Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

A Salgó I. folytatásaként Sémák nélkül Nem volna helyes statiku­san megítélni a salgótarjáni öblösüveggyár termelésszer­vezési és műszaki-fejlesztési tevékenységét, mert ha erre vállalkoznánk, akkor valami­féle sémába próbálnánk szo­rítani azt a folyamatot, amit az élet, a változó közgazda­sági szabályozók, a piaci hely­zet, a vezetésben beálló sze­mélyi változások, igen sokfé­le irányban és különböző ha­tásfokkal befolyásolnak, ala­kítanak. Ezért megbízhatóbb, reálisabb képet akkor kapha­tunk, ha tendenciájában néz­zük, vizsgáljuk, figyeljük, mi­nősítjük az eddig megtett utat. Kényszerítő körülmények és a tudatosság Az előbb említett két, ese­tenként meghatározó tényező mindig jelen volt és van a gyár vezetésének termelés- szervezési és műszaki-fejlesz­tői tevékenységében. A valósághoz közel álló, kis­sé talán önkényes csoportosí­tás alapján az elsőbe sorol­hatjuk a nagyobb követel­ményekre ösztönző közgazda- sági szabályozó rendszer elő­írásait, az azt szolgáló ter­melés sokféleségét jellemző többféle munkarendet, az ér­tékesebb, magasabb feldolgo­zottságé termékek részará­nyának növelését, a gyors ütemben apadó fizikai létszá­mot stb. A másodikba az előre el­tervezett technológiai folya­matok korszerűsítését, a tech­nikai színvonal fejlesztését, az egyéb jellegű és tartalmú kiszolgáló beruházásokat, az áruk megvédését, a szerveze­ti, irányítási rendszer fejlesz­tését, az anyagi érdekeltség növelését. Az előbbieket figyelembe véve az elmúlt öt évben meg­tett út jó irányú és gazdag tartalmú volt. A piaci igé­nyek és a kapacitások össze­hangolásának eredményeként a terhelési értéktervet 30 szá­zalékkal növelték, a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének javításához 63 százalékos nem rubelelszámolású export nö­velésével járultak hozzá,' a hazai értékesítést pedig 47 százalékkal bővítették. Mind­ezt 104 fős létszámcsökkentés­sel, valamint a jövedelmező­ségi követelmények növelése, az ár- és szabályozóváltozá­sok szigorodása közepette ér­ték el, oly módon, hogy a nyereséghányad 1981-ben el­érte az éves termelési érték 17,2 százalékát. Miként segítették az előb­biek elérését a termelés szer­vezésében bekövetkezett elő­nyös változások, és melyek voltak ezek? Az utóbbi években a vevői igényekkel és szállítási határ­idővel jobban számoló prog­ramozási gyakorlatot honosí­tottak meg, heti. havi bon­tásban az érdekeltekkel együtt. A finom- és durva­csiszoló üzemek átszervezése, a festőüzem bővítése, egyes munkafázisok kisgépesítése pedig biztosította a termelé­kenység növelését, a nagyobb jövedelmezőséget garantáló, magasabb feldolgozottságú termékek részarányának eme­lését. Az áru megóvását szolgálta á félkész termékek szervezett tárolása, a késztermékek sza­lag végi csomagolása, a zsu­gorfóliás egységrakomány kialakítása. A kiszállítások gyorsítását tette lehetővé a gépkocsikonténeres, a hajó­konténeres és zsugorfóliás egységrakomány szállítá­sának bevezetése. De je­lentősen segítette a maga­sabb színvonalú termelés- szervezői munkát az új, kor­szerű, nagyobb kapacitású do­bozüzem is. A jövő feladatait is szám­ba véve fejlesztették tovább a belső szervezeti, irányítási rendszerüket Létrehozták a termelési főosztályt, a gyárt­mányfejlesztési, közgazdasági- és szállítási osztályt, jelentő­sen megerősítették a kereske­delmi, pénzügyi osztályt, va­lamint a közvetlen termelés- irányítást. Az előbbiek érde­kében tökéletesítették az üzem- és munkaszervezést. jellegű beruházási feladatok végrehajtására. A Salgó I. beruházásban szereplő, kiemelt műszaki fejlesztéseket megoldották, több munkafolyamatot gépesí­tettek, a fiatal mérnökök, újí­tók segítségevei megoldották a színezőrudak egy részének ha­zai gyártását, a hulladékhő- hasznosítás érdekében a távo­zó füstgázra melegvíz-termelő kazánt telepítettek, s ezzel a szociális létesítmények meleg­víz-ellátásának és fűtési szük­ségletének egy részét megol­dották. Az előbb említett változások megkövetelték a személyi fel­tételek minőségi átrendezését is. Ennek során nemcsak a jelen megnövekedett követel­ményeit vették figyelembe, ha­nem a itávlati tennivalókat is Erre utal a nagyarányú káder­mozgás. Hatvanhat vezető be­osztásban történt változás. Eh­hez párosult még az anyagi ér­dekeltségben bekövetkezett jó irányú előrelépés, amelynek eredményeként a többi között a teljesítménybérben foglal koztatottak aránya hatvan szá zalékró! hetvenöt százalékra nőtt. ' Két úton Mit oldott meg a Salgó I.? A műszaki fejlesztés szoro­san összefügg a termelésszer­vezés konkrét feladataival, a végrehajtás mikéntjének azon­ban van sajátossága is. Ez pe­dig a következő: a fő feladatnak, a hatékonyság növelésének, a termékszerkezet korszerűsíté­sének, a munkakörülmények javításának, a létszám kivál­tásának biztosított zöld utat az adott lehetőségeken beiül. Az előbbieket foglalta méltó ke­retbe a Salgó I. beruházás, ami 160 millióba került, s a leg­jelentősebb gépi kapacitások már 1976-ban is a termelés többirányú fejlődését szolgál­ták. A tervidőszak utolsó évé­ben került sor a nem termelő A gyár termékei iránt je­lenleg és a jövőben is számot­tevő kereslet mutatkozik. Elő­nyös helyzetének megtartásé hoz két út vezet. Az egyik a termelésszervezés meglévő le­hetőségeinek okos kihasználá­sa. Ide sorolhatjuk a vevői igények pontos ismeretét, az ajánlattevői munka tovább­fejlesztését, a gyártmányfej­lesztés felgyorsítását, a for­magyártó kapacitás bővítését, az aktív exportpiaci ármunkát, a vállalkozáspolitika javítá­sát, a programozási és üzem szervezési rendszer tovább­fejlesztését. A másik a termé­kek minőségének, versenyké­pességének javítását szolgáló, a realitásokhoz igazodó műszaki fejlesztés. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket foglalja össze az a beruházásfejlesztési prog ram, amely minden tekintet­ben megfelel a bank álltai elő­írt gazdaságossági kritériu­moknak és két szakaszban va lósulna meg a Salgó I. tovább folytatásaként a Salgó II. ko rábbi, de módosított változa tának jegyében. — venesz — Tisztító vízsugár Szovjet vegyészek egy for­gatható üreges rúdból és négy fúvócsőből álló beren­dezést készítettek, amellyel különféle tartályok megtisz­títhatók szerves vagy szervet­len lerakódásaiktól. A tisztí­tóoldat 30 bar nyomás alatt kerül a tartályhoz erősített rúdra. A nagy nyomással be­áramló folyadék hatására fúvócsövek forogni kezdenek mégpedig két síkban, s a fo­lyadéksugarak 15 méteres tá volságig lemossák a tartály belső felületét. Egy-egy mo­sás öt-hét percig tart. Búcsúzó állatfajták Az állattenyésztés számos új, korszerű fajtát vett köz­termesztésbe az elmúlt évek­ben. Ezek nagy biztonsággal helyettesítik a régieket, kiszo­rítva azokat a nagyüzemi ál­lattelepekről, gyakran még a kevésbé igényes tartási körül­ményekkel rendelkező háztá­ji portákról is. A régiek kö­zött egész sor nagy hírű faj­ta van; jó részük még nem is olyan távoli időben a hús-, a tej-, a tojás- és a gyapjúter- melés .,kiválósága” volt. Az Országos Mezőgazdasági Faj­taminősítő Intézet — amely rendszeresen figyelemmel ki­séri az állatfajok, -fajták tel­jesítményét — széles körű vizsgálatai azonban bebizo­nyították: néhány nagy hírű állatfajta ideje lejárt. Ennek megfelelően az illetékes ta­nács minősítésüket, illetve forgalombahozatali engedé­lyüket visszavonta. A továb­biakban nem tartják közter­mesztésben e fajtákat, helyet­tük az újakat ajánlják. A döntés nemcsak a ré­gebbi fajták mennyiségi tel­jesítményei alapján született meg. Ezek ugyanis gyakran még mindig megfelelnek kor követelményeinek, ám egyebek között a takarmány­hasznosítás és az állati szer­vezet energiaforgalma alakul kedvezőtlenebbül, az új faj tákhoz képest és végül is emiatt született meg a vissza­vonhatatlan határozat. Visz szavonták a sokáig nagy hí­rű cornvall sertés „engedély- okiratát” és ugyanígy járt az öves sertés is. amelyet a leg­utóbbi időkig a háztáji gaz­dálkodók részesítettek előny­ben. Nem tenyésztik a to­vábbiakban a svéd, illetve az NDK-beli lapály sertést. Egész sor juhfajta került a „vesz­teséglistára”. Egyebek között például a sokáig gyapjúter­meléséről híres aszkániai merinófajta, amely hozzájá­rult a hazánkban honos faj­ták gyapjúhozamának foko­zásához. Megtette magáét a hampshire-down is, amely több mint tíz évet szolgált, Még ennél is többet a kau­kázusi finomgyapjas-fajta, amelyet a Szovjetunióból hoz­tak be a hazai gyapjúminő­ség javítására. Három további juhfajta mel lett található a Tetra—B> i sokáig nagy teljesítményűnek számító húshibrid tyúk. to vábbá egy gödöllői nemesíté- sű, és egy külföldi eredetű tyúkfajta is. Az intézet a továbbiakban is figyelemmel kíséri a faj­ták teljesítményeinek alakú lását és ennek megfelelően ad majd javaslatot újabb faj­ták meghonosítására, illetve a folyamatosan elavulók „visszahívására”. Szécsényi szakembereit Az ELZETT szécsényi gyáregységében jól vizsgázott a moz­dulatelemzésen alapuló 3M-es munkamódszer. Ma már be- gyakorlottan naponta 2500 darab TUTO lakatot készítenek az ügyes kezű asszonyok. I^egújul-e az újifőmozgalom? Fiatal műszakiak makacsul hajtogatják, a gépipari nagy- vállalatnál: őket bizony hat lóval .sem lehet az újítási iroda környékére húzni! A három ifjú mérnök ugyanis hul­ladékhasznosítási eljárást talált ki, és ezzel évente több százezer forintos hasznot hajt, s egyúttal megszabadítja a vállalatot a környezetet veszélyeztető vegyi anyagoktól is. Az öoiet jónak találtatott, ezúttal a megvalósítással sem késlekedtek az illetékesek, ám a „kiagyalók” nem kaptak egy árva vasat sem! Az indok: őket ezért tartják, hogy örökösen új megoldásokon törjék a fejüket. .Azaz: az újí­tás munkaköri kötelességük. Főnökük csupán azzal bíztatta őket. hogy a „legközelebb” jutalomosztáskor jobban meg- ryomja a ceruzáját, de ennek híre ment és most ebből van a baj. De talán még nagyobb baj, hogy az egyik legértéke­sebb alkotógárda — nevezetesen a jól képzett fejlesztők — távolodtak el az újításoktól. Lehet, hogy nem ez a leg­jellemzőbb eset, mindenesetre baj van az újítómozgalom­mal, noha