Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

Llűszaki fejlesztés = gyártásfejlesztés Sokat lehet nyerni, le veszíteni is... Nincs más gyors és biztos eredményekkel kecsegtető út a további fejlődéshez, mint a műszaki fejlesztés lehetősége­inek okos kamatoztatása, ami az idén lényegében a gyártás­fejlesztésben ölt testet az ÉL­GÉP 5. sz. pásztói gyárában. — Erre kényszerít bennün­ket az élet is — egészíti ki az előbbi gondolatot Tóth Imre, a gyár főmérnöke, majd így fűzi tovább gondolatait: — A vállalat központjával egyet­értésben két fő területre kon­centráljuk a gyártásfejlesztés­sel kapcsolatos tevékenysé­günket. Az egyik a szakosí­tott daraboló műhely kialakí­tása... KORSZERŰBB MUNKARENDBEN Tulajdonképpen három, mé­gis egybefogó részfeladat meg­valósításáról van szó, ami együtt jár a technológiai sor­rend megváltoztatásával, en­nek megfelelő korszerű üzem- szervezéssel, a munkaerőgon­dok enyhítésével, ugyanakkor áttekinthetőbbé teszi az irá­nyítást, javítja a munkakörül­ményeket, garantálja, hogy azonos munkaerővel és ráfor­dítással az eddigi 2700 helyett 3200 felhordót gyártsanak oly módon, hogy még a legújabb típusból ráadáSul 700-at elké­szítsenek. — A daraboló szakosításával kapcsolatos munkálatok folya­matban vannak, — kér ismét szót a főmérnök. — A kiala­kított, illetve kialakításra ke­rülő három épületben zárt cik­lusú termelést valósítunk meg. A darabolóból — ahol az új felállásnak és a kibővített ter­melésnek megfelelően nő a létszám is — a méretre vá­gott anyag elkerül a lakatos­hegesztő üzemrészbe, onnan pedig a festődébe és a szerei­débe. Az előbbi sorrendnek megfelelően állítjuk be régi gépeinket. Az új szervezés elő­nye jelentkezik még a szállí­tási utak lerövidítésében, a feladattál jobb elhatárolásá­ban, az áttekinthetőbb veze­tői-irányítói munkában. Ha az előbbieket nem valósítanánk meg, akkor képtelenek vol­nánk megoldani az ez évi 20— 30 százalékkal nagyobb fel­adatainkat. Meddig jutottak, hol tarta­nak elképzeléseik megvalósí­tásában? — A daraboló műhely 90 százalékban kész. Az épület rekonstrukciója során korsze­rűsítettük a világítást, kicse­réltük a régi ablakokat, meg­oldottuk a mai követelmé­nyeknek megfelelő szellőzte­tést, egyéb más módon is ja­vítottuk a munkakörülménye­ket. A lakatos-hegesztő üzem­részben befejeztük a világítás korszerűsítését. A festő és sze­relő üzemrészben az áttelepí­tést május végére megoldjuk. Mindezt saját erőből, a mű­szaki osztály dolgozóinak köz­reműködésével, másfél millió forintból. — Milyen eredménnyel? — Arra majd negyedév múl­va ad választ a gyakorlat. Le­het, hogy a hátralevő időben módosítani kell majd elképze­léseink egyik-másik részét, de ez • legyen a legkisebb gon­dunk, mivel rövid idő áll ren­delkezésünkre a megvalósítás­hoz — vélekedik Tóth Imre. — Az előbbi átrendeződés természetesen a dolgozók moz­gatásával is együtt járt. Si­mán, vagy zökkenőkkel oldot­ták meg az ezzel kapcsolatos gondokat? — A személyi kérdéseket megegyezéses alapon oldottuk meg. Egyetlen dolgozó sem hagyta el a gyárat. Négy-öt cserélte fel korábbi, megsszo- kott munkakörét újabbra. Az üzemek vezetői is ugyanazok lettek, akik korábban vezető beosztásban tevékenykedtek. A változás annyi, hogy jóval na­gyobb lett az önállóságuk, s ezzel a felelősségük is. A ter­vezéstől kezdve a végrehajtás minden fázisáért ők felelnek. A mostani, a korábbinál de­mokratikusabb irányítási mo­dell előnye, hogy a vezetők nem mutogathatnak másra, nem várhatnak arra, hogy majd másik társuk oldja meg azt, ami az ő feladatuk — ér­vel, bizonyít a változtatás elő­nyei mellett a főmérnök. Az előbbiekhez még csak annyit fűz hozzá, hogy az újonnan kialakított egység adja az idén a termelési érték 65 százalé­kát. NAGY FALAT — Nagy falat, — próbálja ér­zékeltetni a gyártásfejlesztés másik, sokat ígérő lehetőségét Tóth Imre. — Eddig is foglal­koztunk kalapácsos darálógép gyártásával. A vállalat köz­pontjával egyetértéssel úgy döntöttünk, hogy az országban fellelhető 10—15-féle méretű közül hat gyártására vállalko­zunk. Ennék megfelelően ki­alakítottunk egy 6 típusból ál­ló családot. Előnye, hogy az alkatrészek nagy része mind­egyikben közös, ugyanakkor pótalkatrészeket is biztosítunk hozzá. Az első gép üzempró­bái két-három hónapja foly­nak. Ebben az évben az álta­lunk gyártott méretek közül 150-et kértek, de csak száznak az előállítására vállalkozunk. Ezt is csak úgy tudjuk bizto­sítani, hogy egyes főbb alkatré­szeket a nullsorozat gyártásá­nak beindulása előtt, — előre gyártjuk. Mivel a kalapácsos- daráló-gyártásnak sok olyan, más jellegű munkaigénye is van, amit mi felkészületlensé­günk, vagy kapacitáshiány mi­att nem tudunk elvégezni, ezért azokat kooperációban gyárttatjuk le. — Megyén belül? — Sajnos erre kevés lehető­ségünk van, mivel speciális öntvényekről és jelentős for­gácsolási munkáról van szó. Segítséget kapunk majd válla­latunk központjától is, de a feladatot nekünk kell megol­dani. Kalapácsos darálóink a nagyüzemi gépek közé tartoz­nak, műszaki képességük jó. Energiafelhasználás szem­pontjából hazánkban a legjob­bak közé tartoznak. Gyártásu­kat hagyományos gépparkunk­kal oldjuk meg. Csupán egy új masinát: a dinamikus ki- egyensúlyozót vásároljuk meg, ami szívét-lelkét jelenti a ter­melésnek — állítja határozot­tan a főmérnök. A második gyártásfejlesztési programjukat egymillió forint fejlesztési költségből oldják meg, a termékek előállítás­hoz szükséges szerszámokra pedig másfél millió forintot költenek. AZ ELŐBBIEK MELLETT Tóth Imre főmérnök azt mondja: — Főleg az utóbbi terméken tudunk sokat nyerni, de ha rosszul csináljuk, akkor veszí­teni is. Mi az első mellett voksolunk. Hogy sikerüljön, ezért sokat is teszünk. Kény- szerűségből, no meg életké­pességünk bizonyítása céljá­ból. Hogy eddig kivívott hírne­vüket, szakmai rangjukat to­vább öregbítsék. — vcnesz — Fejlődő ÁFÉSZ Kétmilliárd-hétszázötvenhat- millió forint termelési értéket, illetve forgalmat kíván telje­síteni ebben a középtávú terv­időszakban a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ. Ez a summa kis híján kerek egymilliárddal nagyobb, mint amit az előző ötéves tervben elértek. Azaz: az akkori teljesítménynek száz­ötvenhat százalékát váltják va­lóra 1981 és '85 között. Importot helyettesít A salgótarjáni síküveggyár­ban megkezdték a színes szél­védők előállítását. A Lada, Dacia, Trabant, Wartburg és Volga személygépkocsikhoz készülnek zöld, kék és barna színárnyalatban is ragasztott biztonsági szélvédő üvegek; színűket a két üvegréteg közé különleges ragasztási eljárás­sal kerülő fólia adja. Csinál­nak biztonsági üveget sávos fóliával is. Ezek kék, zöld, vagy barna színe fentről lefelé fokozatosan halványodik és beleolvad az üveg természe­tes színébe. A salgótarjáni sík­üveggyár idén húszezer darab ragasztott személygépkocsi­szélvédőt bocsát ki, amelynek egy része — a kereskedelem igényeihez igazodva — színes, illetve felül színes sávos kivi­telű lesz. Az új salgótarjáni termék lehetővé teszi az im­port helyettesítését, jó minő­ségű és olcsóbb hazai áruval. Ötletemberek a ruhagyárban Idén eddig tizenhét újítást nyújtottak be a Salgótarjáni Ruhagyár ötletemberei. Mű­szaki javaslataiknak mintegy a felét fogadták el idáig az illetékesek. A közreadott ötle­tek száma az újítókedv ébren* maradásáról tanúskodik. Ta­valyi ténykedésével — mint ismeretes, — a Ruhaipari Dol­gozók Szakszervezetének ti­zenegy vállalata közül lett el­ső a tarjáni üzem újítógárdá­ja. Akkor hatvanegy javasla­tot nyújtottak be, ebből har­minckilencet fogadtak el, s még tavaly harminckettőt be is vezettek. A tevékenységből származó haszon háromne­gyed millió forint volt. Az öt­letemberek több mint 200 ezer forint díjat vettek föl össze­sen. Három szakember — Ha­jas András osztályvezető, Var­ga Mihály szabászatvezető és Molnár Péter műszerész — a Kiváló újító kitüntetés ezüst fokozatát kapta meg. Idén várhatólag a következő hónapi ban élénkül föl az újítószel­lem. Május — szokás szerint — újítási hónap áz üzemben, ilyenkor gyors elbírálással >s különdíjakkal serkentik az • letek kitalálását. Magyar kiállítók Bulgáriában Egy hét múlva, május 3-án nyílik a bulgáriai Plovdivban a fogyasztási cikkek tavaszi nemzetközi vására. Most má­sodik alkalommal rendezik meg a termelőeszközök bemu­tatójától különválasztva — a jobb szakosodási lehetőségre való tekintettel — a közszük­ségleti cikkek seregszemléjét. Ebben az évben nyolc szoci­alista, 13 fejlett tőkés- és 22 fejlődő ország számos vállala­ta mutatja be legújabb termé­keit a vásár 165 ezer négy­zetméteres területén. Hazánkat négy vállalat képviseli. A Chinoin növényvédő szereivel mutatkozik be, a Terunion a legújabb magyar írószerekkel ismerteti meg a látogatókat, a Medimpex humán és állat- gyógyászati termékekkel sze­repel a kiállításon. A Hunga- rocoop magyar szövetkezeti külkereskedelmi vállalat infor­mációs központot állít fel a vásár területén, ahol szakem­berek adnak részletes tájékoz­tatást az érdeklődőknek a vál­lalat széles körű tevékenysé­géről. Nagyobb kivitel Mintegy nyolcvan száza­lék nagyobb mennyiségű ex­portot bonyolított le a BRG salgótarjáni gyáregysége idén az első negyedévben, mint a tavalyi első három hónapban. Kivitelüknek kilencven szá­zaléka irányult a Szovjetuni­óba, a többi részint az NDK- beli, részint a bolgár meg­rendelőknek készült. Speciá­lis rendelői igényeknek meg­felelő URH-rádiótelefonokat készítettek a tarjániak. Min­den elküldött darabot előző­leg a MERT vizsgált meg, s ítélt . kiszállításra alkalmas minőségűnek. Programjuk szerint ebben a negyedévben sem gyártanak tőkésmegren­delésre, dollárért várhatólag a második fél évben készíte­nek árukat. A mostani ne­gyedévben viszont az eddigi három megrendelőt két to­vábbi igénylő egészíti ki: egy - egy vietnami és kubai válla­lat. Energia a kábelgyártáshoz Mintegy tízmillió forint ér­tékű energiát használt föl az idén első negyedévben a balas­sagyarmati kábelgyár. Az ener­giával való gazdálkodásban két fő hatás érvényesült a három hónap alatt. Egyfelől a gépi rekonstrukció és a be­ruházás hatására csökkent az egységnyi termékre jutó ener­giafölhasználás, csaknem tíz százalékkal. Ez a korábbiak­hoz képest kétszázezer forint költségmegtakarítást jelen­tett. Másfelől a beruházással megépített új erősáramú csarnok téli üzemeltetése je­lentékenyen megnövelte a fű­tőanyag-fölhasználást. Egy­beszámolva a gyár energia- fogyasztása növekedett, ám a termelés gyarapodásánál kisebb mértékben. Üj intéz­kedés náluk a takarékosság fokozására, hogy bevezették a fűtőanyag-felhasználás szá­mítási modelljét. Ennek kö­szönhetően hamar jelzést kap­nak a túlfogyasztásról, s a beavatkozás után rövid időn ’ül a megtakarítást is ki­mutathatják. Az MTESZ az energiatakarékosságért A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsé­ge ebben az évben is meghir­dette energiatakarékossági pá­lyázatát a magyar műszaki, gazdasági, agrár és termé­szettudományi szakemberek részére. A pályázat célja továbbra is olyan reálisan és rövid időn belül megvalósítható szervezé­si intézkedések, üzemviteli, vagy technológiai eljárások, új konstrukciók, berendezések, készülékek kidolgozásának és megvalósításának ösztönzése, amelyekkel az energiagazdál­kodási kormányprogram vég­rehajtása meggyorsítható vagy hatékonysága növelhető. Főként olyan javaslatokat várnak, amelyek lehetővé te­szik az energiafelhasználás, illetve a technológiai folyama­tok energiaszükségletének csökkentését, import energia- hordozók hazai helyettesíté­sét, helyi — eddig kihaszná­latlan energiaforrások haszno­sítását. A pályázat alapfeltétele, hogy műszakilag kidolgozott és gazdasági számításokkal alátámasztott javaslatot tartal­mazzon, s meghatározza a megvalósítás reális lehetősé­gét és idejét. A pályázatokat az MTESZ végrehajtó bizottsága által megbízott bíráló bizottság fo­lyamatosan értékeli és továb­bítja az érdekelt vállalatok­nak, intézményeknek, beveze­tés, illetve a hatóságoknak in­tézkedés céljából, s még az eredményhirdetés előtt javas­latot tesz a hasznosításra is. Az október 1-ig beérkezett, értékelt és hasznosítható ja­vaslatok közül az MTESZ a legjobbakat 50, 30. illetve 20 ezer forinttal jutalmazza. Ahol nem baj, ha gáz van A kiegészítő tevékenység szerepe egyre növekszik a me­zőgazdasági nagyüzemekben, '.melyek a legkülönfélébb igé­nyek kielégítésére specializá­lódnak megyeszerte. A ka- rancssági termelőszövetkezet­ben például a, 30 milliós ár­bevételből mintegy hárommil­lió az alapon kívüli tevékeny­ségből származott 1981-ben, s ez utóbbi részesedése idén vár­hatóan tovább növekszik. A múlt év" utolsó harmadá­ban indult meg a próbaüzem a gáztöltőben, ahol a Signó Szövetkezetnek bérmunkában a gázöngyújtók töltésére al­kalmas butángázt tartalmazó töltőkészülékek készülnek. Je­lenleg tizenketten készítik a kelendő cikkeket, amelyekből naponta 2000—2200 darab ké­szül, kifogástalan minőségben. Ezt jól szemlélteti, hogy már eddig 40 ezer töltőkészüléket szállítottak tőkésexportra, és az idén újabb országok jelen­tették be vásárlási szándéku­kat. A műanyag palackok töl­tésre történő előkészítését egy garázsból átalakított műhely­ben végzik az asszonyok, akik hamarosan korszerűbb körül­mények között csinálhatják munkájukat az épülő új üzem­részben. A műanyag palack átvilágítással történő ellenőrzését Szor-í esik Ferencné végzi. A festéssel valamennyi lényeges tudnivaló a palack falára kerül. Barta Ottóné révén. A 17 aímoszférás nyomáspróbát Baltsa Tánosné végzi egy speciális géppel. (Fotó: Gyurkó) | NÓGRAD - 1982. április 27., kedd Ü

Next

/
Thumbnails
Contents