Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
A nagyüzemi takarmánykeverők alkatrészeit készítik manapság az ÉLGRP Vállalat pásztói gyárában. Képünkön: Tóth Zoltán esztergályos munka közben. Szirákon Több munkalehetőség A Szi rá ki községi közös Tanács 1981-ben a lehetőségek «élszerű, tudatos kihasználásával gondoskodott az arányos terület- és településfejlesztésről, a lakosság szükségleteinek a kielégítéséről. Útfelújításra 300 ezer forintot költött a tanács. Így kapott új köntöst Béren a Ber- eell és Egyházasdengelegen a Sport út. Szirákon jelentős összeget, háromszázezer forintot fordítottak a belvízelvezetés évtizedes gondjának a megoldására. Az eredmény; a Lestylnai árok kotrása és a községközpontot érintő szakaszának kiépítése. A székhelyközségben tavaly befejeződtek az egészségház felújítási munkálatai, amelynek költsége 420 ezer forint volt Egy pedagóguslakás és az alsó tagozatos iskola szépítésére, felújítására 900 ezer forint jutott. Dicséretes volt mindhárom községben a társadalmi munkavégzés, főleg a parkosításban, a települések tisztaságának fokozásában. A népességmegtartó képességet nagymértékben segítette a kereskedelmi ellátás bővítése. A pásztói ÁFÉSZ közel kétmillió forint értékű felújítással ABC-áruházat, ruházati üzletet hozott létre. A bisztrót alkalmassá tették a vendéglátásra, az iskolai étkeztetésre. Naponta közel 200 fő részére biztosítanak ebédet. A Sziráki községi közös Tanács nagy figyelmet fordít a helybeli munkalehetőségek növelésére. Jelentősen bővült a Mátraaljai Állami Gazdaság Ipari részlege. Emellett a tanács által biztosított, korábban kihasználatlan épületben egy új üzem, az Angyalföldi Könnyűipari Anyagellátó Vállalat kihelyezett részlege kezdte meg működését Jelenleg mintegy hetven embert — elsősorban nőket — foglalkoztat az új ipari létesítmény. A vállalat részt vesz a község- politikai feladatok végrehajtásában is. Az 1982-es esztendő legnagyobb feladata három cél- csoportos lakás építésének a befejezése, amely egymillió 350 ezer forintos tanácsi támogatással, társadalmi összefogással készül. A munkálatok jól haladnak, remélhetőleg ebben az évben átadják a lakásokat. Merre fart Balassagyarmat? Interjú dr. Vass Miklóssá!« a városi tanács elnökével Balassagyarmat az V. ötéves terv időszakában dinamikusan fejlődött. Ipari üzemei, szövetkezetei célkitűzéseiket zömmel teljesítették, sokat tettek dolgozóik élet- és munka- körülményeinek javításáért. A városi tanács testületé úgy ítélte meg, hogy az elmúlt tervciklus a város történetében az eddigi legeredményesebb volt. Hogyan tovább, amikor köztudott, hogy a népgazdaság lehetőségei kevesebbet engednek, merre tart Balassagyarmat az elkövetkező években? Erről beszélgettünk dr. Vass Miklóssal, a városi tanács elnökével. — Sikeresnek ítélték az elmúlt ötéves tervet. Minden bizonnyal ez nem jelent , megelégedettséget . . . — Szó sincs róla! Feladatainkat fontossági sorrendbe állítva sikerült megoldanunk, keletkeztek újak is, amelyek miatt aztán nem juthatott más területre. Balassagyarmaton is legnagyobb gond például a lakáshiány. Gondja az albérletben, szülőknél élő fiatal házasoknak, nagy- családosoknak, de legalább ennyit foglalkoztatja a tanácsi vezetőket is. A minap került a kezembe egy kimutatás. Eszerint a városban a második ötéves tervben 333, a harmadikban 787 lakás épült a negyedik ötéves terv időszakában 1142 új otthon, az ötödik ötéves tervben pedig 1130 készült el. Azaz tizenöt év alatt 2262 lakás. Elégedettek is lehetnénk vele, ha nem lennének kielégítésre váró jogos igények. Az Óváros és Ipoly- part régi, felújításra már érdemtelen épületeiről nem is beszélve. Vannak, de' készek az elképzeléseink is. Az állami, OTP-beruházású lakások mellett fokozatosan számolunk a magánerő igénybe vételével. A szükséges telkek rendelkezésre állnak, 4 csoportos, korszerű lakásokra beépítési tervet készítettünk, lehetővé téve, hogy ki-ki __ tetszés szerint építse leendő otthonát. Létrehoztuk a magán- építtetők irodáját is . . . — Ügy hírlik, az idén végre, valahára megoldódik a város lakóinak egészséges ivóvízzel való ellátása. A határidő as elmúlt esztendő volt. — A határidő? Ez a feladat egyáltalán nem szerepelt V. ötéves tervi elképzeléseink között. Szakértők állították, hogy az új kutak elegendő vizet adnak. És nerrTadtak! Sürgősen olyan megoldás után kellett nézni, ami hosszabb távon leveszi a napirendről a témát. Ez pedig a Nyugat-nógrádi Regionális Vízművel a várost összekötő gerincvezeték. Nem kis pénzt emésztett fel, s az anyagi fedezetről való gondoskodás ilyen nehéz körülmények között ugyancsak nem lebecsülendő teljesítmény. Nem is tudom, hogy megyei segítség nélkül sikerült-e volna megoldanunk. Mérlegelni kellett, gazdálkodni, a feladatok egy részét átsorolni. Azt hiszem, bármilyen szükség volt és van bölcsődére, az ivóvíz mindennél fontosabb. Egyébként úgy érzem, Balássagyarmat most érkezett el az arányos fejlődés küszöbéhez . . . Eddig a város ki volt éhezve a lakásokra, tehát főleg azok épültek, de például tanterem egyetlen sem tíz év óta. Elkezdtük pótlását a «ózsa iskolában, a Balassi Gimnáziumban, most újabb általános iskola bővítése szerepel a tervekben. Figyelmeztető az óvodák zsúfoltsága, a kihasználtsága 127 százalékos. Száz új férőhelyet szeretnénk biztosítani a tervciklus végéig, meglehet nem egyetlen épületben. — Balassagyarmaton a legtöbb az egészségügy feltételeinek korszerűsítésére jut Hol tart a kórházrekonstrnk- dó? — A feladat nehézségét fokozza, hogy egy működő intézményben kell végezni az átalakításokat, felújításokat. Ennek ellenére ütemesen halad a munka, ha nem is túl látványos, hiszen a kábelek és csatornák a földben, a fűtés- rendszer a helyiségekben és így kívülről, az utcáról nem látni, mekkora erőfeszítéseket követel a rekonstrukció. Az alapokat sikerült megteremteni, az orvosellátó, az étterem és konyha építése a soron következő, természetesen mellette folyamatosan zajlik a rekonstrukció. Nekünk ezek a tennivalók a legfontosabbak, minden városnak megvan a maga gondja- baja. — Említette, hogy a város „Waterlója” a művelődési központ, a volt megyeháza felújítása. Nem egy tanácsülésen éles hangon vetették fel a testület tagjai, hogy a művelődés helyi lehetőségei enyhén fogalmazva, szerények. — Korábbi, hosszú viták után született a döntés a régi épület felújításáról, pedig egy új művelődési központ tervei is készen voltak. Lassan ott fBrtunk, hogy a rekonstrukció kiadásai elérik egy új épü- let költségeit Most már benne vagyunk, végig kell vinnünk! Máris sokat jelent, hogy helyet adott az ifjúsági és úttörőháznak, hogy termeiben ideiglenesen elhelyezhettük a Balassi Gimnázium diákjait. S ha elkészül, gyöngyszeme lesz Balassagyarmatnak. Mellesleg olyan nagy értékből van szó, amelyet mindenféleképpen meg kellett volna menteni, hasznosítani. — Hogyan végződött a VI. ötéves terv első esztendeje? — Ügy ítéljük meg, soros feladatainkat tervszerűen hajtottuk végre. Tavaly a város fejlesztésére 145 millió forintot fordítottunk és 272 millió volt a költségvetés. Elkészült egyebek között 171 lakás. Sikerült jól előkészíteni az 1982-es tennivalókat. Új óvodát adhatunk át az év első felében, a kulturális ágazatban sincs szégyenkeznivaló. Épül a 200 személyes szakmunkástanuló-kollégium, bővítik az AFIT-szervizt, a holt Ipoly-ág • csapadékvízrendezésére 10 milliót költünk az idén. Azzal is számolunk, hogy menet közben újabb feladataink adódhatnak, amelyeket ugyancsak meg kell oldanunk. — Mit jelent mindehhez Balassagyarmaton a társadalmi összefogás? — Pótolhatatlan a városban élők, az itt levő üzemek, intézmények, s azok kollektíváinak közreműködése a városfejlesztésben. Az elmúlt esztendőben például 15' millió forint volt a közhasznú munkák értéke, s jelentősen kímélte a tanács pénztárcáját. Ha úgy tetszik, például a kábelgyárban, a fémipari vállalatnál, a kórházban, de még az itt építő rétsági ÉP- SZÖV dolgozói is presztízst csinálnak a társadalmi munkavégzésből és kiemelkedő teljesítményeket nyújtanak. Számos olyan tanácstagi körzetet említhetnék, ahol forintokból ezrekbe kerülő gondokat orvosoltak. Az, hogy az itt élők érzik, maguknak építenek utat, járdát, parkot, a tanácsnak is nagy biztonságot jelent. Nem titkoljuk, az idén is hasonló aktivitással számolunk. — Tehát merre tart Balassagyarmat? — Jó úton. Feladatainkat,' érzéseink szerint, helyesen rangsoroltuk, a végrehajtáshoz szükséges feltételek adottak. A többi rajtunk múlik.' Egyre inkább meg kell tanulnunk gazdálkodni, rugalmasan alkalmazkodni az újabb körülményekhez, naprakész információkkal rendelkezni, hogy mindezt Balassagyarmat javára kamatoztathassuk — fejezte be a beszélgetést dr. Vass Miklós. M. Szabó Gyula Szőrtelen uborka „Melegfogó* ablakokra Búr az idei tőinek már vége, jelentős érdeklődésre tartA oedvdús melegházi növényeket (például uborkát, paradicsomot) károsító üvegházi moly tetű biológiai leküzdésére a fiirkészdarázs bevetését tervezik. Mivel azonban a fürkészdarazsakat mozgásukban akadályozza az uborkanövény szőre, a kutatók most szőrtelen uborkafajta nemesítésén fáradoznak. Holland növénytermesztők két olyan szőrtelen . uborka- változat termesztésével kísérleteznek, amelyeket régebben szovjet kutatók fedeztek feL A kísérlet során a keresztezésekből származó első nemzedé- kű uborkanövények még szőrösek voltak, a második utód- nemzedékbem azonban már sikerült ismét szőrtelen egyede- ket kapni, amelyeket majd a „szülőnövényekkel” újrakereszteznek. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, olyan új uborkafa j.tához juthatunk, amely az üvegházi molytetű károsító hatásától könnyebben megvédhető. hat számot a megyei szolgáltató ipari vállalat és a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat együttműködése. . Ennek keretében tanácsi bérlakások nyílászáróinak szigetelését végzik a szolgáltató dolgozói. Az elmúlt évben három lakóépületet, s az idén —, mintegy kétszázezer forintos költséggel —,- újabb hármat látnak el szigeteléssel. A korábbi műanyaghab, illetve műszál l)elyett sajátos alumínium profilokat alkalmaznak, melyek az előbbieknél tartósabbaai és hatékonyabban akadályozzák meg a meleg szökését az ablakok, ajtók résein. Amellett, hogy — szakértők számításai szerint — a fűtési költség két százalékát megspórolják, csökken a szigetelt lakásokban a „huzatérzés”. A szolgáltató vállalat a szigetelő tevékenységgel magánérdeklődők igényeit is kielégíti. Hárman állnak a vegyesbolt előtt, fázósan toporogva. Elmennék mellettük, de égjük ük szava megállásra késztet: „Merrefelé?” Megmondom. Hát az jó messze van így, gyalogosan. Átfagysz ott á hegyek között — vált át tegezésre a legidősebb kinézetű —, nocsak kortyolj egyet!” Elhárítom a kínálást. „De gyáva gyerek vagy!” — vélekedik rólam a szilvapálinkás és jó nagyot kortyol. De éppen csak any- nyit. hogy a másik kettőnek is jusson még belőle. Kopott, farmotoros busz kanyarodik az özl“t elé, megáll, s ők hárman elindulnak felé. És maguk, hová? — kérdem. „Hova, hova? Hát siktába!” Sipos Ervin, a Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüze- inének igazgatója mondja: — Közel nyolcszáz főnyi dolgozónk zömg fegyelmezett, jó bányász. Van azonban egy olyan réteg, amelyikkel nagyon sok a baj. Akik itt is, de gondolom, a magánéletükben is kiszámíthatatlanok, megbízhatatlanok, kifejezetten bajkeverők. Munkájuk, igaz túlzottan nagy szakképzettséget nem igényel, de az üzem menetében- nélkülözhetetlen. Úgynevezett kilengéseik gyakorta okoznak kisebb-nagyobb fennakadást, és s-ok-sok fejtörést a közvetlen munkairányítóknál. A szorospataki aknaüzemben Mámoros 1980-ban négjrezázegy, tavaly négyszázötvenhárom igazolatlan műszakot regisztráltak — 198i. október elsejétől 1982. február 20-ig húsz fegyelmi határozatot hoztak. Az indoklásokban szinte kivétel nélkül két ok szerepel: igazolatlan hiányzás és műszak közbeni ital- fogyasztás. — Minden rossz okozóját egyébként a megnövekedett alkoholfogyasztásban látom — mondja az igazgató. — Ha végigböngésznénk a műszaknaplókat, megállapíthatnánk: az egy-két napos, engedély nélküli távolmaradások legggyak- rabban fizetési napokat követően fordulnak elő. Nem ritkák egyébként az alkoholos befolyásoltság miatti munkába nem engedések és munkahelyről hazaküldések sem. Ám mindenkit nem szondázhatunk, s legnagyobb sajnálatunkra az üzemünknél nagyon könnyű italhoz jutni: a kocsma és a bolt szinte a bejárati kapunál van. — Annak ellenére, hogy immáron esztendők óta rendelkezés tiltja ezt? — Igen. Megszüntetésükre egyelőre csak elképzelésünk van. Mi a mielőbbi megoldás hívei vagyunk, de ez ügyben a nagybátonyi tanácsnak és az illetékes vállalatoknak is cselekedniük kellene. Munkavédelmi és -végzési szempontból egyszerűen már tűrhetetlen ez az állapot. H. K. ebben az évben már három igazolatlan hiányzót ..gyűjtött be”. Idősebb, ötven- egynéhány év körüli özvegyember. Felesége tavaly halt meg, gyermekei nincsenek. Egyetlen kisfia, vagy három évtizede fulladt egy megáradt patak vizébe. — Hány nap fizetett szabadsága van? — Hát... Hirtelenjében nem is tudom. Mindenesetre húszon fölül. — S mire föl marad mégis engedély nélkül távol munkahelyétől? — Tudja, a legutóbb úgy volt — kezdi, s hosszú történetet mesél... _— Reggel kilenckor már késő volt munkába menni. — De ez magának sok pénzébe kerül. — Sokba. Tavaly'megvonták- a hűségjutalmam felét. No, meg — vakarja a fejét — a becsületembe is. A főaknász mondta is, hogy sok húzásom nincs már. Megválik tőlem! — Megéri? műszakok Hallgat, csóválja a fejét. Hasonló beosztású kollégái közül — mondták — senki sem irigyli Simon Zoltánt, a nagybátonyi szénosztályozó vezetőjét: a szénbányák üzemei között bizonyára itt akadnak a legnagyobb gondok a munkafegyelemmel. — De hát — említem neki — ez a vezetőkön is múlhat. — Mindenképp 1 — ismeri el —, de itt mi szinte tehetetlenek vagyunk. Nálunk is egyetlen réteggel, a jövő-menőkkel gyűlik meg leginkább a bajunk. Hiszen velük szemben mit sem ér szigor, fegyelmi Nem olyan kellemes ez a munka, nem is jól fizetett, így hát a felelősségre vont nevet egyet, aztán veszi a kalapját, s odébbáll. A szénosztályozóra tavaly kilencvennyolc új dolgozót vették fel és — kilencvenhár- man hagyták ott munkahelyüket. A nagy fluktuáció ellenére is mernek él»j a fegyelmezés eszközével: 1981-ben több mint száz esetben történt felelősségre vo-nás. — - Mik a leggyakoribb „bűntettek” ? — Az igazolatlan hiányzás és a periodikusan visszatérő italozás. Sajnos, itt nálunk is nagyon közel van a kocsma, s a munkaközi szesztilalommal még azok is gyakorta visszaélnek, akik reggeliént ugranak ki az élelmiszerboltba: megveszik ott üveggel, s jól eldugva csempészik be a munkahelyekre. — Nem kellene megszigorítani a kapukon való ki-béközlekedést? — Természetéből fakadóan az osztályozó viszonylag nyitott munkahely. Csak az nem lép ki a sínek között, vagy máshol, aki nem akar. Igaz, idén bevezettük a kapunál az alkoholszondáztatást, s azóta csökkent a forgalom. Január elsejétől eddig hat emberünknél színeződött el jócskán a szonda. Sajnos — komorodik el —, úgy tűnik: az alkoholfogyasztás néni teljesen megállítható folyamat. Az emberi találékonyság határa szinte végtelen. .. Dr. Szőllős Gyula, a Nógrádi Szénbányák jogtanácsosa: — Hogyan látja a vállalat fegyelmi helyzetét? — Statisztikailag javult. Hiszen 1980-ban még tíz dolgozóinkat kellett fegyelmivel elbocsátanunk, tavaly már csak egyet Mindez persze nem kelthet elégedettséget. Példaként a múlt évben negyvenöt súlyosabb büntetést foganatosítottak, amik között sok alacsonyabb munkakörbe helyezés is volt.. A prímet azonban az igazolatlan hiányzások és az italozás miatti vétségek viszik. Munka közbeni alkoholfogyasztásért, részegeskedésért majdnem annyian kaptak fegyelmit, mint az engedő./ nélkül távolmaradók. A többi büntetés száma e kettőhöz képest elenyésző. — Tehát, ismét az alkohol.. J — Igen. S ez nemcsak erkölcsi, anyagi eredményeinket csökkenti, hanem növeli aa üzemi balesetek számát is: Idén két halálesetben is szerepe volt a szeszfogyasztásnak. Van közeli kocsma, palackozott ital, alkoholszonda, s nem utolsósorban: emberi felelőtlenség, szigor. Bár ez utóbbi — állítja dr. Szőllős Gyula is — nem kellő. S amíg teljes erővel mindenki fel nem lép e kórtünet ellen, addig kevéssé csökken a mámoros műszakok száma... Karácsony György NÓGRÁD - 1982. március 20., szombat
