Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
Jogi tanácsadó ÁRVAELLÁTÁS III. ÉVES SZAKMUNKÁSTANULÓNAK F. Józsefné hatvani olvasónk férje közel tíz éve meghalt. Azóta állandó özvegyi nyugdíjban, két gyermek után pedig árvaellátásban részesül. Nagyobbik gyermeke szeptemberben III. éves ipari tanuló lett, jó tanuló, ezért szeretné tanulmányait tovább folytatni. Szeptember óta azonban megszüntették részére az árvaellátás fizetését, mert harmadik éves ipari tanuló lett, másoktól viszont ennek ellenkezőjét hallotta. Mi ebben az igazság, valójában hány éves életkorig jár az árvaellátás, kérdezi olvasónk. Az utóbbi időben a társadalombiztosítási jogszabályokban is lényeges módosításokat hajtottak végre és elsősorban a biztosítottak előnyére. Az árvaellátás szabályait azonban ezek a módosítások nem érintették. Eszerint tehát az árvaellátás a gyermek 16 életéve betöltéséig jár. Amennyiben azonban továbbtanul, a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a 25. életéve betöltéséig. Természetesen, ha a gyermek valamilyen testi, vagy szellemi fogyatékosságban szenved, akkor életkortól függetlenül jár az árvaellátás. Olvasónk tehát nagyobb fia után is a szakmunkásvizsga letételéig, amennyiben pedig továbbtanul, annak az iskolának a befejezéséig, de legfeljebb 25 éves életkora betöltéséig jogosult az árvaellátásra. Olvasónk tájékoztatásában valószínű a családi pótlékra vonatkozó szabályokkal keverték össze a jogosultság korhatárát. A családi pótléknál ugyanis valóban az a szabály érvényesül, hogy a harmadéves szakmunkástanuló után családi pótlék nem jár, függetlenül attól, hogy ebben az időben hány éves a gyermek. Ez esetben is visszaszerzi jogosultságát akkor, ha a szakmunkásvizsga letétele után valamelyik oktatási intézmény nappali tagozatán tanul tovább. Ebben az esetben ugyanis a 19 éves életkor betöltéséig jár a családi pótlék. Örökbefogadás a különélő apa hozzájárulása NÉLKÜL A. Sándomé, nagybátonyi olvasónk férjétől évekkel ezelőtt törvényesen elvált, azóta újból férjhez ment, sőt egy gyermeke is született és volt férje is újból megnősült. Közös gyermekükkel kapcsolatban eddig semmi problémájuk nem volt, a bíróság a gyermeket olvasónknál helyezte el, a volt férje pedig fizeti a gyermektartást A jelenlegi férj azonban szeretné az előző házasságából származó gyermeket örökbe fogadni, hogy a két gyermek egy néven szerepeljen és gyermekét ez a férje is nagyon szereti. Volt férje azonban az örökbefogadáshoz semmiképpen nem akár hozzájárulni. Hallotta, hogy ilyen esetben a gyámhatóság határozata pótolhatja az apa hozzájárulását. Valóban így van ez és milyen okmányok szükségesek az örökbefogadáshoz, kérdezi olvasónk. Mint olvasónk előtt is ismeretes, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ha valamelyik szülő (az előbb említett esettől eltérően) alapos indok nélkül nem járul hozzá az örökbefogadáshoz, a gyámhatóság elsősorban a gyermek érdekében valóban pótolhatja a hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a szülő addigi magatartásából azt lehet megállapítani, h.ogy a gyermekével szemben fennálló kötelezettségének önhibájából tartósan nem tett és tesz eleget. Nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető, jogerős bírói határozat hatálya alatt áll, vagy akinek a szülői felügyelete a gyermek feletti intézeti gyámság miatt szünetel. Nincs szükség az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, végíjl nincs szükség sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha az cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Olvasónk esetében a fent ismertetett egyik kizáró körülmény sem áll fenn, mindebből az következik, hogy a volt férj hozzájárulása mindenképpen szükséges. HÁZASSÁGON KÍVÜL SZÜLETETT GYERMEK ÖRÖKLÉSE H. Péter, pásztói olvasónk egy ismerőse ügyében kérdési: még a hetvenes évek elején házasságon kívül született egy gyermeke, akinek a vér szerinti apja megnősült és azóta két gyermeke is született. Az apa most örökölt egy házat, amit el szándékozik adni. Kell-e ebből a pénzből a házasságon kívül született gyermeknek fizetni, és örökölt- het-e a házasságon kívül született gyermek a vér szerinti apja után, kérdezi olvasónk. Öröklési szabályaink ugyanúgy vonatkoznak a házasságon kívül született gyermekre, mint a házasságból származóra. Ha tehát már nem vitás az apa kérdése, ismerősének gyermeke az apa halála esetén féltestvéreivel egy sorban örököl, de, ha a végrendelettel ki is zárná az örökségből a köteles részt akkor is jogosan követelheti. Levélírónk azonban elsősorban nem is az öröklésről, hanem arról érdeklődött, hogy mi a helyzet akkor, ha a vér szerinti apa még életében eladja az örökölt ingatlant. Ehhez tudni kell, hogy a tulajdonost ingatlana felett a rendelkezési jog is megilleti, vagyis, ha annak törvényes akadálya nincs, azt korlátozás nélkül eladhatja, elajándékozhatja, vagyis elidegenítheti. Ebben az esetben pedig egyik gyermek sem örökölhet, sem a házasságból, sem a házasságon kívül született gyermek, hiszen nincs is mit megörökölni, ugyanis apjuk halálakor már rég nincs ingatlan, amit lehetne örökölni. A vételárat viszont a tulajdonos oda teszi, ahova akarja. Dr. Jónás Sándor A Romhányi Építési Kerámiagyár dolgozóinak munkaidő utáni kényelmes bevásárlását biztosítja a gyár mellett levő 280 négyzetméter alapiéról ABC-üzlet. A közelmúltban rövid felújítás után újra nyitottak, s ezt követően 15—20 százalékkal emelkedett a forgalom. Megszüntették az üzlet vegyesboltjéllegét. s emellett kialakítottak egy bUfét is, mely képünkön látható. Román vendégek Nógrádban A Szénbányászati Koordinációs Központ nemzetközi kapcsolatok osztálya szervezésélsében a minap román szakem- ; berek jártak a Nógrádi Szén- J bányáknál. A Petrozsény és Köpecbánya vidékéről érkezett Jan Butoi és Alexandru Nagy bányamérnököt, valamint Cornel Popesco geológus mérnököt Zsuffa Miklós, a vállalat vezérigazgatója fogadta. A szívélyes légkörben folytatott beszélgetés során felvetődött a két vállalat közötti szorosabb kapcsolatfelvétel gondolata is. A következő napon a vendégek Kányás-aknaüzembe látogattak, ahol bányajárással egybekötött konzultáció kereté ben tanulmányozták a bánya hidrológiai sajátosságait, a víz- és gáztalanítás módozatait. k. r. A Nógrádi Szénbányáknál immáron hosszú esztendők gyakorlata, hogy mind több figyelmet fordítanak dolgozóik s azok gyermekei üdültetésére. Kiváltképp a családos és a gyógyulási célt szolgáló beutal takat tartják szem előtt, de a kikapcsolódást a SZOT által nyújtott beutalókkal, valamint a külföldi jutalom és csereüdültetésekkel é. vállalati szervezésű csoportos utazásokkal Is bővítik. Bükkszéken új szabadtéri strand építéséi kezdik meg — erre több mint ötmillió forintot költenek — és tovább javítják a keszthelyi üdülő üzemeltetési feltételeit. Idén új hétvégi pihenőközpontot is létesítenek a Mátrában levő Fenyvespusztán. A Nógrádi Szénbányák üdültetési összege ebben az évben megközelíti a húszmillió forintot. Tanácsadó szolgálat értelmi fogyatékosok szüleinek Szülői tanácsadó szolgálatot szervezett az értelmi fogyatékosok országos érdekvédelmi szekciója. A szolgálat munkába helyezési, jogi, egészségügyi kérdésekben nyújt felvilágosítást a hozzájuk fordulóknak, s nevelési tanácsadással is igyekszik segíteni a szülőket. Az érdekvédelmi szervezet munkatársai a szekció hivatali helyiségében (Budapest V., Október 6. utca 22.) várják minden hét péntekjén 13 és 16 óra között az érdeklődőket. A tavaly megalakult országos érdekvédelmi szekció célul tűzte az értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő családok, illetve a velük foglalkozó pedagógusok társadalmi összefogását, azzal a szándékkal, hogy a fogyatékos emberek speciális továbbképzésével elősegítsék munkába állásukat. Emellett szervezett kulturális és sportlehetőségeket igyekeznek teremteni az értelmi fogyatékosoknak, hozzájárulva szabad idejük hasznos eltöltéséhez. Érdekvédelmi tevékenységük során a családi problémák megoldását, az érintett fiatalok családi és társadalmi beilleszkedését kívánják szolgálni. Több mint 32 milliós megtakarítás Növekvő forgalom, javuló életkörülmények A Nógrád megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat látja el ruházati és tartós fogyasztási cikkekkel a megye két városát, valamint a munkáslakta települések lakosságát. Feladatának évről évre nagyobb eredménnyel tesz ele-, get az 52 boltban dolgozó, több mint félezer kereskedő. Az ötödik ötéves tervben, a tervezettnél nagyobb mértékben növelte boltjainak forgalmát a vállalat. Értéke a tervidőszak végén meghaladta az egymilliárd forintot. Ennek jelentős részét, több mint 600 milliót a vegyescikkek forgalma adta. Ugyancsak a tervezettnél nagyobb összeget fordítottak a bolthálózat fejlesztésére, a meglevő üzletek, áruházak korszerűsítésére, új boltok építésére. Felújításra 11.6 milliót költöttek az elmúlt három év alatt. Ez nem csupán azzal járt, hogy nőtt a boltok hasznos alapterülete. Lehetőség nyílt arra is, hogy tovább szélesítsék a korszerű értékesítési formákat. Tavaly már az üzletek jelentős része a korszerű önkiszolgáló rendszerben működött. Sok vásárlót csaltak be az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat boltjaiba a dúsan megrakott polcok, a széles áru- választék. Emellett különböző akciókkal igyekeztek kedvet csinálni a vásárláshoz a vállalat vezetői, boltosai. Az elmúlt évben több mint száz különböző kereskedelmi akciót szerveztek és árengedményes akcióik 32,3 millió forint megtakarítást jelentettek a lakosságnak az utóbbi három évben. Ugyanakkor kínálatukkal, bemutatóikkal igyekeztek befolyásolni a fogyasztási szokásokat, az öltözködési és lakáskultúra fejlesztését, segítették a háztartások korszerű felszerelését. Kínáltak építőanyagot, lakásfelszerelési cikkeket a lakásépítőknek, igyekeztek megszerezni mindazokat az anyagokat, eszközöket, amelyeket a háztáji és kisegítő gazdaságokban hasznosíthatnak a termelők. Szervezetebbé tették a házhoz szállítást, s egy sor — látszólag apró szolgáltatást vezettek be — amelyek a vásárlók régi igényeit elégítették ki. A hatodik ötéves tervben is jelentős feladatok megvalósításán munkálkodnak. A vállalat célja — s ez tükröződik áruforgalmi, gazdálkodási és üzletpolitikai elképzel léseikben — hogy tovább javítsák a megye lakosságának ellátását, életkörülményeit. A következő években mintegy 34—35 százalékkal növelik a forgalmat, amelynek értéke a tervidőszak végén várhatóan megközelíti az egymilli- árd-négyszázmillió forintot. Ennek érdekében intézkedések egész sorát teszik. Mindenekelőtt tovább bővítik, gazdagítják az áruválasztékot. Szélesítik — mintegy ötven százalékkal növelik — a közvetlen árubeszerzés lehetőségeit. Tovább folytatják — elsősorban az ipari munkások lakta településeken — a boltok korszerűsítését. A szükséges eszközökre, berendezésekre évente mintegy négy és fél millió forintot költenek. , A vállalat vezetői a korábbinál tervszerűbb gazdálkodással, körültekintő fejlesztéssel, a káderpolitikai elvek következetesebb alkalmazásával törekszenek a vállalati nyereség növelésére. Hiszen ez adja forrását a bolti dolgozók szakmai felkészültsége növelésének, élet- és munkakörülményeik folyamatosabb javításának is. Falugyarapítók Ha Érsekvadkert, akkor ez társadalmi munka — ezzel a címmel lehetne filmet forgatni a településről. Hogy miért éppen erről a községről? Mert kibérelték az e célból hidetett megyei verseny képzeletbeli dobogójának első helyét! Immáron negyedik alkalommal végeznek az élen. Van ennek valami különös titka, létezik egyfajta sajátos érsekvadkerti recept, amelynek alapján az itt élő emberek könnyebben „megfőzhetek” a íalugyara- pító munkára? Ennek jártam utána. Mielőtt azonban a receptbe belekukkantanánk, nézzük a számokat. Az elmúlt évben végzett társadalmi munka összértéke több mint hét és fél millió forint, ennek mintegy fele a szűkebb környezet védelmében végeztetett. Pillantsunk azért a távolabbi múltba is. Mi mindent valósítottak meg már közös munkával Érsekvadkerten? A teljesség igénye nélkül: négy új tantermet az iskolához, fogorvosi rendelőt, utakat, parkokat, székházat az építőipari szövetkezetnek. Hirtelen ennyi jutott eszembe a fontosabbak közül, pedig aligha kevésbé fontos, hogy fizetség nélkül festik az óvodát, bölcsődét, iskolát, hogy ellenszolgáltatás nélkül korszerűsítették a tanács épületét, hogy százméterszám fektetik a járdát.- Van tehát valamiféle recept? — kérdeztem Molnár Imrét, a tanácselnököt. — Nincs — mosolyodon el. — Sokan érzik, hogy kevesebb pénzből is gyarapodhatunk, ha nem sajnáljuk két kezünk unkáját fölajánlani. Ha ez recept, ám legyen. Legutóbb, a falugyűlésen is sokan kaptak elismerést társadalmi munkájukért. Köztük szocialista brigádok, kisiparosok, erdész és pedagógus. Az építőipari szövetkezet Dobó Katica Szocialista Brigádja az elismerő oklevelet többek között a környezet szépítéséért vehette át. Tízen vannak a lányok és asszonyok. — Sokat dolgoztunk tavaly az új székházunkon — emlékezett vissza Tóth Andrásné. — Készt vettünk az építésben, a takarításban, a parkosításban. de varrtunk függönyt is, ha kellett. Mindig megbeszéljük a teendőket, egyeztetjük az időpontot, hogy legtöbbünknek megfelelő legyen. — Ki vállal többet? A fiatalabbak, vagy az idősebbek? — Mindent közösen csinálunk — felelt a kérdésre Bernhardt Györgyi. — Természetesen kl-ki azt teszi, amihez jobban ért, de amit vállalt, azt egyforma szívvel végzi lány és asszony, igaz? — nézett Idősebb társára a fiatal lány. — Legfontosabbnak és a legszebbnek az öregek napközi otthonának patronálását tartjuk — vette vissza a szót Tóthné. — Már várnak bennünket az idős emberek. Elbeszélgetünk, részt veszünk ünnepeiken, még ajándékkal is meglepjük őket. Ezt a hagyományt az idén sem szakítjuk meg. Még annyit, hogy szeretünk együtt lenni és azt ugyan ki vitathatná, hogy hasznosan töltjük az időt? Nincs mit vitatni ezen, mint ahogy azon se, hogy Antal Gusztávné munkája ugyan nem mérhető igazán forintban, de annál inkább fontos Családoson — SZOT-üdülőkben Hányán üdülhetnek családjukkal SZOT-beutalóval? Minden harmadik szakszervezeti beutaló családos üdülésre jogosít. Ebben az évben 27 ezerrel, a főidényben 12 ezer 500-zal többen üdülhetnek családosán. Természetesen ezzel arányban csökkent a felnőttüdültetés száma, összesen 40 ezer család, . zaz 129 ezer személy kaphat beutalót. A főszezonban, június elejétől, augusztus végéig 22 ezer család, összesen 69 ezer személy nyaralhat. Az igénybevételt befolyásolja az iskolai tanév késői befejezése és korai kezdése. Ezért fonto». hogy a nyári családos üdültetés 6 csoportjából az első és az utolsó turnusra leginkább olyan szülők kapjanak beutalót, akiknek a gyermeke még nem iskolás korú. Megoldást jelentene az is, hogy az iskolák a jól tanuló diákokat már a tanév végén az osztályzatok lezárása után elengednék, és a szeptember eleji egy-két napos hiányzást sem vennék rossz néven. A családos beutalók mintegy 60 százalékával két felnőtt és egy gyermek üdülhet, illetve az egyedülálló szülő két gyermeket vihet magával. A szobák mérete és az étterem nagysága miatt kötött a létszám, viszont az új üdülőket már úgy alakították ki, hogy egy családban két felnőttet és két gyermeket tudnak fogadni. Iyen a tavaly nyáron megnyílt soproni pedagógusüdülő és a júniustól működő gyulai üdülő is. A beutalók mintegy 20 százaléka két, 10 százaléka több gyermekkel való üdülésre jogosít. A nagycsaládosok összkomfortos faházakban nyaralhatnak a Balaton partján, a Bakonyban, Leányfalun, valamint Szilvásváradon. Családos üdülésben csak két gyermek után kell fizteni, ha többgyermekes család, akkor két gyermeken felül minden további kis beutalt üdülőjegye térítésmentes. Például egy négygyermekes házaspár a két hétre összesen 2 044 forintot fizet. A nagyobb családok elhelyezésére is nyílik lehetőség, ez esetben — ha szükséges — a több gyermekes szülők két faházat vehetnek igénybe. B. J. a hagyományok megőrzése okán. Antalné ugyanis énektanárnő az általános iskolában, egyben lelke a községi kamarakórusnak. Lassan beérik a több évi munka, hiszen az általános iskolások kategóriájában tavaly szerzett ezüst- minősítésüket az idén a középiskolások között is megerősítették. — Együtt maradt a korábbi kórus, igy aztán haladhattunk tovább a megkezdett úton. Hivatalosan csak néhány nőnapja létezünk, de már eddig is sok segítséget kaptunk a tanácstól, az építőipari szövetkezettől és a termelőszövetkezettől. Részt veszünk minden ünnepen, de énekelünk esküvőn a fiatal párnak, föllépünk a község rendezvényein. Talán jobban fejlődhetnének, ha valaki igazán a szárnyai alá venné őket, akkor gyakrabban vehetnének részt bemutatókon, fesztiválokon. Tetteik és eredményeik számbavétele után nyilván lesz is hamarosan jelentkező... Tudni kell még, hegy szépen fejlődik az iskolai kórusmozgalom is, hogy Antalné összegyűjtötte a faluban énekelt népdalokat, s hogy ebből a gyűjtésből énekelt a Röpülj páva kör is. És még valamit: Antal Gusztávné ezt természetesen hite szerint csinálja, nem pénzért. Nógrádi Józsefet otthon találtam, pedig ez ritka dolog. Beteg lábát kúrálja a községi KISZ-alapszervezet titkára, aki tanult szakmája szerint erdész. — Mi a parkok rehdbentartását vállaltuk — kezdte —, de minden tanácsi feladatban segédkezünk., ha kell. Ott voltunk mi is az óvoda festésénél, építettünk járdát, tisztítottunk árkot. Az eddigiekhez most egy sportpálya építése társul, amire már nagy szüksége van a községnek. Nógrádi Jóskáról azt mondják, hogy kettő, néha három is van belőle, mert hiszen íté- zilabdázik, tagja a labdarúgócsapatnak, szervezi a fiatalokat a közös munkára, emellett részt vesz a tanácsüléseken, taggyűlést tart... Kiváló társadalmi munkájáért aranyjelvényt kapott. X X X X íme a recept néhány tétele. Ami kiderül belőle- hogy nem kell kétszer hívni az embereket az okos célok megvalósítására Jönnek maguktól, jelentkeznek önként is. A gazdasági egységek gépet küldenek ha kell: az emberek szabad idejüket töltik a közért végzett munkával. Szakmai tudásukat adják a kisiparosok: Makó András bádogos. Kocsis Ferenc kőműves, Kaba Antal ács és még sorolhatnám mások nevét is. Mind megannyi falugyarapító. H. í.
