Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

Jó ütemben haladnak a balassagyarmati kór ház G -jelű diagnosztikai épületének munká­latai. Egyidőben zajlik az alsó szint homl okzati nyílászáróinak szerelése, a tetőfödém- monolit részeinek zsaluzás!, vasbetonszereié si és betonozási munkálata — gy — Karancsságon Melléküzemek az alaptevékenységért X korszerűségre, a kiegyen- a célra a központi irodaépü- da sági Társulás, melynek el­súlyozott anyagi helyzet meg- let egyik szárnyát rendezték nöke Hanzelik Ferenc, a ka- teremtésére törekvő gazdaság be, ahol a gáztöltő összeszere- rancssági tsz elnöke, a karancsságl mezőgazdasági lése folyik. A töltőállomás cél- » ,,, „ üzem. A szövetkezet elnöke, jóra pedig külön, a biztonsá- . „ társulás arra vállalkozott, Hanzelik Ferenc mondta el a gi követelményeknek megfele- , ,'AX egész területen közelmúltban egy beszélgetés lően felépítettek egy épületet, v , , !l.és munkákat, alkalmával, hogy ma már nem előkészítő, töltő- és raktár- £ , * ,jltését’ ,csatornáz^s°T lehet megnyugtató egyeüen ve- helyiségekkel. Gyártmányaik ,a,„ ír nyolcvan embert zető számára sem a tegnap el- keresettek Európa-szerte, amit ^ß^koztatnak. A Jövő évre ért eredmény. A mezőgazda- az Is igazol, hogy időként né- * létszámot száznegyven főre Ságban is naponta meg kell met, francia kamionok gördül _______ __ __ ^ ^ uíuui- ®mel‘k- Számításuk bevált ú julni, ha a gazdaság kötele- nek be a tsz udvaréba és szál- a kezdet kezdetén. Igen zettségének eleget kíván tenni lítják az árut rendeltetési hé- m?fíend, st, kaptak a a népgazdaság és tagság szá- lyükre. Az elnök által ismer- 9 “jósból csatornázásra, park - mára egyaránt tetett számítások szerint ez a ®pit^sr,f ő® egyéb mélyépítési A kis termelőszövetkezetek melléküzemág több millió fo- ,munkákfa; A1 ^ °,zetes„dec között is a jód gazdálkodókhoz rint jövedelmet biztosít a kö- _es,,s?erint a,^T,.^,vl ?? sorolják a karancsságl Egye- zös gazdaságnak, sült Erő mezőgazdasági üze­millió forint bevételre számít. t \ ,xr). tormicsd-cnv Az idén gazdasági társulást A termelőszövetkezet veze­met. Az elért termésátlagok ht, karancssáeiak bősége tehát a lehetőségek ]C tim ctnHnsir . nozraK letre a Karancssagias ...----_______, ... ,,,, t anúskodnak, hogy kiérdemel­ték a jobbak közé való soro­irányításával. A társulásba kihasználásával új mellék — - -------- ----- ---------- . _ . uzemagak létesítésével gya­ló st. Évekre visszamenőleg a Nőgrádmegyer, Kerepestarcsa rapítja a tsz bevételét, amely búza termésátlaga 40—45 má- lépett be. Az alapító levél sze- lehetővé teszi az alaptevékeny­rinf a gazdasági társulás tel- S®S folyamatos korszerűsítését, jes neve Karancs—Szilas Gaz­zsa között mozog hektáron ként. Magasabb a megyei át­lagnál. A napraforgótermé­sük hekl áronként eléri a 23 mázsát Az állattenyésztést is jól művelik. Az egy tehénre jutó évi fejési átlag elérte az 5000 litert. Korszerű a gép­parkjuk. Egyszóval minden jól „összeállt” náluk. Ennek ellenére nincs meg­nyugvás a gazdaságban. A vezetők új utakat keresnek, elsősorban ánnak érdekében, hogy megújíthassák az alap- tevékenységet. Még magasabb termésátlagokat kívánnak el­érni, korszerűsíteni a szakosí­tott állattenyésztő telepet, új gépeket vásárolni. Mindezek anyagi fedezeté­nek megteremtésére mellék­üzemeket létesítettek. Már ko­rábban foglalkoztak annak gondolatával, hogy a tsz te­rületén levő három község — Karancsság, Ságújfalu és Szal- matercs — asszonyainak és leányainak munkát biztosítsa­nak, hiszen ez aranytartalék a tsz számára Nem is szólva arról, hogy fontos szociálpo­litikai kérdésnek is tekintették a foglalkoztatásukat. Kapcso­latot kerestek a Szentendrei Háziipari Szövetkezettel és megállapodtak különböző nép- művészeti jellegű szatyrok el­készítésére a szövetkezettől kapott minta szerint Ötven­négy nőt foglalkoztatnak ezen a területen és a megbízójuk igen elégedett a termelőszö­vetkezet asszonyainak munká­jával. Nem nagy múltra tekintő, de annál biztatóbb a másik, néhány hónapja működő mel­lék izem águk, a gáztöltő, az öngyújtószerelő részleg. Erre Bobál Gyula Az „aranykor” aligha tér vissza Interjú dr. Mészáros Oltóval, a Salgótarláni Kohászati üzemek gazdasági Igazgatójával A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a megye legnagyobb exportőreinek egyike. Az acélpiaci depresszió — míg kp- rábban az elsődleges kohászati termékek keresletét vetette vissza — most a feldolgozott cikkeket érinti érzékenyen. E két tény, mely lehetne egymástól független is, a kohá­szati üzemek magatartását együttesen befolyásolja. Újra meghatározó választásokra kényszeríti a nagy múltú gyárat, mint ez az utóbbi években annyiszor megtörtént. Az SKÜ- nek az egyre bonyolultabb, sőt szövevényesebb viszonyok közepette is meg kell élnie. De hpgyan? Erről folyik a szó dr. Mészáros Ottóval, a gyár gazdasági igazgatóival. — Eredeti tervükben 17 — S igazuk van? Valóban millió 100 ezer dollár értékű drágán dolgozik az SKÜ? tőkésexport szerepel. Most a többletkivitel lehetőségeit ke­resik. Nem mond ez ellent a világpiaci árak folytonos esé­sének? — A tőkésexport fokozása egyértelmű népgazdasági ér­— A mai árviszonyok köze­pette nem vagyunk drágák. Egyes cikkeket jóval kisebb költséggel állítunk elő, mint ahogyan külföldön kapni le­het. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy végére értünk sével, a háromszoros termelé­kenységű mikrohengerlései huzalkészítéssel. A termék- szerkezet frissítése állandó folyamat, s kiegészül még az­zal is, hogy a meglevő termé­kek közti arányokat is szün­telenül a gazdasági követel­ményekhez igazodva alakít­juk. — A Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek kiváló vállalat lett az idén. Ehhez képest mintha pesszimista hangnemben foly­na ez a beszélgetés. Nem gondolja? — Igaz, hogy gondjaink nem kevesek, de tudomásul kell vennünk: a hetvenes évek első felének „aranykora” aligha tér már vissza. Ez évi eredményeink különben sem adnak okot szomorkodásra. Dacára annak, hogy termelési tervünktől valamelyest elma­radtunk, 60 millió forintos nyereségtervünket teljesítet­tük. Kedvező tény az is, hogy az időnként súlyossá vált dek:5!S,“:.,h°S,mily„en LÍÖJ'SÍgtaSvSt?