Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

A felújított szobában A felújított karancs szállodában Májusban nyit az éjszakai bár palóc est legényfogó krumplitalpassal — Salgótarjánban is meg­kóstolhatják ezeket az étele­ket? — Ma éppen nem, de hason­lót ősszel tervezünk az itt élőknek is... — Korábban gyakrabban pa_ naszkodtak a „házra”. Most mintha kevesebb lenne a ki­fogás. .. — Vannak saját „téziseink”, akik ezeket nem tartják be, szigorúan felelősségre vonjuk őket. Szerencsére ritkán kell élni ezzel az eszközzel. Az el­múlt két évben egyszer derült ki túlszámlázás, a pincért más­nap elbocsátottuk. Egyébként itt vannak a tavalyi bejegyzé­sek — mutatja a vendégek könyvének lefűzött másodpél­dányait. A mérleg: hatvanhárom di­cséret, hat panasz. Elégedett volt a fővárosi vendég, mert kisgyermekei minden kíván­ságát kielégítették, dicsérik a felszolgálókat a kecskeméti tu­risták, a Tajga teázót a BRG egyik szocialista brigádja, amely hagyományosan ott tart­ja összejövetelét. A panaszok: többnyire a távfűtés, melegvíz­A Karancs Szálloda Salgó- Az elmúlt évben például a szolgáltatás miatt. A szálloda tarján egyik jelképe. Mert a szálloda kihasználtsága meg- erről vajmi keveset tehet, városközpont rekonstrukció- haladta a hetven százalékot, — A tervek? jának első, emlegetett épülete amit szakmai körökben az op- — Szeretnénk változatlanul volt, mert a megye első olyan timálison felülinek tartanak, a jó színvonalon kielégíteni a szállodája, amelyet nyugodtan berendezés gyors elhasználó- hozzánk betérők igényeit. Kü- ajánlhattak külföldi turisták- dásához vezet. Persze mit te- lönböző akciókra is készülünk, rak is. Tizennyolc esztendeje hetnek, ha egyszer „felkap- következik a Tajga teázónk annak, hogy az első vendégek ták” a Karancsot? A 168 férő- felújítása, bisztrónkban is az birtokukba vehették, s azóta helyre egyebek között az idén elért színvonal megőrzése a bizony itt-ott megkapott az is érkezik száz szovjet turis- cél — válaszol Begyik István, épület. tacsoport, otthont adnak nem- Delet harangoznak. A szál­— A HUNGARHOTELS igé- zetközi és hazai konferenci- loda étterme lassan benépesül, nyes egységeivel szemben, ezért áknak, a városba érkező szak- Jelenleg háromszázan ebédel- is született a döntés a szálló- emberek — mind többen van- hek, a városközpontban talál- cla folyamatos felújításáról — nak — ugyancsak itt kérik szó- ható intézményekből. Gyors a mondja Begyik István igazga- bájukat. Kellemes gondok, s kiszolgálás, az adagokra sem tó. — Az elmúlt esztendőben ahhoz vezettek, hogy a koráb- lehet panasz. négymillió forintot költöttünk ban biztos üzletet jelentő A folyosó márványburkola- a létesítményre, négy emelet SZOT-üdültetést harmadára ta csillog a tisztaságtól. Ven- teljesen megújult. .. mérsékelték. _ dégek érkeznek bőröndökkel. Mutatja a szobákat. Kelle- — Nemcsak külsőségekben Minden bizonnyal kellemes Kiesek, kicserélték a fürdőszo- újul a szálloda. Igyekszünk emlékekkel távoznak Salgó- bák felszerelését, a padlósző- vendégeket csalogatni saját tarjánból, a Karancs Szállódé, nyeget, nyílászárókat, tapétáz- rendezvényeinkkel is. Hogy ból. tak. Még a házi telefonvonala- csak egyet említsek: az idén kát is bevezették, gondolva rá, három nyugatnémet csoport hogy a kapott ígéret, amely vesz részt folklórprogramun- szerint az esztendő végéig 120 kon, s ismerkedik Nógrád me- éllomásos telefonközponthoz gye nevezetességeivel. Az elő­jutnak, valóra válik. Betérünk készületek jegyében ketten a földszinti eszpresszóba is. már sikeresen vizsgáztak a né- Jelenleg építési terület, de már met nyelvből — magyarázza az Kern sokáig, az építők hama- igazgató. rosan befejezik az éjszakai Előkerül egy díszes étlap, bár és a presszó kialakítását, Nem, nem a Karancs Szálloda ha újabb műszaki problémák éttermének asztaláról. Ezt a nem jönnek közbe, május de- budapesti, székesfehérvári és rekán ismét a vendégek ren- egri ínyencek láthatták és vá- delkezésére áll. laszthattak róla. A szálloda — Az átalakítások kedvezőt- kilépett a vendégcsalogatóval, Jenül hatottak a szálloda éle- palóc esteket rendezett az őr­iére, de vállalnunk kellett. Ta- szág más városaiban. Hogy mit valyelőtti munkánkért meg- kínált? Többek között legény­kaptuk a kiváló címet, tavaly fogó krumplitalpast, palóc szerényebb esztendőt zártunk, bordát tócsnival, palóc fatá- dc azért nem panaszkodhatunk nyérost, s ráadásul a karancs- — jegyzi meg Begyik István, lapujtői pávakör műsorát. M. Sz. Gy. Nyelvművelő színművész BESZÉLGETÉS BÁNFFY GYÖRGGYEL Megyeszékhelyünkön járt — a munkásfiatalok szavalóver­senyének zsürielnökeként — Bónffy György, SZOT-díjas érdemes művész. A neves és közkedvelt színész minden al­kalmat megragad arra, hogy közreműködjön az anyanyelv ápolásában. A verseny szüne­tében tartott „mini-sajtótájé- koztatón” örömmel könyvelte el, hogy a munkásfiatalok ke­vés kivétellel szépen beszél­tek a vetélkedés közepette. A magyar nyelv hete alkalmá­ból föltehetően hasznos meg­kérdezni: — Azon kívül, hogy szí­nész, milyen rangban mű­veli még a nyelvet? — Kettőben is. Egyfelől tagja vagyok az Akadémia mellett működő nyelvművelő- munkabizottságnak. Ez első­sorban tudósokból álló, tudo­mányos feladatokra „felcsigá­zott” társaság. Másfelől újab­ban részt veszek a népfront mellett működő munkacso­portban, amelynek az a cél­ja, hogy a gyerektől a felnőt­tig bárki aktívan részt ve­hessen — egyelőre csak Bu­dapesten — a nyelv tisztasá­gának megóvásában. Az-az kipécézhessen és szóvá tehes­sen nyelvrontó hibákat. — Ez utóbbi munkacso­portról nemrég nyilatko­zott A Hétben. Akkor az volt az ember érzése, hogy túlzottan purista tanokat hirdetnek.., — Nem lehet eléggé puris­tának lenni, ha az idegen sza­vak úgy elárasztják a be­szélt és az írott szövegeket, hogy szótárt kell hozzájuk — Szavaiból túl sötét­nek látszott és látszik a viselő önök szerint „ho­mályos" mondatait. Azok­nak a mondatoknak a többsége nem nyelvileg homályos, hanem, diploma­tikus volt! — A gyávaság nem dip­lomácia! Ezt írja le! Én mondtam! A diplomatikus- ság nem lehet mentség a ho­mályos fogalmazásra. Ilyen érvelést nem szabad elfogad­ni! — A politikában más az * értékrend és mások a „játékszabályok’’, mint a színészvilágba a... — Ha egyszer nincs víz valahol, akkor azt kell mon­dani, hogy azért nincs, mert Kovács János ezt meg ezt el... És nem azt, hogy „víz­ellátás vonntkozásában nem mindenütt valósult meg a ki­fogástalannak minősített helyzet, mert a csőrendszer lefektetésével összefüggésben az előirányzatoknak nem min­den pontja került a megfelelő minőségben és időben végre­hajtásra. ..” — Személy szerint ön­nek tettek-e már olyan szemrehányást, hogy szó­ban vagy írásban nem jól használja a nyelvet? — Tettek! Biztosan volt is alapjuk rá. Megpróbáltam a figyelmezetetésekből tanulni. — Például mikor ki fi­gyelmeztette7 — Vagy tíz évvel ezelőtt. egy Ady-szavalóyersenyen, kép, és ez árthat az ügy- amjt a tévé is közvetített, nek. Mert ellenszenvessé megpróbáltam nagyon óvato- teheti a „közönség” sze- san megbírálni egy borzasz- mében a nyelvművelest. tóan se]yp tanító nénit Pár — Szerintem ez a kép se nap múlva dörgedelmes le- melíékelni. Próbáljuk ki: szí- nem sötét, se nem világos: velet kaptam iskolája tanári nes rostirónnal húzza át az valós. Ha egyesek szavaiból karától. Szememre vetették, idegen szavakat bármelyik fúl sötétnek látszik, az a va- hogy én viszont a „csé” han- központi lap egyetlen oldalán, lóság következménye. Egyéb- got nem bírom rendesen ki- Olyan tarka lesz a papír, ként az a véleményem, hogy ejteni. Megszívleltem az in- hogy „gyönyörködni” lehet nem kell megijedni a sötét telmet. azóta jobban ügyelek benne. Vannak persze olyan képtől sem Szembe keil ve- a „csé” hang kiejtésére idegen szavak, amik nélkü- 'e nézni, és javítani kell a lözhetetlenek, de most azok- helyzeten, nál jóval többet használnak — Idézték A Hétben né- az emberek. hány újságíró és tisztség­Jószág a gazdaságból A tavalyi tizenötezerrel Az állami gazdaság állatte- mór 6700 sertés hizlalá- szemben idén tizenkilencezer nyésztésének fejlesztéséhez je- sára kötött szerződést ház­mázsa sertéshús kibocsátását lentősen hozzájárult a hetve- táji tenyésztőkkel. A beruhá- tervezik a pásztói Mátraaljai nes évek második felében zás nélküli fejlesztések gaz- Állami Gazdaságban. A gaz- kezdeményezett sertéskihelye- daságossága olyannyira nyil- daság arra törekszik, hogy zési akció kibontakozása, vánvaló, hogy az akciót 1982­mind a sertéstelepről, mind a osztatlan sikere. A gazdaság , __ _ ,. .___, , __. ., k ihelyezett állományból zöm- a vállalkozóknak meghitelezi ben a . hízomarha-tenyesztés- mel exportminőségű, kilenc- a malacot és a tápot. Ami- re *s kiterjesztik. Már eddig ven-száz kilogramm súlyú, kor elszámolásra kerül sor, a száz kihelyezett hizóbikát tar­hibátlan sertés kerüljön ki. háztáji tenyésztő a hitel és a tanak számon, amelyek 8_10 A gyenge minőségűre „sike- kész sertés átvételi ára közti . ,nan rt1 ' pÄ<._tlM in- rült” állatok feldolgozására a különbséget kapja kezéhez. A . p gazdaság saját húsüzemet lé- kezdeti néhány száz sertéssel m' Gazdaság marhahusex- tesít. szemben a gazdaság idén portját növelik, gyarapítják. — Van-e valamilyen Nógrád megyei nyelvi vé­leménye? — Ezt azzal kell kezde­nem, hogy egri vagyok. Gye­rekkoromban sokat jártam Pétervásárán. Ott sokat ta­lálkoztam a jellegzetes palóc nyelvjárás ízes kiejtésével. Ebben a kérdésben nem pen- dülök egy húron a tudósok­kal. Nekem nagyon tetszett például, amikor a szakácsnő kiszólt a konyhából, hogy „Jaóska, gyere má’!”__ — A „Jaóska” mintha inkább a Jászságban lenne jellemző kiejtés. . — Lehet, hogy rossz példát mondtam. De az biztos, hogy ha idősebb nénik, bácsik táj­szólással beszélnek, én na­gyon szeretem hallgatni. Molnár Pál A testvérvárosok napja Ilyenkor áprilisban Európa fezámos városában és konti­nensünkön kívül is sokfelé megemlékeznek a testvérvá­rosok napjáról. A szocialista országok közössége és ezen belül hazánk különösen so­kat tett a testvérvárosi moz­galom, eszme terjesztéséért. Az intézmény, a testvérvá­rosok világszövetsége az ENSZ égisze alatt működik. A mozgalom az ötvenes évek közepe tóján tette első lépé­seit, azzal a rokonszenves céllal, hogy az emberiség bé­kéjének szolgálatában segít­se különböző országok tele­pülései között a barátság ki­alakulását és elmélyítését, mégpedig olyan fórumokat, teremtve, amelyek javíthat­ják az együttműködés, a ta­pasztalatcsere lehetőségeit, a városfejlesztés, a várospoli­tika kommunális, városrende­zési, kulturális és egyéb te­rületein. Csaknem negyedszázados dokumentumok beszélnek ar­ról az úttörő szerepről, ame­lyet első szocialista városunk, Dunaújváros ebben betöltött. Az alkalom valósággal kí­nálta magát: új váro­sunkra «okán voltak kíván­csiak külföldön is, volt olyan időszak, amikor alig múlt el nap anélkül, hogy ne érkezett volna küidöttség külföldi vá­rosokból. 1958-tól kezdve a szovjetunióbeli ___ Kommu­n arszk, a lengelországi Nowa Huta, a bulgáriai Dimitrov- grád, az NDK-beli Eisenhüt­tenstadt, az angol Coventry, az olasz Térni, s a franciaor­szági Villejuif városával hoz­tak létre testvérvárosi kap­csolatot a dunaújvárosiak, ami azt jelentette, hogy nem­csak fogadták az onnan ér­kező vendégeket, anem ma­guk is viszonozták a látoga­tásokat. A mozgalom termé­szetesen nem merült, s nem is merülhetett ki a küldött­ségcserékben, külön gondot fordítottak a lakosság között a közvetlen kapcsolatok erő­sítésére: kiállítások, baráti estek rendezésével, az iskolá­sok közötti levelezés bővíté­sével és sokféle más módon táplálják a barátkozós gon­dolatát. Rendszeressé váltak például az építészeti, környe­zetvédelmi szakemberek ta­nácskozásai, az egyetemi, fő­iskolás diákok tanulmányút­jai. amelyek mind a népek közötti testvériség szellemé­ben fogantak, s közvetve a béke megőrzésének ügyét szolgálták, ^ A béke védelmének gondo­lata vezette a többi, hazai vá­rosunk képviselőinek lépése­it is a testvérvárosi mozga­lomban. Ott vannak 1962-ben Drezdában az európai váro­sok várospolitikai kollokviu­mának résztvevői között, és 1967-ben részt vesznek a test­vérvárosok párizsi világkong­resszusán. .. Jelen vannak később a varsói, a leningrádi kongresszuson, a firenzei, a bulgáriai tanácskozáson, ahol napjaink városlakóinak gond­jai adják az eszmecserék alapját. A hazai mozgalmat a hat­vanas évektől a Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatja. Magas szinten fo­gadták 1964-ben a testvérvá­rosok világszövetségének fő­titkárát s azóta is eredmé­nyesen fejlődnek a közös kapcsolatok. Igen jellemző napjainkban is. amit Tapoi- czai Jenő. Dunaújváros egy­kori tanácselnöke — halála előtt nem sokkal megjelent emlékirataiban — írt a test­vérvárosi mozgalomról: „Amikor első külföldi utam- ra elindultam — írja — úgy éreztem, kitárul előttem a vi­lág. A messzeség hívása mö­gött a munkával összefüggő megannyi kérdés keresett vá­laszt bennem. Az a meggyő­ződés vezetett, hogy lehető­ség szerint mindent aprólé­kosan megfigyeljek, úgy gon- dotam, a városfejlesztésben mindannyian okulhatunk. A testvérvárosi mozgalomban is ezért láttam, látok ma is fantáziát. Sokat foglalkoztat a gondolat: bár megérhet­ném, hogy az utánam követ­kezők, a közigazgatás minden szintjén, életük természetes tartozékának tekinthetnék a testvérvárosokkal való rend­szeres találkozásokat.” Tapolczai Jenő és a test­vérvárosi mozgalom többi, hazai úttörője nem hiába fá­radt annyit: napjainkban va­lóban rendszeressé válnak a testvérvárosok találkozásai, Maradandó jelképek beszél­nek erről országszerte: Sal­gótarjánban a Kemerovóról, Szegeden az Odesszáról. Egerben a Csebnkszáriról el­nevezett új lakótelep. Balas­sagyarmaton a Novokuz- nveckkel fenntartott testve") kancsolat. Szélesedett a moz- rnlnm a testvérmegyei knn- '-solátokkal is. Mindez együtt és külön-külön az alkotó bé­kevágyat feiezi ki, már csak ezért is érdemes ápolni, fej­leszteni. K. I. A sportot kedvelők százai keresik fel rendszeresen a salgó­tarjáni fedett uszodát. — kj — NOGRAD — 19S2. április 25., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents