Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-22 / 93. szám
Jogi tanácsadó KI KÖVETI EL A KÖZVESZÉLYES MUNKAKERVl-.es B ÜNCSELEKMEN YET? Egyik salgótarjáni nagyvállalat szocialista brigádjának tagjai között téma a fiatalok munkakerülő életmódja. Napnap találkoznak fiatal, erős, munkaképes fiatalokkal, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak, csak élik haszontalan életüket, garázdálkodnak, rombolnak, tönkreteszik a parkokat, törik a parkokban kihelyezett padokat és különböző, nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseket tesznek a járókelőkre. Miért nem hoznak olyan törvényt, hogy bizonyos életkor betöltésétől kötelező a munkavégzés vagy a tanulás? Vagy van ilyen törvény. csak kevesen tudnak róla, kérdezik olvasóink. Ilyen kategorikus törvény nincs és meggyőződésem, hogy ilyen törvényre nincs 13 szükség. Az is meggyőződésem ugyanis, hogy a fiatalok túlnyomó többsége becsületesen dolgozik vagy tanul, éppen ezekkel nem lehet találkozni a fenti cselekményeket elkövető bandák között. Számosán vannak olyanok, akiket nem vettek fel felsőbb iskolára, ennek ellenére sem mondtak le továbbtanulási szándékukról és éppen a következő felvételire való felkészülés érdekében nem vállaltak munkát. Különösen akkor, ha ezzel szüleik is egyetértenek, és fiúk, vagy lányuk eltartásáról gondoskodnak. Egyébként a Büntető Törvénykönyv tartalmaz szabályokat a köz- veszélyes munkakerülésre és ezt a kérdést éppen arról az oldalról közelíti meg, mint amit olvasóink is kifogásolnak és nem általában a munkaviszonnyal nem rendelkező fiatalokkal és felnőtt dolgozókkal szemben lépnek fel. E szerint a közveszélyes munkakerülés szabálysértését az követi el, aki munkaképes de munkakerülő életmódot folytat. Ha pedig az ilyen magatarás ismétlődik, akkor mar bűncselekményt követ el és meghatározott büntetéssel sújtható. Ebből a meghatározásból egyértelműen kitűnik az, hogy ha valakinek egyszerűen nincs munkaviszonya, vagy nem tanul, az önmagában még nem közveszélyes munkakerülés. Ha azonban valaki kifejezetten munkakerülő életmódot folytat, ez általában más bűncselekményekkel is szokott párosulni. Vagyis ha az egyén munkaképes, tárgyi akadálya sem lenne annak, hogy dolgozzék, de rendelkezik legális megélhetési forrásokkal pld. megtakarított munkabére van, szerzői vagy újítói díjjal rendelkezik, nagyobb nyereményhez jutott, örökölt stb. és e miatt nem dolgozik, ez legfeljebb erkölcsileg ítélhető el, hiszen alkotmányunk biztosítja a munkához való jogot és lehetőséget is. Ezek az egyének erkölcsileg bármennyire is elítélhetők, iogilag csak azért nem vonhatók felelősségre. Személyes tanúja voltam ugyanis egy esetnek, amikor négy-öt éves kisfiú szülői felügyelet mellett garázdáin idott egy művelődési ház előtti téren. Az történt ugyanis, hogy a kisgyermek az éppen nemrég kiültetett tulipúnágyasban játszott és tépte a frissen elültetett palántákat. Amikor az ott ülő szülőt erre figyelmeztettem, sértetten kérte ki magának, hogy ne molesztáljam, a gyereknek is játszani kell valahol, ott pedig szépen elmarad Különben sinés semmi közöm hozzá, majd elmondja a férjének is, hogy már a térre sem lehet kijárni, és sértetten elvitte gyermekét. Sajnos nem mutatkozott be. hogy férjével én Is beszélhettem volna. Mindebből is látható, hogy a károkozáshoz nem szükséges a felnőtt fiatalkor, azt szülői felügyelet mellett is el lehet követni már gyermekkorban. A garázda, munkakerülő életmódot folytató bandák ellen pedig megvan a törvényes lehetőség, hogy törvényesen fellépjenek hatóságaink Hogy ez mennyire lesz eredményes, abban viszont sokat segíthetnek olvasóink isj ___ Dr. Jónás Sándor S zerződéses üzemeltetés: r En vagyok a vállalat és a fűtő Amióta a rendelet lehetővé teszi, többen próbálkoznak a magánvállalkozással; a keres- kerelmi vagy vendéglátóipari egységek szerződéses üzemeltetésével. Vannak akik a gyors meggazdagodás titkos reményében vágnak bele az ismeretlenbe. Míg másokat az önállóság, a saját képességeik maximális kibontakoztatása ösztönzi. Ferencz Tibor január 1-el vette át szerződéses üzemeltetésre a szécsényi vasútállomás restijét. — Ahhoz, hogy megtaláljam a számításom, nagyon sokat kell dolgozni. A feleségemmel együtt vezetjük az üzletet. Naponta 14 órát vagyunk nyitva. így sok mindenről le kell mondani. Három évig, ugyanis ennyi időre írtuk alá a szerződést, nincs szabadságunk. Legalábbis nem érdemes elmenni, mert drága szabadság lenne. Havonta 21 ezer forint a bérleti díjunk. Ezen kívül fizetek az eszközök, berendezések használatáért, az SZTK-t és az adót — Mi volt az a belső indíték, amiért „maszekolásra” adta a fejét? — Itt a saját elképzeléseimet, terveimet meg tudom valósítani. Nem beszélnek bele, hogy mit és hogyan csináljak. Mi akik ,az első vonalban dolgozunk'tudjuk és látjuk a legjobban azt, hogy a vevő, a vendég mit igényel. Most minden felső egyeztetés, beleegyezés nélkül meg tudom valósítani a terveimet Természetesen mindezt a saját pénztárcámra. A rövid idő alatt Ferencz Tibor több újítást vezetett be. A raktárhelyiséget megfelezte, hogy több asztalt, széket tudjon elhelyezni és így a vendégeket kulturáltabb körülmények között tudják fogadni, kiszolgálni. Egy tál melegételt készítenek, megoldották a reggeliztetést. — Az üzlet mindig rizikóval jár együtt... — Igen. Nekem nagyon oda kell figyelni az áru megrendelésére, a pénz forgására. Ha fizetőképtelen vagyok, nincs hitelem, a nagykertől nem kapok árut. Ismerni kell a kereskedelem minden titkát ahhoz, hogy megtaláljam a számításomat. — Mi az első 3 hónap tapasztalata, mennyire jött be a számításuk? — Aki azt mondja, hogy ez aranybánya, az nagyon téved. Keményen meg kell dolgozni a pénzért. Itt én vagyok a vállalat, a fűtő és ami közötte van, minden. A feleségemnek és nekem ez a fő- és a másodállásunk. Körülbelül annyit keresünk, mint az, aki a fő- és a másodállásban becsületesen, lelkiismeretesen dolgozik. Ahhoz, hogy a felszínen tudjunk maradni, két dolog szükséges: sokat dolgozni és jól ismerni a szakmát! — Még egy ami nagyon fontos. Szeretni kell a munkát és a szakmát. Ami talán előny, az előző munkahelyünkkel szemben, hogy ha az ember számol, jól kalkulál, mi például nem használjuk ki a haszonkulcsot, akkor anyagilag valamivel jobban kijövünk — vélekedett a feleség. — szenográdi — Az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat közli Tájékozatlanság és bosszúság A „Halló 14-596? Mit kössünk fel, kispajtás?” címmel lapunk egyik januári számában kérdést intéztünk az Ezermester és Üttörő Bolt Vállalathoz, amelyre a napokban az alábbi tájékoztatást — Nagyon sajnáljuk, hogy a 1 ájékozatlanság ilyen bosz- szúságot okozott a kedves tanárnőnek. Diákigazolványt csak közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói kaphatnak. Felvilágosításként közlöm, hogy a tanárnő is megkap- hattá volna kedvezményünket az esetben, ha legalább 10 pár korcsolyát tudott volna bérelni. Sajnos, sem vállalatunk, sem a kölcsönző nem tehet arról, hogy 5 darab megfelelő méret állt rendelkezésre. Ugyanabban az időben mások is kölcsönözhettek 39-es méreten aluli cipőket, nyilván ezért nem tudott igényei szerint válogatni. A megoldás egyszerű: előrendeléssel igényét időben jelzi a kölcsönző dolgozóival. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kereskedelem 1081-ben nem tudott elég kisméretű cipős korcsolyát biztosítani. Egyetértünk a tanárnő törekvésével. Mint önök írják: „Aki hajlandó kezét-lábát törni, hogy húsz-egynéhány gyereket megtanítson korcsolyázni” — a gyerekeknek nagy öröm a korcsolyázás, amely sport és szórakozás is. Éppen ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével határozta el vállalatunk, hogy az országban először biztosítja a korcsolyák kölcsönzésének lehetőségét. Az Ezermester Vállalat kb. 25—50 százalékos kedvezményt biztosít minden eszközére, ha szervezett ifjúsági csoportok, vagy diákigazolvánnyal rendelkezők veszik igénybe szolgáltatásainkat „Szabály, az szabály —, kinek az ötlete volt ez?” — kérdezik. A Minisztertanács titkárságának a határozata volt. Az 1981. november 15- én megjelent Ifjúságpolitikai Kommunista műszakon a BRG-s gyermekek Gyáregységünk is örömmel dolgozott az április 17-1 kommunista szombaton. Mint köztudott, a kommunista szombat célja volt: pénzzel támogatni a megyeszékhely Budapesti úti Általános Iskoláját. Dolgozóink zöme fiatal családos, így érthető, hogy a fenti célt szívügyüknek tekintették. A szülőknek gonc\ot okozott a kisgyermekek elhelyezése, mivel a gyermekintézmények is szabad szombatosak voltak. így született a gondolat: hozzák el gyermekeiket is a dolgozók a gyáregységbe. A gyáregység nőbizottságának aktivistái a kényelmes, szép KISZ-klubban fogadták a gyermekeket, szórakoztató programmal gondoskodtak arról, hogy jól érezzék magukat. Volt rajzverseny, mesefilmvetítés stb. A szülők, dolgozóink által végzett munka eredményes volt. A gyermekek számára pedig-él- ményt jelentett a kommunista műszak. S, hogy mennyire kedves élmény volt, bizonyítja, hazamenetelkor azt kérdezték: ..Mikor jöhetünk újra?”. Bakonyi Józscfné Közlöny VIII/11. számában megtalálható az Állami Ifjúsági Bizottság 15 008 (1981) IPK 7—8/AIB számú határozata, amely ezen állításainkat bizonyítja. Megjegyezni kívánom, hogy az ifjúsági turisztikai kölcsönző 5 éves fennállása alatt a kezdeti 10-féle sporteszközzel szemben, ma már 50-féle cikket kölcsönöz. 1981-ben kölcsönöztünk először korcsolyákon kívül műanyag sílécet, sícipőket, 1982-től 4 személyes kenut, facsónakot és vitorláshajókat. Az ország, és ezen belül vállalatunk gazdasági helyzete behatárolja a fejlesztés lehetőségeit. A pénzügyi lehetőségekkel összhangban tudjunk szolgáltatásunkat bővíteni, remélve azt, hogy egyre több fiatal mozgásigényének kielégítésében tudunk a jövőben közreműködni — fejeződik be Hámori Péternek, az Ezermester és Üttörő Bolt Vállalat kölcsönző csoportvezetőjének tájékoztatója. Kohászok tanulmányútja Húsz dolgozó — műszakiak, brtgádvezetők, munkavédelmi örök — utazott a Lenin Kohászati Művekbe a Salgótarjáni ötvözetgyárból. A tapasztalat- cserét munkavédelmi tanácskozáson a munkások kezdeményezték: új ötletekre, megoldásokra számítván. A kohászok abba a kenverteres acélműbe látogattak el, amelyben a tarjáni gyár által készített, illetve őrölt ötvözőanyagokat használják föl. Színes üveg gépkocsikba Az UM Salgótarjáni Síküveggyárában készítik a Lada, Dácia, Wartburg, Trabant és Volga személygépkocsik biztonsági ragasztott szélvédő üvegét. Ebben az évben bővítették a színes szélvédők választékát. Elkezdték a kék, zöld, barna, valamint a sávos fóliával készült szélvédők összera- gasztását, melyből a hazai üvegpótlások kielégítésére több mint húszezer darab szélvédői gyártanak. Tőzsér Zoltánná félautomata kézi vágósabtonnal Lada-üve* get vág. Szomora Ferencné és Rapcsik Jánosné a szélvédő üveget a ragasztósablonba helyezi bele. Szabó Attiláné és Vadas Erzsébet sávos Trabant szélvédő összeillesztését végzi. (Rigó Tibor felvételei) Nyugdíjascsoport taggyűléséről Megdöbbentő látvány A napokban utaztam a salgótarjáni autóbuszállomásról teredre. Még alig volt fél nyolc, de már a váróterem úszott az eldobált szemétben, a padok tele voltak napraforgóhéjjal. Nagyon elgondolkodtató az emberi tudat Ilyen mérvű elmaradása, az. hogv a tisztaságot semmibevevő egyenek ilyen környezetet hagynak maguk után. A Volántól három takarító teljesít szolgálatot, ám mire végigérnek az állomás területén máris kezdhetik a munkát elölről. Talán a Volán törekvése a rend. a tisztaság fenntartására kevés, ha mi magunk is' nem akarjuk, hogy tiszta legyen környezetünk. Bízunk benne, hogy ez így lesz, nem fogunk szemetelni, hanem óvni és megbecsülni azt. amit kantunk a társadalomtól. Higgyék el. érdemes! — takácsné — Mint Ismeretes az elmúlt év második felében, a Hatvan MÁV körzeti üzemfőnökség szakszervezeti bizottság megválasztásával megszűnt Salgótarján állomáson a szakszervezeti bizottság, melyhez a Salgótarján és környékén lakó nyugdíjas vasutasok is tartoztak. így a salgótarjániak és környékbeli nyugdíjas szakszervezeti tagok önálló csoportot alakítottak. Száznyolcvan tagot számlálnak, elnökként pedig Fazekas József, volt főbizalmit választottak meg. Az önálló csoport idei első taggyűlésére a napokban katült sor a MÁV Salgótarján külső pályaudvaron, amelyen részt vettek a felettes szervek képviselői Is. Fazekas József elnök ismertette az elmúlt évben végzett munkát, valamint az idei feladatokat. A beszámoló tanúsága szerit az elmúlt évben 18 nyugdíjas részesült szociális segélyben, míg a szakszervezeti központ hat alacsony nyugdijú tagnak adott egyhónapos Ingyenes beutalót va- nvurcvashegyi üdülőjébe, A jegyek értéke egyenként ötezer forint. A csoport tagjai felszólalásukban a gyógyszer árának visszatérítése körüli huzavonát. a bürokratikus ügyintézést, valamint a cukorbetegekkel való bánásmódot kifogásolták, s egyben kérték e két dologban a felsőbb szervek segítségét. — szűcs — összeállította: Tóth Jolán NÖGRAD — 1932. április 22., csütörtök