Í 'Ä anyagellátási nehézségek elle­áron? A külkereskedők na­ponta bombáznak, puhítanak bennünket; adjuk olcsóbban .) portékát, ha üzletet akarunk. Másfelől viszont az is köve­telmény, hogy a közvetlen költségek összegétől alacso­nyabb áro", nem szabad ex­portálni, s mi most már igen­csak a határ tájékán tartunk. Ha vállaljuk a többletkivi­telt. s beleegyezünk az ár- csökkentésbe is, ez az idei tervezett 220 millió forintos nyereségünket 91 mtllió fo­rinttal megnyirbálná Ezt a veszteséget aligha tudjuk el­viselni. — Ezek szerint a gyár ex­portja gazdaságtalan? nére sem emelkedtek készle­ségeknek. Tavaly 30 millió forintot fogtunk meg főleg az ^valamennyi"veretőnk él- anyag- es energiakoltsegeknel. ... Idén 40 millió forintot szeret­nénk, noha már a tavalyi mö­gött is hihetetlen erőfeszíté­sek voltak. Költségeink het­ven százaléka anyag, a vele való ésszerű gazdálkodásban vannak még tartalékaink. Kötve hiszem azonban, hogy fogadta, hogy nem a nagy, hanem a jól összeválogatott készlet az igazán használha­tó. — Hogyan ítéli meg az idei kilátásokat? . , .... , ___— Nagydn kemény évünk mi ndez együtt is e e0 iesz m0stani. Ami miatt va- volna a kedvezőtlen ártenden­ciák ellensúlyozásához. — Hatásos felelet a mind nehezebbé váló körülmények­lóban optimisták lehetünk az, hogy a vállalatfejlesztési po­litika a hatékonyabban előál­lítható, keresett termékek irá­nyába hat. Ezzel Iparkodunk re. a termékszerkezet Ügyes, y adnl a feladott lecké„ célszerű alakítása. Milyen uj termékekkel iparkodik elő­nyösebb helyzetbe kerülni a gyár 7 — Rubelelszámolású kivite­lünk gazdaságossága a tavalyi 6,2 százalékról 0,3-ra csők' re. A fejlesztéseket folyamatos termelés közben oldjuk meg; a szögverői beruházás miatt sem szándékozunk egyetlen napra sem leállni a szöggyár­tással. A derűlátást táplálja az Is, hogy ebben a gyárban — Nem hagytuk ki ezt a lehetőséget sem. Kisterenyei • gyárunkban előkészítjük a vé­kent, a nem rubelelszámola- kony {alú cs6 mdanyagos be- mélyen gyökereznek a ver­súé 9,9-ről 6,8 százalékra von^s^t. Tavaly bevezettük a seny- és újitómozgalom ha- apadt A fedett Ívű hegesztőhuzal, va- gyományal, s nem öncélú fel­nyitások a tervezett árszínvo- lamlnt a m0st igen jó árral dtk kereetésével hanem a nal alapján történtek, jóllehet szereplö ónozott huzal gyártá- adatok kergetésóveí, hanem a a valóságban nemhogy vala- sát Ugyancsak az elmúlt év- legfontosabb célokhoz kapcso- melyest fel, hanem jóval na- be^ kezdett gyarapodni a Ra- lódva bontakozik ki idén is a „ileÍÜÍlr m°* Pistán termékcsalád, a versenymozgalom. Ahol vi- DEXION-nál pedig új szin- szont feltétlenül erősödnünk változatokkal próbálkozunk. kell: a bel- és külpiaci isme- Tárgyalunk szögbelövő autó- retek frissességének megtartá- matákhoz használható szeg sa. Nem érhetjük be azzal, előállítására, s idén indulunk hogy egyszeri információ alap- — Vártam ezt a megjegy- a méretpontos és anyagtaka- ján rendezkedjünk be bármi­zést. Hiszen mindenki azt ró- fékcs félmeleg-alakításos tech- nemű piacon az igénykielégí­zognak a világpiaci árak. — Ez ellen egyetlen orvos­ság van: csökkenteni kell a termelési költségeket. ja fel a vállalatoknak: köny- nyebben elfogadhatnánk az árcsökkentésekre irányuló noszogatást, ha olcsóbban ter­melnénk. nológiával. Folytathatom a tésre. A változásokat úgy kell sort az ötvözött őrlőgolyó, a nyomon követni, ahogyan az tárcsafűrész termelésének be- élet diktálja, vezetésével, illetve előkészítő- Szendi Márta E z már az igazi tavasz. A nap rügyeket csal az útmenti bokrokra, virá­gok sietnek megkésett szirmai, kát bontani, barna törzseken mondja) ahol feher es rózsaszín gombok hó­dító illatukkal tárulkoznak ki a portyázó méhrajok kertek keskeny pare feszesre épített fóliasátrak Marad a tanácselnök lalkozás. A tanácstagok, vb- tagok jó partnerek ebben. Ahogy Tari Gyula fogalmazta, megtanultak differenciálni, nak harmincezer forintja. Tari csipp-csupp dolgok nem kerül- kitalpalt nek napirendre. Aztán az f.i,ua ------- szoba-konyhás, zott, de itt-ott érezte, „idegen' j ,,, ___. ,7 földes lakásban élt feleségé- nek” tekintik. Bizonyítani sze- Gyula a megyétől _____r_._ . .... ve’ Aztán közelebb talált retett volna, ehhez pedig fel- még hozzá kétszázezret. Eshet ügyek intézése, az állampolgá­a UAenv narnoiiáiham’ munkát, Egyházasdengelegen. adat a településeken akadt bő- ma már, hűlt helye a pangó p°k szolgálata. Mindennél IS7 főállattenyésztő lett a falu- ven. — A legnagyobb gondunk, víznek. A helyiek pedig tapsi- fontosabbnak tartják a szirá­ezüstös csík iái Nasv niktor a ,ban’ amelynek hírét sem hal' ho§y a fal“ 1970—80. között koltak, hogy ami nem természet' S kora délután az !otta’ pedig tíz-egynéhány ki- több mint háromszázhetven húsz évig, Srí SibrniTz SSví. ‘“ÍSztTh.íSí'íz v ,6,í MWÍ; “*“• két Tari r.vi.la a «Sziráki köz ~ Reszt vehettem a szako- az elnéptelenedés folyamatát ség'i közös Tanács elnöke is in- ^ ^arvasmarhatelep lét- igyekeztünk megállítani. Ho- hozzá ^tanácselnök.' - Ha va­kabb barangolna friss gyepe- ^ozásában aztán kovetke- gyan? Helyben kell a munka- lamit szeretnénk felmutatni ken. Az eredeti szakmája ag- § wtzí a f’ ^ Ídek?u emdert' Szirákon, vagy a másik rárrr^rrAk v,arrr,i.r,cnveic «t. gsl vaJ,° egyesülés - jegyzi A termelőszövetkezet, allami meg. Ekkor mar a járásiak gazdaság kínált munkát. Fel­számon tartották Tari Gyulát, vettük a kapcsolatot a Köny­leeetté* A tanács hivatalában mint Propagandistát, párt- nyűipari Anyagellátó Válla­effe iehh a falvak nark- a,aP^foryezeti titkárt. Követ- lattal, ma már hatvan betaní­rármémök, harmincnyolc esz tendős korára a takarmánygaz' dálkodjLs szakértőjeként em Kis lépések ezek! — fűzi két legfeljebb, ha a falvak park jai kívánják az effajta hozzá értést. Ezzel szemben egyszer­re keli lennie műszakinak, köz­gazdásznak, tervezőnek, jO' tanács elnöke. Azelőtt az énü­- Megértettem volna, ha |etbe" az,AfÉSAZ ,varPodáf gászmak... Mégis a múltkor mondják, van egy hadilábon kapott helyet. A szovetkezet- majdnem a mezőgazdász szí- álló téesz, ott kellene segíte- ^a Mu^^volt^aját^a^, ve győzött — Hívtak az egyik ment ki tanács dolgozói. Üjabban sikerült egy év mar az e^s° fokú építési ha­tósági jogkört is megkapták, helyben intézhetik az ilyen ak­tákat. A lakosság panaszko­dott az ellátásra. Amíg hely­ben volt az ÁFÉSZ, azt mond- , . .. , . ták akkori vezetői, nem Szirá­járásiak gazdaság kínált munkát. Fel- saTleh^"’ ^ ^ °SSZe °gaS' kon ruháznak be, nehogy emi- ............. - ■ • sai lenet... att vád érje őket. Jó a kapcsolata, a helyi gaz- _ a bisztró állapota tűrhe- dasági egységekkel. Igaz, az teilen volt. Kilátás semmi a _ egyik helyen az orra alá dör- korszerűsítésre. Mit tehettem? közös gö,ték: — Mi a tanácsnak nem Kihívtam a KŐJÁL-t, nézzék csinálunk semmit! —, A ta- meg! Be is záratták. Aztán nácsnak? — háborodott fel az előkerült kétmillió a renová- elnök. — A fenét a tanács- lásra — mondja Tari Gyula, nak, a dolgozóitoknak! Nyáron lesz két . esztendeje, A béri üdülő gazdáit meg- hogy ebben a választott tiszt­keztek 1980-ban a tanácstagi tott munkást foglalkoztat — választások, elnöknek szemel- magyarázza a községi ték ki Szirákra. Kérte a tanácselnök költöz- uulliu jaiuan u««* nogy eDDen a választott tlSZt­tü. No, de tanács. Még tanács- zftn oda a varToda Az’tán mert kérték, tegyenek rendet kör- ségben tölti napjait. Érzi, meg- szom- tag sem voltam — emlékszik zon, oaa a vanroaa. Aztán, mert A i.—vxi.. .... ■ - • ■ nyékükön. A sziráld kastély szerették az emberek. S tele euTOTo.cOT.OT. o felmondta a felújításával a falu nyeresége van újabb tervekkel: célcso­Hetekig ott motoszkált a gon- igazgatási területhez tartozik ° két és fél milliót érő út. Leg- portos lakásépítések, öregek dolat a felemben: meniek. ma- Bér. Eavházasdeneeleg is. Ott 7 J . ,rJ ntáhh ne Hív az iskola udvará- „„nvazi éníteneir ül v tan. cg/iA oívui wó o^in vuiKun diudvozaiv , , - ,, ,, • , » » szédos termelőszövetkezetbe, vissza a közelmúltra. A köz- az ld° sürgette s kedvező va­dolat a fejemben: menjek, ma rád jak ? — Eldőlt már a kérdés? — El! Itt vagyok... — tár­Bér, Egyházasdengeleg is. Ott utóbb pedig az iskola udvará- napközi otthonát építenek, utat már ismerték Tari Gyulát. Bi- üzemnek. A tanacs csekély u;,--------í.ík„,„ ----­z almat szavaztak neki, s aztán Pénzének viszont számtalan nak bitumenezése. Arában társadalmi munkában, fellen­kapták az anyagot, már felál­—.............. . a tanács is. így lett elnöke a Htották a kosárlabdapalánké j a szét karjait • megadóan. Sose testületnek az agrárszakmér- felújításához, iga , gondolt 6 arra, hogy tanács- nők. A neheze persze akkor ?82-reszerepen az elkepze­az következett: elnökképző isko- között, de egy évvel ko­la kilenc hónapig Szombat- elkészültek Egy távol a három de,met 1S eloszlattak. diteni a művelődést, bevonni a helyi közéletbe a pedagógu­sokat. .. elnök legyen. Elvégezte egyetemet, szülőfalujából Lőrinciből átköltözött egy esz hely. gyer­hie­Esők kát. Igyekezett új szellemet be­lopni a testületi ülésekre is. . , , ™ Gyomlálni a tanácskozásokról a te me oszovet' Hát hogy is menne vissza a tendőre a Nyírségbe, ahová az mekétől, újfajta kapcsolato­utáu két évtizedig állt a víz a ös’töndíjszerződése szólítot- kát teremteni, elfogadtatni falu középén, mondván, a Ber­ta. Dohányt termesztett Leve- magát a falvak lakóival, mert patak szintje miatt nem is leken. így hívták a falut, ugyan ellene senki nem szava- folyhat el. Volt rá a tanárs­a fölöslegest, a formaságokat. pc-cc,oában sem csekély vál­kezetbe? M. Szabó Gyula MOGRAD - 1982. május 15., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents