Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

Darálók Pásztóról Nagyüzemekben alkalmazható kalapácsos darálók áj típascsaládját fejlesztették ki az ÉL­GÉP Vállalatnál, s a pásztói 5-ös számú üzemben már elkészült az első prototípus. Az új berendezés előnye, hogy a különböző teljesítményű típusok alkatrészei kölcsönösen cserélhetők, a csapágyak, csapágyházak, kalapácsok mérete megegyezik, így karbantartá­suk, javításuk egyszerűbb. A nagyüzemi darálóból az idén 180 darabot készítenek a hazai megrendelőknek a pásztóiak. Képünkön Teréki Margit meós és Bibók Sándor termelési csoportvezető az üzemi próba után ellenőrzi a darálót. — kj — Nagyobb társadalmi figyelemre és aktivitásra van szükség Megyei értekezlet a felsőiskolai továbbtanulásról FTB és SZÉT. A szakemberek számára érthető fogalmak rövidítései, melyek lényegét azonban még azoknak a taná­roknak, üzemi alkalmazottaknak, szakszervezeti tisztségvi­selőknek sem mindegyike érti, akiknek hivatali kötelessége a felsőiskolai továbbtanulással való foglalkozás. A FEB a felvételeket előkészítő bizottságok rövidítése, míg a SZÉT feloldásával a szakmunkásokat előkészítő tanfolyamokhoz jutunk. E két szervezeti forma időszerű kérdéseiről rendez­tek ismeretbővítő, -tapasztalatszerző értekezletet a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsa salgótarjáni székházá­ban. A keddi tanácskozásra a megyei pártbizottság, az SZMT, a megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács, me­gyénk középfokú tanintézeteinek képviselőit, az üzemek gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetőit hívta meg. Tóth Józsefné, az SZMT tit­kára szólt a két továbbtanu­lást elősegítő forma társadal­mi és politikai jelentőségéről. A felvételeket előkészítő bi­zottságok elsődleges feladata, hogy a fizikai dolgozók tehet­séges gyermekeinek felvételét segítse az egyetemekre, főis­kolákra, míg a szakmunkáso­kat előkészítő tanfolyamok a képzett, rátermett, gyakorlott szakmunkások számára teszi lehetővé a felsőoktatásban va­ló részvételt. Mindkettő tehát ■ társadalmi mobilitás szem­pontjából fontos, lényeges tár­sadalompolitikai kérdés, össz­társadalmi ügy. Neuwirth Gábor, a FEB- SZET iroda vezetője, a Buda­pesti Műszaki Egyetem dékán­helyettese tájékoztató, vitaéb­resztő előadásában elmondta, hogy több megye után Nóg- rádban is azért ösztönözték a tanácskozás megrendezését, mert az utóbbi években az említett képzési formákban megtorpanás mutatkozik. Az elmúlt évtizedben például a felsőoktatásban tanuló fizikai dolgozók gyerekeinek aránya 50-ről 35—37 százalékra csök­kent. Majd a közös erőfeszíté­sek révén 42 százalékra emel­kedett, s az arány ezen a pon­ton megrekedt. Nógrád me­gyéből csaknem valamennyi fizikai dolgozó gyermeke el­küldi jelentkezését a FEB-re, felvenni azonban már csak ennek a felét tudják, valami­vel több mint ötszáz fiatalt. A társadalmi munkában tevé­kenykedő bizottságok egyé­nenként foglalkoznak a gyere­kekkel, s nyaranta táborokban készítik fel őket a felvételi Vizsgákra. A FEB-ek legna­gyobb gondját a jelentős le­morzsolódás jelenti; ez rend­szeresen 25—30 százalék. A SZÉT lényegesen kisebb tömegeket mozgat, egyben ré­sze az állami oktatásnak. Nóg­rád megyében rendkívül sze­rény az egyetemi előkészítő tanfolyamok iránti érdeklődés. A tíz év alatt alig több mint félszázan kezdték meg — ag­rár, jogi, közgazdasági és mű­szaki szakon — tanfolyami ta­nulmányaikat, s körülbelül kétharmadukat vették fel fel­sőoktatási intézménybe. Je­lenleg tízen tanulnak egyete­men, 13-an főiskolán. Diplo­mát ketten szereztek. Az iroda vezetője szerint valamennyi Nógrád megyei számadat az országos átlag alatt van, s ezért is volt olyan szükség az érintetteket összehívó tanács­kozásra. A hozzászólók konkrét üze­mi, iskolai tapasztalattok alap­ján világosítottak rá a helyzet okaira, melyek közül a legtöbb — például családi, anyagi problémákra hivatkozás — or­szágosan általános. Általános­ságban fogalmazódott meg a szükséges tennivaló: az üze­meknek, iskoláknak az eddigi­nél nagyobb figyelmet és akti­vitást kell tanúsítaniuk a fizi­kai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulására a szakmun­kások egyetemi, főiskolai ta­nulmányaira, egymást keres­ve kell a feladatot megoldani. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 58. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. MÁRCIUS 10., SZERDA Forradalmi ifjúsági napok 1982 Sajtótájékoztató a KISZ Központi Bizottságán Az idén tizenhetedik esz­tendeje, hogy a. forradalmi if­júsági napokon társadalmi, po­litikai rendezvények, kulturá­lis, és sportesemények soka­ságával tiszteleg az ifjú gene­ráció népünk nagy történelmi sorsfordulóinak. Az ünnepi rendezvényekről sajtótájékoz­tatót tartottak kedden a KISZ Központi Bizottságának szék­házéban. Ernőd Péter, a KISZ KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője elmondta, az ünnepségsorozat célja most is az, hogy az ifjúság megis­merje és megünnepelje törté­nelmünk korszakos évfordu­lóit. A FIN előkészítése és megrendezése ezúttal egybe­esik a KISZ zászlóbontásának negyedszázados jubileumával. Március 15-én ifjúsági nagy­gyűlést és koszorúzása ünnep­séget rendeznek több ezer fő­városi fiatal részvételével Bu­dapesten, a Múzeum-kertben. Az 1848-as polgári forradalom és nemzeti szabadságharc' évfordulóján az ifjúsági nagy­gyűlést megelőzően megko­szorúzzák a Március 15. té­ren Petőfi Sándor szobrát. Március 19-én a KISZ Köz­ponti Bizottságának székha­zaiban adják át a KlSZ-díja- kat. Az első magyar proletár- állam dicső tetteire ifjúsági nagygyűlésen, látványos kul­turális programmal emlékezik sok ezer fiatal március 20-án Miskolcon, a központi ünnep­ség színhelyén. Ugyanezen a napon Budapesten koszorú- zási ünnepséget rendeznek a tanácsköztársaság! emlékmű­nél. Budapesten március 21-én a KISZ Központi Bizottsága ki­bővített ünnepi ülésen emlé­kezik meg a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség zász­lóbontásának negyedszázados évfordulójáról. Ugyancsak ezen a napon ünnepi gálakon­cert lesz az Erkel Színházban, az esten a KISZ Központi Művészegyüttesének művé­szei, KISZ-díjasok és a Győri Balett táncosai lépnek föl. A KISZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából több emlékkiállítást is rendeznek, bemutatva az ifjúsági szövet­ség életét, tevékenységét. Már­cius 19-én a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumban nyílik tárlat. A KISZ Központi Bi­zottsága székházának előcsar­nokában is fényképek, rajzok, különféle dokumentumok ki­Tavasz a határban Az utóbbi napok időjárása kedvezett a mezőgazdasági munkának. A legtöbb nagy­üzemben előre tartanak, de a tavaszi határban mindig akad bőven tennivalójuk a növény- termesztőknek. A legfontosabb munka jelenleg a műtrágyá-' zás a még hátralevő területe­ken, ezt végzik jelenleg is a gépek többségével. Az ellátás jónak mondható, sőt például a TSZKER egri területi központ­ja a hónap végéig árenged­ménnyel adja a szemcsés szu­perfoszfátot, vállalják az elő­szállítást és kielégítik a pót­lólagos igényeit a nagyüze­meknek. A 10 százalékos en­gedmény mellett közúti szál­lítás esetén jelentős fuvarté­rítést is fizetnek, míg a vasúti szállítást azonnalra vállalják. Az alkatrészellátás már kö­zel sem ilyen kedvező, s ez nem kis gondot okoz a gépja­vításban, amely emiatt ugyan­csak elhúzódik, annak ellené­re, hogy a gazdaságok min­dent megtesznek a munka gyorsítására. Erre annál inkább is szük­ség van, mert, ha az időjárás a következő napokban is ilyen marad, hamarosan megkez­dődhet a tavasziak vetése, amely márciusban nagyjából véget is ér a gazdaságok több­ségében. A kazárt termelőszövetke­zetben már februárban elvé­gezték az őszi vetésű növé­nyek esedékes fejtrágyázását, ezekben a napokban a közel­jövőben vetésre kerülő kultú­rákhoz juttatják ki a műtrá­gyát. Ennek a munkának a felénél tartanak, még egy hét jó időre lenne szükség, hogy végezzenek. A gépek készen állnak, egy-két kivétellel, amelynek kijavítását az al­katrészhiány nehezíti. A homokterenyei közös gaz­daságban is előbbre tartanak a munkával, mint tavaly ilyen­kor. Véget ért az ősziek talaj­erő-utánpótlásán túl a gyepe­ké és a telepített legelőké, sőt már a málnáé is. A szórógé­pek az utolsó száz hektáron dolgoznak, bár munkájukat nehezíti, hogy csak hajnal­ban és a kora reggeli órákban tudnak mozogni a szántóföl­dön, amíg a fagy megbírja őket. Az erősen nedves talajon, még a laposabb területeken is nehézkesen haladnak. A gép­javítás it't is befejeződött, s a tervek szerint a jövő héten kezdik a tavaszi árpa vetését a mintegy 120 hektárnyi te­rületen. A ceredi termelőszövetke­zetben 400 hektáron végezték el eddig a műtrágyaszórást, a számításaik szerint legalább két hét kell a vetés megkez­déséig. A szántóföldek többsé­gét ugyanis még összefüggő hőtakaró borítja, s ezen sem­milyen munkát nem tudnak végezni, annak ellenére, hogy valamennyi tavasszal szüksé­ge? gépet kijavították már a műhelyekben. Az egyetlen munka, amit zökkenőmente­sen tudnak jelenleg is végez­ni a szabadban, az a fakiter­melés, amelyet két komplex brigád végez ezekben a hetek­ben. állításával adnak képet a KISZ negyedszázados múltjá­ról. Az idei forradalmi ifjúsági napok újdonságaként márci­us 19-től 21-ig Budapesten a Belvárosiban — a VIT-utcához és a tavalyi nagy sikerű Ba­rátság-utcához hasonlóan — megszervezik a Huszonötödik utcát. E három napon kultu­rális, politikai, közművelődési programok gazdag választé­kával várják a fiatalokat, s a felnőtteket egyaránt. A Vö­rösmarty téren, a Kristóf té­ren felállított alkalmi színpa­dokon zenekarok, táncegyüt­tesek, ifjúsági fórumok, vita­körök hívják, szórakoztatják a járókelőiket. Az egyetemi színpadon, az iparterv KISZ- klubjában és a Vörösmarty cukrászdában is vetélkedőket, kulturális műsorokat szervez­nek. A Huszonötödik utcában több pavilont is felállítanak, s ezeknél a fiatalok utazási, sza­badidő-töltési és különféle szó­rakozási lehetőségeiről adnak tájékoztatást. Március 24-én a KISZ KB egész napos tudományos ta­nácskozásán meghívott ven­dégekkel közösen elemzik majd a szövetség múltját, a társadalomban betöltött sze­repét. Több kiadvány is napvilá­got lát a KISZ zászlóbontásá­nak jubileuma alkalmából; külön mappában közreadják a szövetség életében jelentős pillanatokat megörökítő fo­tókat, s megjelentetik a 25 év legsikeresebb ifjúsági plakát­jait is. Két, hangfelvételeket, mozgalmi dalokat tartalmazó kazettát is készítettek az év­fordulóra. Április 4-én, hazánk felsza­badulásának ünnepén egész napos, színes, szórakoztató mű­sort rendeznek a Gellérthe­gyen, a jubileumi parkban. Délután Kecskeméten ifjúsági nagygyűléssel és gálaműsorral zárul a rendezvénysorozat. A koreai külügyminiszter keddi programja Ho Dam, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere, aki Púja Fri­gyes külügyminiszter vendé­geként hivatalos baráti láto­gatáson tartózkodik Budapes­ten, kedden megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a délelőtti órákban a Külügyminisztéri­umban megkezdődtek a ma­gyar—koreai külügyminisz­teri tárgyalások. Púja Frigyes és partnere megvitatta a köl­csönös érdeklődésre számot- tartó nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a kétolda­lú kapcsolatokra. A megbeszé­lésen jelen volt Étre Sándor, hazánk phenjani és Kim Jong Szun, a KNDK budapesti nagykövete. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke délután hivata­lában fogadta Ho Damot. A szívélyes baráti légkörű esz­mecserén jelen volt Púja Fri­gyes, valamint Étre Sándor és Kim Jong Szun is. ☆ Púja Frigyes vacsorát adott vendége tiszteletére a Külügy­minisztérium vendégházában. Munkavédelmi helyzetkép Hógrádban Növekedett az üzemi balesetek száma A munkavédelem fejlesztése a technikai, technológiai fej­lődés ellenére —, vagy éppen amiatt — változatlanul fontos feladat. Hiszen az új eszközök, berendezések, eljárások új ve­szélyeket, ártalmakat jelent­hetnek a dolgozó ember szá­mára. A Szakszervezetek Nóg­rád megyei Tanácsának tit- kárságá nemrégiben értékel­te a megye 1981. évi munka- védelmi helyzetét. Az elmúlt években végre­hajtott beruházások nagymér­tékben hozzájárultak az egész­séges és biztonságos munka- feltételek megteremtéséhez. Mindez azonban nem jelenti, hogy nincsenek gondok. A kedvező üzemnagyságú, kor­szerű technikát, technológiát alkalmazó új egységek mel­lett még jelentős számban mű­ködnek a megyében a régi technikai színvonalat konzer­vál' műhelyek, üzemegysé­gek, üzemek, amelyekben meg­találhatók a munka biztonsá­gát veszélyeztető, károsító ha­tások. A munkakörülmények terv­szerű fejlesztése, a szakszer­vezetek, valamint a gazdasá­gi vezetők összehangolt tevé­kenysége ellenére — az 1980- as évihez képest — 447-tel emelkedett az üzemi balesetek száma. A korábbi időszakhoz viszonyítva lényegesen maga­sabb a termelésből kiesett munkanapok száma is. A há­rom napon túl gyógyuló bal­esetek tekintetében ugyancsak növekedés tapasztalható. Ta­valy 2515 bejelentésre került sor a megyében. Mivel a dol­gozói létszámban jelentős vál­tozás nem történt, az üzemi balesetek emelkedésével nőtt az 1000 főre jutó sérülések száma. A balesetek közül 1981- ben hét végződött halállal. A statisztika szerint azonos a helyzet az előző évivel. Az esetek kilencven százaléká­ban a járművezetés közbeni fi­gyelmetlenség, a közlekedési szabályok megsértése volt az előidéző ok. Az 1981-es évben 16 csonkulásos és két töme­ges baleset fordult elő. A sé­rülések zöme leggyakrabban tárgyak, személyek eséséből, a munkagépek és a járművek használata során tanúsított gondatlanságból, a kötelező előírások, szabályok be nem tartásából eredt. Az összes üzemi baleset mintegy 10—12 százaléka a nőket érintette. Ez az adat alacsonyabb az országos átlag­nál. Megyei szinten mégis kedvezőlen, mivel a nők nem végezhetnek veszélyes és ne­héz fizikai megterheléssel já­ró munkát. A sérülések 26—28 százaléka a 30 éven aluli fia­taloknál következett be. Ha­sonlóan a nőket sújtó balese­tek alákulásához, növekedett a fiatalabb korosztályt érin- tőek száma. A bejelentett fog­lalkozási megbetegedések statisztikája kedvezőbb, 1980- hoz képest 99-ről 66-ra csök­kent a számuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents