Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-28 / 123. szám

A vásárban járva Bemutatkozn i és másoktól tanulni Ügy is mondhatjuk, hogy szembesíteni kell önmagunkat azokkal, akik nálunk többet mutattak fel, és önmagunkkal, nem feledve el azokat a le­hetőségeket, amelyeknek fel- használásával eddig is többet jelezhettünk volna tudásunk­ból, képességeinkből. Így szemlélve az idei tavaszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát, sok dolgot másképpen kell megítélnünk, felfognunk és főleg a jelen, valamint a jö­vő jóirányú cselekvésének ér­dekében meghatároznunk. Licenc alapján A Magyar Alumíniumipari Tröszt — az ALUKER — ki­állítási csarnokában kapott helyét a Balassagyarmati Fémipari Vállalat új terméke, a külföldi licenc alapján so­rozatgyártásra kerülő Roman­tik típusú alumínium radiátor. A terméket ajánló szak­mai napon Mészáros Lajos, a balassagyarmati gyár igazga­tója, a jelenlévőknek ismer­tette a termék előnyeit. A többi között megemlítette, az energiatakarékos kivitelt, az olyan felületet, amely vi­szonylag hideg ezért jól hasz­nosíthatják a gyermekottho­nokban, kórházakban és má­sutt Sorozatgyártását a most folyó beruházás befejezése után, előreláthatólag július­ban kezdik meg. Szóba kerültek a garanciális és a garancián túli javítások­kal kapcsolatos szolgáltatások, a csomagolás módja, az alkat­részellátás biztosítása stb. A Hőtechnikai Szerelőipari Szö­vetkezet jelenlevő főmérnöke bejelentette, hogy komplett tervezéssel együtt hajlandók a terméket forgalmazni. A ga­ranciális munkák elvégzésére Észak- és Kelet-Magyarorszá- gon a Hegyaljai Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet vál­lalkozik. Az új terméket a jelenlevő szakemberek nagy tetszéssel fogadták. Mint Mauer József, est ALUKER piacszervezési önálló osztályvezetője elmond­ta, a termelés 60 százalékát tőkésexportra gyártják. Az ezzel kapcsolatos piacok megszerzése a termék megje­lenésével egyidejűleg történik. Önhordó raktárszerkezet A Salgótarjáni Kohászati Üzemek minden termékét sze­rényen, de ízlésesen bemu­tatta az érdeklődőknek. Mol­nár József, a gyár piackuta­tási osztályvezetője elmondta, hogy a kiállított raktári áll­ványszerkezeteknél az idén már erősen tapasztalták a versenytársak megjelenését. Ügy fogalmazott, hogy az előbbi termékekből megszűnt a korábbi egyeduralmuk. Az előbbiek ellenére az érdek­lődés továbbra is nagy a rak­tári állványszerkezetek iránt, ami nemcsak az eddigi jó sze­replésnek köszönhető, hanem annak, hogy ezt a terméküket továbbfejlesztették. Az új változatot önhordó raktár- szerkezetnek nevezik. Ez azt jelenti, hogy a raktárszerke­zet egyúttal az épület szerke­zete is. Kétféle kivitelben gyártják: hidegraktárként és fűthető raktárként. Az utóbbi szendvicspanel felhasználásá­val történik. Energia­takarékosak Jól jelzik a termékszerkezet erőteljes felfrissítését a FÜ- TÖBER kiállítótermében be­mutatott gyártmányok, ame­lyeknek közös jellemzőjük, hogy energiatakarékosak, akár az újakról, akár a régebbiek korszerűsített változatáról van szó. Csapody Géza gépészmér­nök, a vállalat ajánlati osztá­lyának helyettes vezetője el­sőnek a nagy érdeklődést ki­váltó új konvektor-radiátort említi, amelynek sorozatgyár­tását most készítik elő Nagy- bátonyban, és a következő esz­tendőben kezdik meg. Az új fűtőtest iránt máris nagy a ke­reslet. Érthető, mert számos kedvező előnye van. Például: nem sérülékeny, esztétikus, la- kásokbán és kommunális lé­tesítményekben egyaránt jól lehet használni. Elsősorban a belföldi igényeket kívánják vele kielégíteni. Az új termék vállalati szabadalom alapján készül. Közvetlen lakossági igénye­ket elégít ki a szigetelt ket­tős falú kémény, amit nem kell falazni, csak gyorsan összesze­relni. A roléder gázkazánt nyugatnémet licenc alapján, kooperációban gyártja a köz ponthoz tartozó három vidéki gyár. A termék tűzterét a nagybátonyi kollektíva állítja majd elő. Jó nevük van külföldön Ezt állította határozottan dr. Ligeti László, a Magyar Kábelművek kereskedelmi igazgatója, amikor a balassa­gyarmati kollektíva által elő­állított szabadvezetékek gyár­tása és értékesítése került szó­ba. Mint mondotta, a gyarma­tiak minden külföldi szab­ványnak eleget tudnak tenni. Jó hírnevük és piaci pozíció­juk van. A tőkéspiacokon va­ló nagyobb térhódításukat je­lenleg a beruházások szűkü­lése, valamint a piacok telí­tődése akadályozza. Ezért a szabadvezetékekből hosszabb távon is csak minimális növe­lési lehetőségre lehet számí­tani. A másik termékük, az űj erősáramú gyárban készülő pvc-szigetelésű egy kilovoltos erősáramú kábelek tőkéspia­cokon számbajöhető értékesí­tését a központnak kell felku­tatni és megoldani. ☆ Az előbbi termékek közül egyik sem nyert el semmilyen vásárdíjat, bár köztük van olyan, amelyik tőkéspiacon is megállja a helyét. A tények azonban nyomatékosan figyel­meztetnek! Mégpedig arra, hogy a magasra állított nem­zetközi mérce megközelítésé­ért még sokat kell tenni. Te­hát tekintetünket a lcgjobbak- ra kell vetni, és hozzájuk iga­zítani tennivalóinkat. V. K. Megfejelt kötelesség A közelmúltban olvasom az újságban, hogy két szerv, melyek tevékenysége szer­vesen összetartozik, együtt­működési szerződést kötött, melyben a szerződő felek ki­jelentik, támogatják egymás munkáját, összehangolják te­vékenységüket. Szándékosan nem nevezem meg a fele­ket, hátha nemcsak a köz­vetlenül érintettek ismernek magukra! Talán túlságosan is divat­ba jöttek az együttműködési szerződések. természetesen zömük, melyek „idegen” szer­vek, intézmények kapcsola­tát rögzítik, s azt a célt szolgálják, hogy az előírt kötelezettségeken túl vállalt felelősséggel és munkával ér­jenek el egy-egy közös célt — üzemek és iskolák, műve­lődési létesítmények együtt­működése és más hasonló kapcsolatok — továbbra is létjogosultak, követendők. Találkozhatunk akonban számos olyan megállapodás­sal, melyben az együttműkö­dő felek mindössze azt ígé­rik, hogy tisztességgel, be­csülettel elvégzik munka­köri kötelességüket, s olyan dolgokat vállalnak, amelye­ket társadalmi, vállalati üze­mi érdek lévén becsület dol­ga megtenni. Ha e szerződé­seknek létjogosultságuk van, akkor a továbbiakra nézve javasolhatjuk: kössenek szer­ződést a pedagógusok, a ta­nulókkal, melyben vállalják: a tanárok „leadják” és szá­mon kérik az anyagot, a gyerekek pedig megtanulják, továbbá a vendégek és a ven­déglők kössenek szerződést, hogv utóbbiak megeszik és kifizetik azt, amit az előbbi­ek megfőznek és feltálalnak. Esetleg az utasok és jármű­vezetők szerződjenek, hogy előbbiek utaznak, utóbbiak szállítanak. Esetleg nekünk is kellene egy szerződés kedves olvasó: mi vállal­nánk, hogy minden nap te­leírjuk az újságot... — g. — Szovjet építészek ismeretgyűjtése Nógrádi tanulságokkal — Szibériában Négynapos tapasztalatcserén járt Nógrádban a múlt hé­ten egy építészekből álló kemerovói küldöttség. A szovjet szakemberek ezúttal elsősorban a falvakban külön­féle módon épült házakra voltak kíváncsiak, ezeket ta­nulmányozták részint a hely­színen, részint a tervezőiro­dákban. Elutazásuk előtt Bo­risz Georgievics Roszpotov válaszolt kérdéseinkre. A de­legáció vezetője végzettségét tekintve építészmérnök, je­lenlegi munkakörében a ke­merovói területi pártbizott­ság ÉKV-osztályának helyet­tes vezetője. — Kemerovóban az utóbbi évtizedek alatt, mely terüle­teken fejlődött a legélénkeb­ben az építőipar? — hangzott az első kérdés, melyet a de­legációhoz beosztott tolmács közvetített. — Mi sajátos helyzetben vagyunk. Kemerovo elsősor­ban ipari területnek számít. Kevés ember foglalkozik me­zőgazdasággal, a lakosságnak mindössze hét százaléka. Ezért főleg a városainkat fejlesz­tettük eddig, az ipari üze­mek környékén emeltünk la­kóházakat. Ezeket a helyi vi­szonyokhoz illeszkedő elkép­zelések szerint építettük fel. A legutóbbi pártkongresszus irányította rá a figyelmünket a falvakra, azáltal, hogy a mezőgazdaságnak erőteljes fejlesztését hirdette meg. Azt kívánjuk elérni, hogy a fal­vakban sem éljenek rosszabb körülmények között az embe­rek, mint a városokban. Ezért először is állami laká­sokat építünk. — Hogy néznek ki ezek a házak? — Egyemeletes épületek, amelyekben egy vagy két la­kás van. Ifiú szakemberek számára többlakásos, két- háromemeletes házakat is készítünk. Több helyen az állami erőforrásokat kiegészít­jük a kolhozok, a szovhozok anyagi erejével is. Küldött­ségünk tagja Mihail Matve- jics Verner, a Pacsinovszkij szovhoz igazgatója: őnáluk évente húsz lakást építenek a szakembereknek saját erő­ből. Azok különösen tetsze­tős házak. Erdőben gazdag vidék vagyunk, és építészeink ötletesen alkalmazzák a fát is a tégla mellett. — A lehetőségekhez képest eléggé lendületes-e a keme­rovói építőipar fejlődése? — Különösen a legutóbbi ötéves terv időszakában ér­tünk el kiváló eredményeket. Kihasználva a kedvező al­kalmakat és igazodva a menet közben megnövekvő követel­ményekhez: több mint más- félszeresre teljesítettük az előirányzatot. A munkák azó­ta is lendületesen haladnak. A megyei tanács kidolgozott egy speciális fejlesztési ter­vet, annak végrehajtásán munkálkodunk, eredményesen. — ön, aki politikusként és szakemberként belülről látja a fejlődést, maradéktalanul elégedett-e mindennel? — Természetesen nem. Mint számos más országban, ná­lunk is csak az utóbbi idő­ben került a legfontosabb fel­adatok közé a falvak fejlesz­tése. Így több területen akad sürgős tennivalónk. Találha­tók nálunk régi falvak is, és viszonylag új községek is! olyanok, amik 1917 után jöt­tek létre, a természeti kin­csekben gazdag területek be­telepítésével. Mind a kétfé­lében említhetők olyan tele­pülések, amelyekben növelni kell a megtartóerőt, kedvet kell ébreszteni a lakókban, hogy ne vágyódjanak el a vá­rosokba. Az állami építkezé­sek alkalmasak ennek eléré­sére. Ám az építkezés közben nem kevés nehézséggel kell megbirkózni az építőknek: zi- mankós az időjárás, szélben, fagyban kell erős, vastag fa­lú házakat készíteni. — Mi volt a legfontosabb dolog, amit nálunk a tapasz­talatcserén tanult, amire föl­figyelt? — Kemerovóban nagy te­kintélye van a nógrádi építő­iparnak. Gorskov elvtárs, a kemerovói pártbizottság első titkára maga is építész, és személyesen is szorgalmazta ennek a tanulmányútnak a lebonyolítását. A mostani tervidőszakban 1 milliárd 300 millió rubelt szánunk az épí­tésre, ennek az összegnek a hatékony felhasználásához gyűjtöttük itt is az ismerete­ket. Elhatároztuk például né­hány itt látott szép utca ha­sonmásának megépítését mi- nálunk. A gyakorló szakem­berek: a kutatóintézeti igaz­gató és a vállalati főmérnök figyelmét leginkább az egy- lakásos, kétszintes házak ra­gadták meg. Ezekből láttuk, hogy Nógrádban nemcsak az állami, hanem a szövetkezeti és az egyéni építés is magas színvonalat ért el. Molnár Pál Rendezvények, tapasztalatcsere, tanfolyamok Felfele ível a GTE tevékenysége Az MTESZ megyei szerve­zetén belül a gépipari tudo­mányos egyesület megyei szervezetének tevékenysége az utóbbi időszakban felfelé íve­lő tendenciát mutat. Menich István titkár hosszan sorolja azokat a tényadatokat, ame­lyek ezt bizonyítják. Mun­kájukban központi helyet fog­lal el a technológia fejlesz­tése, a minőség javítása, az anyag- és energiatakarékosság, valamint a gazdaságosság. Ezeket a célokat szolgál­ták az olyan nagy hatású ren­dezvények, mint a VEGYÉP- SZER <*yári csoportja által megtartott „hegesztőnap”, vagy például az a kohász és gépész szakembereket mozgó­sító kerekasztal-beszélgetés, amely a kovácsolt előgyárt- mányok megmunkálási rá­hagyásainak befolyását vizs­gálta az önköltség alakulásá­ra. A feladatok megoldását se­gítették elő a meo II, és a meo III. vizsgaköteles tanfo­lyamok szervezésével — csak­nem 50 résztvevő vizsgázott A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben évek óta végzik a kompex meliorációs munkákat. Ennek kere­tében most az endrefalvai határban csapolják le a talajvizet, amely nagymértékben nehezíti a növénytermesztési mun-' kákát. A jelenleg csak takarmánytermesztésre alkalmas terület a közeljövőben már gabonát teremhet. A képen: Bo- bály Antal, Ocsovai János és Csizmadia Imre dolgozik egy speciális árokásó és csőfektető géppel. — s a különféle továbbképző tanfolyamokkal. A GTE megyei szervezeté­nek idei fő célkitűzései vál­tozatlanok. A tagság haté­kony mozgósítása érdekében szoros kapcsolatokra törek­szenek a központi szakosztá­lyokkal a hegesztés, a hőke­zelés, á korrózióvédelem és a karbantartás területén. En­nek érdekében tervezték és szervezik az idei rendezvé­nyeket. Arra törekszenek, hogy az egyetemi és kutató­intézeti szakemberek mellett minél több helyi szakembert is aktivizáljanak. Tovább erő­sítik a kapcsolatokat a Heves és Borsod megyei szervezetek­kel. Tevékenységükben az idén is jelentős szerepet játszanak a különféle szakmai tanfolya­mok. Az első fél évben meg­szervezték a minőségellenő- rök egymásra épülő szaktan- folyamait, valamint a „Terve­zés pneumatikus elemekkel” című tanfolyamot. A második fél évben két tanfolyamot szerveznek: egy meo-tanfolya- .mot, s „A konstruktőr és a technológus szerepe a minő­ségbiztosításban” című tanfo­lyamot, amihez nagy remé­nyeket fűznek éppen az új­donsága miatt. A szakmai előadások tóinál ja — híven alapvétő célki tűr zésükhöz — a legfontosabb technológiai, technikai kérdé­seket öleli fel. A tervezett gyárlátogatások szerves ösz- szefüggésben vannak a szak­mai előadásokkal. Az idén három jelentős vállalatot lá­togattak meg, illetve keresnek feli tapasztalatszerzés céljá­ból. A hazai szakmai kapcsola­tok fejlesztése mellett élnek a külföldi szakmai tapaszta­latcserék lehetőségeivel is. A CSVTS besztercebányai szer­vezetével a hegesztéstechno­lógia, a lemezalakítás, a for­gácsolási technológia és a minőségbiztosítás területén el­ért eredmények kicserélését tervezik. A bulgáriai NTS Pernik megyei szervezetével pedig a hegesztéstechnológia, valamint a kovácsolt, illetve öntött előgyártmányok szak­mai problémáiban cserélik ki tapasztalataikat. A GTE megyei szervezeté­nek tagjai különféle központi és helyi szak- és munkabi­zottságban is tevékenykednek. A tagság szakmai felkészült­ségének növelése mellett fon­tosnak tartják e növekvő szakértelem hatékony kibon­takoztatását is a konkrét fel­adatok megoldására. Korszerű fürdőszoba-felszerelések — kooperációban A házgyári lakások méreteihez igazodó fürdőszoba-felszerelések gyártására fogott össze két ipari szövetkezet: a lőrinci műanyag- ipari és az általános gép- és mű- anyagipari szövetkezet. Régi igény kielégítésére vállalkoztak, a hazai kínálatból sokáig hiányoztak a színben és formában összeillő, s viszonylag olcsó műanyag felsze­relések. Az idei tervek szerint 50 ezer garnitúrát készítenek 25 millió fo­rint értékben. Ebben a negyedév­ben a fürdőszoba-felszereléseket — szekrényeket, polcokat, papír-, kefe-, törülköző- és szappantar­tókat — már nemcsak darabon­ként, hanem egységcsomagban összeállítva is szállítják a keres­kedelemnek. A jelenlegi választék fekete-fehér és koráll színekből áll a második fél évben pedig mo­hazölddel és barnával bővül. A fürdőszoba-felszerelések csak az egyik részét jelentik annak a fejlesztési programnak, amelyet a lőrinci szövetkezet a hőre lágyu­ló műanyagok gyártásának bőví­tésére határozott el. Az idén mint­egy hatmillió forintot fordítanak a termelés technikai fejlesztésére, amelynek egyrészt az export nö­velése, másrészt a hazai igények kielégítése a célja. A szövetkezet évente 500 ezer méter locsolótöm­lőt gyárt automata mosógépekhez és a permetezőkészülékekhez. Az idén a növekvő hazai igényeknek megfelelően — amelyet egyébként csak a külföldi behozatallal lehet­ne kielégíteni — bővítik a tömlő- gyártó kapacitást. A meglevő két tömlőgyártó berendezés mellett e&y új gépet állítanak üzembe, ami hazai alapanyagból — a Bor­sodi Vegyi Kombinát által gyár­tott pvc-ből — évi 800 ezer mé­ter tömlő előállítására alkalmas. A szövetkezet termékei a kül­földi piacokon is megjelennek. Idén az angol Black and Decker céggel kötöttek megállapodást fű­nyíró gépekhez műanyag alkatré­szek szállítására, fél millió forint értékben. NÓGRÁD - 1982. május 28., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents