Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
Beszélgetés a presszóban Kísértésről, megtartó , fiatalokról JöJesfl érzéssel nyugtáztam, hegy a telefonbeszélgetés során az orvos nem hárította el kérésemet, ürjigyet, kifogásokat, időhiányt hozván fel mentségül — készségesen vállalta a riportalany szerepét, sőt azt is felajánlotta, ne a munkahelyén találkozzunk, hanem valahol „kint”. Már akkor, abban a pillanatban éreztem, hogy szabadon folyó, kötetlen társalgásnak lehetek részese, nem sürgeti majd kérdéseimet az állandóan órára tapadó tekintet, az elfoglalt, örökkön rohanásban élő emberekre jellemző, szinte tudat alatti, reflexszerű mozdulat. S most itt ülök a presszó parányi asztala mellett, ár. Kaimé.' Istvánnal, a megyei kórház-rendelőintézet fiatal orvosával, az intézet KISZ-bi- aottságának titkárával Nem hagyhatom, nem hagyom ki a lehetőséget, hogy a KISZ-es témához szorosan nem kapcsolódó sok más egyébről is faggassam. Hiszen — mily ritkán adatik meg a tollforgató em- ' bernek! — most nem sürget a riportalany, a szűkre szabott idő. Vágjunk hát rögtön a közepébe! Sokakat foglalkoztat, sokat beszélnek róla, vajon mi az oka annak, hogy a megyeszékhelyünkre érkező pályakezdő orvosok rövid idő elteltével továbbállnak, másutt próbálnak szerencsét. Mi az, «mi akadályozza őket abban, hogy gyökeret eresszenek? — Nagyon nehéz erre vála- »oftnom. Mert én nem mentem el. 1978-tól élek Salgótarjánban, budapesti vagyok, minden szál a fővároshoz köt A mai napig budapestinek érzem magam. Ez a vonzás sok kollégámban legyőzhetetlenül él — szülők, barátok, az igényes, tartalmas, kulturált élet megszokott, ezernyi lehetősége — olyannyira, hogy többen a „tanulóidő” letelte után visszapattannak a fővárosba. sokszor már előre megcsinált helyre. — Vagyis a vidék számukra amolyan ugródeszka, ön eddig kibújt a vonzás hatása alól. Bizonyára kedvező volt a fogadtatás, sikerült jő közérzetet nyújtó életteret kialakítania... .Kalmár doktor elmosolyodik: — Furcsa kettősség. Mert ha az életemet átszövő, napjaimat meghatározó jó és rossz pontokat mérlegre raknánk, ner-. biztos, hogy a jó irányba billenne a mérleg. Ha azonban csak a munkámat, a szakmai fejlődésegiet vesszük számításba, mindenképpen a jó győzne.- Megmagyarázná ezt részletesebben is? — Négy évvel ezelőtt érkeztem Salgótarjánba. A nővérszállón laktam —, de sok pályakezdőt elriasztott a lakáshiány —, ismerősöm, barátom szinte egyáltalán nem volt. Szomjaztam a színházat, a mozit, a tartalmas kikapcsolódást. A városban ilyet elvétve találtam. Nagyon szeretem a társaságot, egy jó baráti kör se* mindenért kárpótolhatja az embert. De adjon tanácsot, a kollégáimon kívül, hogy kerülhetek kapcsolatiba a városban élő értelmiségiekkel? Mondom Kalmár doktornak, ott a TIT-székházban működő értelmiségi klub, amely alkalmat kínál az ismerkedésre. Tagadóam rázza a fejét Még nem hallott róla... — A sokféle hiányérzet ellenére mégsem ment eh Mi az, ami itt tartja? — Pályakezdő létemre, érkezésem után azonnal a mélyvízbe dobtak. A baleseti sebészeten jó kollektívára, segítőkész társakra akadtam. Az első pillanattól végezhettem műtéteket ön talán nem Is gondolja, milyen nagy dolog ez. A pesti kórházakban, a nagy centrumokban dolgozó fiatal orvosok állandóan az* panaszolják, hogy nem kapnak elég lehetőséget a gyakorlati munkára. Évente húsz-harminc műtétet bíznak rájuk. Én ebben az évben, három hónap alatt operáltam több mint harminc beteget. A tanuláshoz, a tudományos munkához minden támogatást megkapok. Ügy gondolom, szakmai fejlődésem maradéktalanul biztosított Az ember közérzetét pedig — sok más tényező mellett — végül is a munkájában, a munkahelyében lelt öröme határozza meg. Talán ez a napról napra erősödő érzés gyűri le bennem a főváros kísértését, ebből táplálkozik a megtartó erő. Időközben a lakásgondom is megoldódott Másfél szobás otthonom van az Arany János utcában. Mi tulajdonképpen azért ültünk össze, hogy a kórházrendelőintézet KlSZ-szerveze- téról cseréljünk gondolatokat Helyette egy ember portréja rajzolódik ki. Egy emberé, aki. tői elválaszthatatlan a közéleti érzékenység, a közösségkovácsolás vágya Talán ennek köszönheti, hogy négy esztendővel ezelőtt, röviddel ide- érkezése után a KlSZ-alapszer- veaet titkára lett, majd katonai szolgálata leteltével a kö zeJmúltbam a kórházi KISZ- bizottság titkárává választották. — Altnak, hogy a kórházi KISZ-életről hosszú ideig el marasztalóan beszéltek, az állandó személycsere, a fiatalok vándorlása volt az oka. Nem sikerült ütőképes társulatot összehozni Most — úgy tűnik — új szelek fújdogákiak. Megáll* a vándorlás — köszönhetően többek között a lakásviszonyok javulásának — nagy terveket szövünk. Lesznek közös kirándulásaink, szórakoztató programjaink, ösz- szeállt a labdarúgócsapat, orvosaink egy tanfolyam elvégrése után segítik a bányamentők munkáját Nemrégiben megtisztelő, ám igen felelősségteljes munkával bízott meg a KISZ Központi Bizottsága. Szeptemberben Salgótarján ad helyet egy kétnapos tudományos konferenciának, fiatal orvosok részvételévet amelynek szervezője én leszek. Orvosként és KISZ-titikárként ugyanaz a hitvallásom; ha valamit elkezdek, azt igyekszem becsülettel végigcsinálni. Mert a megfutamodás, a megtorpanás, a gyávák kenyere. Kiss Mária Budapest, a Duna gyöngye Négyezer fekete-fehér és színes fotó érkezett arra a pályázatra, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal, hirdetett meg külföldiek számára. 16 országból 39 pályázó mondta el fényképezőgépe segítségével, hogy milyennek látja fővárosunkat. , Szépség, érdekesség, humoros és megdöbbentő pillanatok tárulnak elénk az „idegenek” látásmódjával készített fotókon. A pályázat legjobb képeiből a Néprajzi Múzeum dísztermében rendeztek kiállítást. JL-tin,,. • m mm V i , ff ** " , : ' í. ■ -iiiJilií W ' il! ,! NOGRAD - 1982. április 10., szombat Mi befolyásolja az alvást? Svájci kutatók azt vizsgálták, hogy elsősorban milyen belső és külső tényezők hatnak alvásunknak a ritmusára. Kiderült, hogy a környezet ingerei közül a fény a legfontosabb. A fény egyúttal egyik belső elválasztású mirigyünknek a tobozmirigynek a működésére is hat. Ennek hormonja a melatonin, amely sötétben megszaporodik. A melatoninnak előanyaga az idegrendszer egyik ingertovábbító vegyüle- te, a szerotonin. A vizsgálatok szerint, ha mesterségesen szerotonint juttatnak a szervezetbe, erősdh megváltozik az alvás mechanizmusa. Művelődési ház a periférián Kínlódva, nehézkesen veszi a kanyarokat a busz, mintha tikkasztaná a hirtelen jött tavaszi meleg. Az utasok is bágyadtak, a folyton változó táj, a kedves meglepetésként felbukkanó új lankák sem serkentik a közönséget. Saját porfelhőjébe burkoltan megáll az Ikarus Somlyó-telepen. Bár imár nem bányásztelep, mégis minden vonásán rajta hordja a bányászkolóniák jellemzőit. Itt ismerősen üdvözlik egymást az emberek. Barják Jánost’ is könnyű megtalálni, hisz, mint a pártszervezet titkárát. a művelődési ház igazgatóját, a kertbarátok elnökét, sokan ismerik. Funkciói szorosan összefüggnek. — Nálunk, a művelődési házban, a kiscsoportos foglalkozások, szakkörök, a legnépszerűbbek, a bőrdíszműves, vagyis „fürge ujjak köre”, a bar- kácsklub, a kertbarátok köre. Mindegyiknek megvannak a maga napjai, amikor tervszerűen, hozzáértő vezető segítségével dolgoznak, de a barkácsolók közül például egy-két érdeklődő mindennap bütyköl valamit a művelődési ház esztergapadján. A klubszoba minden este foglalt, ott gyülekeznek a fiatalok. Nagyon jól felszerelt; van magnó, lemezjátszó, rengeteg társas- és logikai játék, biliárd. A forgá- csiak is szívesen járnak ide. Ügynevezett nagy rendezvényeink nem is nagyon akadnak, bál, meg efféle. A nagytermet lehetetlenség felfűteni, talán ezért is __ V olt idő, amikor színjátszó csoportja is működött Somlyónak. — Operettet is játszottunk, olyan társaság volt. Bejártuk vele a megyét. Tavaly újra fellángoltak a fiatalok: legyen megint kultúrcsoport. De abbamaradt. Valahogy nem érdekli má- ez annyira a mai fiatalokat. Közben a művelődési ház felé baktatunk, szűk kis úton, közel a házakhoz, közel a kertekhez. Rózsabokrot metsz egy asszony a háza előtt, Barják János átnyúl a kerítésen; — Ezt is vágja le, meg ezt is... — s ujjával jelzi a halálra ítélt ágakat — Olykor képzőművészeti kiállításokat is rendezünk, vagy a szakkörök munkáját mutatjuk be. A kertbarátok terménybemutatója egy évben sem marad eL Termelnek már mángoldot, patisont, rebarbarát is az itteni telektulajdonosok. Ezeket a növényeke* Buga doktornak köszönhetjük, az ő itteni előadása után jelentek meg Somlyón. Vannak kapcsolataink a kertészeti egyetemmel és az ország különböző részein működő kertbarátkörökkel. Cserelátogatásokat, tapasztalatcseréket is szervezünk. L alakú épület öleli a kis köves térséget Az udvarról külön nyílik a játékterem á csöppnyi könyvtárral, külön a nagyterem, ahoí hetente kétszer filmet vetítenek. Egy elszeparált kis helyiségben felhalmozott gyerekjáték. — Most leltároztam őket, azért vannak ennyire együtt. Amikor az anyukáknak kézimunka-, vagy „fürge újjak’ szakkör van, a kicsik ezekkel játszanak, egy KISZ-es ügyel rájuk. Rengeteg lemezt, magnószalagot gyűjtöttünk össze, élesekkel gyerekdalokkal. Ezeket most az óvodának adtuk kölcsön. Űj lehetőséget is biztosítunk a gyerekeknek a jövő héttől. Havonta kétszer gyermekfilmvetítésre invitáljuk őket-. Somlyóbánya a hegyek között csendesen elbújva éli az életét. A Rákóczi Ferenc könyvtárterem —, ahogy a művelődési házat jegyzik — ha lehet, még jobban elrejtőzik a szűk utcák, kis házak között. A település egyre kisebb lesz, a fiatalok inkább beköltöznek a városba, a munkahelyhez, a nyüzsgéshez közel. A telektulajdonosok teszik forgalmasabbá a környéket, szabad szombatokon. De a művelődési ház L alakú épülete szilárdan áll, új csatornáival ékeskedve. Nem ad helyet látványos, nagy programoknak, de mindennap összehozza a közösséget korára, nemére való tekintet nélkül. (veszprémi) A SZÉCSÉNYI KHNYVTÄR ÉLETÉBŐL Az első negyedévben 939 olvasót jegyeztek be a szécsé- nyi Krúdy Gyula nagyközségi könyvtár olvasónaplójába. Naponta átlag százan nyitják rá az ajtót a könyvtárosra. Nagy részük könyvet kölcsönöz, de vannak, akiket a folyóiratok, újságok csábítanak. Még másokat a különböző szakkönyvek érdekelnek, vagy a zenehallgatás miatt keresik fel a könyvtárat Az átlagos havi kötetforgalom 3500. örvendetes, hogy a* olvasók között sok az általános iskolás korú. Az-elmúlt évben a kisiskolások 80 százaléka tartozott a könyvtár rendszeres olvasói közé. A mezőgazdasági szakközépiskola tanulói is gyakori vendégei a könyvtárnak. Az iskola és a könyvtár több közös rendezvénye tanúskodik a két intézmény jó kapcsolatáról Az általános iskola és a könyvtár munkakapcsolata az évek során kikristályosodott. Szakköri foglalkozásoknak, tanóráknak, napközis rendezvényeknek, úttörő-ösz- szejöveteleknek évek óta otthont ad a könyvek birodalma. Különböző témájú vetélkedők, előadások, szavalóversenyek, vetítések, rajzversenyek, író-olvasó találkozók teszik élményszerűbbé a gyermekek számára a könyvtári rendezvényeket. A könyvet kedvelők klubja, a könyvba- rátraj tagjai a könyvtár műhelytitkaiba is bepillanthatnak. Mérlegkészítés Miskolcon Amatőr filmesek fesztiválja Borsod-Abaúj-Zemplén székhelyén, a vasas művelődési központban találkoznak április 9—10—11-én huszon- kilencedik alkalommal az ország amatőr filmesei, hogy mérlegre tegyék az elmúlt év termését. Hazánkban mintegy negyvenezer keskenyfilmes kamera forog közkézen, az emberek szívesen örökítik filmszalagra életük fontosabb eseményeit, úti élményeiket A következő lépcsőfok a kifejezés, az önkifejezés igénye, vagyis egy tudatosabb és célratörőbb filmkészítés, amely magában hordozza — az alkotófolyamat minőségi változásából adódóan — az érték- teremtés esélyét — Hogyan is kezdődött? A hivatásos és az amatőr filmes fogalma két évtizeddel a film születése után, 1921-ben vált el egymástól: ekkor bocsátotta ki a francia Pathé cég első könnyű, 9,5 mm-es kameráját, amelyet két évvel később a Kodak színrelépése követett A lelkesen forgató civilek” szerették volna másoknak is levetíteni filmjeiket, így természetszerűleg keresték -egymás társaságát, spontán módon alakulni kezdtek a klubok, a különböző szövetségek, majd nemzetközi fesztiválokat is rendeztek. Az 1937-es esztendőben 18 tagország amatőr filmesei hivatatCő és toiás Páncél nélkül, egy ingben... Régi keleti mondás szerint: végy az egyik kezedbe egy követ, a másikba egy tojást és mindegy hogy melyik kezedet ütöd a másikhoz, nem a kő fog összetörni! Valahogy ez a viszony áll fenn azoknál a közlekedési baleseteknél, ahol egy gyalogos és egy jármű „ütközik össze”. Az idei első negyedév Salgótarján városi és járási adatai arra mr'atnak, hogy az efféle ..egyenlőtlen feltételekkel” bekövetkezendő baleset túlságosan gyakori. Huszonnégy alkalomból tizenhatszor fordult elő. Ezen belül kilenc alkalommá maga a gyalogos volt a felelős figyelmetlenségével, fegyelmezetlen magatartásával, a közlekedés szabályainak figyelmen kívül hagyásával. Más oldalról nézve a gyalogoselütések közül hatnál gyermek volt a sérült, s hat közül ötöt terhel felelősség a történtekért. Érdekes megfigyelni, hogy a tizenhat eset fele a kora esti, alkonyi órákban következett be. Nem tudni, talán a romló látás^ viszonyok, vagy a csúcs- forgalom. a sietség következtében. Zömmel lakott területen, nemritkán gyalogátkelőhely közelében, vagy — a vezető hibájából — a „zebrán” következtek be a szomorú események. Szinte minden alkalommal az úttesten való áthaladás volt a gyalogos célja. A középkorban, ha valaki nem tudta másként bizonyítani igazát, lovagi tornára állt ki páncél nélkül, egy ingben, vértes ellenfelével szemben. Míg a járművezetőt a karosszéria. mint páncél óvja, a gyalogost csak a szerencse, és a közlekedési szabályok betartása mentheti meg a reá leselkedő veszélyektől. A hasonlat azonban sántít, hiszen a gyalog, vagy járművel közlekedők nem ellenfelek! Nem szabad, hogy azzá legyenek! Kölcsönös figyelemmel, a szabályok betartásával megelőzhetők a tragédiák! — S — , losan is szövetségbe tömörültek, megalapították az UNI- CA-t (Union Intemacionale dw Cinema d’Amateur). Az évek során egyre erősödő szervezet nevébe a közelmúltban került a d’Amateur helyett a nem Professirmel, amelynek esetlen magyar megfelelője, a „nem hivatásos”, is jelzi, hegy a nem foglalkozásszerűen készített filmek már a művészet mértékegységével mérhetők. A hazai amatőrfilmes-élet jelentős fordulópontja volt 1931, amikor néhányan létrehozták az Amatőr Mozgó- fényképezők’ Egyesületét, hogy aztán a háború megakadályozza a további munkát Az újjászületésre sokáig kellett várni, 1966-ban — 21 évi szünet után — a Népművelési Intézet támogatásával alakult meg a Magyar Amatőrfilm Szövetség, amelynek tagja lehet minden 16. évét betöltött magyar állampolgár. A szervezet tevékenyen részt vesz az UNICA munkájában, csak megbecsülésnek lehet tekinteni, hogy 1981-ben Siófok rendezhette meg az évenként sorra kerülő UNICA-fesztivált. amelyen minden tagország 75 perces programmal képviseltette magát. Persze szerepet játszhatott ebben az, hogy 1979-ben a magyar program kapta meg a „Legérdekesebb nemzeti kollekció” különdíját. Azért a gondokról sem árt beszélni. Az elmúlt két évben az amatőrfilmes-mozgalom tömegbázisa nem változott lényegesen, pedig történtek újszerű lépések Ennek ellenére a megközelítőleg ezer főt számláló tagság mozgékonysága, aktivitása nőtt. a klubok társadalmi rangja emelkedett, jelezve azt az irányt, amely felé a mozgalomnak- erőteljesebben kell törekednie. A földrajzi táiegységi szemléken túljutva, most következik a magasabb szintű számadás. A tematikai választék bőséges, hiszen megtalálhatjuk a néprajzi, a dokumentum-, a fikciós filmet egyaránt. A minőséggel kapcsolatban nem lehet előre jósolni, de a tapasztalatok azt bizonyítják, érdemes a fesa» tiválra felfigyelni. Kakuk Tamás
