Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
A hét 3 kérdése Hogyan alakult a szovjet rakétamoratórium-javaslat visszhangja? A hét legfontosabb eseménye az' új szovjet rakétamo- ratórium-javaslat előterjesztése volt. Természetesen ki lehetett számítani, hogy egy ilyen nagy alkalmat, mint amilyen a szovjet szakszervezetek kongresszusa, fel fognak használni egy jelentős kezdeményezésre. A Fehér Ház agytrösztje ezért is igyekezett már elébevágni: Reagen ugyanis még a Brezsnyev-be- széd elhangzása előtt a minden szovjet indítványt elutasító magatartás mellett döntött, egy vidéki beszéde ezt tükrözte. Miután Leonyid Brezsnyev javaslata elhangzott, egy újabb megnyilatkozásában Oklahoma Cityben az amerikai elnök már csak úgy fogalmazott, hogy „Brezsnyev nem ment eléggé messzire...” Haig külügyminiszter találkozott Dobrinyin szovjet nagykövettel, s eszmecseréjük nyilván az új szovjet kezdeményezésre vonatkozott. Míg a NATO-tanács testületileg, néhány ország (így Nagy-Britannia) pedig egyénileg sietett elutasító álláspontra! helyezkedni, addig száma? tekintélyes politikus és sajtó- orgánum — a svéd Palmétól a görög Papandreuig vagy a nyugatnémet Epplertől az amerikai Fulbrightig, illetve a párizsi Le Monde-tól a tokiói Aszahi Simbunig — a szovjet tárgyalási és megegyezési készségre hívta fel a figyelmet. Kreisky osztrák kancellár ismételt nyilatkozatokban föglalt állást az enyhülési ;.pöhtikaf oly tatásamel- lett és azt hangoztatta, hogy az új'^'szovjet javaslat üdvözlendő, hiszen megkönnyíti az e témakörben folyó tárgyalásokat. A genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalásokon ugyanekkor most két hónáp szünet állt be, bizonyos „gondolkodási időt” hagytak maguknak a résztvevők, akik május 20-án találkoznak újra. Három nappal azután, hogy a NATO- külügyminiszíerek Luxemburgban megrendezendő ülésükön majd meghatározhatják az „atlanti” álláspontot a rakétatápgyalások további menetére. Érdekes módon újra szóba kerül a nyugati sajtóban és egyes politikusok nyilatkozataiban a stratégiai fegyverekről megkezdendő újabb tárgyalások gondolata is. Még Weinberger hadügyminiszter, az amerikai „héják” egyik vezéralakja sem zárta ki ilyen későbbi tárgyalások lehetőségét. Persze, a stratégiai fegyvertárgyalások emlegetése lehet csak a nyugat-európai szövetségesek bíráló megjegyzéseinek kivédésére szolgáló — taktikai lépés is. Hogyan alakul a középamerikai helyzet egy héttel a salvadori „választások” előtt? A négy holland tévés megdöbbentő meggyilkolása a nyugati közvélemény figyelmét ismét ráirányította a salvadori rendszer kíméletlen-kegyetlen voltára, még hihetőbbé tette a nép elnyomásáról eddig ig bőven érkező híreket. S keresztülhúzta azokat a washingtoni számításokat, hogy ha március 28-án „választásokat” rendeznek Salvadorban, akkor a voksok ilyenolyan számolgatásával olyan látszatot kelthetnek, mintha a demokrácia, a nyugati típusú, polgári demokrácia teljességgel érvényesülne Salva- do-ban. A megdöbbenés óriási; valószínű, hogy a holland fiatal tévéújságírók rokonszenveztek a salvadori népi erőkkel, de ezért gyáva és aljas módon legyilkolni őket egy „nyugati demokratikus típusú rendszer” katonáinak mégsem lett volna „szabad”... Az események ilyen nem várt fordulata nyilván az amerikai kormányzatot arra készteti, hogy valamilyen tárgyalási hajlandóságot mutasson, ezért is mutatnak ma már több érdeklődést Lopez Portillo mexikói elnök javaslatai iránt. A mexikói diplomácia köztudomás szerint tárgyalásokat ajánl mind az USA és Kuba, mind pedig az amerikaiak és a nicaraguai kormány és a * salvadori junta meg a népi erők képviselői között. A hét végén Havannában Fidel Castro tárgyalt a nicaraguai kormány küldötteivel, erkölcsi-politikai támogatásáról biztosítva a sandinistákat. Természetesen a szocialista Kubának tartózkodnia kell attól, hogy az amerikaiak bármilyen „fegyveres felforgatás” vádjával illethessék Kö- zép-Amerikában, hiszen látnivaló, hogy Washington egyébre sem vár, csak efféle ürügyre. Közben az Egyesült Államok új segélytervet eszkábál össze, hogy megpróbálja alátámasztani-a maga uralmát, és az azt kiszolgáló közép-amerikai rendszereket. 350 millió dollárt kér a kongresszustól Reagen egy rendkívüli segélyprogram végrehajtásához. A salvadori junta 128 millió dollárt kanna ebből. Miért ültek össze az OPEC- államok olajminiszterei? Ami néhány esztendeje még elképzelhetetlennek tűnt volna: az olajexportáló országok szervezetében tömörült államok többsége pénzügyi gondokkal küzd! Csak négy olyan ország van, amely (együttvéve 300 milliárd dollár valutatartaléka birtokában) kibírná, ha tovább csökkenne az olaj ára és az olaj iránti kereslet. (Mindenekelőtt Sza- úd-Arábia.) De már például Algéria és Nigéria igen nehéz helyzetben van. Januárban napi 20 millió hordó volt a 13 ország össztermelése, a különböző becslések szerint legkevesebb 2 millió, legtöbb 5 millió hordó ólai nanonta csak a felhalmozódó készleteket növelte, nem találván vevőre! Napi 16—18 millió hordóra kellene csökkenteni az össztermelést — ilyen alacsony értékre pedig utoljára, csak a 60-as években volt példa! — s egyes OPEC-szakértők szerint akkor árcsökkentés nélkül túljutnak az exportálók számára kritikus fél éven, azt követően pedig a kereslet megélénkülésére számítanak. A bécsi OPEC-konfere’nclán a gyakorlati intézkedéseken túl valójában íTtáVőlf perspektívákra vonatkozó elméleti vita is kibontakozott: a nyugati államoknak a gazdasági válságból való kikerüléséhez rövid távon az kell, hogy olcsóbban jussanak olajhoz, viszont elhangzanak olyan vélemények is, amelyek szerint az olajárak nagyméretű és állandó csökkenése senkinek sem állhat érdekében, hiszen akkor elmaradnak az energiatakarékosságot célpó vagy más energiahordozók termelését előirányzó erőfeszítések, a végén aztán újabb árrobbanással még egy olajválság következhetnék! Pálfy József Feloszlatták a lengyel ihság író- szövetséget Feloszlatták a lengyel újságíró-szövetséget — jelentették a szombati vorsói központi lapok. A döntést a szövetségekről és társaságokról szóló törvény alapján Mieczys- law Debicki altábornagy, Varsó polgármestere hozta. A határozat indoklása szerint a lengyel újságíró-szövetség nem teljesítette a szervezeti szabályzatában foglalt alapvető céljait, ezzel szemben olyan tevékenységet folytatott, mely- lyel hozzájárult az állami és társadalmi intézmények szétzilálására tett kísérletekhez. Egyidejűleg megosztotta az újságíró-társadalmat, és megnehezítette azoknak az újságíróknak a munkáját, akik teljesíteni akarták a szocialista állam iránti kötelezettségeiket. A PAP hírügynökség ehhez kapcsolódó kommentárja a többi között rámutat: az újságíró-szövetség 1980-as rendkívüli kongresszusát követően a szervezet gyakorlatilag ugródeszkává vált olyanok számáfa, akik az alapszabállyal ellentétes politikai tevékenységet folytattak. Az újságíró- szövetség több vezetője tavaly nyáron gyakorlatilag támogatta a „Szolidaritás” szélsőségesei által szervezett úgynevezett sajtóbojkottot, valamint hosszabb távon a politikai ellenzék tevékenységét. A szükségállapot bevezetése óta — folytatja a PAP hírügynökség kommentárja — lett volna idő arra, hogy a szövetség vezetői kritikus elemzésnek vessék alá korábbi lépéseiket. Éz azonban nem történt meg, sőt, a szövetség néhány vezetője nyíltan támogatott bizonyos szocialistaellenes szélsőséges csoportokat. Ilyen körülmények között a lengyel újságíró-szövetség, annak jelenlegi formájában és jelenlegi vezetőségével, nem folytathatja munkáját, ezért március 20 - ával a szövetséget feloszlatták. Mint a PAP hírügynökség írja, a döntés egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy létrejöjjön a lengyel újságírók olyan új társadalmiszakmai szervezete, amely a Lengyel Népköztársaság alkotmányának mefelelő munkát végez, s ezzel pozitívan hozzájárul az újságíróknak a szocialista közéletben való eredményes részvételéhez. A hírhez tartozik, hogy a lengyel írószövetség varsói tagozatának pártalapszervezete pénteki ülésén visszavonta saját, tavaly novemberben hozott határozatát, amelyben tiltakozott amiatt, hogy a LEMP központi pártellenőrző bizottsága kizárta a párt tagjainak sorából Stefan Bratkowskit. megá'lapitás Hans-Dietrich 'Genscher nyugatnémet külügyminiszter, a szabaddemokrata párt elnöke tévedett akkor, amikor egy héttel ezelőtt azt , állította, hogy „félreismerhetetlenül növekvő azonosság” tapasztalható a szocialista országokhoz fűződő viszonyban a nyugatnémet kormánypártok és az ellenzéki keresztényunió pártok között — szögezte le Helmut Kohl, a CDU elnöke, ' a „Westfälische Nachrichten” szombati számában. Kohl „elképesztőnek” nevezte Genscher megállapítását, s úgy értékelte, hogy az ,,a szociálliberális koalíció további szétesését tanúsítja”. Genscher kijelentése alapján úgy látszik, hogy a koalíció „kénytelen búcsút venni enyhülési vágyaitól” — állapította meg Kohl nem minden káröröm nélkül. A nyugatnémet sajtó egyöntetű megítélése szerint Gen- schernek az volt a célja, hogv „lélektanilag és szellemileg” előkészítse a nyugatnémet közvéleményben az FDP-nek az ellenzéki uniópártokkal való kormányszövetségét. 7 est vér ka peso mellett működő irodalmi és művészeti bizottság komoly munkát végez a magyar nép kulúrájának a terjesztésében. Idén Debrecenben sikerült részt ja lesz ez, akik — nálunk az vennem a hagyományos virág- SZKP XXVI. kongresszusának, karneválon. A teherautókon Magyarországon a Magyar Szó- elhelyezett mesés virágkompo- cialista Munkáspárt XII. kong- zíciók között láttam egy virá- resszusának a tiszteletére ingókból font hetyke, bajuszos dított szocialista munkaverseny Kodály Zoltán és Kálmán Im- magyar pásztort és egy szovjet kezdeményezői voltak. A ta- re életművének szentelt hang- matrjoskát. A transzparensen lálkozóra Budapesten kerül versenyeket, irodalmi-zenei es- ezt olvastam: a Debreceni Gör- sor,, ahova a Szovjet—Magyar teket szerveznek, megemlékez- dülőcsapágy Gyár és a moszk- Baráti Társaság szakemberek- nek a realista festőművész, vai I. számú csapágygyár kol- bői álló turistacsoportot küld. Domanovszky Endre születésé- lektívája. A két gyár testvér- Évente megemlékezünk a nek 75. évfordulójáról és Arany üzemi kapcsolatokat létesített Magyar Tanácsköztársaság János halálának 100. évfordu- egymással. A moszkvaiak több 1919.' évi kikiáltásáról. Idén lójáról... mint 25 évvel ezelőtt segítet- nagyszáoású kiállítást rendetek a Debreceni Gördülőcsa- zunk az akkori időszak erede- pág : Gyár építésében, az utób- ti dokumentumaiból és anyagaiból. Ezek a páratlan dokumentumok a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumának gyűjteményében találhatók. Az Kultúra Házában nyílt meg az anyagot a Szovjet Magyar Oroszországi Föderáció festő- Baráti Társaság kollektív tag- művészeinek a kiállítása. Ez gozói rendszeresen találkoz- ja, a moszkvai Vlagyimir' II- egyike a ,,'J5 hét — 15 szovjet nak. művészegyüttesek, sport- jics gyár művelődési házában köztársaság” elnevezésű kiál- kiildöttségek látogatnak el egy- állítjuk ki. lítássorozatnak, amelyet a máshoz, a nyári szünidőben pe- 4 barátsági, együttrrjűködési Szovjetunió megalapításának dig gyerek-csereüdültetest gs kölcsönös segítségnyújtási 6C. évfordulója tiszteletére szerveznek. szerződés aláírásának évfor- szerveznek. A múlt évben először irtunk dulójáról, Magyarország felsza- Magyarországon és a Szov- alá öt ’ evre szóló együttműkö— baditasának napjáról, minden jetunióban széleskörűen megévben széleskörűen emlékez- emlékeznek az űrhajózás meg- nek meg a Szovjet—Magyar Baráti Társaság valamennyi tagcsoportjában és a testvér- városokban: Ogyesszában, Lvovban, Kemerovóban, Herbi években pedig a gyár teljes rekonstrukciójában, ők állították be és szerelték fel az új csarnok berendezéseit. A partnerek szoros kapcsolatai évről évre bővülnek. A két gyár dőlA Szovjet—Magyar Baráti Társaság segítséget nyújt magyar partnereinek a Szovjetuniónak szentelt, tömeges jellegű rendezvények szervezésében. A Szovjet Tudomány és dési tervet. Épnek alapján az idén először rendezzük meg a szovjet és a magyar ipari és mezőgazdasági üzemek élenjáró dolgozóinak a találkozója . Az újítók ünnepélyes. NŰGRAD - 1982. március 21., vasárnap ugyanakkor szakmai találkozó- szonban és a Szovjetunió más városaiban. 'J A Szovjet—Magyar Baráti A Szovjet—Magyar Társaság központi vezetősége alapozója, Konsztantyin Ciol kovszkij születésének 125. évfordulójáról, a nagy orosz zeneszerző, Igor Sztravinszkij. Kornyej Csukovszkij író és Janka Kupala belorusz költő jubileumáról. Fjodor Oszkolkov Ünnepségek, megemlékezések március 21. tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) gye fiatalságát képviselő kétezer ifjúmunkást és diákot szállító autóbuszmenet. Bevonulásuk után a sportcsarnok küzdőterén, a KISZ Borsod me” gyei bizottságának vörös zászlaja előtt, ötszáz fiatal sorakozott fel, fogadalomtételre. A zsúfolásig megtelt sportcsarnok díszelnökségében helyet foglalt Óvári Miklós, Somogyi Imre, Marjai József. Púja Frigyes, Juhász András, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Gál László, a SZOT titkára. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Nagy Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának párt- titkára. Az ünnepséget a miskolci Nemzeti Színház művészeinek, középiskolák diákjainak részvételével, néptáncegyüttesek és énekkarok közreműködésével egyórás allegorikus történelmi játék vezette be, amely felelevenítette a Magyar Tanácsköztársaság történetét, megdöntését, az elnyomatás éveit, és az ország felszabadulását. Ezt követően Juhász András emelkedett szólásra. — A kérdésre, hogy napjaink fiataljai számára a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte és százharminchárom napos élete milyen tanulságokat hordoz — mondotta többek között, a korabeli dokumentumokban kerestem választ. A Vörös Üjság 1919. március 22-1 számának első oldalán felhívás szólt az olvasókhoz. A lap bejelenti, hogy a kormányhatalmat a Forradalmi Kormányzótanács veszi ót, Magyarország Tanácsköztársasággá alakult. A politikai hatalom megragadásával a magyar proletariátus bekapcsolódott a világforradalom előhadóba. Hazánk épp úgy a nemzetközi proletariátus szent földje, mint Szovjet-Oroszor- szág. A munkások, katonák és a földműves szegények tanácsaiban, a Tanácsköztársaság szervezetében igazi önkormányzathoz jutottak a dolgozótömegek. A föld, a gyár, • bánya, minden a dolgozóké. „Bontakozik az új rend, amikor csak az eszik, aki dolgozik.” — Mindennek, s a Tanácsköztársaság egészének történelmi tanulsága a későbbi generációkat, a mai ifjúságot is arra ösztönözi, hogy becsülettel dolgozzék, szolgálja a haladást. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, harcai, s a kommün letörése óta nagyot változott a világ: megerősödött a szocializmus pozíciója. A felszabadulás után hazánk népe hozzáláthatott a forradalmár elődök által megkezdett munka folytatásához; a szocializmus alapjainak lerakásával és megszilárdításával, a társadalmi és gazdasági fejlődés új szakasza bontakozott ki. — Tudjuk jól: napjainkra megváltoztak a szocialista építőmunka feltételei, gazdasági életünk hétköznapjai az eddiginél sokkal inkább próbára teszik képességeinket, alkotó és vállalkozó szellemünket. Aki ennek tudatában van, nagyobb lépéseket diktál önmagának és környezetének. Az ifjúság természetes lendületének, tettrekészségé- nek, friss tudásának, optimizmusának minden korban, minden társadalomban nagy volt a jelentősége, de csak az idősebbek és ifjabbak közös gondolkodása és cselekvése révén lesz a lendületből valóságos hajtóerő. A KISZ KB titkára ezek után arról szólt, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának huszonötödik évfordulóját ünnepeljük az idén. Az eltelt negyedszázad alatt az ifjúsági szövetség ezer szállal kötődött szocializmust építő népünk történelméhez. 1957- ben a KISZ első országos értekezletén született a jelsző: „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért!”, s ez ma is az ifjúsági mozgalom legfontosabb feladata. Sharpeville emléke ENSZ-határozat rendelkezett úgy, hogy a faji megkülönböztetés elleni harc napjává nyilvánítja március 21-ét. A világszervezet ezzel a döntésével azokról emlékezett meg, akik Sharpeville-ben áldozatul estek ezen a napon 1960- ban a dél-afrikai rendőrség sortüzének. A faji előítéletek, a fajüldözés nem első ízben szedte áldozatait századunkban. A fasiszta ideológia milliókat küldött gázkamrákba. A náci bűntettek brutalitása örökre megbélyegezte azokat az eszméket, amelyek alapján a második világháború éveiben létrehozták az egész népek kiirtására szánt gépezetet. Megbélyegezte, ám nem semmisíthette meg, hiszen a rasszizmus hazug elmélete, amely a Homo Sapiens egységes faját alsóbb- és felsőbbrendű „rasz- szokra” osztotta, korábban is létezett, s nem szűnt meg azóta sem. A faji megkülönböztetés hátterében többnyire igen jól körülhatárolható érdekek állnak: az uralkodó osztályok az előítéletek felszításával akarták már korábban is elterelni a közfigyelmet az általános kizsákmányolás lényéről, a demagóg uszítással valamely „kiválasztott” réteg, népcsoport ellen fordítani a megtévesztett emberek indulatait. Dél-Afrikában — szégyenéül a XX. századi civilizációnak — ma is hivatalos ideológia a faji megkülönböztetés. Az elnyomás, a jogfosztottság a nép nyolcvan százalékát sújtja: az afrikai őslakók, az ázsiai bevándoroltak másodrendű állampolgárok, akiket az intézményes megalázás megannyi szabálya sújt. A fajüldöző ideológia az „elkülönített fejlődést”, az apartheidet hirdeti, valójában azonban az emberek nagy tömegei rabszolgamódra való kizsákmányolását szolgálja. Sharpeville óta volt Soweto, s volt megannyi más vérengzés. Az apartheid rendszere ingadozik. A jogaikért küzdők erőt merítenek a független Afrika támogatásából, a haladó világ szolidaritásából. Győzelmük — s a faji megkülönböztetés utolsó erődjének eleste — elkerülhetetlen. Befejeződéit a szovjet szakszervezeti kongresszus Szombaton a szovjet szak- szervezetek XVII. kongresz- szusa zárónapjának délelőtti ülésén befejezték a vitát a központi tanács és a központi revíziós bizottság beszámolójáról. A vitában 51 küldött, a szekcióüléseken pedig 114 küldött fejtette ki véleményét a beszámolóról, a szakszervezetek munkájáról, teendőiről. Sztyepan. Salajev, a szak- szervezetek központi tanácsának elnöke, zárszavában elmondotta: a két beszámoló feletti vita rendkívül tartalmas volt, s elősegítette azt, hogy -a szovjet szakszervezetek pontosan és ' mindenkihez szólóan fogalmazhassák meg tennivalóikat az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainák megvalósításáért, a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséért. Tükrözték a felszólalások azt is, hogy a szovjet dolgozók híven követik az SZKP útmutatását, mindent megtesznek az ország új, XI. ötéves tervének megvalósításáért. Salajev külön méltatta Leonyid Brezsnyev felszólalásának fontosságát. A kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták a oe- számolót. Ezt követően zárt ülésen megválasztoták a Szövi et Szakszervezetek Központi Tanácsát.
