Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

Színházi esték HAMLET PAÁL ISTVÁN szenvedé­lyesen kísérletező, új utakat kereső művész. A színház meg­szállottja, aki az előadásért kész vállalni mindent, akár a türelmetlen megvetést, vagy az értetlenkedő elutasítást is. Számára a klasszikusok nem érinthetetlen bálványok, vál- toztathaíatlanságba rögzült istenek. Drámáik —, mint bárkié — alapanyagok, ele­venné, hatékonnyá úgy vál­nak, ha a mindenkori jelen­nel szembesülnek. Ez már- már olyannyira közhelyszin­tű tétel, hogy óvatosan írja le az ember, mégis rákénysze­rül, mert gyakorta érthetet­len számára az az ortodoxia, amellyel megítélnek egy-egy színpadi rendezést. többször éppen Paál Istvánéit. Sze­rencsére azonban a rendező nem „ijedős” ember, s követ­kezetesen járja választott út­ját. amelyikre egészen korán, még szegedi amatőr korában lépett. Két évvel ezelőtt a szolno­ki Szigligeti Színházban Ma­dách remekével, a sokáig könyvdrámaként nyilvántar­tott Az ember tragédiájával lepte meg a szakmát és a kö­zönséget. Olvasata alapvető­en a hagyományos értelme­zéstől. amelyben a szereplők szimplán jókra és gonoszak­ra csoportosulnak, s az első emberpár vakon és gondolko­dás nélkül bukdácsolt végig a történelmen. Paál paradi­csomi állapota nem gyönyö- rűszén, mesebeli — a hata­lom (az Űr) nagyon is despoti­kus, s ezzel áll szemben az ember helyett is gondolkodó, egészségesen kételkedő Luci­fer. A salgótarjáni József Atti­la Megyei Művelődési Köz­pontban április 6—7-én ját­szott Hamlet Az ember tra­gédiája szerves folytatásának tekinthető — gondolatilag, művészi ábrázolásmódban egyaránt. Ez a Hamlet szin­tén gyökeresen különbözik a megszokott és számtalanszor látott Shakespeare-előadá- soktól. Nem egy gyenge fizi­kumú, tépelődő királyficskát látunk, hanem egy gyors ész­járású, tettrekész, rafinált, életerős férfit, aki számára kezdettől fogva gyanús apja halála, s annak pontos kide­rítéséért és a megtorlásért ér­kezett Wittenbergából haza. Mégsem válik úgymond nagy emberré. Ahhoz nem eléggé körültekintő, célratörő. Nem a sors teljesedik be rajta, amikor a mérgezett kard ha­lálra sebzi, hanem saját tak­tikai hibái vezetnek el idáig. A hallgatózásra, bizalmatlan­ságra és ármánykodásra épü­lő, erőszakos hatalom mint­hogy integrálni képtelen, fi­zikailag megsemmisíti. PAÁL ISTVÁNT nagyon régóta foglalkoztatja az egyén és a hatalom viszonya. Az új megközelítésű „Ttragé- dia” és a Hamlet is e viszonyt elemzi és ábrázolja a maguk történetén belül. Ebben a felfogásban Shakespeare drá­mája arról szól, hogy a gyil­kos, zsarnoki hatalom igyek­szik mindenkit maga mellé állítani, akár hamisságok, ál­dozatok árán is, hogy ez el­len a hatalom ellen szembe kell szegülni, még a pusztu­lás kockázatával is. S a jobb- rafordulás reménye, ha akad­nak cselekvő, szövetséges em­berek, mindig reális. Ezt a reményt látom megfogalma­zódni a fehér ruhás nő alak­jában, aki a hullákkal teli sír fölé kuporodva, Hamlet furulyáján annak kedvenc dallamait fújja. A rendező koncepciója ér­dekében nagy hangsúlyt he­lyez a szereplők közötti kap­csolatok árnyalt ábrázolására, s két lényeges változtatást vé­gez. A darabot némajátékkal indítja. Hamlet király sírja előtt szinte minden szereplő megjelenik, s a maga jellem­ző módján lerója kegyeletét, majd részvétét nyilvánitja a királyfinak. E jelenettel azon­nal a dolgok közepébe kerü- rülünk, s félreérthetetlen hely­zetképet kapunk Dániáról. A Szellem egyik mondata ezután elsőként hangzik el a Szí­nészkirály szájából az udva­roncok vezényletére, s máris tudjuk, csapda készül a ki- rályfi számára. Később egy­re világosabbá válik, hogy az ellenfelek között nem jöhet létre a megegyezés, s a tét egymás legyőzése. A másik lényeges változtatás a darab végén található. Megérkez­nek a norvégok, hódítókként, ellenszenvesen. A dánok, az udvaroncok őket is ugyan­olyan buzgalommal kiszolgál­ják, mint előző uraikat. A harci dobok pergésében csak a fehér ruhás nő furulyájá­nak hangja hallatszik. Paál István Hamlet-rende- zése új megvilágításba helye­zi a tragédiát, legmélyebb ré­tegeit tárja elénk. Számomra rendkívül rokonszenves ez a koncepciózus, konzekvens elő­adás, mégsem tud a lelkemig hatolni. Érzem, értem szik­rázó gondolatait, de hiányo­lom a tiizét, melegét, forró­ságát. A rendező — nyilván szándékosan — csak gondol­kodtat, nem igyekszik érzel­meinkre hatni, ezért élmé­nyünk sem olyan megrázó, tartós. Gyakran zavar, hogy a színészek a kandeláberek kapcsolóit kezelgetik, hogy gyakran nem látom a gyér megvilágítás miatt a beszélő színészek arcát A játéktér — Paál István és Varga György munkája — remekbe sike­redett. A jelmezek Vágó Nel­ly fantáziáját dicsérik, a ren­dezői koncepciót szolgálva, erősítve illeszkednek az elő­adás szövetébe. KOVÁCS LAJOS ugyan több­ször játszott már főszerepet, de ilyen óriási feladatot még aligha kapott. Jean Vilar Hamlet-szerepét a maratoni futáshoz hasonlítja —, ha az ember nem gazdálkodik meg­felelően az erejével,. korán kifullad. Kovács Lajos végig­futja a „távot”, s játékával hitelesíteni tudja a figurát, ezt a görbe hátú, hízásra hajlamos, kopaszodó üstökű Hamletet. Bámulatos meny­nyi érzelem rejlik ebben a robosztus színészben. Egy dolgot azonban felróhatunk neki: némelyik indulati kitö­résekor nem értjük tisztán a szavát. Élvezetes alakítást nyújt Margittay Ági (király­né), Nagy Zoltán (Polonius), Pogány György (Osrick), Fe­hér Anna (Ophélia), a kisebb terjedelmű szerepekben Je- ney István (Fortinbras), Ta­kács Gyula és Pusztay Péter (sírásók). De az együttes töb­bi tagja is megállja a he­lyét. S nem okozott csalódást — bár nagyobb lehetőség rej­lik szerepében — a meghívott vendégként fellépő Andorai Péter (király) sem. Sulyok László Gorkij nevét viseli A moszkvai irodalomb utaló központ Csaknem fél évszázaddal ezelőtt Makszim Gorkij kez­deményezésére alakult meg Moszkvában a világirodalmi tudományos kutatóintézet. Gorkij halála után az intézet felvette alapítója nevét. Itt létesítették a nagy író múze­umát és archívumát is. Az intézetnek 300 tudomá­nyos munkatársa van. Három sajtóorgánuma: az Irodalmi örökség akadémiai kiadás, a Voproszi Lityeraturi havi fo­lyóirat, valamint a Kontekszt című évkönyv. A kutatások alapvetően há­rom irányban folynak. A vi­lágirodalom története, bele­értve az orosz és a sok nem­zetiségű szovjet irodalmat, a jelenlegi világirodalmi folya­mat fejlődésének problémái, valamint az irodalomelmélet és módszertan, a kritikai iro­dalom kutatása. Az intézet tudományos ta­nácsa évente több mint 30 munkát bírál el és javasol ki­adásra. A munkák többségét kollektívák végzik. A XI. ötéves tervben az in­tézet több nagyszabású iro­dalomtörténeti munkát jelen­tet meg. Ilyen a 9 kötetes „A világirodalom története” sorozat első kötete, amely az idén lát napvilágot. 1985-ig jelenik meg „A forradalom előtti Oroszország népeinek irodalomtörténete”, a több­kötetes, „Latin-amerikai né­pek irodalmának története”, „Az olasz irodalom története”, egy kétkötetes mű: „Az iro­dalmi folyamat és az orosz újságírás a XIX. század vé­gén, a XX. század elején”, valamint az amerikai, fran­cia, német és természetesen az orosz irodalommal foglal­kozó monográfiák. A Gorkij-archívum állami kéziratos dokumentum-és le­véltár. Alapját az író szemé­lyes archívuma, valamint ba­rátainak és családjának aján­dékai képezik. Itt őrzik Gor­kij műveinek kéziratait, kezd­Amatőr képzőművészek kiállítása Szécsényben ve az elsőtől a 90-es években születettekig, az író halála előtti feljegyzéséig, darab­jainak és regényeinek számos változatát. Az archívumban komoly helyet foglal el Gor­kij és a» külföldi irodalmá­rok, színeszek, művészek, ze­nészek levelei. Közel 80 ezer dokumentumot tárolnak itt. Az archívum egyre bővül, ér­tékes anyagokat kapnak kü­lönböző országokból. A szocialista országok ha­sonló akadémiai intézeteivel tudományos kapcsolatok és szerződések kötik össze az in­tézetet. Együttműködnek a nyugati országok irodalomtör­ténészeivel is. Színes magyar film, készült 1981-ben a MAFILM Dialóg Stúdiójában. Irta: BACSÓ PETER Dialógus: KARINTHY FERENC Rendezte: BACSÖ PÉTER Kép: ANDOR TAMÁS Főszereplők: Igó Éva, Dörner György, Moór Marianna, Lajos, Nemcsák Károly, Tóth Tamás Megyei bemutatók: IV. 16—17. SALGÓTARJÁN,' „NOVEMBER 7”. 18. KISTÉRÉNYE, „PETŐFI” 20—21. NAGYBÁTONY, „BÁNYÁSZ” öze A szécsényi amatőr képző- magát, kifejezésének egyéni Balya József szobrain érző- művészeti kör a helyi költ- stílusát, így aztán szembeke- dik, hogy alkotójuk ^keresi ségvetési üzem kultúrtermé- rül önmagával. Gondolatsze- önmagát. A „Memento al- ben mutatkozik be a nagy gény képeinek még a szín- kotását szemlélve azon tör- nyilvánosság előtt A kiállí- összeállítását sem lehet di- tem a fejem, hogy mi az a tásról a jószándék mellett csérni. Naszály József kompo- fenyegető dolog, amelyre em- nagyon kevés pozitívumot le- zfciói túl gyermetegesek. Ve- lékeznem kéne. A „Leplez-; hét elmondani. A korábbi ha- rebes Iván Fák című képe ve” alkotása gondolatszegény, sonló tárlatokkal szemben dekoratív. Sárközi Iván fotói Kellemes színfoltjai a kiállí— szélesedett az alkotók tábora, sem többek egy jól kidolgo- tásnak Fodor Istvánná népi amely nem érződik a szinvo- zott fényképnél. A legjobb in- motívumokkal díszített ^dé- nalon. Csak most látni iga- dulattal sem lehet rájuk fog- nyei. zán, hogy az elmúlt év őszén n. a művészi jelzőt. A tér és A szécsényi amatőrök ta-í elhunyt Králik Andor szemé- az idő nem találkozik a ké- vaszi tárlata enyhén fogal- lyében a szécsényi amatőr pein művészi tömörítéssel, mazva mércén aluli. Az alko- képzőművészeti kör a legte- Jamrik Imre bőrdíszművel tók nagy része a művészieske- hetségesebb, a legrangosabb sem többek mestermunkánál, dés szintjén áll. — Sz. F, tagját veszítette el. Ezen a. kiállításon csupán egy képe az Október a szőlőkertben látható. A szép színárnyalatú, lírai hangvételű alkotás a ki­állítás egyik legszebb darab­ja. Mizsák László nagyon so­kat fejlődött az elmúlt évek­ben. Az ő képei azok, ame­lyek némi színvonalat adnak a kiállításnak. Különösen szé­pek a tájképei. Az alkotások harmóniát, nyugalmat árasz­tanak, a színek „megszólal­nak”. A hollókői falurészlet képe egy kicsit didaktikus. A szécsényi utcarészlet című ké­pe fényképszerű. A kiállítá­son látható képei csak meg­erősítik, hogy Mizsák László­nak a jövőben a tájfestészet útját kell járni, hiszen ezen jutott el a legmesszebbre. Kurinczi Márta ismert té­mát választott. A szécsényi Várkertet nálánál jobb fes­tők, színvonalasabb alkotások­ban megfestették. A kiállítá­son látható képe sablonos, egysíkú. Növényvédelmi előrejelzés Az elmúlt napok átmeneti lehűlése miatt a meggy moní­liás megbetegedésére hívja fel a kertbarátok figyelmét a MÉM növényvédelmi és agro­kémiai központ, ugyanis ha a virágzás idején hűvös csapa­dékéi az időjárás, számítani kell a betegség terjedésére. A kórokozó a virágokat támad­ja meg, de behatol a vesszők­be, ágakba is és pusz­títja őket. Virágzás idején, ha az időjárás kedvez a fertőzésnek, *el tétlenül in­dokolt megelőző kezelést vé­gezni RoVral vagy Ronilan gombaölő szerrel. A körtelevélbolhák márJ cius második felétől kezdve folyamatosan rakják tojásai­kat, s április 5. és 8. között már az első lárvák is kikeltek. Ezért a fertőzött ültetvények­ben most kell védekezni a kártevők ellen. A kertbarátok előtt közismert, hogy a korai kezelés egész évben döntő ha­tással van az ültetvény nö­vény-egészségügyi helyezetére. Amíg a lórvakelés még kismér­tékű, tehát sok tojás van, az Ágról bevetése célszerű, később már csak megfelelő rovarölő szer ad kielégítő eredményt a védekezésben. Kucsera Sándorné, „Orosz táncosnők” cimű képén „kia­bálnak” és egymással „csa­táznak” a színek, amelyek a lírikus témájú képet „meg­ölik”. Balya József tusrajzai azon kívül, hogy jó kézügyességre vallanak, vajmi kevés művé­szi erénnyel rendelkeznek. Butka József alkotásai is „hol­tak”. A „Víz ereje” című ké­pén nem érződik az a dina­mizmus, amelyet egy ilyen al­kotásnak sugallni kellene. A széllel szemben című képét szemlélve az jutott eszembe, hogy szerzője nem találja ön­műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: A Zürichi Tonnhale vonós­négyes felvételeiből. 9,00: Nótacsokor 9.44: Zenés képeskönyv 10.05: Régi tengerészek, örök me* sék. 10.45: Paskevics: A zsugori. Vígopera két felvonásban. 11.59: Széchenyi István naplójá­ból. (1020—1823) 12.45: Végh György: Mostehaéve- im. Könyvszemle. 13.42: Könnyűzene Berlinből, Prá­gából és Szófiából. 13.59: Olvasókör. 14.29: Draskóczy László népzenei feldolgozásaiból. 15*05: Paul Arma műveiből. 15.50: Melibea és Calis to szerel­me. Két részlet Behár György—Erdődy János ze­nés játékából. 18.00: Rádiónapló. 18.00: A vakok és gyengénlátók Homérosz-kórusa énekel. 19.15: V. előadóművész-fesztivál gálaestje. Közben: kb:20.25: Népi muzsika kb:20.45: Az V. előadómű­vész-fesztivál folytatása, kb: 22.20: Tíz perc külpo­litika. kb: 22.30: Operakórusok. 23.00: Viták a filozófiában. Meg­halt-e a frankfurti iskola? Hermann István írása. 23.15: Igor Ojsztrah hegedül. 0.10: Bakos Géza táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8*05: Madaras Gábor népdalfelvé­teleiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12*35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.30: Éneklő ifjúság. 14.00: Kettőtől fél hatig . ; . 17.30: Tanakodó. 18.35: Hét végi panoráma. 19*55: Slágerlista. 4 NOGRAD = 1982, ájuilis 15., csütörtök 80.35: Nosztalgiahullám. 21.24: Showból is megárt a sok! 23.20: A mai dzsessz. MISKOLCI STODIÖ: 17.00: Hírek, idő járás jelentés, tartalomismertetés. 17.05: A Tiszá­tól a Dunáig... Észak-magyarorszá­gi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. A műsor telefonügyelete: 35-510. (A tartalomból: Vendé­günk dr. Kovács Ferenc rektor­helyettes. — Mindent gyűjt a te­vékeny nyugdíjas. — Bonyodal­mak a Dobó-bástya körül... — Amerikából jöttünk...) 18.00: Észak-magyarországi krónika (ön­tözési tanácskozás Miskolcon. — A salgótarjáni tűzhelygyár újdonsá­gai.) 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. TELEVÍZIÓ! 8.00: Tévétorna 8.05: iskolatévé 9.05: Orosz nyelv 9.30: Környezetismeret 10.30: Osztályfőnöki óra 11.05: Toborzó 11.45: Rajz 12.10: Világnézet 14.00: iskolatévé 14.25: Orosz nyelv 14.50: Osztályfőnöki Óra 13.15: Világnézet 15.55: Mindenki Iskolája 16.30: Hírek 16.35: A British Múzeum kincsei 17.00; Tévébörze 17.10: perpetuum mobile 17.50: Reklám 18.00: A világ asztalán 18.20: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Panoráma 20.50: Hálátlanság Magyarul beszélő lengyel tévéjáték 21.40: .. és Mészöly Kálmán, a kapitány” Történetek a klspadról 22.40: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.05: A mi képernyőnk 17.25: Magyarország—Finnország ököi vívó- mérkőzés 20.00: Pedagógusok fóruma 20.35: Telesport 21.00: Tv-híradó. 2. 21.20: Reklám 21.30: Count Basie és zenekara Francia zenés film 22.05: Az aranyásók Magyarul beszélő osztrák tévéfilm BESZTERCEBÁNYA: 18.30 • A Jezerka stúdió műsora 19.10: Esti mese. 19*20: Időjárásjelentés és műsor­ismertetés 13.30: Tv-híradó 20.00: Háromszögletű hasonlóság 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Hangversenymüsor. 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 17*25: Hírek 17.40: Fiatal koncertművészek műsora. 18.10: Ezer kísérlet és egy talál­mány. 19.25: Hét végi tipp 19.30: Angol nyelvtanfolyam. 19. lecke, (ism.) 20.00: Népdalműsor. 21*00: Frantisek Janco, a szocia­lista munka hőse 21.30: Időszerű események 22.00: Finnország—Kanada jég­korong vb-mérkőzés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Az éneklő kutya. Színes román—NSZK film. — Balassa­gyarmati Madách: háromnegyed 6-tól: A keresztapa I—II. (16). Színes, szinkronizált 'USA bűn­ügyi film. — Pásztói Mátra: ne­gyed 6-tól: A vágtató huszárosz- tág 1—II. Színes, szovjet történel­mi kalandfilm. Este R-tól: Üveg­törők. (16). Színes, zenés angol film. — Szécsényi Rákóczi: A? amatőr 04). Színes lengyel film. — Kist,erényé! Pető'i: Saichez gyermekei (16> Színes. ÜSA — mexikói filmdráma. — Érsekvad- kert; Kabala (14). Színes magyar film. — Nagylóc: A birodalom viszavág. Színes. szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. Jobbágyi: Nevem: Senki. Színes, szinkronizált olasz—francig—NSZK western. 81:40: és Mészöly Kálmán, & kapitány s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents