Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

Spóroltak az energiával Egy közelmúltbeli összesí­tés szerint tavaly egybeszá­molva 29 millió forint érté­kű energiát használtak fel a megyénkbeli ipari szövetkeze­tek. Ez a summa 16 százalék­kal volt magasabb, mint az előző évben. A növekedés részint az árak módosulásá­ból, részint a termelésbe be­kapcsolódó újabb üzemrészek fogyasztásából származott. Több intézkedést tettek a fel- használás csökkentésére. Ezek egy része mérhető sikerrel járt. A Salgó Cipőnél, a Pen- tamernél, a Szondi szövet­kezetnél és az érsekvadkerti építőknél az árváltozás elle­nére egy helyben tartották az energiaköltséget; a STÉSZ- nél pedig három és fél száza­lékkal még csökkent is az ilyen jellegű kiadás. Túlfeszültség­védelem A villamos távvezetékekben és az ellátóhálózatokban a villámok évente több száz­szor tetemes túlfeszültséget keltenek. Hogy heves ziva­tarkor sem mennek tönkre az izzólámpák, a biztosítékok, a tv-készülékek, stb. az a túl­feszültség-levezetőknek kö­szönhető. Ezek a feszültség­csúcsokat a földbe vezetik, és ezzel ártalmatlanná teszik. A túlfeszültség-levezetőknek néhány tízezred másodpercen belül kell működésbe lépni. Sokféle típusa ismert, ezek egyike nemesgázzal töltött. A reakciósebbesség további nö­velése végett a Siemens- gyár kutatói olyan túlfeszültség-le­vezetőt készítettek, amelyben a nemesgáztöltést kismérték­ben radioaktívvá teszik. Ez a csekély rádióaktivitás bizto­sítja, hogy a túlfeszültség-le­vezető gyorsabban működjék, mint a korábbiak. A rádió­aktivitás miatti ionizáció ugyanis meggyorsítja a gáz­oszlop átütését a túlfeszültség hatására. Négy év alatt megduplázták A megye termelőszövetke­zetei közül talán a nagybár- kányi alkalmazkodott legru­galmasabban és leggyorsab­ban a megváltozott gazdasági körülményekhez. A kedvezőt­len adottságú közös gazdaság­ban már 1978-ban nagyobb ár­bevétel származott az alapon kívüli tevékenységből, mint a növénytermesztésből és az állattenyésztésből együttesen. A terméseredmények folya­matos javulása mellett is egy­re nőtt a kiegészítő tevékeny­ségből származó bevétel. Az elmúlt négy esztendő alatt csaknem kétszeresére nőtt, s az idén előreláthatólag meg­haladja a 70 millió forintot a mintegy 106 milliós üzemi bevételből. Amit nem lehet felparcellázni Megbízatások és megbízottak An akkurátusán ve­w£C|l| zetett lista fek­szik a párttitkár íróasztalán. Kézbe veszi, szemében nem titkolt büszkeség. „Nálunk nincs probléma a párttagok aktivitásával — mondja. — Jóformán mindenkinek van pártmegbízatása: az egyik pro­pagandista, a másik a pártki- adványokat terjeszti, de van köztünk szakszervezeti bizal­mi, tanácstag, munkásőr, ön­kéntes rendőr, népfrontakti­vista és még sorolhatnám. Nem akarok dicsekvőnek lát­szani, dehát ez a kimutatás is tanúsítja, hogy „nálunk az aktivitás valóban rendben van... ’’ A kimutatás valóban pontos, s nemcsak a kimutatás az: pártcsoport-megbeszélésen, ve­zetőségi ülésen, olykor még a taggyűlés előtt is számot ad­nak megbízatásuk teljesítésé­ről a kommunisták. A számon­kérés tervszerű és gondos —, miért támad hát mégis hiány­érzet az emberben? Miért érzi úgy, hogy ebben a pártszer­vezetben a forma mintha felül­kerekednék a tartalmon, s" szűk keretek közé szorulna az, ami valójában beszabályoz- hatatlan: az eleven politikai munka?! Félreértés ne essék: a párt­megbízatás vitathatatlanul fontos és nélkülözhetetlen ele­me a mozgalmi-politikai mun­ka szervezésének. Az egyes kommunista ezáltal találhatja meg a maga pontos heiyét a közéleti tevékenységben, a párthatározatok végrehajtásá­ban. A megbízatás cselekvés­re kötelez és cselekvésre jogo­sít: kifejezi a kollektíva bizal­mát az egyén iránt, s az egyén felelősségét a kollektíva iránt. Helyesen teszi minden alap­szervezet, pártcsoport, ha ar­ra törekszik, hogy lehetőleg minden tagjának legyen konk­rét, kézzelfogható, teljesíthe­tő és ellenőrizhető megbízatá­sa. De ha ez így van, hol lehet a probléma? Nos, a baj akkor kezdődik, ha a megbízatás tel­jesítése az egyetlen közéleti te­vékenységformává válik, s az aktivitás kizárólag, vagy fő­ként ezen a mércén méretik. Vagyis akkor, ha a kommu­nistától politikai tevékenysé­gének értékelése kapcsán csak. is ezt kérik számon, ha a kol­lektíva a pártmegbízatás ki­adásával és teljesítésének el­lenőrzésével „letudja” cselek­vést szervező teendőit. Ilyen esetben az egyébként elisme­rést érdemlő, dicséretes törek­vések is ellentétükbe csaphat­nak át. A gondos szervezés, nyilvántartás, ellenőrzés nem­hogy a politikai munka haté­konyságát növelné, hanem ép. pen formális, bürokratikus vonásokat táplálhat. Joggal nevezhető ugyanis formálisnak és bürokratikusnak az olyan politikai-mozgalmi tevékeny­ség, amely mesterségesen le­szűkíti, korlátozza a benne résztvevők cselekvési terét és körét. A kommunista nemcsupán a szó szoros értelmében vett pártmegbízatást kapja meg alapszervezetétől, a párttól. Párttagsági könyvét átvéve ar­ra vállal kötelezettséget, hogy mindenhol és mindenkor síkra száll a közös ügyért, képviseli a párt politikáját és munkál­kodik annak valóra váltásán. Konkrét megbízatásának tel­jesítése nem meríti, nem me­rítheti ki ezt a feladatot. Po­litikai küldetése nem merül ki abban, hogy propagandista, vagy munkásőr, tanácstag, vagy szakszervezeti bizalmi. A szemináriumon és a mun­kásőri foglalkozáson túl, a testületi ülésen és a válasz­tóival történő találkozásokon kívül is közéleti ember, a párt képviselője. Megbízatása eb­ben az értelemben, mondhat­juk, egyetemes és felparcelláz- hatatlan. Nem arról van szó természe­tesen, hogy a párttag életének minden pillanatát át kell hat­nia a politikának, hogy nem élhet magánemberiként, nem lehet magánélete. Az ilyesmi csak a nagy történelmi pilla­natokban, az éles forradalmi összeütközések kivételes idő­szakaiban képzelhető és várha­tó el, a hétköznapok „normá­lis” menetében ez szükségtelen és értelmetlen lenne. De a kö­zösségi-közéleti cselekvés al­kalmai a kommunistától min­dig felelős részvételt igényel nek. Nem mondhatja, hogy ez nem az „ő asztala”, nem hi­vatkozhat rá, hogy megbízatá­sa nem kötelezi erre. Az ilyen­fajta magatartás lehet norma egy derék ügyintéző számára, de méltatlan egy forradalmi párt,tagjához. Nos, ezért nem nyugodha­tunk bele abba, hogy bárhol is precízen-pontosan „elköny­velt” megbízatások teljesítésé­vel azonosítsák a politikai ak­tivitást, a kommunista tettre- készséget. Ezért kell hangsú­lyoznunk : ahol' ennél nem kér­nek és igényelnek többet, ott akkor sem lesz eredményes a pártmunka, ha egyébként min­denki pontosan eleget tesz megbízatásba foglalt köteles­ségének. Mert az ilyen helyen éppen a mozgalmi munkának az az eleven tartalma hiány­zik, amit nem lehet még oly gondosan kimért határok közé sem szorítani. II leszűkítő S: mezes ellen szót emelve, ter­mészetesen nem a felelősséget elmosó, a szétfolyő szervezet­lenség mellett kíván bárki is lándzsát törni. A gondos kö­telességteljesítés, a követke­zetes számonkérés nem gyen­géje, hanem erénye és nélkü­lözhetetlen követelménye a pártéletnek. De ezek a voná­sok csak ott gyümölcsözők iga. zán, ahol a politikai cselekvést egyetemes és általános, min­dig és mindenkor I kötelező megbízatásuknak tekintik a kommunisták. Gyenes László Ceredi gazdálkodás - segítséggel Csak egy irányban lehet haladni A ceredi termelőszövetke­zet az utóbbi években lassan, de biztosan csúszott lefelé a lejtőn, amelyen köztudottan igen nehéz megállni. Az egy­kori „Kiváló termelőszövet­kezet” évről évre gyengébb eredményeket tudott fölmu­tatni, s a megye legnagyobb területtel rendelkező mező- gazdasági nagyüzeme a vesz­teséges gazdálkodás rémével viaskodott. A múlt évben új elnök került a közös gazdaság élére, azzal, hogy talán ily módon sikerül megmozdítani a gazdálkodás megrekedt sze­kerét. Az idén — egyedi elbírálás alapján — hattagú bizottság vizsgálja a nagyüzemben a tartósan alacsony színvonalú gazdálkodás okait, s keresi a kiutat. Erről beszélgetünk Lenkefi Lászlóval, a közös gazdaság elnökével, és Kis Simon Győző elnökhelyettes­sel. MEGSZABADULNI A TERHEKTŐL — A tavalyi esztendő a ki­mozdulás időszaka volt, s hosz- szú idő óta az első reményte­li időszakot zártuk — mond­ja az elnökhelyettes, aki rég­óta — 1974-től — dolgozik ebben a nagyüzemben. Lenkefi László, az új elnök, amikor idejött, szántatlan földeket, meghatározatlan munkaköröket, hatáskör nél­küli vezetőket, munkarend nélküli telepeket talált. Min­den eddigi javulás ellenére is tisztában van vele, hogy ön­erejéből a termelőszövetkezet nem képes talpraállni, bizto­san gazdálkodni, tartós sike­reket elérni a kedvezőtlen ter­mészeti adottságok között. — Ezért is tartjuk jónak azt az eljárást, amely jelenleg is zajlik a termelőszövetkezet­ben, s amelynek fő célja meg­szabadítani a nagyüzemet azoktól a terhektől, amelyek nyomasztják, s, amelyek le­hetetlenné teszik a nyereséges gazdálkodást. A gazdaság vezetője ezek közt említi a forrólevegős szárítót, amellyel akkor jár jól a gazdaság, ha nem üze­melteti, a 44 hektáros gyü­mölcsöst, ez évről évre el­fagy, a szarvasmarha-tenyész­tés reménytelen helyzetét, amellyel régóta nem képesek saját erőből megbirkózni. — A jelenlegi felülvizsgá­latnak egyik legfontosabb fel­adata, megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek lehe­tővé teszik a nyereség növe­kedését az elkövetkezendő esztendőkben. Ezt elsősorban a fejlesztés eddiginél na­gyobb lehetőségeivel lehet majd elérni, de sokat jelent­het az eddig igénybevett ál­lami támogatások visszafize­tésének elengedése is. ERŐSÍTENI az ALAPOKAT Bölcs intézkedés, nem meg­várni, amíg tönkremegy a ter­melőszövetkezet és szanálni kell, hanem kutatni, feltárni azokat az okokat, amelyek ide juttatták, ugyanakkor bizto­sítani a kilábalás útját is. — Gazdaságunk átmérője száz kilométer, tíz település tartozik hozzánk. A legköze­lebbi vasútállomás Ceredtől 33 kilométerre van. A 8200 hektáros nagyüzemben minden munkát le kell állítani, ha az állomásra néhány vagon műtrágya érkezik, mert kira­kása és szállítása napokat ve­het igénybe... íme néhány adalék a ked­vezőtlen adottságokhoz. — Ilyen körülmények kö­zött milyen célokat tűztek ki maguk elé ez évre? — Legfontosabb célunk az alapok erősítése. Nem számí­tunk és nem is számíthatunk látványos eredményekre. Ezek elérésére egyelőre nincs reá­lis lehetőségünk a tervidő­szak vége előtt A ceredi termelőszövetke­zetben ezer ember dolgozik. Ezren kötődnek a mezőgazda- sági nagyüzem minden ered­ményéhez és balsikeréhez. Ennyien érzik —, vagy még többen — magukénak a kö­zös gazdaságot, ennyien vol­tak büszkék, amikor tavaly év végére fölépült az új iro­daház, ahol végre emberhez méltó körülmények között dolgozhatnak a vezetők és beosztottak közül jó néhá- nyan. Hiszen a megfelelő mun­kakörülmények, a -feltételek biz! osítása egyáltalán nem mellékes körülmény a mai gazdálkodásban. a változás jelei — Mi tagadás, kissé megle­pődtünk, amikor a februári küldöttgyűlés után a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékese nem a terített asztalhoz ült, ha­nem a területre volt kíván­csi. Sorra jártuk az állattartó­telepeket, ahol mindenütt rendet, tisztaságot és fegyel­mezett embereket találtunk. Olyan körülményeket, amely­ből világosan láthatta, hogy nemcsak a termelőszövetke­zetben dolgozókon múlik as, hogy mikor sikerül előbbre kerülni a most még hátul kullogó gazdaságnak a megyei ranglistán. Cereden sok minden változott az elmúlt hónapokban. Más a szemlélet, a hozzáállás. Több ágazat, hosszú idő után elő­ször idén produkált nyeresé­get az eltelt negyedévbeh, • ennek hatása megmutatko­zik a dolgozók bérében is. A kiegészítő tevékenység része­sedése az árbevételből a múlt évben elérté az 50 százalékot, az idén jóval meghaladja ezt az értéket. — Már jóval előbb kellett volna — mondja erre Kis Si­mon Győző elnökhelyettes. — Néhány termékünk, nem sok­kal azután, hogy elkezdtük a gyártását, eladhatatlanná vált, s ez nem kis nehézséget idé­zett elő a gazdálkodásban. A felülvizsgálat április utol­ján zárult Cereden, annak alapján intézkedési terv ké­szül, majd a MÉM és a PM jóváhagyása után küldöttgyű­lésre kerül sor. Ez vélhetően lezár egy — nem éppen fényes szakaszt a ceredi közös gazda­ság történetében, s megnyit egy újat. így talán a megyé­nek e legnagyobb mezőgazda­sági üzeme, amely bővelkedik kőben, fában, a pénznek sem lesz szűkében . . . Zilahy Tamás Kozmikus ütvözetek a földön A Lett Tudományos Akadé­mia fizikai intézetében olyan ötvözeteket állítottak elő, amelyekről eddig az volt a vélemény, hogy csakis koz­mikus technológiával hozzá­férhetők. Ezek az ötvözetek a szokványos földi technológia számára összeegyeztethetetlen fémekből állnak, amelyeknek különböző a fajsúlyúk és cseppfolyós állapotban a ne­hézségi erő hatására külön­válnak. Az egyedülálló „koz­mikus” anyagokat a lett tu­dósoknak olyan berendezések segítségével sikerült megol­vasztaniuk, amelyekben a födi gravitációs erőket elekt­romágneses terek kompen­zálják. Korszerű tanácsi munka Egész esztendőben nagy a fnrga’nm a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szécsényi keverőüzemé­ben. Naponta 70—80■ ton” különböző tápot szállítanak a környező mezőgazdasági nagyüzemekbe, de jut innen takar­mány az ÁFÉSZ-hollokba és a kistermelőknek is. A képen az utolsó zsák tehéntápot rakják a karancslapujtői termelő- szövetkezet gépkocsijára. j Két esztendeje, hogy Ba­lassagyarmaton kísérlet in­dult — hat másik várossal egyidőben — a tanácsi mun­ka korszerűsítését kipróbá­landó. A kísérlet eredménnyel járt — állapította meg legutóbbi ülésén a város választott, irá­nyító testületé. Korábban számtalan egy­mással összefüggő ügyet kü­lönböző munkacsoportok in­téztek, ezért sokkal később jutottak eredményhez, mint azt az ügyfél szerette volna. Nos, a kísérlet ideje alatt négy szakigazgatási szervbe tömörítették az apparátus dolgozóit. A szakigazgatási szervekben egymáshoz kap­csolódó feladatokat vontak össze. A rokonágazatok szer­vezeti összevonása valóban meggyorsította az ügyintézést. Az előző „felállásban” osz­tályvezetőként dolgozók szel­lemi kapacitásukat most az operatív munkára fordíthat­ják, ami magasabb színvona­lat is jelent. Az új szerveze­ti felépítés megszüntetheti a párhuzamos ügyintézést. Az ügyfélszolgálati osztá­lyon például most kevesebben is elvégzik egy helyütt azokat a hatósági feladatokat, amit korábban nyolcán, különböző helyeken. A korszerűsítéssel elérték a kitűzött célt: gyorsult az ügy­intézés — és ez a város lakóit szolgálja. Bizonyítják ezt a számok is, hiszen 3271 hatá­rozat és határozat jellegű ok­irat felét három napon belül elintézték. Több területen mód nyílott arra is, hogy ugyanazt az ügyfelet érintő ügyeket egyetlen határozatban bírálják el, ami ugyancsak gyorsítja az intézkedéseket, csökkenti az adminisztrációt. Az ügyfélszolgálati iroda az forgalom több mint felét „le­fogja” — és intézi —, ami a szakemberek terheit könnyí­ti, ugyanakkor szakszerűbb ténykedést is lehetővé tesz. A kísérlet tehát bevált, ezt maguk a város lakói is bizo­nyítják. A tanácsiak most a tapasztalatokat felhasználva, további ésszerűsítéseken tö­rik a fejüket. Alakulóban a GAMESZ, az intézményeket központilag ellátó gazdasági és műszaki szolgálat, műkö­dik a központi leíró iroda, az egységes iktató. Mind-mind a tanács és intézményei jobb munkáját segíti, ugyanakkor a város lakóinak kényelmét, nyugalmát szolgálja. Egy kí­sérlet tehát befejeződött, gya­korlati alkalmazása most kez­dődik. Nagy dolgok nem tör­téntek, hisz a tanácson ugyanazt végzik, mint eddig. Ám magasabb színvonalon és gyorsabban. — h — Átadás előtt Határidő előtt befejezték, s a napokban műszakilag áta­dásra kerül a salgótarjáni Gorkij-telep A/15 jelő épüle­tének földszintjén az I—IV. szekció alatti szolgáltató együttes. A csaknem 500 négy­zetméteren felnőtt és gyer­mek körzeti orvosi rendelő, háztartási gépjavító, cukrász­da, valamint közművelődési célokat szolgáló helyiség lesz. A további három szekció alatt még az idén szeretnének pos­tát, gyógyszertárat, valamint papír-írószer üzletet magába foglaló további szolgáltató helyiséget kialakítani. A mun­kát az AGROFIL végzi. NÖGRÁD - 1982. május 20., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents