Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

/! lelőtt = ii Mese felnőtteknek Rajnai András, a Televfel- 6« mesék felnőtteknek című sorozat rendezője konokul ki* sérletező ember. Amikor tele­víziónk szert tett az új tech­nikára, az elektronikára, azon­nal lecsapott rá töviről-hegyi- re megforgatta, megkedvelte, s már a második sorozatot In­dította útjára a múlt héten. A Kristálybirodalom (már­cius 3. 20 óra) orcwz népmesék es , Szabó Cyörgy forgató­könyv-részleteinek felhaszná­lásával készült. Látása fele­más árréseket keltett bennem. Ritka alkalmakkor élveztem a történetet, Hegedűs D. »éza esetlégét-botlását a mesebeli tájakon, a leányok öröknek érzett versengését a vőlegé­nyért. Megragadott Szirtes Ági hamvassága, Sáfár Anikó irri­táló nőisége, és szellemesnek találtam a „gordiuszi csomó” kibogozását, azaz Ivanuska több példányban való kikris- iályosltását a birodalomban, hogy minden leánynak jusson pár belőle. Kiforottabtmak éreztem a mű látványbeli megformálását Is a korábbi­aknál, csak találomra emlí­tem: a Sullivernél, Az égigérö fánál. A színészek harmoni- kusabban olvadtak össze a technikailag létrehozott hát­térrel, az együttes látá3uk, ha­tásuk most nem volt zavaró. Csak még mindig kevés játé­kot, trükköt kapunk. A rende­zd nagyon szükmarkúan ada­golja a lézervaráztlatot, az egymásbaolvadások, az áttfl- nések lehetőségeit. Ennek el­lenére úgy érzem, egyre bizto­sabban kezeli, uralja az elekt­ronikát. Lényeges kifogásaim nem Is a formára vonatkoznak, ha­nem a tartalomra. Annyira vérszegény közlendője volt a Kristálybirodalomnak, hogy a felnőttel? aligha tudták él­vezni. Annál inkább a gyere­kek. öt és fél éves lányomat hasonlókat hallottam töb­bektől is — egyszerűen lehe­tetlenség volt eltávolítani a képernyő elől. Mindenáron Tündérszép Jelenét (Irina Ml- rosnyicsenko), az ásító óriást (Bencze Ferenc), az ördögöt (Mikó István), meg a többi mesealakot akarta nézni, s hangos nyüszítéssel vett vlsz- sza mindenféle alvásra ösztö­kélő atyai igyekezetei. Persze a tévéfilm nincsen minden tanulság nélkül. Meg­tudhatjuk nevezetesen, hogy a rossz királynak rossz lesz a sorsa a pokolban Is, a püspök úrnak sem uborkalé folyik az ereiben... Csak ezek a közlések semmi újjal, érdekessel nem gazdagítanak, s közhelyessé- gűk inkább bosszantja a fel­nőtt nézőt. Attól tartok értel­metlen volt Szabó György for­gatókönyv-részleteit összehá­zasítani az orosz népmesékkel. A „tiszta forrás” önmagában élménytelibb lehetett volna, s talán a mesekomédia Is való­ságos komédiaként mutatko­zik meg. Komédiának ötlette- len és enervált ez az előadás, képtelen arra, hogy megcsik­landozza nézőjét. Ráadásul némelyik színész — például Nagy Attila — teljesen félre­értette feladatát, s unott öreg­urat játszik, nem egy lányá­nak kiszolgáltatott, a házsár- tosságba beletörődő, mégis szenvedő királyapét. A Televíziós mesék felnőt­teknek című sorozat nyitó da­rabjai után egyelőre a színvo­nalasabb, tartalmasabb foly­tatásában reménykedhetünk. Három évig várt a bemuta­tásra Málrray Levente ítélet és igazság című tévéfilmje (március 4. 20.55). Gondolom azért, mert amit felvet, meg­lehetősen prablematikus, vi­tatható, s ahogyan ábrázolja nem egészen meggyőző. Hanzély Imre egykori ma­gyar miniszterelnököt 1945-ben a Népbíróság bűneiért halálra ítélte és kivégezték. Hanzély a siralomházba kéreti gyer­mekkori pajtását, bizalmas ta­nácsadóját, gyóntatóját, s őt teszi felelőssé tetteiért. Han­zély ugyan nem ölt, de d kéz­jegyével ellátott rendel stek milliók pusztulását okozták, s a nyilas rémuralom egyik megbízható famulusa lett. A Thurzó Gábor novellájából ké­szített tévéfilm — címe is ezt sugallja — arra keresve vá­laszt: mennyiben felelős Han­zély a történtekért, adódott volna-e módja a másként cse­lekvésre? Ha jól értelmezem Málnay filmjét, akkor szerint te logikus utat járt be a poli­tikus, hiszen kora ifjúságától fogva azt hallotta maga kö­rül, pap barátjától, hogy hata­lom nélkül semmit sem ér az élet, soha sem szabad meghát­rálni mindig többet kell akar­ni. Logikus az útja azért is, mert teljességgel tanácsadójá­ra hagyatkozik, s az sohasem ébreszt benne kétséget tettei iránt, hiszen Hanzélv hatalma az övét is jelenti. Málnay tehát mindkét férfit bűnösnek vall­ja: egyiket önállótlanságáért, másikat az önzéséért, de nem egyenlő mértékben. Izgalmas, etikai dráma az ítélet és igazság, tanulságos. Megjelenítése azonban nem tud áttörni a sablonokon, súlytalanná válik. Az emlékké­pei? magyaráznak ugvan, de erőtlenek. Egy-egy hosszabb némajelenet. érzelmi, hangu­lati töltés híjén, csupán terje­delmessé teszi az egyébként mindössze egyórás filmet. A színészek jól oldják meg feladatukat. Különösen Mécs Károly (Hanzély), Jan Mac- hulsky (Kornél atva). a bíró­sági emberei? közül Tyll Attila, Horváth Sándor, Horesnyi László. (ok) Előadások patriótáknak Évforduló Balassagyarmaton Új posta épül Tavaly közel 6 minió forintból gazdálkodott a Ludánybalászi községi közös Tanács. A legna­gyobb eredménynek a vízmű üzemelésének a megindulását tartják. A székhelyközségben hat­száz méter járdát ékítettek. Sor került a KPM kezelésében levő Rákóczi, Szent István és a Loson­ci út korszerűsítésére is. A lakos­ság jelentős társadalmi munkával járult hozzá a feladatok teljesí­téséhez. Szociális gondozásra 250 ezer fo­rint jutott. Az állandó segélyezet­tek száma 24, míg százon felül volt azok száma, akiket rendkí­vüli segéllyel támogatott a tanács. a szociális étkeztetést nyolcán vették igénybe. Ebben az évben folytatódnak az út- és a járdaépítések. Nógrád- s/ftká! új postaépületet kap, amelynek az előkészítő munkála­taiban a tanács is részt vett. Nagy gondot fordítanak a környe­zeti kultúra fejlesztésére. Az idén fenntartásra közel 6 millió, fej­lesztésre körülbelül 130 ezer fo­rint Jut a ludánybalászi tanács­nál. A Nógrád vármegyei Nem­zeti I ntézet alapí tása másfél- százados évfordulójának meg­ünneplésére nagyszabású ren­dezvénnyel készülnek a 'balas­sagyarmatiak. A városi-járási Madách Könyvtár honisme­reti köre, a Palóc Múzeum Nagy Ivánról elnevezett mú- zeumbarátköre, a Mikszáth Művelődési Központ História köre közös rendezvényén már­cius 18-án emlékeznek meg a reformkoriban alakult, első­sorban a nyelv művelését, ok­tatását fejlesztő, kisdedóvó­kat, iskolákat, pedagógusokat támogató társadalmi intéz­mény jubileumáról. A városi tanács dísztermé­ben négy előadásból álló em­lékülésre kerül sor, melyet Ma<iarász László, a városi ta­nács elnökhelyettese nyit meg. Ezt követően dr. Szabad György egyetemi tanár a re­formkori művelődéspolitikai törekvésekről, dr. Kerényi Fe­renc egyetemi docens Nógrád vármegye reformkori Irodaim! életétől, dr. Praznovszki Mi­hály, a Kubinyi Ferenc Múze­um igazgatója, a Nógrád vár­megye Nemzeti Intézet ki­emelkedő személyiségeiről/ dr. Majdan János egyetemi tanársegéd pedig az intézet történetéről tart előadást. Önálló kiadványok önálló kiadványok 1900— 1919-ig címmel megjelent a magyar szociológiai irodalom bibliográfiájának harmadik kötete. Közreadásával befeje­ződött a magyar szociológia kialakulásának időszakát fel­táró munka hazai és külföl­dön megjelent magyar vonat­kozású szakirodalom alapján. A három kötet összeállítá­sán 1970 óta folyamatosan dol­goztak a fővárosi Szabó Er­vin Könyvtár szociológiai do­kumentációs osztályának mun­katársai. A kötetek együttesen több mint 11 ezer forrásadatot tar­talmaznak. Különös figyelmei fordítottak a tudományágban a szocialista elméleti iroda­lom termékeire. A bibliográ­fia tükrözi a korszak társadal­mi gondolkodóit leginkább foglalkoztató, valóságos prob­lémákat. Ezért jelentős számú címmel szerepel például az amerikai kivándorlás Irodal­ma, ennél is többéi a nemze­tiségi kérdés, valamint a kü­lönféle ideológiák fejezete, to­vábbá a munkásmozgalomé és a szociálpolitikáé. DRÉGELY? ALÁNKON Cél: lavitani az egészségügyi ellátást A drégelypalánki tanács a hatodik ötéves tervi fejlesztési, beruházási feladatoknál az egészségügyi ellátás javítását, a kommunális ellátottság szín­vonalának emelését tűzte ki célul. Tavaly Drégely palán­kon megkezdték az egészség- ügyi létesítmény építését, amelyben két lakás is helyet kap. Ez a beruházás mintegy három és fél millió forintba kerül. A községben levő két gazdasági egység — a terme­lőszövetkezet, a Szondi Ipari Szövetkezet — 450 ezer forint­tal járul hozzá a létesítmény megépítéséhez. Ezenkívül a tanácstagok, a népfrontbizot.t- sagl aktívák közreműködésé­vel a lakosság részéről önkén­tes községfejlesztési hozzájá­rulás gyűjtése is megindult, sőt társadalmi munkavégzésre is sor került. Fő feladatként kezelték a közigazgatási terület út- és járda viszonyainak a javítá­sát Hont községben befejez­tek a Kossuth, a József Attila, Ipoly vécén az új lakótelepi Bem, Hunyadi és Jókai utak építését. A székhelyközségben tovább folytatódtak a munká­latok a Móricz Zsigmond úton. Az elmúlt évben közel félmil­lió forintos felújítást végez­tek a drégelypalánki körzeti művelődési házon. Az idei év feladatai közül kiemelkedik az egészségügyi létesítmény építésének a be­fejezése. Az átadást 1982. au­gusztus 20-ra tervezik. Tovább folytatják az út- és járdaháló­zat bővítését, karbantartását. Tervezik az ipolyvecei napkö­zi otthonos óvoda felújítását is, amelyre kétszázezer forin­tot fordít a tanács. Jelentős feladat lesz még Hont község­ben egy park és játszótér ki­alakítása. Megérte „igent mondani" A pásztói Kun Béla Általá­nos Iskola a megyében egyike azon intézményeknek, ahol a tantestület sosem riadt vissza a kísérletektől, Nem véletlen hát az sem, hogy az ötnapos taní­tási hét kipróbálói között is ott vannak. Tapasztalataik több szempontból is hasznosak lehetnek: az anyaiskola mel­lett tagiskoláik vannak, össze­vont osztályokkal, kisegítő iskolai tanulócsoportokkal is dolgoznak. E témáiban az OPI is vizsgálódott náluk. — Az új iránti érdeklődés (mit hoz a konyhára?) az is­kola társadalmi kapcsolatai­nak szolgálata (már a múlt évben a nagyközség üzemei­nek felében ötnapos munka­héttel dolgoztak), a korábbi bevezetés előnyei a tapaszta­latszerzéssel, a későbbi korri­gálás könnyebbsége — ezek ösztönöztek bennünket az „igen” kimondására — fogal­mazta meg Vincze Ferenc Igaz­gató. — Hogy fogadták a gyere­kek és a szülők ezt a dolgot? — A gyermekkollektívák körében még teljesebb és egy­értelműbb volt a fogadtatás. Több lehetőség csillant meg előttük a közös családi kirán­dulásokra például. A szülők informálása a tanévzáróval kezdődött, majd az évnyitón és a szülői értekezleteken adtunk tájékoztatást a kísér­letről. Kedvező visszhangja volt —, nem okoz problémát a szabad szombatokon a gyerek elhelyezése. Az első héten két menzás tanuló kért ebédet, a későbbiekben senki! Az üze­mekből jelezték, hogy a koráb­bi munkakezdés esetleg gon­dot okozhat — számoltunk vele, megoldottuk az ügyeletet. — A nevelésben milyen ne­gatív és pozitív hatásokat fi­gyeltek meg ? — Mindenkinek számolni kellett azzal, hogy a felszaba­duló egy nap terheinek ará­nyos elosztása megérződik a fokozottabb terhelésben. Ügy érezzük, számoltak Is. Ma már nem lehet délelőttre rakni ér­tekezletet, ezzel csak a vaká­ciót rövidítenénk tovább. Szo­katlanok még a heti egyórás tantárgyak — a szaktanárok mondogatták eleinte, hogy na­gyon sokat felejtenek egy hét alatt a gyerekek és a megnö- vekedett szabad időt nem hasz­nosítják elmélyültebb tanu­lásra. Sokat lehetne erről be­szélni — megítélésem szerint nem az a cél, hogy a gyerek a tananyagot bújja a hót végén, hanem inkább az, hogy a köz- művelődés lehetőségeivel él­jen bátrabban és gyakrabban (mozi, színház, művelődési ház, múzeum, tárlatok). A fe­lejtés veszélyét természetesen nem lehet tagadni: ezzel kap­csolatban azt tanácsolhatjuk, a tanórán kapjon nagyobb te­ret az ismeretek rendszerezé­se, az ismétlés, részösszefog­lalások. a gyakorlás. Rendkí­vüli módon megnő a napközis foglalkozások súlya is — a szaktanárok és a napközis ne­velők együttműködését tovább kell erősíteni. A könyvtár so­kat tehet azért, hogy hét vé­gére „munícióval” lássa el a tanulókat. A művelődési ház­zal való tartalmas kapcsolat kialakítása is fontos: a játszó- házak, a komplex szakkörök igényeket formálnak és elégí­tenek ki. — A pedagógusok megfele­lő óraszámának biztosítása nem okozott bajt? — A hiányzó órák pótlásá­ra több tevékenységi forma beindítását alkalmazzuk. Fel­zárkóztató foglalkozások, szak­körök indítása, általános és középiskolai előkészítő tan­folyam működtetése, alsó ta­gozaton a szakos oktatás, il­letve tan, tárgy csoportos okta­tás bevezetése például. A pe­dagógusok napi, illetve heti el­foglaltsága sűrűsödött, zsú­foltabbá vált. Mi továbbra is a gyakorlatot követjük, hogy az egyik héten az állami, a másikon a mozgalmi rendez­vényeket bonyolítjuk le dél­utánonként. Így elkerüljük az ütközéseket. Tehermentesí­tést jelent a nevelőknek és pedagógiai haszna is nagy, ha például a szakkörök vezeté­séhez külső szakembereket, a mozgalmi munka segítésére ifivezetőket kérünk fel, így nem szükséges a pedagógus­nak mindig jelen lennie. A „mindig jelenlevés” nem biz­tos, hogy jó nevelő koncepci­ót és módszert takar! És ki kell szűrni a formális, üres rendezvényeket, akciókat. Visszatérve az óraszámokra: véleményünk szerint a meg­oldás a kötelező óraszámok csökkentése, amire ígéretet Is kaptunk, időben ki fogják dol­gozni. — Milyen tapasztalatokat szűrtek le a fentieken túl az első félév nyomán? — A tanév munkarendjé­nek ésszerűsítésében is változ­tatásokat várnak a pedagógu­sok. A tanévnyitó, a tanévzá­ró, a félévi munkaértekezle­tek komplex módon elemzik a nevelő-oktató munka legfon­tosabb területeit, meghatároz­zák az alapvető célokat, fel­adatokat — sosem elválasztva a nevelést és az oktatást, hi­szen nem is lehet! Emiatt so­kan szóvá teszik, miért kell akkor külön nevelési értekez­leteket tartani, meddig csinál­juk még ezt a megkülönböz­tetést. Ml a II. számú óratervi alternatívát választottuk, amely harmadolja a tanévet. Eszerint lehetne módosítani a tanulók teljesítményének ér­tékelését is — folyamatosab­bá, konkrétabbá, reálisabbá válna ezzel, hamarabb ki ugra­nának a „differenciák”. A ha­gyomány?« félévek helyett harmadévekre tagolódhatna a tanév. (Ebben nem minden­ki ért egyet... G. K. M.) Ami­ben egyetért a testület: érde­mes minél jobban kihasználni a kísérletben való részvéte­lünket. És mivel alapvetően pozitívak a tapasztalataink (és nem utolsósorban: mivel ősz­től úgyis mindenütt beveze­tik. ..) a pedagógiai kiaknázá­sának módszereit kell keres­nünk. Azt, hogyan járhatna még több haszonnal a neve­lésben! G. Kiss Magdolna KOSSUTH RADIO: 8.27: Kiderült az igazság... Fellebbezünk! 8.57: A Népzenei Hangea Ojság melléklete 8.44: Borsdy László: Címkék 10.05: MR 10—14 10.35: Triólemezeinkből 11.40: Tatárpuszta 12.35: Törvénykönyv 12*50: A Rádió Dalszínháza 14.1G: Nóták 14.42: Arcképek a szlovák iroda­lomból 15.05: Zenekari művek 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 16.05: Smetana muzsikájából 17.07: Faragó Laura és az Ifjű Zenebarátok központi kórusa népdalokat énekel 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Gondolat. A Rádió Irodal­mi lapja. 20.00; Tudomány és gyakorlat 30.30: Bihari-verbunkosok, SÍ- monffy- és bzentirmay­nóták 21.13: Város esti fényben 22*20: Tíz perc külpolitika 22.30 i, Szőkefalvy-Nagy Katalin énekel 22.55: Késő este 23.03: A berlini rádió szimfonikus zenekara játszik 0.10: Toronyzene PETŐFI RADIO: 8.05: Dzsesszarchívum 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó 10.00: Zenedelelőtt 12.23: Gyermekek könyvespolca 12.33: Melódiakoktél 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tlpp-topp parádé 18.33: Beszélni nehéz 18.45: Klasszikus operettekből 19.30: Népdalok 19.50: Veseátültetés — nemzetközi együttműködés. Dr. Ben­czúr Miklóssal, az Orszá­gos Haematológial és Vér­transzfúziós Szolgálat tudo­mányos munkatársával be­szélget Patay László 20.00: Mediterrán melódiák Könnyűzene 20.33: Színház Somerset Maugham regénye rádióra alkalmazva 21.01! Csak fiataloknak! 21.58: Bródy Tamás szerzeményei­ből 22.30: Kellemes pihenést! Szórakoztató zene éjfélig 4 NÓGRÁD — 1982. március 9., kedd MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás] elentés, tartalomismertetés. — 17.05: Egészségünk védelmében. Az idö- járásváltozások és az egészség. Dr. pénzes Oéza előadása. — 17.15: Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkesztő: Be- ély Katalin és Sajó Márta. Tele­fonügyeiét: 35-510. — 18.00: Eszak- magyarországt krónika. (A for­radalmi ifjúsági napok, *82, me­gyei filmprogremlának ünnepélyes megnyitója Kazincbarcikán. — Megyaszó község fejlesztéséről.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze- tes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) SZ 8.05: Iskolatévé: Földrajz (ált. isk. 8. oszt.) 8.35: Környezetismeret, (ált. isk. 3. OSltt.) 9.05: Fizika (ált. Isk. 8. észt.) 9.35: Csak gyerekeknek! Kisfllm-összeálHtás 10.05: Iskolatévé: Történelem (ált. isk. 8. oszt.) a II. világhá­ború 10.35: Technikai (ált. isk. alsó ta­gozat) 11.05: Aki mer az nyer 14.10: Iskolatévé: Technika (ism.) SZ 14.30: Környezetismeret (lsm.) 14.55: Fizika (ism.) 15.20: Történelem (ism.) 15.50: Napköziseknek — szakköröknek 16.10: Hírek 16.15: Utazz velünk. Sivatagok (ism.) SZ 16.50: Kertünk — udvarunk 17.10: Qólyavárl esték 17.55: Reklám 18.08: Nemzetközi zenés tur­mix. NDK zenés film. SZ 18.30: Három város Békésben 19.00: Reklám 19,10: Tévétorna. SZ 19-15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó. SZ 20.00: Nem kell mindig kaviár. Magvarul beszélő NSZK tévéfilmsoroz'it 10/10. rész: Egy egészen elegáns trükk. SZ 20.45: Énekeljünk I 28.50: Stúdió '82. 21.50: Psz-fi 22-30: Tv-híradó 3. SZ 2. MŰSOR: 20.01: A vándor. Poptréfilm Nemes Endre festőművész­ről 20.30: Theo Adam Schubert-dalo- kat énekel, SZ 20.50: Tv-híradó 2. SZ 21.10: Autó-motor sport 21.30: Reklám 21.35: Különös férfi. Magyarul beszélő csehszlovák tévé­film. SZ BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: A szakvélemény. Bolgár ftlmvígjáték. Ism. 21.35: publicisztikai műsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.25: Kamarahangverseny 23.00: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ka­bala. (14) Színes magyar film. — Kohász: A birodalom visszavág, színes szinkronizált USA fan­tasztikus kalandfilm. — Tarján vendéglő: Akiket forró szenve­dély hevít. (10) Szinkronizált olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 8-tól: Az Olsen banda boldogul. Színes Szinkronizált dán bűnügyi film­vígjáték. Este 8-tól: Agyő ha­ver. (16) Színes francia bűnügyi film. — Nagybátonyt Petőfi: Moszkva nem hisz a könnyeknek. 1—II. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagybálonyi Bá­nyász: Kettévált mennyezet. (14) Színes magyar film. — Rétsag: Csatár a pácban. (14) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film vígjáték. — Kisterenyei Pető­fi: Rontás és reménység, színes magyar film. — Jobbágyi: Hin- tónjáró szerelem. Színes magyar íilmvigjáték. 20.00: Nem kell mindig kaviár. X. rési

Next

/
Thumbnails
Contents