Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

Népünk, nemzeti vagyonunk védelméért (Polgári védelmi összeállítás) Az országban körülbelül másfél millió család van, akik kertműveléssel, mezőgazdasági kistermeléssel, ah­hoz szükséges anyagok felhasználásával, terményértékesí­téssel foglalkoznak. Sajnos, nagy részük, különösen a tápanyag-visszapótlás és növényvédelemhez szükséges anyagok vonatkozásában hézagos ismerettel. Aki a táp­anyagok, (műtrágyák) hatásmechanizmusának, a növény­védő szerek mérgező tulajdonságainak ismerete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az álla­tok, a hasznos rovarok, méhek, madarak egészségét, éle­tét és a környezet tisztaságát. A káros hatásokat célszerű mindenkinek ismerni, és a vegyszereket kellő ismeretek megszerzésével a nagy terméshozamok elérésének szolgálatába állítani. A kémiai azerek használata is csak akkor veszélyes, mint a villamos- iág, ha nem ismerjük jól az alkalmazásuk módját. A mezőgazdasági nagyüzemekben magas szinten kép­zett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növényvédőszer-felhasználást, ennek eredménye, hogy or­szágunk a mezőgazdasági termelés színvonalát tekintve nemzetközi elismerést nyert. A mezőgazdasági szakem­berek ügyelnek a műtrágyák és növényvédő szerek fel- használására és arra, hogy ezek az anyagok kedvező ha­tást fejtsenek ki, s a megtermelt áru minél nagyobb meny- nyiségben, az egészségre káros hatás nélkül kerüljön a fogyasztók asztalára. A legjobban vezetett üzemekben, különösen arra ügyelnek, hogy óvják a környezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. Sajnos, a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a házikertekben gyakran előfordul gondatlanság. Külö­nösen a tápanyag-felhasználás és növényvédelem terén kell sokat tennünk az embert és környezetét veszélyezte­tő gyakorlat megszüntetéséért. Különös paradoxon, hogy a gyógyszertárakban sokkal kisebb hatóanyagú mérget csak orvosi kiírásra lehet kapra, viszont a növényvédőszer- boltokban sokkal nagyobb méregtartalmú anyagokat bár­ki szabadon vásárolhat. A vegyszerek szakszerű felhasználását mindenkinek meg kell tanulni, olyan mértékben, mint, ahogyan bánik velük. Súlyos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gyomirtó szerek használata. E szerek nemcsak a gyomnö­vényeket pusztítják el, sejtburjánzását előidézve, hanem hatással vannak a kultúrnövényekre és más élő szerveze­tekre is. Felszívódnak a megtermelt burgonyába, sárgaré­pába, petrezselyembe és más zöldségnövényekbe, ezek el­fogyasztásával a szervezetünket károsíthatják. A legjobb gyomirtó szer a helyes növényi sorrend és az idejében al­kalmazott kapálás. Amennyiben nem hullanak el gyom­magvak, akkor nem is kelhetnek ki a gyomok. Az egész­ségünknek is jót tesz a szabad levegőn végzett rendsze­res mozgás. Napjainkban vita tárgyát képezi, hogyan termeljünk? Vegyszerek alkalmazásával-e, vagy . az úgynevezett bioló­giai növényvédelemmel. E két kérdésnél határozottan le­szögezhetjük, hogy korszerű mezőgazdaság, korszerű táp­anyagok és növényvédő szerek Aélkül ma már nem kép­zelhető el. Tehát ezekkel foglalkoznunk kell, de mielőtt alkalmaznánk ezeket, alaposan ismerjük meg tulajdonsá­gaikat, elsősorban a káros, majd a hasznos hatásukat. Az utóbbi évtizedekben a világban bekövetkezett de­mográfiai robbanás miatt az emberiség egyre több, egy­re választékosabb élelmiszereket igényel. Az igényeket — lényegében változatlan földterületen — csak a termésho­zamok szüntelen növelésével lehet kielégíteni. A tudományos technikai fejlődés eredményes lehe­tővé tették a bőven termő, nagyobb ellenálló képességű növényfajták kinemesítését nagy hatású műtrágyák és nö­vényvédő szerek létrehozását. A mezőgazdaság kemizálásával egyidőben jelentkez­tek az örömök és gondok. Öröm a nagyobb terméshozam, kevesebb emberi munka, hatásos védelem, gond a műtrá­gyákból talajban visszamaradó, esetleg mérgező elem, vagy vegyület és a növényvédő szerek mérgező bomláster­mékei a talajban, a növényben, az élelmiszerben, a víz­ben, mindenütt a környezetben. A növényvédő szerek jelentősebbik része mérgező, a rovarölő szerek többsége kontakt idegméreg, szerkezeti felépítése, mérgezési hatásmechanizmusa megegyezik a mérgező harcanyagokéval. Azonos jellegű növényvédő szer és mérgező harc­anyag esetében, mindig kétséges, hogy a vegyület milyen célra kerül kifejlesztésre, illetve milyen célra használták először. A második világháborút megelőzően növényvédő szer után kutattak és az idegmérgeket fejlesztették ki, vagy Vietnamban növekedést serkentő, illetve gátló vegy- ■ szereket próbáltak ki és alkalmaztak lombtalanításra, nö­vényzetpusztító harcanyagként. A növényvédő szerek bomlástermékei, a szermarad­ványok, vagy más szóval peeszticidek mivel felhalmo­zódnak a* élő szervezetben és a környezetben, károsítják — mérgezik, életfunkciójukat befolyásolják, mutálják — az élő szerveket, szöveteket, sejteket. Súlyos problémaként mutatkozik az elhasznált vegy­szerek csomagoló- és tárolóanyagainak a széjjeldobálása. Intézményesen el kellene rendelni, hogy vegyszerek cso­magolóanyagai, környezetszennyezés nélkül megsemmi­síthető anyagból készüljenek, és más üveghez hasonlóan, a vegyszeres üvegek visszaváltását is meg kellene szer­vezni. Az üveg, amely nagy részében csak összetörik, mint alapanyag is érték. Napjainkban tapasztalható, hogy egyes üzemek még a por alakú növényvédő szerek árusításához is műanyag flakonokat készítenek, amelyek széjjeldobálva szennyezik, csúfítják a környezetet, csapa­dék hatására a maradék vegyszer bemosódik a talajba és szennyezi annak vízkészletét. A növényvédő szerek használata közben sokan fe­gyelmezetlenek, nem tartják be a munkavédelmi előíráso­kat, nem használják védőeszközeiket. A legtöbb probléma* a kiskertekben tevékenykedő emberek esetében van, mivel nincs kellő szakmai felké­szültségük. nem ismerik a munkavédelmi előírásokat, nem használnak védőeszközöket, nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. Legfontosabb, a készítményekre nyomtatott hígítási ajánlások, figyelmeztetések, munkavédelmi előírások be­tartása. Csak a kereskedelmi forgalomban kapható, en­gedélyezett növényvédő szereket és azokat is csak az elő­írások szerint használjuk. A permetezéshez használjunk külön, jól záródó öltö­zetet, kalapot, motoros szemüveget, gumi- vagy bőrkesz­tyűt, valamilyen légzésvédő eszközt. Munka közben ne igyunk, ne együnk, ne dohányoz­zunk. Ha mégis rákényszerülünk, pihenésre szánjuk ma­gunkat, vessük le védőeszközeinket, mossunk szappanos, bő vízben kezet és arcot, töröljük szárazra magunkat. Munka befejeztével, célszerű alaposan lemosakodni, le­zuhanyozni. A mérgező harcanyagokkal szembeni védekezésnél nagyon sok hasonlóságot figyelhetünk meg. A polgári védelemben használatos védő munkaruha hasonló alap­anyagból, hasonló szabásformával készült, a mezőgazda- sági védőruhához. Van hasonlóság a légzésvédő eszközök­nél is, a szűrőbetétek azonban a növényvédő szerek ki­sebb méreghatása miatt, eltérőek. Az elmondottak alapján igen sok hasonlóságról győ­ződhettünk meg, a növényvédelem és a vegyi védelem között. A növényvédelem gépei, eszközei, a szakmunkások-ismeretei, a védőeszközök jól szolgálhatják érdekeinket, az ország háborús körülmények közötti szakszerű védel­mét is. A szakszerű növényvédelem egyben jó gyakorlat adott esetben a mérgező harcanyag-szennyeződés eltávo­lítására, mentesítésére. Az utóbbi két évtized alatt fejlődött ipar és kiala­kult urbanizáció az emberiség 70—80 százalékának változ­tatta meg a munka, és 30—40 százalékának a lakáskörül­ményeit. E változások az emberek nagy tömegét elválasz­tották a természettől, szabad levegőtől, napfénytől, bizo­nyos réteget a fizikai tevékenységtől. Az ipari és szellemi dolgozók nagy része már régeb­ben felismerte, mit jelent a kertészkedés az egészségre, a káros urbanizációs ártalmak ellensúlyozására. A kertmű­velés ma már milliók kedvelt foglalatossága, jövedelem- kiegészítő tevékenysége. A kert kellemessé teszi a családi együttléteket. A legfiatalabbtól a legidősebbekig találhat­nak munkát, értelmes foglalatosságot. A család élelmezé­sében — gyümölcs, szőlő, zöldségnövények termesztése — komoly szerepet játszik és pénzmegtakarítást jelent. Kel­lő figyelemmel, szakértelemmel végzett kerti munka ré­vén így valósítható meg az egészségünk és a társadalom védelme. Csathó Zsigmond cOSZrÁTÉSZTER TÍPUSÚ Növényvédő szerek és mérgező vegyi harcanyagok tulajdonságainak ÖSSZEHASONLÍTÓ IÁ [3LA21Á T(A SZERKEZETE ' ' HASONLÓ «EMlAí TULAJDONSÁGAI HASONLÓ h tZ iXAl tulajdonságai ELTÉRŐ HATÁSMECHANIZMUSA AZONOS a nautikája . - ’ 1 • ! HASONLÓ, VAGY AZONOS VÉDEKEZÉS ■HASONLÓ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 1 AZONOS

Next

/
Thumbnails
Contents