a számok tetszetősek, és örvendetesek is. Az öiödik ötéves tervben az előzőhöz képest 48 ezerről 69 ezer­re nőtt a hasznosított újítások száma. Az ebből származó eredmény pedig meghaladta a 3.6 milliárd forintot. Mégis — ki ne tudná? —jó néhány vállalatnál, sőt egy-egy ága­zatban megcsappant az újítókedv, holott ugyanazok a ren­delkezések vonatkoznak mindegyikre. Elgondolkoztató pél­dául, nogy miért virágzik az újítómozgalom Ózdon, a ko­hászati művekben, és miért halódik évek óta a Lenin Ko­hászati Művekben? Mikor az újítások csökkenéséről beszélünk, többnyire bú­ra alatt, természetes közegéből kiemelve vesszük szemügy- ut •mnek u szellemet frissítő, a munkát, terméket egyaránt megújító mozgalomnak a helyzetét. Pedig ahol fejetlenség uralkodik, az újdonságokkal szemben szinte beteges a szak­mai presztízsüket féltők idegenkedése, és csikorog a kuta- tás-fejtesztés-termelés-értékesítés (divatos szóval innováci ónak nevezett) láncolata, ott nem számíthatunk az alkotó energiák felszabadulására. Mindezek mellett sajátos gondok is nehezednek az újító mozgalomra. Egy a sok közül az érdekeltség sokat vitatott, máig sem rendezett helyzete. Ismeretes, hogy a részesedési alapból fizetett újítói dijak azért váltottak ki ellenérzést, mert a nyereségrészesedés fizetésekor az egész kollektíva megrövidült. Ha támadható is az ilyen okoskodás, a té­nyeken nem változtat: a díjazás feszültségek forrása lett a vállalatoknál. Idén, január elsején módosítottak a sza­bályon. Az újítási díjat ugyan továbbra is a részesedési alapból kell fizetni, azonban az alapnak ez a része mente­sül a progresszív nyereségadó terhe alól. Továbbra sem megnyugtató viszont, az úgynevezett eszmei díjak kifizeté­sének ügve. Sokhelyütt ezen a címen a méltánytalanul ala­csony összeggel honorálják az alkotókat, s a közreműködői dijak fizetésében pedig ahány ház, annyi szokás. Valaha létezett újdonságokat kivitelező vállalat. Ma nem csak ennek hiányát érezzük, de egy-egy vállalaton belül nemritkán az erkölcsi kopás veszélye fenyegeti a szellemi termeket a referenciadarab gyártásának elhúzódása miatt. Egy másik fonákság: a „mozgalom” szócska fura értel­mezése. Sokhelyütt még mindig ötletnapok, kampányok, „darabszám" alapján méretik meg az újítói hajlandóság és haszna. Javában folynak az újítók és feltalálók vállalati tanács­kozásai. hogy a tapasztalatok összegezésére, a helyes irány kijelölésére május közepén összeülhessenek az újítók és feltalálók ötödik országos tanácskozásának küldöttei. An­nak a példaként említett gépipari vállalatnak a tanácsko­zása még ‘hátravan. Csak remélhető, hogy a pórul járt fia­tal mérnökök erőt véve magukon, mégis ott ülnek majd a széksorokban, — s ők is a megújulást szorgalmazzák. Gazsó L. Ferenc Pusztai József né tíz éve jár be munkahelyére Varsányból. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. Képünkön: lakat végszere­lését végzi. Blaskó László a műszaki osztály dolgozója, gazdasági és társadalmi munkája elismeréséül Kiváló ifjú szakember kitüntetésben részesült. A szakma ifjú mestere, Révfy István a csapgyártó üzem­részben a Pataki István ezüstkoszorús brigád tagja. Kovács László a tmk-műheiy dolgozója, aki igényes mun­kájával vívta ki a Kiváló ifjú szakember címet. — Gyurkó Péter képriportja — NÓGRAO - 1932. április 14., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents