Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
Hz iparirányítás korszerűsítéséről r ffolytatSs az 1. oldalról.) a távlatokra' figyelő cselekvés mellett maradjanak eszközei, legyen mozgástere gazdaság- szervezési teendőinek ellátóhoz, s esetleg a közvetlen beavatkozáshoz is, ha azt a népgazdasági érdek elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Nem könnyű megfelelni e kettős követelménynek — mondotta Rabi Béla. Az egységes irányítás megteremtését ugyanis már eleve több más tényező is nehezítette. Ügyelni kellett például a munka folyamatosságára, arra hogy az átszervezés időszakában se nehezedjék a vállalatok működése. Ezt sikerült elérni, ami az ezzel kapcsolatos korábbi félelmeket tekintve nem is kis eredmény, s eközben számos olyan intézkedést, munkaprogramot is végre kellett hajtani, amely még a minisztérium létrehozása előtt született. Az államtitkár szólt arról is, hogy a minisztérium belső szervezetét úgy alakították ki, hogy az eredményesen, egymást segítve tudjanak dolgozni egy-egy komplex döntés előkészítésén, megvalósításán. A minisztérium külső kapcsolatrendszerének erősítését némileg nehezíti, hogy a gazdaságnak csak e területén jött létre az új típusú szervezet, ám a szorosabb együtt- munkálkodás érdekében sorra kötöttek együttműködési szerződéseket más főhatóságokkal, illetve társadalmi szervekkel. Az államtitkári beszámolót számos képviselői kérdés követte. A hozzászólók rámutattak, a feladat most az, hogy a helyes elképzeléseket következetes megvalósítás kövesse Biró Miklós (Szabolcs-Szatmár megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatoknak meg kell gyorsítaniuk saját irányítási rendszerük fejlesztését, ésszerűsítését is, ehhez talán — mint mondotta — ösztönzést ad az ipari tárca példája, illetve vállalatfelügyeleti munkája is. Ahhoz azonban, hogy a termelésirányítás javításában rejlő, ma még kiaknázatlan tartalékok kézzelfogható eredménnyé váljanak, az érdekeltségi rendszer erősítésére is szükség van, csak így lehet a gazdálkodás valamennyi szintjén elengedhetetlen szemléletváltozást elérni — fűzte hozzá. Rabi Béla válaszában elmondotta, hogy a gazdálkodó szervezetek fejlesztése a minisztérium figyelmének középpontF alkl and-válság Brit akciókkal fenyegetőznek Argentína „az utolsó katonáig” védelmezni fogja a Falkland- (Malvin-) szigeteket, ha a brit támadás bekövetkezik — jelentette ki az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni külügyminiszteri értekezletén Nicanor Costa Mendez argentin külügyminiszter. A háromnapos miniszteri tanácskozás első felhívása hétfőn mindkét felet az erőszakos megoldás elkerülésére szólította fel. Az argentin külügyminiszter egyelőre csupán az AÁSZ-országok erkölcsi támogatásáért folyamodott, s beszéde kedvező fogadtatásra talált. Argentína továbbra is a békés rendezés mellett van — közölte a miniszter, aki hétfőn nem vetette fel a riói egyezmény alkalmazásának kérdését, s nem kért sem katonai, sem gazdasági intézkedéseket Nagy-Bri- tannia ellen. Alexander Haig amerikai külügyminiszter az értekezleten arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „megkétszerezi közvetítő erőfeszítéseit*, de hozátette: „teljesen világos, hogy a válság kritikus ponthoz érkezett”. Washington, miközben «figyelmet változatlanul a közvetítő diplomáciára igyekszik irányítani, az utóbbi napokban — persze minden feltűnéskeltés nélkül — fokozta katonai együttműködését az angolokkal a távközlés, az üzemanyag-utánpótlás és a támadó flotta hírszerzési adataival való ellátása vonalán. Woodward ellentengernagy kijelentette, hogy a parancsnoksága alatt álló brit flotta- csoportositás „kész rajtaütni” a Falkland-szigeteken állomásozó argentin csapatokon. A Hermes repülőgép-anyahajón adott nyilatkozatában Woodward hangsúlyozta, hogy a déli Georgia csak az „aperitif” volt, a „kegyelemdöfés most következik”. A brit csapatok szerinte ugyanúgy legyőzik az argentin csapatokat a Falklandon, mint a déli Georgián. A Hermes fedélzetén tartózkodó angol tudósító szerint a déli Georgián elért siker növelte az angolok harci morálját, bár meglepetést keltett, hogy az argentinok gyorsan megadták magukat. A brit flottacsoportosítás egységei úton vannak aFalk- iand-szigetek felé. A brit lapok szerint 48 órán belül várható az angol flottacsoportosítás valamilyen akciója a Falkland-szigeteken. A Times — tájékozott forrásokra hivatkozva — azt jelentette, hogy egy kis előőrs már partira száRt a szigeteken, hogy előkészítse a partraszállást. Á brit hadügyminisztérium és az argentin junta egyaránt cáfolta az értesülést. Weinberger amerikai hadügyminiszter szerint a brit csapatok légi támaszpontként használhatták a déli Georgiát a Falkland-szigetek elleni esetleges akciókhoz. Az argentin kormány cáfolta azt a brit közlést, hogy a déli Georgia szigetén minden argentin katona megadta magát. A junta 33. számú közleménye szerint az argentin katonák Port Leith térségében ellenállnak a túlerőben lévő britekkel szemben. (MTI) Miközben a diplomáciáról keveset vagy egyáltalán semmit sem hallani, zavartalanul folytatódnak Nagy-Britannia katonai előkészületei a Falkland-szigetek visszavételére. Bejelentették, hogy tengerészgyalogosokkal a fedélzetén kifutott — és csatlakozik a flottához — az „Intrepid” nevű hadihajó. Két további polgári rendeltetésű hajót ugyanakkor lefoglaltak a haditengerészet számára. Ugyancsak bejelentés tör- téht arról, hogy „jól halad” a Vulcan—V mintájú stratégiai nukleáris bombázó hagyományos bombateher hordozására való átállítása, ami ugyancsak része a falklandi katonai erőfeszítéseknek. Margaret Thatcher miniszterelnök külön táviratban gratulált a -flottának a déli Georgia sziget visszavételéhez. A kormányfő és szűkebb kabinetje kedden délelőtt ülést tartott. Dr. Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter, aki emlékiratai n. kötetének megjelenése alkalmából érkezett Londonba, egy interjúban kijelentette, hogy ha „leszámolásra” kerül sor, érzése szerint az USA-t és Nagy- Britanniát egymáshoz kötő „különleges kapcsolat” erősebbnek fog bizonyulni, mint az Amerika-közi rendszerben való washingtoni érdekeltség. (MTI) jában áll. Keresi például azokat a formákat, amelyek leginkább alkalmazkodnak a szervezet feladataihoz. E törekvésnek nincs egyedül üdvözítő módszere, nem ilyen a manapság sokat emlegetett decentralizálás sem — tette hozá —, a lényeg: a vállalatok váljanak képessé önmaguk szervezeti megújítására. Emellett elemzi a belső irányítás gondjait, s foglalkoznak a gazdálkodó szervek ágazatközi kapcsolatainak kérdésével is, keresve a megfelelő háttéripar megteremtéséhez szükséges együttműködés lehetőségeit. Stadinger István (Budapest), érdeklődésére szólt arról Is, hogy a korábbi minisztériumi „háttérintézmények” közül mindazokat, amelyek nem az irányítás számára elengedhetetlenül szükséges információkat szolgáltat, önálló, innovációs jellegű vállalattá alakítják, jobban érdekeltté téve azokat a kutatásban. a műszaki fejlesztési, szervezési eredmények elérésében. A műszaki fejlesztés fontosságát hangsúlyozta hozzászólásában Fock Jenő (Győr- Sopron megye*) is, rámutatva: a világméretű gazdasági visz- szaesés időszakában sem mondhatunk le az innovációs tevékenységről, a technikai haladás eredményeinek gyorsabb ütemű felhasználásáról, hiszen ezzel éppen a későbbi, erőteljesebb fejlődés alapjait veszélyeztetnénk. S nem valamiféle általános’"ér- emeléssel kell erre ösztönözni az értelmiségieket, hiszen pénz sincs rá, hanem azzal, hogy a valóban jó eredmények létrehozóit értéküknek megfelelően ismerjék el, jutalmazzák. Herczeg Károly (Borsod megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy több olyan feladat maradt máig is a minisztérium hatáskörében, amelyet az eredeti elképzelés szerint más szervek vettek volna át A munkamegosztás további tökéletesítésére van tehát szükség, annál is inkább, mivel átmenetileg előfordultak ólyán zavarók is, hogy egy- egy terület — mint például a munkavédelem — igazi gazda nélkül maradt Az ülésen részt vett és felszólalt Apró Antal, aZ ország- gyűlés elnöke. Mint mondotta, az Ipari Minisztérium munkája, az átfogó iparpolitikai koncepció létrehozása, az irányítás korszerűsítése mind-mind gazdasági életünknek meghatározó fontosságú kérdésköre, indokolt tehát hogy az e tevékenységről szóló beszámolót megfelelő időben az országgyűlés is megvitassa majd. A tanácskozás Gorjanc Ignác zárszavával ért véget. Dimitrov és az egységfront A nemzetköz! kommun ist* mozgalom az idén emlékezik meg Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulójáról. Georgi Dimitrov a forradalmi harcban a siker alapvető feltételének a tömegek szervezettségi fokát tartotta. Felhasználva a múlt harci tapasztalatát, kidolgozta a Munkás Egységfront elméletét. 1923-ban, a szófiai munkásgyűlésen tartott beszédében kiemelte, hogy a Munkás Egységfrontot „nem a néptömegek számára valamilyen még érthetetlen és elvonatkoztatott célok és eszmék nevében, hanem a tömegek mindennapi szükségleteinek és érdekeinek a talaján” kell megteremteni. Bulgáriában, a világ első antifasiszta felkelésének előestéjén Dimitrov a fasizmust, mint népellenes, reakciós politikai rendszert jellemezte. A KOMINTERN MEGBÍZÁSÁBÓL Az egységfront megteremtésénél figyelembe vette és elismerte valamennyi társadalmi csoport sajátosságait. Csak így lehetett megszervezni a fasizmus ellen az együttes, demokratikus támadást A bulgáriai felkelés elbukott ugyan és nehéz évek Jöttek, de annak ellenére, hogy a Komintern több szekciója Ingadozó álláspontra helyezkedett a fasizmus és csatlósai megítélésének kérdésében, — Dimitrov hü maradt az egységfront eszméjéhez. Mint munkásvezér, szak- szervezeti és pártmunkás, gazdag tapasztalattal rendelkezett. Ennek köszönhette, hogy a Kommunista Interna- cionálé egyik legtevékenyebb tagja lett. 1923-ban megválasztották a Balkáni Kommunista Federáció titkárává, s ebben a minőségében sokat fáradozott a félsziget kommunista és munkásmozgalma egységének a megteremtésén, 1924- ben, a Komintern V. kongresszusán, Dimitrovot beválasztották a Komintern Végrehajtó Bizottsága párttagjai közé. 1929— 1938-ig ő vezette a Komintern nyugat-európai irodáját. Az egységfront eszméjéhez híven, szoros kapcsolatot épített ki az antiimperialista és antifasiszta szervezetekkel. Mint az iroda vezetőjének, alkalma volt a nemzetközi demokratikus szervezetek több kongresszusán részt venni. Segítette azok előkészítését, miközben kapcsolatot teremthetett a kommunista frakciókkal. A FASIZMUS JELLEMZÉSE A lipcsei perben, 1933-ban, bár veszélyben forgott az élete, Dimitrov ugyancsak az egységfrontot, — mint a kommunista taktika alfáját és ómegáját — hirdette. Az eszme életrevalóságát bizonyítja, hogy a Dimitrov védelmére indult nemzetközi mozgalom a fasizmus ellen harcoló demokratikus erők közös fellépésévé változott. Dimitrov a legteljesebben és legpontosabban 1935-ben, a Komintern VII. kongresszusán tárta föl a kommunista és munkámozgalom előtt álló feladatokat. Beszámolójában kimerítő jellemzését adta a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, imperialista doktrínájának, a fasizmusnak. Dimitrov a fasizmus veszélyével a munkásegységfrontot állította szembe. miközben hangsúlyozta, hogy a front munkájának homlokterében a dolgozók közvetlen gazdasági és politikai érdekvédelmének kell állnia. Megmutatta a szakszervezetek, a fiatalok és nők helyét a szervezett mozgalomban. Különleges figyelmet fordított a gyarmati, félgyarmati és függőségben élő országok antiimperialista nemzeti frontjának a megteremtésére, miközben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a tömegek antiimperialista harcának eltérő feltételeit, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak különböző érettségi fokát. AZ ERŐK TÖMÖRÍTÉSE A spanyol polgárháború idején — 1936—1939-ig —, de főleg a második világháború idején különösen időszerű volt minden elnyomott országban a hitlerista agresszió elleni nemzeti front megteremtése. Georgi Dimitrov támogatta a nép valamennyi ereiének tömörítését a fasizmus ellen, beleértve a nagyburzsoáziát is. Ilyen hazafias front alakult minden európai, több ázsiai és egy-két latinamerikai országban. A munkásegységfrontra, a fasizmus és a háború elleni széles népfrontra, a függőségben és a gyarmati sorsban levő országok antiimperialista nemzeti frontjára vonatkozó dimitrovi megállapítás a mostani történelmi és politikai körülményeik között is érvényes. A jelenkor eseményei megkövetelik a békeszerető erők tömörítését. Todor Doncscv H NÖGRÁD - 1982. április 28., szerda Berlinben megnyílt a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Berlinben kedden délelőtt megnyílt a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői tagállamai katonai tanácsának soros ülése. Az ülésen, amelyen Viktor Kulikov a Szov ietunió marsallja, a VSZ Mg- éllamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnököl, jelen van a katonai tanács bolgár, csehszlovág, lengyel, magyar NDK-bell román és -szovjet tag.,a. A magyar delegációt Csém: KároD vezér- ezredes, honvédelmi államtitkár vezeti. Erich Honeckernek az NSZFjP KB főtitkárának nevében Heinz Hoffmann had- seregtébornok, nemzetvédelmi miniszter, az NSZEP KB PB tagja köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. íMTI) Púja Frigyes és Chnoupek Pozsonyban megbeszélése Púja Frigyes külügyminiszter Bohuslav Chnoupeknek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghívására kedden baráti munkalátogatásra Csehszlovákiába érkezett. A csehszlovák—magyar határon, Oroszvárott, a magyar vendéget Bahuslav Chnoupek és más hivatalos személyek fogad’ák á kél külügyminiszter de’- élőit Pozsonyban megkezdte ’árnyalásait. Elégedetten álla pítcliák meg, hogy a két ország közötti kapcsolatok az élet( minden területén intenzíven fejlődnek, összhangban a CSKP XVI. és az MSZMP XII. kongresszusának határozataival. Különösen értékelték a két testvérpárt egyre mélyülő együttműködését, valamint a legfőbb párt- és állami vezetők személyes találkozóit. A miniszterek különös figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködésre, kedvezően értékelve ennek eredményeit. Hangoztatták a közös készséget a gépiparban és a népgazdaság más ágaiban való szakosítás és kooperáció fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek megteremtésere. A két miniszter egybehangzóan állapította meg, hogy közösen figyelmet kell szentelni a harmadik piacokon történő együttműködés további elmélyítésének. Megvitatták a kedvezően fejlődő kölcsönös kulturális, oktatásügyi, tudományos és egészségügyi kapcsolatok jelenlegi helyzetét és távlatait is. Nagy hangsúlyt helyeztek a kétoldali tudományos-műszaki együttműködés további fejlesztésére. A tárgyalás, amelyet szívélyes elvtársi légkörijén tartottak, szerdán folytatódik. Mitterrand fogadta Aczél Györgyöt Francois Mitterrand köztársasági elnök kedden az Elysée- palotában ebéden látta vendégül Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét. Az ebéden részt vett Michel Jo- berf sllámmimszfér; 'külkereskedelmi miniszter, Jeeíi-Piérré Chevénement államminiszter, kutatási és technológiai miniszter, Jac Lang kulturálisügyi miniszter, és dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet. Aczél György a keddi nap folyamán sajtóértekezletet tartott, melyet az Editions Sociales könyvkiadó rendezett Aczél György „Beszélgetés a szó, cializmusról” című interjúkö-. tétének megjelenése alkalmából. A sajtóértekezleten Aczél György részletesen válaszolt a megjelent francia és külföldi újságírók kérdéseire. (MTI) Jogerős ítélet a mohorai tömegszerencs ellenség ügyében A Legfelsőbb Bíróság kedden ítéletet hirdetett Kéri György 29 éves autóbusz-'eze- tő ügyében, ak 1981. november 30-ón Modoránál tömeg- szerencsétlenséget idézett elő. Mint isméi etes, Kéri Györgyöt a Balassagyarmati Megyei Bíróság 9 évi szabadságvesztésre ítélte, és végisg eltiltotta a közúti jármű vezetéstől. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így keni t az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé. Mint az első fokú ítélet megállapítja, Kéri György 1978. október 30-tól dolgozott a Volán 4-es számú Vállalat hatvani üzemegységében, kezdettől fogva tartalékos, úgynevezett váltóbeosztásban. A kötelező munkalélektani vizsgálat szerint figyelme ugyan kicsit szétszórt volt, de alkalmasnak bizonyult a buszvezetői munkakör betöltésére. Munkáját átlagosan végezte, ám 1980-ban és 1981-ben fegyelmezetlen magatartása miatt több ízben figyelmeztetést, majd fegyelmi büntetést is kapott. Családi problémái miatt a gyöngyösi üzemegységhez próbálta m^gát áthelyéztetni, mivel azonban kérelmét elutasították, 1981. december 15-re munkaviszonyát felmondta. Mielőtt a felmondás' idő U telt volna, november 30-án bekövetkezett a baleset. Kéri aznap reggel 4 órakor állt munkába,- a Hatvan— N ;> gykökényes— Bércéi— Balassagyarmat útvonalon teljesített szolgálatot. Helyismerete nem volt megfelelő, hiszen korábban mindössze kétszer vezette ezt a járatot. Fél tízkor, mintegy 18 perces késéssel érkezett Mohorába. Az italbolt melletti megállóban sokan felszálltak, a busz zsúfolásig megtelt utasokkal. Kéri elindult, s egy enyhe kanyar után, már egyenes úton, az előjelző táblákat figyelmen kivül hagyva, mintegy 35 kilométeres sebességgel haladt a jól belátható, működő fénysorompóval ellátott vasúti kereszteződés felé. Attól mindössze 5—6 méterre volt, amikor észrevette a piros jelzést, s a közeledő vonatot. Ekkor erősebb gázt adott, hogy megkíséreljen átjutni a vonal előtt — sikertelenül. A tragédia 17 halálos áldozó toc követelt, 29-en súlyosan megsérültek, az an ."ági k pedis meghaladta a 700 ezer forintoi. Kén Gvórgy mind az első, rriad a másodfokú tárgyaláson bűnösnek vallotta magát, s nem ’.uaott elfogadható választ adni arra a kérdésre; miért nem észlelte a jól látható elóielzcket, s a piros fénysorompót. , A Legfelsőbb Bíróság megállapította a vádlott gondatlanságának magas fokát és azt, hogy a súlyos, tragikus baleset kizárólag ennek következménye. Kimondta azt is, hogy — tekintettel a vasúti kereszteződéseknél gyakran előforduló szabálytalanságokra és súlyos balesetekre az ilyen balesetokozókkal szemben indokolt a törvény szigorának alkalmazása. Ezért Kéri Györgyöt a kiszabható büntetés maximumát megközelítő nyolc év hal hónap szabadságvesztésre ítélte, és végleg eltiltotta a közúti járművezetéstől. A Legfelsőbb Bíróság tehát nem enyhítette jelentős mértékben az első fokú ítéletet, hanem csupán helyesbítette a jogszabály téves értelmezése alapján korábban kiszabott büntetést. Az ítélet jogerős. (MTI)
