Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
Púja Frigyes Algírban Megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügymi- gi vegyes bizottság algériai A magyar külügyminiszter niszter hétfőn délben Algír- társelnökével. látogatásával kiemelt helyen ba érkezett. Mohamed Ben- Az algériai fővárosban ked- foglalkozik az algériai sajtó, jahia algériai külügyminisz- den megkezdődtek a Magyar- Az El Moudjahid, az FLN tér meghívására tesz hivata- ország és az Algériai Demok- központi lapja keddi számá- los látogatást az Algériai De- ratikus és Népi Köztársaság ban fényképpel illusztrált mokratikus és Népi Köztársa- közötti első külügyminiszteri részletes tudósításban számol Ságban. tárgyalások. Púja Frigyes, aki be a magyar külügyminiszter Az algériai főváros repülő- hétfőn érkezett hivatalos Iá- érkezéséről és első napi prog- terén Púja Frigyest vendég- togatásra Algírba, a keddi ramjáról. Elismeréssel ír a látója, Benjahia algériai kül- napon előbb folytatta hétfőn lap Magyarország és Algéria ügyminiszter és más hivata- megkezdett eszmecseréit a gazdasági együttműködéséről, los személyiségek fogadták, vendéglátó ország különböző megállapítva, hogy a keres- A repülőtéren adott rövid szakminisztereivel. A reggeli kedelmi forgalom 1983—84-re sajtónyilatkozatában Púja órákban Abdelaziz Khellef ke- elérheti a 130—140 millió dol- Frigyes hangoztatta, hogy ez- reskedelml minisztert keres- láros értéket. Az algériai te- úttal első ízben kerül sor al- te fel, akivel — hétfői meg- levízió hétfőn este mind az gériai és magyar külügymi- beszéléseihez hasonlóan — el- arab, mind a francia nyelvű niszteri találkozóra. A baráti sősorban a két ország gaz- adásában kommentárral kí- Algériával nagyon sok nem- dasági-kereskedelmi kapcso- sért filmriportban számolt zetközl kérdésben azonos vagy latainak fő kérdéseit tekin- be a magyar külügyminiszter közelálló álláspontot képvise- tette át. Ezután kezdte meg hétfői programjáról, lünk — mutatott rá a ma- négyszemközti megbeszélé- Púja Frigyes keddi prog- gyar külügyminiszter, és ki- sét Mohamed Benjahia kül- ramja a délutáni órákban vi- jelentette, hogy várakozással ügyminiszterrel. A politikai déki látogatással folytatódott, tekint tárgyalásai- a kétolda- tárgyalásokba később a két A magyar külügyminiszter és lú kapcsolatok fejlesztése elé. tárgyaló küldöttség is be- kísérete az algériai főváros- Puja Frigyes a repülőtérről kapcsolódott. tói körülbelül 600 kilométerszálláshelyére hajtott. A prog- Mohamed Benjahia, az Al- re fekvő Ghardaiaba, a száram szerint a délutáni órák- gériai Demokratikus és Népi harai sivatag egyik ősi, ne- ban először az El Alia teme- Köztársaság külügyminiszte- vezetes városába utazott. Pu- tőben megkoszorúzta a már- re a hivatalos tárgyalások el- ja Frigyes külügyminiszter az tírok síremlékét, majd meg- ső fordulója után, kedden előzetes programnak megfele- beszélést folytat Brahim délben díszebédet adott Púja lően szerdán, a kora délutáni Brahmia vízügyi miniszterrel, Frigyes és kísérete tisztele- órákban tér vissza a főváros-; a magyar—algériai gazdasá- téré. ba. (MTI) Jabuttöld Energia az örök fagy világában Szibéria és a Távol-Kelet újonnan feltárt területein a geológiai kutatások, a szállítás problémáinak megoldása mellett fontos az energiaellátás gyors fejlesztése. A Jakut Autonóm Köztársaság a zord éghajlat és, a nehéz geológiai adottságok miatt az ország egyik legnehezebben meghódítható része. Itt húzódik az Északi-sarkkör. A föld mélyében pedig hatalmas kincsek rejlenek: arany, gyémánt, ón, csillám, kőolaj és földgáz, vasérc és más ásványok. Feltárásuk csak nemrég kezdődött: most épülnek a városok, a bányák, a gyárak és az utak. Az áramszolgáltatás iránti igény gyorsan nő. Eredménytelennek látszik Haig közvetítése Kétnapos londoni közvetítő tárgyalásait befejezve kedden délután a brit fővárosból hazarepült Alexander Haig amerikai külügyminiszter. Rövid repülőtéri nyilatkozatában közölte, hogy jelentést tesz Reagan elnöknek, majd „rövidesen” továbbindul Buenos Airesbe. Értésre adta: azért «em folytatja közvetlenül „ingázását” a brit és az argentin főváros között, hogy a feleknek legyen idejük „fontolóra venni” bizonyos „új elképzeléseket”. Ezek tartalmáról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, mint ahogyan sem a Londonban folytatott, összesen tizennégy órányi tárgyalás- sorozatra, sem az argentin fővárosban zajlott megbeszélésekre nem kívánt érdemi minősítést adni. Mindenesetre elismerte, hogy hétfőn este, amikor ismét Buenos Aires be akart indulni, „nehézségek támadtak”, s végső soron ezek idézték elő a program- és út- vanalmódos í tást. E „nehézségek” — londoni és Buenos Aires-i értesülés szerint — abban álltak, hogy Galtieri elnök kormánya határozottan elvetette a Falkland- (Malvin) szigetek brit—argentin—amerikai ellenőrzés alá helyezésének — a szuverenitás „háromzászlós megosztásának” — tervét. Argentína ugyanis kész volna visszavonni megszálló erőit a szigetekről, s ennyiben elébemegy a brit követeléseknek és a Biztonsági Tanács határozatának, de azzal a kikötéssel, hogy felségjogait elismerik; nem kell senkivel osztozkodnia. Ez a megoldás londonnak pillanatnyilag elfogadhatatlan. Ebből a zsákutcából kell kivezető utat mutatniuk a Haig által említett „új elképzeléseknek”-;*" i-rr., Egy brit flóttacsoportosítás hétfő«*,'ftiagyáf'ldő szerint reggel hat órától a Falkland- (Malvin) szigetek köré kétszáz tengeri mérfőldes blokádot vont, hogy megakadályozza az argentin erők által április 2-án megszállt angol gyarmaton lévő csapatok további erős'ítését és anyagellátását. Argentína a hadizónából visszavonta flottaerőit. Harci érintkezés eddig nem volt. Az amerikai külügyminiszter — idézett repülőtéri nyilatkozatában — reagált arra a kérdésre is, hogy vajon a chilei- argentin határ chilei részről való lezárása és a chilei flotta mozgósítása nem jelenti-e a térség helyzetének súlyosbodását? Haig azt mondta: a térség állapotait „fokozódó mértékben veszélyesnek” találja, és amellett van, hogy a viszályra „a Biztonsági Tanács határozatával egybecsengő politikai megoldás szülessék”. Ez szerinte „sürgetően szükséees”. A BT az argentin erők visz- szavonását és a vita tárgyalásos rendezését sürgette. (MTI) m_m Összehívták a BT-t Marokkó kérésére összehívták a Biztonsági Tanácsot a vasárnapi jeruzsálemi lövöldözés megvitatására. A testület magyar idő szerint 22.30-kor kezdi meg tanácskozását. MTI Ceausescu Pefongben Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, államfőnek vezetésével román párt- és kormányküldöttség érkezett kedden hivatalos látogatásra Pekingbe. A román delegáció a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba is ellátogat. Nicolae Ceausescu negyedszer jár Kínában. Korábbi látogatásaira 1964-ben, 1971ben és 1978-ban került sor. (MTI) Békebarikád " Mint maga Janus, a kétarcú római isten küldte volna a szerkesztőségbe a külföldi híreket az idei húsvétkor. Egyfelől — a Falkland-szigetekről, Izrael tájáról — fegyver- csörgetés hallatszott, másfelől azonban — éppen Európában — megzendült a béke hangja is. Baselban a „Húsvéti meeting ’82” seregszemléjén három országból tízezer svájci, német és francia tüntetett a fegyverkezés ellen. London-Green" wieckben ezrek vonultak fel, a Ruhr-vidéken húszezren meneteltek Essenből Bochumba, tízezren Duisburgból Dort- tnundba. Münchenben ezres tömeg tüntetett az eurorakéták ellen, Nürnberg belvárosában tizenötezer békeharcos, Hamburgban éppenséggel félszázezer békeharcos harsogta az utcán : „Le az atomrakétákkal!”, a város közelében pedig a NATO kellinghuseni támaszpontjától Itzehoeig vonultak ötezren, hogy ott ,,friedensbarikade”-ot — békebarikádot formáljanak. Aligha tévedünk, ha megjósoljuk, hogy egy-ket napon belül tele lesz a nyugati sajtó a váddal: „az európai békebarikádot — úgymond — Moszkvából építik?. A vád nem új. Néhányszor már tanúi voltunk, hogy a NATO-propagan- da az emberek és a népek természetes békevágyáért egyszerűen a Szovjetuniót tette felelőssé. Nem véletlenül szólt oly nyíltan e kérdésről a minap az APN tudósítójának J. A. Zsukov, a szovjet békebizottság elnöke. Rámutatott, hogy a háborúellenes mozgalom spontán válasz az USA és a NATO fegyverkezésére. „A küzdelmet — mondta — ezúttal nemcsak a Béke-világtanács körül csoportosuló, tapasztalt szervezetek vezetik, de új erők is, amelyeket Nyugaton pacifistának neveznek.” . „A militaristákat — emlékeztet rá Zsukov — váratlanul érte a békevágy ily viharos megnyilvánulása. Eleinte hallgattak róla, majd szovjet cselszövést kezdtek emlegetni. Raegan elnök és Luns NATO-főtitkár „guruló rubelekről” szólt. Luns odáig ment, hogy a Newsweeknek egyenesen ezt mindta: „Moszkva titkos akciókkal, eszközökkel, ügynökökkel gyakorol hatást a pacifistákra. A szovjet elhárítószerveknél egész osztály dolgozik ezen”. A cáfolatot hamarosan maga az élet adta és elemi erejű volt. A békeharcosok a tavasz kezdetén több mint 850 ezren vonultak az utcára. „Azóta — emlékeztet rá a szovjet békebizottság elnöke — hangot változtattak odaát. Bush, az USA alelnöke kijelentette: az atomfegyverkezés ellen tüntetők között sok jó szándékú ember van. Haig külügyminiszter megtoldotta: Európa és Amerika éles válasza a nukleáris kérdésre rendkívül óvatos megközelítést igényel. Igaz, e szavak mellett titkosszolgálatuk programot dolgozott ki a békemozgalmak gyengítésére, a pacifista szárny és a Béke- 'világtanács vezette békemozgalom szembeállítására, a békeharc szovjetellenes irányba terelésére.” A húsvéti békemeneték tíz- és százezreit azonban aligha tudják politikai trükkökkel félrevezetni, ők egyértelműen a béke mellett lépnek fel, s mindannyian tudják, hogy a veszély neve Európában ma így hangzik: eurorakéta. A korlátozott és Európában megvívható atomháború felelőtlen tézisével tiszta meggyőződésüket szegezik szembe. . Nyíltan kimondják: Európa népeinek nem mindegy, hogy Janus templomát — mint hadüzenetkor, illetve békekötéskor szokás volt — kinyitják-e vagy becsukják? F. A. á NÖGRAD — 1982. ápiílis 14., szerda Az „Északi fény” gázturbinás erőmű irányítópultja. Hasonló a helyzet Dél-Ja- kutföldön is, ahol a BAM építése miatt nőtt meg az energiaigény. A köztársaság területén mindenütt újabb és újabb iparközpontok épülnek, és a problémák sokasodnak. Jakutföldön építették meg az első kísérleti erőműveket az örök fagy birodalmában. A Szovjetunió területének csaknem a felén a talaj állandóan fagyott. Az első kísérleti erőmű a viljuji volt, amelynek építésénél számos új megoldást alkalmaztak. A 70 méteres gát olyan szilárdan megfagyott, hogy nincs szükség újabb betonozásra. A viljuji erőműnél szerzett tapasztalatokat ma már más építkezéseken is hasznosítják. Jakutföldön épült meg az első sarkköri gázturbinás erőmű, amely 1970 óta látja el a köztársaság fővárosát és a környező településeket energiával. 1981-ben épült meg a Lénán egy hat kilométeres Bulgária energiahíd, a vezetékek 140 metér magas tartópilléreken ívelnek át a folyó felett. Ezen az eredeti létesítményen jut el Jakutszkból az áram a környező falvakba. Cserszk település mellett, ahol a Kolima folyó az Észa- ki-Jeges-tengerbe ömlik, tíz éve működik az ország első úszó erőműve, a „Sarki fény —1”. A szomszédos magadáni terület északi részén épült meg az első atomerőmű az örök fagy birodalmában, A bibilinói atomerőmű Jakutföld több körzetét is ellátja energiával.' A gyakorlat azt bizonyítja, hogy északon a vízerőművek a leggazdaságosabbak. Távvezetékek segítségével viszonylag nagy területeket látnak el olcsó energiával. Hőerőműveket csak akkor célszerű építeni, ha adottak a feltételek nagy teljesítményű erőművek építésére az olcsó szén- és földgázlelőhelyek közelében. A nehezen megközelíthető körzetekben az atomerőművek építése a legcélszerűbb. A 80-as években Jakutföldön még intenzívebben fejlesztik a villamosenergia-ter- melést. Befejezik a Viljuj folyón a második vízerőmű építését, Közép-Jakutiában két hatalmas gázerőművet adnak át, több hőerőmű segíti majd a dél jakut szénmedence kiaknázását. Az összes erőmű átadása után Jakutföld is bekapcsolódik a Szovjetunió egységes energiahálózatába, távvezetékekkel egyesítve Szibéria és a Távol-Kelet energiarendszerét. Nyikolaj Yaszenyin Az éltető Helniska A legkisebb bolgár városba, Melnikbe látogatók gyakran találkozhatnak a város legidősebb lakosával. Az, 1875- ben született Nikola Jankov bácsi kampós bottal a kezében járja az utcát, vagy pedig emeletes házának erkélyéről szemléli a nyüzsgő életet. Azok közé a bolgár menekültek közé tartozott, akiknek annak idején el kellett hagy- niok az egykor Görögországhoz csatolt szülőföldjüket, ö Melnikben telepedett le. Nyolc gyermeke közül ma már csak három él. A legnagyobb fia Iván* 73 éves, a másik Geor- gij 63, Elena nevű leánya 59 éves. Gyakran látogatják édesapjukat. A HOSSZÚ ÉLET TITKA Érdekes elbeszélgetni a több mint százéves öregemberrel. Arra a kérdésre, hogyan telt az élete, így válaszol: „Dolgoztam* ahogy a többi ember. Voltam kondás, földműves, kapáltam, szántottam, arattam, szőlőt műveltem”. 15 évvel ezelőtt még az állami gazdaságban is tevékenykedett, de most már csak a saját szőlőjét gondozza. Csak azt sajnálja* hogy nem élnek már ej kortársai, akikkel elbeszélgethetne, mert a mai fiatalok mindig sietnek, soha nincs idejük. Nikola bácsi húst alig eszik, inkább a tejet, sajtot, gyümölcsöt és zöldséget szerette mindig. Pálinkát nem iszik, de a híres melniki bort rendszeresen fogyasztja. És nem veti meg a konyakot sem. Sohasem volt súlyos beteg. Most, 107 évesen is nagyszerűen érA 107 éves Nikola Jankov bácsi, Melnik legidősebb lakója. zi magát. Azt mondja, ezt a „Melniskának” köszönheti. MÄK A TRÁKOK IS Bulgária területén már a legrégibb időkben is ismerték a szőlőművelést. Már a trá- kok, a szlávok és az ősbolgárok is kedvelték a jó borokat. Az ország legtöbb vidékének megvoltak a maga fajtái és italkészítési titkai. A „Melniska” bort például nagy hordókban, barlangok mélyén érlelték és olyan sűrű lett, hogy — a szájhagyomány szerint — az asszonyok a kendőjükben vitték haza. Az utóbbi két évtized alatt sokat tettek a szőlészet korszerű fejlesztése érdekében. Kiváló minőségű külföldi ‘ és hazai — elsősorban a pleve- ni szőlészeti és borászati intézet nemesített fajtái — fajtákat telepítettek. Az agráripari komplexekben óriási területeket ültettek be szőlővel, miközben megmaradtak a háztáji szőlők is. Jelenleg az ország szőlőtermésének körülbelül az egyharmadát a háztáji szőlőgazdaságok adják. Jelentősen fejlődött a szőlő- termelés, 1934—1939. 73 kilogramm szőlő jutott egy lakosra* 1976—1980-ban pedig már 125 kilogramm. A bor döntő részét a több mint 200 borászati gazdaságban termelik. A szófiai borászati intézet irányítása alatt álló. a legmodernebb technológiával felszerelt hat korszerű üzemben évente több mint 300 millió asztali és csemegebort — szárazát, félédesét és habzót — palackoznak. EZER ARANYÉREM Igen keresettek a bolgár konyakok is: az ötcsillagos Plisz- ka és a hétcsillagos Preszlav (a csillagok száma az érlelés éveit jelöli). Mindkettőt a hajdani bolgár főváros helyén épült, azonos nevű Preszláv- ban gyártják. Olyan technológiával készülnek, mint a híres francia, örmény és grúz konyakok. A nemzetközi kiállításokon és versenyeken a bolgár borok eddig több mint ezer aranyérmet és ugyanennyi ezüstérmet nyertek, a konyakok pedig több mint 100 kitüntetést kaptak. A bor és más * szeszes italok több mint 70 százalékát mintegy 70 országba exportálják. e. i.
