Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

A KSH jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről Efu*azott a magyar küldöttség * a szakszervezeti (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipar energiaellátása meg­felelő, anyagellátása a ko­rábbi évekhez hasonló volt. Az energiaigényes termékek termelésének csökkenése, to­vábbá a racionálisabb gaz­dálkodás is hozzájárult ah­hoz, hogy a népgazdaság energiafelhasználása keve­sebb volt az 1980. évinél. Az energiahordozók felhasználá­sán belül a szén aránya emel­kedett, a földgázé nem vál­tozott, a kőolaj- és kőolaj- termékeké csökkent. A villa­mos energia termelését a bar­naszén- és a földgáztüzelésű erőművekben fokozták, az olajtüzelésű erőművekben csökkentették. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel, 2,1 száza­lékkal csökkent. A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a ko­hászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építő­anyag-iparban. Az ipari mun­ka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 4,5 szá­zalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. 1981-ben né­hány folyamatban levő fontos beruházást részlegesen üzem­be helyeztek, pl. a márkushe- gyi és a nagyegyházi szénbá­nyában, a Bitó II. és a Halim- ba III. bauxitbányában. A Du­nai Vasmű konvertes acélmű­véhez elkészült az évi 500 000 tonna kapacitású, I. számú konverter. Megvalósult a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár futó­műgyártásának 'exportbővítő beruházása, a BHG Híradás- technikai Vállalat rekonstruk­ciós bővítése. a Kőbányai Könnyűfémmű évi 5 800 tonna alummíniumfólia-termelő ka­pacitása. A szekszárdi hús­kombinátban átadták a mar­havágóvonalat. Az ipari termékek kivitele Í081-ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termékek mennyisége. A beruházási célú értékesítés 1,6 százalékkal a termelő- ágazatok vásárlásai 1,5 száza­lékkal emelkedtek. ÉPÍTŐIPAR Az országos építési-szerelési munkák volumene — a beru­házások mérséklődésével ösz- szefüggésben — 3,5 százalék­kal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 száza­lékkal volt kevesebb az elő­ző évinél, a csökkenés az álla­mi építőipari vállalatoknál kö­vetkezett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fo­kozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző év­ben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek elle­nére csökkent, mivel az átadá­sok ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari válla­latok növekvő mértékben vál­laltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. 1981-ben folytatódott az épí­tőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebben dol­goztak a kivitelező építőipar­ban, mint a előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 1,1 Százalékkal emelke­dett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magáh- erőből épült lakások száma. MEZŐGAZDASÁG. ERDŐGAZDÁLKODÁS 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összessé­gében megegyezett az előző évi­vel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal ke­vesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emel­kedett. A növénytermelés csök­kenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszte­ségeket okozott. Az ország saóntóföldjein 1981-ben megtermett gabona 2 NŰGRÁD - 1932.' 8.6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarifottnál. Búzából a korábbinál kisebb területen -az előző évinél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb a ki­emelkedő 1980. évinél. A szán­tóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több mint az elő­ző évben. Az eddigi legma­gasabb, 5 860 kg-os hektáron­kénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorré­pából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az elő­ző évinél nagyobb vetésterül- let és a termésátlagok növe­kedésének együttes eredménye. A burgonyatermés 14 százalé­kos . emelkedése a hozamok növekedéséből adódott. A rizs­termés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermelés kismér­tékben csökkent, a gyümölcs- termés lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 százalékkal kevesebb termett az 1980. évinél, de a bor mi­nősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmar­ha-állomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertésállomány lényegében megegyezett az 1980. év végi­vel, az anyakocák száma vi­szont lényegesen meghaladta az utóbbi évekét. A nagyüze­mek juhállománya 2 százalék­kal csökkent, és az év végén 2,4 milliót tett ki. A vágóál­lat-termelés 1 százalékos növe­kedésén belül a vágósertés-ter­melés lényegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaramfi és a vágójuh termelése nőtt, a vágómarháé csökkent. Az ál­lati termékek közül a tejter­melés 