Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
A Salgó I. folytatásaként Sémák nélkül Nem volna helyes statikusan megítélni a salgótarjáni öblösüveggyár termelésszervezési és műszaki-fejlesztési tevékenységét, mert ha erre vállalkoznánk, akkor valamiféle sémába próbálnánk szorítani azt a folyamatot, amit az élet, a változó közgazdasági szabályozók, a piaci helyzet, a vezetésben beálló személyi változások, igen sokféle irányban és különböző hatásfokkal befolyásolnak, alakítanak. Ezért megbízhatóbb, reálisabb képet akkor kaphatunk, ha tendenciájában nézzük, vizsgáljuk, figyeljük, minősítjük az eddig megtett utat. Kényszerítő körülmények és a tudatosság Az előbb említett két, esetenként meghatározó tényező mindig jelen volt és van a gyár vezetésének termelés- szervezési és műszaki-fejlesztői tevékenységében. A valósághoz közel álló, kissé talán önkényes csoportosítás alapján az elsőbe sorolhatjuk a nagyobb követelményekre ösztönző közgazda- sági szabályozó rendszer előírásait, az azt szolgáló termelés sokféleségét jellemző többféle munkarendet, az értékesebb, magasabb feldolgozottságé termékek részarányának növelését, a gyors ütemben apadó fizikai létszámot stb. A másodikba az előre eltervezett technológiai folyamatok korszerűsítését, a technikai színvonal fejlesztését, az egyéb jellegű és tartalmú kiszolgáló beruházásokat, az áruk megvédését, a szervezeti, irányítási rendszer fejlesztését, az anyagi érdekeltség növelését. Az előbbieket figyelembe véve az elmúlt öt évben megtett út jó irányú és gazdag tartalmú volt. A piaci igények és a kapacitások összehangolásának eredményeként a terhelési értéktervet 30 százalékkal növelték, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához 63 százalékos nem rubelelszámolású export növelésével járultak hozzá,' a hazai értékesítést pedig 47 százalékkal bővítették. Mindezt 104 fős létszámcsökkentéssel, valamint a jövedelmezőségi követelmények növelése, az ár- és szabályozóváltozások szigorodása közepette érték el, oly módon, hogy a nyereséghányad 1981-ben elérte az éves termelési érték 17,2 százalékát. Miként segítették az előbbiek elérését a termelés szervezésében bekövetkezett előnyös változások, és melyek voltak ezek? Az utóbbi években a vevői igényekkel és szállítási határidővel jobban számoló programozási gyakorlatot honosítottak meg, heti. havi bontásban az érdekeltekkel együtt. A finom- és durvacsiszoló üzemek átszervezése, a festőüzem bővítése, egyes munkafázisok kisgépesítése pedig biztosította a termelékenység növelését, a nagyobb jövedelmezőséget garantáló, magasabb feldolgozottságú termékek részarányának emelését. Az áru megóvását szolgálta á félkész termékek szervezett tárolása, a késztermékek szalag végi csomagolása, a zsugorfóliás egységrakomány kialakítása. A kiszállítások gyorsítását tette lehetővé a gépkocsikonténeres, a hajókonténeres és zsugorfóliás egységrakomány szállításának bevezetése. De jelentősen segítette a magasabb színvonalú termelés- szervezői munkát az új, korszerű, nagyobb kapacitású dobozüzem is. A jövő feladatait is számba véve fejlesztették tovább a belső szervezeti, irányítási rendszerüket Létrehozták a termelési főosztályt, a gyártmányfejlesztési, közgazdasági- és szállítási osztályt, jelentősen megerősítették a kereskedelmi, pénzügyi osztályt, valamint a közvetlen termelés- irányítást. Az előbbiek érdekében tökéletesítették az üzem- és munkaszervezést. jellegű beruházási feladatok végrehajtására. A Salgó I. beruházásban szereplő, kiemelt műszaki fejlesztéseket megoldották, több munkafolyamatot gépesítettek, a fiatal mérnökök, újítók segítségevei megoldották a színezőrudak egy részének hazai gyártását, a hulladékhő- hasznosítás érdekében a távozó füstgázra melegvíz-termelő kazánt telepítettek, s ezzel a szociális létesítmények melegvíz-ellátásának és fűtési szükségletének egy részét megoldották. Az előbb említett változások megkövetelték a személyi feltételek minőségi átrendezését is. Ennek során nemcsak a jelen megnövekedett követelményeit vették figyelembe, hanem a itávlati tennivalókat is Erre utal a nagyarányú kádermozgás. Hatvanhat vezető beosztásban történt változás. Ehhez párosult még az anyagi érdekeltségben bekövetkezett jó irányú előrelépés, amelynek eredményeként a többi között a teljesítménybérben foglal koztatottak aránya hatvan szá zalékró! hetvenöt százalékra nőtt. ' Két úton Mit oldott meg a Salgó I.? A műszaki fejlesztés szorosan összefügg a termelésszervezés konkrét feladataival, a végrehajtás mikéntjének azonban van sajátossága is. Ez pedig a következő: a fő feladatnak, a hatékonyság növelésének, a termékszerkezet korszerűsítésének, a munkakörülmények javításának, a létszám kiváltásának biztosított zöld utat az adott lehetőségeken beiül. Az előbbieket foglalta méltó keretbe a Salgó I. beruházás, ami 160 millióba került, s a legjelentősebb gépi kapacitások már 1976-ban is a termelés többirányú fejlődését szolgálták. A tervidőszak utolsó évében került sor a nem termelő A gyár termékei iránt jelenleg és a jövőben is számottevő kereslet mutatkozik. Előnyös helyzetének megtartásé hoz két út vezet. Az egyik a termelésszervezés meglévő lehetőségeinek okos kihasználása. Ide sorolhatjuk a vevői igények pontos ismeretét, az ajánlattevői munka továbbfejlesztését, a gyártmányfejlesztés felgyorsítását, a formagyártó kapacitás bővítését, az aktív exportpiaci ármunkát, a vállalkozáspolitika javítását, a programozási és üzem szervezési rendszer továbbfejlesztését. A másik a termékek minőségének, versenyképességének javítását szolgáló, a realitásokhoz igazodó műszaki fejlesztés. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket foglalja össze az a beruházásfejlesztési prog ram, amely minden tekintetben megfelel a bank álltai előírt gazdaságossági kritériumoknak és két szakaszban va lósulna meg a Salgó I. tovább folytatásaként a Salgó II. ko rábbi, de módosított változa tának jegyében. — venesz — Tisztító vízsugár Szovjet vegyészek egy forgatható üreges rúdból és négy fúvócsőből álló berendezést készítettek, amellyel különféle tartályok megtisztíthatók szerves vagy szervetlen lerakódásaiktól. A tisztítóoldat 30 bar nyomás alatt kerül a tartályhoz erősített rúdra. A nagy nyomással beáramló folyadék hatására fúvócsövek forogni kezdenek mégpedig két síkban, s a folyadéksugarak 15 méteres tá volságig lemossák a tartály belső felületét. Egy-egy mosás öt-hét percig tart. Búcsúzó állatfajták Az állattenyésztés számos új, korszerű fajtát vett köztermesztésbe az elmúlt években. Ezek nagy biztonsággal helyettesítik a régieket, kiszorítva azokat a nagyüzemi állattelepekről, gyakran még a kevésbé igényes tartási körülményekkel rendelkező háztáji portákról is. A régiek között egész sor nagy hírű fajta van; jó részük még nem is olyan távoli időben a hús-, a tej-, a tojás- és a gyapjúter- melés .,kiválósága” volt. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet — amely rendszeresen figyelemmel kiséri az állatfajok, -fajták teljesítményét — széles körű vizsgálatai azonban bebizonyították: néhány nagy hírű állatfajta ideje lejárt. Ennek megfelelően az illetékes tanács minősítésüket, illetve forgalombahozatali engedélyüket visszavonta. A továbbiakban nem tartják köztermesztésben e fajtákat, helyettük az újakat ajánlják. A döntés nemcsak a régebbi fajták mennyiségi teljesítményei alapján született meg. Ezek ugyanis gyakran még mindig megfelelnek kor követelményeinek, ám egyebek között a takarmányhasznosítás és az állati szervezet energiaforgalma alakul kedvezőtlenebbül, az új faj tákhoz képest és végül is emiatt született meg a visszavonhatatlan határozat. Visz szavonták a sokáig nagy hírű cornvall sertés „engedély- okiratát” és ugyanígy járt az öves sertés is. amelyet a legutóbbi időkig a háztáji gazdálkodók részesítettek előnyben. Nem tenyésztik a továbbiakban a svéd, illetve az NDK-beli lapály sertést. Egész sor juhfajta került a „veszteséglistára”. Egyebek között például a sokáig gyapjútermeléséről híres aszkániai merinófajta, amely hozzájárult a hazánkban honos fajták gyapjúhozamának fokozásához. Megtette magáét a hampshire-down is, amely több mint tíz évet szolgált, Még ennél is többet a kaukázusi finomgyapjas-fajta, amelyet a Szovjetunióból hoztak be a hazai gyapjúminőség javítására. Három további juhfajta mel lett található a Tetra—B> i sokáig nagy teljesítményűnek számító húshibrid tyúk. to vábbá egy gödöllői nemesíté- sű, és egy külföldi eredetű tyúkfajta is. Az intézet a továbbiakban is figyelemmel kíséri a fajták teljesítményeinek alakú lását és ennek megfelelően ad majd javaslatot újabb fajták meghonosítására, illetve a folyamatosan elavulók „visszahívására”. Szécsényi szakembereit Az ELZETT szécsényi gyáregységében jól vizsgázott a mozdulatelemzésen alapuló 3M-es munkamódszer. Ma már be- gyakorlottan naponta 2500 darab TUTO lakatot készítenek az ügyes kezű asszonyok. I^egújul-e az újifőmozgalom? Fiatal műszakiak makacsul hajtogatják, a gépipari nagy- vállalatnál: őket bizony hat lóval .sem lehet az újítási iroda környékére húzni! A három ifjú mérnök ugyanis hulladékhasznosítási eljárást talált ki, és ezzel évente több százezer forintos hasznot hajt, s egyúttal megszabadítja a vállalatot a környezetet veszélyeztető vegyi anyagoktól is. Az öoiet jónak találtatott, ezúttal a megvalósítással sem késlekedtek az illetékesek, ám a „kiagyalók” nem kaptak egy árva vasat sem! Az indok: őket ezért tartják, hogy örökösen új megoldásokon törjék a fejüket. .Azaz: az újítás munkaköri kötelességük. Főnökük csupán azzal bíztatta őket. hogy a „legközelebb” jutalomosztáskor jobban meg- ryomja a ceruzáját, de ennek híre ment és most ebből van a baj. De talán még nagyobb baj, hogy az egyik legértékesebb alkotógárda — nevezetesen a jól képzett fejlesztők — távolodtak el az újításoktól. Lehet, hogy nem ez a legjellemzőbb eset, mindenesetre baj van az újítómozgalommal, noha a számok tetszetősek, és örvendetesek is. Az öiödik ötéves tervben az előzőhöz képest 48 ezerről 69 ezerre nőtt a hasznosított újítások száma. Az ebből származó eredmény pedig meghaladta a 3.6 milliárd forintot. Mégis — ki ne tudná? —jó néhány vállalatnál, sőt egy-egy ágazatban megcsappant az újítókedv, holott ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak mindegyikre. Elgondolkoztató például, nogy miért virágzik az újítómozgalom Ózdon, a kohászati művekben, és miért halódik évek óta a Lenin Kohászati Művekben? Mikor az újítások csökkenéséről beszélünk, többnyire búra alatt, természetes közegéből kiemelve vesszük szemügy- ut •mnek u szellemet frissítő, a munkát, terméket egyaránt megújító mozgalomnak a helyzetét. Pedig ahol fejetlenség uralkodik, az újdonságokkal szemben szinte beteges a szakmai presztízsüket féltők idegenkedése, és csikorog a kuta- tás-fejtesztés-termelés-értékesítés (divatos szóval innováci ónak nevezett) láncolata, ott nem számíthatunk az alkotó energiák felszabadulására. Mindezek mellett sajátos gondok is nehezednek az újító mozgalomra. Egy a sok közül az érdekeltség sokat vitatott, máig sem rendezett helyzete. Ismeretes, hogy a részesedési alapból fizetett újítói dijak azért váltottak ki ellenérzést, mert a nyereségrészesedés fizetésekor az egész kollektíva megrövidült. Ha támadható is az ilyen okoskodás, a tényeken nem változtat: a díjazás feszültségek forrása lett a vállalatoknál. Idén, január elsején módosítottak a szabályon. Az újítási díjat ugyan továbbra is a részesedési alapból kell fizetni, azonban az alapnak ez a része mentesül a progresszív nyereségadó terhe alól. Továbbra sem megnyugtató viszont, az úgynevezett eszmei díjak kifizetésének ügve. Sokhelyütt ezen a címen a méltánytalanul alacsony összeggel honorálják az alkotókat, s a közreműködői dijak fizetésében pedig ahány ház, annyi szokás. Valaha létezett újdonságokat kivitelező vállalat. Ma nem csak ennek hiányát érezzük, de egy-egy vállalaton belül nemritkán az erkölcsi kopás veszélye fenyegeti a szellemi termeket a referenciadarab gyártásának elhúzódása miatt. Egy másik fonákság: a „mozgalom” szócska fura értelmezése. Sokhelyütt még mindig ötletnapok, kampányok, „darabszám" alapján méretik meg az újítói hajlandóság és haszna. Javában folynak az újítók és feltalálók vállalati tanácskozásai. hogy a tapasztalatok összegezésére, a helyes irány kijelölésére május közepén összeülhessenek az újítók és feltalálók ötödik országos tanácskozásának küldöttei. Annak a példaként említett gépipari vállalatnak a tanácskozása még ‘hátravan. Csak remélhető, hogy a pórul járt fiatal mérnökök erőt véve magukon, mégis ott ülnek majd a széksorokban, — s ők is a megújulást szorgalmazzák. Gazsó L. Ferenc Pusztai József né tíz éve jár be munkahelyére Varsányból. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. Képünkön: lakat végszerelését végzi. Blaskó László a műszaki osztály dolgozója, gazdasági és társadalmi munkája elismeréséül Kiváló ifjú szakember kitüntetésben részesült. A szakma ifjú mestere, Révfy István a csapgyártó üzemrészben a Pataki István ezüstkoszorús brigád tagja. Kovács László a tmk-műheiy dolgozója, aki igényes munkájával vívta ki a Kiváló ifjú szakember címet. — Gyurkó Péter képriportja — NÓGRAO - 1932. április 14., szerda 3
