Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-28 / 123. szám

Czinke Ferenc tárlatán LILA HOLD A Nógrádi Sándor Múzeum magasra tette a mércét, amikor földszinti kiállítótermében a kortárs grafikai törekvéseket bemutató so­rozatát Feledy Gyulával indította el. A Mis­kolcon éló művész hollókői ihletésű anyaga maradandó emléke a tárlat látogatóinak, Fé- ledy munkáinak gondolati gazdagsága, mon­dandójának rétegzettsége, a megvalósítás nem öncélú modernsége, mégis frissen ható kísérletező kedve a szó legteljesebb értelmé­ben művészi élményt nyújtott. Érthető, ha kí­váncsian várjuk, hogyan, kikkel folytatja a múzeum. Czinke Ferenc ismertsége már önmagában biztosítja a közönség érdeklődését, s ez már fél siker. Legutóbb még az üvegcsarnokban tekinthettünk meg összefoglaló értékű Czinke* kiállítást. Tanulságos volt együttlátni ennek a szemünk előtt formálódó pályának fontosabb műveit, a fejlődés állomásait. Most — mint­egy átkötés gyanánt — az akkori idők törek­véseit is jelzi néhány munka. Helyesen, mert folytonosságra utalnak, segítik a néző tájé­kozódását, Fölidézik a kiállító művész jelleg­zetes témái rányultségait. Igaz, a sokszorosltó- eljérásokkal készült lapok csak a töredékét te­szik ki e tárlatnak. Most jobbára egyedi raj­zokat láthatunk. Czinke Ferenc nyilván szándékosan nem vo­nultatja fel mesterségbeli arzenálját. Viszont összetartozónak ítéli, amit a közönség elé bo­csátott. Mégsem beszélhetünk szűkén értel­mezett kamaratárlatról, hiszen a terem mé­reténél fogva alkalmas kisebb pályaszakaszok átfogó bemutatására. Kihasználva a kínálkozó felületeket, Czinke Ferenc is tekintélyes meny- nyiségű művet vonultat fel. Így lehetőség nyí­lik a jellegzetes Czinke Ferenc-i szüzsé kibom­lására, egyben értékelésére is. A látogató előbb a történeti tárgyú lapokat veheti szemügyre. Majd a gunyorossága miatt a kiállítás alaphangvételétől elütő két tusrajz következik, fíöscincér címmel. Aztán java­részt a népművészet ihletésére született köny- nyed, eltalált lendülettel megoldott rajzok so­rakoznak. Elegáns dekorativltásuk nem hagy kétséget a szakmai rutin felől. A látogató kételyei akkor támadnak fel, ami­kor a jellegzetes czinkei vonal kísérletet tesz összetettebb mondanivaló képi kifejezésére. Akkor például, amikor az illusztratív, tussal készült Dudás után színes lapon is láthatjuk az emeltebb szintűnek szánt változatot. Ismeretes, hogy a modern mflvészsors Jel­képes érvényű magyar megfogalmazása nép­dalkincsünk egyik gyöngyszemének felhaszná­lásával volt lehetséges. Elég, ha József Attila ismert versére gondolunk. A jelképek ilyen típusú világában természe­tesen Czinke Ferenc is Járatos. Sőt, annak ide­jén maga is kísérletet tett, hogy Koikirály cí­mű sorozatával egy változatlanul bírálandó társadalmi jelenség népi ihletésű mintaérté­kű életrajzát adja. Főkötős sorozatával pedig a tárgyi néprajz egyik Jellegzetes darabját igyekezett az időről való tudásunk szolgála­tába állítani. Mégis dudásainak ezen a tárlaton a lehet­ségesnél kevesebb köze van a megszenvedett művészi tapasztalathoz. Sokkal több a téma könnyed, lakásbelsőben falra akasztható, de­koratív változatához. Bonyolítja a néző hely­zetét. hogy a nagyméretű Dudás első megköze­lítésben az arc és környékének gazdag rajzú megoldásával többről látszik üzenni. Emiatt az ismert téma egyénített, sajat tapasztalat­tal továbbfejlesztett változatát várjuk. Ám a kép egészén belül a drámaibb vonal- és folthatá­sok kisebbségbe kerülnek. Uralkodóvá a könnyű kézzel írott Ívelő, domborodó, hullám­zó vonal válik. Lírává szelídül tehát, ami jel­legénél fogva, eredendően feszültségekkel telí­tett. Telitalálatok olyankor sikerednek, amikor a hangnem eleve a választott tárgyból fakad. Ilyen a Paróczat Gergely emlékére készült lap, és ilyen az Oszidő is. Hasonlóan a Bú­csúzó Villő. Hosszabb-rövidebb ideje tematikai gazdago­dásnak is tanúi lehetünk. A művész Balaton­éi menye most sem maradhatott el. A víz, a fé­nyek, a part menti növényvilág, az ember vi­szonya mindehhez — tágas tér a lírai világlá­tás érvényesüléséhez. Akik ismerik Czinke Fe_ renc pályáját, azoknak bizonyára némi meg­lepetést is okoz ezeken a lapokon a borongós hangnem, a finoman intonált melankólia, a fogyó holdsarló gyakori szerepeltetése. A ve­gyes rajztechnika miatt-e, avagy a mérete­zés túlfuttatásénak következményeként, eset­leg az eddigiektől eltérő motívumkészletet igénylő új környezetbe való önkivetítés ne­hézségei következtében, ezek a művek nem tűn­nek eléggé kiforrotnak. Többször is érintettük már az „előadás” hangnemét. Ki vonhatná kétségbe, hogy an­nak megválasztása önmagában még nem mi­nősít? Amellett az alkotó szíve-joga. Mégis vannak témák, amelyek nehezen viselik, ha nem Igazán eltalált hangnemben szólalnak meg. Ilyenkor a néző a felkínált téma kiürese­désére neszei föl. Egyben e kérdés körül forog a tárlat egyik legfontosabb tanulsága is. Nehezen feltárha­tó Okok miatt, sem a történeti érdeklődés, sem a népművészeti ihletés nem kínálja most azo­kat a gazdag tartalmakat, amelyeket pedig ko­rábbi művek alapján joggal elvárnánk. A tör­téneti tematika árnyalatlan jelképiségbe ment át. Valljuk meg, napjainkban, az elemző köze­lítések idején, ennyi már kevésnek tűnik. A népművészet vonatkozásában is csupán a szel­lemi és tárgyi néprajz motívumainak átmen­tését méltányolhatjuk. ( Bár a Táltos, a Ma- dárijesztő madonna és az Este a székelyeknél meglehetősen tisztázatlan ebben a tekintetben is.) Sajnálhatjuk viszont, hogy elmarad az önálló művészi renddé szerveződésük, egy saját jegyű művészi világkép és kifejeznivalő szolgálatában. Nyitott kérdés persze, hogy mire képes az egyedi rajz? Mi az, amit egyáltalán elvárha­tunk a grafika ezen ősi ágától? A művészet- történet tanulságain és mai tapasztalatainkon túl bizonyos előfeltevéseket Igazolhatnak és cáfolhatnak a szervezés alatt álló salgótarjáni egyedi rajzbllennálé művel. Valószínűleg nem csalódunk majd, hogy ma már az egyedi rajz által is megfogalmazható és elmondható a valóság és a művészi tapasztalat szinte min­den vonatkozása, ami a vonal megjeleníté­sében egyáltalán lehetséges. Kiállításának katalógusában Czinke Ferenc saját kézjegyével hitelesítve igazítja el a né­zőt. Nem többről és nem kevesebbről beszél, mint az önmagának szóló legfőbb tanulságról. Arról, hogy talán látni lehet ezután a tárlat után, mit tegyen holnap önmagával. A kiál- 1 (toterem elkülönülő zugában mintha ki is raj­zolódna a folytathatóság iránya. Első fokon valószínűleg szakítania kellene azokkal a végsőkig stilizált életmintákkal, amelyek Szamara«, öszvérei, Madáretető cí­mekkel jelölődnek. Nehezen érthető ugyanis, hogy aki programszerűen és kinyilvánítottan szociális, közéleti indítású, csupán perem­kérdések nosztalgikus megfogalmazására vál­lalkozik. Ahelyett, hogy a grafika mindenkori társadalmi töltetét mai világunk Összetett tar­talmaival gazdagítaná. A másik út az eddig szervesnek tudott nép­rajzi örökség újragondolása. A „Földisten leánykérőben” című kötethez készült illusztrá­ciók beindíthatják ezt a folyamatot. Kár len­ne ugyanis, ha az a Czinke Ferenc, aki a hat­vanas években már felmutatta, hogy a tisztán díszítőművészetként kezelt népművészet áb­rázoló erővel is bír, éppen napjainkra adná fel alkotói pozícióit. Olyan időben, amikor a néprajz, a komporatisztika és más tudomány­ágak — éppen marxista szellemű eredményei — a szűk szakmai körökön túl Is Ismertté kez­denek válni. A „Földisten lánykérőben” című gyűjteményhez hasonló kiadványok révén pe­dig a legszélesebb közönség ismerheti meg — példának okáért — a finnugor népek epikai kincsesbányáját. A laikusok szeme előtt Is főlaejlő kulturális őstenger kínálta lehetősége­ket kár lenne elszalasztani. Űtra kell inkább kelnünk, felkészült hajósnépek módján. De adhatunk-e tanácsot bárkinek is? Akár csalt holnapra szólót Is? Különösen, ha művé­szetről van szó?! Laczkó Pál Popír—ügyirat—történeti forrás Gyakran előfordul, hogy az utca embere meghallva a le­véltár szót, rövid töprengés után egy postarészleg mellett dönt. Nyilván az elnevezés miatt. Pedig a „leveles tár­nak”, ahogy eleink hívták a levéltárat, kevés köze van a postához. Az egykori „leveles tár” tulajdonképpen egy na­gyobb láda volt, amely a ne­mesi vármegye személy- és jogbiztcsító iratait, okleveleit tárolta. Ebből nőtt ki napja­ink levéltári intézménye, amely sokszor egész épület- együttes. Feladata és tevékeny­sége Is kiterebélyesedett. Ma is őriz személy- és jogbizto- sítő iratokat, nemritkán segít tanoncidő, segédidő, segéd­vizsga, iparengedély és mun­kaviszony igazolásában. Fő­ként azonban olyan tudomá­nyos intézmény, ahol múl­tunk iratanyagát őrizzük, gondozzuk, és tesszük közzé. Szemléletesen megfogalmaz­va úgy is mondhatnék, Irat- múzeum. Nemzeti kultúránk becses dokumentumai az írásos em­lékek. Nincs ez másképp szű- kebb pátriánk, megyénk vagy szülőhelyünk esetében sem. Becsüljük őket, mert múltunk bizonyítékai, a múlté, amit el­fogadhatunk vagy elvethe­tünk, de amely nélkül alapta­lannak éreznénk magunkat Szakember vagy laikus, ha kezébe vesz egy két-három évszázada írt személyes han­gú levelet, avagy szigorú ösz- szeírást, nem kizárólag ada­tot közlő papírként szemléli, hanem némi megllletődöttség- gel, vagy éppenséggel kriti­kával pillanthat be őseink életébe. De emellett a jelenünket megőrző iratok összegyűjtése és rendezése, értékelésé nem kisebb feladatot ró archívu­mainkra. Napjaink irattárada­ta feladta a leckét Ez mind történeti forrás? A szervezett emberi tevé­kenységhez nélkülözhetetlen a papír. Szinte életünk minden rezzenése lejegyezve találha­tó rajta. De amíg az arra ér­demes iratok a levéltárig, a címbeli héromszakaszú folya­mat végállomásáig eljutnak, hosszú az út. A papír üres és írószerboltban kapható, az ügyirat életünk szervező-irá­nyító része, irattárban van. A történeti forrás pedig rnár ta­pasztalat, a múlt, ezt őrzi a levéltár. Vajon meg kell-e őrizni minden, a tevékenységünk so­rán keletkezett Iratot? A vá­lasz könnyűnek látszik: nem. Egyszerű lenne megsemmisí­tésük. Viszont kezünkben a műltúnk. Amit mi elraktáro­zunk, az lesz a mi múltunk, abból fognak meismerni és megítélni bennünket. A papírözön selejtezésre készteti a levéltárakat. Ez pe­dig kényes kérdés. Vitathatat­lan persze, hogy a megyei, 1á- rási és községi tanácsok Irá­nyító munkáját dokumentáló iratok meghagyandók, de nem egy sarki ABC iratai. A meg­őrzésre érdemes Iratképző szervek irattáraiban felgyü­lemlett iráttömegből sem ma­rad meg minden. Sok feles­leg terheli ezeket is. A meg­semmisítendő iratok kiválasz­tása széles körű ismereteket és türelmet kiván. Megvalósítha­tatlan a történészeknek az a vágya, hogy minél több for­rás maradjon meg. A selejtezés mellett nem ke­vésbé fontos az iratok rend­szerbe szedése és nyilvántar­tásba vétele, amiknek segít­ségével lehet eligazodni a tö­mérdek akta közt. Nélkülük béna lenne a levéltár a kuta­tók és kérelmezők kiszolgálá­sában. A megyei levéltár renge­teg hányattatás Után 1968-ban került Salgótarjánba. Azóta itt, valamint a levéltár balas­sagyarmati részlegénél lelhe­tők fel a megyei helytörténet- írés történeti forrásai. Irat­anyaga felöleli 1596-tól, a nemesi közgyűlések legkoráb­bi ránkmaradt jegyzőkönyvé­től és irataitól kezdődően II. Józsefnek, 1848-nak, az ön­kényuralomnak. a kiegyezés utáni időknek, a Tanácsköz­társaságnak, az ellenforrada­lom rendszerének, a népi de­mokratikus időszaknak és ta­nácskorszaknak a dokumen­tumait latin, német, magyar és szlovák nyelven. Azokról a történeti forrásokról, amelyek a megyére vonatkoznak, de nincsenek Itt. a róluk készült ftlmtár pótolja. A kutatáshoz gazdag szakkönyvtár áll ren­delkezésre. Befejezésül: ha a levéltár múltat, tapasztalatot Őriz, él­nünk kell vele. Önismeretet meríthetünk belőle s ez min­dennapi cselekvésünkhöz el­engedhetetlen. Hauscl Sándor Megjelent a Béke és Szocializmus Hatvan évvel ezelőtt, 1922- ben alakult meg a Szovjet­unió. Ebből az alkalomból közli a folyóirat Dinmuha- med Kunajevnek, az SZKP KB PB tagjának „A nemze­tek egyenlőségének és egysé­gének lenini elvei” című írá­sét. Florakisz, a Görögországi KP főtitkára azt vizsgálja, mi a politikai helyzet sajá­tossága a görög balratolódás viszonyai között. A latin-ame­rikai események egyre Job­ban nyugtalanítják a világ közvéleményét. A Béke és Szocializmus szerkesztőségé­nek latin-amerikai és karib- tengeri bizottsága eszmecse­rét rendezett a térség helyze­téről, az egyes országokban tapasztalható fejleményekről. A szerkesztőség nemzetközi szimpoziont rendezett „A gaz­dasági fejlődés és a szociális haladás a szocialista építés mai szakaszában” címmel. Különböző politikai nézete­ket valló békeharcosok ismer­tetik nézeteiket korunk kulcs­kérdéseiről. „A konszolidáció első lépései” címmel közli a folyóirat Berecz Jánosnak, az MSZMP KB külügyi osz­tálya vezetőjének írását, amely felvázolja a huszonöt évvel ezelőtti magyar tapasz­talatokat. Hetven éve jelent meg a Pravda első száma. Viktor Afanaszjev, az SZKP központi lapjának főszerkesz­tője az évfordulót köszöntő írásában összefoglalja a párt­újságírás néhány alapelvét, ismerteti a kommunisták fel­fogását a sajtószabadságról, az újságírás eszmelséséről, tudományos alaposságáról. Kéményfestő alpinisták A miskolci alpinistaklub három ta«',a — Himer József, Orosz Gyula és Fehér Tibor — festi a Hejőcsabai Cement- művek hatalmas kéményét. A három bátor ember drót­kötélen végzi el a kémény korrózióvédelmi szempont­ból fontos újrafestését, s így nem kell hatalmas állványo­kat emelni. A miskolci klub tagjai egyébként a klub keretében vagy a speciális munkát vál­laló közösségekben nem elő­ször takarítanak meg millió­kat bátorságukkal, vállalkozó­kedvükkel, különböző üze­meknek, vállalatoknak. Dol­goztak már a Lenin Kohásza­ti Művek kéményein és Le- ninvárosban, az olefinmű le­párlótornyain is. Régi hagyomány a nagylóci művelődési házban, hogy a hely­beli himzőszakkör minden évben kiállításon mutatja be ter­mékeit. A napokban megnyitott kiállításnak a mozgalmi ház adott helyet, melyben bemutatásra kerültek a különféle hímzett térítők, díszpárnák és hímzésekkel előállított ruha­darabok. KOSSUTH RADIO: 8.<7: EKG 100 pontról. 8.37! Romantikus zene 9.33! Ki kopog? lii-oä! Kincses sziget. to 3il: Kis magyar néprajz io.«: Hilde düden operattdale- kat énekel 41.001 Gondolat 11.48: Magyar füvöszéne 12-451 Hét végi panoráma 14.02! íróvá avatnak. Németh László indulása. 14-321 Egy zsellei hangszeres nép­művész ■ Orbán István. 1-1.44! Maaym-án szólva... 15.05! Operettflnálék. 15- 28: Barangoló Dominó 46-00: Mit üzen a Rádió? H.35: Régi híres énekesek műso­rából. 17-OS: Balogh Sándor népi zene­kara játszik, Csanádi György nótákat énekel, 17.33: Drága olcsóság. Riport. to-00: Stveeiindk-kórusmavek 16- 131 Höl volt, hol nem volt... 15.33: Mái könyvajánlatunk 13.131 rarkal Kerens—Weöres Sándor! Gyümölcskeeár — dalciklus. 13.33: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Közbén: kb. 30.301 A gyógyulás he­gyén. kb. 20,40 í a hangverseny- közvetítés folytatása, kb 21.301 Elena Poianska ismeretlen szerzők művei­ből Játszik Hárfán. 32.20t Ti* pere külpolitika. 2».301 Gj zenei újság. 23-20: operarészletek 0.10: Méiódiakoklái PETŐFI kADIO: 3.03: Juanita csókja. Részletek Mlljutyin operettjéből. 4 NÓGRAD - 1982. májút 28., pántok 8.20: Interjú az igazi Willy Brandttal. Lipoveez Iváa müncheni beszélgetése. 8.33: Slágermúzeum 9.36: Munkaidőben, ío.oo: Zenedélelött 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12-40: Népi muzsika. 13.15: A zene titka. 13.30: Kórusművek — állatokról. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Térkép és ütravaló 17.30: ötödik sebesség. 13.35: Slágerek mindenkinek. 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék. 21.35: Újdonságainkból. 22.15: Zenés Játékokból. 22.30: Beszélgetések a kultúráról. 23.20: Könnyűzené Jereb Ervin szerzeményeiből. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Kszak-Magyarországon. (A tarta­lomból: iBUSZ-úttal szabadsá­gon. — Miért kell a napszemüveg? — A miskolci autósbolt választé­káról. — Hét végi programok Eszak-Magyarországon.) Szerkesz­tő: Jakab Mária. Telefonügyelet: 35-510. — 10.00: EáZák-magyaror- szági krónika, (ünnepi könyvhét kezdődik Salgótarjánban és Sá­rospatakon. — Nógréd megyei me­zőgazdasági helyzetkép.) — 18.25— 10.30: Lap- és müsoreiőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: s-tiO! Tévétorna. (ism.) 6.03! iskolatévé. Fizika (ált. ISk. 0. észt.) 0.05: Környezetismeret (ált. lsk. 3. oszt.) 9-50: Lottósorsolás — 21. hét. 10.33: Deltácska. 14.13: Iskola tévé. Környezetisme­ret (ism.) 14,33: Deltácska. (Ism.) 14.55: Fizika (i»m.) 13.20 t Mindenki Iskolája. Fizika. 13.35: Hírek 16.03: A 22. miskolci tévéfeszUvál díjnyertesei. 16.35! Reklám. 16.431 Természetbarát. 1T-03: Csali. 17.23: Keresztkőrdés. 17.35: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 13-15: Esti mese. 19- 30: Tv-híradő. 20.00: Delta. 20- 25: 25 éves a Magyar Televí­zió. 21.40: A hét műtárgya. 21.45! Családi kör. 22.33: Tv-hiradő 3. 22-431 Oldjuk meg... Kémia. 2. MŰSOR: 13.40: Reklám. 13.43: Beszédtéma — beszéljünk róla. 19.30! Tv-híradó. 20.00: , A magyar eseda”. 21.15: Tv-híradó 2. 21-33: Reklám. 21.43: Ki fizeti a révészt? VH/0. rész: At a folyón. 22.35: Parabola (Ism.) (SZ.) BESZTERCEBÁNYÁI 17.00: Három nővér a televízió Ifjúsági klubjában 13.00: Bratislava! magazin 11.13! Franeiarszág 2. rész 19.10! Esti mese 19.20: tdőjárásjclenlés és műsorismertetés 19.30! Tv-híradó 20.00: Meghódítjuk az eget la 3. rész 21.05: Vetélkedőmflsor 21.43: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Kételyek és kétségek 23.25: Egy est az Orfeumban 0.15: Hírek 3. MŰSOR: 20.03: Bratlslaval líra, 1982. 21.20: időszerű események 21.30: Eltakart színes világ. 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7-i Dél­után fél 3-tól. Iskolamozi: Álmat­lan fülesbagoly. Terülj, terülj asztalkám. Színes meBcfUmsoroza- tok. Háromnegyed 9-tól és 8-tól! A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált amerikai fantaszti­kus kalandfilm. Este 10-tŐl: Só­gorok, sógornők (16). színes fran­cia fílmvígjáték. — Kohász: Bo­gáncs. Magyar film. — Balassa­gyarmati Madách: Délután fél (M tői: Evezz egyedüli színes szov­jet film. Háromnegyed 6-tól: Ka­jak és a Marcus—Nelson gyilkos­ságok, I—11. (14). Színes, szink­ronizált USA bühügyi film. Es­te 10-től: KI öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? (14). Színes USA —NSZK bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátrái Egy kis romanti­ka. Színes, szinkronizált USA— francia filmvlgjáték. — Szécsényt Rákóczi: Az élet szép (14). Szí­nes szinkronizált olasz—szovjet koprodukció. — Rétsági Arnyék- bokszoló (14). Színes, szinkroni­zált NSZK bűnügyi film. — Kis- tercnyei Petőfi: Aranycsapat. Szi­rtes magyar film. — Ersekvadkert: Amokfutó (14). Színes lengyel bűn­ügyi film. — Nagylóci A kereszt­apa, I—II. (16). Színes, szinkro­nizált amerikai bűnügyi film.

Next

/
Thumbnails
Contents