4 százalékkal, a gyapjú­termelés 2 százalékkal megha­ladta az élőző évit, a tojáster­melés 2 százalékkal elmaradt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdaságii ipari, épí­tőipari szolgáltató stb.) tevé­kenysége számottevően bővült Az állami mezőgazdaság­ban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban együt­tesen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 22 ezer fővel, 2,8 százalékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágya­ellátása az 1980. évihez képest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre szá­mítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3 600 traktort, 850 arató-cséplő gépet 5 000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakiter­melése 1981-ben 7,7 millió m3 volt, némileg meghaladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdőfelújítási tevékenység összességében több mint 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1981. évi fő céljai teljesültek. A közüze­mi víztermelő-kapacitás mint­egy 2 százalékkal, napi 90 ezer m3-rel nőtt. A közműves víz­ellátásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ezzel az ország lakosságának 77 százaléka tekinthető ellá­tottnak. A szennyvíztisztító­kapacitás 13 százalékkal bő­vült. A tervezett vízügyi beruhá­zások többségét befejezték és üzembe helyezték. Elkészült a kiskörei vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az árvíz- védelmi fővédvonalakat. Az év végén a védvonalak 61 százalé­ka felelt meg az előírt maxi-' mális követelményeknek. A belvízelvezetés átlagos idő- szükséglete valamelyest csök­kent. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt, ezen lseiül a közúti szállításban ,2,5 száza­lékkal, a vízi szállításban 7,1 február 6., szombat százalékkal emelkedett, a va­súti szállításban lényegében nem változott. A távolsági sze­mélyszállításban az utasok száma 8,1 százalékkal csök­kent, az átlagos utazási távol­ság azonban nőtt. A helyi tö­megközlekedésben az előző évinél 3,0 százalékkal többen utaztak. A villamosok keve­sebb, a metró és az autóbu­szok több utast szállítottak, mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 villamos és dízelmozdonyt, 105 személy- és 824 teherko­csit vásárolt. 66 km vasúti pá­lyát villamosítottak, 268 km-t korszerűsítettek és 63 km vona­lat szereltek fel önműködő vonalbiztosító berendezéssel. A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit, a tömegközlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állí­tottak forgalomba. Az év vé­gén megindult a forgalom a metró észak—déli vonalának Deák tér—Élmunkás tér közöt­ti szakaszán. Az év folyamán 100 ezer új személygépkocsit értékesítettek, és az állomány meghaladta az 1,1 milliót, amelyből több mint 1 millió a lakosság tulajdona volt. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké közel 14 ezerrel bővült. A szállításban és hírközlés­ben foglalkoztatottak száma 1.1 százalékkal, mintegy 4 300 fővel kevesebb volt az előző évinél. külkereskedelem A külkereskedelmi forga­lom a kedvezőtlen világgazda­sági helyzetben is növekedett. Az árufoEgálom behozatali többlete kisebb volt az 1980 évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest megha­ladta. Ezen belül csökkent az energiahordozóik, valamint a beruházási célú gépek import­ja, míg a termeléshez szük­séges anyagoké és a lakóig ellátását szolgáló termékeké nőtt. Fokozódott az ipari kész­termékek külpiaci értékesíté­se is, az anyagok, félkészter­mékek és alkatrészek kivitele viszont mérséklődött A külkereskedelmi forga­lom 55 százalékát a szocialis­ta országokkal bonyolították te- A KGST-országokkal a köl­csönös előnyök alapján folyta­tódott az összehangolt együtt­működés. A rubelelszámolású behozatal folyó áron — az erőteljes áremelkedés miatt, — 5,3 százalékkal, a kivitel 8,9 százalékkal növekedett A behozatali többlet kisebb volt, mint 1980-ban. Nem rubelelszámolásokiban a behozatal és a kivitel érté­ke nagyjából hasonló mér­tékben bővült. Az egyenlegre kedvezően hatott, hogy a ki­viteli árak a behozatali árak­nál jobban emelkedtek, így a cserearány valamelyest ja- jult. i BERUHÁZÁSOK A beruházások volumene, mintegy 7 százalékkal csök­kent A szocialista szervek beruházásainak összege folyó áron 183,5 milliárd forint volt, 6.2 milliárd forinttal hevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tar­tozó beruházásoknál követ­kezett be. Ezekre 9 százalék­kal kevesebbet folyósítottak. 1981-ben három új nagybe­ruházást kezdtek meg és hár­mat fejeztek be, egy továbbit részlegesen , üzembe helyez­tek. A vállalati és a szövetkeze­ti beruházások összege az elő­ző évinél nagyobb vállalati sa­ját források és a szigorúbb követelmények alapján oda­ítélt hitelek révén, valame­lyest nőtt. A fejlesztések je­lentős része közvetlenül vavv közvetve az exportárualapok bővítését szolgálta. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt általá­nos. Egyes ágazatokban, pl, a vegyiparban, a mezőgazdaság­ban, a belkereskedelemben, valamint az oktatás és az egészségügy területéli nőttek a beruházási kifizetések. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, FOGLALKOZTATOTTSÁG A népesség számának az utóbbi években tapasztalt las­suló növekedési ütemét 1981- ben csökkenés váltotta fel. 1982: január 1-én az ország né­pessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981 folya­mán 143 ezer gyermek szüle­tett 5800-zal kevesebb, mint 1980- ban. A csökkenés oka el­sősorban a szülőképes korú nők számának mérséklődése. 1981- ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer él- veszülöttre 20,6 egy éven alu­li haláleset jutott, az 1980. évi 23,2-vei szemben. . >, 1982. január 1-én a népes­ség 46,6 százaléka, 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fő­vel, 0,4 százalékkal csökkent Ennek oka, hogy a nyugdíja­zásból és a halálozásból adó­dó kiesés meghaladta az első ízben munkába lépett fiata­lok és a gyermekgondozási se­gélyről visszatértek számét A létszám ágazatok közöt­ti átrendeződése a korábbiak­hoz hasonlóan folytatódott: az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt az aktív keresők száma. Az anya­gi ágakon belül az iparban, az építőiparban és a szállítás­hírközlésben mérséklődött, a kereskedelemben némileg, a mezőgazdaságban jelentőseb­ben emelkedett az aktív kere­sők száma. 1981. július 1-ével megkez­dődött az ötnapos munkahét­re való áttérés a folyamato­san és a három vagy több műszakban termelő üzemek­ben. Az év végén mintegy 900 ezren dolgoztak ötnapos munkarendben, és megtör­téntek az előkészületek az 1982. év eleji általános átté­résre. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a bérkiegészíté­sekkel együtt 4720 forint volt, nominálértékben több mint 6 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgazdasági szö­vetkezetekben dolgozók kö­zös gazdaságból származó no­minális átlagkeresete — ugyancsak a bérkiegészítés-, sei együtt — nem egészen 8 százalékkal emelkedett, és ha­vi 4230 forintot tett ki. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege több mint 8 százalékkal nőtt , és megha­ladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kultu­rális — juttatások összege is% Nyugdíjakra 61 milliárd fo­rintot fizettek ki, ami 9 százalékkal több mint 1980- ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy egy év alatt 49 ezerrel, 2 millió 131 ezer­re nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzá­járult továbbá az emelkedés­hez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres mi­nimális emelése havi 100 fo­rint lett, az addigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a házas­társi pótlék . összege 100 fo­rinttal emelkedett. 1981-ben az egy nyugdíjasra jutó nyug­díj átlagos havi összege 2415 forint volt. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forintot fizetett ki, ami 8 százalékos növekedést jelent. Gyermek- gondozási segélyre 3,7 mil­liárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981. végén 241 ezer anya vette igénybe a gyer­mekgondozási segélyt, 13 ezer­rel kevesebb mint 1980 de­cemberében. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együt­tesen tartalmazó összes jöve­delem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékos emelkedése alap­ján az egy lakosra jutó - re­áljövedelem növekedése or­szágos átlagban 2,2 százalék volt. A lakosság összes fogyasz­tása 2,4 százalékkal emelke­dett. A többlet döntő része a kereskedelmi forgalomban je­lentkezett. A belkereskedelem a beszerzések fokozásával, készleteinek növelésével javí­totta a kínálatot. A kiskeres­kedelmi forgalom volumene 3,4 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek eladása 2—2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5 százalékkal nőtt. A takarékbetét-állomány az év folyamán 14,8 milliárd forinttal emelkedett, és de­cember 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi felté­telei 1981->ben tovább javul­tak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emel­kedett. A kórházi ágyak szá­ma 1200-zal nőtt. 68 új álta­lános és gyermekorvosi kör­zet létesült. Csökkent a be­töltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődet helyek száma 3300-zal bővült: 1981 végén 68 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre. Az óvodai helyek száma, 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt óvo­dába járt a megfelelő korú gyermekek 82,8 százaléka, az óvodák zsúfoltsága mérséklő­dött. az 1981/82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános isko­lák nappali .tagozatán tanu­lók száma. Az általános is­kola 8. osztályát befejezettek 93 százaléka tanul továibb, megközelítően fele-fele arány­ban, középiskolában, il­letve szakmuíikásképző is­kolákban. Az előző tanév­hez képest valamelyest emel­kedett a szakmunkástanulók, és a középiskolák nappali ta­gozatán tanulók száma. A múlt évben 68 .ezer diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 42 ezer nappali tagoza­ton. Az esti és a levelező ta­gozaton érettségizettek szá­ma 2600-zal kevesebb volt, mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intéz­ményekbe 102 600 hallgató jár, 1400-zal több, mint egy év­vel korábban. Az ország kü­lönböző felsőoktatási intézmé­nyeiben 25 200 hallgató ka­pott oklevelet, ebből 14 700 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osz­tálytermeinek száma 1700-zal haladja meg az előző évit. Az alsófokú oktatásban a tan­erők száma 2600 fővel 78 ezer­re emelkedett. A középisko­lákban 16 ezer pedagógus ta­rnt, 500-zal több mint az elő­ző tanévben. Javult a diákok szociális el­látottsága. Az általános isko­lai tanulók 39,9 százaléka ré­szesül napközi otthonos el­látásban, az 1980. évi 38,2 szá­zalékkal szemben. A diákott­honiban vagy kollégiumban lakó szakmunkástanulók, 111., egyetemi-főiskolai hallgatók aránya emelkedett, a közép- iskolásoké némileg csökkent. IDEGENFORGALOM 1981-ben 14,8 millió külföl­di érkezett az országba, 850 ezerrel, 6 százalékkal több mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista, 11 szá­zalékkal több az előző évi­nél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek hazánkban. Az év folyamén magyar állampolgárok 5.5 millió eset­ben utaztak külföldre, ez 7 százalékkal volt több mirft 1980-ban. Az idegenforgalom­ból származó bevételek és ki­adások aktív egyenlege 1981- ben nagyobb volt az előző évi­nél. 1981-ben a szállodák befo­gadóképessége mintegy ezer­rel. az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — turistaszál­lások. nyaralóházak, kem­pingek, fizetővendég-látás — 19 000-rel bővült. KSH világ­kongresszusra Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöké­nek vezetésével pénteken el­utazott a magyar szakszerve­zetek küldöttsége Havanná­ba, a X. szakszervezeti vi- 1 ágkongresszus ra. A küldöttség repülőtéri bú­csúztatására megjelent Föld­vári Aladár, a SZOT elnöke, és Jósé Antonio Tabares de Real, a Kubai Népköztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) Stabilizálódás A Lengyelország külön­böző részeiből érkező jelen­tések egyértelműen arra utalnak, hogy az országban a piaci áruhiánnyal összefüg­gő nehézségek ellenére is stabilizálódik a politikai és gazdasági helyzet — írja a Pravda varsói tudósítója. Egyre több jelentés szól ar­ról, hogy aktivizálódnak a LEMP szervezetei, és növek­szik befolyásuk azon folyama­tokra, amelyek a válság leküz­désének irányába miAatruak, írja a lap. A szükségállapot meghiúsí­totta az ellenforradalmi for­dulatot, Ismét rendet terem­tett a városok utcáin, és lét­rehozta az üzemek, a gyárak, az egész népgazdaság normá­lis munkájához szükséges fel­tételeket. A soron következő feladat — írja a továbbiakban a tudósító — az állam szoci­alista alapjainak megszilár­dításával, a népi hatalom évei alatt felhalmozódott hatal­mas gazdasági pontenciál ha­tékony kihasználásával, s azzal kapcsolatos, hogy létre­hozzák a bizalmon és az együttműködésen alapuló tár­sadalmi légkört. Ezeknek, az ország számára létfontosságú problémáknak az eredményes megoldása — teljesen egyér­telműen — a DEMP-töl, te­vékenységének határozottsá­gától és következetességétől függ. A pártbizottságok gyűlé­sein, plénumain, a pártaktí­vák tanácskozásain a párt so­rainak megszilárdításáról, a marxizmus—leninizmüs alap­ján megvalósuló összefor- rottságáról, harckészségének, és a pártmunka operativitásá­nak fokozásáról van szó. (MTI) Amerikai költségvetés Mmd több pénz fegyverekre Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Az amerikai kormány hét­főn előterjesztendő 1983. évi költségvetési tervezetében a katonai költségvetés 34 mil­liárdos emelését javasolja, s csaknem ugyanennyivel — 31 milliárddal — csökkenti a nép­jóléti programokat. Mint az amerikai főváros­ban csütörtökön ismeretessé vált, a Reagan-kormány ismét a szociális kiadások megnyir­bálásával próbálja elkerülni a gazdasági katasztrófát, amely az újra növekvő kamatlábak és a termeléscsökkenés, va­lamint a deficit miatt fenye­geti. Ennek ellenére a »terve­zett deficit” az új költségve­tésben 96 milliárd dollár. Reagan jövő évi „takarékos- sági programjai” között szere­pel az orvosi biztosítás kere­tének 2 milliárdos, a hátrá­nyos helyzetű gyermekek se­gélyezésének 1,2 milliárdos, az állami nyugdíjkiegészíté­sek 2,2 milliárdos, az élelmi­szersegélyek 2,3—2,8 milli­árdos csökkentése.

Next

/
Thumbnails
Contents