítási gyakorlatban. Az elmúlt három év eredményei és tapasztalatai azt bizonyít­ják. hogy helyesen jelöltük ki a fő célokat, a gazdasági egyen­súly javításának és az életszín­vonal megőrzésének követel­ményét. Helyes volt ennek a két célnak alárendelni minden más gazdasági feladatot a ter­melési, a fejlesztési és az el­osztási politikában. Ügy ítéljük meg. hogy gazdálkodásunk — bár nem maradéktalanul — «gyre jobban alkalmazkodik a gazdasági fejlődés szigorúbb külső és belső követelményei­hez. — Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy nincsenek prob­lémáink, vagy azok nagy ré­szét már megoldottuk. Gazda­ságunk alkalmazkodóképes­sége ma még kisebb a szük­ségesnél. Nem kielégítő a ha­tékonyság és a minőség javu­lása. Nem eléggé korszerű a termelési szerkezet. Még csak az első lépéseket tettük meg az új fejlődési pályán, az in­tenzív fejlődés kibontakozta­tásában. Az azonban bebizo­nyosodott, hogy a mennyiségi­leg kevesebb lehet minőségileg több, értékesebb. Változások a gazdaságban — Az elért eredményhez nagymértékben hozzájárult, hogy a változó követelmé­nyekhez igazodva az elmúlt években több változtatásra került sor a gazdasági sza­bályozósban, a tervezésben és a szervezeti rendszerben egy­aránt Az új ár- és módosí­tott gazdasági szabályozó rendszer lényeges vonása, hogy a gazdálkodó szerveze­tek fokozottabban és folya­matosabban érzékelik a gaz­dálkodás külső és belső fel­tételeiben yégbemsnő .válto­zásokat — A szervezeti rendszer korszerűsítésének keretében sor került a tudománypoli­tikai bizottság, valamint az Állami Tervbizottság munká­jának továbbfejlesztésére, a kormány gazdasági bizottsá­gának létrehozására, az ipar- irányítás egységesítésére, a piaci felügyelet szerveinek megerősítésére, a kereskedel­mi kamara szerepének növe­lésére. Megkezdődött a válla­lati szervezeti rendszer kori is 7., péntek szerűsítése, amely üzemmé­rettől függetlenül nagyobb teret biztosít az önálló kez­deményezés és az ésszerű kockázatvállalás kibontako­zásához, a műszaki-tudomá­nyos kutatás és fejlesztés, a termelőtevékenység és a pi­aci munka hatékonyabb szer­vezeti összehangolásához. A gazdaságpolitikai és a gazda­ságirányítási gyakorlatban erősödnek azok a vonások, amelyek a gazdálkodó szer­vezeteket a termelés és a fel- használás szerkezetének javí­tására ösztönzik és késztetik. A korszerűsített irányítás és szabályozás már ma alkal­masabb a valóságos viszo­nyok, követelmények közve­títésére, ami természetszerű­leg élénkebb és konstruktí­vabb fogadókészséget igényel a gazdaság valamennyi szer­vezetétől. — Gazdasági fejlődésünk külső feltételeinek alakulá­sát illetően a következő években Is jelentős további változásokkal, nehézségekkel kell szembenézni. Ezt felis­merve sincs lehetőségünk a világgazdaságtól való függet- 'lenedésfe, a befelé -"fordulás­ra. A gazdaság intenzív fej­lődésének biztosítása csak a népgazdaság alkalmazkodó" képességének javításával, külgazdasági aktivitásának növelésével érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdaságirányítási rendszert, annak minden fon­tos elemét folyamatosan to­vábbfejlesszük. — Fejleszteni kell a ter­vezést. Napjainkban tovább nő a terv szerepe, amely a gazdasági tevékenység irá­nyát, ütemét, eszközeit és le­hetőségeit a legátfogóbban határozza meg. A terv és a szabályozó rendszer kapcsolatát úgy kí­vánjuk továbbfejleszteni, hogy a fő folyamatokra vo>- natkozó stratégiai elgondo­lások kialakítását és megval- lósítását erősítse. Gazdasági döntéseink jobb megalapo­zása elképzelhetetlen a tény­leges hatékonysági, jövedel­mezőségi viszonyok ismerete nélkül. Ez pedig alapvetően attól függ, hogy az árrend­szer mennyire tudja érték­mérő, ellenőrző szerepét be­tölteni. Az árrendszert ezért olyan irányban kell tovább­fejleszteni, hogy a gazdálko­dók jövedelempozíciói egyre inkább a valós hatékonysági különbségeket jelenítsék meg, Hasonló megfontolások alapján szükséges a bér- és keresetszabályozás! rendszer korszerűsítése is. Követel­mény hogy a keresetszabá­lyozás! rendszer ne korlátoz­za, hanem segítse a jövedel­mezőség fokozását célzó dön­téseket. Az irányítás korszerűsítése — Folyamatban van a szervezeti és a vállalatirá­nyítási rendszer gorszerűsíté- se. E munka azon a felisme­résen alapul, hogy iparunk szerkezetében egyaránt helye van a nagyobb méretű és összetettebb szervezetű gaz­dálkodó egységeknek, a kis- köaepes vállalatoknak. A szervezeti változások hatásá­ról még nem lehet teljes ké­pet alkotni. Azt viszont már elmondhatjuk, hogy az át­szervezések nem okoztak za­vart, fokozódott az önálló kezdeményezés, és az újon­nan létrehozott vállalatoknál a jövedelmezőségi az átlagos­nál dinamikusabban nőtt. Ezután kitért a Központi Bizottság titkára arra, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítése ér­dekében megkezdődött a ku­tatóintézeti hálózat átszer­vezése is. Majd arról beszélt, hogy javítani kell az irányí­tó szervek és a vállalatok kapcsolatát, s aktuális fel­adatként említette a vállalati belső mechanizmus fejlesz­tését is. Szólt a szocialista kisvállalkozások fejlesztését elősegítő, a közelmúltban nyilvánosságra került jog­szabályokról, s arról, hogy az új vállalkozások az indulás szakaszában vannak; az ér­deklődés differenciált, általá­ban a kisszövetkezetek, illet­ve a gazdasági munkaközös­ségek létrehozása iránt a leg­erősebb. Kiemelte: gazdaság- politikai céljaink, irányítási­szervezési feladataink meg­valósításában egyre nagyobb szerepe van a társadalmi, emberi tényezőknek, a reális szemléletnek a kezdeménye­ző magatartásnak, az alkotó cselekvésnek, a felelősség- vállalásnak, a szervezettség­nek és a fegyelemnek. Az emberi tényezőkről szólva külön is hangsúlyozta a kép­zés és továbbképzés szemlé­letet és cselekvést formáló szerepét. — Üj utakat kell keres­nünk, új eszközökkel és új módszerekkel kell operál­nunk. Jól tudjuk, hogy a je­len megítélése és a feltétele­zett jövő mindig is szenve­délyes viták forrása volt és marad. Álláspontunk ezért továbbra is az, hogy minden indítványt, amelyet a jobbí­tó szándék szül, tárgyilago­san meg kell vitatni. Ugyan­is csak sokoldalú vitával, tudományos elemzéssel, a bátor megoldások keresésé­vel, a várható eredmények és kockázatok együttes mérlege­lésével juthatunk megalapo­zott döntésekhez. Ezért ösz­tönözzük és segítjük az el­mélet és a gyakorlat meg­újítását elősegítő tudomá­nyos kutatásokat és vitákat, ugyanakkor nem látjuk ér­telmét aa olyan — hellyel- közzel jelentkező — kezde­ményezéseknek, amelyek megalapozatlan kísérletezge­tések színterének tekintik a népgazdaságot. Napjainkban a társadalmi-gazdasági elő­rehaladás nem annyira mennyiségileg, inkább minő­ségileg meghatározott. A tudomány alkalmazása A következőkben arról szólt, hogy a VI. ötéves nép- gazdasági terv a gazdasági hatékonyság növekedését szolgáló tényezők között az első helyen említi a tudo­mányos vívmányok gyors és hatékony gyakorlati alkal­mazását. A tudományos ku­tatás és műszaki fejlesztés céljaira — a korábbihoz ha­sonlóan — a jelenlegi közép­távú tervidőszakban is a bel­földön felhasználható nemze­ti jövedelem három százalé­ka fordítható, ami nemzet­közi összehasonlításban is el­fogadható arány. A közvetlen gazdasági, műszaki fejlesztési célú kutatások mellett nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a társadalmi folyamatokat és a gazdasági fejlődés emberi vonatkozása­it vizsgáló és alakító társada­lomtudományok is gyor­sabb ütemben fejlődjenek. Végezetül Havasi Ferenc hangsúlyozta: — Pártunk — amelynek elmúlt negyedszá­zados politikája a társadal­mi-gazdasági élet valameny- nyi területén a reformok és a megújulási készségünk leg­főbb ihletője volt — a jö­vőben is számít arra, hogy a tudomány, a Magyar Tudo­mányos Akadémia még aktí­vabban járul hozzá közös cél­jaink megvalósításához. Korom Mihály látogatása Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) gondjairól, a helyi tanácsok és a lakosság kapcsolatáról. A Központi Bizottság titkára töb­bek között érdeklődött a taná­csi szervezet szerkezetének tapasztalatairól, a székhely- és társközségek kapcsolatáról, a telekértékesítés új rendszeré­nek fogadtatásáról. Délután a megyei pártbi­zottság nagytermében aktíva­ülésre került sor. A jelenlevő­ket — a megyei pártbizottság tagjait, a megyei tanácstago­kat. a pártapparátus dolgozóit, az országgyűlési képviselőket, a megye állami, társadalmi és tömegszervezetei, nagyüze­mi vezetőit, pártbizottság! tit­kárait — Géczi János üdvözöl, te, majd Korom Mihály tar­tott előadást időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Változatlan célokért, nehezebb köiüímények között A Központi Bizottság titká­ra elöljáróban kifejtette, hogy a Salgótarjánban látottak sze­mély szerint is örömmel töl­tötték el, s az itt szerzett ta­pasztalatok megegyeznek az országossal: hazánkban a XII. pártkongresszus óta eltelt két esztendő alatt áldozatos és odaadó munka folyt és folyik a kongresszusi határozatok végrehajtásáért. Mint1 mondot­ta: megvalósítása, a különböző rétegek szociális körülményei­nek javítása, különös tekintet­tel a társadalom fiatal, pálya­kezdő és nyugdíjas tagjaira, a többgyermekes családokra. Szólt népgazdaságunk nyi­tottságáról, az új kezdemé­nyezésekről. A kisvállalkozá­sokkal és gazdasági társulá­sokkal kapcsolatban hangsú­lyozta : — Hasznos két év áll mö­göttünk a XII. pártkongresz- szus óta. Nehéz nemzetközi és hazai feltételek között valósít­juk meg céljainkat, tartjuk meg és stabilizáljuk a termelésben, az életszínvonalban, az élet­körülményekben elért ered­ményeinket. Két év eltelte után joggal mondhatjuk: siker­rel harcoltunk és harcolunk el­képzeléseink megvalósításá­ért, «melyben meghatározó, hogy a magyar dolgozók, ‘ a kommunisták szívesen és ál­dozatkészen, tetteikkel is tá­mogatják politikánkat — foly­tatta Korom Mihály, majd arról szólt, hogy az ország, a népgazdaság körülményei nem lettek könnyebbek. Felidézte, hogy hazánkban a kommunis­táknak már többször kellett nehézségekkel megküzdeniük és mindannyian Útiként vál­lalták a -• munkát. -Kifejezte meggyőződését, hogy mind­azok, akik manapság becsüle­tesen, jól dolgoznak, azon van­nak, közös gondjainkból mind kevesebb maradjon holnapra. A továbbiakban a népgaz­daság helyzetével összefüggés­ben kiemelte, hogy hazánk­nak adottságaink és lehetősé­geink miatt is létfontosságú a sokoldalú együttműködés a KGST tagországaival, de nem tudjuk függetleníteni magun­kat a tőkésországok gazdasá­gaitól sem. Ezzel a jövőben is számolni kell. A nemzetkö­zi piacokon egyre élesedik a harc, termékeink biztonságos értékesítése érdekében számos feladat adott politikai, gazda­sági és szakmai területen egy­aránt. Egyebek között hang­súlyozta az anyaggal, energiá­val való ésszerű takarékossá­got, a termékszerkezet kor­szerűsítésének, a termelési költségek mérséklésének szük­ségességét. Figyelmeztetett rá: ügyelni kell, hogy az az erkölcsi tőke, amelyet az el­múlt két és fél évtizedben a Magyar Szocialista Munkás­párt kiharcolt, megmaradjon! Az életkörülmények alaku­lásával kapcsolatban kiemel­te, hogy a célok között szere­pel bizonyos rétegek életszín­vonalának emelése. A párt Központi Bizottsága legutób­bi üléséről szólva hangsúlyoz­ta, hogy változatlan cél, a tizenöt éves lakásépítési terv — Ezek a szervezetek alig­ha veszélyeztetik a szocializ­must, hiszen legfőbb céljuk a szocialista vállalatok és szö­vetkezetek működésének elő­segítése bizonyos háttértevé­kenységgel, s a lakossági szol­gáltatások fejlesztése. Magá­tól értetődik: nem engedünk teret olyan vállalkozásoknak, amelyek az össztársadalmi ér­dekekkel szembenállnak. Korom Mihály, ezt követő­en kifejtette, hogy a párt Köz­ponti Bizottságának elhatáro­zása: a fokozódó nehézségek a nemzetközi helyzetben ta­pasztalható kedvezőtlen jelen­ségek ellenére folytatja a XII. kongresszus által megszabott feladatok végrehajtását az élet minden területén. Elmondotta, hogy jelenlegi körülményeink között nagy szükség van az egyszemélyi felelős vezetés és á szocialista demokrácia egy­idejű erősítésére. — A szocialista demokrá­cia többek között azt szolgál­ja, hogy a dolgozó ne csak munkavállaiónak érezze ma­gát, hanem gazdának, akinek jogai mellett kötelességei van­nak. A szocialista demokrácia fejlesztése nélkül eddigi sike­reinket sem tudtuk volna el­érni, a jövőben is nélkülöz­hetetlen eszköze a társadalom fejlődésének. Sokat jelent számunkra a lakosság, a dol­gozók aktív, cselekvő közre­működése a munkahelyen, az életkörülmények javításá­ban, a lakóhely gyarapításá­ban egyaránt — mondotta a Központi Bizottság titkára. Korom Mihály végezetül külpolitikai kérdésekről szólt. Beszámolt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának NSZK-ban tett látogatásáról, a lengyel párt­ós kormányküldöttséggel Bu­dapesten, a közelmúltban foly­tatott tárgyalásokról. Az aktívaülésen felszólalt Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, dr. Csonka Tibor, Nógrád me- g>e főügyésze, Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgatója és Czene József, a Salgótarjáni Járási Hivatal elnöke. Korom Mihály az esti órák­ban visszautazott Ru^cr-o-t-e. M. Sz. Gy. Á tötök külügyminisztér'zam nyilatkozata A Mohamed Szeddik Benja- hia- algériai külügyminisztert és kíséretét szállító repülő­gépről, mielőtt lezuhant volna, rádión közölték az ankarai repülőtér irányítótornyával, hogy a gépet két ismeretlen nemzetiségű repülőgép támad­ja. Ezt a török külügyminisz­térium közleménye ismertet­te. A tragikus esemény hét­főn történt, és a repülőgép ii*áni területre zuhant. A közlemény szerint a Pr'n, helyi idő szerint, délután fél öt­kor küldött jelentést a táma­dásról, ekkor mintegy har­minc kilométernyire volt a török határtól. A török hírügy­nökség szerint hétfőn, a ka­tasztrófa színhelyének közelé­ben, a határkörzetben iraki- iráni légi harc zajlott. Irán szerint Benjahia gépét iraki harci repülőgépek verték üldö­zőbe; ezt Irak cáfolta.

Next

/
Thumbnails
Contents