Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

Megkezdte munkáját a Vietnami Kommunista Párt kongresszusa Szombat reggel Hanoiban, a tási mozgalom, haladó szerve- A délutáni ülésen hangzott Ba Dinh palota feldíszített ta- zet képviselteti magát a kong- el Pham Van Dongnak, a nácskozótermében megkezdő­dött a Vietnami Kommunista Párt ötödik kongresszusa Troung Chinh, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, az államtanács elnöke megnyi­totta a tanácskozást. Üdvözöl­te a külföldi vendégeket, köz­tük az elnökségben helyet foglaló Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a budapesti párt- bizottság első titkárát, a ma­gyar delegáció vezetőjét. Negy­venhét testvérpárt, felszabadí­resszuson. A szovjet küldött­séget Mihail Gorbacsov, az SZKP Politikai Bizottsága tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. A VKP 1,7 milliós tagságát képviselő 1033 küldött és a vendégek nagy tapsa mellett lépett a szónoki emelvényre Le Duan, a VKP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB főtit­kára, hogy ismertesse a Köz­ponti Bizottság általános po­litikai jelentését. VKP Politikai Bizottsága tag­jának, a minisztertanács elnö­kének az általános politikai beszámolóban fő vonalakban már ismertetett harmadik öt­éves tervről szóló részletesebb beszámolója. Ezután Le Dúc Tho, a VKP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára, felolvasta a pártépítésről, a szervezeti szabályzat kiegészi- téséről előzetesen elfogadott dokumentumot. Magyar kormányküldöttség Peruban Közös közleményt adtak ki — A Perui Köztársaság kor­mányának meghívására 1982. március 24—27. között dr. Fa­luvégi Lajosnak, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökhelyettesének ve­zetésével magyar kormány- küldöttség tett látogatást Pe­ruban. A magyar Miniszterta­nács elnökhelyettesét fogad­ta Fernando Belaunde Terry, a Perui Köztársaság elnöke, Dr. Faluvégi Lajos megbeszé­léseket folytatott több minisz­terrel. A tárgyalásokon áttekintet­ték a magyar—perui kapcsola­tok alakulását, és meghatároz­ták a kétoldalú együttműkö­dés bővítésének lehetséges te­rületeit. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A felek kifejezték elégedett­ségüket a magyar—perui kap­csolatok eredményei feleit, s megismételték szándékukat a kapcsolatok elmélyítésére. E célból kidolgozzák a kereske­delmi forgalom növelését és összetételének gazdagítását szolgáló együttműködési for­mákat. Egyetértettek abban, hogy időszerű a két ország kö­zötti műszaki-tudományos cgyüftmuliödéH. program ki- A*jtj&in't«tték az egészségügyi és az oktatási együttműködés eddigi tapasz­talatait és megállapítot­ták, hogy meg kell szilárdítani a pozitív eredmé­nyeket. Ezekről a kérdésekről a Magyar Népköztársaság kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettese és a Perui Köztársa­ság kereskedelmi miniszter- helyettese emlékeztetőt írt alá. További együttműködési le­hetőségeket tártak fel a köz­lekedés, a hírközlés, az ener­giatermelés, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területe­in. Megállapodtak abban, hogy a fejlesztési tervekről tapasz­talat- és információcserét ala­kítanak ki. A magyar fél ajánlatokat dolgoz ki perui kisüzemek létesítésére. A ma­gyar fél tervezési szakembe­reket bocsát a perui tervezési intézet rendelkezésére. A felek kifejezték aggodal­mukat a nemzetközi feszült­ség növekedése miatt és hang­súlyozták, hogy támogatnak minden erőfeszítést a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdítására. Megismételték, hogy támogatják a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus át­alakítására irányuló erőfeszí­téseket, az új nemzetközi gaz­dasági rend léterehozását A magyar—perui tárgyalá­sok szívélyes légkörben, a köl­csönös megértés szellemében zajlottak le. Faluvégi Lajos felkereste az Andok-egyezmény (Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela gazdasági integrá­ciós szervezete) székházát. Az ott folytatott megbeszélésen Jósé de la Puente, a szervezet bizottságának elnöke adott tájékoztatást. Szuzuki reménye A hadügy­miniszter doktrínája Weinbergemek a japán kor­mányfővel folytatott megbe­szélésén Szuzuki reményét fe­jezte ki, hogy a kétoldalú vi­szonyt megterhelő gazdasági súrlódások, a külkereskedelmi problémák nem fajulnak poli­tikai viszállyá. Jelezte, hogy kabinetje hajlandó továbbra is konzultálni Washingtonnal Lengyelországról és Afganisz­tánról és „esetleg” gazdasági rendszabályokhoz is folyamod­ni. Ez utóbbira vonatkozólag így sem tett kötelező ígéretet. Japán sajtójelentések szerint a Pentagon főnöke Tokióban meghirdette a „Weinberger- doktrínát”, amelynek értel­mében az Egyesült Államok a csendes-óceáni térség katonai ellenőrzését fokozottabban egy­bekapcsolja az Indiai-óceán, il­letőleg a Közép-Keletről ki­induló tengeri szállítási útvo­nalaik őrzésével. Mindazonáltal továbbra Is függő kérdés ma­rad, hogy Japán vállal-e ebben valamiféle szerepet. A wa­shingtoni kongresszus fel akar­ja szólítani Tokiót, hogy — egyelőre még nem pontosított módon — működjék közre az indiai-óceáni amerikai hadi­tengerészeti jelenlét támogatá­sában is. Elkeseredett harc Ciszjordániában A PFSZ kezdeményezésére kedden rendkívüli ülést tart Tuniszban az Arab Liga kül­ügyminiszteri tanácsa, hogy át­fogó arab intézkedéseket fo­ganatosítson az izraeli annexi­ós tervek meghiúsítására, az izraeli önkény és terror ellen fellázadt palesztin lakosság tá­mogatására. Csaknem 15 évvel az 1967-es izraeli agresszió után, az egyiptomi—izraefi 'különbéke harmadik évfordulóján elke­seredett harc bontakozott ki a megszállt palesztin területek birtoklásáért. Az izraeli kor­mány és a Palesztinái Felsza­badítás! Szervezet egyező megítélése szerint ez a legsú­lyosabb erőpróba az 1948-ban kikiáltott Izrael fennállása óta. Kelet-Jeruzsálem és a Szí­riái Golan-fennsík bekebele­zése után Izrael módszeresen készíti elő Ciszjordánia és Gá­za annektálását. A PFSZ-hez közelálló, demokratikusain vá­lasztott polgármesterek leváltá­sa, a községtanácsok feloszla­tása révén megfosztja az 1,3 milliónyi lakosságot az annexió ellen vívott harc vezető erejé­től és egyúttal megpróbál éket verni a megszállt területeken élő palesztinok és törvényes képviselőjük, a PFSZ közé. A megosztás, a semlegesítés ter­vét szolgálja azoknak a meg­vásárolható árulóknak a fel­kutatása, akik a hazafias ve­zetők helyére lépve készek együttműködni a megszálló ha­tóságokkal az annexióhoz ve­zető látszatautonómia megva­lósításában. Az izraeli kormány jó tak­tikai érzékkel akkor hirdetett harcot a PFSZ befolyása el­len, amikor Camp David-i partnereit, Egyiptomot és az Egyesült Államokat sakkban Ciszjordániában változatlan a feszültség az izraeli hatósá­gok kihívó intézkedései nyomán. Képünkön: Ramallah vá­rosában palesztin fiatalember benzinhordót gurít egy köze­ledő izraeli katonai jármű elé. tarthatja a Sínai-félsziget utol­só harmadának kiürítésével. A PFSZ egyidejűleg széles körű diplomáciai offenzívát in­dított avégett, hogy megnyer­je, mozgósítsa a szocialista ál­lamok és tőkésországok, vala­mint az el nem kötelezettek mozgalmának támogatását. A Biztonsági Tanács vitájától in­kább csak erkölcsi támogatás várható, mivel az Egyesült Ál­lamok és nyugati szövetsége­sei eleve ellenzik, hogy köte­lező szankciókkal sújtsák Iz­raelt. A PFSZ most elsősor­ban arról kívánja meggyőzni a világot, hogy a megszállt területek lakossága a PFSZ- től függetlenül is szembehe­lyezkedne az izraeli annexiós lépésekkel. Abu! Valid, a PFSZ hadmű­veleti főnöke ugyanakkor le­hetségesnek mondta, hogy a megszállt területek lakossága legalább féléves időtartamra meghirdeti a polgári felkelés állapotát, ez azonban csak az arab világ hatékony támoga­tásával képzelhető el. A hét 3 kérdése Hogyan fogadta a világ Leo- nyid Brezsnyev taskenti be­szédét? A puding próbája az evés — az angolszász világban oly gyakran emlegetett közmondás ezúttal vissza-visszatért a vi­lágsajtó kommentárjaiban. Né­hány nap leforgása alatt ugyanis két rendkívül jelen­tős szovjet megnyilatkozás, két Brezsnyev-beszéd adta fel a leckét a nyugati világ veze­tőinek. A moszkvai szakszer­vezeti kongresszuson mora­tóriumbejelentés hangzott el, vagyis szovjet részről közöl­ték: nem telepítenek több kö­zép-hatósugarú rakétát európai területre, s hajlandók mesz- szemenő tárgyalásokra a meg­levő fegyverkészlet csökken­tése érdekében. A hét dere­kán, Taskentben a szovjet ál­lamfő ismét foglalkozott e javaslattal és óvott az elsie­tett választól. Ami annál he­lyénvalóbb volt, hiszen Rea­gan — az amerikai jelentések szerint — már az angol for­dítás kézhezvétele előtt sie­tett nemet mondani. Ezzel függ össze a hétnek az a dip­lomáciai eseménye, hogy Gro- miko fogadta a moszkvai francia, majd a nyugatnémet nagykövetet és részletes ma­gyarázatot fűzött a szovjet in­dítványhoz. A taskenti beszéd gerincét egyúttal az ázsiai biztonság kérdéscsoportja nyúj tóttá — a szovjet vezető éppen Kö- zép-Ázsiában hangsúlyozta: reális lehetőség lenne a szov­jet—kínai valamint a szov­jet—japán viszony rendezésé­re. Pekingben először nem foglaltak állást, majd a Szov­jetunió „megváltozását” szab­ták feltételként, Tokióban Weinberger hadügyminiszter próbált a japánok helyett is feleletet adni, amikor sürget­te a szigetországot: növelje katonai kiadásait legalább évi tíz százalékkal. Időközben az egyesült államokbeli Colora­do Springs-bői is elhangzott egy elutasítás: a NATO nuk­leáris tervezőcsoportja, ha úgy tetszik az Atlanti Szövet­ség egyik rohamcsapata, új­ból az elfogaghatatlan Rea- gan-féle millamegoldást pár­tolta. (Igaz, az amerikai vára­kozásokkal ellentétben nem egyértelmű és azonnali vissza­vágás történt, hanem kétna­pos vitát folytattak, amelynek során Dánia, s Görögország fenntartásokat hangoztatott, Franciaország és Izland pedig hagyományos magatartáshoz híven — távolmaradt.) Az első hivatalos nyugati, távol-nyugati és távol-keleti visszhangok tehát nem adnak okot túlzott derűlátásra. Az új kezdeményezések azonban tovább munkálnak a közvé­leményben s a kormánykö­rökben. A nemzetközi politi­kához — ez nem közhely — különösképpen a feszültség mai állapotában, türelem és idő szükséges. Mindez érződik a sajtóvélemények, a kevés­bé hivatalos nyilatkozatok jó részén, amelyek hangoztatják a rakétaleszerelés szükséges­ségét, várják a genfi megbe­szélések újabb fordulóját, s az európai bizalomerősítő in­tézkedések mintájára hasznát látnák hasonló lépéseknek Ázsiában, valamint a világ­tengereken, amint a Szovjet­unió indítványozta. így tér vissza a pudingmondás: mind több józan vélemény lát napvilágod — ki kellene pró­bálni. .. Milyen új fejlemények van­nak a Közel-Keleten? Vajon győzelemmel felérő döntetlen, vagy vereséget je­lentő patthelyzet következett be a miniszterelnök részére a 120 tagú kneszetben, ami­kor 58—58 arányban alakulta bizalmi szavazás eredménye? Az alkotmányos előírások sze­rint ugyanis Beginnek nem kejlett volna lemondania, de előzőleg saját maga a többség eléréséhez kötötte további kormányfői szereplését. Begin végül is maradt — nem sorolják a könnyen le­mondó típusú politikusok kö­zé, de könnyen lehetséges, hogy alig egy évvel a tavalyi választás után, ismét urnák­hoz szólítják az izraeli szava­zópolgárokat. Mindez csupán az ország belpolitikái témája, lenne, ha a bizalmi szavazás­ra, s a rejtett kormányvál­ságra nem a szélesebben vett közel-keleti krízis alakulása adott volna okot. Április 26-a, a végleges sí- nai kiürítés közeledtével a Jelenlegi izraeli kormány igyekszik minden vonatkozás­ban kész helyzetet teremteni. Változatlanul katonai össze­ütközés fenyeget Dél-Liba- nonban, a ciszjordániai fe­szültség — a megválasztott polgármesterek, városi taná­csok leváltása, a Camp David ellen alakult nemzeti orientá­ciós bizottság feloszlatása — felveti egy annexió veszé­lyét, vagyis Jeruzsálem arab szektora és a Solan-fennsík után a Jordán nyugati part­jának teljes, vagy részbeni be­kebelezését. Ennek következtében ala­kult ki a tüntetéshullám; az Arab Liga tagállamai egysé­gesen fordultak a Biztonsági Tanácshoz, az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Európa ismét zavarban lehet a kellemetlen szövetséges miatt; sőt az izra­eli ellenzék különböző cso­portjai, s a kormánykoalíció­ból levált egy-két képviselő is nyugtalanságát fejezhette ki. Mindez mutatja a Begin- kabinet fokozott elszigetelő­dését, ám a helyzet koránt­sem egyszerű. Elképzelhető, hogy az esetleges rendkívüli választ a kormány — régi recept szerint — a válság újabb élezésére használja ki. Emlékezhetünk a tavalyi ese­ménysorra: a június 30-i vá­lasztás előtt bombázták a Bagdad melletti atomreaktort és Bej rút belvárosát. Mit hozott a hct Közép- A inerikában? Guatemalában államcsíny történt, ha úgy tetszik, puccs a puccsban, hiszen a jobbol­dal különböző irányzatai csaptak össze. Az újabb jun­ta valószínűleg szilárdabbnak tűnik Washington szemében, de a tapasztalatok szerint ez többnyire csak látszat. Az amerikai nyomás Guate-' malára és Hondurasra, vala­mint a salvadorl beavatkozás folytatása nem utolsósorban Nicaraguát vette célba. A za­varos közép-amerikai állapo­tokat felhasználta Washing­ton szeretné visszafordítani a haladó kibontakozást Nicara­guában, s több amerikai dap megjegyzése szerint ezzel közvetve Kuba ellen is kihí­vást intézne. A nicaraguai kormány ezért fordult a ENSZ Biztonsági Ta­nácsához és Daniel Ortega személyében a legilletékesebb képviselőt küldte New Yórli­ba. Managua ■ közben kinyil­vánította közvetlen tárgyalási készségét is, elfogadta a fel­ajánlott mexikói közvetítést. Castaneda mexikói külügymi­niszter különben már kész tényként szólt az amerikai— nicaraguai párbeszéd meg­kezdődéséről, Washington azonban cáfolattal válaszolt. Mégis úgy tűnik: inkább a lehetséges tárgyalás bizonyos részletei képezhetik vita tár­gyát Bonyolultnak, sőt kuszának tűnhet a közép-amerikai váz­lat. A lényeg, hogy tárgyalni kell — fenyegetések helyett ésszerű megoldásokat kell fel­kutatni. Ha az Egyesült Álla­mok hajlandó erre, csökken­het a feszültség —, ha nem, magára kell vetnie. S akkor nem csodálkozhat rajta, hogy a „hátsóudvarban” nem szá­mításai szerint alakulnak az események. Réti Ervin A TASZSZ katonai szemleírója írja A világot veszélyeztetik az amerikai tervek A közép-hatótávolságú nuk­leáris eszközök különösen ve­szélyesek, ha azokat olyan or­szág határának közvetlen kö­zelében telepítik, amely az ag- resszor távoltartása érdekében maga is rendelkezik nukleáris fegyverekkel — állapítja meg Vlagyimir Bogacsov, a TASZSZ katonai szemleírója. Konfliktus esetén — az ag­2 NÓGKÁD — 1982. március 28., vasárnap Furcsa választás Ha választást rendeznek valamelyik országban, utólag, az eredmények ismeretében hangzanak el az értékelések. Salvador, ahol a mi időnk szerint ma va­sárnap kora délután nyílnak a szavazóhelyiségek, mát ahol és ahogyan megnyílhatnak, kivételt képez. A junta terrorjának, fenyegetésének, a halálbrigádok­nak, s a külföldi tudósítók meggyilkolásának árnyé­kában ki venné komolyan a választási komédiát, amely- lyel Washington embereinek szeretnének valamiféle törvényességet kölcsönözni. Ezért a kommentárok már a választás előtt el­hangzottak: ha lehet beszélni szavazásról, azt Salvador népe megtette a gerillamozgalommal, az ellenállással. Ezt a választ komolyan kell venni, a választásokat an­nál kevésbé. (r.) resszió áldozatául .eső ország­ban — a válaszcsapásra vo­natkozó döntést a támadás megindulásáról érkezett első jelzés után 3—4 perc alatt kell meghozni. Bármely hiba elhá­rítása igen nagy nehézségekbe ütközik, s végzetes lehet az egész világra. Éppen ezért jelentenek a vi­lág számára rendkívüli ve­szélyt azok a NATO-tervek, amelyek amerikai Pershing—2 közép-hatótávolságú balliszti­kus rakéták nyugat-európai te­lepítésére irányulnak, olyan rakétákéra, amelyek első csa­pásmérésre alkalmasak a Var­sói Szerződés egyetlen nukleá­ris fegyverekkel rendelkező hatalma, a Szovjetunió terüle­tén levő célpontok ellen. S éppen ezért érthetetlenek a nyugati propagandaszervek arra irányuló kísérletei, hogy csökkentsék a szovjet bejelen­tés jelentőségét, amelynek ér­telmében a Szovjetunió egyol­dalú moratóriumot rendel el az ország európai területén le­vő közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverek telepítésére. Ha a NATO-tagállamok egy­oldalú döntést hoznának, pél­dául saját nukleáris légierejük és atomfegyvereket hordozó tengeralattjáróik Európa part­jaitól nagyobb távolságra tör­ténő visszavonására, ezt a kez­deményezést csak üdvözölni le­hetne. Banglades új elnöke Abdul Tazal Mohammad Ah- szanuddin Csauduri szomba­ton délután letette a hivatali esküt Banglades Népi Köz­társaság új elnökeként. A 68 éves Csaudurit, a legfelső bí­róság 1978-ban nyugalomba vo­nult bíráját pénteken nevezte ki államfővé Hosszain Moham­mad Ersad tábornok, a szer­dai katonai hatalomátvétel irányítója. Az országban nyugalom van. Katonák járőröznek Dacca Ut­cáin és őrzik a fontos középü­leteket és útkereszteződéseket

Next

/
Thumbnails
Contents