Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-22 / 93. szám
A hónap műtárgya Salgótarján belvárosának iparosai, kereskedői 1945 előtt Salgótarján történetét vizsgálva egyelőre rendkívül kevés az arra Vonatkozó Ismeret és tárgyi anyag, hogy vajon hogyan élt itt az a középréteg, amely a város ellátásában különleges szerepet játszott. Vagyis, hogy kik voltak és hogyan éltek a kereskedők, iparosok, kisiparosok, kocsmárosok, és így tovább. A Salgótarján története című monográfia (Salgótarján, 1972) szintén csak röviden szól erről. Eszerint- „Egye.t vélemé- mcnyek szerint polgárság Salgótarjánban nincs is ekkor... Más vélemény — így Förster polgármester szerint is — az iparos és kereskedő polgári réteg a város kevés számú törzslakosságának legdöntőbb része és legállandóbb eleme. Ez utóbbiban több igazság van, hiszen valóban a kereskedő-iparos elemek jelentették Salgótarjánban azt a polgári réteget, amely viszonylag a legegységesebb csoportját alkotta a város társadalmának, mégha figyelembe vesszük azt is, hogy a textil- nagykereskedő és a piact ba- záros között sok tekintetben meglehetősen nagy volt a különbség." E réteg feltárása nem könnyű, tekintettel a város történelmének alakulására. Arról van ugyanis szó, hogy e réteg legnagyobb része itt is a zsidóüldózés áldozatául esett, gettóba zárták, elhurcolták és kifosztották, vagyontárgyainak jó részét elsősorban a polgárság — törvények által nem érintett része — „szerezte meg”, amint azt korabeli, 1944-es dokumentumok is igazolják. Amikor tavaly megkeadte munkáját a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum baráti köre (többi között), alakult egy munkacsoport, amely a középréteg-kutatáson belül e részfeladatot vállalta, összhangban a múzeumi szervezet gyűjteménygyarapító, tudományos és műtérgyvédelml teendőinek folyamatos fejlesztésével is. E munkacsoportban jelentős szerepet visznek azok az idősebb múzeumbarátok, akik egy része éppen ebből a rétegből kerül ki. Ezek az emberek vállalkoztak arra, hogy utánajárjanak mindannak, aminek levéltárban nem, vagy csak részben és Igen nehezen lehetne utánajárni. Vagyis annak, hogy egy-egy épületet, üzletet a többször változó tulajdonosával együtt felderítsenek, azonosítsanak s elhelyezzenek a város térképén. A hónap műtárgya áprilisban ez a kis térkép a Nógrádi Sándor Múzeumban. Salgótarján hajdani — a városépítés során már eltűnt — belvárosának Iparosait, kereskedőit, illetve üzleteiket mutatja be az 1945 előtti időből. A térkép készítéséhez szükséges adatokat a múzeum baráti körének tagjai, Aczél Béla, Duda Lajos, Fabriclus Rezső, Hupcsik Gyula, Kádasi Pál, Richwetsz Károly, Salamon Zoltán és Zeisler György gyűjtötték. A térképen ezúttal az acélgyári rámpától a már szintén eltűnt Régiposta utca déli csücskéig tekinthető át a régi belváros, a hajdani Fő utca. A kör tagjai ezt a hézagpótló munkát tavaly ősszel kezdték el. Tevékeny- kedésük eredményeként csaknem száz százalékig pontos és hiteles kép alakult ki. A dokumentum a múzeumi gyűjteményben hiánypótló jelentőségű annak ellenére, hogy az összeállítást még további levéltári kutatásokkal és dokumentumokkal korrigálni lehet és kell. Ilyen részletességgel ezt a témát eddig még nem dolgozták fel. Külön dicséretet érdemel a munka tényszerűsége, továbbá az, hogy a dokumentum már jelen formájában is részben alkalmas arra, hogy tanulmányozása során e rétegen belüli mozgást is érzékelni lehet s következtetésre Is módot nyújt annak anyagi- és életviszonyaiba. A várostörténeti kutatás a jövőben igen sokat merithet ebből a munkából, amely a Nógrádi Sándor Múzeumban a kutatók rendelkezésére áll. Tóth Elemér Miskolci tv-fesztivál — 22. A Magyar Televízió fennállásának 25. évében rendezik meg az idén — május 13. és 19. között — a miskolci tv-fesztl- vált. Az immár 22. találkozón — ezúttal először — részt vesz a televízió valamennyi — ösz- szesen 18 — műhelye; először szerepe] műsoraival a pécsi és a szegedi körzeti stúdió is. A vetélkedőre minden rendező, illetve szerkesztő 2—2, ;030. január 1. és 1981. december 31. között sugárzott munkáját nevezhette be, hat kategóriában. A versenyre 313 produkciót küldtek be, amelyek vetítési ideje csaknem 200 órát tett ki. Az előzsürl ebből 61 alkotást — közöttük 17 híradóműsort —, összesen 27 órányi anyagot választott ki. E programokat tekintheti meg a fesztivál 6 napja alatt a tízszer 10 tagú zsűri, valamint a közönség a miskolci Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban és a megye több művelődési házában, üzemi klubjában. A versenyfilmeiket alkalommal — a vetítéssel egyidőben — készülékükön láthatják majd a miskolciak és a város 40 kilométeres körzetében élők. A program egyébként számos szakmai vitára, ankétra is alkalmat kínál. Délutánonként közönségtalálkozókat szerveznek többek között Miskolcon, Lenlnvárosban, Tisza- lúcon, Tokajban, valamint Diósgyőrben is. A díjazott alkotásokat május 20-tól a televi- zió főműsoridőben sugározza ismét. Fílmjegyzet Újra szól a hatlövetű John Sturges amerikai wes- ternfilmjének találó magyar cime azt akarja kifejezni, hogy egy régi történet újraélesztéséről van szó, lehet azonban, hogy egy viszonylag régen, 1957-ben készült filmet akar aktualizálni. Az Igazság az, hogy szüksége. Is volt a filmnek erre, mert az évek során bizony beporosodott. Mégis sok mindent figyelembe kell venni, mielőtt vádakat zúdítanánk rá. Azt például, hogy nálunk az ötvenes években és a hatvanas évek elején a western nem kapott létjogosultságot. Több más, azóta már híressé vált alkotással együtt, így az Üjra szól a hatlövetű lg klszóródott a rostán. Aztán, amikor 1964- től kezdtük bepótolni a mulasztásokat — John Huston Kallódó emberek-je volt a nyitány — sorra előkerültek a nagy nevek. Így John Stur- gesé is, akit ma az egyik leghozzáértőbb, legsikeresebb, de konvencionális western- rendezőnek tartanak. Hitvallása Így hangzik: „A western egyike azoknak a műfajoknak, amelyek változatlanok maradnak és nagyon sok embert vonzanak azzal, hogy hitelesnek tűnő képet adnak a mai Amerika kialakulásáról”. Filmjei legtöbbször megtörtént eseményeket dolgoznak fel, figurái valós történelmi személyek. A westernnek Sturges szerint három alapvető sajátossága van: a magáTiszta kabaré! nyos ember elszigeteltsége, a konfliktusok fegyveres megoldása (Üjra szól a hatlövetű) és az erőszakos, saját kezű igazságszolgáltatás. (A hét mesterlövész). A mai nézőnek, aki már jól ismeri a Sergio Leone-fé- le látványos, véres, akciódús spagettiwesterneket, kissé unalmasnak tűnhet a hitelességre törekvő Sturges-adap- táció. Leone jócskán elrugaszkodott az amerikai múlt valóságától, számára a Vadnyugat ahhoz szolgált ürügyül. hogy a mai ember Igényeinek megfelelő kalandfilmet készítsen. Mindezt olyan ügyesen tette, hogy figurái, tájképei hitelesebbnek tűnnek, mint a régi western. Pedig az Üjra szól a hatlövetű hősei valós személyek voltak, s O. K. Corall-i kalandjukat hosszú évtizedeken át őrizte és alakította a néphagyomány. A Sturges által feldolgozott történet a legenda egyik lehetséges változata. Főszereplői Wyatt Earp, Dodge City békebirája és Doc Holliday, a kétes hírű szerencsejátékos a törvény védelmében szállnak szembe Shanghai Bill és a Clanton fivérek garázdálkodó bandái ellen. A végső összecsapásra O. K. Corralnól, egy kocsimegőrzőhely bejáratánál került sor. Ezt a pisztolypárbajt több rendező is filmre vitte, s akadtak olyanok, akik Earpben nem a törvény védelmezőjét mutatták, hanem egyszemélyes bosszú hajtotta embervadászt Ki volt hát ez a Wyatt Earp? Életrajzírója, Stuart N. Lake így jellemzi: „A legszerencsésebb seriff volt okit a Nyugat valaha Is ismert”. Wyatt Earp volt fegyveres kisérő egy postakocsin. rövid ideig bölényvadász, majd hivatásos kártyajátékos 1874—81-ig seriff volt Wlchitában, 1370-ban belépett Dodge CHy rendőrcsapatába. Később ugyanitt városi marsall lett. 1879. végén tűnt fel Tombstonban, s ottani tevékenységéről a mai napig is ellentétes elképzelések látnak napvilágot. Ugyanilyen áttekinthetetlen az O. K. Corall-i pisztolypárbaja. Később aranyásással foglalkozott. majd kocsmát nyitott. 1927-ben már kaliforniai olajbányák tulajdonosa volt. 81 éves korában vadnyugati hősökhöz méltatlanul végelgyengülésben i halt meg. Wyatt Earp alkalmi barátja. Doc Hollydav sem volt kevésbé különös figura. Miután felhagyott fogorvosi hivatásával (innen származik egyébként a „Doc” becenév) híres kártyajátékos és revolverhős lett. Ha mindezeknek az ismeretében a történelmet próbáljuk észrevenni az Újra szól a hatlövetű című filmben, talán másként értékelhetjük majd. — ko — Zöldház, sej... izonyos mondás, miszerint egynémely dologgal, de főleg egyvalamivel nem lehet tojást festeni — a legújabb fővárosi fejlemények nyomán — most és mindörökre elvesztette érvényét! Várható továbbá, hogy bebizonyosodik a gebinbe kiajánlott és több napos versenytárgyalásokon elkelt nyilvános illemhelyek környékén az is, hogy várat nemcsak kőből lehet építeni, sőt, hogy szél ellen is lehet eredményes az ember, ha jól felkészült vállalkozók veszik kézbe az ügyét, legyen az szorulásos gond, vagy sietős folyóügy — egy- remegyl Ismeretes, hogy a főváros példát mutatva sok más városnak égyéni kezelésbe adta valamennyi nyilvános illemhelyét, amelyet mind közönségesen eleddig sokan nem átallották vécének nevezni. Hát kérem, ez a világ megszűnt! A vécé ma már a „szocialista típusú vállalkozás egyéni formájává nőtte ki magát és mint ilyen, az egyéni kezdemény legintimebb szférákban is érvényesülni képes terepe" —, amiként erről a pesti vé- césnénik doyenje, a rangidős Víz Ella (született: Víz Ella) nyilatkozott két futóvendég között a Keleti aluljáróban Zárnék Bódognak, a TK munkatársának. Vége az uniformizált és a férfiak részére ingyenes piszoároknak, amelyeket ezután franciásan írat ki homlokzatára az igényesebb gebines imigyen, hogy azért a kultúra is, meg a közműveltség is terjedjen, ne csak a minden lében megtalálható anyagisági — „Pissoir”. De ennek ára van! Sőt, a társadalom egészére is érvényes tanulsága, példaadó erzie. úgy miként régen a Darmolnak szorulásos időkben. Az egyéni vicé- sek tömörülése várhatóan felveszi a harcot az átkos magyar kényelmesség ellen és a maradiság, a konzervatív ízlés, az esetlegesség, az anyagi javak pocsékolása sem kap fedelet ezután a zöld házikókban. Az eredménytelenséget szám. űzik a maszek vécések, hiszen, ha valaki oda betér, akkor saját érdekében produkálnia kell, különben kidobott pénz a két forint, szemben az eddigi jóval mérsékeltebb tarifával, amely kizárólag a zárt részlegen volt kőtelező. A „megreformált” kempingszálloda és vendéglátóipari árak nyomán tapasztalt gyakorlat azonban néhány kérdőjelet rajzol a dupla nullás üzletek falára. Vajon kellő megértéssel fogadja-e a férfiak serege az újdonságot, miszerint megszűnik —, mint a francia forradalomban a nemesi kiváltság — az őseredetekre visszatekintő ingyenesség?! Máris vannak olyan hangok, hogy ezt a döntést nők hozták, mert megirigyelték ad egy: „csak úgy beszaladnak és nem kell sem köszönniük, sem fizetniük”, ad kettő: „csak úgy odaáll- nak és kész!" Tehát várható, hogy a férfiaknak is le kell majd ülniük néhány percre, sőt, egyéb intézkedésekre is sor kerülhet a nagyobb társadalmi igazságosság és egyenlőség jegyében. Ennek taglalása azonban messzire vezetne, ezért adjunk hangot inkább annak a reális aggodalomnak, miszerint „a kapualjak forgalma növekszik a jövőben", míg a piszoárok elnéptelenednek. Ilyenképpen máris várható egy kedvezményes akció, amikor már féláron is lehet — anélkül, hogy féllábon kellene. .. M indezt elnyomja az a felbuzgó vélemény, miszerint „inkább építettek volna több vécét!” Mert folyhat gebinben sok minden — két dolgot kivéve. (T. Pataki) műsor KOSSUTH RADIO: x:n: Leninre emlékezünk...' s.37: Welner-müvek 9.00: Népdalcsokor 9.44: Zenevár 19.03: Diákfélóra 10.39: A mlkádó 11.19: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 11.99 Széchenyi István naplójából 12.44: Környezetvédelem Üzbegisztánban 43.00: Nagy mesterek — világhfrű előadóművészek 13.34; szabadpolc 14.44: Bemutatjuk új felvételeinket 15,06: Johann Strauss: A cigánybáró. Az L felvonás fináléja 13.!*: Csiribiri 1G.00: Tóth László: Vita és vallomás 10.10: Örökzöld dallamok 17.04: Ml közünk hozzá TI Busztalan utakon. 17.30: Lukács István cimbalom- felvételeiből 17.43: Délutáni Hádiószlnház 19.15: Angelo Ephrlkian együttese Gesualdo-mad- ngálokat énekel. 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont *0.40: A Dunánál 40.40: A hangversenyközvetítés folytatása ...50: Verbunkosok, csárdások 44.43: Tíz pere külpolitika 44.35: Lehoczky Éva operettfelvételelböl 44,30: Kapcsolatok 23.00: Rossini muzsikájából 0.10: Latzln Norbert táncdalaiból PETŐFI RADIO: *.os: Fúvóslndulók «.40: Tíz perc külpolitika «.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt r‘.35i Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kaocsoljuk a szolnoki stú diót Papíré rőd 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Sportvllág 10.00: Látogatóban 10.33! Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó. l*.33: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 40.35: Szociológiai figyelő 41.10: A Magvar Rádió Karinthy Színpada. 1. rész. 23.40: Slágermúzeum 23.23: Nóták MISKOLCI STODIŰ: 17.00: Hírek, Időjárásjelenté«, tartalomismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. .. Eszak-ma- gyarországl képeslap. Telefonügyelet: 95-310. (A tartalomból: CB-vel az utakon. Az írószövetség észak-magyarországi csoportja terveiről. — Egy üdülőhely két megyében. — az önözés divatja.) Szerkesztő: Tolnai Attila. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Kiváló propagandistákat tüntettek ki Borsod és Heves megyében. — Ünnepélyes szoboravatás Lenin születésének évfordulóján Salgótarjánban.) — 18.28— 13.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: ».00: Tévétorna. Ism. SZ. 8.05 > Iskolatévé. Élővilág. (Alt. isk. 7. észt.) 2. rész. *.3«: Angol nyelv. (Középisk. IV. észt.) 9.05: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.30: Magyar Irodalom. (Alt. Isk. alsó tagozati 10.3«: Osztályfőnöki óra. (Alt. tsk. 7—9, oszt.) 11.05: Fizika. (Alt. isk. 6 észt.) 11.33: Kamera. (Középiskolásoknak.) 12*10: Világnézet. (Középisk. IV. észt.) 13.15: Iskolatévé. Környezetismeret. Ism. SZ. 13.40: Magyar Irodalom. Ism. 14.10: Osztályfőnöki óra. Ism. 14.35: Világnézet. Ism. 15.20: Mindenki Iskolája. Fizika. 10-00: Hírek. 10.05: A British Múzeum kincsei Angol filmsorozat. SZ. 16.30: Tévébörze. 10-40: A nyelv világa. 17.45: Telesport. 17-30: Pedagógusok fóruma. 18.45: Magunkat és Lenint faggatva... 18.55: Reklám, 19.051 Tévétorna. SZ. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. SZ. 40-00: Lányok pórázon. Magyarul beszélő francia filmvlgjáték. SZ. 21-10: Az élő népdal. 21.30: Hírhátter. 42.S0: Tabán, 1981. A Locomotlv GT műsora. SZ. 43-10: TV-litradó. 3. SZ. 3. MŰSOR: 17.05: Reklám 17.10: Még egyszer gyerekeknek! 17.40: Iskolatévé. Angol nyelv. SZ. 17.55: Oroszul beszélünk Moszkvában. SZ. 18- 15: Magyarországért harcoltak. Dokumentumfilm. Ism. SZ. 18.55: Nas ekran. Különkiadás. A pécsi körzeti stúdió műsora 19- 30: Tv-hlradó. SZ. 10-00: Unokáink Is látni fogják. . 40.40: Tv-híradó. 2. SZ. 21.00: Reklám. 41.101 Jégkorong-világbajnokság: Svédország—Csehszlovákia mérkőzés. BESZTERCEBÁNYA: 18-00: Tv-fórum. 18.10: Esti mese. 18.55: Ünnepi gyűlés V. I. Lenin születésének 112. évfordulója alkalmából. 20-00: Svédország—Csehszlovákia jégkorong VB-mérkőzés. Közvetítés Helsinkiből. 2145: ez történt 44 óra alatt. 24.00: Zenés szórakoztató müser. 22.40: Hírek. 4. MŰSOR: 20.00: Peter Bickos: Nyílt számla. Tv-játék. 21.03: A fák emlékezete. Ismeretterjesztő műsor. 41-13: időszerű események. 21.45: Matematika mindenkinek. 22.45: Összeállítás a Labdarúgó- kupamérkőzések elődöntőiről. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Egy kis romantika, színes, szinkronizált amerikai—francia filmvlgjáték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Vágtató huszárosztag. I—II. Színes] szovjet történelmi kalandfüm. — Pásztói M.itra: Negvcd 8-tól: A keresztapa. 1—XI. (18) Színes szinkronizált amerikai bűnügyi film. Este 8-tóf: Negyedik fázis. (14> Színes szinkronizált amerikai f'lm Szécoényl Rákóczi! Anna. (14) Színes magyar—francia kor>r~»dnk- ció. — K'sLcrcnyri Pe'Zfií A lázadás ára. (10) színes dán lllm- drám,a. — Ersekvadkert: A oiro- dalom visszavág. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus ka- landüim. — Nagyiét! a macska rejtélyes halála. (14) Színes olasz bűnügyi film. — Jobbágyi: Éretlenek. Színes szinkronizált francia filmvlgjáték. 9.05; Csacsitogat \ -A 4 NOGRAD - 1982. április 22., csütörtök