Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

memaímt —wm —m * > -d— .y H.r-iM|, ■■mwngiii.i -wr >'"'i I TI NIIÜ előtti _____ ^ m wm mm wmm ■ !■ ■ «■ 5 W!r:?T Kapitányok Jó fanárok, rossz tanárok Közoktatásunk a folyamatos korszerűsítés időszakát éli. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat útmutatásaival összhangban ugrásszerű, nagy változásokra nem került sor az utóbbi évtizedben —, vagyis az alsó- és középfokú isko­lák szerkezete ugyanaz maradt, mint korábban volt, s a kö­zeljövőben sem alakítjuk át a jelenlegi struktúrát —, de az oktatási-nevelési folyamatot megújító kisebb lépésekre an­nál inkább. Gondoljunk csak az új rendtartásokra, az érett­ségi és az egyetemi-főiskolai fölvételi vizsga reformjára, az új tantervekre (kiváltképpen az új matematikára), legújab­ban pedig az ötnapos tanítási hét bevezetésére! Minden egyes változás jelentős állomása a folyamatos megújulás­nak. Ha a korszerűsítés lehetőségeiről, időszerű gondjairól beszélünk, az iskolák háza táján éppúgy, mint a tágabb kör­zetben, elsősorban a tárgyi feltételek megteremtésére kerül a hangsúly. Vannak, akik évek óta konokul hajtogatják, hogy a korszerűsítés mindenekelőtt pénzkérdés: új iskolák­ra, a mostaninál jobb fölszereltségre, modern szemléltető- eszközökre és oktatógépekre van szükség. Balgaság volna azt állítani, hogy minden tekintetben kielégítőek a jelenlegi körülmények, de azért mégsem ennyire egyértelmű a prob­léma. Többet kellene beszélni például a pedagógusról, mert az oktatás hatékonyabbá tételében a nevelő személye minden másnál fontosabb! A szupermodern épületnél is, a mindent- tudó gépnél is. A köznevelésnek nincsen nélkülözhetetlenebb tényezője a pedagógusnál. A jó tanár netán mostoha körül­mények között is tud eredményesen tanítani, a gyenge pe­dig akár egy csodapalotában is vergődni fog a gyerekek kö­zött. Ebből az igazságból természetesen nem következhet az, hogy pénz nélkül is lehet korszerű iskolát teremteni. Ok­vetlenül kell a pénz is, és még valami más is. Napjainkban az új tantervek sikere is elsősorban a pe­dagóguson áll, vagy bukik. A szaktudásán, pedagógiai szem­léletén, innovációs készségén. Hasonló követelményt támaszt a nevelővel szemben az ötnapos munkahét is, hiszen az át­állás nem járhat együtt az oktatás, a nevelés színvonalának csökkenésével. Valamikor de még húsz-harminc évvel ezelőtt is, könyl nyű volt a katedrára állni, ha a tanár az egyetem jól elsa­játította a tananyagot. Ezt elmagyarázta a gyerekeknek, az­tán a következő órák valamelyikén számon kérte a föladott leckét tőlük. Űj szaktárgyi ismeretek, a neveléssel szemben támasztott új társadalmi követelmények nem zökkenthették ki a megszokott kerékvágásból. Ma bizony, sokkal nehezebb tanítani-nevelni. amiként a mérnök, az orvos, a munkás te­vékenysége is sokkal bonyolultabbá vált. A pedagógusok másfél százezres táborából sokan gondolkodnak hasonlókép­pen és ennek szellemében dolgoznak nap nap után. A pe­dagógiai és a napi sajtó egyaránt gyakran ad hírt kiváló ta­nítókról, tanárokról, remek iskolai kezdeményezésekről. Ilyenkor öröm tölti el a szülőt, hogy milyen nagyszerű em­berek foglalkoznak gyerekeivel. A közvélemény azonban szívesebben időz el a rossz pél­dáknál —, mert ilyenek is vannak —, a gyengébb tanárok sete-sutaságánál, esetleges ballépéseinél. A pedagógusok egy része ilyenkor felhördül: már megint bántanak. Pedig ebben az esetben egészen másról van szó. Kór volna takargatni, hogy ennek a pályának is meg­vannak a maga kontárak Aztán akadnak ideges pedagógusok is, akiknek a rigolyáitól mindenki retteg az osztályteremben és a tanári szobában egyaránt, némelyikük viselt dolgairól szomorú történetek keringenek pedagógusberkeken kívül is. Ahogy más foglalkozási ágakban, a pedagóguspályán is szükségszerűen kerülnek előtérbe mostanában a minőségi szempontok. A munka színvonalának javítása nélkül ugyan­is semmiféle korszerűsítés sem hozhat eredményt. A jövőben ezért mind nagyobb felelősség hárul azokra, akik részt vesz­nek a nevelői pályára jelentkezők kiválasztásában, de osz­toznak e felelősségben a pedagógusképző intézmények ok­tatói is. A társadalom számára nem lehet közömbös, hogy kik jutnak be a tanárképző egyetemekre, főiskolákra. A tét nagy: gyermekeink jövője. P. Kovács Imre Otthoni könyvkölcsönzés A kapitány szónak a ma­gyarban több jelentése van. Így nevezte a régi nyelv a ka­tonai ranglétra egyik fokát, melyet ma századosnak neve­zünk. S kapitányként tisztel­ték és tiszteljük középkori vá­raink védőinek első emberét — például a drégelypalánki Szondi Györgyöt, az egrj Do­bó Istvánt; s kapitánynak ti­tuláljuk a különböző labdajá­tékok csapatainak megbízott vezetőjét, a válogatottak fele­lős mestereit. A múlt heti tévéműsorban, ha teljes terjedelmében tekint­jük a szót, akkor rögvest be­látható, kapitányokkal volt tele a képernyő: ágáltak, pat­togtak, mosolyogtak, szenved­tek, kétségbe estek és még ezer­nyi — emberi — dolgot mű­veltek, elviseltek. A Hatvanhat műsorában színrelépett a va­rázsdoboz kapitánya, Nagy Ri­chard, a Magyar Televízió el­nöke, s másnap egy másik, a szintén milliók által tisztelt és szidott kapitány. Mészöly Kál­mán, a magyar labdarúgó-vá­logatott szövetségi kapitánya. László György szerkesztő-ren­dező ........és Mészöly Kálmán a kapitány” című ötvenperces riportfilmje (április 15., 21.40) alcímében történeteket ígér a kispadról, s ígéretét be is váltja, sőt túlteljesíti. Ugyanis nem egyszerűen történeteket, ellesett (olykor a fényképezett által észrevett) pillanatokat látunk válogatottunk VB szem­pontjából sorsdöntő, Norvégia elleni budapesti mérkőzéséről, hanem a szívig, a velőkig ha­toló drámát, amelyet a lát­vány kapcsán újra végigélünk. Ugyanúgy bosszankodunk és örülünk, mint azon az őszi na­pon, amikor véresre rágtuk a körmünket nehezen megszüle­tett, végeredményében mégis fölényes — 4—1-es — győzel­münkért. Nem széplelkeknek szóló filmet láttunk, de hát a foci különben sem kisasszo­nyok sportja. A szurkolók elé­gedettek lehettek és élvezhet­ték a látottakat, melyeknek si­került megmutatni a kapitány emberi, szakvezetői arcát is, foglalkozása szépségét és ve­szélyeit. Hiszen egy-egy ilyen meccsen nemcsak a kapitány ül a kispadon — és vonatko­zik ez minden ott levőre —, hanem az infarktus is. n Mészöly-film előtt sugá­rozták a lengyel Zbigniew Ka­minski Hálátlanság című tévé. játékát. Ajz ötvenperces filmet a rendező ízléses, lélektanilag hiteles és megalapozott, célra­törő, minden feleslegességet mellőző rendezése és három színésznő remekbe szabott já­téka teszi emlékezetessé. Eb­ben a műben az anya a „ka­pitány”; ő akarja egoizmusá­val, leánya életét teljesen a maga elképzelései szerint irá­nyítani. Meg nem valósult if­júkori álmait ülteti át, s ma­gányos anyai szívének minden szeretetét felé sugározza, mi­közben nem veszi észre, hogy a valóság más, mint amilyen­nek a képzeletében él, hogy akarata, szeretete súlyos te­herként ereszkedik leányára, önálló életét, boldogságát ve­szélyezteti, már-már végleg agyonsújtva. Kgminski a szü­lői önzés bemutatásával a mindannyiunkban meglevő akarnokoskodás ellen hadako­zik, s a régi igazságra figyel­meztet: a szeretet, a jószándék is lehet romboló, ha céljai ön­magából indulnak ki és oda is érnek vissza. Persze elmélet­ben ezzel mindannyian tisz­tában vagyunk, csak a gyakor­latban annyira nehéz megva­lósítani. Az anya szerepében Antonina Gordon-Górecka, leá­nyaként a nálunk is foglalkoz­tatott Beata Tyszkiewicz nyújt kidolgozott, egyszerűségében is összetett alakítást. Sajnos a harmadik színésznő nevét —, minthogy nem közli a műsor­újság — nem tudtam megje­gyezni, bár nem ártott volna, mert igen pontosan, a rokon- és ellenszenv között egyensú­lyozva alakította a szociális otthonba kerülő, minden lé­ben kanál, tüsténkedő öreg­asszony szerepét. A lényeget tekintve a Há­látlanság pandanja Németh Lászlónak a világháború alatt írott Mathiász-panzió című, Adám Ottó által tévére dolgo­zott drámája (április 18., 20.25). A darab jellegzetesen Németh László-i: témájában, szellemi­ségében, alakjaiban. Németh társadalmi drámáinak szinte mindegyikében erről van szó: egy-egy kiemelkedő tulajdon­ságú ember nagyratörö, ám megfeneklő álmairól, a bol­dogság szigetének megterem- tési igyekezetéről. Hódi nép­rajzprofesszor valamikor ar­ról ábrándozott főleg tanítvá­nya, szerelme előtt, hogy tet­teivel, a maga körül kialakí­tott környezettel boldoggá, sza­baddá teszi az embereket. De terve nem sikerült: tanítványa, kisebbik fia eltűnt a szeme elől, végül a nagyra tartott, hű­séges fiú is megtagadja az en­gedelmességet. Mert Hódi Bar. na erőtlen volt — és egoista. Emiatt válnak szerencsétlenné mindazok — bárha faképnél is hagyják —, akik érzelmileg kapcsolatba kerülnek vele, függnek tőle. A romlás tenge­rében a „boldog zátonyt” más valósítja meg. egykori tanít­ványa, de már saját boldogsá­ga végérvényes feladása árán. Ádám Ottó puritán rendezése hagyta élni a drámát és a szí­nészeket, s ez most, amikor a rendezői önkifejezés terrorja annyiszor tesz erőszakot a szí­nészeken, dicséretes dolog. Tö­rőcsík Mari, Mensáros László nagy művész. Mellettük jól ér­vényesülnek a fiatalabbak: Bencze Ilona, Benedek Tibor, Juhász Jácint, valamint a még ifjabbak: Kubik Anna, Ábrahám Edit, Tóth Enikő. Ez a két számomra páratlan gazdagságúnak mutatkozott. Szokott, az olvasó által még elviselhető terjedelem végé­re értem és még két produk­cióról szót sem ejtettem. Elné­zést kérve, pár mondat erejé­ig megteszem. Radványi Ervin író és Sző- nyi G. Sándor Valahol Orosz­országban című tévéjátéka (április 14., 20.00) elgondolkod­tató szórakozás. A második vi. lágháborús magyar frontsereg egyik alakulatánál játszódik, de jóval túlmutat rajta. Alapgon­dolata: az erőszak és működésé­nek mechanizmusa. Szerencsé­re — bár több is elkelt volna — groteszk elemekkel előadva. A látott konstrukciós per ér­zékletesen rajzolja elénk a bi­zalmatlanságot, azt a légkört, amelyben már maguk a vádlók —, mert annyiszor vittek vég­hez hamis dolgokat —, sem is­merik ki magukat, saját ir­hájukra gondolva, képtelenek eldönteni az igazságot, szét­választani a látszatot a Való­ságtól. A Telepódium kabaré eddig! legmélyebb, legegységesebb, legszellemesebb előadása A magyar csoda (április 17., 20.45). Bednai Nándor dirigá­lásában mindenki a helyén van, tehetségének javát adja. Némelyik színész — például Szombathy Gyula — külön méltatást érdemelne. Egyszer erre sort kell kerítenünk. He­lyette a műsor két mondatát írom le mindenki szíves hasz­nálatára: Azt csináljuk már egyszer, amit mondunk, vagy azt mondjuk, amit csinálunk. mert a gyerekek egyszer fel­nőnek és a fejünkre olvassák. — Nem mehet így tovább, ha azt akarjuk, hogy így menjen tovább. (ok) Beethoven- koncertek Fikészült nyári zenei éle­tünk kiemelkedő rendezvény- sorozatának, a marton vásári Beethoven-koncerteknek a programja. Az idén négy al­kalommal csendülnek fel a halhatatlan zeneköltő, Bee­thoven művei az MTA Mező- gazdasági Kutatóintézetének parkjában levő hangverseny­szigeten. Június 26-án Bzsang- szug Kahidze szovjet karnagy vezényletével és Jandó Jenő zongoraművész közreműködé­sével az Egmont nyitányt, az Esz-dúr zongoraversenyt és a hetedik szimfóniát tolmá­csolja az állami hangver­senyzenekar. Július 31-én Heinz Rögner NDK-beli kar­mester vezényletével, Man­fred Scherzer hegedűművész közreműködésével a második Leonóra nyitányt, a Kar fan­táziát és a negyedik szimfó­niát hallhatja a koncert kö­zönsége. Augusztus 13- és 14- én a „kis karmester" Rober­to Benzi vezényli majd a Magyar Állami Hangverseny­zenekart, amely a Coriolán nyitányt és a kilencedik szimfóniát tolmácsolja a Ma­gyar Állami Operaház ének­művészeinek debreceni Ko­dály Kórusnak a közreműkö­désével. A hangversenyekre jegy- megrendelést elfogad a Fe­jér megyei Idegenforgalmi Hivatal. Aranydiplomás szövetkezeti színpadok Vasárnap szakmai tanács­kozással és diplomakiosztás­sal befejeződött Debrecenben az OKISZ és az ipari szövet­kezetek Hajdú-Bihar megyei szövetsége által rendezett szövetkezeti színpadok talál­kozója. Három napon át az ország 13 legjobb együttese lépett a közönség illetve a zsűri elé. Aranydiplomát kapott a debreceni KISZÖV színját­szó stúdió, a budapesti Pe­rem színpad, a sárbogárdi Pe­tőfi színpad, a szegedi Mi­nerva színpad és a budapesti Vári színpad. Kapunyitás Megnyitotta kapuit és va­sárnap már népes turista- csoportokat fogadott az ópusz­taszeri nemzeti történeti em­lékpark. A történelmi emlékhelyen befejezéséhez közeledik a skanzen építése. Az emlékparkban sok láto­gatót vonzott vasárnao a régi mezőgazdasági gépek kiállí­tása. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár KISZ-es fiataljai a rokkantak nemzetközi éve su­gallatára elhatározták, hogy felkutatják a város terüle­tén élő, rokkant, beteg em­bereket és igény szerint ház­hoz szállítják nekik a kívánt könyveket. A szétküldött kér­dőívekre sajnos meglehetősen kevés válasz érkezett, ám a jelentkező öt-hat ember azó­ta is szorgalmas olvasója lett a megyei könyvtárnak. A fia­talok havonta, könyvvel teli autóval látogatnak hozzájuk, nozzák-viszik az olvasnivalót. A fiatalok várják további je­lentkezőket, szívesen von.ják be akciójukba az olvasni sze­rető öregeket is. Mm műsor KOSSUTH RADIO I ».ZT. Távolról a mustba 9.02: Nótacsokor 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: L-amezmiizeum 11.21: Indulók, táncok fúvószene­karra. 11*39: Széchenyi István napló. jából. 12.45: Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 13.00: Törvénykönyv ’3.15: A Rádió Dalszínház# 14.40: Élő világirodalom 15.05: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről. 15.10: Régi. híres énekesek mű­sorából. 15*28: Nyltnikék — Kisiskolások műsora. 15.00: zengjen a muzsika. 17.05: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről 17.10: A magyar nyelv hete. 17.45: A Szabó család 19.15: Tudósítás az asztalitenisz EB-ről és a kötöttfogású birkózó EB-ről 15.301 Schubert: IV. „Tragikus” szimfónia 20-00: Az utolérés hétköznapjai 20*30: Muzsikaszó Madarász Ka­talinnal 21.15! A „planetárls folklór" festője 21.45: Réti József operettdalokal énekel. 22.10! Közvetítés az asztalitenisz EB-ről Kb: 23.00: Könnyűzene — hangszerszólók 23*30: Tíz perc külpolitika 23.40: Glenn Gould Bizet-műve- ket zongorázik 0.10; Breitner János táncdalai­ból. PETŐFI RADIO: 80S: Gasparone 8*20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó to.oo: Zenedelelött 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiákoktól 13.30: Színes szőttes 14.00: Kettőtől hatig . ; : 18-no: Tini-tonlk. 18.35: Beszélni nehéz 18 47: Csűri Edit clgánydalokst énekel. 18.55: Gramofonsztárok 19.25: Véleményem szerint 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Vidám népmesék 20.51! Közvetítés az asztalitenisz EB-ről. 22*00i Fenntartott hely a legsi­keresebb műsorok szamára. 22.03! A Magyar Rádió Karinthy Színpada 23.10! Nóták. MISKOLCI STODIO: 17.00: Hírek, Időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Kul­turális kaleidoszkóp. — (A tarta­lomból: Sebestyén János Salgó­tarjánban. — Mihail Burgakov: Zojka lakása című darabja a mis­kolci Nemzeti Színházban. — Mi­lyenek a kirakatportálok Eger­ben és Miskolcon? — Slkerül-e? Középiskola után egyetemre. ..) szerkesztő: Antal Magda. — 18,00: Eszak-magyarországi króni­ka. (A KPVDSZ az ötnapos mun­kahét tapasztalatairól tárgyal Miskolcon. — A KIOSZ Nógrád megyei választmányi üléséről tu­dósítunk Salgótarjánból.) — .8.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna. Ism. SZ. 1.05; Iskolatévé. Kémia. (Alt. isk. 8. észt.) 5.33! Környezetismeret. (Alt. Isk. 3. oszt.) 0.05.* Fizika. (Alt. Isk. I. észt.) 9*40: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) 10.03: Magyar Irodalom. (Középisk. I—II. oszt.) 10.43: Deltácska. 13.03: Iskolatévé. Deltácska. Ism. 13.25: Magyar nyelv. Ism. SZ. 13.40: Környezetismeret. Ism. SZ. 13.53: Fizika. Ism. 14.20: Magyar irodalom. Ism. SZ 15.00: Napköziseknek — szakköröknek. 15*10: Mindenki iskolája. Fizika. 13.30: Hírek. 13.53: ..Eletet az éveknek”. lfi-23: Egészségünkért 1 15.35: Gólyavár! esték. 17.10: Big band és a Beatles, vagy a Beatles és a nagyzenekar. Zenés film. SZ. 17.50: Reklám. 18.00: Pannon krónika. 18.30: Nyitott utak. 19.00: Reklám. 19*10: Tévétorna. SZ. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. SZ. 20.00: A Buddenbrook ház. XI/6. rész. SZ. 21*00: Stúdió '82. 22.00: Kockázat. 22.30: Tv-hiradó. 2. SZ. 2. MŰSOR: 19.00: Sportmúzeum. 19.25i Telesport. Asztalitenisz Európa- bajnokság. Közvetítés a Budapest Sportcsarnokból. SZ. BESZTERCEBÁNYA: 18.05: Most lakói. Dokumentumfilm. 18.30: Gazdaságpolitikai magazin. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárá-Jelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Aranykrokodil. 21.00: R. Kaderabkova—P. Hajny: Az utolsó cím Ismeretlen. Tv-játék. 21.50: Ez történt 24 óra alatt. 22.05= Kamarahangverseny. 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 13.30: Tv-htradó, 20.00: Az Ifjúsági tv-klub műsora. 2. rész. 21.15: Időszerű események. 21.45: Asztalitenisz EB. Csapatdöntű közvetítése Budapestről. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től és 7-től: Kojak és a Mar­cus—Nelson gyilkosságok. 1—II. (14) színes, szinkronizált ameri­kai krimi. — Kohász: Sanchez gyermekei. (16) Színes amerikai- mexikói filmdráma. — Tarján vendéglő: Zsarutörténet. Francia- olasz bűnügyi film. — Nagybáto- »yl Petőfi: Vigyázz, kígyó! Szí­nes szovjet bűnügyi film. — N'agybátonyl Bányász: Tegnap­előtt. Színes magyar H!.r. — Pásztói Mátra: Ballagás. Színes magyar film. — Itétság: Vérvo­nal. (16) Színes szinkronizált USA—NSZK bűnügyi film. — Kis- terenyei Petőfi: Óvakodj a törpé­től. (16) Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. — Jobbágyi: Félelem a város felétt. (16) Színes fran­cia—olasz bűnügyi film. 4 NOGRAD - 1962. április 20., kedd 20.00 óra: Buddenbrook ház. 6. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents