Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 XXXVIII. ÉVF., 37. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. FEBRUAR 13., SZOMBAT A szakszervezeti világkongresszus harmadik napja I társadalmi haladás alapfa a világ béke A béke megőrzésének szükségességét hangsúlyozták a havannai kongresszusi palotában ülésező X. szakszervezeti világ- kongresszus tanácskozásának harmadik napján. A csütörtöki plenáris ülésen felszó­laló mintegy negyven küldött egyetértett abban, hogy a világbéke megszilárdítása nélkül elképzelhetetlen a társadalmi ha­ladás, a dolgozók életkörülményeinek javítása. Gáspár Sándor felszólalása A havannai kongresszusi pa­lotában folyó X. szakszerve­zeti világkongresszus harma­dik napján szólalt fel Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében a többi között megállapította: az imperialis­ta hatalmak rendszerük meg­mentése érdekében az enyhü­lés megszüntetésére, a fegy- ferkezési verseny fokozására törekednek. A tőkés rendszert sújtó általános válságról szél­sőséges szovjetellenességgel szeretnék elterelni a figyelmet. A Szovjetunió, a szocialista közösség léte azonban ma már nem teszi lehetővé, hogy a tő­kés rendszer gondjainak- bajainak megszüntetésére a korábban hosszú ideig szaba­don alkalmazott eszközöket vegye igénybe. Szakszervezeti kérdésekre térve a SZOT főtitkára rá­mutatott, hogy a fejlett tő­késországokban működő szak- szervezetek már nem tudják teljes egészében betölteni a kor követelte feladatokat A munkásokat ma már nem elé­gítik ki, ha a szakszervezetek Mindenkor a lakosság szolgálatában! Érlelték a tavalyi munkát az Állami Biztosítónál „Kár lenne nélkülünk!” Szinte már közhelynek számít e rádióban, televízióban na­ponta elhangzó mondat, amely az Állami Biztosító jelszava­ként mozgósítja a lakosságot a különféle biztosítási for­mák megkötésére. Nem eredménytelenül. Az Állami Biztosító megyei szer­vezetének biztosítási állomá­nya a múlt esztendő végén 160 713 darab volt, az állo­mánydíj pedig 116 277 ezer fo­rmt Az eredmények, természete­sen, nem a reklámhadjárat következményeként születtek, sokkal inkább a gyors, pon­tos és szakszerű ügyintézés, üzleti munka függvényei. Az Állami Biztosító megyei Igazgatósága tavaly is arra tö­rekedett, hogy az ügyintézés, az ügyfélszolgálat korszerűsí­tésével, a dolgozók szakmai tudásának növelésével, a mun­kafolyamatok egyszerűsítésé­vel a lakosság minél nagyobb részét megnyerje. Ennek a sokoldalú, jó minőségű mun­kának köszönhető az, hogy egyre népszerűbbé válnak a megyében a különböző biztosí­tási formák. Sokan vannak, akik több biztosítással — így lakás-, CSÉB-, CASCO-bizto- sítás — is rendelkeznek egy­idejűleg. Közkedveltek az egyéni életbiztosítások, ame­lyek növekedéséhez a múlt évben leginkább a sal­gótarjáni járási és a salgó­tarjáni városi fiók kollektí­vája járult hozzá­Az ügyviteli munkában lé­nyeges változást hozott a sal­gótarjáni városi fióknál a gépi könyvelésre való áttérés, de alapos előkészítő munka előzte meg a szécsényi fiók kirendeltséggé, valamint a rét­sági kirendeltség fiókká törté­nő átszervezését is. biztosítással rendelkező jgyének a biztosító gyors, pontos munkáját, többek kö­zött, a kárrendezések átfutási idejéből mérhetik le. A kár­rendezésnél a megyei igazga­tóság célja az volt 1981-ben, hogy az úgynevezett „kárfor­dulókat” javítsák, vagyis az ügyfeleket gyorsan és szak­szerűen szolgálják ki. Hogy ez mennyire sikerült, annak ér­zékeltetésére, álljon itt né­hány adat: tavaly az elsőtől a harmadik negyedévig a lakos­sági állatkárok intézésének átfutási ideje 7,9, a lakossági műszaki károké 8,4, míg a személykároké 4,6 nap volt. Itt kell megemlíteni, hogy a mezőgazdasági üzemek állat­kárainak rendezésénél jól be­vált a negyedévenkénti kár­rendezés, valamint a gépjármű­kárrendezési munka könnyíté­sét segítő új kárkifizetőhely létesítése a pásztói járási fi­óknál. Az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatóságának teg­nap délelőtt, a salgótarjáni székházban megtartott mun­kaértekezletén e fő probléma­köröket elemezte Balatoni Jó­zsef igazgató, az írásos anyag­hoz kapcsolódó szóbeli ki­egészítőjében. A hozzászólók felelősséggel ecsetelték i a múlt évi tevékenységet, a jövő fel­adatait. Többen szóltak a mi­nőségi munka javításának szükségességéről, a napi ten­nivalókat javító újítások, öt­letek körültekintő, gyors el­bírálásáról, a fiatalok szak­mai fejlődésének lehetőségei­ről. Ezután a tanácskozás részt­vevői értékelték a szocialista munkaverseny-mozgalom eredményeit, és jutalmakat ad­tak át. Az 1981-ben meghirde­tett, fiókok közötti megyei munkaverseny első helyezett­je a salgótarjáni városi fiók. második a salgótarjáni járási fiók lett. Az egyéni verseny első helyezettjei szintén elis­merésben részesültek. a munkaerő árának kialkudá­sára korlátozzák tevékenysé­güket. Éppen ezért helytelen rövid távú, vagy csupán gazdasági követelésekre korlátozni a szakszervezeti mozgalom fi­gyelmét és tevékenységét. A szocializmusban megváltozott a szakszervezetek helye és szerepe. Feladataik és mód­szereik még nem alakultak ki teljes egészében, bár a mun­kának már vannak újszerű, markáns vonásai. A szakszer­vezetek története a szocializ­musban útkeresési folyamat, miként sok tekintetben maga a szocialista társadalmi rend is útkeresés, a szó tógabb, igazi értelmében. Az a kérdés állt és áll még részben ma is előttünk: miiyen feladato­kat, miként oldjanak meg a szakszervezetek a munkás­hatalomban. A szakszerveze­tek tevékenysége nem jelent­het változatlanságot, megkö- vesedést- A szocialista fejlődés új követelményei a szakszer­vezeteket is szüntelen meg­újulásra késztetik. A szónok ezt követően kije­lentette, hogy a szakszervezet ellenzékisége a kapitalizmus­ban szükségszerű. Az ellenzé­kiség azonban nem öncél, nem általános érvényű és örökké tartó. Ha megváltozik a ha­talom jellege, ha az szocialis­tává alakul, akkor a szak- szervezet sem maradhat meg az öncélú ellenzékiség állás­pontján, mert így szembefor­dulna saját osztályával, á ha­talom birtokosával, a szocia­lista forradalommal. A SZOT főtitkára szerint a megalapozott önmérséklet, a realitásokat számbavevő ér­dekképviselet természetesen nem jelentheti azt, hogy a szakszervezetek a lehetséges­nél kevesebbet igényeljenek. Az önállótlanság, a kritikát­lanság, az engedékenység alá­ássa a szocializmusban is a szakszervezetek tekintélyét és vonzerejét. A szakszerveze­teknek védeniük kell a mun­kásosztályt az állam bürokra­tikus kinövéseivel szemben. Ugyanakkor védeniük kell a munkásállamot is az ösztönös, irreális követelésekkel szem­ben. A SZOT főtitkára azt a vé­leményét hangoztatta, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egysége nem szer­vezeti mozgalomként, hanem a rntmka tartalmában fog megvalósulni. A politikai kö­tődések ugyanis a legtöbbször szembeállítják, nem pedig kö­zelítik a különböző tömörü­léseket, s az elválasztó szer­vezeti hagyományok is mé­lyek. Ilyen körülmények kö­zött ma az egység a gyakorla­ti tevékenység útján, akció­egységként tűzhető ki célul. — Erőnk forrása céljaink igazságában és munkánk ösz- szehangoltságában rejlik. A jövőben is azt keressük, ami összeköt bennünket. Meggyő­ződésünk, hogy ha a nemzet­közi szakszervezeti mozga­lomban az összefogás eszméje győzedelmeskedik, akkor ké­pesek leszünk megoldani sok­rétű, bonyolult feladatainkat; megvan az akaratunk ahhoz, hogy emelt fővel, a siker re­ményében szolgálhassuk _ a nemzetközi munkásosztály ügyét — fejezte be felszólalá­sát Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a X. világkongresz- szus munkájában résztvevő magyar küldöttség vezetője. Textlitili^ Sudól A salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban helyezték el a megyei texíiirestaurátorműhelyt, ahol a már meglevő és az újonnan gyűjtött néprajzi anyagokat, viseleteket, né­pi szőtteseket, régi zászlókat veszik gondozásba, s teszik al­kalmassá őket a kiállításokon való bemutatásra. A kelmék megóvásán túl az anyagok tisztítása is feladatuk. Képün­kön Fancsik Erika textilrestaurátor gyöngyökkel díszített blúz szövéstechnikáját, szálösszetctelének titkát kutatja. — kulcsár — Küldöttgyűlés Varsányban Gondolkodva cselekedtek Megyénk mezőgazdasága is eleget tett kötelezettségének A varsányi pártszékházban tegnap tartotta az elmúlt gazdasági évről szóló zárszámadó küldöttgyűlését a varsá­nyi Új Kalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A kül­dötteket Devcsics Miklóst, a megyei tanács elnökét, vala­mint a meghívottakat Percze István elnökhelyettes köszön­tötte, majd a napirendi pontok elfogadása után Boros Bé­la, a termelőszövetkezet elnöke számolt be a közös gazda­ság múlt évi munkájáról. Erősödött a közgazdasági szemlélet A varsányiak az 1979. évi hullámvölgy után, amikor 12 milliós veszteséggel zárták az esztendőt, 1981-ben jó évet hagytak maguk mögött. Nye­reségük eléri az ötmillió-hét- százkilencezer forintot. Ez az eredmény 191 millió 543 ezer forintnyi árbevételhez kötő­dik, melyből az alaptevékeny­ségen kívüli árbevétel eléri a 146 millió 40 ezer forintot. A kedvező változások a tagság munkájának, a gazdál­kodás színvonala javulásá­nak. az állam támogatásának eredménye. A szövetkezetben mindinkább tért hódít az iparszerű termelés, megkez­dődött a tudomány termelő erővé válása. Erősödött a köz- gazdasági szemlélet, megta­nultak ennek szellemében gondolkodva cselekedni. A tagság és az alkalmazottak műveltsége a munka jellegé­nek átalakulásával, a társa­dalmi viszonyok továbbfejlő­désével, a külső feltételek megváltozásával tovább fej­lődött. A múlt évi jó ered­ményben szerepe volt a tes­tületi ülések tartalmi munká­ja javulásának, a megindult demokratikus önkormány­zatnak, az ésszerűsített mun­kamegosztásnak, a közösség javát szolgáló építő jellegű véleményeknek, kritikáknak. Az előbbiekkel egyidőben ja­vult a vezetés színvonala, gyorsult a döntések meghoza­tala. Korrektség jellemzi a vezetők üzleti, kereskedelmi tárgyalásait, a felügyeleti szervekkel történő partner- kapcsolatot. A tárgyalásokat, a szakmai hozzáértést kul­turáltság jellemzi. A vezetők ügyelnek a szövetkezet te­kintélyére, a rendelkezésre álló időt igyekeznek gazdasá­gosan kihasználni.' A varsányi eredmények­ben kizárólagos meghatározó szerepe volt a kiegészítő te­vékenységnek. Az innen szár­mazó nyereség lehetővé tette a fejlesztési tervekhez szük­séges saját erők biztosítását, s azt, hogy eredménnyel zár­ják a múlt esztendőt. Nem kisebb a szerepe és fontossága a szövetkezetben dolgozók jó munkájának. Megértve és támogatva a ve­zetés elképzeléseit, aktívan cselekedtek a közös cél mi­előbbi eléréséért. Dicsérendő, hogy gyors ütemben nő a magasan képzett kulturált szakemberek, betanított mun­kások iránti igény, hogy a tagság vállalja a döntéssel já­ró eredményeket és gondokat is. A beszámoló részletesen elemezte az egyes ágazatok tevékenységét, a bekövetkezett szervezeti változásokat, érté­kelte a termelési rendszerek és társulások eddigi tevé­kenységét. Növelik az alaptevékenység bevételét Ezután Szmolnik Lajos, a Ebben az esztendőben 191 felügyelő bizottság elnöke tett millió 895 ezer forint árbevé- jelentést, majd Molnár Al- telt terveznek, melyből az bért termelési elnökhelyettes alaptevékenység csaknem tíz­ismertette az 1982. évi felada- millióval képvisel nagyobb érr tokát _ _ (Folytatás a 2. oldalou.)

Next

/
Thumbnails
Contents