Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

or A R O U «B5­A NOGRÁD SALGÓTARJÁNI MELLÉKLETE N K VÁLTOZTATNI A SZEMLÉLETEN H kulturáltabb Salgótarjánért! Az idén várossá nyilvánításának hatvanadik születés­napját ünneplő Salgótarján hírét messze földre elviszik az idelátogató, vagy átutazó turisták, elmesélhetik: korszerű és szemre is tetszetős a városközpont, vendégszeretők az itt élők, csodálatos a város környéke, de azt aligha mondhat­ják el. hogy Salgótarján az ország legtisztább városai közé tartozik. Hogy miért, s az ehhez vezető úton milyen felada­tok sorakoznak, erről beszélgettünk Morvái Ernővel, a vá­rosi tanács elnökhelyettesével. — Egy település tisztasága 100 embert foglalkoztatunk az ott élők közös ügye. El- az ezzel kapcsolatos napi fel­mondható ez Salgótarjánról adatokkal. A felhasznált ösz- szegnek körülbelül harminc­negyven százalékát kénytele­nek vagyunk a korábbi álla­pot helyreállítására felhasz­nálni. Pótolni az elvitt fe­nyőfákat, a kitört cserjéket, a is? — Ami az elvet illeti, fel­tétlenül. Viszont, ami a gya­korlatot, már korántsem! Szá­momra olykor érthetetlen, hogy a városban élők, tiszte­let a kivételnek, képtelenek kitaposott pázsitokat. Ha ez vigyázni értékeinkre, ügyelni nem kellene, azaz, ha vigyáz- a környezetre. Csak egy-két nánk közvetlen környezetünk- példa: az idén sikerült fel- re, többször nyílna alkalom számolnunk tucatnyi illegá- például élő virág kiültetésére, lis szemétlerakóhelyet, de még ugyanennyi megszüntetése ránk vár, ha az ember végig­megy a város főutcáján, lép- ten-nyomon talál eldobott csikket, papírt, pedig néhány méterrel arrébb a szemét- gyűjtő . . . KEZDEMÉNYEZNEK A TÁRSADALMI MUNKÁSOK — Mi tehát a megoldás? Kik és hol tehetnek városunk tisztaságáért? — Született egy kezdemé­nyezés, a társadalmi munká­sok javaslatára. A lényege: a zöldterületeket a tanács adja át szocialista megőrzésre a lakótömböknek. Így a lakóte­rületi népfrontbizottságok ren­delkeznek a szükséges szer­számokkal, fűnyíró gépekkel, az iskolák is kaptak szerszá­mokat, hogyha úgy adódik, akár lyukas órán is igyekez­hetnek a közvetlen környezet csinosításáért. — A tanácsnak jogában áll a köztisztaság szabályai ellen vétőket felelősségre vonni. Nem használ? — Nincs olyan hét, hogy ilyen cselekedet miatt ne szabnánk ki szabálysértési elérte célját, s kialakult mód- bírságot. Zömmel a közületek szere is, fokozatosan haladunk papjak. Nagyon nehéz a tet- a város déli részéről észak teneres, s nem hiszem, hogy felé, a lakosság idejében a, varos tisztaságának javítá- megkapja a szükséges tájé- sában ez lenne az első. A koztatást. A gondunk nem helyszíni bírságolási jog is ezzel van, hanem a szemlélet- rendelkezésre áll, az erre ii- tei, ami valamennyiünk közös 'etékesek, mert népszerűtlen tennivalója, hiszen előfordul, a feladat, ódzkodnak tőle, s hogy a tanácstag, vagy a kör- az is igaz: amíg a szemétlera- zeti népfrontbizottság tagja a , , nem alakítottuk szomszéd szeme láttára öntik *1, felelősségre sem ^vonhatjuk a szemétkupacot az erdő szé- a, szemetelőket. Időközben el- lére, az utca végére, gázol- készült a tanács új köztisz- nak át a város parkjain, té- fasági rendelete, amely min- pik a virágokat, díszcserjéket. °en fontos dolgot egyértel- Ezen kell nekünk változtat- puűen szabályoz. Ezt propagál­nunk. nevelnünk egymást! i„u,k, s egyébként a propagan­TISZTASÄGI AKCIÖ UTÄN — A városi tanács eszten­dőről esztendőre megszervezi fk tavaszi és őszi tisztasági ak­ciókat. A legutóbbi milyen ta­pasztalatokat hozott? — Mielőtt a konkrét kér­désre válaszolnék, el kell mondanom, hogy a Nógrád megyei Tanács a közelmúlt­ban hosszabb távra megszab­ta a környezetvédelemmel egybefüggő feladatokat, s ez a Salgótarjáni városi Tanács­ra is jó néhány kötelességet rótt. Ennek része a köztiszta­ság. Ami a tavaszi akciónkat illeti: szervezetten zajlott le, — Pedig a városi tanács nem jelentéktelen összegeket fordít a köztisztaság helyze­té-« ck javítására! — Évente erre a célra 7,1 rrú'lió forint jut, s emellett a parkfenntartás összege meg­haladja az ötmilliót. A köz- tisztasággal összefüggő szol­gáltatások egyre drágábbak, a városgazdálkodási üzemben dára nagy hangsúlyt zünk. helye­ÜZEMEK A KÖRNYEZETÉRT — A város környezetvédel­me nagyban függ az ipari üze­mek hozzáállásán is. Mi jel­lemzi a gyárak környezetvé­delmi tevékenységét? — Azok a korábbi gondok, amelyek felmerültek, lassan megoldódnak. A leginkább szennyező üzemek, az ötvözet- gyár, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek, síküveggyár fo­lyamatos tennivalóként tart­ják számon a közvetlen kör­nyezet védelmét. Az új beru­házásoknál előírás a környe­zetvédelmi szabályok betartá­sa, s bízunk abban, hogy na­gyon gyorsan minden a leve­gőt szennyező gyárkémény el­tűnik Salgótarjánból a távfű­tésre, gáztüzelésre való átál­lással. Viszont a MÁV to­vábbra is szennyezi a leve­gőt, s a növekvő gépkocsifor­galommal szemben sincs or­vosság. Akad elég bajunk az építési területek környékén is. Ha a városban járó job­ban szétnéz, már fél kilomé­terről eltalál egy folyamat­ban levő beruházáshoz az el­hullatott téglák, betonelemek, törmelék nyomra vezeti. — Salgótarján környéke fon­tos szerepet tölt be a pihe­nésben. a kirándulók, turisták kedvelt célpontja. Ezeken a helyeken tapasztalni e válto­zást? Érdekes jelenségnek tar­tom, hogy a hétvégi telek tu­lajdonosa boldogabb, ha a szemetet, hulladékot a telek melletti erdőbe viszi, mint­hogy elásná, elégetné saját portáján. Itt is hasonló a kép: a szemléleten kell változtat:- ni! Mint például a tavaszi tűzrakásoknál. Nincs olyan esztendő, hogy tíz-húsz hektár, frissen telepített fenyvesünk ne válna a tűz martalékává Hiaba a felhívások, figyelmez- tetesek. Pedig sok-sok eszten­dő kell hozzá, hogy a cseme­ték összefüggő zöldterületet alkossanak, tisztítsák a leve­gőt. — A város egyéb gondjai? Ugyancsak a környezet- védelemmel függ össze a szennyvíztisztítás. Sajnos, a jejenlegi telepünk túlterhelt, bővítésére a következő ötéves tervben nyílik lehetőség. Nagy figyelmet fordítunk a fásítás­ra, nincs olyan év, hogy 5—6000 darab csemetét el ne ültetnének társadalmi munká- ban. Ez további feladatunk, hiszen messze vagyunk attól, hogy elmondhassuk: elegendő fa cseperedik a városban. Örvendetes, hogy a városgaz­dálkodási üzem új gépeket szerez be, már találkozni a nagyobb méretű konténerek­kel, a szervezett szemétszállí­tás a város belső területének 36 százalékán megoldott. A legfőbb azonban, hogy min­denki érezze magának a köz­tisztaság ügyét Salgótarjánban fejezte be a beszélgetést Morvái Ernő. M. Sz. Gy. Fiatalok a lakótelepen — kép: kulcsár — TÜRELEMRE ÉS MEGÉRTÉSRE VAN SZÜKSÉG Hogyan javult az iskolai és óvodai ellátottság? Az utóbbi években sokat be. szélünk a demográfiai hullám­ról. Joggal, hiszen a megnöve­kedett gyereklétszám nem csekély feladatot és gondot je­lent az oktatásügy irányítói­nak, az óvodák és iskolák pe­dagógusainak. A néhány év­vel ezelőtt még tágas foglal­kozási és tantermek hirtelen- eben szűkössé váltak,* az in­fogásolható —, nem éppen ál- tűk át az új, 150 személyes dásos hatású a napi oktató- beszterce-telepi óvodát. Ez i a nevelő munkára sem. növekedés, ha 120 százalékps, A helyzeten alapvetően azon- országosan elfogadott kihasz- ban nem lehet változtatni, de náltságot számítunk, azt je­lenti, hogy 240 gyermek szá­mára teremtettünk új elhelye­zési lehetőséget. — 2250 férőhelyen — mond­ja Matthesz József — márci­us 15-én 2674 beírt gyerek volt. A kihasználtság 119 százalé­♦> ♦> ♦> •> ♦> *> *2* ♦> ♦> ♦> ❖ *> *** *♦* •♦* •** */ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *1* ♦> ♦> <* ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> .*♦ ♦>« A város május elsejére ké­szül. Jeleit lépten-nyomon felfedezni. Az üzemek deko­rációs műhelyeiben még az esti órákban is kovácsolnak, festenek, hogy a munkásosz­tály nemzetközi ünnepén mi­nél ötletesebb, színesebb le­Lobogók került lobogókat, csattognak a építettek, gyermekintizmé­vörös és nemzetiszínű dra- nyékét patronáltak. Milliók páriák. hirdetve a munka és milliók kerülhettek így ünnepének közeledtét. A kö- más célra a tanács pénztárca­gyen a felvonulók gyári cső- zelmúltban zászlóink újabbat jóból. portja.. A Pécskő üzletház gyarapodtak. A Hazafias Nép- A nemzeti zászló kiérdem- előtt már kész az emelvény front Országos Tanácsa az el- lése a lokálpatriotizmus dicső­gerince, ahol a város legjobb múlt esztendőben végzett tár- séges szimbóluma. A szándék sadalmi munkáért a nemzeti szerint kijárna belőle darab­zászlót adományozta, már má- ka mindenkinek, aki tett a enyhíteni lehet a zsúfoltságot. Ezt várja el egyébként a poli­tikai vezetés, a szülők társa­dalma is az irányító és fel­ügyeleti szervektől. Hogyan változott Salgótar- tézményvezetők kisebb helyen jánban az óvodai és az iskolai több gyereket kénytelenek el- ellátottság helyzete? Sikerült-e kos. helyezni. Ez pedig nem kizáró- javítani a gyermekek elhelye- — Persze még ebben a tan- lag kényelmi szempontból ki- zésén? évben gyarapszik a létszám — A városi tanács művelődés- fűzi hozzá dr. Kun András, ügyi osztályán ketten igyekez- — Körülbelül 250—260 apró- nek válaszolni a kérdésekre: dr. Sággal. Ugyanis ennyi édes- Kun András osztályvezető és anya jelentette be, hogy visz- Matthesz József gazdasági fel- sza szándékozik menni dol- ügyelő, aki elsősorban a szám- gozni a munkahelyére, szaki adatok szolgáltatója. A fenti számadatok gyakor­— Az idei tanév elején — latilag azt jelentik, hogy Sal- mondja az osztályvezető — öt- gótarjan csaknem minden ovo- ven fővel bővült a Május 1. ^ás korú gyermeke igénybe úti óvoda, felújítás és átalakí- veszi az intézményi elhe.ye- tás révén. Február 15-én ad- fFolytatás a 2 oldalon.) munkásai, a megye és Sal­gótarján vezetői foglalnak majd helyet A diákok, a sportolók gyakorolnak, min­den bizonnyal pompás lát­ványt nyújtanak, A megyeszékhelyen élők és dolgozók májusi seregszemlé­jére mindenki készül. A naptárra mit sem adó időjárás tréfálkozik. Hűvös teél lengeti a már helyükre sodik alkalommal, Salgótar­jánnak. A város azok ■'évén érdemelte ki az elismerést, akik szabad idejükből áldozva önzetlenül vállaltak magukra feladatokat. Azoknak köszön­hető, akik szabad szombatju­kon ásót és kapát fogtak, cse­metéket ültettek, parkositot­városért. Az ipari üzemeknek — síküveggyárnak, öblös- üveggyárnak, a Volán 2. sz. Vállalatának —, a szakmun­kástanulóknak, a károly-ak- nai, béke-telepi, beszterce- lakótelepi népfrontbizottsá­gok aktíváinak. Hogy erőin­ket képesek vagyunk meg­tak, járdákat és játszótereket sokszorozni, köszönhető ez a társadalmi munkásoknak, a közhasznú munkák szervezői­nek. E képzeletbeli tablón, joggal szerepelhetnie ifjabb Könnyű József, Szabó Ró­bert, Bállá Ferenc, Gazsi Fe­renc és mások neve... Közös volt a munka, közös az öröm. A legnagyobb, hogy ismét bebizonyosodott: meny­nyi tartalék rejtőzik a társa­dalmi összefogásban, mennyi energia bújik meg valameny- nyiükben, amelyet nemes cél érdekében képesek vagyunk mozgósítani, Lengnek a lobogók, jelzik május elsejének közeledtét. Mindegyik szép és hozzátar­tozik jelképeinkhez. A leg­szebb most a legújabb. Amit egy város kollektívája érde­melt ki — összefogásával. Sokmilliós forgalom Alaptevékenységével össze- millió forint, vagyis 14 mil­sen 482 és fél millió forintos lióval nagyobb értékű lesz forgalmat kíván leSonyolíta- terveik szerint, mint a múlt ni az idén a Salgótarján és esztendei volt. Vidéke ÁFÉSZ. Ez hat szá­zalékkal múlja felül a tava­lyi forgalom értékét. Az alap- tevékenységen belül a legna­gyobb részarányt a bolti kis­kereskedelem tölti ki: 338 A vendéglá­tás forgalma — előirányzatuk alapján — 83 millió forint, ez három és fél százalékkal múlja felül a tavalyit. A fel­vásárlásban nagyjából az 1981-es forgalmat látják reá« lisnak.

Next

/
Thumbnails
Contents