Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
fezetek a KISZ Nógrád megyei történetéből (7.) Teimelés és társadalmi munka „Már szinte keresnünk kell a mocsarakat..." A megyei pártértekezleten 270 szavazati jogú küldött vett részt Salgótarjánban. A megyei pártbizottság beszámolóját Jakab Sándor első titkár terjesztette elő. Ebben helyet kapott a KISZ munkájának értékelése is. Különösen a KISZ termelést segítő tevékenységét értékelte nagyra a megyei párt- értekezlet. A kongresszusi munkaversenyben hatvan KISZ-brigád vett részt. Sokan jelentkeztek a Szakma ifjú mestere cím elnyerésére. Eredményes munkát -végeztek a kultúrában és a sportban. A megyei pártértekezlet 25 felszólalója között volt Havas Péter, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára. Bevezetőként visszatekintett a KISZ múltjára. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok döntő többsége megállja a helyét a munkában, és egyre több fiatal tanul. Fejlődött az életszemléletük, fokozódott érdeklődésük a kül- és belpolitikai kérdések iránt. Mindez koránt sem jelenti — hangsúlyozta — hogy az ifjúság egészének fejlődése zökkenő- és hibamentes. Ezután taglalta a gondok forrását, megszüntetésük módozatait. Ezután így folytatta: — Az 1959 márciusi határozat szellemében vállaltuk, hogy takarékossági számlánkon ötmillió forintot helyezünk él. Most még csak novembert írunk, és már 5.5 millió forint van a takarékossági számlánkon. Továbbá 40 ezer munkáéra helyett 45 ezer munkaórát teljesítettek a KlSZ-fiatak*. A KISZ falusi munkáját elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy többet kell törődni a falusi lányok és fiatalasszonyok bevonásával a mozgalmi munkába. Az alapszervezetek politizáló je' legének erősítésében dicséretre méltó eredményeket értek el Szorospatakon, Karaocslapuj- tőn, Pilinyben, Hugyagon, Rónabányán és a salgótarjáni tűzhelygyárban. Hogy milyen volt a KISZ tőmegbefolyasa? A megyében 45 ezer fiatal étt és közülük 12 500 volt a KISZ- tag. Ez a szám nem elegendő — állapította meg —. Kevés a KISZ-ben a leány és a parasztfiatal. Különös figyelmet kell fordítani a 21—22 éves fiatalok nevelésére. Fogyatékosság, hogy a KISZ-szervezetek keveset törődnek a KISZ-en kívüli fiatalokkal. Végezetül a párt és a párttagok segítségnyújtásának fontosságát ecsetelte. A megyei pártértekezlet határozatában a következőket rögzítette: „A Kommunista Ifjúsági Szövetség eredményes munkát végzett az üzemi fiatalok szervezésében, sok akciót hajtott végre eredményesen, de az elkövetkezendő időben legfontosabb feladata az eszmei-politikai munka megjavítása legyen, a kommunista közösségek létrehozásán, az együtt jelszó megvalósításán keresztül. Nagyobb figyelmet kell fordítani a középiskolákban folyó munkára, a lányok, fiatalasszonyok szervezeti életbe való bevonására.” A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése, idején — 1959. november 30—december 5. között tartotta az ellenforradalom óta első — sorrendben VII. kongresszusát Budapesten a Magyar Szocialista Munkáspárt. A 437 ezer párttagot 732 küldött képviselte. A Központi Bizottság beszámolóját Kádár János első titkár ismertette. A kongresszus megerősítette a párt politikáját és különösen nagy figyelmet fordított a termelőszövetkezeti mozgalomra. Meghatározta a fő feladatot: befejezni a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítani a szocializmus építését A pártkongresszuson nem kevés szó esett a magyar ifjúságról, a KISZ megítéléséről és feladatairól. Kádár János beszármójában kiemelte, hogy a KISZ egyrészről tömegszervezet, más vonatkozásban pedig a párt saját ifjúsági szervezete. A KISZ-nek ekkor 11 658 alapszervezete volt 380 ezer taggal. Közülük valamivel több mint nyolc százalék tagja vagy tagjelöltje a pártnak, 35 százaléka a női nemet képviselte. „A tapasztalat azt bizonyítja, hogy helyes volt 1957 tavaszán a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozása. A KISZ-nek tekintélye van az ifjúság körében, a párt politikájában támaszkodik rá. Az ifjúsági szövetség tevékenysége egészséges, ez annak köszönhető, hogy a kommunis- taellenes nézetekkel és áramlatokkal vívott harcban született és fejlődik — hangsúlyozta Kádár János. Zárszavában óva intett attól, hogy az egész ifjúságot „egy fazékba” dobják. Derültséget keltett alábbi megjegyzése a fiatalok alkotó lendületével kapcsolatban: „Már szinte keresnünk kell a mocsarakat, mert lassan mindet lecsapolják.” A pártkongresszus határozata a KISZ legfőbb feladataként fogalmazta meg, hogy egészségesen növelje sorait, javítsa munkáját, segítse nevelni a fiatalokat a szocializmus lelkes építőivé, népi államunk hű és művelt polgáraivá, szocialista hazafiakká. A KISZ Nógrád megyei végrehajtó bizottsága 1959. december 31-i ülésén fogadta el a VII. pártkongresszus határozatából adódó feladattervet. Másnap új esztendő köszöntött be. 1960 már a KISZ I. kongresszusának esztendeje volt, amely december 16—18-án tanácskozott a fővárosban. A szerény egyszerűséggel díszített teremben egyetlen jelmondat volt látható: „Ifjúság a szocializmusért.” E kongresz- szussal új fejezet kezdődött a KISZ negyedszázados történetében. (Vége) Rozgonyi István Kiteljesedett a Vöröskereszt családvédelmi munkája Interjú Hantos Jánossal, a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottságának elnökével A tavalyi centenáriumi év nagy számvetése után újabb állomásához érkezett a Magyar Vöröskereszt. Kongresszusra készülnek. Napjainkban országszerte zajlanak a vöröskeresztes alapszervezetek beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlései. Az eszmecsere jó alkalmat nyújt arra, hogy a tagság visszatekintsen az elmúlt évek munkájára, új ötletekkel gazdagítsa a szervezet egyre bővülő tevékenységét. A múlt tükrében a kongresszusi készülődésről beszélgettünk Hantos Jánossal, a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottságának elnökével. — Hogyan értékeli a szervezet tevékenységét az V. és a VI. kongresszus között eltelt időszakban? — Az eltelt időszak munkájának értékelésére az országos vezetőség hivatott, én csupán személyes véleményemet mondhatom el a Magyar Vöröskereszt ezer irányú tevékenységéről. Ügy érzem, az V. kongresszus óta eltelt öt psztendő minden korábbi ciklust meghaladó eredményeket hozott. Ez összefügg azzal a ténnyel, hogy az 1981-es centenáriumi évforduló méltó megünneplése meghatványozta a vezetőség, a tagság aktivitását, kezdeményezőkészségét. Az új ötletek nyomán új eredmények születtek. Kiteljesedett a Vöröskereszt családvédelmi koncepciója, a korosztályokhoz szóló mondanivalóval, amelynek közös mozgatórugója: hogyan tudjuk befolyásolni a család összetartó erejének fokozását, a társadalom alapvető közösségének új nemzedéket nevelő és vállaló feladatait. A Vöröskereszt ezzel a tevékenységgel a párt népesedéspolitikai törekvéseit kívánja segíígy célszerűbb Víztársulatok egyesültek A megye keleti részében, a Zagyva vízgyűjtő területál eddig két vízitársulat működött — a felső-zagyvai, Salgótarján székhellyel és a kö- zép-zagyvai, pásztói központtal. A munkák hatékonyabbá tétele érdekében a közelmúltban a két szervezet egyesülését határozták el, amely majdan, várhatóan három éven belül Pásztóról működteti a szervezetet. Tevékenységük nagy jelentőségű: a térségben működő társulatok kezelésében 126, illetőleg 131 kilométer hosszúságú közcélú vízfolyás tartozik, melyek rendben tartása évenkénti kétszeri gaztalanítást és hat évenként egyszer fenntartó kotrási munkát igényel. Az egyesült víztársulat évenként 35—42 millió forint értékű munkát végez a tervek szerint. teni. Jelentősnek tartom az ifjúság körében végzett munkát, 'hiszen a családi életre felkészítést nem lehet elég korán elkezdeni. A Vöröskereszt által szervezett tanfolyamok, előadások, beszélgetések tudatosítják a fiatalokban a családalapítás, gyermekvárás, az erkölcsi magatartás felelősségét, ugyanakkor felkészítik . a leendő anyákat a gyermekgondozással kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókra. Egyre több jelét látjuk az öregek fokozódó társadalmi megbecsülésének. Ebből a nehéz, de szép feladatból a Vöröskereszt-szervezetek is aktívan kiveszik a részüket. Az idős korú lakosság problémáinak megoldásánál ugyancsak mindenkor a család felelősségét kell hangsúlyozni. Mert sem a gondozónői hálózat, sem a szociális otthon, öregek napközije nem pótolhatja a családi légkör melegét. — Konkrét munkával és nemes kezdeményezésekkel csatlakoztak a vöröskeresztes szervezetek a nemzetközi gyermekév és a rokkantak nemzetközi éve programjaihoz. Hogyan értékeli ezeket a kezdeményezéseket? — Elismeréssel kell szólni e két területhez kapcsolódó valamennyi felajánlásról, hiszen, olyan emberek megsegítésére irányul, akik hosszú időn keresztül a társadalom perifériájára szorultak, olyan veszélyeztetett és fogyatékos gyerekek beilleszkedését segíti elő, akik önhibájukon kívül eddig az élet árnyékos oldalán éltek. Jelentősnek tartom a nevelőszülői hálózat bővítését, a mozgássérült gyerekek nyári üdültetését, tizennégy megyében szervezték meg tavaly ezeket a táborokat. Jelentős a vöröskeresztes aktívák lelkes munkája, önzetlen támogatása, a rokkant emberek életének megkönnyítéséért. önkritikusan be kell vallani, hogy a fogyatékosok nemzetközi éve hívta fel a figyelmünket ezekre az sildig háttérbe szorított emberekre, s egyben figyelmeztetett arra, hogy ezt a munkát egy-egy nagy akcióval, vagy kampánnyal nem lehet megoldani. Szervezeteink mindennapos tevékenységét kell. hogy képezze. — A Vöröskereszt VI. kongresszusára október S—10-én kerül sor. Hol tartanak Jelenleg! a kongresszusi előkészít* munkálatok? — A februárban megkezdődött beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések 13 ezer 170 alapszervezethez tartozó, 1 millió 162 ezer vöröskeresztes tag tanácskozására adnak lehetőséget. Ügy tudom, Nógrád megyében az alapszervezetek 60 százaléka már megtartotta taggyűlését. Én is részt vettem az ország különböző területén, néb-my számvetésen, eszmecserén, és az a tapasztalatom, hogy a tagság az érdeklődésen, az aktivitáson túl újabb igényeket is megfogalmaz a mi szervezeteinkkel szemben. Az igények közül egyet emelnék la — amely megváltoztathatja munkánk arányait — ez pedig a társadalom szociális problémáinak megoldásában való aktív részvétel. Vonatkozik ez az idős korú lakosságra, a házi betegápolás megfontoltabb programozására, általában az emberi segítőkészség fokozottabb gyakorlására. — Hogyan Ítéli meg a Nógrád megyei Vöröskereszt tevékenységét? — A megyei szervezetről elmondhatom, hogy hosszú évek óta kiemelkedő, és eredményes munkát végeznek. Érzékenyen reagálnak a társadalmi problémákra, kezdeményezéseikkel, aktivitásukkal gyakran hívják fel magukra a figyelmet, azonnal csatlakoznak az országos felhívásokhoz. Tudom, hogy Nógrád megyében is megszervezték a mozgássérült gyerekek nyári üdültetését, hogy széles körű társadalmi összefogással, szociális otthon épül Salgótarjánban. A megye valamennyi vöröskeresztes tagjának, vezetőjének az eddigiekhez hasonló sikeres és jó munkát kívánok! — Köszönöm a beszélgetést. Kiss Mária Ügy tartják a helybéliek, — s a kívülről idelátogató figyelmét is felhívják rá, — hogy olyan ez a község, (pontosabban 1982. január 1-től nagyközség), mint egy óriás kifli. Valóban. Az ember, ha széttekint a domb tetejéről, kétfelöl félkaréjban völgynek futó házakat, készülő lakótelepieket lát, s lent a völgyben a nagy kifli közepén dübörög, él, lélegzik az építési kerámiagyár a község életében oly gyökeres változást hozó első ipari létesítmény. Romhány. Ma Nógrád megye negyedik legnagyobb települése, egykoron zsellérek, földmunkások szegényes lakhelye. Ki gondolná, hogy a bronzkorban is megvolt a település magja, egy 1368-ból való oklevél pedig már faluként emlegeti? Hosszú ideig a Rahman mentumokkal, tárgyi bizonyító- Videnta, Gránit Özem, terme- család birtokolta, erről az idő- kokkal és a jövőben megváló- lőszövetkezet — közös összefo- ről, dűlők, földrészletek, kas- sülő rendzési tervekkel illuszt- sával. Mielőtt tovább sorol- télymaradványok vallanak. Az rálják a tanács vezetői: Tuskó nánk az eredményeket érde- 1930—40-es években Prónai Mihály tanácselnök és Hajzsel mes itt megállni egy pillanat- Jézsef és Laszkári Gyula föld- Ferenc vb-titkár. ra. Mert akármelyik létesítbirtokosok uradalmában dől- — Az első rendezési terv meny szóba kerül, a tanács ve- goztak az emberek, erre az 1972-ben készült, ekkor kezdő- zet5i mindenkor hozzáteszik, időre vezethető vissza a tele- dött meg a község fejlesztése, a hogy az anyagi eszközök, a pülés előnytelen voltának ki- telepszerű több szintes lakások társadalmi munka jelentős alakulása, mivel a földbirtoko- építése, az urbanizációhoz része a helyi gazdasági egysek a közös udvar koncepció szükséges alapvető feltételek ségektől, üzemektől származik, alapján nem engedték terjesz- megteremtése. Örvendetes ez, hiszen azt jekedni a lakókat. A cserép- Ami tíz esztendővel ezelőtt lenti, hogy a romhányiak, kályhagyár elődje ez időben terv volt, ma már valóság. Az üzemen belül és kívül egy- alig száz főt foglalkoztatott. A elmúlt ötéves tervben össze- aránt magukénak érzik a tele- szakembereket Pécs környéké- sen 72 lakás épült, részben pülést, szépítéséből, fejlesztéséről hozták, akik letelepedtek és OTP-, állami, illetve gyári tá- bői aktívan kiveszik a részü- beolvadtak az őslakók közé. mogatással. 1974-ben indult a két. Így épülhetett meg a torEnnyit röviden a ma már kétszáz köbméteres szennyvíz- nacsarnok, így született a húsz nagyközségként számon tartott tisztító- és csatornaépítés, a férőhelyes bölcsőde, az idősek Romhány múltjából. A fejlő- tanács és a gazdasági egysé- napközi otthona, az új klub- dés újabb állomásait élő doku- gek — építési kerámiagyár, könyvtár. vet is kap — 1983-ra elnyeri végleges formáját, a II. számú lakótelep áthúzódó beruházással készül. A családiház-épí- tőknek közművesített telkeket kínálunk Folytatjuk a Kossuth út rekonstrukcióját, a Széchenyi út északi oldalát szanáljuk, helyébe zöld övezetet tervezünk. Természetesen Kétboöonyról sem feledkezünk meg. mivel a falu Romhány részévé vált január 1-íől. Arra törekszünk, hogy beépítsük a településfejlesztési tervbe. Vízműépítés, a község gázvezeték-rendszerének kialakítása — az eddig felsoroltak melletti nagy feladatok. Mint ahogy meg kell említeni a falugyűléseken oly gyakran elhangzó lakossági kéréseket is, hogy a közvilágítás korszsrűt- Nem lenne teljes a kép, ha jarasban másodikok lettek a ien túlterhelt, hogy a társköz- elhallgatnánk a lakosság tar- tarsadaimi munka veisenye- ségben Kisecseten problémás sadalmi munkavégzését. A ben. Hétmillió-hatszáznegy- a buszközlekedés hogy a KPM község apraja-nagyja ott szór- venezer forint értékű munkát ’ ígérgeti az utak menti goskodott a községközpont par- végeztek, ebből a lakossági vízelvezetést, kosításánál, az óvoda, iskola társadalmi munka több mint környékének szépítésénél, az három és fél millió forint. Állunk a tanácselnökkel a utak rendbetételénél. A tanácselnöki szoba aszta- faluközpcntban, aki a gazda — Amikor Romhányban a Ián nézegetjük a nagyközség büszkeségével mutat körbe a településfejlesztésről beszé- távlati rendezési tervét, amely- dinamikusan fejlődő vidéken, lünk, nem hallgathatjuk el a nek egy része a jelen terveik- S bár érzi a nagyközségi rang- társadalmi összefogás jelentő- lusban valósul meg. bői áradó megnövekedett feségét. A községi tanács költ- — A terv legfontosabb ré- lelősség súlyát, mégis bizako- ségvetése ugyanis kevés mind- sze a faluközpont kialakítása, dó, hiszen az eddigi, széles ahhoz, ami eddig megvalósult. Első és alapvető feladatunk a összefogással született ered- s amit ezután tervezünk. A lakásépítés folytatása, a te- mények biztosítékul szolgál- helyi gazdasági egységek és a lepszerű. több szintes házak, s nak Romhány további épíilé- lakosság aktivitása épül bele a hozzájuk tartozó közmű ki- séhez-szépülésébez. minden új létesítménybe — alakítása Az 1. számú lakómondja Szlezák István a nagy- telep — reméljük később ne- Kiss Márt* községi pártbizottság titkára. Ennek bizonyságául szolgál, i ..... " . " h ogy a romháiinyiak tavaly a | NÖGRÁD — t982. március 28., vasárnap j A Rahman-birtokból nagyközség
