Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-16 / 63. szám
A hazai híradástechnikai iparnak 100 millió forint értékű kondenzátort gyártanak egy esztendőben a FIM Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati üzemében, ahol főleg leányok és asszonyok munkalehetőségét biztosítják. A színestelevíziókhoz, rádiókhoz, adó-vevő berendezésekhez szükséges alkatrészek jó minőségben hagyják el a balassagyarmati gyárat VEGYÉPSZER-teendő KM Beiit"-e a krakkiizem? Mintegy nyolcvanmillió forint értékű munkát végez idén a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára a Dunai Kőolajipari Vállalat megrendelésére. A megyénkbeli üzem tizennégy úgynevezett tartály jellegű berendezést* és kilenc hőcserélőt gyárt a DKV készülő krakk- Üzeméhez. TANTJLÄSI KÉNYSZER! A feladat több szempontból Is jelentős a helyiek megítélése szerint. Maga a nagyságrend igen figyelemreméltó: ezzel az egy munkával előállítják a gyár'egyévi termelési értékének egyhatodát- egyötödét. A túlnyomórészt egyedi termékek készítésével foglalkozó üzem számára e körülmény kedvező. Ugyancsak előnyös az előzetes számítások szerint várható eredr mény a DKV-megrendelésből. Más természetű, de ugyancsak jelentős hasznát látják e feladatnak: a tanulási kényszerben. A hatalmas munkadarabokat ugyanis francia és amerikai szabvány szerint készítik el a „vegyépszeresek”. . A dologban ellentmondásnak látszik, hogy magyar megrendelőnek magyar gyártó nyugati szabvány alapján dolgozik Ennek a magyarázata, hogy a DKV egv francia eljárást vett meg: frankhoni módszerrel dolgozza föl a kőolajat. Ez a gyártásmód hatásosabb finomítást tesz lehetővé a korábban hazánkban alkalmazottnál. Ám az eljárással együtt több kényes francia berendezést is megvettek, ezeket a darabokat egészítik ki a VEGYÉPSZER által Tarjáéban — és más helyen — gyártott tartályok, hőcserélők. BEÁLLÍTOTT SŰLYREKORD A szabványoknak az e munka szempontjából fontos előírásai egy vaskos paksamétát töltenek meg. E dokumentumot a VEGYÉPSZER számos szakemberének — tervezőjének, technológusának, középvezetőjének — kellett, s kell tanulmányoznia. A gördülékeny termelés kedvéért nem csupán ismeret, hanem legalább jártasság szintjén érdemes elsajátítani a szabvány lényeges részleteit. Bizonyos nehézségeket a kétkezi munkások számára is okoz az Idegen követelményekhez történő alkalmazkodás. Talán túl nagy szellemi befektetés egyetlen munkához — vetődhet fel a kétely. Ám nyomós ellenérv, hogy a megszerzett, megszerzendő ismereteket alkalmasint több munkában is hasznosíthatják majd az elkövetkezendő években. Esetleges exportmunkók vállalásakor — nem különben elvégzésekor — felbecsülhetetlen előnyt jelent, ha már egy-két siker van a gyár tarsolyában a nyugati szabványok alkalmazásában. Majdnem ennyire nyomós érv az is, hogy manapság — az egyedüli, a folytatás nélküli feladatok is járhatnak bizonyos tanulási „kötelezettséggel”; igényelhetnek valamennyi szellemi befektetést. Ezek a lehetőségek — kivált ha a ráadásfáradtságot sikerül „elismertetni” az árban — nem hagyhatók kihasználatlanul. Egyéb tanuláskényszert jelentenek az egyes munkadarabok méretei. Két olyan berendezést is készítenek majd, amelynek súlya eléri az ötvenöt tonnát. Ezekkel egy korábbi csúcsot állítanak be: évekkel ezelőtt gyártottak olyan berendezést, amely ugyancsak ötvenöt tonnát nyomott. Ennyi a gyári súlyrekord. A most készülő két behemót fémtesttel bonyolult nyomáspróbákat kell elvégezni a szállítás előtt, e teendő szintén próbára teszi a gyáriak tudását, találékonyságát. VISSZASZÁMLÁLÁS A kiszállítás még a jövő zenéje. Szeptember utolsó napja az elfogadott határidő. Számítások szerint mintegy nyolcvanezer normaóra kell a munka sikeres megoldásához. A „visszaszámlálás” szerint aligha lesz sétagalopp a megrendelt darabok gyártása. Bizonyos késéssel érkeztek meg a központból a tervdokumentációk. Számítani kell a külföldön gyártandó hatalmas „fenéklemezek” esetleges késésére, vagy egyéb anyagok, alkatrészek beszerzési bonyodalmaira is — korábbi tapasztalatok szerint. Ha a szokásostól kevesebb nehézség bonyolítja a krakküzemhez kellő berendezések gyártását, a tarjániaknak esélyük lehet a sikerre. M. P. Sikeres pásztóiak Eredményes munkát végzett az elmúlt évben a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének 15 brigádja. A vállalt társadalmi munkaórákat 6 330 helyett 8 065 órára teljesítették. Fontos szerepük volt az ekporttételek határidőre történő kiszállításában, szem előtt tartották az anyaggal és az energiával való takarékosságot. A rokkantak éve alkalmából a brigádok 8 órás műszak bevételét ajánlották fel a mozgássérültek javára. Jelentős anyagi segítséget nyújtottak a salgótarjáni szociális otthon építéséhez. Élenjártak az óvodák, iskolák segítésében is. Az elmúlt évi kulturális és sporttevékenységük ugyancsak figyelemre méltó. Á tévedések óra Hiába szólt a vészcsengő Szurdokpüspökiben Hogy egy jobb adottságú termelőszövetkezet ne fejlődjön lehetőségeinek megfelelően, sajnos, nem szokatlan jelenség a megyénkben. Hogy egy kis termelőszövetkezet ne legyen képes rugalmasan alkalmazkodni a gyorsan változó követelményekhez, és körülményekhez, ez már ritkábban fordul elő. Az pedig, hogy egy közös gazdaságot úgyszólván az alapon kívüli tevékenység taszítson a veszteségbe, képtelenségnek tűnik. Pedig van ilyen ! Mint a lavina A szurdokpüspökiek gazdálkodását évek óta a gyengélkedés jellemezte. Hogy nem egy esztendő „ütötte ki” őket a nyereségesen gazdálkodók népes táborából, jól szemlélteti azon erősen felfelé ívelő görbe, amellyel eredményeket lehet bemutatni. 1978: 5 millió 367 ezer forint nyereség, 1979: 2 millió 657 ezer, 1980: 117 ezer forint nyereség és 1981: 4 millió 351 ezer forintos veszteség. E rövid statisztikából bárki megállapíthatja, hogy mindehhez sem az időjárásnak, sem a dolgozók munkavégzésének, munkafegyelmének, szakmai hozzáértésének semmi köze sincs. Ezek ugyanis nem romlanak ilyen mértékben. Annál súlyosabb felelősség terheli a vezetőket, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy a korábban virágzó közös gazdaság a mélypontra jutott. Egészen odáig, hogy tavaly a 4 és fél tonnás hektáronkénti búzatermés ellenére sem akadt egyetlen olyan ágazat, amely tervezett nyereségét elérte volna. Sőt, az ipari tevékenység — és ez a mező- gazdaság negatív csodája — nyereségkiesése megközelíti az egész alaptevékenység eredménycsökkenését. Tanulságként sem utolsó végigkísérni az egyes ágazatok tavalyi munkáját, eredménytelenségét, azokat a hibákat, amelyeket ma már nem lehet büntetlenül elkövetni. A legjobb megyei búzatermés ellenére ez a növény is 350 ezer forint nyereségcsökkenést „hozott”. Az aszály miatt kiszántott mák helyére babot és szóját vetettek, s ez utóbbi növény újabb 314 ezer forint veszteséget jelentett. A nagy létszámú állatállomány számára szükséges takarmányt a másutt szokásos ön- köl tség háro m - négyszereséért termesztették Szurdokpüspökiben, s mindez rendkívüli módon sújtotta az állattenyésztést. A mázsánként 315 forintért előállított széna úgy megfeküdte a tehenek gyomrát, hogy a 4000 literen felüli ''tejtermelés ellenére sem érték el a tervezett eredményt. A juhászat vesztesége az utóbbi két esztendőben megduplázódott, s még csak elképzelés sincs arra, mi módon lehet e csapdából kijutni. Az ipari tevékenység alapja mind ez ideig a savanyítóüzem volt. Azért volt, mert a vezetőség végre elhatározta ennek a betegesen nagyra dagadt, semmiféle valós igényt ki nem elégítő, pénzelnyelő, életkeserítő vízfejnek a felszámolását. Keserű savanyú Két évvel ezelőtt is nyilvánvaló volt, hogy a gazdálkodás csökkenő színvonalában, az eredmények számottevő visz- szaesésében döntő jelentősége van a nem kellően megalapozott melléktevékenységnek, az eladhatatlan készleteket ton- naszámra előállító . savanyítóüzemnek. A helyzetet súlyosbította a partnerek hozzáállása. A szerződéses fegyelem teljes lazasága. A szövetkezet vezetőinek szinte görcsös döntésképtelensége a szorult helyzetben, az értékesítési nehézségek fokozódása. Ilyen hely* zetben került sor például 210 tonnányi ecetes paprika szinte „bagóért” történő értékesítésére. Csak azért, hogy legalább selejtezésre ne kerüljön. Ez ugyanis további négymilliós veSzteségnövekedést jelentett volna . . . Az eredmény így is lehangoló: 17 százalék nyereség helyett 21 százalék veszteség. Ezt elviselni tovább már nem képes a gazdaság, ezért már csak kisebb tétel kovászos uborkát készítenek. Páholyból nem meqv Elismerésre méltó búzatermés, a legkiemelkedőbbek között említhető tejtermelés, két tonnán felüli papHkaho- zam, ugyanakkor veszteséges gazdálkodás. Ez a felemás helyzet jellemzi a szurdokpüspöki termelőszövetkezet tavalyi tevékenységét. A veszteséges savanyítóüzem alapjaiban ingatta meg az eddig elért pozícióját a kis szövetkezetnek, amely ahelyett, hogy nagyobb társait megszégyenítő rugalmassággal válaszolt volna az őt ért külső ingerekre — több éves figyelmeztető jelek után — kidőlt a jól gazdálkodók sorából. Ennek oka —, miként a vezetőség beszámolója önkritikusán megállapítja — a termelés és a termelési szerkezet a IV. és az V. ötéves terv időszakában alig változott. Nem vették figyelembe a megváltozott körülményeket, a szabályozó rendszer hatásait, egyszerűen képtelenek voltak alkalmazkodni. A kedvező adottságok túlértékelése, elnéző vezetés az irányításban, ez vezetett (először) az egy helyben topogáshoz — 1980. év —, majd a könnyen elkerülhető elégtelen gazdálkodáshoz, 1981-ben. A tanulságok levonása után már megkezdődött a vezetés átszervezése, s év közben sor kerül a termelési szerkezet módosítására. Megszüntetik a zöldborsó és a paprika termesztését. Leáll a savanyítóüzem, helyette, üvegmosásra állnak át és beindul a fémdobozok gyártása a konzervgyárak számára. A növénytermesztésben egyszerűsödik a vetésszerkezet. Ésszerűsítik a gazdálkodásban az üzem- és munkaszervezést, egyszóval, szeretnék mihamarabb elfelejteni a múlt évet. A lehetőségeik megvannak hozzá, csak élni kell vele! Zilahy Tamás Bővült a válaszlék. iavult az ellátás, s mégis... A cél több mirelitáru, és konzerv értékesítése Boltvezetők és szocialista brigádvezetők tanácskoztak a NÉKV-nél A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak nagy szerepe van a megye lakossága ellátásában. Évről évre javuló minőségű munkájuk — amely levonható a javuló ellátásból, a termékskála kiszélesedéséből, a vásárlói igények egyre magasabb színvonalú kielégítéséből — egyik meghatározója is állampolgári közérzetünknek. Tegnap a bolt- és a szocialista brigádvezetők évet értékelő és idei feladatokat meghatározó vállalati tanácskozásán, amelyet Salgótarjánban, az SZMT székházában tartottak, éppen ennek érdekében elemezték múlt évi munkájukat, s foglaltak programba olyan teendőket, amik még tovább emelik a NÉKV hírnevét. Kiváló bányászbrigádok, aknák Tizennyolc muunkahelyi közösség nyerte el a Szénbányászat kiváló brigádja, hat üzem a Kiváló akna címet a szénbányák országos pályázatán, amelyet tavaly hetedik alkalommal írtak ki. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor most értékelte a versenyt, még egyetlen esztendőben sem volt ugyanis olyan sok pályázó, mint ezúttal. Kétszázhatvanöt brigád nevezett be — kétszer annyi, mint az előző évben —, a bányák pedig szinte kivétel nélkül részt vettek a kis és nagy aknaüzemek külön-külön értékelt pályázatán. A verseny nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szénbányászat kiváló eredménnyel zárta a múlt évet: félmillió tonnával teljesítette túl 25,5 millió tohnás tervét. A nyolc .bányavállalat közül — évek óta először — egyetlen sem maradt adós. A bírálat során azt vizsgálták, hogy a pályázók adottságaikhoz képest, milyen eredményt mutattak fel, milyen volt munkájuk termelékenysége. Sokat nyomott a latba a baleseti helyzet alakulása, nemegyszer felborította a termelés alapján felállított sorrendet. A győztesek között több mint 2,2 millió forint jutalmat osztanak ki a bányavállalatok ünnepségein, s átadnak huszonnyolc dicsérő oklevelet is. A tavalyi eredmények értékelésével egyidejűleg meghirdették az idei pályázatot. Az egyik fő célja, hogy az igényeknek megfelelően, a terveket túlteljesítve legalább 26,1 tonna szenet adjanak a népgazdaságnak. A kiskereskedelmi vállalat — miként arról dr. Vár- konyi József igazgatóhelyettes beszámolt — 1981-ben 968 millió forint értékű árut forgalmazott, két százalékkal többet az ezt megelőző évinél. Sikerült alkalmazkodni- ok a differenciálódó kereslethez, tovább segítették a korszerű táplálkozás feltételeinek megteremtését, több olcsó terméket kínáltak eladásra, s növelték a gyorsan elkészíthető ételek skáláiét. Rendszeres árengedményes vásáraik több mint 2,5 millió forintnyi megtakarítást jelentettek a lakosságnak, s az élemiszerek elsődlegessége mellett bővítették a kínálatot vegyesipari — és ruházati cikkekből is. Sajnos, mindezen erőfeszítéseik ellenére is adódtak gondok. Szerepet játszott ebben a közületi forgalom lényeges csökkenése, a megcsappant idegenforgalom. s esetenként a hiánycikkek, valamint a szállítók késedelme, választékuk beszűkülése. Ezeknek tudható be, hogy értékesítési tervét a vállalatnak csak negyvennyolc boltja teljesítette, kilencvenkettő- ben pedig az előző évinél lényegesen alacsonyabb volt a forgalom. Kedvező viszont, hogy a fogyasztói érdekvédelemben számottevő eredményeket értek el. hiszen az ellenőrök által végzett csaknem hatszáz próbavásárlás összegzése pozitív ’ végkicsengésű. Csökkent a fogyasztók megkárosításának összege és száma, s egy esztendő alatt mindössze harmincegy vásárlói panaszbejegyzés volt megalapozott. Idén egymilliárd forintot meghaladó összegű árbevételt tervez a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat. Ezen belül — a tervek szerint — tovább növelik a baromfiipari termékek, a tei, — és tejtermékek, a mélyhűtött áruk, valamint a zöldség és gyümölcs forgalmát és nagy . súlyt fektetnek a diabetikus és diétás készítmények, a bébiételek, gyermek- ápolási cikkek még választékosabb kínálatára. Továbbra is cél a peremkerületek és a vidéki kisebb üzletek zavartalan ellátása, árubemutatók, vásárok rendezése, a közvetlen árubeszerzés volumenének növelése. A vállalat ebben az esztendőben tovább bővíti és korszerűsíti hálózatát. Várhn‘ó- an júniusban nyitják meg Pásztón a 450 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat. Balassagyarmaton pedig megkezdik egy hasonló méretű kereskedelmi egvség építésé4, s ugyanitt novemberben űi helyen nyílik meg a város lakói által közkedvelt élelmiszer-csemege — Delicates- se üzlet. A Nógrád megyei É’eimí- szer-kiskereskedelmi Vállalat tegnapi tanácskozása hozzászólásokkal és zárszóval ért véget. NÓGRÁD — 1982. március 16., kedd ö
