Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
I Púja Frigyes lengyelországi látogatása Közös közleményt adtak ki Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1982. február 11—12. között hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban. Púja Frigyest lengyelországi tartózkodása során fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, valamint Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság álla mtanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere a barátság és a kölcsönös megértés szellemében tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, megbeszélést folytatott a két ország együttműködésének fejlesztéséről és áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket. A lengyel helyzetről szólva Józef Gzyrek hangsúlyozta, hogy a szükségállapot bevezetése gátat vetett azon veszélyeknek, amelyek a belső helyzet nyugalmának megbontásával, az államrend és intézményeinek ailáásásával, a népgazdaság összeomlásával, í<engyelország nemzetközi pozíciói gyengítésével fenyeget tek. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban a hagyományos testvéri barátság szellemében, eredményesen fejlődnek. A két ország politikai, gazdasági, kulturális és műszakitudományos együttműködésének értékelése során megvitatták a további tennivalók irányait, és e kapcsolatok intenzívebbé tételének módjait, külön hangsúlyt helyezve a politikai és a gazdasági együttműködés elmélyítésére. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere határozottan visszautasította az Egyesült Államoknak és más nyugati államoknak a nemzetközi kapcsolatok alapelveivel ellentétes állásfoglalásait, amelyek a NATO-tagállamok 1982. január 11-1 brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásáról kiadott nyilatkozatban szerepelnek. Ezek a Szovjetunió és Lengyelország ellen irányuló határozatok sértik az ENSZ alapokmányát, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt elveket. A miniszterek aláhúzták, hogy az ilyen akciók, valamint a Szovjetunió és Lengyelország ellen irányuló nyugati propagandakampányok aláássák a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, s a kon- frontációs tendenciák erősödését, a szocialista országokkal szembeni ellenséges magatartás ösztönzését szolgálják, veszélyeztetve Európa békéjét A madridi találkozóról szólva a miniszterek úgy vélték, hogy a tanácskozást olyan záródokumentum elfogadásával kellene befejezni, amely kedvezően járulna hozzá a kölcsönös bizalom helyreállításához és elmélyítéséhez, valamint az európai biztonság megszilárdításához. A miniszterek hangsúlyozták, hogy minden síkon fokozott erőfeszítéseket kell tenni a háborús veszély kiküszöbölésére. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztereinek találkozóját a szívélyes, elvtársi légkör és a teljes nézetazonosság jellemezte. Kifejezésre juttatta a felek közös szándékát a két ország testvéri barátságának és sokrétű együttműködésének elmélyítésére. Púja Frigyes hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Józef Czyreket aki a meghívást köszönettel elfogadta. Küldöttgyűlés Varsánybcm (folytatás a I. oldalról.) téket, mint 1981-ben. Eredményüket csaknem egymillió forinttal kívánják növelni az előző évhez képest. Az előbbiek érdekében a növénytermesztésnél gazdaságosabb termékszerkezetet alakítanak ki, csökkentik a termesztett növények számát Kiemelten fejlesztik * búza- termelést Elsősorban a hozamokat növelik, ugyanakkor száz hektárral emelik a területet is. A takarmánytermelésben is a hozamnövelést állították középpontba. Az állattenyésztési főágazatban a szarvasmarhatenyésztésen belül a természeti adottságokhoz igazodva tovább folytatják a húshozamú szakosodást; növelik ezt az állományt, ugyanakkor csökkentik a tejelő állományt. A gazdálkodás eredményességének javítása érdekében fokozott gondot fordítanak az energiával való takarékosságra, a gépek, berendezések ésszerűbb kihasználására, a jobb munkaszervezésre, a jó módszerek elterjesztésére. A beszámolót követő eszmecserében Bátort István meliorációs ágazatvezető elismerte a vezetőség előrelátó tevékenységét, majd utalt arra, hogy a meliorációs munka eredményei rövidesen jelentkeznek majd. Lőrincz László növénytermesztési ágazatvezető az apyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztéséről szólt, majd utalt a jelenlevő feladatokra. Mocsány Béláné fűrészüzemi dolgozó az eredményeiket taglalva üzemvezetőjét dicsérte, majd a szociális körülmények javítását kérte. Percze Péterné növénytermesztési brigádvezető is a szociális ellátás javítását szorgalmazta. Adorján Béláné növénytermelési dolgozó elismeréssel szólt a' vezetőség munkájáról, majd ugyanilyen sikert kívánt a megválasztandó új vezetőségnek. Jó szívvel mondhatjuk Devcsics Miklós felszólalásában utalt arra, hogy az országban és a megyében most folyó zárszámadások azért is jelentősek, mert a VI. ötéves terv első évét hagytuk magunk mögött, s feladatainkat nehéz, bonyolult politikai és tartós világgazdasági válság közepette oldottuk meg. Ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy tisztában legyünk lehetőségeinkkel, reális céljainkkal, s ennek Ismeretében válaszoljunk arra, hogy a mai helyzetben miként feleltünk meg a követelményeknek: a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának és az élet- színvonal megtartásának. Mezőgazdaságunk — közte megyénk is — becsülettel teljesítette a párt és állam által kitűzött feladatokat. Pártunk agrárpolitikája kiállta az idők próbáját, s erre büszkék lehetünk. Figyelembe véve kedvezőtlen természeti adottságainkat, jó szívvel mondhatjuk, hogy megyénk mezőgazdasága is eleget tett kötelezettségének, egyes területeken meghaladta az előirányzatot. Ä búza átlagtermése ugyan nem éri el az 1980. évi rekordot, de a legjobb eredmények között tarthatjuk számon az utóbbi években. Ez azt is bizonyítja, hogy rendkívül sokat fejlődött megyénk mezőgazdaságának technikai színvonala, növekedett a tudás és a hozzáértés. Megyénkben tovább fejlődött az állattenyésztés is. Nőtt a szarvasmarha-állomány, a tejtermelés pedig az öt évvel ezelőtti 2600 literes évi tehenenként! átlagról 3600 literre nőtt. De ez utóbbi sem jelenti még a csúcsot! Megyénk közös gazdaságai felismerték azt a széles körű lehetőséget, amit a melléküzemi tevékenység teremt számukra. Ennek meghatározó szerepét bizonyítja a gazdaságok életében, hogy nyereségük ötven százaléka innen származik. A melléküzem! tevékenységiből származó nyereséggel ellensúlyozni tudták az időjárás kellemetlenségeit, munkalehetőséget teremtettek elsősorban az asszonyoknak, növelték a falu megtartó képességét Olyan értékeket hoztak létre, amire szüksége van a népgazdaságnak, a nagyiparnak és a fagyasztóknak. Az előbbi tevékenység is jól beleillik a párt agrárpolitikájába. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban nem csak lehet, hanem kell is minden olyat termelni, amire szüksége van az országnak. Ennek jogosságát erősíti a megye 2 NGGRAD - 1982. február 13., szombat mezőgazdasági üzemeinek — szövetkezet, állami gazdaság — 1981-ben elért 29Ö millió forint nyeresége, ami 45 millióval haladja meg az 1980. évit A fejlődés azért következett be, mert az agrarpolitika jó végrehajtása következtében fejlődött a termelőszövetkezeti parasztok életszínvonala, jelentősen javult a vezetési kultúra, növekedett a szellemi kapacitás. (1975-ben 280, 1982-ben pedig 419 felsőfokú végzettségű ember dolgozik a mezőgazdaságban.) Egyre jobban értik a korszerű nagyüzemi termelés tennivalóit, rugalmasan, jó érzékkel igazodnak a változó körülményekhez, ésszerűen kockázatot vállalnak, kezdeményeznek. Az őszinte, nyílt szó pedig tovább erősítette a bizalmat a párt politikája iránt A fejlődés differenciáltan következett be, ami azt is jelenti, hogy szembe kell nézni a gyengeségeinkkel is. A tavalyi eredmények alapján három termelőszövetkezet — Palotás, Szurdokpüspöki és Romhány — lett veszteséges. Vannak gyengén gazdálkodó is. Ide sorolhatók Cered, Ma- gyarnándor, Szanda, Ecseg, Karancsság. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak Bércéi, Szécsény, Drégelypalánk, Nőtincs, Karancslapujtő, Litke stb. A továbbiakban azok a gazdaságok fejlődnek kiegyensúlyozottan, ahol céltudatos a vezetés, gyorsan reagálnak az új követelményekre, fegyelmezetten dolgoznak. Ezekben a gazdaságokban lesz mód az életszínvonal megtartására is. A jövő tennivalóinak konkrét ismertetése során hangsúlyozta a ráfordítások csökkentését, a rendelkezésre álló tudás, szakértelem, tudomány még jobb felhasználását, az eszközök jobb kihasználását, a belső tartalékok erőteljesebb hasznosítását, a takarékosabb gazdálkodást. Befejezésül meleg szavakkal méltatta a nyugdíjba menő Boros Béla elnök húszéves szövetkezeti munkáját, vezető posztokon betöltött Igen eredményes munkáját, majd átadta a megyei tanács köszönőlevelét és ajándékát Az eszmecsere során felmerült kérdésekre Boros Béla, illetve Molnár Albert válaszolt, majd a küldöttgyűlés elfogadta a beszámolókat, s az egyéb írásos előterjesztéseket, _ _ * Iparirányítás — korszerűbben Interjú Méhes Lajossal Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, az egyre ma- dekeltségi rendszer fejleszté- gasabb követelményeket állító világgazdasági változások, s sével, az új kisszervezetek az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaságirányí- kezdeményezésével, támogatásban is a feladatokhoz jobban igazodó, összehangoltan mű- tásával válaszolhatnak a kiködő szervezetek kialakítását tette szükségessé. A gazdaság- hívásra. irányítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt1 három minisztérium egységes szervezetbe való összevonása, az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az egységes iparirányítási szervezet működéséről, az eredményekről és a feladatokról adott interjút a Magyar Távirati Iroda munkatársának, Osváth Saroltának. — Milyen segítséget jelenthetnek az új vállalkozási formák az ipar számára, és főkent mely területeken — ágazatokban, vállalatoknál — látja feltétlenül szükségesnek a kisvállalkozások beépülését a termelés szervezetébe? — Hogyan érvényesültek a gyakorlatban az egységes ipar- irányítás elvei, e rövid idő alatt mik a tapasztalatok? Milyen hatással volt az átszervezés a vállalatokra, mely területeken érződik a legerőteljesebben a korszerűsítés hatása, és hol van szükség még további intézkedésekre? — A gazdasági életben ritkán lehet olyan sarkalatos fordulatokat elérni, hogy adott pillanattól kezdve minden egészen másképp történjék, mint, ahogy korábban volt: A minisztérium egyesztendős gyakorlati iparirányítási tevékenységében is megmutatkozott még a kettőség: az új elveken alapuló új munkastílust a régi gyakorlat továbbélése, folyamatos változtatása, egyes elemek elhagyása, mások erősítése mellett kellett bevezetni. Legjellemzőbb példa erre a vállalatok közötti együttműködési problémák rendezése. Ilyen ügyekkel az Ipari Minisztérium már nem foglalkozik, azonban, amikor a köz- beavatkozás indokoltnak látszott, akkor a mai munkafelfogásunk szerint és a vállalati, valamint az ágazatközi term szetes kapcsolatok stabilizálása érdekében igyekeztünk megkeresni a megoldást. Azonos elvek szerint értékeljük már a vállalatok 1981. évi gazdálkodását, a kollektívák és a vezetők munkáját, amit elősegített a felügyeleti ellenőrzési rendszer egységesítése! is. Az Ipari Minisztérium létrehozásával kialakított egységes elvek alapján lehetővé vált több, gazdaságpolitikai céljainkat szolgáló akció megindítása például a nem rubelelszámolású export növelésére és az import ésszerű csökkentésére, vagy a kihasználatlan kapacitások hasznosítására. Megítélésem szerint e területen minden eddiginél jobban sikerült a vállalatok aktivizálása, az érdekek egyeztetése. Az .irányítás korszerűsítésének, hatását sokféle módon lehet lemérni. Azt nem állítom, hogy minden tekintetben elégedettek lehetünk, de a megnövekedett felelősségben, az önálló kezdeményezések kibontakozásában kétségtelenül megélénkültek a kedvező irányú folyamatok, összegezve: nagyon sokféle tapasztalat támasztja alá, hogy az iparirányítás átszervezése, korszerűsítése feltétlenül szükséges 1?- pés volt. — Milyen vezérlő elvek alapján, mely koncepciók kidolgozásával foglalkozott a minisztérium, milyen elképzeléseket alakítottak ki az Ipar struktúrájának változtatására, hatékonyságának növelésére? — Az ipar szerkezetének egységes .elvek szerinti alakításában mindenekelőtt az a szándék vezet bennünket, hogy az iparvállalatok nagyabb arányban járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának helyreállításához, a nemzeti jövedelem termeléséhez. Nem kevésbé fontos, hogy jelentősen javuljon a termelés gazdaságossága. E törekvéseink természetesen elsősorban a hosszú távú fejlesztésekben juthatnak érvényre. Az ipar 13 területének hosszú távú fejlesztési koncepció- tervezetén több száz szakember dolgozik. Ezek a koncepciók 1990-ig, illetve az alap- anyagiparban és az energetikában, 2000-ig érvényesek. Az egységes Iparpolitikai koncepcióvázlat elkészült, rögzítettük a munka menetét, s mind az egyes fejezeteket, mind magát a koncepciót meghatározott körben szakmai vitára bocsátjuk. A koncepció tartalmazza például a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermedier-gyártás és az elektronikai alkatrész-részegység gyártás központi fejlesztési programját, s az előző tervidőszakból áthúzódó aidmíniumiparí és petrolké-. miai ipari fejlesztési .program végrehajtását, valamint a számítástechnikai fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatait. — Melyek az ipar idei fő fel- adatai, a vállalati tervek hogyan kapcsolódnak a népgazdasági elképzelésekhez? A módosított szabályozók várhatóan hogyan befolyásolják a vállalatok idei gazdálkodását, fejlesztését, munkájuk hatékonyságát és a követelményekhez jobban igazodó termékszerkezet kialakulását? — 1981-ben lassú fellendü- lés indult meg az ipari termelésben, s ez várhatóan folytatódik az idén is. Az iparra háruló legfontosabb feladat: az eddigieknél jobban hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A vállalatok többsége a népgazdasági tervekkel összhangban álló feladatokat tűzött maga elé. Az ipar fejlődése tehát társadalmi céljainkkal egyezően folytatódik. Két területen azonban — a létszám és a beruházások tervezésében — a minisztérium megítélése szerint — a vállalatok a reálisnál kedvezőbbnek értékelik lehetőségeiket. Pedig tudomásul kell venni, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában —, s ez nemcsak nálunk, hanem szerte a világon így van — csökken az iparban foglalkoztatottak száma. A vállalatok beruházási szándékai 12—14 milliárd forinttal haladják meg a nép- gazdasági terv előirányzatát. Szinte bizonyos, hogy ehhez elegendő fejlesztési alappal nem rendelkeznek. A szabályozó módosítások hatása nem lesz és nem is lehet egységes az egész iparra. Az bizonyos, hogy erősödik az ösztönzés az anyag- és energiatakarékosságra, a jobb készletgazdálkodásra, az élőmunka hatékonyabb foglalkoztatására. Az idén a szabályozók jobban ösztönzik, sőt szinte kényszerítik a vállalatokat — mind a szocialista, mind a nem rubelelszámolású piacokon — az export növelésére, amelyben az eddigieknél fokozottabban előtérbe kerül a gazdaságosság. Mindehhez elsősorban a belső tartalékokat kell feltárni. — Hogyan látja a nagyvállalatok és a kibontakozó kisvállalkozások kapcsolatainak, együttműködésének lehetőségeit? Véleménye szerint a vállalatok hogyan fogadták az új vállalkozási formákat ösztönző Intézkedéseket? Indokoltnak tartja-e egyes nagyvállalatok vezetőinek kezdeti fenntartásait, például a munkaerő-elvándorlás miatt? Az Ipari Minisztérium támogatja az új típusú, a kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek fejlődését elősegítő KISZ-szervezetek létrejöttét, a különböző méretű és tevékenységű gazdasági formák egymásra épülését A KISZ-szervezetek nem pótolják a szocialista gazdaságban alapvető szerepet betöltő nagyüzemek funkcióit de jól kiegészíthetik azokat Éppen ezért a nagyüzemek igen, sok területen és sokféle módon lehetnek a kisvállalkozások kezdeményezői, segítői. Az új típusú KISZ-szervezetek megalakulásának szükség- szerű velejárója a munkaerő bizonyos mértékű átcsoportosítása. Tagadhatatlan, hogy ez esetenként vonzó lehet a jó szakemberek számára. Ahol ettől félnek, ott jobb lenne, ha önkritikusan magukba néznének: vajon kellően megbecsülték-e ezeket az értékes embereket, kihasználták-e eddigi képességeiket? Ha nem, ne csodálkozzanak, hogy ezek a szakemberek élni kívánnak az új törvényes lehetőségekkel. Ha saját szakmájukban máshol hasznosabban tudnak dolgozni, az a népgazdaság számára csak előnyös lehet. A nagyüzemek a jó szakemberek jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésével, a belső ér; — A kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek új formái alapvetően a differenciálódó, bővülő szükségletek és az eddig ki nem használt gazdasági energiák szervezettebb. társadalmilag ellenőrizhetőbb összekapcsolását teszik lehetővé. Az ipari kisvállalatok várhatóan nagyobb innovációs készsége jobban elősegítheti — az ipari termelés bizonyos korlátozott területén — a műszaki újdonságok bevezetését, gyorsabban alkalmazkodhatnak a fogyasztói igények változásához. Mindezek révén lehetővé teszik az ipari nagyvállalatok hatékonyságának, rugalmasságának növekedését Kis szervezetekre van tehát szükség a háttéripari kapacitások bővítéséhez, a koncentrált ipari szolgáltató kapacitások létrehozásához, kis szériá- jú, divatos termékek előállításához, speciális gazdaság- szervező tevékenységhez. — A magyar Ipar hogyan kapcsolódhat he eredményesebben a nemzetközi munka- megosztásba, mely területeken bővítheti gyorsabban kooperációs kapcsolatait a KGST-or- szágokkal? — A jövőben elsősorban a jól bevált kapcsolatokat kell továbbfejlesztenünk, például a gépiparban, a közúti járművek, szerszámgépek, mezőgazdasági gépek, műszerek és automatika elemek, élelmiszeripari gépek gyártásában. A vegyiparban, a gyógyszer-, a petrolkémia-, a vegyiszálgyártás és az agrokémia területén szándékuk az együttműködés fokozása, de tervezzük a kohászati termékcsere választékának bővítését. Továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a timföld-alumínium egyezmény alapján és az energiaszállításokban is. A magyar iparnak az az érdeke, hogy elsősorban a viszonylag kevés anyagot és energiát, viszont nagy szellemi tartalmat és élőmunkát megtestesítő termékek gyártásában fejlessze kiemelten együttműködését a KGST-országokkaL — Milyennek Ítéli az ipar tudományos-műszaki fejlesztési munkáját, milyen változtatásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy a kutatási eredmények kellő tartalékot nyújtsanak az ipar későbbi, gyorsabb ütemű fejlődéséhez? — Az elmúlt időszak gazdasági, irányítási- reformjai a kutatóintézetek munkájában nem hoztak lényeges változást. Az innovációs folyamat fejlesztési-termelési-ér- tékesítési részfolyamatait kézben tartó vállalati, és a kutatást főtevékenységként művelő intézeti munka közötti kapcsolat megszakadt és a sajátos érdekeknek, ösztönzési formáknak megfelelően, eltérő pályákon mozgott. Kutatás-fejlesztési tevékenységünknek az eddigieknél jobban kell szolgálnia a gazdaságosan előállítható, korszerű, piacképes termékek növekvő arányú gyártásának tudományos és technológiai megalapozását. Ennek megfelelően műszaki fejlesztési alapunk jelentős részét az országos távlati tudományos kutatási terv és az országos középtávú kutatás-fejlesztési terv kiemelt programjaira fordítjuk. Az Ipari Minisztérium ez utóbbi 14 — közvetlen gazdasági célra orientált — .programból tízben érdekelt. Hat programért közvetlenül felelős, négy programban társfelelős. Az ipar műszaki-tudományos tevékenységének fejlesztése várhatóan jelentősen javítja kutatóbázist k eredményességét, a vállalatokkal való együttműködés megteremtésével pedig motorjaivá lesznek az ipar műszaki előrehaladásának, ¥
