Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

% Földszinti kórtermek Szurdokpüspökiben A betegek javára... Ijedt arcú, fejkendős asz- Szony kíséretében érkezik a beteg, az egész éjszakán át tartó görcsöktől kimerült, el­gyötört férj. A megyei kórház felvételi részlegének dolgozói azonnal intézkednek. Leültetik a bá­csit, rögtön jön az orvos. — Nem tudom, honnan in­dul a kínzó fájdalom, mert minden porcikámban hasogat. Doktor úr, segítsen! Alapos vizsgálat, néhány kérdés az étrendről, az eddi­gi egészségi állapotról. — Az epém szokott vacakolni — hangzik a válasz. Rövid idő múltán pizsamát kap a beteg, elbúcsúzik a feleségétől, s a nővér máris vezeti a kórterem felé, amely a földszinti felvételi részle­gen, néhány ajtónyira a vizs­gálótól található. A páciens — gyakori kór­házjáró meglepetten kérdezi; — Hová visznek? Hát nem megyünk fel az osztályra? — Egy napot itt tetszik el­tölteni a felvételi részleg kór­termében, s aztán majd meg­konzultáljuk, mi lesz a to­vábbiakban. .. A beteg csak akkor nyug­szik meg, amikor meglát ja a tágas, négyágyas kórtermet, amely teljesen olyan, mint fent az osztályon. ÜJ KÓRTERMEK Talán kevesen tudják, s bizonyára meglepetés lesz a leendő betegeknek, kórházi ápolásra szorulóknak, hogy a Madzsar József megyei kór­házban január végén meg­kezdte munkáját a korszerű­sített felvételi részleg, amely egyben betegellátó feladatkör­rel is működik. Sokan kérdezhetik joggal, miben különbözik ez az új egység az eddigi felvételi rendszerhez képest? A kérdésre, dr. Pártosfalvi András, a részleg vezetője válaszol. — Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kórházba utalt beteget a beszállítás után az ügyeletes orvos megvizsgálta, s a szakmai konzultációt kö­vetően vagy a szükséges osz­tályra került, vagy kellő ta­nácsokkal ellátva hazabo­csájtották. Az új felvételi részleg, az 1. belgyógyászati osztály égisze alatt betegellá­tó tevékenységet is végez. Vagyis a bejövő betegek egy része a vizsgálatok után, itt, nálunk kap helyet az újon­nan kialakított kétszer négy­ágyas kórteremben, s 1—2 na­pos megfigyelés során eldől, hogy mi lesz a további sorsa, hová kerül? Az egyértelmű­en nem osztályt igénylő be­tegek végleges ellátást kap­nak és hazamehetnek, a prob­lémás ese ok pedig a megfe­lelő osztályra mennek. pótagyak ES PADOK HELYETT... — Mi ebből a beteg hasz­na? — Amikor az ötnapos mun­kahét bevezetésével egyidejű­leg, az Egészségügyi Minisz­térium utasításának megfele­lően létrehoztuk a felvételi részleget, célunk az volt, hogy az orvosi teammunkán ke­resztül javítsuk a betegellá­tás színvonalát, tehermente­sítsük az osztályokat, megfi­gyelés alatt tartsuk a kórhá­zi felvételre nem szorulókat. Mi húzódik e hivatalosnak tűnő megfogalmazás mögött a betegek ellátását illetően? Az „orvositeam”-munka azt jelenti, hogy a beteget a köz­ponti kórházügyeletes és egy belgyógyász megvizsgálja, ök segítséget kérhetnek az inté­zet valamennyi osztályának szakorvosaitól, a diagnosztikai osztályoktól. Tehát a vizsgá­lat gyors és alapos. Gyakran előfordul, hogy az osztályok zsúfoltak, ágyhiány- nyal küszködnek, ilyenkor a beteget nem kell a pótágyon vagy a folyosói pádon elhe­lyezni, nyugodtan pihenhet a felvételi részleg kórtermében. Amely természetesen nem alakulhat elfekvőrészleggé, hiszen a maximális megfigye­lési idő 72 óra. ELSŐ KAPCSOLATOK — Jó KÖZÉRZET A felvételi részleg dolgozói, a kilenc nővér és hét műtős, dr. Pártosfalvi András irá­nyításával arra törekednek, hogy a betegek előzékeny, ud­varias ellátásban részesülje­nek, hiszen ez az első kap­csolatuk a kórház dolgozóival, orvosaival. És van abban igazság, hogy az első ben.yo- máspk, kedvező tapasztalatok a további hangulatot, lelkiál­lapotot, és közvetve a gyó­gyulást is befolyásolják. A felvételi részleg nővérei, kik belső átszervezéssel, át­csoportosítással kerültek ide, három műszakban dolgoznak. Nehezebb-e ez a munka az eddigieknél? A választ . Ma- kovszki Istvánná, Zsuzsa nő­ver fogalmazza meg. — Sokol­dalú, változatos a tevékeny­ségünk. Itt a mentők állandó­an hozzák a betegeket, s ahány ember, annyi­féle betegség. Bővíthet­jük szakmai ismereteinket, ápolhatjuk a rászorulókat, és adminisztrációs munka is akad bőven. Egy biztos, egy percig sem unatkozunk. Végigjárjuk Pártosfalvi dok­torral a két kórtermet. A be­tegek elégedetten szólnak az ellátásról, a „bentiek” kedves­ségéről. A görcsöktől szenvedő bácsi is megnyugodott. Hiszen itt lent is ugyanolyan mint fent, az osztályon... (—ria—) Hegoldják a belvíz- elvezetést Szerényebb méretekben ugyan, de az elmúlt évben is gyarapodott Szurdokpüspöki. Bár az anyagiak egy részét az orvosi rendelő és kukás meg­építésére tartalékolta a közsé­gi tanács, jutott pénz a jár­dák építésére, útfelújítások­ra. Többek között elkészült a sportpálya kerítése. Két autó­buszvárót helyeztek el a köz­ségben, további három meg­építése folyamatban van. Nem sok munkára van szükség, az MHSZ lőterének befejezéséhez. Az intézményekben átépí­tették az elhasználódott cse­répkályháikat. Bővítették az általános iskola gyakorló ker­ti szerszámkészletét, javult az óvodák tárgyi feltétele. A köz­ségi tanács tízezer, forint ér­tékű sterilizátort vásárolt az orvosi rendelőbe. Sok gondot okoz a belvíz a község területén. Hosszan tartó esőzések idején nagy az isza- polódás, elzáródnak a csator­nák, az utcák sárosak. A bel­víz elvezetésére 3 millió forin­tot biztosított a megyei ta­nács, amiből megoldható a Diós-patak medrének és a Csokonai utca vízelvezető ár­kának a burkolása. Ügy ter­vezik, hogy a vasúti pálya alatti áteresz kiépítésével a Zagyva-folyóba vezetik a2 úgynevezett Pásti terület bel­vizét. A megyei tanács által biztosított összegből a József Attila utca belvízelvezetésére is pont kerül az 1982-es év el­ső felében. V Tavaly 3 millió 71 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek a községben. Fi­gyelmet fordítottak a szociá­lis gondozásra, az öregek nap­közi otthonának fenntartásá­ra. Segélyezésre mintegy 90 ezer forintot fordított a ta­nács. A közgazdász Két éve végeztem Pécsett, közgazdász vagyok. — Fiatal lány ül a fotelban, telt ajkai között remeg a cigaretta. Pá­lyakezdés. Beilleszkedés. A két szót hallva, előbb riadtan körültekint, mint a nehéz kérdést húzott vizsgázó, majd nagy levegővel elkezdi: — Salgótarjánban nőttem fel, a nagyapám az acélgyár­ban dolgozott, én is a vállalat ösztöndíjasa lettem. Nem vé­letlenül, mert akkoriban a kohászati üzemek jelentette számomra a gyárat, az ipart. A legelső próbatétel azután, amivel Itt találkoztam, az a kötöttségek elfogadása, meg­szokása volt. Az előző időbe­osztásom, az egyetemi, felbo­rult, teljes ritmusváltásra ▼olt szükségem. Mint minden friss diplo­más, Kovács Magdolna, az SKÜ közgazdasági főosztályá­nak üzemgazdasági előadója is a nagy feladatot várta az első munkanaptól kezdve. — Ehelyett rengeteg rutin- feladattal láttak el. Az is­merkedés folyamán az összes termelő- és kiszolgálórészle­get végigjártam és mindenhol dolgoztam rövid ideig. Akkor türelmetlen voltam, mostVnár tudom, hogy meg kellett is­mernem a technológiát, a kö­zelebbi és távolabbi munka­társakat. —- Mikor jött a feladat? — Fél év után munkater­vet kaptam, elfoglaltam állan­dó munkahelyem, s akkor. A termelő gyárrészlegek általá­nos költségeinek elemzésére kellett módszertant kidolgoz­nom. Szakmába vágó volt, többek között erre is készül­tem az egyetemen. Az ismer­kedés során szerzett tapaszta­latokat nagyszerűen fel tud­tam használni. Kezdeti szorongása mindin­kább oldódik, arcáról lassan eloszlik a pír, s várja a kér­dést. — Az egyetem adta felké­szültség ilyen foglalkozás ese­tén csak egy Időre ad biztos tudást és tájékozottságot Van- e lehetősége a szakmai előre­haladásra? — Gyáron belül erre megfe­lelő keretet ad a közgazdasá­gi társaság. De a főnökeink ezen túl is messzemenően tá­mogatják törekvéseinket Én például szakközgazdászi isko­lába járok, vállalati komplex tervező-elemző szakra. — S adott-e az egziszten­ciális fejlődésének lehetősége? — A vezetők között sok olyan akad, aki nyolc-tíz év múlva nyugdíjba megy. A le­hetőség megvan ... ' — Az értelmiségi pályakez­dők anyagi elismerése sok vitára ad okot Mi a vélemé­nye? — Elégedett vagyok. Bár vannak egyetemi csoporttár­saim itt Salgótarjánban — ugyanaz a végzettség, ugyan­az a felkészültség, azonos munkaviszony ... —, akik többet keresnek nálam. Ezt nem értem . . . Lakásgondja­im nincsenek, a szüleimnél la­kom. A vállalat egyébként segíti a lakásgondokkal küz­dőket. Az SKU-ben kedvező az ér­telmiségi pályakezdők helyze­te, a KISZ érdekvédelmi te­vékenységében e téren nin­csenek látványos lehetőségek. — Hogy ilyenek a körülmé­nyek, az a KISZ-szervezet ér­deme is. S az országos helyzet különben sem ez, az érdek­védelmi szervekre feltétlen szükség van, ha csak az előbb említett lakáskérdést említjük is. — Összességében, hogy érzi magát első munkahelyén? — Köszönöm, jól! Felszabadult mosoly az ar­cán. Az idei tervek között szere­pel az általános iskola torna­termének és a posta épületé­nek a felújítása. Elvégzik a sportöltöző tetejének a szige­telését, de belső munkálatok­ra is sor kerül. A környező üzemek bevonásával játszó­teret alakítanak ki az óvoda és az iskola mellett. Bővítik az Árpád utcai ivóvízhálózatot. Március 5-étől — heti egy al­kalommal — megkezdődött az intézményes szemétszállítás. Az 1982-es feladatok sikeres teljesítésében jelentős mér­tékben számít a községi tanács a lakosság társadalmi munka- vállalására. Utóvizsgálat a karbantartásról A Pásztói járási Népi Ellen­őrzési Bizottság 1977-ben meg­vizsgálta az ÉLGÉP 5. számú pásztói gyárában és az UM Szerszám- és Készülékgyárban a tervszerű, megelőző és kar­bantartási tevékenység szín­vonalát. A mostani helyszíni vizsgálat során —, amely las­san a befejezéshez közeledik — arra keresnek választ a né­pi ellenőrök, hogy az alapvizs­gálat óta eltelt időszakban mennyire sikerült megvalósí­tani az ellenőrzési tapaszta­latokat, a vizsgált szervek ál­tal elfogadott javaslatokat. Tíz éve fordász Kovács Antalné, a Salgótarjáni Szol­gáltató Szövetkezet jobbágyi férfifodrászatának dolgozója. Két éve, hogy Jobbágyiban nyírja a hajat, készftl a frizurá­kat. Korábban a Technolux Szövetkezet petőfibányai föd- rászrészlegében dolgozott. Jobbágyiban épitettek családi házat és ezért változtatott munkahelyet. A napi forgalom változó. Hét közben gyér, de egy-egy hét végén még a se­gítség is elkelne. Az idősebb korosztály marad a hagyomá­nyos frizuránál. A fiatalok már igényesebbek, ök inkább a sassont cs a poppert óhajtják. Szívesen elkészíti. Különösen kedveli a hajszárítást. A forgalom változékonysága miatt a fizetés ritkán kúszik 1700 forint fölé. Üröm az örömben Amikor a közelmúltban a mozgáskorlátozottak megyei szervezetének propagandistáját arról faggattam, vajon a meg­alakulás óta eltelt tíz hónap alatt milyen eredményeket si­került elérniök, a válasz mélyről feltörő, keserves sóhajtás volt. Megtudtam, hogy a 280 tagot számláló szervezet még a legalapvetőbb feltételekkel sem rendelkezik. Nincs irodájuk, igy aztán nehéz az ismerkedés, a kapcsolattartás a tagság­gal, a levélbeli érintkezésen túl alig van lehetőség a talál­kozásra. Megtudtam, hogy kaptak ugyan ígéreteket, dehat ígéretekből várat építeni nem lehet. Gondként vetődött fel az egyesület elszigeteltsége, a társszervekkel való együttmű­ködés hiánya, valamint az ügyintézés körüli herce-hurca is. Végezetül a propagandista a következőket mondta: — Nem is iroda kellene nekünk, hanem egy klub. Olyan helyi­ség, ahol tagjaink ismerkedhetnek, beszélgethetnek egymás­sal, ahol a mozgássérültek a szórakozás mellett nehézségei­ket is megvitatnák, éreznék, hogy nincsenek egyedül. Csak örülni tudunk annak, hogy a beszélgetés óta elteli egy hónap alatt — megmozdult valami. A minap kaptuk ugyanis a hírt, hogy a mozgáskorlátozottak balassagyarmati csoportja klubot alakít tagjainak a helyi művelődési központ­ban. Az érdeklődőket számos művelődési, szórakozási lehetőség várja, a legfontosabb azonban hogy végre helyet kaptak a moz­gáskorlátozottak. Mondom, öröm ezt hallani, ám az örömbe némi üröm is vegyül. Mert joggal vetődik fel a kérdés; amit sikerül megvalósítani az egyik helyen, miért húzódik, haló­dik a másikon? Bízunk abban, hogy a jó példa követésre talál, s rövidesen hírt adhatunk arról, hogy a megyeszék­hely is megnyitja klubját a mozgáskorlátozott emberek örömére. Termékeny tataira Fiatal szakemberek gyűltek össze szerdán Salgótarjánban. A gazdaságpolitikai ifjúsági fórumon miről is lehetett vol­na szó, ha nem legfontosabb feladatunkról, az országépí- tésről, amelyből tizen- és hu­szonévesek nem keveset vál­lalnak magukra, ki-ki posztja szerint, ipari, vagy mezőgaz­dasági üzemben. A megye KlSZ-alapszerve- zetei méltó helyen tartják szá­mon a gazdaságot segítő mun­kát. Először azzal, hogy arra buzdítják egymást: mindenki a saját területén tegye meg a legtöbbet, a munkaidő alatt. Aztán a KISZ-esek mozgatói az ifjúsági munkaversenynek, legutóbb például a Ganz- MÁVAG mátranováki gyár­egységéből kelt szárnyra kez­deményezés. (S van-e olyan gazdasági vezető, aki nélkülöz­ni tudná a fiatalos lelkese­dést, a sok ötletet, amely egyik kútfője kisebb-nagyobb kö­zösségek boldogulásának.) Ehhez a kedvhez kell az in­formáció, hogy az ifjabb kor­osztály is képes legyen eliga­zodni a világgazdaság és a néogazdaság összefüggései­ben, megértse, elfogadja _ és képviselje: akkor épülhet több lakás, új óvoda, aszfalto­zott út és kisvendéglő, ha ke­zei közül jó minőségű, kere­sett termékek kerülnek ki, ha a maga módján mindenki hoz­zájárul a gazdaságossághoz, takarékossághoz, hatékony­sághoz. örvendetes példák találha­tók minderre a Salgótarjáni Kohászait! Üzemektől a balas­sagyarmati kábelgyárig, a pásztói termelőszövetkezetig. Felkészült, felelősséget érző ifjúmunkások, fiatal műsza­kiak, közgazdászok, agronó- musok igyekeznek a megye termelőegységeiben. Minden bizonnyal, a gazda­ságpolitikai ifjúsági fórumon elhangzottak termékeny ta­lajra hullottak... —mszgy— Idegen!?) forgalom Nyáron nyaraló nemzet va­gyunk. Vendégeink is ilyen­kor szaporodnak föl. Nem cso­da hát, ha az idő javultával egyre több szó esik az üdülési lehetőségekről, s a szolgálta­tásokról, amiket a pihenni vágyók igénybe vehetnek. Az elmúlt napokban a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya egybehívta az idegenfor­galom szűkebb honi gazdáit és azokat, akik az érkező ven­dégek ellátásáért dolgoznak. A Nógrád megyét látogató tu­risták eddig már tapasztalhat­ták, hogy sem a szálláshelyek zöme, sem az ellátás nem vi­lágszínvonalú. Igaz, sosem mondták, hogy az lenne... (Et­től persze még lehetne az!) E tanácskozáson megállapí­tották, hogy bár szerény mér­tékben ugyan, de javultak a vendégfogadás feltételei az eddigiekhez képest. Ezt min­den bizonnyal örömmel veszik tudomásul azok, akik a ko­rábbival már találkoztak. Ha visszajönnek a változást ők is konstatálhatják. Ha visz- szajönnek. Viszont az újak­nak, a most hozzánk látoga­tóknak igyekszünk mind töb­bet nyújtani. Ha minden az ígéretek szerint történik! Mert áz ugye nem válik becsü­letünkre, hogy a megyénkben nyaralók néhány helyen étke­zéskor kevesebbet kaptak an­nál mint amit kifizettek. Igaz, erről az idegenforgalmi hivatal nem tehet, annál in­kább a vendéglős, akinek ce­ruzája vastagabban fogott a kelleténél. Másutt, például Hollókőn, gondot okozott még a víz is. Pontosabban az, hogy nem volt mindig elegendő. Megint másutt — folt az il­lendőségen ne essék — az il­lemhelyek hiánya „ront az összképen”. Bánkon és Diós- jenőn el-elfogytak a kölcsö­nözhető játékok, sportszerek. Mind megannyi hangulatron­tó apróság (?) Viszont egytől egyig arra szolgálnak. hogy valóban idegen maradjon ná­lunk az idegen. Az idegenforgalom és a ven­déglátás mentorai most erő­sen fogadkoznak: az idén jobb lesz minden, mint tavaiv. Ügy legyen. Akkor „idegenforgal­munk” jövő"? már „hazajön”. — h — Vidéki klubok Több mint 400 klub, 1200 könyvtár és olvasóterem, több száz vándormozi szolgálja a falusi lakosság szórakozását, művelődését a Mongol Nép­köztársaságban. <A legnépsze­rűbb kultúrintézmények a fa­lusi klubok. Legutóbb Bulgan ajmakban adtak át falusi klu­bot rendelte'érének a mongol és szovjet építők. NÓGRÁD — 1982. március 9., kedd i)

Next

/
Thumbnails
Contents