Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-27 / 97. szám
I frg3* m iBk reá w jsaa US f Sál üü ü mm M .-<Bk i. n . "MSk m ■i « a »isi wm Ott a IM Ml M « BÄ s:'SSL'um a IkTa v » "■*"» iá idilli 1 -II j n K £3 gr r NW előtti Az aranyé!efánt Közel tíz esztendeje, hogy a szolnoki Szigligeti Színház bemutatta Alekszandr Kopkov Az ai'anyelefánt című .komédiáját, melyet most Várkonyi Gábor t irgatókönyvíró-rendező a televízió számára felfedezett (április 21. 20.45). Kopkov neve és munkássága számunkra teljesen ismeretlen, e műve nélkül fogalmunk sem lenne létezéséről. Pedig színdarabja éles szemű, erőteljes tehetségű szatirikust sejtet, akivel talán nem volna haszontalan közelebbi ismeretséget kötni. Milyennek mutatkozik Kopkov Az aranyelefánttal? — Vizsgáljuk meg részletesebben. A komédia a harmincas évek elején játszódik egy szovjet falucskában, ahol az új élet, az új társadalom gazdasági és hatalmi alapjait már megteremtették, de a „fejekben" még szerfelett nagy az összevisszaság. A kolhozparasztokat — akik nemrégiben még egyéni gazdálkodók voltak — inkább a muszáj köti egymáshoz, sem. mint a meggyőződés, kapcsolataikat is javarészt a korábbi beidegződések határozzák meg. A tolvaj megmaradt tolvajnak, csak most mór a közösből is „szerezhet”, a szegényparaszt ugyanolyan ellenségesen nézi a gazdatársává lett kulákot, mint annak előtte, s a pópa is igyekszik megőrizni, megmenteni le. galább valamicskét hajdani befolyásából. Persze nem tagadhatjuk, hogy a forradalmi alapokon már érlelődik az új is, a másfajta ember típusa, mely legmkább a főszereplő, Mo- csalkin fiának alakjában rajzolódik ki előttünk. Az időpont, a helyszín tehát igencsak érdekes számunkra. Nem kevésbé a választott téma — a paraszti tudat átmeneti állapota, sebezhetősége —, s ahogyan ezt az író cselekménybe, figurákba foglalja. Mocsalkin kétgyermekes kolhozparaszt a kút mélyén aranyelefántot talál, Sztyenka Razin parasztseregének rejtett kincseiből. Megbomlik a nyugalom, kizökken a család és falu élete megszokott kerékvágásából. Mindenki az aranyelefántot akarja, s birtoklása révén gazdag, gondtalan életet. Mocsalkin a cári világot sóvárogja vissza, hiszen ha akkor találta volna e hatalmas értéket, a zugékszerésznél minden különösebb gond nélkül busásan értékesíthette volna. Most viszont bujdokolnia kell — szomszédok elől, a téesztagoktól, -vezetőktől. Amerikába vágyik, még nevét is eldobná, össze- eszkabál egy léggömböt, mely- lyel elmenekülne, de a kosárból kiesik, csak az aranyelefánt száll el a messzeségbe, úgy, olyan váratlanul, mint ahogyan kezdetkor hozájutott. Illúziók és vágyak ütköznek Itt a szerény valósággal, s közben lepleződik le az orosz paraszt — egyébként egyetemes érvényű tulajdonság — lelkü- letének kettőssége. Kopkov „félúton” ábrázolja alakjait, akik a korabeli orosz falu társadalmi keresztmetszetét, panoptikumát teremtik meg. A szocializmushoz vezető úton járnak mór tudati szempontból is, de az út vége még beláthatatlan messze van. Kopkov Az aranyelefánttal számos szovjet íróval mutat ro. konságot — . szemléletben, gondolkodásban, ábrázolásban. Hasonló szatirikus indulat, jobbító szándék vezeti, mint a drámaíró Bulgakovot, a költő Majakovszkijt. S bizonyára az írói működése ugyanolyan nehézségekkel találkozott szembe, mint az említetteké, hiszen a kor, a hatalmi-politikai struktúra nem ilyenfajta művészetet, irodalmat igényelt. Kopkov értékes komédiája megoldhatatlan feladat elé állította a fiatal rendezőt, Várkonyi Gábort. Sajátos ízét, humorát, vitriolos, mégis szeretetteljes acsarkodását csak néhány jelenetben tudta pontosan bemutatni. Remek ötlet Dovzsenko A föld című filmjének felhasználása, de csak a főcímben érzem indokoltnak, A komédia indítása egyébként is sikerült. Egészében véve azonban kevés az ötlet, a szellem a rendezésben, furcsa módon éppen az igyekezet miatt. Várkonyi a verekedési jelenetben kaland- film-paródiákból kölcsönzött elemeket alkalmaz, s ezek a filmbetétekkel és a játék egyéb részeivel egybekötve azt az érzetet keltik, mintha a rendező előzetesen nem tisztázta volna magában az adaptálás stílusát, hangvételét. Mindamellett remekül szórakoztunk a kitűnő színészek jóvoltából. Szemes Mari tip-top orosz parasztmenyecske, az él- tesebbjéből, Garas Dezső Osz- tap Benderhez, Naszreddin Hodzsához hasonlatos képzelgő, alakoskodó, nemes vonásokat sem nélkülöző Mocsalkin. Kun Vilmos a téeszelnök figuráját hitelesíti észrevétlenül finom színészi eszközökkel. A főiskolás Baükó Tamás a tudor- ságra vágyó fiú alakját teszi mulatságossá. Szombathy Gyula képtelen rosszul játszani, Tol- vai parasztja egy pszichológus számára pompás esettanulmány lehetne. Szenzációs Gálvölgyi János epizódalakítása: ilyen kellemkedő, szégyenlős, önérzetes kulákot még sohasem láttam. Gálvölgyi ismertette fel a lehetőséget: ilyen is lehet. Mint ahogyan a látottnál sokkal vérbőbb, sodróbb adaptáció. Erre egyhamar azonban algiha kerül sor, vagy talán sohasem. (ok) Megkérdeztük Scharlitzky Viktort A közelmúltban Salgótarjánban járt Scharlitzky Viktor matematikus, a könnyűipari műszaki főiskola tanára, a Bolyai társulat titkára, aki hosszú évek óta vesz részt matematikai főiskolai felvételi bizottságok munkájában, illetve az írásbeli tételek ösz- szeá Llításában. — Mennyire készíti fel a középiskola diákjait a matematikai felvételi követelmények teljesítésére? — Személyes tapasztalataim szerint az úgynevezett szakos gimnáziumi osztályokból jelentkezők túlnyomó többségével nincs gond. Az általános gimnazisták a középmezőnynél valamivel jobb, a szakközépiskolások Nehéz-e a felvételi? valamivel gyengébb eredményt mutatnak. — Hová elég ez? — Hát mondjuk az ELTE matematika szakára ötös, a villamosmérnöki karra négyes, ötös, a műszaki egyetemre négyes írásbeli kell, műszaki főiskolán elfogadtak már kettest, hármast is. Természetesen a szóbeli vizsga összetettebb, emberre szabottabb, ahol lehetőség nyílik a pályaalkalmasság figyelembevételére is. — Számos módon változott az elmúlt 10—15 évben a tanmenet. Nehezebb-e a matematikafelvételi, mint régen? — Szerintem talán még könnyebb. Igaz, hogy az írásbeli feladatai hatról nyolcra emelkedtek, de ugyanakkor bekerült két könnyebb, alapvetőbb kérdés is. — Lehet-e Nógrád megye helyét keresni a sikeres felvételik rangsorában? — Az országos átlag szerint a felvételizőknek 55,1 százaléka jár sikerrel. Ugyanez az arány a megyei felvételizőknél 58 százalék, kiemelve a megye gimnazista jelentkezőit 59%, de a salgótarjáni jelentkezőknek csak 52 százaléka nyert felvételt. Ez nem azt mutatja, hogy városban gyengébb a képzés, inkább abból következik, hogy a városi gyerekek „bátrabbak”, kisebb felkészüléssel is nekivágnak a vizsgának, — fejezte be a beszélgetést Scharlitzky Viktor. FENN A HEGYEN Szakkörösök műtermi gyakorlata Mátraalmáson A gyerekek ismerik, szeretik a tanár bácsit — ahogyan nevezik —, jól tudják, kihez mennek, mégis izgatottan várják a pógrádi szénbányák kis személyszállító autóbuszát, hogy elhelyezkedjenek" rajta. A kezdetben érthetetlen izgalom rövidesed világossá válik: a szakkörösök most első ízben járnak kint Mátraalmáson oktatójuk, Lóránt János Munkácsy- és SZOT-díjas festőművész rezidenciáján, műtermében. Az országos hírű, megbecsült művész második éve vezeti — örömmel és megelégedésre — a nagybátonyi Bányász Művelődési Ház képzőművészeti szakkörét. A résztvevők fogékony, úgymond „romlatlan" életkorban vannak, negyedik-hetedik, osztályosok — fantáziájuk szabadon fellobogtatható, tehetségük, kézügyességük sokoldalúan, több irányban fejleszthető. A művész irányításával készülnek a gyerekek metszetei TANULJUNK KUTYULNI A lányok és fiúk megllle- tődötten lépnek be, Lóránt János tessékelésére, a hatalmas műterembe A gyerekeknek szokatlan a tágasság, a festőállvány és a mellette- közelében látható, ám a gazda számára nagyon is kiismerhető rendetlenség. A beosztás, a berendezés, no meg a műtermi hangulat a gyerekek kíváncsiságát gyorsan kielégíti. Nem úgy a „mecs- boksz” és a furulyagyüjte- mény, amely igencsak felpiszkálja az érdeklődésüket. — Majd a munka végén — mondja Lóránt János. — Akkor az időnk is több lesz. A pincében — szintén nagy méretű, hiszen a hajdani, megszűnt iskolából alakították át a műtermet és a lakást ■ van a művész linógépe, s ezen a gépen készülnek majd a gyerekek „remekművei” is. A mester előkészíti a munkát. Tubusokból nyomdákban használatos festékeket szed elő, s üveglapokra nyom ki piros, zöld, sárga színű adagokat. Spakli kerül elő, s kezdi kenegetni. lágyítani az anyagot. Közben minden fogást, műveletet elmagyaráz. — Kutyulhatom én is? —. ajánlkozik a negyedikes Nagy Nóra. Természetesen, s erre mindenki a festéket akarja kenegetni. — Akkor kened jól, ha hallod is. Súrlódó, ragadós hangot ad — mondja a művész. Majd előkerülnek a linólapok, melyeket az előző foglalkozásokon készítettek, s — milyen a gyerek — mindjárt zajos vita kerekedik, kinek a művét nyomassák le először. Bámulatos Lóránt János türelme, nyugalma, ahogyan a lelkesült, izgága gyerekek között némaságával, vagy csendes szavával rendet teremt. Megmutatja a nyomtatást, aztán a gyerekek állnak a nyomógép hajókormányhoz hasonlatos kerekeihez. Elragadtatva, némiképp irigykedve nézik a lányok az első kész munkát, s egymás után szakad fel ajkukról az elismerés: — De szép! — Klassz! — Gyönyörű! Most már mindenkinek akad tennivalója- festés, nyomás, szárítás követi sokadszor egymást, amíg el nem készül valamennyi, némelyik egészen ízléses, eredeti gyermekmű. TANULSÁGOK ÖSSZEGZÉSE A linóleummetszetek szinte teljességgel beborítják a padlóbetont, alig marad egy kis jártányi hely. Lehet gyönyörködni, egy-egy kész munkához észrevételeket fűzni, Általában azok a sikerültebbek, értékesebbek, amelyek önállóságot tükröznek — gondolkodásban, megformálásban. Azaz: nem . másolatok, vagy nem keltik annak érzetét a szemlélőben. Az önálló alkotó-teremtő készség és képesség ebben a korban is fontos és dicséretes dolog. A szakkörök vezetőinek erre kell alapoznia, s csoportjának tagjait személyekhez szójó tanácsokkal segítenie. Nem könnyű feladat. Hiszen itt, mint minden művészetben, értelmetlen képtelenség kész recepteket adni — az igazi tehetség pár szóból is ért, általa fejlődik, találhatja meg saját, jellemző alkotói arculatát. Persze ebben a korban a gyerekek ízlése még kialakulatlan, s a felnőttektől alaposan befolyásolt. Így fordul elő, hogy számukra sokszor nem az jelenti az értéket, ami valóban az, ami művészi, hanem a minél hűségesebb másolat Ezt tudják a szakkör körül bábáskodók is — három népművelő is elkísérte a csoportot —, s nem a képzőművész- utánpótlás nevelését tűzték ki célul, hanem egészen mást. Erről a másról — hasznos időtöltés, kreativitás fejlesztése, ízlésformálás — egyöntetűen vallanak a gyerekek: Szabó Adrienne, Kovács Ildikó, Balog Andrea, Járdány Edit, Ha- dusovszky Johanna, Fülöp Zsolt, Gordey .János. Meglepő érettséggel szól róla az ötödikes Erdei László: — Szeretek a szakkörbe járni, mert nagyon sok mindennel foglalkozunk. Témákat kapunk és gondolkodhat mindenki rajta. Nekem az is jó, hogy nincs az a nagy szigorúság, olyan kötöttség, mint az iskolában. De a legjobb talán az benne, hogy másképpen nézem a képzőművészetet. A modern festményekre az hittem kriksz-kralfszok, de most már nem. Kezdem meglátni, mit ábrázolnak, és egy kicsit érteni a lényegüket is. Nekem ebben segített a legtöbbet a szakkör. MIT MOND A MŰVÉSZ? Az öt-hat órás munka után jólesett a gyerekeknek a ház udvarában végzett nyársalás, melynek tartozékait — a tűzifa kivételével — a művész és felesége teremtette elő. Lóránt János nyársalás közben mondta: , — Korábban hét évig tanítottam. Mindig nagyon jó volt gyerekekkel foglalkozni. Engem is szórakoztatott, nemcsak őket. Tanulni lehet tőlük — ötleteket meríteni. Mert ők még nem raíináltan gondolkodnak, más a látás- és gondolkodásmódjuk, mint a felnőtteknek. S a kiscsoportos munkában ez a szép: a létezés, a közös alkotás egymást átható, formáló hasznossága. Sulyok László M műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: A cselekvő gondolat 8.57: Nótacsokor 9.34: Kalocsa vidéki gyermekjátékok 10.05: MR 10—14 10.35: Világjáró zenekarok 11.39: Széchenyi István naplójából 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14,?o> Külföldről érkezett U.**: Elő világirodalom 15.05: Richard Strauss: Versenymű klarinétra. 15.28: Nvitnikék 10.00: Népzenei Hangos Üiság 16.40: MarU Reizen Glinka- dalokat énekel 17.05: Mozgásterek 17.30: A Budapesti madrigálkórus énekel 17.45: A Szabó család 19.15: Könyvklub 20.10: 'Radnai György nótafelvételeiből 20.25: Szintézis 20.55: Osváth Júlia operaáriákat énekel 21.11: Férfi és nő Ibsen drámáiból 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Két Vivaldi-concerto 23.00: Eszmék faggatása 23.30: Haydn-művek 0.10: A brüsszeli Pro Musica Antiqua együttes Macnaut- felvételeiből PETŐFI RADIO: 8.O5: Pétress Zsuzsa operett- dalokat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespolc 12.35: Melódiákoktól 13.2t: Látószög 13.30: St?rlv Tibor zongora- muzsikájából (Miriam Molin) H.Oft: Kettőtől hatig. . . 18.00: Dlsnuta még mindig önmagunkról és szüléinkről 18.35: Gramofonsztárok 19.05: Kutasi Katalin és Kovács Lalos nótákat éneke* 10.25: Századok öröksége. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Vidám népmesék 21.00: Slágermúzeum 22.00: Változatok egy pályára 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ 17.00: Hírek, ldőjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Döntött a bíróság. Kártérítés sportolási lehetőség elvesztéséért... dr. Tímár László előadása. —' 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Bély Katalin és Zakar János. — 13.00: Észak-magyarországi krónika. (A BAZ megyei tanács lájékoztatót hallgatott meg a megye mezőgazdasági kistermelésének helyzetéről, a lakosság ellátásában betöltött szerepéről. — Miskolc a fogyasztókért kiállítás ünnepélyes megnyitása Budapesten. — 18.23—18.30: Lap- és mü- sorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskola tévé Kémia (Ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Környezetismeret (Alt. isk. 3. oszt.) 9.05: Orosz nyelv (Ált. isk. 5. oszt.) 9.25: Környezetismeret (Ált. isk. 1. oszt.) 9.50: Magvar nvelv (Alt. isk. 3. oszt.) 10.05: Magvnr irodalom (Középfsk. [—11. oszt.) 10.40: Raj? (Ált. isk. alsó tagozat) 11.05: Aki mer az nyer J1.35: idesüss! (ism.) 12-Oü; Csata fekete-fehérben 14.00: Iskolatévé / (Ált. isk. 3. oszt.) I 14.15: Környezetismeret (Ált. isk. 1. oszt.) 14.40: Orosz nyelv. (Ism.) 14.55: Magyar irodalom. (Ism.) 15.20: Kémia. (Ism.) 15.50: Napköziseknek. szakköröknek 16.15: Hírek 16.20: Afganisztán négy éve 16.40: A változó falu • VI/l. rész 17.10: Kuckó (Ism.) 17.43: Reklám 17.50: . Egész tói vagyok” Korda György műsora 18.20: . . .mondjad szaporábban. . 19,00: Reklám 19,10: Tévétorna 1,9.15: Esti mos*» 19,30: Tv-híradó 20.00: A Buddenbrook ház XI n. rész 21.00: Stúdió ’82 22.00: ..Börtönben az uram” 23.10: Tv-híradó. 3 2. műsor: 1K.55: Jégkorong-világbajnokság 19.00; Kedvünkre 19.30: Tv-híradó 20.00: Beszédtéma Beszéliíínk róla 29.40: 'Tv-hiradó II. 21.90: Reklám 21,05: Tégkorong-vllágbalnokság BESZTERCEBÁNYA : 14.50: Hírek 14.55: Téokorong VB-mérkőzés 17.30: KQ2ép-s2itf>v4k&&* 18.00: Gazdaságpolitikai magazin 18.40: Esti mese 18.55,: Jégkorong VB-mérkőzés 21.251; Csak megyek és fütyülök 22.00: Ez történt 24 óra alatt 23.15: Este zenebarátok körében 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 16.15: Hírek 16.30: Tudomány és technika 17*25: Szakmunkástanulók műso- ra. 18.00: Kik a gyilkosok? 21.25: Az ifjúsági tv-klub műsora 21.55-. Matematika MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-t öl és 7-töl: Vágtató huszárosztag, I—II. színes szoviet történelmi kalandfilm, — Kohász: Éretlenek. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Tarján vendéglő: Este R-tól: A keresztapa. I—II (16,. Színes, szinkronizál USA bűnügyi film. — Balas- sagvarmall Madách: Egy kis romantika. Színes, szinkronizált amerikai—'‘rancin fUmvíg,játék. — Nagy- bátonvi Petőfi: A lázadás ára (16). Színei» dán filmdráma. — Nagybá- tonvi Bányász: Földet veszünk vadnyugaton. Színes, szinkronizált rom'bi wesíp’R, — Pásztói Máira: M •'él a bécsi erdő PS) Színes ©t ák_NSZK koprodukció. — Hátság: A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Kistere- uyei Petőfi; Anna (14). Színes magyar—francia film. — Jobbágyit Csapda az erdőben. Színes szinkronizált. NDK film. BUDDENBROOK HÄZ 7. résa (Április 2?., kedd, 20.00 h). 4 NOGRAD » 1582. április 27,, kedd
