Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

A testvérmegyei kapcsolatok másfél évtizede A magyar—szovjet barátság elmélyítésének útján A Magyar—Szovjet Társaság i98). október 17-én tartotta VII. országos érte­kezletét Budapesten, amelyről annak Idején lapunkban is részletesen beszámoltunk. Mi­nap adtunk hírt arról, hogy az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága. az előzetes terveknek megfelelően létrehozta az MSZBT tagcsoportjait irányí­tó megyei munkabizottságot Salgótarjánban. Mint megír­tuk. ez alkalommal sok szó esett az országos értekezlet határozatairó’ illetve az idei feladattervből a megyére há­ruló teendőkről, különös te­kintettel a Kemerovo és Nóg- rád közötti testvérmegyei kap­Báráti jelentőségét népünk számára. Érdekesnek ígérkezik a 60 év csolatok tizenöt éves évfordu­lójára. A mozgalom előtt álló nebb ismeretszerzésre feladatok oly sokirányúak, kölcsönösen lehetőséget hogy ismertetésük, terjedelmi okból, nem lehet teljes. In­kább néhány lényegesebb ten­nivalóról szólunk, amely a ba­rátsági munka további elmé­lyítését szolgálhatja a jövő­ben s amelynek alapján me­gyénk 48 tagcsoportja tevé­kenykedik, az országos érte­kezleten is elismert eredmény­ivel. A mozgalom célja továbbra is változatlanul a két ország népei közötti barátság és szö­vetség erősítése a szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus szellemében, a A tömegmozgalom a jövőben az eddiginél nagyobb részt vállalhatna a megélénkült el­lenséges ideológiai és propa­gandatevékenység leleplezésé­ben. Mindezeken túl, ezután is feladat e mozgalmi mun­kában az értelmi és érzelmi nevelés egységének fokozása, amelj're — többi között — kitűnő lehetőséget jelentenek a testvérmegyei kapcsolatok, megyénkben a már említett tizenöt éves évforduló. Jó len­ne, ha ennek kapcsán még szo­rosabbá válnának a kemerovói és nógrádi tagcsoportok közöt­ti kapcsolatok, mindenekelőtt a levelezési tevékenység fel­lendülésével, amely közvetle- nyújt Ter­mésztesen, az iskolai és isko­lán kívüli orosz nyelv okta­tásában, a kulturális — ezen belül a művészeti — élet ered­ményeinek megismertetésében továbbra is sokrétű feladatai vannak a mozgalomnak. Mind­ezeket — s az itt nem emlí­tett feladatokat — a módszer­tani munka színvonalának fo­lyamatos emelésével, a sze­mélyi feltételek megteremté­sével illetve javításával az lvi táborokban. allami es tomegszervezetekkel való fokozott együttműködés­sel érheti el a mozgalom. Szükség van arra is, hogy — tömegmozgalom sajátos eszkö- egyebeken túl — a hagyomá­zeivel. Napjainkban minden­nek külön aktualitása is van, tekintettel a nemzetközi hely­zet alakulására. Amint az a mozgalom egész múltját is vé­nyos módszerek mellett új munkaformák alakuljanak ki és még eredményesebbé vál­jon a rétegtevékenység. Ebben az évben a megyei gigkíséri s jelenét is mégha- tagcsoportok munkáját is meg- tározza, változatlanul arra kell határozza, hogy a Szovjetunió törekedni, hogy a barátság az megalakulásának 60., a Nagy ismeretre épüljön, reálisan Októberi Szocialista Forrada- szóljunk országaink eredmé- lomnak 65., a testvérmegyei nyeiről és gondjairól, különö- kapcsolatoknak tizenöt éves év­sen pedig a Szovjetunió és a fordulóját ünnepeljük. Ezzel szocialista országok békepoli­tikájáról, amelynek jelentősé­ge az egész világ jövője szem­pontjából is roppant jelentő­séggel bír. Szükség van arra is, hogy a szovjet nép gazda­sági, társadalmi, politikai éle­tét minél sokrétűbben mutas­suk be, beszéljünk azokról a fejlődési tendenciákról, ame­lyek a nehezebbé vált külső feltételek közepette is érvé­nyesülnek; Ezzel összefüggés­kapcsolatban az MSZBT Or­szágos Elnöksége ajánlást tett közzé, amelyek szervesen csoportok kölcsönös látogatá­60 kép című fejtörőjáték is, hogy csak néhányat említ­sünk. A testvérmegyei kapcsolatok 15 éves évfordulójára me­gyénkben külön programterv készül, igen változatos ese­ménysorral, amelyhez tagcso­portjaink kapcsolódhatnak. Ennek része volt az év első felében áz a rendkívüli ér­deklődést kiváltó kiállítás, amely a Szovjetunió népeinek viseletéit mutatta , be a salgó­tarjáni Nógrádi Sándor Múze­umban. A salgótarjáni Kohász Művelődési Központban látha­tó április elejéig a Fotósszem­mel a Szovjetunióban című tárlat, amely ugyancsak érdek­lődésre tart számot. Szovjet könyvkiállítás nyílik április 2- án a salgótarjáni Bányász Mű­velődési Központban s ezziel egyidőben a Nógrádi Sándor könyvesboltban szovjet könyv- és hanglemezvásárt rendez­nek. Az év során még úttörő- rajzversenyek zajlanak és szá­mos más eseményre kerül sor a testvérkapcsolatok jegyében. Remélhetően, idén is részt vesznek diákjaink az általá­nos és középiskolai orosz amelyek teddig is igen eredményesnek bizonyultak. Tervezik, hogy Salgótarjánban idén megala­kítják a Szovjetunióban vég­zett ösztöndíjasok klubját, a TIT-tel közösen. Megyénkben mintegy 100—120 ösztöndíjas él, Salgótarjánban élnek negy­venen. A klub számukra nem­csak nyelvgyakórlási lehetősé­get jelent majd, hanem mó­dot nyújt arra is, hogy me­gyénk kulturális közéletében még hatékonyabban kapcso­lódhassanak be. A testvérmegyei kapcsolatok jegyében, természetesen, kü­lönböző delegációk és ifjúsági épülhetnek a tagcsoportok munkájába. Eszerint, például a szakszervezet és az MSZBT Távoli városok, közeli barátok címmel ipari és mezőgazdasá­gi tagcsoportoknak hirdetett vetélkedőt. Hagyományosan megrendezésre kerül a szőtt­jét filmek fesztiválja, a mozi­sára is sor kerül, az MSZBT- tagcsoportok munkájuk terve­zésekor számolnak majd a ve­lük való baráti találkozókra is, a személyes kapcsolatok to­vábbi erősítése jegyében. Az idei barátsági munka esemé­nyekben gazdagnak ígérkezik, a tagcsoportokon is múlik, hogy e»-k mind gyümölcsö­üzemi vállalattal közösen, ben tényekkel támasszuk alá Filmfotójátékot rendeznek, s zőbbé váljanak, erősítve a né- a szovjet—magyar kapcsola- több visszatérő formában lehet peink közötti megbonthatatlan tok további elmélyítésének még vetélkedni (például Ki barátságot, szükségszerűségét, történelmi tud többet a Szovjetunióról). T. E. Számítógép fogja rövidíteni a szövegeket? nyelvek automatikus fel- és ki is javítja. Hasonlókép- pontok szerint, vagy megha­dolgozására irányuló kutatá­sok megint tettek egy lépést előre. Az NDK Tudományos Akadémiája központi nyelvtu­dományi intézetében két fia­tal matematikus kifejlesztett egy olyan modellt, amelynek segítségével a számítógép bo­nyolult elemző lépésekkel föl tudja ismerni az emberi nyel­vet. Mindeddig nemzetközi mé­retekben is csak egyszerű, nem összetett mondatokra vo­natkozó matematikai model­lek voltak, s emiatt az auto­maták felhasználási lehetősé­ge a nyelv fölismerésére igen korlátozott volt. A két mate­matikus modellje alkalmas mellérendelt — például „és-” sei összekötött — mondatok mondattani elemzésére. Az eljárás a német nyelv­tanra jellemző, a szavak egy­más közti alárendelési viszo­nyaira épül. Ezen az alapon a számítógép minden szót a tulajdonságaival helyettesít. A nyelvtan hagyományos fel­osztása alanyra, állítmányra és tárgyra itt nem elég. Azt is figyelembe kell venni pél­dául, hogy a szó egyes szám­ban, vagy többes számban áll- e, milyen nemű, és, hogy fo­galom-e, vagy konkrétum. A kész programmal — en­nek 1985-re kell elkészülnie — sok területen lehet majd racionalizálni a munkát Pél­daként említhetjük a nyomdai termékek előállítását, mely­nek során a számítóé ;p em­beri beavatkozás nélkül kike­resi a szövegekben a hibákat, pen nem lesz többé probléma tározott hosszúságra való au- a szövegek különböző szem- tomatikus rövidítése, ELMENÖBEN Nemzedékváltás: az a je­lenség, hogy a fiatalabb nem­zedék elfoglalja az előzőnek a helyét — így magyarázza a kifejezést az értelmező szótár. A hetvenes évek közepétől felgyorsult a mezőgazdaságban a generációk cseréje. Azok bú­csúztak a munkától, akik el­kezdték a közös nagyüzemi gazdálkodást. „Passzív állo­mányba” — Vészi Endre kife­jezését kölcsönöztem — kerül­tek azok az idős emberek, akiknek a föld, mint tápláló tulajdon mindent jelentett: eszközt és célt. A paraszt kerül velük örök­re nyugdíjba. Utódaik már nem nevezhetők majd meg az osztálytartalmú, ugyanakkor lesajnáló, pejoratív értelemben is gyakran használt kifejezés­sel. A paraszt utolsó nemze­dékei tűnnek el szemünk lát­tára. A nagyüzemi gazda­ság tagjai már nem parasztok széssel fogadják az ő a szó hagyományos érteimé- két”? ben. inkább illik rájuk a me­zőgazdasági (betanított, se­géd-, szak-) munkás meghatá­rozás. Mást kíván tőlük a ter­melőszövetkezet, mint elődeik­től a törpebirtok, vagy a kez­deti évek olykor valóban kez­detleges közös gazdálkodása. Ugyanezt lehet mondani a paraszti léthez oly közeli fa­lusi mesteremberekről is. Farkas András: Tanyán tudták? Mit is kezdhetnének azokkal, akik zavart heheré­Embere válogatja, ki hogyan válaszolja meg környezetének a nyugdíjaztatását. Környeze­te válogatja, milyen körűimé-, nyék között búcsúzik a közös­ségtől — de nem a munkától — az elöregedett generáció. Az azonban szociológiai tény, hogy a nagyobb kereset hiá­nyán kívül elsősorban a rend­szeres közösségi tevékenység hiánya' keseríti meg a felvál­tott nemzedék életét. Nemzedékváltás és öregség! „Oly’ árvák ők, mind az öregek” — bensőségesen és mégis vádlón hangzik föl a rádióban a kodályi—weöresi dal. öregember hallgatja. Nap­ernyőnek is beillő, széles ka­rimájú kalapjának árnyékában üldögél a ház előtti kispadon, és embertelenül fölöslegesnek érzi magát. Magyarország több mint kétmillió nyugdí­jasából egy ember. Néha feltarisznyái és kibal­lag a völgybe szomorkodni a szőlőn, gyümölcsösön. Nem tud már lehajolni a termésért. Ha sikerülne is, a teli véká­val hogyan botorkálna le on­nan? Évről évre hullik, rot­had veszendőbe a gyümölcs, szőlőszem. Azt kérdezi naper­gött azt a mára morális érvé-3 nyét vesztett, embertelen ha­gyományt kell keresnünk, amely íratlanul is kötelező törvénye volt a régi paraszti világnak: a teljes értékű fizi­kai munkát végző, birtokba került fiatal gazda és család­ja lakjon kényelmesen, az el- erőtlenedett idősebb nemze­dék pedig húzódjon vissza „arra a kis időre” a mellék- épületbe! Öt-hat ilyen példát produkál ma is szinte minden falu. A legszorultabb helyzet^ ben az egyedülálló, egyedül 1 élő öregek vannak. Mivel a szükség parancsolta gyakorlat szerint — főként munkacsú­csok, kampányfeladatok ide­jén a mezőgazdaság ma még nem nélkülözheti nyugdíjasai­nak, járadékosainak munká­ját —, amíg el nem erőtle­nednek, moccanásképtelenné nem betegszenek; nem érzik Egy faluban tapasztaltam: a kocsmában tartják meg pa­raszti-iparosi végén a „tort” a termelőszö- a faiué? vetkezet tagjai, alkalmazottjai. ,Majd évente egyszer össze- „Az öregség „. , .. , ,, .... fölösleges embernek magukatj nyokalapos öreg beszelgetotar- mennek dolgozni az elsbő hí.------ 18 el az ember, vó szóra_ s am: „Minek ha egyedül marad?” A „tolvaj öregség”’ — Ba^ bits jelzős szerkezete ez — a munkásságuk A. falu neuralgikus pontja Dns szerkezete ez - a “ermelőszö- “ Vagy nemCSak fiatalságot, az erőt és egészsé­get lopja el az embertől. Aa száműzetés. idős falusiak szinte kivétel trombitálják őket a téesz- Egy korszakból, amely főleg nélkül gerinc- és mozgás­öregek napjára. Az úttörők délelőttökből állt. Kiutasítás sz<;rvi. betegségektől szenved^ műsort adnak, aztán a szövet- egy édenkertből; illetve kité- ne*> lzületeik deformálódtak, kezet elnöke kisebb összeggel, velyedés belőle merő figyel- Gyakoriak az emésztőrendsze- vagy ajándékkal kedveskedik metlenség folytán” — ezt írja ri bántalmak, a szív-, ér- éa nekik. Mindig akad valaki, Illyés Gyula, a Kháron ladik- keringési zavarok. Talán en- aki elsírja magát. Mindig jában. nél. *s fájdalmasabb azonban, akad valaki, aki megköszönve amiről felmérés beszél: szo­a gondoskodást, belebonyoló- A legkedvezőbb helyzetben ciológiai értelemben magányo- dik a „hőskor” emlegetésébe, azok vannak, akik egy fedél san él a hatvan éven felüliek mire szelíd erőszakkal letámo- alatt élnek a fiatalokkal. Ház gatják a színpadról. körüli munkákban, unokák pesztrálásában számítanak rá- A hivatalos ünnepséget kö- juk. Az eljáró házaspárok kis­vető „spontán” beszélgetéssé- gyerekeit a valósággal vissza- hogy sem akar létrejönni: fiatalodott nagyanyák szinte ugyan miről is diskurálhatná- szülőanyaként nevelik. Szük- nak a mammutgépek kezelői, a ség van rájuk, ez újra értél- szakosított telep automatikához met és célt ad létezésüknek; szokott szakmunkásai, vagy a mintegy elodázva az öregkort helikopteres növényvédelem is. Hatvanon felül azonban specialistái ezekkel az „értet- gyakran önkéntes száműzetés­len” kis: öregemberekkel, öreg- be — rendszerint a nyári asszonyokkal, akik a maguk konyhába kiköltözve — élik néhány holdját univerzumnak le hátralevő életüket. E mö­14 százaléka. A szociológiai magányt hangsúlyozzuk, mert ez a szám nem egyezik a ma­gukat ténylegesen magányos­nak érzők számával. Örkény István sorait joggal idézem: „Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már sen­ki semmit”. őket nem kérdezte senki. Talán akarnának tőlünk va­lamit. L. L. H******c*-*r*r»***tHt*r**«-»*r******** ***-****■**** a****-*-**-******************* *********************** ***-*:**■*-»■*■******»*« Vámvizsgálat, Iskolatef Az új helyesírási szótárról A Magyar Tudományos rásunk valamennyi kérdéskö- ség van-e erre a többszörös minden levélíró hozzászóló jót akar — s a bizottság illő tisztelettel is fogadja az ér­deklődést, a tanácsokat —, mégis nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Az Akadémiának nem­CSAK CSISZOLÁS — Az ly tehát marad, de mi változik? — Megszületett a jelentés­sűrítő összetételek (vámvizs­gálat, iskolatej, testvérváros Akadémia első ízben 1832-ben, utoljára pedig 1951-ben jelen­tette meg a helyesírási sza­bályzatot. Nem tévedés — több mint negyedszázada! Nyelvünk azóta is színesedett, változott, ám mankó hiányá­ban gyakorta nehéz eligazod­rét, némelyiket A szerzők mind többször is. a vonatkozó irodalmat, mind a köréből érkező véleményeket feldolgozták. Ennek alapján Fábián Pál professzor, a he­lyesírási bizottság társelnöke fogalmazza meg az egyes fe­ni a grammatika szövevényes jezeteket. Más nyelvészek át- útvesztőiben. A szokásjog nézik, megbeszélik, majd el­vagy a szubjektív vélekedés készül a kézirat, amelyet a túlbiztosításra? — Semmiképpen csak joga, hanem kötelessége stb.) egybeírásának szabálya. nem bü­is, hogy a mérleg nyelvének szerepét betöltse, és a teljes krwfinKM* , ... . , ,, , .... 7 szerepel, ueujn.se, es a teljes nénveket inkabb aprólékos es rendszer ismeretében döntsön: sokszor kényszerű vakvágány­ra tereli a jó szándékú írás­tudót. Ám készül már az új sza­bályzat — 1973 óta! Lássuk, vajon mi indokolja a hézag­pótló munka megszületésének — kívülálló számára fölfog- hatatlan mérvű — elhúzódá­sát? Dr. Keszler Borbála egye­temi adjunktus, az MTA he­lyesírási bizottsága titkárának válasza némi betekintést en­ged ebbe a témakörbe. Kossuth Nyomda 400 példány­ban sokszorosít. Ezeket azu­tán elküldik az Akadémia el­nöksége minden tagjának, va­lamennyi akadémiai bizott­ságnak, a nyomdáknak, a ki­adóknak, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Ma-' gyár Írók Szövetségének, a pedagógusoknak, a szomszé­dos szocialista országok egye­temi magyar tanszékeinek, és hívásra eddig körülbelül körültekintő folyamatnak mondható. S nagy a felelős­ség. Egy átgondolatlan, elha­markodott beavatkozás sokat ártana az ügynek Elvégre ar­ról van szó, hogy hosszú táv­ra és megnyugtatóan rendez­zük nyelvünk kérdéseit. A bi­zottság véleménye az, hogy a szabályzatnak demokratikus közmegegyezésen kell alapul­nia. A J ÉS AZ LY CSATÁJA Ez az elv érvényesül a szó­tári rész készítése során is. 1981 januárjában országos szógyűjtést hirdettünk. A fel­mi az, amit írásgyakorlatunk­ban üdvösnek, hasznosnak ítél, s mi az, aminek elfoga­dását nem tanácsolja, vagy éppenséggel helyteleníti. — A szakmai vita során bi­zonyára felmerültek olyan kérdések, amelyekről a széle­sebb nyilvánosság is szíve­sen hallana. — Pontos j és az ly haszná­lata adott okot némi vitára. Sokan úgy vélték, hogy el kellene törölni az ly-t, mert ha kiejtéskor nincs hangzás­beli különbség, akkor az írott szövegben sincs rá szükség, mivel csak bonyolítja írás­igaz, ezek a típusok régóta él­nek nyelvünkben, de a tudo­mány csak nemrég tisztázta mibenlétüket. A különírás- egybeírás hagyományos rendszerét a bizonytalansá­gok csökkentésével, áttekint­hetőbben igyekeztünk megfo­galmazni. Ugyanakkor törek­szünk az intézménynevek és mozaikszók írásának egyönte­tűvé tételére is. — Mikor forgathatjuk az új szabályzatot? — Szeretnénk 1932-ben, az első szabályzat megjelenésé­nek 150. évfordulójára kibo­csátani, de ez számos körül­ménytől függ, nem utolsósor­ban a vázolt munkafolyamat bonyolultságától, s a közmeg­temény érkezett. Ezeknek gül is az ly mellett szavaztak, NYELVI BÜROKRÁCIA természetesen a helyesírási bi- nyolcvan levél, illetve gyűj- rendszerünket. Nos, sokan vé- egyezés kialakításának olykor zottság tagjainak. A beérke- ■ . . — - ^—-1­zett véleményeket, javaslato­kat a bizottság átgondolja, mérlegeli, s így készíti el azt — A bizottság — közel húsz a fogalmazványt, ^ amelyet az jedelmű (20 ezer szavas) szó­szaktekintélyt vonultat fel — Akadémia elé terjeszt. tár részére. Ami ebből kima­az utóbbi nyolc esztendőben — Hát... első hallásra lei- rád, azt a helyesírási tanács­huszonegy tanulmányt vita- csit bonyolultnak, talán bü- adó átdolgozásakor használ­ton meg, sorra véve helyesí- rokratikusnak is tűnik. Szűk- juk majd fel. Bár tudjuk, hogy anyagát Szemere Gyula Kos- suth-dijas nyelvész dolgozza fel a viszonylag szerény ter­s ezzel a bizottság is egyet­értett. Mert mégiscsak furcsa volna, ha például Erdély pon­tos j-vel köszönne vissza a térkép lapjáról. nem kis nehézségeitől. Egyéb­ként nem. helyes új szabály­zatról beszélni, hiszen csak írásrendszerünk csiszolásáról van szó. Kövess László NÓGRÁD - 1982. március 27., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents