Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

Hová fett a FANYÚL? Popmeccs helyett popharc , Inkább kevesebbet játszunk, mint rosszul” Kósza hírek keringenek a popzene NógTád megyei hívei­nek táborában a salgótarjáni ifjúsági-művelődési ház együt­teséről, a FANYŰL-ról. A zenekar mostanában keveset hal­lat magáról, pedig alig fél esztendeje, hogy az amatőr popze­nekarok 1981. október 4-én Győrött megrendezett országos fesztiválján a FANYŰL érdemelte ki a fődíjat E nagyszerű fegyvertény után szinte mindenki biztosra vette, hogy a si­kersorozat folytatódik... Hogy a találgatásoknak és további pletykáiknak elejét vegyük, a legilletékesebbektől — az együttes tagjaitól — érdeklődtünk; hová lett a FANYŰL? Az elmondottak alapján rajzolódott ki a valódi, ám cseppet sem megnyugtató helyzetkép. Íme; FEL BUDÁRA! Egyrészt nőttön nő a bevál­Ä győri fesztiválon aratott fatlan ígéretek számlája, s a siker — a szakmai elismerésen győri fesztiválsiker után ígé- együttesek hangszereit, de a túl _ valóban jelentős váltó- retekkel nem fukarkodó illeté- közös koncerteken saját tech­k oncertek. Ez azonban óhatat­lanul epizódszerepre kárhoz­tatja a kölcsönzőket, hiszen az „önzetlen segítség” odáig ter­mészetesen nem terjed, hogy bármely együttes saját sike­rét kockáztassa egy másik túl­zott támogatásával. Anélkül, hogy részletesen ismertetnénk a popzenekarok közötti kon- kurrenciaharc formáit és módszereit, csupán egyetlen közismert tényt említünk. A „kezdő” zenekarok alkalman­ként használhatják a „menő’ zást hozott az együttes életé- kesek mindeddig kevés kőnk­ben. A változás egyelőre azon- rét lehetőséget biztosítottak a ban csak kilométerekben ér­zékelhető. Baráti „jó tanácsok”, valamint annak a ténynek a felismerése, hogy ma Magyar- országon a popzenei élet élvo­nalába csak „tűzközelből” lehet nikusukat nem ültethetik a keverőpulthoz. Ez tulajdonkép­főváros és Salgótarján között pen érthető, de szükségtelen „ingázó” együttes számára. Mert, hogy el ne feledjük, a FANYŰL továbbra is salgótar­jáni zenekarnak tekinti magát! De maradjunk a lehetősé­megjegyezni, mit jelent, akár egyetlen gomb elcsavarása.... Korszerűtlen felszereléssel vagy másoktól kölcsönzött technikával naivitás volna belépni, késztette a zenekar geknél! Budapesten eddig há- maximális teljesítményt várni tagjait arra, hogy ideiglesen rom nagyobb koncerten lépett “ J" ---­B udapestre költözzenek. fel — más együttesek társa­Mirat a mesében, a FANYŰL ságában — a FANYŰL. A Fő- — nem „cirkuszi produkciót”, tagjai is Budára mentek hát városi Művelődési Házban két- hanem igényes zenét vállalnak .......... — —“ “—'' m‘' -------------föl. a kezdő együttesektől, kivált, ha — mint például a FANYŰL Néhány balsiker viszont szerencsét próbálni. Még a szer, a kertészeti egyetemen múlt év végén leszámoltak sál- egy alkalommal arattak mér­gótarjáni munkahelyeiken és sékelt sikert. Biztosra vehető a hosszú időre visszavethet egy OEI-engedéllyel a zsebükben Budapesti Ifjúsági Park nyi- együttest, pedig a kezdőknek a január elején már a főváros- tókoncertjén való részvételük népszerűségre nagyobb szük- bau kilincseltek. Talán túlzott május 2-án, de hogy ezen a ségük van, mint azoknak, akik optimizmusuknak, talán szűk- FANYŰL valóban azt nyújt- már bizonyítottak. A FANYŰL ségesnél is kevesebb tapaszta- hassa, amire képes, ahhoz egy ebből a csapdából úgy próbál latúknak tudható be, hogy idá- alapvető feltétel hiányzik. Ez menekülni, hogy az utóbbi jg kevés sikerrel. pedig nem mást, mint a fel- időben kevesebbet koncerte­Nézőpont kérdése, hogy ezt szerelés. zik. „Inkább kevesebbet, mint kudarcnak tekintjük-e... ÖRDÖGI KÖRÖK rosszul” — vallják a fiúk. Ha KÍSÉRTÉS ÉS A FANYŰL együttes techol- azonban keveset koncerteznek, KITARTÁS kai felszerelése enyhén szólva önerőből aligha lesznek képe­Amikor Kudella Aladárt, a kívánnivalókat hagy maga sek felszerelési gondjukat or- FANYŰL énekesét meghívták után. Egyebek között ez az vosolni. Márpedig akkor, ami- a Piramis együttesbe, a csábi- oka annak, hogy jelentősebb kor egy egyszerű —, de már tó ajánlatot mindenki szakmai önálló koncertre eddig nem jó minőséget garantáló elismerésnek tekintette. És per- vállalkozhattak. (Budapestre shure mikrofon 7000 forintba gze tudta mindenki, hegy ha is csak tehetségüket vitték, kerül, akkor a salgótarjáni if- nem tud ellenállni a „kísér- meglevő felszerelésüket nem.) júsági-művelődési ház támo- tfcésnek”, a FANYŰL biztató Kölcsönözni persze felszere- gatása, de még az innen-onnan pályafutása kettétörik, mint lést is lehet, de egy megfelelő csurranó „gyorssegélyek” sem ahogy bármelyik tag kilépése technika kölcsönzési díja -5000 oldhatják meg az alapproblé veszélyeztetné az együttes forint körül mozog, s lévén a mát. fennmaradását. Legalább ek- FANYŰL-tagok gázsija alkal- A dolog pikantériája, hogy kora kísértést jelent azonban mánként 300 forint, ez még a azokban a megyékben, ahol kiforrott zenei stílusuk meg- technikai költségekkel együtt több együttes is működik, ott őrzése az újhullámos zene Iá- is ráfizetéses volna, ami jelen- a FANYŰL-nál gyengébb szín- zában égő fővárosi fiatalokéi- légi anyagi helyzetüket figye- vonalon muzsikáló együttest vásáraival szemben. Nem két- lembe véve (albérleti díj, uta- is „intézményesen” támogat- séges, hogy a jelenlegi hely- zások, család stb.) puszta meg- nak, beleértve a megfelelő fel- zetben a FANYŰL a nehezebb élhetésüket veszélyeztetné, szerelés vásárlását is. Igaz, el- utat választotta. Kérdés, hogy nemhogy saját felszerelés vá- eddig Nógrád megyének egyet- kitartásuk mit bír el. Mert sáriására tehetnének félre be- len jelentős együttese volt... okuk bőven van az elkesere- lőle. van... lesz... (?) elésre. Marad az eddigi óét,-, a közös Pintér Károly Mire jó a tűz? Neand Andor, a neander- Neand Andor meg nem szűnő ?*yi “^“"TdnÍm korát ugrott, hogy majdnem árasztó tűzhöz, meg a Visszakerült ismét a fára... lelkesen ugrándozó hordabéli — ősemberek . . . ősembe­rek . . .! — sivította. — Fel­fedeztem a tüzet . . . Halljá­tok kissé még hegyes fülei­tekkel torokhangú szavam. . . Lássátok mélyen ülő szemei­tekkel, hogy én, Neand Andor, az ősember, felfedeztem a tüzet! — Az meg mit ugrál ott? — makkantóttá And Nea, a fá­radt özvegyasszony, felfigyel­ve Neand Andor üvöltöző örö­mére, de a horda tagjai nem válaszoltak az özvegynek, ha­nem csak pattintgatták tovább a köveket, fülük hegyét sem mozdítva a lelkes üvöltözésre. — ősemberek! Társaim! Hát nem látjátok? Tűz van. Van tűz. Felfedeztem a tüzet — szökdécselt to­vább egyre izgatottabban és reménytelenebbül Neand An­dor, de a horda látszólag oda sem figyelt rá. Mióta lejöttek a fáról, oly sok érdekes meg­lepetés érte őket, például a bunkó használata, a pattint- gatás öröme, a hús íze, hogy olyan ősemberi hülyeségekre, ami fényt ad, mint a nap fent, de mégis lent van, nem adott senki. Különben is Neand Andor abszolút laikus volt a hordában. Nem kapott soha semmiféle hátbaveregető fel­hatalmazást még arra sem, hogy pattintgasson, hogy fel­találjon valamit. Még a vad­disznó nyomát se, nemhogy a tüzet. Amiről azt sem tudta a horda, hogy mi az, és mi­nek az. Obszi Dián, az öreg férfi, aki túl volt már jóval a har­mincon, végül csak felfigyelt feltalálóhoz. — Mi ez? ta­— Tűz — mondta már goltan Neand Andor. — Mi az, hogy tűz? — Ez! — mutatott a felta­láló a tűzre. — Mire jó? — kérdezte ki­csit sajnálkozva gügye horda­társa felett Obszi Dián. — Nem tudom ... De fel­találtam. Van tűz! — hajto­gatta makacsul Neand Andor— —. Nem tudod, hogy mire jő? Akkor minek? — lépett közelebb a tűzhöz Obszi Di­an, hogy megfogja és megnéz­ze, mitől fényes, mitől meleg az. Óriásit ordított, amint megégette a kezét. Először az ordításnál is nagyobb pofont adott a tűz feltalálójának, az­tán fájdalmasan nyalogatni kezdte megpörkölődött kezét, majd tűnődéssel folytatva, lelkes vigyorral fejezte be. — Én már tudom, mire jó ez — mutatott most már kel lő távolságból és tisztelettel a tűzre Obszi Dián. — Húst sütni! — mondta megelége­detten az öreg férfi és elro­hant, hogy a Neandervölgyi Feltalálók Hivatalához be­nyújtsa találmányát, mely nek címe: Flambírozott pe csenye obszidian módra. Neand Andor nevét régen elfelejtette volna a történe­lem és a tudomány, ha e so­rok írója nem őrizte volna meg nevét és tettét, ím, az utókor számára. Gyurkó Géza NÓGRAD — 1982. március 27., szombat Átbö'tözött a templom Biljukovo faluból a Voszk- reszenszkij templom, ez az építészeti műemlék, amelyet a XVII. század végén fából ké­szítettek, áttelepült a Vol­ga meredek partjára, Plesz vá­rosába. Az építészeti és művészet- történeti védett területté nyil­vánított városnak ez az el­ső jövevénye. A Voszkre- szenszkij templom mind kül­sejében, mind pedig belső el rendezésében arra a X. szá­zad elején leégett templomra emlékeztet, amelyet annak ide­jén Iszaak Levitan, a híres orosz festő örökített meg „Az örök nyugalom fölött” című vásznán. A védett övezetben múzeu­mok és kiállítótermek meg­nyitását tervezik. így például elhatározták, hogy- az Usz- penszkij székesegyházban ki­állítják Paleh és Holuj festő­művészek lakkminiatűrjeit, a Precbrazsenszkij székesegy­házban megnyitják a modern színpadi díszítőművészet kiál­lítását, a Voszkreszenszkij szé­kesegyházban pedig a szov­jet festészet múzeumát. Tízen Túliak Társasága A TTT szerkesztőjét kere­sem, bolyongok a televízió la­birintusában, aztán ösztönöm azt súgja, csakis a több zsá­kot cipelő postás bácsit kö­vessem. Nyertem, mert az aj­tón, ahová bekopog ez a név olvasható Gregorich András műsorszerkesztő. A fiatalem­ber, azelőtt tanár volt és NB I-es kosárlabdázó, jól beszél németül, s a gyermeki kíván­ságok tudója. TUDÖSITÓK KERESTETNEK a készüléket ezen a napon} akik valamilyen formába* már részt vettek (vagy csali szeretnének) a madár-, állat-} természetvédelemben. Ebbe» az adásban még a Vörössip- kások nyomában expedíció­ról is szó lesz. Április 29.: A hegymászás iránt érdeklődőknek meglepe­tésben lesz részük. Megtud­hatják, hogyan áll a SZA­MOS hajó ügye (Pajtás újság­akció) és itt lesz szó a májua 27-1 adásról. Ez lesz a TTT Mielőtt az adások tartal­mát elárulná, elképzeléseiről beszél. Klaudiának, a műsor vezetőjének (van-e ki őt nem ismeri ?) jelenleg budapesti gyerekek segítenek. De a vi­dékiek előtt • is nyitva áll az út, hiszen most szeretnénk a tudósítói hálózatot' megszer­vezni. Gyerekek figyelem! Kétféle lehetőségetek is van arra, hogy a TTT tudósítói legyetek, vagy részt vesztek az úttqrőházak riporterőrsei­nek munkájában, vagy egyé­nileg küldtök be egy-egy jó fotót (fényképet, levelezőlap nagyságút) és hírt. A híreket időben küldjétek el, hiszen két-három hét (hónap) múlva már érdektelenek. Miről írhat­tok? Az őrsötök, rajotok ér- lesz a döntő, dekes, felejthetetlen dolgairól, egy-egy jó szabadidős-prog­ramról, jó közösségetek tevé­kenységéről egy-egy a gyere­keket segítő — vagy bosszan­tó eseményről, de akár tárgy­ról is (például: súlyos és rossz tervezésű iskolatáskáról, unalmas iskolaköpenyről stb.) Alapszabály: a hír a 10— 14 évesekről szóljon. Tehát ír­jatok, ha kedvet éreztek eh­hez. Cím: Tízen Túliak Társa­sága, Magyar Televízió, Bu­dapest, 1810. NEKTEK IS LESZ BELESZÓLÁSOTOK Lezárult a TTT jelvényoá- lyázata. A több mint 3500 öt­letből a gyerekek választották ki a legjobb hetet. De tovább folyik a szavazás. Figyeljétek 150-ik jubileumi adása, sok* tehát az adást, már csak azért sok meglepetéssel, is, mert ennek a jelvénynek még a későbbiekben is lesz MIT SZERETNÉTEK? szerepe. A rendezők Zákányi Balázs és Fazekas Lajos úgy a mostani adásokban a Dé3 gondolják, hogy a gyerekek vényi-diszkó és a rejtvények fogják odaítélni a jelvényt jelentik a sikert. (Ezt havi olyan felnőtteknek, akik tet­tek valamit értük. De meg­kaphatják azok az őrsök, összetartó jól dolgozó közössé­gek, sőt még tervezők is, akik a gyerekeknek valamilyen hasznos tárgyat terveztek. Az érdekesség az, hogy a jelvény rossz dolgokért is jár, csak hát akkor két hatalmas sza­10 00Ö levél is bizonyítja.) D« népszerűek a pályaválasztási tanácsok és programajánla­tok is (film-, könyv-, színház-! előzetesek.) Bizonyára ilyen sikere lesa a tervezett új sorozatnak a Nézzünk ä kulisszák mögé (ideiglenes cím), ahol az adás , ..... , ,, , „ , nézői többek között bekuk­m arfullei társulva. (Ha^ úgy kanthatnak a rajzfilmgyártás ” titkaiba, egy focicsapat edzé­tetszik ez lesz a SZAMÁR- díj, a CITROM-díj utódja.) Akármelyiket is ítélik oda, mindig a gyerekek véleménye SOK MEGLEPETÉS A TAVASZI ADÁSOKBAN Április 1.: Bemutatjuk azt a nyolcadikos úttörőt, akinek az űrkutatás a hobbija. Azik- nak is érdemes bekapcsolnia sere és a színpadi próbákra. Űjra lesznek az évszakok­nak megfelelő divattanácsok, remélem a lányok nagy meg­elégedésére. De másra is va* lehetőség, ha megírjátok mit szeretnétek. A szerkesztő, a rendezők, a TTT tagjai vár­ják ötleteiteket, tanácsaitokat^ leveleiteket. Hortváth Mihály Ritmus a munkában, ritmus a tanulásban m_ m / Ötnapos tanítás a 211-es ISZI-ben HA EGY RIZIKÓSNAK ér- bármennyire örülnek is az mény, szerv tervez program»* zett dologról .csupa pozitív vé- egésznek, sok-sok átgondolan- kát, vetélkedőket a fiatalja* dó feladatot is hozott. Itt van inkra is számítva, de a meg-i például a korrepetálások szer- hívó pár nappal előtte érkezik vezése: a „legkritikusabb” csak meg. A „szórványok!», helyzetű gyerekeknek ezért a tásban” részt vevő, Vidéken tanműhelyben a gyakorlati gyakorlatot végző tanulókat oktatás napjai alatt is beik- gyakran emiatt nem tudjuk tatnak felzárkóztató foglal- megfelelően mozgósítani, do kozást. Felül kell vizsgálni az itt bent is ütközhet a nehe- oktatási és nevelési módsze- zen megszerkesztett délutáni reket, igazodni az új pedagó- programokkal, giai szituációhoz. Felmerül a kérdés: nem — Matematika-szaktanár nő-e meg a csellengés vesző­di- vagyok — köztudottan ez a lye a több szabad idővel? tárgy tanulóink zömének a — Nem, sőt kevesebb a íee legnehezebbek közé tartozik, gyelmezetlenség, igazolatlan Most, hogy csak kéthetenként találkozunk, az egyik órát fel­tétlenül felelevenítéssel, erhlé- nap szakmai gyakorlat, öt nap kezetfelfrissítéssél kell kezde- tanulás ritmusában folyik a ni. képzés. Gondosan előkészítet- MOLNÄR GYÖRGY meg­tük az áttérést, gyakorlatilag mutatja az új órarendet. Aki semmi zökkenő nem volt — még sohasem látott hasonlót, lektív programokat — a k<>- fogalmazza meg Horváth nehezen tudja maga elé kép- zösségek maguknak beiktat* László igazgató. zelni, hogyan tudná kikeres- nak ilyeneket alkalmanként. — De ugyanakkor társult ni mondjuk másodikos gépsze- ehhez az új oktatási-szakmai relő fiának soron követ­dokumentumok folyamatos kező óráját . . . Pedig nem bevezetése is . . , — vetem boszorkányság az egész: nap, óra, tanterem, tantárgy, osz­tály, tanár szerint kerülnek helyükre az apró jelzéssel el­látott kis színes kockák. — Örök probléma a tan­órák védelme — erre az eddi­ginél is nagyobb gondot kell fordítanunk. De, sajnos, sü­teményt hall az ember, aka­ratlan is kételkedés ébred benne: nem festik-e rózsaszí­nűbbre a helyzetet a valóság­nál? így vagyok ezzel, amikor az ötnapos tanítási hétről fagga- tózom a salgótarjáni 211. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Ám lassacskán meggyőznek a válaszok — sa­játos szemszögéből hasonlóan látja ezt igazgató, tanár, ák. — Ha nagyon röviden aka­rom jellemezni: ma már gye­rekeknél, felnőtteknél egy­aránt természetes, hogy öt hiányzás. Legtöbben a család körében töltik a hét utolsó két napját, a szülők jobba* bevonhatják őket közös dolga­ikba, megnőtt a családi neve­lés szerepe. Mi szombatra csak ritkán szervezünk kol­föl. — Nem is baj, hogy egybe­esett. Tartottam kissé az óra­rendkészítéstől, de a munka­társaim véleménye szerint még könnyebb volt, mint ko­rábban. Molnár György igazgatóhe­lyettes is így véli. Oravecz József KISZ-ösa* szekötő tanár is örül annak, hogy az ötnapos tanítás ki­próbálói között vannak — őszig még gyűjthetik a ta* pasztalatokat, hogyan igazít­sák ehhez a mozgalmi életet. Mert nem könnyű egy sima taggyűlést sem megtartani: a lépcsőzetes tanításkezdés (ami nagyon reális lépés volt) azt hozza magával, hogy bony»* Többen mondták, hogy amikor több óráról, sőt több a múlt tanévben már ősszel napról is el szeretnék vinni elfáradtak, nehezen vánszor- sportolóinkat, gott el az idő a téli szünetig. — A tanórán kívüli prog- A már említett ritmus kiala- ramokat gyakorlatilag négy kulásának köszönhető, hogy napra tervezhetjük csak — a most nem így történt. Hogy péntek délután már kevesek- valami negatívumot is említ- nek alkalmas, nagyobb meg­rűn jönnek a hétközi kikérők, lulttá vált az időegyeztetés. Végére maradt a legfelhőt­sek: azt gyakran tapasztal­juk, hogy a szakmai gyakor­lat idején sokan egyáltalán nem veszik elő az elméleti tárgyak tankönyveit. Az persze természetes, hogy mozdulásra főleg, kan hazautaznak, nék szólni egy másik régi gondunkról — az ötnaponkén­ti váltás miatt még aktuáli­sabb, mint régen: sok intéz­w Érzéketlen „részvényesek?" Járom az erdőt, a két esztendővel ezelőtt vágás alá fogottat, ahonnan jelentős meny- nyiségű öreg tölgyet és csert döntöttek ki a motorfűrészesek. Teherautók tucatjai döcög­tek el innen, birkózva az agyagos sár ma­rasztalásával. S mert látta az ember, hogy a meghalt fák helyére szinte azonnal telepitet­ték az újak csemetéit, megnyugodott: hama­rosan újra zöldéi a kopár hegyorom. Járásból 'botladozásba ment át azonban a menés. Combvastagságú rönkök, fel sem „sze­letelt” hosszú gallyak barikádjai okoztak ne­hézséget a továbbhaladásban s a korhadó- rothadó fa szaga napokig ott érzett az ember orrában. Mi lészen ennek sorsa? — kérdtem egv éppen arra járó baltástól? Hát mi a nyavalya lenne? Marad itt, meg­eszi a fene, vagy elhordja, aki akarja! Ne­künk már nem volt annyi energiánk, mert én is itt dolgozok, hogy ezt a szemetet „kirámol­juk” a szurdokból. Nekünk a vastag fa a fa...! ...És emlékszem az egyik alföldi tanyán tett látogatásomra is, ahol rendezett kupacban állt az eltüzelésre szánt szőlővenyige, alágyúj- tónak kiszemelve a gyümölcsfák metszedéke, s megbecsült energiahordozóként — nevezzük így hivatalosan — a nálunk sárba. taposott, semmibe vett akácgally, a kukorica- és a napraforgószár. Erdőgazdaságaink, igaz' már próbálkoznak az eleddig haszontalannak tartott fahulladé­kok hasznosításával, de még mindig nem elég­gé érzékenyek energiagazdálkodásunk válto­zásaira. Pedig ők is részvényesei ennek. A kérdés most már csupán az: mikor fordul a kocka? / (karácsony) lenebb vélemények kis csok­ra: a harmadéves autószerelő­osztályban végzett amatőr közvélemény-kutatásra érke­zett válaszok. — Sokan ugyanolyan korán kelünk, mint a munkába sie­hiszen so- tő felnőttek — ezért is nagy Itt szeret- áldás a hosszabb hét végi pi­henés. Szerintem természetes, hogy ilyenkor tovább mara­dunk az ágyban, egy kicsit kiengedünk, lazítunk szomba­ton. — Nem sokkal nagyobb a megterhelés naponta — a gya­korlati héten egy órával ko­rábban kezdünk, az elméletin van egy-két pluszóra. De ez jobb, mint a hatnapos, nem fáradunk el annyira. Á gya­korlati héten is előkerülnek azért a könyvek — módjával — leginkább csütörtök, pénte­ken, amikor már a másik hét­re gondolunk. — A „JOBBAK” MASZE­KÓLNAK is szombat-vasárr nap . . . — Több idő jut sportra. . — A nehezebb szakrajzokat a hét végére hagyhatjuk . . . — Együtt a család — ősztől a kisebb testvérek is, mert szerencsére akkor mindenütt így lesz, ugye? G. Kiss Magdolna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents