Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-09 / 57. szám
Termelésnövekedés termelékenységből Sokoldalú takarékszövetkezet Ok hárman várják nap mint nap az ügyfeleket Fotó: Syurkő (Folytatás az 1. oldalról.) nak árbevétele meghaladta a 3,1 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál azonban alig volt több. Az összes ipari kivitelen belül az 1/3-ot jelentő rubelelszámolású kiszállítás nőtt számottevően, a nem rubelrelációjú export ugyanakkor alatta maradt az előző évinek. Tovább fokozta exportját, különösen nem rubelrelációban — a beruházás hatására — — a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyáregysége. Másik jelentős konvertibilis valutaövezetbe exportáló vállalatunk, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kivitele azonban a dekonjunktúrális piaci viszonyok miatt számottevően csökkent. Az előző évinél 1981-ben ugyancsak kevesebbet exportált a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, valamint a két üveggyár is. Rubelrelációban 1981-ben növelte exportját a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, a Budapesti Finomkötöttárugyár megyei telepe, valamint a Salgótarjáni Ruhagyár. Szocialista építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar termelése 1981- ben tovább csökkent A saját épitési-szerelési munkák értéke közel 1252 millió forint volt, változatlan áron 1,4 százalékkal kevesebb, mint az 1980. évi. A szocialista építőiparban a fenntartási munkák aránya növekedett. Az állami építőiparban 1981-ben csupán 2,2 —, a szövetkezetiben azonban 34,8 százalék — ezenbelül az építőipari szövetkezetek tevékenységének csaknem kétharmada — volt a fenntartási munkák aránya. Az építőipari termelés csökkenéséhez hozzájárult, hogy az országos tendenciához hasonlóan 1981. évben a korábbi éveknél kevesebb, mindössze 581 lakást építettek a megye kivitelező építőipari szervezeted. Ez 315-tel marad el az előző évitőL Az állami építőipar 366 —, a szövetkezeti 215 lakást adott át a beruházóknak. A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetek, a nem építőipari szervezetek és a lakosság 1981. évben összesen 1322 lakást épített, 24 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az átadott lakások erőforrások szerinti összetétele a tervezettnek megfelelően eltér az elmúlt évitől, mivel az épített lakásoknak 1980-ban közel 29 százaléka valósult meg állami erőforrásból, a tárgyidőszakban pedig mindössze 17 százalék. Az év folyamán a megyében 326 lakás szűnt meg, a lakások száma tehát összességében 996-tal gyarapodott. Mezőgazdaság állomány túlnyomó többsége, 36,2 ezer darab a termelőszövetkezetek tulajdonában van. A sertésállomány 2,5 százalékkal kevesebb a múlt évinél és bár országosan is csökkent, de kisebb mértékben, mint a megyében. Csökkent a megye juhállománya, közel 4 százalékkal az előző évihez képest. Foglalkoztatottság A megye szocialista iparában az 1980. évinél 1,4 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, számuk 1981-ben nem érte el a 39 600 főt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak száma 33 640 fő volt, 1,6 százalékkal kevesebb, mint 1980- ban. A létszám az előző évihez viszonyítva az ágazatok közül csupán az élelmiszer- iparban nőtt. A megyei székhelyű szocialista építőiparban az előző évinél közel 5 százalékkal kisebb volt az összes foglalkoztatottak (5235 fő) és a fizikai foglalkozásúak (4300 fő) száma 1981-ben. Legnagyobb mértékű a csökkenés a mező- gazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál, amely döntően a Rétsági Építőipari Szövetkezeti Vállalatnál végrehajtott — mintegy százfős — létszámcsökkentés következménye. A mezőgazdasági nagyüzemekben nőtt a foglalkoztatottak száma, amely év végén 14 593 fő volt, ebből 13 092 főt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek foglalkoztattak. A létszámnövekedés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az alaptevékenységen kívüli tevékenység igen dinamikus bővülésének a következménye. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A megye lakosságának pénzbevételei — az MNB adatai alapján — 1981-ben a bázisidőszakhoz viszonyítva 6 százalékkal nőttek. A munkás- és alkalmazotti bérek 5 százalékkal haladták meg az elmúlt év azonos időszakának kifizetéseit, ezen belül a vállalati bérek 6,4 százalékos növekedése volt a meghatározó. A szövetkezeti bérek a tárgyévben a vállalati béreknél kisebb mértékben növekedtek. A személyi jövedelmek 1981-ben az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkentek. A mezőgazdaságból származó jövedelmek a bázisévhez viszonyítva jelentősen emelkedtek. A lakosság takarékbetét-állománya az év végén 2942 millió forint volt, 271 millió forinttal több, mint január elsején. A lakosság hitelállománya 1981. végére 2249 millió forintra emelkedett. Az állománynövekedés döntő részben a lakásépítéssel és -vásárlással kapcsolatos. A megye kiskereskedelmi forgalma 1981-ben az előző évhez viszonyítva összességében folyó áron 6,7 százalékkal nőtt, és 7040 millió forintot tett ki. A forgalom szerkezetére továbbra is az ételforgalom arányának emelkedése a jellemző. A ruházati cikkek eladása 7,3 százalékkal emelkedett. A vegyes iparcikkek folyóáras forgalma nőtt a legdinamikusabban 1981. évben (10,3 százalékkal). Népmozgalom, egészségügy A megyében 1981. évben (esethelye szerint) 3052 élve- születés és 3035 halálozás volt. Az élveszületések száma 24- gyel kevesebb az elmúlt évinél. A halálozási arányszám elmúlt években tapasztalható növekedése ez évben megállt. A megye egészségügyi intézményeiben 1981. végén 478 orvos dolgozott, 8 fővel több, mint egy évvel korábban. A működő kórházi ágyak száma 2086. A születési arányszám több éves csökkenése, illetve az újabb demográfiai hullámvölgy kialakulása következtében a megyében már nem okoz gondot a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése. A bölcsődei férőhelyek száma ugyanis közel 8 százalékkal emelkedett, ezzel párhuzamosan a bölcsődékbe ugyanany; nyi gyermeket írattak be* mint az előző évben; így 100 férőhelyre 94 bölcsődés gyermek jut az 1980. évi 101-gyel szemben. Oktafás A megyében 1981. évben 250 óvodai férőhelyfejlesztés valósult meg, így az év végén 9450 férőhely volt. Az óvodás gyermekek száma ugyanakkor — a fenti okok miatt — több év óta először egy százalékkal csökkent, ezáltal mérséklődött az óvodák zsúfoltsága is. A megye 125 általános iskolájában 27 203 tanuló kezdte meg az 1981— 82-es tanévet, közel 3 százalékkal többen, mint az előzőt. Az 1975. évi születési többlet főként az első osztályosok számának és arányának növekedésében mutatkozik. Az 1001 osztálytermi célra használt helyiségben 1822 pedagógus végzi az általános iskolások oktatását, nevelését. A megyében átlagosan egy osztályteremben 27 gyermek tanul. A tantermek zsúfoltsága nem nőtt, s az országos átlagnál is kedvezőbb. A középiskolák nappali tagozatán az előző évinél mintegy 4 százalékkal több, 3682 tanuló kezdte el a jelen tanévet. Vajon takarékosak-e a nagyorosziak? Erre a kérdésre kerestünk választ a Dré- gelypalánk és Vidéke Taka- ’ rékszövetkezet nagyoroszi ki- rendeltségén. Aki válaszol, Zabari József né, a kirendeltség vezetője, s akik eközben is dolgoznak: Tóth Lászlóné könyvelő és Mihály Mária pénztáros. — Tavaly egymillió-kétszázezer forinttal nőtt a betétállomány, ezzel meghaladta a kilencmilliót, tehát azt mondhatjuk, takarékosak az itt lakók. — És mennyit kölcsönöztek? — Négymillió-kétszázezret. A legtöbben személyi és építési kölcsönt vettek igénybe, de sokan éltek a mezőgazda- sági és az áruvásárlási kölcsön nyújtotta előnyökkel is. A patika tisztaságú,, világos, nagy ablakos helyiségben könyvek, hanglemezek bőséges választéka kínáltatja magát. Ez a takarékszövetkezet újításainak egyike, amelyet tavaly december elején vezettek be, nem kis sikerrel. — Decemberben 17 ezer forintért vásároltak tőlünk könyveket, hanglemezeket, műsoros magnókazettákat — mondja Mihály Mária. Egyébként a könyvek között olyanokra is rábukkantunk, amiket régóta hiába kerestünk. Az új szolgáltatások között szerepel még a COOPTOURIST Utazási Irodával való együttműködés, amelynek utazásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés a helybeliek körében is. — Totóból, lottóból is 8—10 ezer forintot árulunk havonta, de foglalkozunk biztosítási ügyekkel és hirdetéssel is — mondja Tóth Lászlóné egy kis ízelítőt adva, mi mindennel foglalkoznak egy kis vidéki ^pénzintézetben”. A nagyoroszi gépkocsi-nyereménybe tétkönyv-tulajdonosok közé is „beütött” a szerencse, a múlt év végén egy Skoda gépkocsi képében először került közel valaki Fortunához.. A háromtagú gárda eközben szorgalmasan dolgozik, tennivaló akad bőven, a pénzügyietekre pedig ajánlatos odafigyelni. — Jó kis társaság a miénk — mondja Zabariné, csak az a baj, hogy a fiatalok, alighogy beletanulnak, férjhez mennek azután egykettőre jön a gyerek és jó néhány évig nem látjuk őket, kirepülnek a szövetkezetből. Persze ez azért nem olyan nagy tragédia, s a mosolygásból ítélve senki sem veszi annak. Mihály Mária, aki a férjhez menésben közülük a soron következő, meg különösen nem... Csupán egy valami nehezíti hármójuk munkáját, mégpedig a telefon hiánya. A levelezés elég hosszadalmas, lasAz újítók és feltalálók V. országos tanácskozására készülve a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár száz fő részvételével ma rendezi meg a vállalati újítók tanácskozását. Az előkészítő munka során körlevéllel keresték meg a meghívottakat és kérik, hogy az újítómozgalom hatékonyságát elősegítő javaslataikat összegezzék, mondják el a nyilvánosság előtt. A gyárban egyébként az ipari miniszteri utasítás értelmében megkezdték az újítási díjazás feltételeinek a megteremtését. Tavaly sikeres volt —, bár csak egy éven keresztül üzesan jutnak el az információk, s emiatt nehézkes a kapcsolattartás á „külvilággal”. — Igaz — mondja elgondolkodva Zabari József né — nemrég jutottunk csak el odáig, hogy minden kirendeltségnek saját épülete legyen a takarékszövetkezetnél. A' telefon ehhez képest már nem is tűnik olyan elérhetetlennek és minden bizonnyal hamarosan hozzájárul, hogy a nagyoroszi kirendeltség dolgozói még a tavalyinál is eredményesebb esztendőt zárhassanak. melt — a savazóban a szárítás korszerűsítésére bevezetett technológia. A gáztűzhelynél bevált a főelosztócső rögzítésénél végrehajtott konstrukciós változtatás. E két újítás 1,5 millió forintos hasznot hozott a gyárnak. Az elmúlt évben 213 dolgozótól 183 újítás érkezett. Tulajdonképpen a gyár minden tizedik dolgozója érdekelt az újítómozgalomban. A tanácskozás —. amelyen minden technológiai terület képviseli magát — remélhetőleg újabb ötletes megoldásokra, változtatásokra sarkallja a dolgozókat, tovább növekedik az újítók száma. Újítások A megye mezőgazdasági ■ nagyüzemei a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére eredményes évet zártak. Folytatódott a termelési szerkezet adottságoknak megfelelő és a szabályozókhoz alkalmazkodó korszerűsítése. A növénytermesztésen belül a kalászos gabonák termésmennyisége 1981-ben elmaradt az előző évi kiemelkedően magas termésmeny- nyiségtől: búzából 74,8, árpából 87,1 százaléka annak. A termelőszövetkezetek, közös gazdaságok termésátlagai nagy szóródást mutatnak. Csökkent a kukorica vetésterülete és termésmennyisége is a megye nagyüzemi gazdaságaiban. Burgonyából 1981-ben mintegy 24 százalékkal termeltek többet, mint az előző évben. Napraforgóból közel 50 százalékkal nőtt a termésmeny- nyiség az 1980. évihez képest, amely egyrészt a hozam, másrészt a vetésterület növekedéséből adódott. Cukorrépából pedig 10 százalékkal kevesebb termett és a termésátlag is 2,3 százalékkal alatta maradt az elmúlt évinek. A mezőgazdasági nagyüzemek a tavalyival közel azonos területen termesztettek lucernát és vörösherét, de az elmúlt évinél alacsonyabb színvonalon. A megye szarvasmarha-állománya 1981. december 31-én 44,2 ezer db volt, az előző évinél 1,7, a két évvel korábbinál 2,5 százalékkal több. Az Mi tartja a bányában az embert? — kérdezett vissza Világosi József, a tiribesi akna frontmestere. Válasza tömören hangzott: Nemcsak a pénz! Valami más is. Erről, a „másról” is beszélgettünk... — Édesapám, aki napszámos volt, mindhárom fiát bányásznak nevelte. Nem véletlen: hosszabb ideig maga is kőbányában dolgozott. Cipész létére. De hát a kilenctagú családnak többre volt szüksége. Ezért nekünk is korán kellett kezdeni az életet. — A gyermekkor? — Hat általánost végeztem és dolgozni mentem. Alkalmi munkák után 14 évesen sum- más lettem a Dunántúlon. Kaposvárott egy bankigazgató birtokára szegődtünk el, hat hónapra. 1944 késő őszén —* Jó szerencsét! így köszön karmincnégy éve amikor a front már közel járt hozzánk — lejárt a szerződés, indultunk volna haza. Csendőrökkel és veréssel még két hétig ott tartottak minket. Aztán tizenkét napos viszontagságos utazás és gyaloglás után Ceredre érkeztünk. Édesanyám örült a „félkezes” gyereknek és a félfizetésnek. .. — Mikor került a bányához? — 1948-ban, Rónára. Egy hónapig külszíni munkás voltam, majd — miután család- fenntartó lettem — bekerültem az uraságiakhoz. Rakodtam, csilléztem. Mindent csinálnom kellett, ami a szénjö- vesztéshez szükséges volt. — Később vájár lett? — Három év elteltével vá- járiskolát végeztem. Röviddel később kineveztek ifjúsági brigádvezetőnek. A hatfős csapat szenet fejtett. Az első időszakban 17 forint volt a műszakbérem. Csak megjegyzem: akkoriban egy kiló zsír 14 forintba került. Hónapok múltán már több pénz került a borítékba. A rónai üzem és Salgó összekapcsolásakor az úgynevezett „koncentrációs” vágat hajtásakor 42 forintot kerestem naponta. Ekkor már 72 fős szocialista brigádot vezettem. — Húsz év elteltével „váltott” — Nem önszántamból. A bányászat visszafejlesztése során a inászód Margit-táró- ba helyeztek át bennünket. A csapat létszáma csak a nyugdíjba menőkkel lett alacsonyabb. Az új helyen már csoportos kamrafejtésen dolgoztunk, három évig. Aztán Iná- szó leállt, mi a forgácsi lejtős-aknához kerültünk. Ekkor dolgoztam első ízben frontfejtésen. — És második alkalommal? — Már Tiribesen, jelenlegi munkahelyemen. Éppen tíz éve, hogy itt vagyok. Alig melegedtem meg — kineveltek frontmesternek. 96 bányász életéért, munkájáért vállaltam felelősséget. A munkában örömömet lelem, pedig van mit tenni! Az irányítás mellett mindenkinek nap, mint nap meg kell mondani és mutatni, hogy mit és hogyan. A lapáttól, a csákánytól sem szabad megijednem. — Az ön által vezetett csapat 1991. évi termelési tervét már november 10-én teljesítette. — A 127 ezer 411 tonnával szemben 144 ezer 566 tonna szenet küldtünk a felszínre. Ez 113,5 százalékos teljesítésnek felelt meg. — Reális volt a szakmai tervük? — Igen. A teljesítés, a túlteljesítés, az összeszokott, kipróbált, lelkes emberekről álló kollektíva érdeme. A többre és jobbra érdemes csapat sikerét azonban nem érhette volna el a bánya többi dolgozójának segítsége nélkül! — Bemutatná a családját? — A feleségem a ceredi tsz-ben dolgozik, 18 éves Erzsébet lányom óvónő, pedagógiai főiskolára készül. Zoltán fiam házasember, a VEGYÉPSZER lakatosa. S van egy féléves kisunokám: Veronika. — Zoltán nem követte önt a bányához... — Ö akkor végezte el az általános iskolát, amikor a viszszafejlesztés napirendre került. Nem látszott a jövő. — És ma milyen? — Egyre nagyobb szükség van a szénre és a bányászra. — Mi tartja itt az embert? — Ismétlem: nemcsak a pénz! Más is kell. A bányászok más típusú emberek. Egymásra utaltabbak, hiszen a föld alatt egy ember nem ember! Meg az, hogy meg kell szeretni (és meg lehet szeretni) a szakmát. Nekünk öröm az a tudat, hogy százezreknek adunk fényt és meleget. — A munka és a sokáig tartó utazás mellett van ideje a közéleti tevékenységre? — Több mint harminc éve vagyok párttag, tizenhárom éven keresztül viseltem a munkásőrség acélkék egyenruháját. — Kitüntetéseit is viseli, feltűzi néhanapján? — A bányásznapokon. ☆ Az 52 éves Világosi József arról már nem beszélt, hogy a bányász díszegyenruhán alig van üres hely a sok kitüntetéstől, amelyek sorában ott található többek között a Munka Érdemrend arany és bronz fokozata is. Méltán! Tóth István NÓGRÁD — 1982. március 9., kedd 3
