Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

Család, ... RÉGI IGAZSÁG, hogy a család a társadalom egyik alapsejtje, amely a funkciójá­nál fogva részben meghatáro­zója lehet egy társadalom erejének is. A család jelentő­ségét felismerve a marxizmus klasszikusai közül Engels tu­dományos igénnyel foglalko­zott többek között e kérdés­sel „A család, magántulajdon és állam eredete” című mű­vében. A család nagy jelentőségét mutatja, hogy alaptörvényünk, az alkotmány kimondja, hogy államunk védi a család intéz­ményét. Ez nemcsak egyszerű deklaráció, hanem gyakorlati megvalósulásának' nap nap otán szemtanúi vagyunk évti­zedek óta, államunk sokoldalú intézkedései tükrében. Jogsza­bályalkotásunk családvédel­mi szempontból is következe­tes és töretlen, és az anyagi lehetőségekhez képest maxi­málisan segíti a fiatal háza­sok, családok életbe való be­illeszkedését, részint a lakás­hoz jutás, részint a gyermekek megfelelő elhelyezése útján. Nekünk ez ma már természe­tesnek tűnik, de sok ország­ban még ma is csodálattal szemlélik a gyermekgondozá­si szabadság lehetőségét, a szülő anyáknak a társadalom- biztosítás keretében megtérü­lő költségeinek körét. Vég nélkül lehetne sorolni azokat a kedvezményeket, amelyeket államunk évek óta biztosít a családoknak éppen annak ér­dekében, hogy az objektív fel­tételek meglegyenek ahhoz, hogy a családba, akik képesek a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. A család társadalmunkban betöltött nagy szerepét mutat­ja az is, hogy 1974-ben — módosítva a jóval korábbi jogszabályt — a legmagasabb szintű jogszabály, törvény rendezte a családjogi viszo­nyokat. A törvényt annak or­szággyűlési megvitatása előtt széles körű társadalmi vitára bocsátották, amelyben részt vettek mind a szakemberek, mind pedig a különböző társa­dalmi szervek keretében az ál­lampolgárok. így a törvény szelleme egybeesik a széles néprétegek akaratával. A ma élő családoknak meg­van a lehetősége a nyugodt családi életre, amejyből a társadalomnak hasznos gyer­mekeket nevelhetnek, ennek ellenére szemtanúi vagyunk a gyakori válásoknak. Még in­kább látjuk a kedvezőtlen je­lenséget ml bírák, akik töb­bek között bontóperekben Is ítélkezünk. A családjogi törvény 18. § (1) bekezdése alapján a há­zasságot bármelyik házastárs kérelmére fel kell bontani, ha a házasélet közöttük teljesen és helyrehozhatatlanul meg­romlott. Eminek * szellemében foglal állást a Legfelsőbb Bí­róság 9. számú irányelve, ami­kor kimondja, hogy népköz- társaságunk jogi és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és család intézmé­nyét. Azt a házasságot azon­ban, amely nem képes betöl­teni sem egyéni, sem társa­dalmi rendeltetését, nem te­kinti felbonthatatlannak. Ez nyilvánvalóan helyes is, hi­szen azon országokban, ahol a válásra jogi lehetőség nem volt, a megromlott házassá­gok problémája nem oldódott meg és a házastársak, gyer­mekek számára nem kívána­tos helyzetek alakultak ki. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy nálunk a válás kissé kezd divattá válni. -Hangsú­lyozom, hogy a tartósan, re­ménytelenül megromlott há­zasságok fenntartásának nincs értelme, ugyanakkor annak sem, hogy alkalmi nézetelté­rések után a bírósági tárgya­lóban találkozzanak a házas felek. _ TÍZ ÉVE ÍTÉLKEZEM , a családjog területén is. Egyéni tapaszalatom az, hogy megle­hetősen sokan kötnek rövid ismeretség után, meggondolat­lanul egymás természetének megismerése nélkül házassá­got. Mások; ismerve válasz­tottjuk káros szenvedélyét, magatartásuk negatív vonása­it, abban bíznak, hogy meg­változnak és ez rendszerint nem következik be. Sok fiatal nem veszi tudomásul, hogy házasságkötést követően a há­zastársat a szülőkkel, szemben is előtérbe kell helyeznie és ezek mind meg-megújuló konfliktusok forrásává válhat­nak. A házas felek sokszor ami­lyen meggondolatlanul kötnek házasságot, mások olyan meg­gondolatlanul nyújtják be a bontókeresetet is. Nem mérle­gelik kellően sem saját ma­guk, sem gyermekeik valós ér­dekeit. Pszichológusok vallják, hogy a gyermekeknek mind­két szülő szeretetére szüksége van. Sajnos, egyéni tapaszta­latom, hogy a szülők egy rg- sze nem vet számot gyerme­ke jövőjének alakulásával, nem tekinti egyik fő szempont­nak gyermeke egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlődését. A bontóperekben a házassá­gok problémái megoldásában elsősorban nem jogi eszközök­re, hanem tudatformálásra, szélesebb körű társadalmi ösz- szefogásra, olyan szemlélet, értékítélet kialakítására len­ne szükség, amelyben rangot kapna a szocialista rendnek mindenben megfelelő család­ideál, amelyből várhatóan' a társadalom számára, hasznos polgárok származnak. Nagy gondot okoznak a pol­gári Ítélkezésben a családjogi vonatkozású perek, amelyek általában az összes polgári ügy mintegy 50 százalékát adják. Ezen ügyek döntő többsége egyben a házasság felbontását is célozza, egyéb járulékos kérdések mellett. Sajnos, hogy a* ügyek többségében a há­zasság felbontásra kerül, mert a bíróság arra a meggyőző­désre jut, hogy a házasélet a felek között véglegesen meg­romlott. Látjuk viszont azt is, hogy a felek meg sem kísér­lik egymás között a pert meg­előzően apró ellentéteiket ren­dezni, illetve felszámolni. Ál­talában nem vetnek számot életük további alakulásának, esetleg újabb házasságkötés tényleges lehetőségeivel. A családjogi perek közül a legtöbb figyelmet a gyermek, illetve gyermekek elhelyezése, az elhelyezés megváltoztatása igényel. A gyereket mindig annál a szülőnél kell elhe­lyezni, akinél jobban biztosí­tott a gyermekek egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlő­dése. Mind gyakrabban vo­nunk be vizsgálódásunk során az ügyekbe pszichológus szak­értőt. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint a gyer­mekeket csak indokolt esetben célszerű szétválasztani, főleg akkor, ha közel azonos korú­ak. ITT LATOM A MÁSIK nagy problémát, hogy a szülők, akik addig talán nem is ragaszkod­tak túlságosan gyermekeikhez, a perben egyáltalán nem tör rődve gyermekeik érdekeivel, tűzzel-vassal minden eszközt megragadnak talán a másik fél bosszantására is, hogy leg­alább az egyik gyermeket megkapják. Ebben a munkában mind­annyiunknak nagyon sok ten­nivalója van. Dr. Bartos Dénes járásbírósági elnökhelyettes Pályázat honvédségi ösztöndíjra szerelő szakmacsoport, vil­lanyszerelő szakmacsoport» szak­A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel a szakmunkásképző intézetek mechanikai műszerész fiútanulóit, akik hivatásuknak macsoport választják a tiszthelyettesi életpályát és ennek alapján vállalják, hogy a . szakmun­kötése előtt a pályázók a ka­tonai pályaalkalmasság meg­kás-képesítés megszerzése után állapítása céljából egészségi a magyar néphadsereg meg- vizsgálaton vesznek részt. határozott tiszthelyettesi isko­láján folytatják tanulmányai­kat. 1. A jelentkezés feltétélei: magyar állampolgárság, fedd­hetetlen előélet és kifogásta­lan magatartás, hivatásos ka­tonai szolgálatra való egész­ségi alkalmasság, az előírt tantárgyakból (magyar, törté­nelem. számtan, fizika, kémia és gyakorlati) legalább jó (4) tanulmányi eredmény, szülő, (gondviselő) beleegyezése. 2. A honvédségi ösztöndíjra pályázók a jelentkezési lapot a szakmunkásképző intézetek igazgatóitól, vagy közvetlenül a megyei . hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) pa­rancsnokságtól kaphatják meg. A jelentkezési laphoz mel­lékelni kell: saját kezűleg írt önéletrajzot, 2. számú statisz­tikai lapot, a legutóbbi szor­galmi időszak tanulmányi eredményét bizonyító ok­mányt. A jelentkezési lehetőség a következő szakmákra vonat­kozik : gépi forgácsoló szak­macsoport, szerszámkészítő, gépszerelő és -karbantartó pított különjuttatásokra jo­gosultak. Végzésük után hi­vatásos tiszthelyettesi állo­mányba kerülnek és a nép- Az ösztöndíjszerződés meg- hadsereg csapatainál képzett­ségüknek, képességeiknek megfelelő beosztást kapnak. 5. Honvédségi ösztöndíjra a szakmunkásképző intézetetek bármely évfolyamú tanulói — a végzést megelőző utolsó félév kivételével — az okta­tási év időtartama alatt 3. A honvédségi ösztöndíja­sok a tiszthelyettes-iskolai hallgatói állományba vételü­kig — a külön rendelkezések­ben előírt — társadalmi ösz­töndíjban, továbbá a szakmai kategóriától, évfolyamtól, va- ázhatnak, lamint a tanulmányi ered-, ménytől függően a szakmun­kásvizsga letételéig tanulmá­nyi ösztöndíjban és ösztöndíj­kiegészítésben részesülnek. A honvédségi ösztöndíjat a te­rületileg illetékes hadkiegé­szítési és területvédelmi (Bu­dapesten a fővárosi hadki­egészítő) parancsnokság ha­vonta folyósítja. 4. A szakmunkásképző in­tézetek honvédségi ösztöndíjas tanulói a szakmunkás-képe­sítés megszerzése után tiszt- helyettesi iskola hallgatóiként folytatják tanulmányaikat, ahol felkészülnek hivatásukra. A tiszthelyettesképzés idő­tartama a szakmunkás-képesí­tésnek és a néphadsereg szük­ségleteinek megfelelő szak vállalása, illetve jó tanulmá­nyi eredmény elérése esetén 1 év, ettől eltérő esetekben 2 év. A tiszthelyettes-iskolai hali­pa­A hangra zendült természet A svájci turizmus bölcső­jének ma legfontosabb idegen- forgalmi központja Luzern városa. Nemzetközi közlekedé­si gócpont, és mintha a ter­mészet is kihangsúlyozná e rangot, a Vierwaldstatti-tó öleli körül, felette pedig a Rigi- és a Pilátus-hegy orma magasodik. Az öböl déli sze­gélyén fekszik Triebschen üdülőnegyed, amelynek vi­lághírű nevezetessége Richard Wagner egykori lakóháza, mú­Itt pihent meg 53 éves ko­rában a természeti mádó, nyughatatlan ,.bolygó hollan­di”, ez volt életében az első békés otthona. Innal indult el napokig tartó portyáira a svájci hegyekbe, hallgatta a táj csendjét, magába szívta szépségét, és zenébe öntötte élményeit. Természet zenéje híven adta vissza az erdő, a madarak szavát, nagy vizek, tengerek moraját, a föld alat­ti és feletti képzeletvilág káprazatát. A háromszintes, korai Vik- tória-stílusban emelt épületbe 1866-ban költözött bé, és hat éven át, életének legboldo­gabb, legtermékenyebb alko­tói időszakát töltötte itt. A derű és a zene házának ne­vezte, „innét engem senki fia ki nem húz többé” — mon­dotta, és úgy hitte, pontot tett a zaklatott, hajszolt vándor­évekre. Itt komponálta leg­szebb zenéit, a Siegfried, a Nürnbergi mesterdalnokok, az Istenek alkonya című műveit. Egész életében kísértette a természet, minden művéhez ihletet merített a kiapadhatat­lan .forrásból. Hangra zen­dült a háborgó tenger A boly­gó hollandiban, a Tannhäuser jelképévé a kivirágzott pász­torbot, a Lohengrinévé a hattyú vált, a mesterdalnokok csodálatos mezőn ünnepelnek, a Ring pedig páratlanul gaz­dag tárháza a természet ze­nei megjelenítésének. A Raj­na folyó és sellői, a Nibelun- gok, az óriások, istenek a Wal- haüából, Erda, a bölcs föld­anya, az erdőben nőtt vad ikerpár, Sieglinde és Sigmund, itt eszmél Siegfried, a hős is az erdőzsongás csodálatosan szép zenei képében, majd tűz­falon, lángtengeren át találja meg kedvesét, Brünhildét. A természet gyermeke a balga Parsifal és Klingsor fantasz­tikus varázskértjében csábító viráglányok teszik próbára állhatatosságát Wagner élet­művének utolsó akkordjai a Parsifalban ugyancsak a ter­mészet lágy ölén csendülnek fel, a virágos rét gyönyörű dallamával. W agner-múzenm Trlebschenben. Dolgozószobájában a zongora — halotti maszkjával. fogadja a kertben, ahová ki­szűrődik a szalonból Wagner zenéje. Műveit ugyanis a mú­zeum nyitvatartásának idején lemezeken idézik fel. Dolgo­zószobájában ott áll zongorá­ja, rajta az alkotó halotti maszkja, kezének gipszmásola­ta. Viharos életének szenvedő alanyai, társai, tanúi elevení­tik fel több mint egy évszá­zad mélyéből a múltat — fény­képek, festmények, levelek tükrében. Személyes köznapi tárgyai, öltözéke, rendkívüli munkatempójának és igényes­ségének tárgyi emlékei, par­titúrák, barátainak, ellensé­geinek, rajongóinak levelei, újságcikkei. Majd műveinek leghíresebb előadói, rendezők, karmesterek, énekesek fotói, jelenetek az előadásokból, kö­zöttük ismerős arc, a magyar látogatónak: Kónya Sándoré, aki a Lohengrin és Parsifal címszerepét énekelte éveken át Bayreuthban és a világ je­lentősebb színpadain. Erdősi Mária Triebschen családi és tár­sadalmi életének is közép­pontja volt. Ide követte Cosi- ma Liszt, későbbi, második felesége, itt született második és harmadik gyermekük, Éva és Siegfried. Jöttek hozzá a kor kiemelkedő személyiségei, II. Lajos bajor király, Liszt, Nietzchének külön szentélyt elmélkedőszobát rendeztek be, Wagner innen irányította mű­veinek színrehozatalát és a bayreuthi színházának építé­sét. A menedékhely különös hangulatát, szellemi szféráját ma is érzi, érzékelheti a láto­gató, aki a magányosan álló villába érkezik. Toscanini el- ő triebscheni hangversenyének emlékére állított sziklatömb Víz alatti melegház A zöldségtermesztést szol­gáló első víz alatti meleghá­zat a Szovjetunióban a kasirai hőerőmű közelében hozták lét­re, nem messze Moszkvától. Az erőmű hűtővizével fűtik. A helyiségnek kettős üvegfala van. A tető prizmákból ón, amelyekkel a napsugarakat kí­vánságra összpontosítani lehet, délután pedig visszaveri, hogy elejét vegyék a túlmelegedés- nek. Biztonsági öv hátul is A biztonsági öv bevezetése óta (1975.) Svédországban az elöl ülők sérülésének gyakori­sága lényegesen kisebb lett. Sajnos, azonban nem csökkent a hátsó ülésen ülők sérülésé­nek gyakorisága és súlyos­sága. Egy svédországi vizsgá­lat azt mutatta, hogy 133 há­tul ülő sérült 14 százaléka olyan súlyos károsodást szen­vedett, hogy rokkanttá válá­sától kellett tartani, s további 4 százalékuknál a sérülés szintén súlyos következmé­nyekkel járt. A baleset követ­keztében csaknem az esetek felében a fejen és a tarkón következett be sérülés A svéd szakemberek ezért azt aján­lották, hogy a hátul ülő uta­sok is használjanak biztonsá­gi övét. szakmacsoport, közlekedésgép- gatók a részükre megálla­NÓGRÁD — 1982. március 17., szerda Bajkáli omulamaréna Az ínyencek azt állítják, hogy a bajkáli omulamaréna a világ egyik legízletesebb hala. Az omulamaréna vég nélküli halászata odavezetett. hozzávetőleges számát, sú­lyát és életkorát. Az eredmé­nyek arra utalnak, hogy je­lentősen nőtt a halállomány, a tó és a beleömlő folyók partját kedhet, hogy ésszerű határok déseknek, amelyek e tó — Szi- között ismét megindulhat ha- béria gyöngyszeme — növény- lászatuk. _ és állatvilágának megóvására A bajkáli omulamaréna sza- irányulnak. Képünkön: omu- porodásáról való gondoskodás lamaréna a bolserecsenszki — egyike azoknak az intézke- halgazdaság neveltetőjében. hogy már, a század elején mintegy kétezer kilométer megcsappant ennek az érté- hosszúságban megtisztították kés halfajtának az állománya, a kitermelt fa hulladékaitól és Nagy károkat okozott a folyón történő faúsztatás is, ahová ezek a halak íváskor mennek. A szovjet tudósok fejleszte­ni kívánják ennek az értékes halfajtának az állományát a Bajkálban. Külön határozat született az omulamaréna halá­szati tilalmára. 1975-ben, 10 évvel a határo­zat után, végezték el az első tudományos-gyakorlati fel­derítést. Ennek során meg az omulamaréna visszatért megszokott ívási helyeire. A természetes újratermelésen túl a tudósok megszervezték az omulamaréna inkubálását is. A Bajkál menti bolserecsensz­ki halgazdaság évente körülbe­lül félmillió halikrát gyűjt be az inkubátorokba, az itt kikelt növendékeket, amikor csak elérték a megfelelő nagyságot, kiengedik a Bajkálba. A tudósok számításai szerint a közeljövőben az omulamaré­kellett állapítani az állomány nák száma annyira megnőve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents