Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
Ftne7ete!< a KISZ Nógrád megyei töriéneteből (1.) így kezdődött Átalakulás Kisecseten és másutt Az 1956. október 23—november 4. között hazánkban dúló ellenforradalom leverése után az élet fokozatosan visszatért a normális kerékvágásba. Nem történt ez másként a dimbes- domtoos Nógrádban sem. A két- frontos harcot hirdető MSZMP és az Ideiglenes Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány vezetésével megkezdődött a küzdelem az eszmei, politikai tisztánlátásért, a megtévesztő jelszavak leleplezéséért, a gazdasági élet újjászervezéséért, a termelés beindításáért. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. március 11-én határozatot hozott az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről, és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról. Megállapította, hogy . . .„nem tartja kielégítőnek az ifjúsági mozgalom jelenlegi állapotát. Ezért szükségesnek tartja — a magyar ifjúság szocialista egységének megteremtése, a magyar ifjúság kommunista nevelésének elősegítése, és a párt utánpótlásának biztosítása érdekében — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szöveti ség létrehozását”. A dokumentumban korántsem véletlenül volt szó többes számban ifjúsági szervezetekről. A magyar ifjúsági mozgalomban ugyanis 1957 elején flégy rétegszervezet működött. Az egyik a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége (MEFESZ) volt, melyben politikai zűrzavar és belső vita uralkodott. A másik a Magyar Forradalmi If jú- munkás Szövetség (MAFISZ), e rrmnkásif j.úság külön szervezete, amely az MSZMP irányításával működött A harmadik rétegszervezet az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ), míg a negyedik a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége (MDNSZ), «mely főleg a kommunista szülők diákgyermekeit képviselte. Nógrádban 1957 elején a MEFESZ kivételével mindhárom rétegszervezet működött Egytől- egyig a fiatalok megnyeréséért tevékenykedett. A MAFISZ Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 10-én alakult meg Salgótarjánban. Elnöke Oravecz Ernő lett. Első ülésén kimondotta, hogy az ellenforradalom alatt létrehozott „ifjúmunkás szervező bizottságokat” feloszlatja, mert azok nem az ifjúmunkásod érdekeit képviselik. Hangsúlyozta, hogy minden olyan intézkedést végrehajt, amely a munkás-paraszt hatalmat támogatja, hazánk szocialista fejlődését, a nemzet érdekeit szolgálja. Befolyásának növekedését jelzi, hogy 1957. március elején Nógrádban már 25 MAFISZ-szer- vezet működött, 1400 tagot tömörítve. Az MSZMP elvi irányításának fontosságát az EPOSZ és az MDNSZ szintén elismerte. Ilyen rétegviszonyok közepette született meg a március 11-i határozat, mely után a KISZ Országos Szervező Bizottsága felhívással fordult a magyar ifjúsághoz. „Hozzátok szólunk: gyertek, adjatok kezet nekünk, álljatok közénk, lépjetfc a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség sok nehéz csatát nyert, a mártírok vérével megszentelt zászlaja alá!” — állt a felhívásban. A hívó szó Nógrádban’ is termékeny talajra talált. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulóján —1957. március 21-én — Salgótarjánban, az acélgyár kultúrhá- zában zászlót bontott a KISZ. Megalakulásánál a MAFISZ, az EPOSZ, a diákszövetség képviselői, valamint az úttörők képviselői bábáskodtak. Alapvető célként fogalmazták meg a kilenctagú szervező bizottság javaslatára, hogy egységesebben, nagyobb politikai tudással, de önállóan segítse a pártot a szocializmus építésében. Soraikba hívták a munkás, paraszt, értelmiségi, tanuló- és katonafiatalokat. A szervező bizottság javaslatára a megye első KlSZ-titkárává Hegedűs Lászlót választották meg. így kezdődött! Az erjedés tehát megindult. Nógrádban 1957. március végén 25 alapszervezetben 700 KISZ-tag tevékenykedett. A KISZ erőteljes térnyerése természetesen nem maradt hatástalan a többi ijfúsági rétegszervezetre sem. A MAFISZ és a diák- szövetség fokozatosan beolvadt a KISZ-be. Az EPOSZ 1957 végéig tevékenykedett a megyében, elsorvadt a MEFESZ is. Élénk érdeklődés kísérte a KISZ első nagyszabású megmozdulását, az ifjúsági nagy- aktívát, melyet 1957. április 14-én tartottak Salgótarjánban. A négyszáz résztvevő a KISZ népszerűsítése és a to- , vábbi tennivalók megfogalmazása céljából tanácskozott. Ekkor 35 alapszervezetben 1300 KISZ-tag volt a megyében. Az i aktíva résztvevői üdvözlő táviratot küldtek az MSZMP-nek, amelyben hitet tettek, hogy mindig a párt irányvonalát követik. A nógrádi ifjúságpolitikai események láncolatában alapvető jelentőségű volt a KISZ meg vei szervező bizottságának akcióprogramja, melyet 1957. április 15-én fogadott el. Bizakodással szögezte le, hogy a megyében bővült a KISZ tömegbefolyása. A tennivalók között elsőként említette a szervezeti élet erősítését. Szólt a munkaverseny kibontakoztatásának fontosságáról. Megfogalmazódott az ifjúsági brigádversenyek szervezésének és a lakóhelyi társadalmi munka végzésének, a kulturális és sporttevékenység vonzóbbá tételének fontossága. A 66 alapszervezetnek 1957. május 17-én 2211 tagja volt. Ezek már ideiglenes tagsági igazolvánnyal is rendelkeztek. Május közepéig több faluban — Nógrádszakál, Diósje- nő, Karancsság, Kisecset — számos EPOSZ-szervezet alakult át KISZ-szervezetté. Ezek közül 38 üzemi, 28 pedig falusi jelleggel működött. A helyi akcióprogramok három területre irányították a mozgalmi munkát végzők figyelmét: a politikai nevelésre, a termelés segítésére, a kulturális és sportélet fejlesztésére. Az ország és a megye vártnál gyorsabb politikai és gazdasági taipraállása eredményeként időszerűvé vált, hogy az MSZMP megtárgyalja az elmúlt nehéz időszak tapasztalatait, értékelje a kibontakozás eredményeit, megfogalmazza a párt és a megye előtt álló- időszerű feladatokat. Ezért — az országos pártértekezlet előkészítéseként —1957. május 29-én Salgótarjánban tartották meg a megyei pártaktívát. (Folytatjuk) Rozgonyi István Magániparosok a közért Feiiedő szolgáltatás Szécsén^ben Aktivaülést tartott Szé- ésényben a kisiparosok helyi csoportja. Baranyai Kálmán, a KIOSZ megyei titkára ismertette a megyei elképzeléseket és értékelte a kitűzött helybeli célokat. Ezek közül a legfontosabb a szolgáltató tevékenység fejlesztése. Ezen a téren jelentős lépés előtt állnak Szécsényben. Már készülnek a tervei a tanáccsal együtt létrehozandó szolgáltatóháznak, s szeretnének az idén a kivitelezéshez is hozzáfogni. Az épületben három vagy négy különböző tevékenységet folytató kisiparos egy helyen állna a helybeliek rendelkezésére. Ugyancsak fontos feladat a helybeli kisiparosok bővebb tájékoztatása. A továbbiakban az elmúlt esztendőben eredményes műn* kát végző aktívákat jutalmazták. Felelősséggel közös dolgainkról Beszélgetés dr. Körmendy Józseffel, a Nógrád megyei Tanács titkárával Az elmúlt hetekben falugyűlések sorát tartották Nógrád megye településein, ahol a lakosság a tanácsi tisztség viselőkkel együtt számot vetett az elmúlt esztendővel. A tanácskozások előkészítéséről, tartalmi munkájáról, a szélesedő közéleti demokráciáról, az állampolgárok növekvő felelősségéről beszélgettünk dr. Körmendy Józseffel, á Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával. — Kérem, összegezze a falugyűlések legfontosabb politikai és tartalmi tapasztalatait! — A megye 120 településén tartottak eddig falugyűléseket. Az a tapasztalatunk, hogy jó politikai légkörben, a lakosság nagy érdeklődése közepette, felelősséggel beszélték meg a települések gyarapodását, ebben a tanács tevékenységét, a fejlesztéssel járó gondokat. Több ember volt kíváncsi az esztendős munka összegezésére, minősítésére, mint eddig bármikor. Voltak települések, mint például Nagylóc, Rétság, vagy Mátra- novák, ahol a tanácsi vezetők három-négy száz ember előtt adtak számot munkájukról. a településfejlesztési tervek végrehajtásának tapasztalatairól. • Ha a tapasztalatokról' esik szó, mindenképpen említést érdemel, hogy azok a falugyűlések' sikerültek igazán jól, ott vetettek számot érdemben az eddig végzett munkával, a további tennivalókkal, az ösz- szefogásban rejlő lehetőségekkel. ahol a tanácsi szervek, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek együtt készítették fel a beszélgetésre a lakosságot. Akadtak településeink — Érsek- vadkerten, Varsányban, Pász- tón és Nézsán tapasztaltuk ezt többek között — ahol az előkészíts, a mozgósítás nem volt megfelelő. Másütt évek óta megoldásra váró gondok nyomták rá bélyegüket a beszélgetésekre. A mátraverebé- lyi falugyűlésen okkal volt parázs a hangulat, hiszen bányaművelés miatt építési tilalmat rendeltek el a község területén. — A tisztségvieetűk beszámolója mennyiben segítette a falugyűlések fórumjellegének erősítését? Mennyiben adott képet, tájékoztatta az embereket a településfejlesztési tervek teljesítéséről, a fellelhető gondokról, mennyire vetett számot a reális lehetőségekkel? — A falugyűléseken elhangzott számvetések döntő többsége reális, megalapozott volt. Átfogó képet adott az éves tervek teljesítéséről, s a jövő felvázolásával pedig arra törekedtek, hogy mozgósítsák a lakosságot a célkitűzések sikeres végrehajtására. A tanácsi tisztségviselők szinte mindenütt jól hasznosították a beszámoló taggyűlések, a különböző tömegszervezeti rendezvények, a tanácstagi beszámolók és az éves tervet tárgyaló tanácsülések tapasztalatait, állásfoglalásait. Nem csupán az eredményeket sorolták. Megmutatták azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a tanács a lakossággal együtt tett. Növelte a közösségért önzetlenül tevékenykedő emberek tekintélyét, hogy a falugyűlésen adták át a kiemelkedő társadalmi munkásoknak az elismerő oklevelet, plakettet. , Élénk, jó beszélgetésekre került sor a társközségekben is. A székhelyközségek, a nagyobb közösség mellett a kis települések sajátos kérdéseivel is foglalkoztak. Hasznosnak tartjuk, hogy a társközségekben tevékenykedő tanácstagok, többnyire a tanácstagi csoportok vezetői tájékoztatták az embereket arról, mit végzett a tanácstagok csoportja, hogyan tervezték, tervezik a továbbiakban munkájukat, s miben kérik a lakosság segítségét, megértését. Több helyen kezdeményezték, hogy társadalmi munkával is segítsék a kis település gyarapodását. Összességében az a tapasztalatunk, hogy a politikus, jó hangvételű. tényeken nyugvó, a kritikát és önkritikát sem nélkülöző beszámolók őszinte vitára ösztönözték a legtöbb helyen a falugyűlések résztvevőit. — Szólna a vitáról részletesebben is? — A vélemények, a javaslatok túlnyomó többsége tárgyilagosan vetett számot a meglevő helyzettel, á lehetőségekkel. Csak kevés helyen soroltak irreális, a lehetőségeket figyelmen kívül hagyó igényeket. Megszűnőben van a falugyűlések panasznap jellege. A felszólalók többsége a közös ügy érdekében szólt, támogatva a fejlesztési elképzeléseket. A községpolítikai tervek megvalósításához sok helyen ajánlottak társadalmi munkát. Az emberek megértették, tudomásul vették, hogy a fejlesztési lehetőségek viszonylag szerények. A vélemények erősitették az ésszerűbb, a takarékosabb gazdálkodás szükségességét, a meglévő létesítmények célszerű, többcélú hasznosítását. Jogos türelmetlenség nyilvánult meg a szervezetlen, a hanyag munkával szemben. Jó néhány községben, többek között Mát- rakeresztesen a mulasztók szigorúbb felelősségre vonását is szorgalmazták. A javaslatok többségében utak, járdák, belvízelvezető csatornák építését, felújítását sürgették, a vízellátás javítását szorgalmazták. Erről esett a legtöbb szó Szécsényben, Pásztón és Rétságon. A salgótarjáni járás néhány településén az óvodák további bővítéséért emeltek szót. Sok helyen kifogásolták a kenyér minőségét, a szállítási gondokat. Szóltak a környezetvé- delrfii, a köztisztasági munka, a közvilágítás javításáért. Jó néhány községben szorgalmazták az idős emberekről való fokozott gondoskodást, a házi szociális gondozás kiterjesztését. A közérdekű bejelentésekre, javaslatokra a legtöbb falugyűlésen érdemben válaszoltak a tanács tisztségviselői. Növeli a falusi „parlamentek” tekintélyét, erősíti a lakosság bizalmát a tanács iránt, hogy több településen is hozzáláttak a viszonylag szerény ösz- szeget igénylő javaslatok megvalósításához. tgy többek között Kisterenyén autóbuszvárót építenek. Természetesen elhangzottak megalapozatlan észrevételek, indokolatlan kérések is. Ezeket ott helyben, a falugyűlésen a résztvevők utasították vissza. Aztán a tapasztalatok közé tartozik az is, hogy néhány gazdasági egység vezetője, a szives invitálás ellenére sem vett részt a tanácskozáson. A rétsági járásban például több településén szóvá • tették az áramszolgáltatás gondjait. Az ÉMÁSZ képviselői azonban nem tudtak érdemi választ adni az észrevételekre, mert nem voltak ott. Ugyanakkor az országgyűlési képviselők közül többen is elmentek a falugyűlésekre. Véleményüket elmondták a tanácsok tevékenységéről, településeink fejlődéséről, segítséget ígérve a gondok gyorsabb megoldásához. — A falugyűlések tapasztalatai ismeretében hogyan Ir'ia a közéleti demokratizmus fejlesztésének legfontosabb, további feladatait? — Ügy vélem, hogy a falugyűlések meggyőző, mozgósító szerepét, politizáló légkörét a továbbiakban is fejleszteni szükséges. Ez természetesen együtt kell, hogy járjon a gondosabb előkészítő munkával. a tanácsi, a tömegszervo- zeti mozgalmi és gazdasági vezetők inég szorosabb, tartalmasabb együttműködésével. A tájékoztatás mellett igen fontosnak tartom a falugyűlések mozgósító jellegének erősítését, éppen a lakosság által is jóváhagyott tanácsi tervek maradéktalan végrehajtása érdekében. Ugyancsak lényeges, hogy a helyi tanácsok. természetesen a gazdasági szervekkel egvüttmü' ' ve, késedelem nélkül - kezdjenek hozzá a teljesíthető kérések, javaslatok megvalósításához. Természetesen kérjék ehhez a lakosság társadalmi támogatását. S még valamit: ne sajnálják a fáradságot, az időt arra. hogv ne csak az esztendő múltával, hanem folyamatosan tájékoztassák az embereket arról, mi lett a javaslatuk sorsa A lakókban így erősödik igazsággá, hogy érdemes szólniuk, érdemes dolgozniuk, mert szavuknak foganatja, munkájuknak eredménye van. — Köszönöm a beszélgetési! Vincze Istvánná Akkor márciusban... T udták azt a munkások, akik meg nem, azok megérezték, hogy Salgótarján kulcspontja lett a Tanácsköztársaságnak. Már abból is lemérték, hogy a városban egymást követték a szónokok, akik biztatták a munkásembereket, de leginkább a bányászokat, Azt mondta Kálmán János, emlékezve azokra a napokra, hogy a világ közepének tudták Tarjánt. Most gyengélkedik egy kicsit, és a kórházban kezelik. , Betegágyi szendergéséből ébredve is tisztán emlékezik: — Felfordult a világ körülöttünk... Károlyin, a bányászkolónián forrott a világ. Náluk az öt gyerek közül ő a legidősebb. Ott csüngött apja ajkán, lesve minden szavát. Amikor az munkásgyűlésről jött, lángolt a szeme, forró volt a hangja. Azt tudta a legszebben mondani: — Még ilyen márciust nem éltem. Vége a nyomornak! Aztán megfordult a helyzet. Jöttek a burzsujok. meg a fegyveresek és zavarták a forrongó népet, menekült, ki merre látott. Bújtak a vadaskerti dombokon, ki meg a Gyurtyánosban, de neki indultak a dugdeli rejteknek is. Aztán megint előkerültek. Kálmán János meg mindenütt az apja nyomában. Fiatal legénysorba készült már és apja nem is ellenezte, ha maga mellett tudta fiát. Aztán egyszerre elfogyott a munkások türelme. Fegyvert fogott a bányász. A szénmedencében éppen a bányászok lettek a fő támaszai a Tanácsköztársaságnak. Emlékszik Kálmán János. amikor aoja, kezében fegyverrel megjelent otthon, hogy bejelentse a családnak: eljött az idő megvédeni a munkásha- galmat. Piros volt az arca és elszánt a tekintete. Nem volt dúskálásuk jóban sem előtte, sem ezután, mégis ettől kezdve mintha fényesebben sütött volna rájuk a márciusi napfény. Feleségét vigasztalva mondta akkor az öreg Kálmán János kérges tenyerével lágyan simogatva asszonyát, akit körülfogott öt. gyereke: — A boldogságért indulunk — és felemelte fegyverét. Apja magához szólította őt, fejére tette kezét, mintha áldását adná: — Majd ő vigyáz itthon... — nézett a feleségére. — Kint hangosan éljeneztek. Bányászok vonultak Bag- lyas felől. Aztán jöttek a gyurtyánosiak is. A néphatalom hömpölygött, dübörgött a város felé, hogy a főtéren esküt tegyenek a Tanácsköztársaság mellett. t március is velük fénylett Azon a nagygyűlésen hallotta apja mellett állva a fiatatabb Kálmán János, hogy fegyverrel törnek a nép hatalmára. Egyed György mellettük állva felemelte puskáját és torkaszakadtából kiáltotta: „Akkor fegyver által vesznek el!” Hatalmas orkánként felzúgott a tömeg: „Ügy lesz!” Torkában dobogott János szíve. Félt is a rettentő hangorkántól, meg büszke is volt. hogy apja azok között van. Mert szép szál ember volt és az ő szemében a legerősebb, a legokosabb. Másnap már / sorakozóra hívták a fegyveres bányászokat. Egyre sűrűbben hallatszott a Ka- rancsból a fegyverropogás. Aztán ágyúzták a bányavidéket. Bányászokból alakított harci brigádok feladata lett elnémítani a támadókat. A harcosok között volt az idő-* sebb Kálmán János is. Amikor elindultak a térről ott volt az egész család Nem búcsúztak egymástól Hangtalanul álltak anyjuk körül a gyerekek. A legidősebb elől. A szemek is Szárazak maradtak, de elszántan nézték apjukat, akinek kemény volt a tekintete. Aztán elmúlt néhány nap, hol hangosan a harci zajtól, hol vésztjósló csendben. Egyszer hírnök jött. hogy nagy a támadó erő. visszavonulnak a mieink. Majd megint a hírnök, hogy újból mennek a vörö'ök előre a Narancsban. Maid egy szekér ballagott lefelé a hegyen Károlyira. A bányászasz- szonyok, meg a gyerekek ott álltak a kolóniái úton szemükben a várakozó rémület. Elől lépegetett a katona. Tépett volt a ruhája, sáros az arca. — Halottakat hoztunk, akik hősként haltak meg... — versként ismételte. Ezen, túl csak a szekér zör gése hallatszott, meg a lovak léptei, amely dübörgésként hatott a fiatal Kálmán János agyában. Lassan elindult a kocsi felé várakozó arccal. A kocsiderékban a szalmára fektetve először Egyed Gvör- gyöt ismerte fel. Vére« volt az arca. Aztán Cseh Sándort, az apja barátját, majd az ismerős bakancsot, a kono** kabátot és a kérges tenyeret, amely mindig erős volt most pedig erőtlenül kifordulva feküdt a holttest mellett. Nem jött hang a torkából, -csak suttogás. — 4 7 apám... N '-n sírtak Senki «cm sírt, csak mentek hangtalanul a szekér után. Pintér József, a jóbarát lépett a fiatal Kálmán János mellé. Halkan beszélt de fogai között szűrve a szót: ..Előtted az élet! Te még visszaadhatod nekik Visz- sza kell adnod!” A fiatal Kálmán János a nál’t szolgálatában töH*ö+te el életét. Bobá) Gyula KlA^DÁn tQDS ____.
