Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

Ifjúsági nagygyűlés Pasztán (Folytatás az 1. oldalról.) ben gyorsítani szeretné a gaz- tó KISZ-tagok, a kiváló mun­dasági, társadalmi fejlődés kát végző ifjúkommunisták, tői voltak a kommunista ifjú- menetét. Ez a tulajdonsága A megjelenteket Turányi Ist- ságnak. Ifjúsági nagygyűlé- régen is, most is értékes len- vánné városi úttörőelnök kő­sónk első szava hozzájuk szól. dítőerő volt a társadalom fej- szöntötte, majd Kassainé Ka- Megbecsüléssel, * tisztelettel lődésében, ha követendő, jó rácsony Éva, a KISZ Salgó- gondolunk munkájukra, har- példára, önmagánál tapasztal- tarján városi bizottságának titkára emlékezett a KISZ Múltidézés Ahol délelőtt még oz oogol-f randa órákat tartották, ott délután a diákok - zsúfolásig megtöltve a termet - az ifjú­sági mozgalomtörténet „kulisszatitkaiba” nyerhettek bepil­lantást Ozsvárt Istvánné, az MSZMP Nógrád megyei Bizott­ságának munkatársa, az egykori KISZ-vezető jóvoltából. Még a mai kérdések „illetékese”, Pálkovács Margit volt, a KISZ Nógrád megyei bizottságának munkatársa. Megragadó egyszerűséggel és közvetlenséggel idézte föl Ozsvárt Istvánné azt a szervezői munkát, amelyet az el­múlt negyedszázad alatt az ifjúkommunisták végeztek. A di- ókhallgatósóg feszült figyelme azt sejtette, hogy máig ható tanulságai és hasznosítható tapasztalatai vannak az akkori eseményeknek, amelyeket egy ambiciózus gárda szervezett és irányított. Ez a múltidéző találkozó, kitűnő alkalomnak bizo­nyult arra, hogy a diákifjúságot közelebb hozza a hagyo­mányok megismeréséhez. Mint, ahogyan iikeres nemzedéki találkozók zajlottak le ugyanebben az időben a Váci Kötött­árugyár helyi gyáregységében, a szerszám- és készülékgyár­ban, a Mátraaljai Állami Gazdaságban, az ÁFÉSZ-nél és az általános iskolában. megalakulásának negyedszá­zaddal ezelőtti eseményeire, s szólt a mai feladatokról. Ez­után Sára János, a városi pártbizottság titkára beszélt a párt ifjúsági szervezetének irányításáról, ennek 25 éves tapasztalatairól, majd Juhász László, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek dolgozója az ala­pítók nevében mondott beszé­det. Végezetül elismerések át­adására került sor: tízen aranykoszorús KISZ-jelvényt, tizenheten a KISZ KB dicsé­rő oklevelét, hárman pedig a Magyar Úttörők Szövetségé­nek dicsérő oklevelét érde­melték ki. Kitüntetések A forradalmi ifjúsági napok alkalmából elismerések átadá­ctikra. Kérjük, fogadják jó tabb, megértő társra talált, aki sára is sor került. KISZ Ér­szívvel KISZ-tagsagunk szív- segített eligazodni a természet elemérem kitüntetésben részé­ből jövő üdvözletét, őszinte és a társadalom bonyolult vi- sült Fehérváriné Kiss Kata- köszöntését és nagyxabecsü- Hágában. _ lin, a Pénzügyi és Számviteli Végezetül a KISZ X. kong- Főiskola salgótarjáni tagoza- resszusának megyei teendői- tónalc hallgatója, Gál Imre, a Bárnai Általános Iskola igaz­gatója, Palkovics Béla, az MHSZ rétsági járási vezető­ségének előadója, Puszta Ist­ván, a kábelművek balassa­gyarmati gyárának osztályve­zetője, Sáfár Sándor, a salgó­tarjáni járási pártbizottság munkatársa, Szlobodnyik La­jos, a kállói termelőszövetke­zet részlegvezetője. lését. Ezután 1919. március 21-re, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának napjára emlé­kezett az előadó, hangsúlyoz­va, hogy e dátum annak- a forradalmi folyamatnak a csú­csát jelenti, amelyben a fia­tal kommunista párt mozgósí­totta, harcba vezette a mun­kásosztályt, az akkori magyar társadalom haladó erőit.- . A történelmi események felidé­zése után a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség meg­alakulásáról, célkitűzéseiről szólt Juhász András. Majd beszéde további részében az ifjúsági mozgalom mai teen­dőit taglalta. — Ma a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség képvi­seli a magyar ifjúságot, és tag­ságát arra mozgósítja, hogy legjobb képességei szerint ve­gye Id résziét a szocialista épí- tómtmkából, a tanulásból, a haza védelméből, a békéért és a társadalmi haladásért vívott •világméretű küzdelemből. El­ső és lefontosabb tanulság — hangsúlyozta —, hogy mozgal­munkban végérvényesen egy­másra talált a forradalmi if­júság és a marxista—leninista elmélet. A KISZ elsőrendű rői beszélt Juhász András, ki­feladatának tartja, hogy közös- emelve a tisztességesen vég- eégeiben és tevékenységében zett takarékos, hatékony gaz- óvoda vezető óvónője, Mócsány dasági munka, az aktívabb po- József, az ELZETT szécsé- litizálás, a demokratikusabb nyi gyáregységének csoport- munkastílus kialakításának vezetője, Parlagné Varga Ka- íeladatait. „Munkánkban job- talin, a berceli Ipari Műszer- ban figyelembe kell venni, gyár dolgozója, valamint hogy a politikai és szervezeti Schmirel József, a salgótar- egység nem jelenthet egyfor- jani öblösüveggyár KISZ-bi- maságot, egysíkúságot — mon- zottságának titkára, dotta —, s, hogy ugyanazt a közös célt minden réteg és Ezen kívül hárman arany­korosztály másként, más mó- koszorús KISZ-jelvényt, heten dón közelítheti meg”. dicsérő oklevelet, húszán pe­A KISZ zászlóbontásának 25. 1 ókplakettet kaptak évfordulójára, eredményeire eredményes ifjúságmozgalmi emlékezve, a forradalmárok munkájukért. Fáklyalángok Megvilágították Pásztó ut­cáit a felvonulók fáklyái. Ott voltak a felvonulók, kö­zöttük Nógrád megye járá­sainak és két városának 40 —40 fős delegációi. Közel ezerfős menet indult el las­sú menetben és énekszóval a nagyközség utcáin. Elza­rándokoltak Lovász Jó­zsef és Kun Béla emléktáb­lájához, majd a pártbizottság előtti téren nagygyűléshez sorakoztak fel. Az üzemek, intézmények, iskolák kül­döttségeinek élén transzpa­rensek éltették a kommu­nista ifjúsági mozgalmat. Meghívottak ét rendezők körében egyöntetű véle­mény volt, hogy a felvonu­lás méltóan demonstrálta a KISZ-mozgalom erejét, az ifjabb és idősebb nemzedék összefogását. Ifjúságért Érdemérem • elis­merésben ketten részesültek: dr. Kecskeméti Gyuláné, a magyarnándori művelődési ház igazgatója és Varga Jó­zsef, a szécsényi nagyközségi pártbizottság titkára. A Ki­váló ifjúsági vezető kitünte­tést érdemelte ki Balázs Pál, a Nógrádi Szénbányák kányá si aknaüzemének villanyszere­lője, Botos Elvira, a Váci Kö­töttárugyér kazári gyáregysé­gének dolgozója, Gál Ildikó, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedel­mi Szakközépiskola tanára, Havasi Zoltán, az NSZV vá­jára, Herperger János, a sal­gótarjáni síküveggyár csoport- vezetője, Kovács Pál, a cere- di tsz raktárosa, Laczkó Ju­dit, a galgagutai napközis Találkozás Délelőtt csöpörgött az esó. A Mátra nyugati lejtőiről aláguruló szelek tépázták az utcákon a nemzeti- és vörös színű lobogókat. Aztán ke­gyeibe fogadta az időjárás az ifjúságot. Sorra érkeztek az autóbuszok, személygép­kocsik, új és régi ismerősök köszöntötték egymást. Itt-ott az arcokon kiraj­zolódtak a meghatottság je­lei, amint az ünnep előesté­jén a KISZ megyei „vete­ránjai” találkoztak. A tabló nem teljes. De ott volt a többi között Hegedűs Lász­ló, Havas Péter, Andó Jó- zsefné, Bálint Tamás, Ká- lovits Géza és még sokan, akik mind ott bábáskodtak a KISZ születésénél. S bár elkerültek a mozgalom­ból más beosztásba, hűtle­nek hozzá nem lettek sose. S azután kinyíltak az em­lékezés zsilipjei... Pravda a proletár internacionalizmusról A proletár internacionaliz- lista vívmányait, s az imperia- A cikk részletesen szól a* plus jelentőségének növekedő- lizmus hangos propaganda- SZKP-nak az internacionaliz- séről, az SZKP internaciona- kampányba kezdett támoga- musra épülő belpolitikájáról Lista politikájáról közöl tér- tásukra. Sajnos, az ilyen lépé- és pártépítési tevékenységéről jedelmes cikket a Pravda pén- seket néha egyes kommunista is. — Az SZKP mindig egyé- teki száma. vezetők is támogatják. Nyíl- nenként, nem nemzetiségi, ha­V. Bondár, a történelemtu- vánvaló ugyanakkor, hogy a nem osztály ismérvek alapján dományok doktora, a . cikk marxizmus—leninizmustól va- választotta ki tagjait. Pártépí- szerzője hajrgsúlyozza, hogy ló elhatárolódás, a proletár in- . tési tevékenységében ma is ab- napjainkban jelentősen meg- ternacionalizmus elveiről tör- ból indul ki, hogy soraiba a nőtt a proletár internaciona- ténő megfeledkezés napjaink- munkásosztály, a parasztság és lizmus jelentősége; a gazda- ban -egyenértékű az imperia- az értelmiség legjobbjai kerül- sági és társadalmi folyama- lizmusnak, az antikommuniz- jenek. Egyszersmind arra törek- tok nemzetközi jellegének mus-nak, a társadalmi haladás szik, hogy minden pártszerve- erősödése nagymértékben nö- ellenségeinek nyújtott támo- zet tagságának összetételetük- veli a világ munkásosztálya, gatással. rözze a megfelelő közigazga­valamennyi prszág kommu- — Ma különösen időszerű tási-területi egység lakosságé- nistái nemzetközi szolidaritá- Leninnek a fejtétien interna- nak nemzetiségi összetételét, sá-na-k szerepét a háborús ve- cionalista szolidaritás szűk- — Nevelő munkájában az szély ellen, a békéért, a de- ségességéről, a nemzetközi SZKP célja az, hogy a szovjet mokráciáért és a társadalmi kommunista mozgalom egy- emberek igazi hazafiakká és haladásért vívott harcban. Ez ségének szüntelen erősítéséről internacionalistákká válja- az egység nem jön létre autó- szőlő tanítása. nak, olyanokká, akik büszkék matikusan. objektív tényező- — Korunkban szükségsze- országukra, s mélységes tisz- ket kell figyelembe venni — rű, s a jelenlegi nemzetközi telettel viseltetnek más népek például az egyes országok gaz- helyzetből fakadó követel- nemzeti érzései és hagyomá- dasági és politikai fejlettségé- mény, hogy a forradalmi erők nyai iránt. A gyakorlat bébi­nek eltéréseit. Új népek és szolidárisak legyenek egy- zonyította, hogy a nemzeti ér- egyre szélesebb néptömegek mással, s egységesen lépjenek zés felfokozott, torz megnyil- lépnek a felszabadulás útjára, fel. Az igazi internacionaliz- vánulása, a nemzeti egoizmus s ez gyakran a nemzeti sajá- mus ismérve ma az, hogy va- és hiúság, a más nemzetek tosságok szerepének túlérté- laki nem csak szavakban, ha- iránti gyűlölködés nagyon keléséhez vezethet. nem tettekben is támogatja a életképes, nehezen felszámói­— A polgári ideológusok létező szocializmust. Az inter- ható jelenség. Ezért követke- minden lehetőséget megra- nacionalista tetteknek a szoli- zetes harcot kell vívni a nem- gadnak arra, hogy erősítsék daritásról hangoztatott el- zetiségi előítéletek felszítására ezeket a tendenciákat. Jő pél- vont, gyakran a nemzeti be- tett kísérletek ellen, szembe dát szolgáltatnak erre a len- szűkültséget leplezni hivatott kell szállni a nemzetiségi po- gyelországi események. Aszó- frázisokkal való felváltása az litika lenini elveitől váló eltá- cialístaellenes, el leni orra dal- opportunizmus egyik jellemző volodás bármilyen formájával mi erők megpróbálták fel- ismérve —'állapítja meg a — szögezi le a Pravda elméle- számolni a lengyel nép szocia- Pravda. ti cikke. Szovjet szakszervezetek kongresszusa Ma választják a tisztségviselőket Pénteken a szovjet szak- Külön szekció foglalkozott Pénteken este a kongresz- szervezetek kongresszusán be- például a lakásépítéssel, a szus küldöttei és vendégei ré- fejeződött a beszámoló feletti társadalombiztosítással, a szére a Kreml Kongresszusi vita. Többek között pénteken munkavédelemmel, a szoci- Palotájában nagyszabású kon- szólaltak fel Nicaragua, Sál- alista munkaverseny új for- certet adtak, amelyet a tele- vador, Afganisztán és Kam- .. , vízió is közvetített, bodzsa szakszervezeteinek 1 A mai napon a kongresszus képviselői. A munkabizottságok jelenté- szavaz a határozatokról, majd Befejezve munkáját jelen- seinek elhangzása után ősz- megválasztja a Szovjet Szak- tést tett a kongresszusnak a szeült a szerkesztő bizottság, szervezetek Központi Tanácsát, hat munkabizottság is, amely amely kidolgozza szombaton A tanács ezután megtartja el- egy-egy részterület kérdéseit a kongresszus elé terjesztendő ső ülését és megválasztja az vitatta meg. határozatokat. új elnökséget és titkárságot. Közvélemény-kutatás a USA-ban Csökken a kormány hitele A The New York Times és a CBS televízió közvélemény­kutatásának pénteken közzé­tett eredményei a kormány hi­telének csökkenéséről tanús­kodnak. Ronald Reagen elnö­ki tevékenységét tizennégy hó­nappal a beiktatás után a megkérdezetteknek mindösz- sze 43 százaléka találta meg­felelőnek, 42 százaléka sze­rint Reagen már nem nyújt megfelelő vezetést az ország katonai költségvetés további duzzasztását és jóllehet, a nemzetközi kérdéseket csak a megkérdezettek kilenc száza­léka sorolta az Egyesült Álla­mok legfontosabb problémái közé, a Reagen-féle külpoli­tika jóváhagyási aránya egy­re rosszabb. A kifogások a közép-amerikai és különösen salvadori politikára összpon­tosulnak. Az amerikaiak zöme egyéb­ként elveti a kormány szoci' számára. Januárban az elnök ális és gazdaságpolitikáját is, előtt tisztelegve a megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte az ifjúsági moz­galom régi harcosait, a leg- fiataiabbakat, az úttörőket, a KISZ-fiatalokat, s a mozga­lom irányítását végző pártta­gokat. A nagygyűlés további ré­szében Tolnai Éva, a balassa­gyarmati járás, Herperger Já­nos a megyeszékhely, Űjlaki- né Szűcs Éva a pásztói járás ifjúsága nevében kért szót. Mondandójukban a KISZ ne­gyedszázados tevékenységét méltatták. A nagygyűlés után a Lovász József Művelődési Központban kultúrműsorra ke­rült sor. Fellépett többek kö­zött a Mayana polbeategyüt- tes, a Nógrád táncegyüttes, a nevelje önmagát. Tapasztalat, Fanyúl rockzenekar. A film- hogy minden kor Ifjúsága ke- színházban pedig a Hair ci- resi a maga útját, változtatni, mű nagy sikerű filmet vetf- újítani akar, türelmetlenségé- tették. Ünnepség Salgótarjánban A KISZ megalakulásának ben pénteken délelőtt a me- 23., a Tanácsköztársaság kiki- gyeszékhelyen ünnepi ülésre áltásának 63. évfordulója al- került sor, amelyen a városi kaimából a KISZ Salgótarján úttörő-elnökségi tagok mellett városi bizottsága szervezésé- részt vettek az egykori alapí­NóGRAD — 1922. március 20., szombat az ifjúság tanulva, harcolva, szervezkedve — kommunistává népszerűségi rátája még 49 százalék volt, de már akkor is alacsonyabb, mint elődjeié egy évvel beiktatásuk után. Az amerikaiak túlnyomó ré- sz| indokolatlannak tartja a beleértve az idén júliusra ter­vezett tízszázalékos jövede­lemadó-csökkentést. Reagen elnök kijelentette: az adó- csökkentési programról nem hajlandó lemondani. ForrongóCiszjordánia Ciszjordánia az amúgy is vezetők és társadalmi akti- kivonulás elodázására Tel forrongó közel-keleti helyzet visták tömörülését, a „nem- Aviv előbb-utóbb valamilyen legfenyegetőbb pontjai közé zeti orientációs bizottságot”, érvet talál. Most megsokasod- tartozik. Az egyik oldalon íz- Ez a bizottság • ugyanis tak ezek a jelek, rael nyílt annexiós törekvé- nem hajlandó segédkezet Mose Arensz, Izrael wa- sei okoznak feszültséget, a nyújtani az izraeli hatóságok- shingtoni nagykövete egy nyi- másikon a bekebelezéssel nak Ciszjordánia bekebelezé- latkozatában kijelentette: az szembeni tiltakozás hullámai séhez. Tel Aviv velük szem- úgynevezett autonómiameg­csapnak magasra. Legutóbb a bért, az úgynevezett faluszö- állapodás hiányában ki kell 25 ezer lakosú Bira község vétségekre próbál támaszkod- terjeszteni az izraeli törvény­tanácsának föloszlatása ön- ni, mondván, az Orientációs kezést a megszállt arab terü- tött újabb olajat a tűzre. bizottság a Palesztinái Fel- letekre. A biral önkényes lé­Joggal sérti a palesztin ós- szabadítási Szervezet érdekeit pés, Dél-Libanonban álláso- lakókat, hogy a település élé- képviseli, ami pedig a vörös kát kiépítő izraeli katonai re izraeli katonatisztekből ál- posztó az izraeli megszállók erő, a megszálló hatóságok ló bizottságot állítottak. Ez szemében. A „falpszövetsé- könyörtelen föllépése a pa- egyértelmű jogtiprás. 1976- gek” viszont nem rendelkez- lesztinokkal szemben mind- ban ugyanis a ciszjordánia! nek tömegbázissal: miután az mind olyan riasztó jelenség, választások után léptek hi- anyagi támogatást az Izraeli amely a közel-keleti feszült- vatalba a palesztin települő- kormányzattól kapják, a la- ség várható fokozódására sek községtanácsai. Tel Aviv kosság nem rokonszenvezik utal. kezdettől fogva idegenkedett velük. Mubarak egyiptomi elnök ezektől a választott szervek- Különös figyelmet érdemel- lemondta tervezett izraeli lá­tói, és különösen az utóbbi nek a ciszjordániai esemé- togatását, mert vendéglátói időkben igyekszik minden nyék annak fényében, hogy programjába akarták iktatni eszközzel megbénítani műkő- az egyiptomi—izraeli megálla- az egyoldalúan izraeli fenn- désüket. podás értelmében ánrilis vé- hatóság alá vont Jeruzsálem Ariel Sáron izraeli hadügy- gén — vagyis alig több miiy meglátogatását. Már önma- miniszter intézkedése világo- egy hónap múlva — a Sinai- gában ez a gesztus is — a san erre utal. Sáron kezde- félszigetről ki kell vonni a fentiekkel egyetemben — le- ménvezésére a napokban be- megszálló erőket. Már koráb- leplezi, hgy ki provokál a tiltották a ciszjordániai pol- ban is voltak baljós jelek, Közel-Keleten, gármesterek, szakszervezeti amelyek arra utaltak, hogy a Gyapay Dénes Brit— nyugatnémet csúcstalálkozó Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja pénte­ken délelőtt Nagy-Britanniába érkezett, majd a London mel­lett' Chequersben, a brit kor­mányfők hétvégi rezidenciá­ján megkezdte tárgyalásait Margaret Thatcher minisz­terelnökkel. Megállapodás szerint évente két ilyen csúcs­szintű eszmecserét tartanak. A délelőtt folyamán Thatcher asszony és Helmut Schmidt négyszemközt tárgyalt, miköz­ben minisztereik Londonban folytattak eszmecserét, A program a teljes delegációkat a délután folyamán ismét Chequesbe, plenáris ülésre szólította. Brit kormány források sze­rin. a brit—nyugatnémet tár­gyalásokon mélységében fog­ják áttekinteni a nemzetközi élet és a kétoldalú kapcsola­tok szinte valamennyi kérdé­sét. hangsúllyal az előbb'”. Brit hivatalos helyen abban a tárgyban, amit ma „Európa egységes hangjának” szokás nevezni, megoldandó feladat­ként emlitik, hogy Nyugat- Európa közös fellépéssel hoz­za a Reagan-kormárwv tudo­mására a magas amerikai ka­matlábak miatti súlyos aggo­dalmait. Ugvancsak komoly •aggodalom tárgya Japán kül­kereskedelmének kirívó ex­porttöbblete, amelynek okát a japán gazdaságpolitikában vélik fellelni. Brit részről közös euróoai érdeknek minősítik e politika reformját. Ami Nagy-Britannia he­veny közös piaci problémáját a befizetései és visszatérítései között tátongó rést illeti, brit kormányforrások a dolgok „túl­zott leegyszerűsitésének” ne­vezik azt a képletet, miszerint Thatcher asszony a maga ál­láspontjának kívánná meg­nyerni Schmidt kancellárt a brit hozzájárulások tartós csökkentését ellenző franciák­kal szemben­\

Next

/
Thumbnails
Contents