Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
Egy tanulmány margójára Falusi üdülés A rím végére odakívánko- merte mondani: „megéri ta,, ....... u _ ... lón, hopy a* agyonurbanizált xik a kérdőjel i*, hogy még- városi ember felüdülésére la lemaradt, annak kizárólag vált szerepet" hogy a termé........ ... , szeti környezete védetté vá• töretlen optimizmus az oka, lik> hogy házait egymással annak belátása, hogy az élet versengve veszik meg messziről érkezők kifejezetten üdü▼alamennyi új jelensége, és a régiek nemkülönben, azokat erősítik, akik hisznek a magyar falu jövőjében, urbánusként la képesek másként lési céljai, hogy kastélyát is erre a feladatra lehetne hasznosítani... nos, valamiféle gyanús, régi Időket vissza- álmodó, feleslegesen nosztalgiázó, a realitásokat, a gazdaságosságokat, a „íőirányonézni egy szép tájra, mint- kát” nem ismerő, lilagőzös- hogy megterem-e rajta a kumindez, ami ehhei a kopm- lexitást igénylő tárgyhoz valamilyen módon tartozik. „A falusi üdülés-idegenforgalom nagyságrendje hazánkban jelenleg statisztikailag nem mutatható ki”. Egy már ismertebb adat szerint a falvak (országosan) megközelítőleg 220—230 ezer üdülő fogadására lehetnének korlca, hisznek a falu értékeiben oly módon is, hogy Összeegyeztethető benne a helybenlakók ét az idegenforgalom — ez esetben a falusi üdülés kívánt kialakításinak szempontjai. hetett egyhamar, helyzet? A SZOVTERV salgótarjáni hogy távlatilag előre jelzett igényről van szó. hogy a fogadóképesség növelésében érdekeltté kell tenni a falusi lakosságot is. Meddig jutottunk ebben? A tanulmány összefoglaló értékelésében négy fejezetben és ennél jóval több pontban szerepel — milyen szempontok alapján lehet Idegenforgalmi jelentőségű egy-egy falu. „A fogadóalkalmasság feltételeit vizsgálva megállapítNagyon messze vagyunk persze ma még attól, hogy valamennyi értékünket, lehetőségünket egyáltalán felismerjük, egyáltalán annak a gondolatát elfogadjuk, hogy hihetetlen nagy tartalékok rejtőznek falvainkban. Attól is messze járhatunk talán, hogy Irodájában dolgozik “Konczné 8 települések távlati rendezé- hätjuk, hogy^mindezenTelié- Bodnár Ágnes, aki nemrégi- ** ‘erv®1. készültekor telek megteremtése egy olyan ben Ax üdülés-idegenforga- nütt »hol ez egyébként értei- településen, ahol eddig ezek lom hatása a kistelepülések m8S cselekedet lenne, a Jö- hiányoztak, feltétlen előreurbanizációjára címmel írt vőre is figyelve — a falusi Upést jelent a te1epüiés urba. szakdolgozatot (tanulmányt), üdülés szempontjait, avagy az nizáci6ja szempontjából. Hozamelyben a Cserhát-üdülő- üdülőfalu (mert ez azért más zá kell ^ érdemes tennl körzet néhány jellegzetes kategória) lehetőségeit is fi- ■ gyelembe venné a tervezéssel megbízott személy, a bármilyen jól felkészült szakember. A külön-külön dolgozó „no- ______ ___ mád" tervező meg annyit ér, é pítési tanszékének szakmér- fedett “uszoda'“terveihez ‘más nökl szakán. A dolgozat — ne- 0 felszín(esség) jól elrejt vezhetjük tanulmánynak — tehát senkinek nem lehet azonban mindenképpen jobb hasznára, hiába „van meg sorsra érdemes, mint általá- henne magában a lehetőség, ban azok, az államvizsgát 8 szándék”. A teljes összraegelőző munkák, amelyek- hangért Is sokat lehetne-kelből — egyes, hivatalosan meg ’en® tenni éppen a ménem erősített hírek szerint — £yeí •fők összefogása érdekéaz egyetemek és főiskolák hen. padlása, pincéje, „faltól-falig, alapfokú települését vizsgálta, A munka a Budapesti Műszaki Egyetemre került, ahol Konczné tanulmányait, végzi az építészmérnöki kar városhogy ezek az úgynevezett szempontok semmilyen formában nem túlzottak. Nem tartalmaznak olyasmit, ami megközelíjhetőleg is emlékeztetne a kacsalábakon forgó padlótól a mennyezetig dugig vannak..A krónikás természetesen nem bírálhatja el semmilyen formában egy szakdolgozat szakmai értékét — de mint jelenséget nagyra értékelheti és felhívhatja rá mások figyelmét. Elsősorban A tanulmány címe, alcíme szerint Is elsősorban a Cserhát vidékével foglalkozik a falusi üdülés szempontjai alapján; így értékeli, felméri, megoldásokat is javasolva szóval — annak a bizonyos „megtartó erőnek" a bűvkörébe sorolhatók, és mint ilyenek, mielőbb megvalósítás dók! Érdekes és figyelmet ér demlő az a megállapítás is, miszerint a vizsgált falvak többsége (cserhátiak, de más tája sem kevésbé értékes Nógrádnak) általában megfe lelhet kisebb mérvű fejlesztéssel a kívánt szempontoknak. .. És azok, mint például Kutasó, Felsőtold, Garáb Cserhátszentiván, ahol jóval rosszabb a helyzet? Egy oknZIHánl a toi-intathan kai több, hogy éppen 6Zek a azokét akik itt és most (a Pél^1,1 * Uvímár-már „leírt” helyek is iegdivatosabb és egyik leg- fejlődjenek annyit, amennyit régebbi meghatározással él- *!?, ;’ minden magyar település elszemporaoi -i 1Ä*2 r“!i„Tí4* embernek: Terény, Szonda ét Szandaváralja, valamint a lépJenek el6bbrel gyakorta már hivatalosan la „oserháti falucsokornak” nevezett Alsótold központú faluközösségnek várható, kimilyen formában dolgoznak. ^mnont^ tét líő^nép,‘'amely a környeNéhány figyelmeztető jelen- ^ zetétől függetlenül megmaség amúgy is megtette ezt JSEJL22f*“ rád valamilyen kezdeti álla pótban és semmi nem zavarve 0 a megye településfejlesztésén a falusi élet urba- nlzálódáoán, a faluközpontok kialakításának tervein, az Idegenforgalom fellendítésén n falu és a város közötti mindmáig meglehetősen éles határvonal eltüntetésén bárA „nomád" tervező valami olyasmi, mint a nomád élemár: át kellett dolgozni a te- forgalmi-fejlesztési koncep- lepülésfejlesztési koncepció- ciók Is „kezére játszanak ■ kát (más kérdés, hogy milyen tanulmány készítőjének, hl- szerep jutott bennük a sz®” hovatovább katasztrófa falusi üdülés lehetőséged- futotta területté vált Időnek), ki kellett «gészí- közben ~ az ugyancsak rossz tenl sőt, el kellett töröl. feÍlesz^- termesze« klzsák- nl ezt a kategóriát - „sze- mányoiás következtében - a repkör nélküli település", Balaton és vidéke. Ez is az szembe kellett nézni a városi felismeréseink közé növekedés gondjaival, a nö- tartozik: át kell vekedés túlhajszólásának tár- MlVPontokat, fel kell fedezni sadalmi kritikájával is, észre és sasokkal, elsősorban per- kellett venni az ember újko- 8ze az érdekelt közönséggel ja, még a nagy zaj sem, mindaddig, . amíg rákényszerül a felismerésre: változni kelll T. Pataki Lászlö Szűk cipőben a szórakoztató zeaészek Hogy ne halljunk hamis hangokat N6GRÄDBAN HETVENHÉT hangokat, hangosan. De kevés- mert nem érzik a hivatás térszórakoztató zenész dolgozik a bé égető ott a kérdés, ahol sadalmi megbecsülését. Ma különböző presszókban, éttér- kétszázötvennél több zenész már nincsenek zenészdinasz- mekben. Ez az országban a dolgozik — például Borsodban tiák... legkevesebb. Ha a megye —, mint a mi házunk táján. — Hogy mást ne mondjak nagyságához, a szórakozóhe- — A közönség igényei azon- — veszi ót a fonalat Szirmai lyek számához viszonyítjuk, ban mindig nőnek — folytat- László — nincs reklámja a akkor Is a sor végén állunk, ja Szirmai László. — Otthon jó zenésznek. Nincs ott a fény- S mind a szakember, mind a szuper minőségű lemezeket képe a kirakatban, hirdetve, hallgatóság megegyezik abban, hallgat, sztereóban, szeretne hogy itt X, vagy Y muzsikál, hogy a produkciók színvonala este az étteremben is szépet. Az „add a neved a munkád- is jócskán hagy kívánnivalót Az elektronika által manipu- hoz” elvnek pedig itt is érmaga után. Iáit füleknek nem élmény a vényesülnie kellene, mert as Április végén huszonkilenc szegényes dob-zongora-gitár fék az indulatban és dopping ógródi szórakoztató zenész tar- felállás, ennél többet azonban a jó munkában, tott bemutatót a somoskőúj- csak kevés étteremben, ven- AZ ORSZÁGOS Szórakoz- falui művelődési házban. Va- déglőben, presszóban találni, tatózenei Központ munkatár- lamennyien egyéves könnyű- — A jó zene viszont a sai gyakran járják a megyé- zenei stúdió hallgatói. A hang- vendéglátóhely érdeke is. két, vizsgálják, hol szorít a versenyt meghallgatta az Or- Növeli a forgalmat... cipő. Nógrádban igen szűk ciszágos Szórakoztatózenei Köz- — Tudja mi volt a nézet a pót találtak, ez mindenütt pont igazgatóhelyettese, Szir- vendéglátónál? Ha megy az szorít Remény azért van. A1 mai László, Köves Tamás, a üzlet, jó a konyha, ha nem könnyűzenei stúdióból heten zeneművészek szakszervezeté- megy, rossz a zene — mond- mennek a közeljövőben minek munkatársa, valamint Kri- ja az igazságtalanság miatt nősítő-, illetve kategóriajavítő zsik Alfonz, az OSZK vidéki keserűen, de hevesen Köves vizsgára. Mi több, van igény, csoportjának előadója. Szir- Tamás. — Ma már változott a jelentkező a következő évi mai László valamennyiük vé- helyzet, egyre inkább felisme- könnyűzenei stúdióra is, s a leményét tolmácsolja: rik a jó zene vendégcsaloga— Jó színvonalú, érdekes tó hatását. De ez csak egy néműsor volt, ügyes zenekari zőpontból jelent pozitív vál- produkciókat hallottunk. A tozást. S akkor még nem be- ritmusszekció munkája min- széltünk a zenészek megbecsü- den elismerést megérdemel, léséről. Nemrégiben találkoz- Fa- és üvegtárgyakat szólal- tam két prímással. Az egyik- tattak meg, valósággal hang- nek tizenöt, a másiknak ki- ban jelenleg még „cipőjük” szerré váltak a kezükben. lene gyereke van. Egy sem kö- sincs, ami szoríthatna... A, stúdió körülményeiről veti közülük az apja példáját. Veszprémi Erzsébet azonban nem hallunk több lelkesítő szót. — Három éve működik a megyszékhelyen a szórakozta- ó zenészek könnyűzenei stúdiója. A Somoskőújfalui művelődési ház igazgatójának köszönhetjük, hogy létezik. Egyetlen salgótarjáni művelődési ház sem volt hajlandó helyet adni számunkra. Jók a munkakörülmények Somoskőújfalun, és végtelenül hálósak vagyunk, hogy befogadtak bennünket. Csak épp messze van. Sok zenészt tart vissza a tanfolyamtól a távolság. Így nem csak a színvonalat nehéz javítani, de utánpótlásról sem gondoskodhatunk. Köves Tamás veti közbe: — SZEMLÉLET kérdése. A szórakoztató zenét nem tekintik a közművelődés részének. Ez nyilván a nem megfelelő színvonal miatt van. Ám, addig nem tudjuk megoldani a képzést, ami ugye a színvonalas muzsikálás alapfeltétele, amíg a helyi Illetékesek nem biztosítanak hozzá feltételeket. Hu- szonkettes csapdája: felkarolnák a művelődési házak a zenészeket, ha nívósabb lenne a zene, nívósabb lenne a zene, ha felkarolnák a zenészeket Persze mindenütt vannak problémák a stúdiók körül. Hisz’ amíg valaki megtanul zenélni, gyakran hallat hamis A 22-es csapdája ’ Somoskőújfalui művelődési ház szívesen ad otthont továbbra jelent pozitív vál- is-.. Csak... a népi zenészek, akik szintén szeretnének stúdiót, nem tudni, hol találnak majd szíves vendéglátást. Mert a népzenészeknek NógrádGépipariak számvetése A Gépipari Tudományos látogatást, mely során hat Egyesület megyei szervezeté- üzem 23 egyesületi tagja ta- nek vezetősége a közelmúlt- nulmányozta a gyártást és a ban értékelte az év első hő- szerszámkészltés, az automati- napjaiban végzett munkát. Űj- zálás különböző fokozatait A ra áttekintették az elhangzott megyei szervezet eredménye- tudományos előadások hasz- sen kapcsolódott be a közpon-i nosságát és tapasztalatait, meg- ti koordináció« bizottságok állapították, hogy a MEO II. munkájába. A továbbiakban szervezési és szervezeti kérdésekben foglalt állást a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének vezetősége. és III. tanfolyamon 49-en vizsgáztak eredményesen. Hasznosnak értékelte a vezetőség a slroki Mátravidéki Fémműveknél tett tapasztalatcsereri ragaszkodását a természethez, akkor is, ha ez nem mindig és nem mindenhol, nem minden tekintetben valósult meg helyesen (a hétvégi telkek barakkvárosai az értékes természeti tájakban stb.), ki kellett adni a jelszót sokoldalúan — „növelni szükséges a tele- s°k szempontú p ülések önmegtartó erejét", új és fokozottabb figyelmet kell szentelni azokra a településekre — szinte a váfel kell fedeztetni azt a nagy Igazságot, hogy lehet más táj is hasznos az embernek, más tája az országnak, más formája az üdülésnek és így tovább. Bármilyen elképesztő egyesek számára — a VÁTI megalapozott, felmérésében éppen Nógrád megye szerepel teljes terjedelmével üdülésre alkalmas, ilyen célra egyáltalán nem „leterhelt" rosok lakóterületei már — hasznosításra érdemes területamelyek egy-egy nagyobb hely, város, megyeszékhely környezetében vonzáskörzetében élnek. Sőt, a fejlesztések (városi) egy része is ott csapódhat le igazán értelmesen. Hivatalosan is hangot kapott, hogy a települések alapvető ellátását a szövetkezetek a tanácsokkal együtt „kötelesség szerint és nem a vezetői belátás alapján" végzik a jelenben és méginkább a jövőben, kiderült sok minden az iskolakörzetesítésről is... öt-tíz évvel ezelőtt, ha valaki egy szép fekvésű, természeti műemléki, kulturiszti- kai-turisztikai ám divatosan (?) elhanyagolt falura azt ként! Hogy ebből mi itt és most mennyit veszünk és hogyan figyelembe — ez igazán kérdés, egyelőre válasz nélkül. Ez a tanulmány minden, Ide kötelezően besorolásra szánt szempontot figyelembe vett. Nem hiányzik belőle sem a történelmi múlt, sem a természeti értékek leírása, sem az általános érvényű üdülési-idegenforgalmi szerep ismertetése a társadalmi fejlődésbe ágyazva, sem a falusi üdülés gazdasági összefüggéseinek megmutatása, sem a konkrétan megnevezett és megkutatott falvakban a falusi üdülés feltételeinek, formáinak, javaslata, sem NÓGRÁD - 1932 május 15., szombat Ifjú aIkofák bemutatója Az Üvegipari Művek Salgó- sengésen, « akadtak elősző» tarjóni Öblösüveggyárának Al- szereplők is. így például ai kötő ifjúság című pályázatára utolsó éves üvegcsiszoló tanu- tavaly hetven fiatalember lók egynémelyike vállalkozott küldte be munkáját. A pályá- a pályázati feltételek teljesf- zók között I voltak olyanok, tésére, s igyekezett — másokakik évek óta rendszeresen boz hasonlóan— gazdasógo- , . . , ., , san, nagy szériában előállítrészt vesznek ezen a tudást, ható formában, díszítésben új ötletességet próbára tevő ver- jegyeket felmutató termékeket készíteni. A hét elejétől ennek a pályázatnak a legkiválóbb termékei láthatók az öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házában a szemnek is tetszetős kiállításon. A gyár fiataljai különböző kelyhek, vázák, készletek és fűszertar- tók gondos megmunkálásával hívják fel magukra a látogatók figyelmét Az alkotásokat három kategóriában díjazták. Az üvegcsiszolók között Zagyi Pál — immáron harmadszor —, az üvegfestők között Győri Sándomé érdemelte ki az elsőséget. Az üvegfúvók legjobbjának Kovács Károly bizonyult. Az öblösüveggyárl Alkotó ifjúság pályázat kiállítása június 15-ig nézhető meg a gyári művelődési otthonban. összkomfortos, korszerű lakások övezik a Salgótarjáni ntcát Besztercebányán, ahol a szlovák testvérváros egyik új lakótelepének egyik büszkesége a nógrádi megyeszékhelyről elnevezett városkörzet. Összecsukható moped Vlagyimir Abramov, szim- feropoli lakos összecsukható mopedet tervezett A jármű súlya 26 kilogramm, összecsukott, letakart állapotban alig foglal helyet a vonaton vagy az autóbuszon. A vezetőn kívül még két személyt szállíthat, végsebessége 40 km/óra. A moped szét-, vagy összeszereléséhez mindössze egy percre van szükség. A Szovjetunió Találmányi Hivatala Vlagyimir Abramov egy- nyomon haladó járművét találmánynak ismerte el.
