Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

A hónap műtárgya Salgótarján belvárosának iparosai, kereskedői 1945 előtt Salgótarján történetét vizs­gálva egyelőre rendkívül ke­vés az arra Vonatkozó Isme­ret és tárgyi anyag, hogy va­jon hogyan élt itt az a közép­réteg, amely a város ellátásá­ban különleges szerepet ját­szott. Vagyis, hogy kik vol­tak és hogyan éltek a keres­kedők, iparosok, kisiparosok, kocsmárosok, és így tovább. A Salgótarján története című monográfia (Salgótarján, 1972) szintén csak röviden szól er­ről. Eszerint- „Egye.t vélemé- mcnyek szerint polgárság Sal­gótarjánban nincs is ekkor... Más vélemény — így Förster polgármester szerint is — az iparos és kereskedő polgári réteg a város kevés számú törzslakosságának legdöntőbb része és legállandóbb eleme. Ez utóbbiban több igazság van, hiszen valóban a keres­kedő-iparos elemek jelentet­ték Salgótarjánban azt a pol­gári réteget, amely viszony­lag a legegységesebb csoport­ját alkotta a város társadal­mának, mégha figyelembe vesszük azt is, hogy a textil- nagykereskedő és a piact ba- záros között sok tekintetben meglehetősen nagy volt a kü­lönbség." E réteg feltárása nem könnyű, tekintettel a vá­ros történelmének alakulásá­ra. Arról van ugyanis szó, hogy e réteg legnagyobb ré­sze itt is a zsidóüldózés áldo­zatául esett, gettóba zárták, elhurcolták és kifosztották, vagyontárgyainak jó részét el­sősorban a polgárság — tör­vények által nem érintett ré­sze — „szerezte meg”, amint azt korabeli, 1944-es doku­mentumok is igazolják. Amikor tavaly megkeadte munkáját a salgótarjáni Nóg­rádi Sándor Múzeum baráti köre (többi között), alakult egy munkacsoport, amely a középréteg-kutatáson belül e részfeladatot vállalta, össz­hangban a múzeumi szervezet gyűjteménygyarapító, tudo­mányos és műtérgyvédelml teendőinek folyamatos fejlesz­tésével is. E munkacsoport­ban jelentős szerepet visznek azok az idősebb múzeumbará­tok, akik egy része éppen eb­ből a rétegből kerül ki. Ezek az emberek vállalkoztak arra, hogy utánajárjanak mind­annak, aminek levéltárban nem, vagy csak részben és Igen nehezen lehetne utána­járni. Vagyis annak, hogy egy-egy épületet, üzletet a többször változó tulajdonosá­val együtt felderítsenek, azo­nosítsanak s elhelyezzenek a város térképén. A hónap műtárgya április­ban ez a kis térkép a Nógrá­di Sándor Múzeumban. Salgó­tarján hajdani — a városépí­tés során már eltűnt — bel­városának Iparosait, kereske­dőit, illetve üzleteiket mutatja be az 1945 előtti időből. A térkép készítéséhez szükséges adatokat a múzeum baráti körének tagjai, Aczél Béla, Duda Lajos, Fabriclus Rezső, Hupcsik Gyula, Kádasi Pál, Richwetsz Károly, Salamon Zoltán és Zeisler György gyűjtötték. A térképen ezút­tal az acélgyári rámpától a már szintén eltűnt Régipos­ta utca déli csücskéig tekint­hető át a régi belváros, a haj­dani Fő utca. A kör tagjai ezt a hézagpótló munkát tavaly ősszel kezdték el. Tevékeny- kedésük eredményeként csak­nem száz százalékig pontos és hiteles kép alakult ki. A dokumentum a múzeumi gyűjteményben hiánypótló je­lentőségű annak ellenére, hogy az összeállítást még további levéltári kutatásokkal és do­kumentumokkal korrigálni le­het és kell. Ilyen részletesség­gel ezt a témát eddig még nem dolgozták fel. Külön di­cséretet érdemel a munka tényszerűsége, továbbá az, hogy a dokumentum már je­len formájában is részben al­kalmas arra, hogy tanulmá­nyozása során e rétegen belü­li mozgást is érzékelni lehet s következtetésre Is módot nyújt annak anyagi- és élet­viszonyaiba. A várostörténeti kutatás a jövőben igen sokat merithet ebből a munkából, amely a Nógrádi Sándor Múzeumban a kutatók rendelkezésére áll. Tóth Elemér Miskolci tv-fesztivál — 22. A Magyar Televízió fennál­lásának 25. évében rendezik meg az idén — május 13. és 19. között — a miskolci tv-fesztl- vált. Az immár 22. találkozón — ezúttal először — részt vesz a televízió valamennyi — ösz- szesen 18 — műhelye; először szerepe] műsoraival a pécsi és a szegedi körzeti stúdió is. A vetélkedőre minden ren­dező, illetve szerkesztő 2—2, ;030. január 1. és 1981. decem­ber 31. között sugárzott mun­káját nevezhette be, hat ka­tegóriában. A versenyre 313 produkciót küldtek be, ame­lyek vetítési ideje csaknem 200 órát tett ki. Az előzsürl ebből 61 alkotást — közöttük 17 hí­radóműsort —, összesen 27 órányi anyagot választott ki. E programokat tekintheti meg a fesztivál 6 napja alatt a tíz­szer 10 tagú zsűri, valamint a közönség a miskolci Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban és a megye több művelődési házában, üzemi klubjában. A versenyfilmeiket alkalommal — a vetítéssel egyidőben — készülékükön láthatják majd a miskolciak és a város 40 ki­lométeres körzetében élők. A program egyébként szá­mos szakmai vitára, ankétra is alkalmat kínál. Délutánon­ként közönségtalálkozókat szerveznek többek között Mis­kolcon, Lenlnvárosban, Tisza- lúcon, Tokajban, valamint Di­ósgyőrben is. A díjazott alko­tásokat május 20-tól a televi- zió főműsoridőben sugározza ismét. Fílmjegyzet Újra szól a hatlövetű John Sturges amerikai wes- ternfilmjének találó magyar cime azt akarja kifejezni, hogy egy régi történet újra­élesztéséről van szó, lehet azonban, hogy egy viszonylag régen, 1957-ben készült fil­met akar aktualizálni. Az Igazság az, hogy szüksége. Is volt a filmnek erre, mert az évek során bizony beporoso­dott. Mégis sok mindent figye­lembe kell venni, mielőtt vá­dakat zúdítanánk rá. Azt pél­dául, hogy nálunk az ötvenes években és a hatvanas évek elején a western nem kapott létjogosultságot. Több más, azóta már híressé vált alko­tással együtt, így az Üjra szól a hatlövetű lg klszóródott a rostán. Aztán, amikor 1964- től kezdtük bepótolni a mu­lasztásokat — John Huston Kallódó emberek-je volt a nyitány — sorra előkerültek a nagy nevek. Így John Stur- gesé is, akit ma az egyik leghozzáértőbb, legsikeresebb, de konvencionális western- rendezőnek tartanak. Hitval­lása Így hangzik: „A western egyike azoknak a műfajok­nak, amelyek változatlanok maradnak és nagyon sok em­bert vonzanak azzal, hogy hi­telesnek tűnő képet adnak a mai Amerika kialakulásáról”. Filmjei legtöbbször megtör­tént eseményeket dolgoznak fel, figurái valós történelmi személyek. A westernnek Sturges szerint három alap­vető sajátossága van: a magá­Tiszta kabaré! nyos ember elszigeteltsége, a konfliktusok fegyveres meg­oldása (Üjra szól a hatlövetű) és az erőszakos, saját kezű igazságszolgáltatás. (A hét mesterlövész). A mai nézőnek, aki már jól ismeri a Sergio Leone-fé- le látványos, véres, akciódús spagettiwesterneket, kissé unalmasnak tűnhet a hiteles­ségre törekvő Sturges-adap- táció. Leone jócskán elru­gaszkodott az amerikai múlt valóságától, számára a Vad­nyugat ahhoz szolgált ürü­gyül. hogy a mai ember Igé­nyeinek megfelelő kalandfil­met készítsen. Mindezt olyan ügyesen tette, hogy figurái, tájképei hitelesebbnek tűn­nek, mint a régi western. Pe­dig az Üjra szól a hatlövetű hősei valós személyek voltak, s O. K. Corall-i kalandjukat hosszú évtizedeken át őrizte és alakította a néphagyo­mány. A Sturges által feldolgozott történet a legenda egyik le­hetséges változata. Főszerep­lői Wyatt Earp, Dodge City békebirája és Doc Holliday, a kétes hírű szerencsejátékos a törvény védelmében szállnak szembe Shanghai Bill és a Clanton fivérek garázdálkodó bandái ellen. A végső össze­csapásra O. K. Corralnól, egy kocsimegőrzőhely bejáratánál került sor. Ezt a pisztolypár­bajt több rendező is filmre vitte, s akadtak olyanok, akik Earpben nem a tör­vény védelmezőjét mutatták, hanem egyszemélyes bosszú hajtotta embervadászt Ki volt hát ez a Wyatt Earp? Életrajzírója, Stuart N. Lake így jellemzi: „A legszerencsésebb seriff volt okit a Nyugat valaha Is is­mert”. Wyatt Earp volt fegyveres kisérő egy posta­kocsin. rövid ideig bölényva­dász, majd hivatásos kártya­játékos 1874—81-ig seriff volt Wlchitában, 1370-ban belépett Dodge CHy rendőr­csapatába. Később ugyanitt városi marsall lett. 1879. vé­gén tűnt fel Tombstonban, s ottani tevékenységéről a mai napig is ellentétes elképzelé­sek látnak napvilágot. Ugyan­ilyen áttekinthetetlen az O. K. Corall-i pisztolypárbaja. Később aranyásással fog­lalkozott. majd kocsmát nyi­tott. 1927-ben már kalifor­niai olajbányák tulajdonosa volt. 81 éves korában vad­nyugati hősökhöz méltatla­nul végelgyengülésben i halt meg. Wyatt Earp alkalmi ba­rátja. Doc Hollydav sem volt kevésbé különös figura. Mi­után felhagyott fogorvosi hi­vatásával (innen származik egyébként a „Doc” becenév) híres kártyajátékos és revol­verhős lett. Ha mindezeknek az isme­retében a történelmet próbál­juk észrevenni az Újra szól a hatlövetű című filmben, ta­lán másként értékelhetjük majd. — ko — Zöldház, sej... izonyos mondás, mi­szerint egynémely dologgal, de főleg egyvalamivel nem lehet to­jást festeni — a legújabb fővárosi fejlemények nyo­mán — most és mindörök­re elvesztette érvényét! Várható továbbá, hogy be­bizonyosodik a gebinbe ki­ajánlott és több napos ver­senytárgyalásokon elkelt nyilvános illemhelyek kör­nyékén az is, hogy várat nemcsak kőből lehet építe­ni, sőt, hogy szél ellen is lehet eredményes az ember, ha jól felkészült vállalko­zók veszik kézbe az ügyét, legyen az szorulásos gond, vagy sietős folyóügy — egy- remegyl Ismeretes, hogy a főváros példát mutatva sok más városnak égyéni kezelésbe adta valamennyi nyilvános illemhelyét, amelyet mind közönségesen eleddig sokan nem átallották vécének ne­vezni. Hát kérem, ez a vi­lág megszűnt! A vécé ma már a „szocialista típusú vállalkozás egyéni formájá­vá nőtte ki magát és mint ilyen, az egyéni kezdemény legintimebb szférákban is érvényesülni képes terepe" —, amiként erről a pesti vé- césnénik doyenje, a rang­idős Víz Ella (született: Víz Ella) nyilatkozott két futó­vendég között a Keleti alul­járóban Zárnék Bódognak, a TK munkatársának. Vége az uniformizált és a férfiak részére ingyenes pi­szoároknak, amelyeket ez­után franciásan írat ki homlokzatára az igényesebb gebines imigyen, hogy azért a kultúra is, meg a közmű­veltség is terjedjen, ne csak a minden lében megtalál­ható anyagisági — „Pis­soir”. De ennek ára van! Sőt, a társadalom egészére is érvényes tanulsága, pél­daadó erzie. úgy miként ré­gen a Darmolnak szorulá­sos időkben. Az egyéni vicé- sek tömörülése várhatóan felveszi a harcot az átkos magyar kényelmesség el­len és a maradiság, a kon­zervatív ízlés, az esetleges­ség, az anyagi javak pocsé­kolása sem kap fedelet ez­után a zöld házikókban. Az eredménytelenséget szám. űzik a maszek vécések, hi­szen, ha valaki oda betér, akkor saját érdekében pro­dukálnia kell, különben ki­dobott pénz a két forint, szemben az eddigi jóval mérsékeltebb tarifával, amely kizárólag a zárt rész­legen volt kőtelező. A „megreformált” kem­pingszálloda és vendéglá­tóipari árak nyomán ta­pasztalt gyakorlat azonban néhány kérdőjelet rajzol a dupla nullás üzletek falára. Vajon kellő megértéssel fo­gadja-e a férfiak serege az újdonságot, miszerint meg­szűnik —, mint a francia forradalomban a nemesi ki­váltság — az őseredetekre visszatekintő ingyenesség?! Máris vannak olyan han­gok, hogy ezt a döntést nők hozták, mert megirigyelték ad egy: „csak úgy beszalad­nak és nem kell sem kö­szönniük, sem fizetniük”, ad kettő: „csak úgy odaáll- nak és kész!" Tehát várha­tó, hogy a férfiaknak is le kell majd ülniük néhány percre, sőt, egyéb intézke­désekre is sor kerülhet a nagyobb társadalmi igaz­ságosság és egyenlőség je­gyében. Ennek taglalása azonban messzire vezetne, ezért adjunk hangot inkább annak a reális aggodalom­nak, miszerint „a kapualjak forgalma növekszik a jövő­ben", míg a piszoárok el­néptelenednek. Ilyenkép­pen máris várható egy ked­vezményes akció, amikor már féláron is lehet — anélkül, hogy féllábon kel­lene. .. M indezt elnyomja az a felbuzgó vélemény, miszerint „inkább építettek volna több vécét!” Mert folyhat gebinben sok minden — két dolgot kivé­ve. (T. Pataki) műsor KOSSUTH RADIO: x:n: Leninre emlékezünk...' s.37: Welner-müvek 9.00: Népdalcsokor 9.44: Zenevár 19.03: Diákfélóra 10.39: A mlkádó 11.19: A Válaszolunk hallgatóink­nak különkiadása 11.99 Széchenyi István naplójából 12.44: Környezetvédelem Üzbegisztánban 43.00: Nagy mesterek — világhfrű előadóművészek 13.34; szabadpolc 14.44: Bemutatjuk új felvételeinket 15,06: Johann Strauss: A cigány­báró. Az L felvonás fináléja 13.!*: Csiribiri 1G.00: Tóth László: Vita és vallomás 10.10: Örökzöld dallamok 17.04: Ml közünk hozzá TI Busztalan utakon. 17.30: Lukács István cimbalom- felvételeiből 17.43: Délutáni Hádiószlnház 19.15: Angelo Ephrlkian együttese Gesualdo-mad- ngálokat énekel. 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont *0.40: A Dunánál 40.40: A hangverseny­közvetítés folytatása ...50: Verbunkosok, csárdások 44.43: Tíz pere külpolitika 44.35: Lehoczky Éva operettfelvételelböl 44,30: Kapcsolatok 23.00: Rossini muzsikájából 0.10: Latzln Norbert táncdalaiból PETŐFI RADIO: *.os: Fúvóslndulók «.40: Tíz perc külpolitika «.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt r‘.35i Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kaocsoljuk a szolnoki stú diót Papíré rőd 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Sportvllág 10.00: Látogatóban 10.33! Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó. l*.33: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 40.35: Szociológiai figyelő 41.10: A Magvar Rádió Karinthy Színpada. 1. rész. 23.40: Slágermúzeum 23.23: Nóták MISKOLCI STODIŰ: 17.00: Hírek, Időjárásjelenté«, tartalomismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. .. Eszak-ma- gyarországl képeslap. Telefon­ügyelet: 95-310. (A tartalomból: CB-vel az utakon. Az írószö­vetség észak-magyarországi cso­portja terveiről. — Egy üdülő­hely két megyében. — az önözés divatja.) Szerkesztő: Tolnai Attila. — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Kiváló propagandistákat tüntettek ki Borsod és Heves megyében. — Ünnepélyes szobor­avatás Lenin születésének évfor­dulóján Salgótarjánban.) — 18.28— 13.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: ».00: Tévétorna. Ism. SZ. 8.05 > Iskolatévé. Élővilág. (Alt. isk. 7. észt.) 2. rész. *.3«: Angol nyelv. (Középisk. IV. észt.) 9.05: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.30: Magyar Irodalom. (Alt. Isk. alsó tagozati 10.3«: Osztályfőnöki óra. (Alt. tsk. 7—9, oszt.) 11.05: Fizika. (Alt. isk. 6 észt.) 11.33: Kamera. (Középiskolásoknak.) 12*10: Világnézet. (Középisk. IV. észt.) 13.15: Iskolatévé. Környezetismeret. Ism. SZ. 13.40: Magyar Irodalom. Ism. 14.10: Osztályfőnöki óra. Ism. 14.35: Világnézet. Ism. 15.20: Mindenki Iskolája. Fizika. 10-00: Hírek. 10.05: A British Múzeum kincsei Angol filmsorozat. SZ. 16.30: Tévébörze. 10-40: A nyelv világa. 17.45: Telesport. 17-30: Pedagógusok fóruma. 18.45: Magunkat és Lenint faggatva... 18.55: Reklám, 19.051 Tévétorna. SZ. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. SZ. 40-00: Lányok pórázon. Magyarul beszélő francia filmvlgjáték. SZ. 21-10: Az élő népdal. 21.30: Hírhátter. 42.S0: Tabán, 1981. A Locomotlv GT műsora. SZ. 43-10: TV-litradó. 3. SZ. 3. MŰSOR: 17.05: Reklám 17.10: Még egyszer gyerekeknek! 17.40: Iskolatévé. Angol nyelv. SZ. 17.55: Oroszul beszélünk Moszkvában. SZ. 18- 15: Magyarországért harcoltak. Dokumentumfilm. Ism. SZ. 18.55: Nas ekran. Különkiadás. A pécsi körzeti stúdió műsora 19- 30: Tv-hlradó. SZ. 10-00: Unokáink Is látni fogják. . 40.40: Tv-híradó. 2. SZ. 21.00: Reklám. 41.101 Jégkorong-világbajnokság: Svédország—Csehszlovákia mérkőzés. BESZTERCEBÁNYA: 18-00: Tv-fórum. 18.10: Esti mese. 18.55: Ünnepi gyűlés V. I. Lenin születésének 112. évfordulója alkalmából. 20-00: Svédország—Csehszlovákia jégkorong VB-mérkőzés. Közvetítés Helsinkiből. 2145: ez történt 44 óra alatt. 24.00: Zenés szórakoztató müser. 22.40: Hírek. 4. MŰSOR: 20.00: Peter Bickos: Nyílt számla. Tv-játék. 21.03: A fák emlékezete. Ismeretterjesztő műsor. 41-13: időszerű események. 21.45: Matematika mindenkinek. 22.45: Összeállítás a Labdarúgó- kupamérkőzések elődöntőiről. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Egy kis romantika, színes, szinkroni­zált amerikai—francia filmvlgjá­ték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Vágtató hu­szárosztag. I—II. Színes] szovjet történelmi kalandfüm. — Pásztói M.itra: Negvcd 8-tól: A kereszt­apa. 1—XI. (18) Színes szinkroni­zált amerikai bűnügyi film. Es­te 8-tóf: Negyedik fázis. (14> Szí­nes szinkronizált amerikai f'lm Szécoényl Rákóczi! Anna. (14) Színes magyar—francia kor>r~»dnk- ció. — K'sLcrcnyri Pe'Zfií A lá­zadás ára. (10) színes dán lllm- drám,a. — Ersekvadkert: A oiro- dalom visszavág. Színes, szinkro­nizált amerikai fantasztikus ka- landüim. — Nagyiét! a macska rejtélyes halála. (14) Színes olasz bűnügyi film. — Jobbágyi: Éret­lenek. Színes szinkronizált fran­cia filmvlgjáték. 9.05; Csacsitogat \ -A 4 NOGRAD - 1982. április 22., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents