Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
■ ,'Ü, \hti vn.ág pKommm egyesüljetek] ÜOGRAD AZ MSZMP NOCRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 50. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. FEBRUAR 28-, VASÁRNAP Falugyűlések Egymilliónál nem lehet megállni V ajon mi az, ami a mínusz ötfokos hőmérsékletben, a sapka nélküli fejet csatakossá tevő hóesésben is kimozdítja ezekben a hetekben a nógrádi faivak lakóit otthonukból? Akkor, mikor a gyerekkel még át kellene nézni a leckét, amikor sivalkodnak a jószágok az ólakban, s még a va- csoránakvaló sem gőzölög a tűzhelyen. A tisztes meghívás, ami elszólítja hazulról a család felnőtt-tagjait, a falugyűlésre szól. Évről évre visszatérő eseménye ez az apróbb-nagyobb településeknek, ha úgy tetszik, nevezhető a falu zárszámadó és tervtárgyaló gyűlésének, a helyi demokratizmus legjelentősebb fórumának. A falugyűlés egy falu életének legjelentősebb eseménye. Mert alkalmat nyújt a párbeszédre; a közös gondolkodásra, mert lehetőséget teremt a korábbi tervek és azok végrehajtásának szembesítésére, mert helyszíne az összefogásnak . . . A nógrádi települések az elmúlt esztendőben is tervszerűen gyarapodtak. Űj és korszerű családi házak emelkedtek, jutott útfelújításra, járdára, a közvilágítás javítására, megfelelő színvonalon működhettek a tanácsi intézmények. S a korábbinál szűkösebb körülmények között a VI. ötéves terv második évében 'jlentős összegek állnak rendelkezésre a falvak égető gondjainak orvoslására. Minden bizonnyal örülnek majd Magyarnándcaba*, Vanyar- con, Nőtincsen, hogy hozzálátnak az új iskola kivitelezéséhez, Nagyorosziban, Patakon a vezetékes ivóvíznek. Másutt más problémák oldódhatnak meg 1982-ben. A falugyűlések eddigi tapasztalatai is igazolják, hogy a falvakban élők nagyra tart' ják a tavalyi eredményeket s magiakénak érzik. A legtöbb helyen joggal, hiszen, ha pár százezer forint állt. raadelke * { zésre, a társadalmi összefogás' akár meg is duplázhatta. Az elmúlt esztendőben is számos említésre méltó példái születtek a nógrádi településeken a társadalmi inunk;* akciósmnk, legyen szó iskolák, óvodák nyári tatarozásáról, vagy éppen a ház előtti vízelvezető árok kitisztításáról. A maga módján mind hozzájárni a falu, a környezet képének alakításához, a helyi közérzet javításához. S azokon a településeken, ahol a közhasznú munkák szervezetten zajlot- tak-zajlanak, kimagasló teljesítmények születnek, a megyei tanács által meghirdetett verseny díjait újabb célok megvalósítására használhatják fel. Ahhoz azonban, hogy a falvak lakói kezük munkájával is kivegyék részüket a település gyarapításából, elvárják, hogy szűkebb környezetükről hiteles információkat kapjanak, problémáikat számba vegyék és a lehetőségek szerint meg is oldják. Annál inkább, mert a falvakban élők közérzetét ronthatja a fogyatékos kereskedelmi ellátás, a rossz szolgáltatás, a felületes ügyintézés, a bokáig érő sár . . . Gyógyírról pedig a terület gazdájának, a tanácsnak kell gondoskodnia. G yakran többet jelent aprónak látszó dolgok rpegváltoztatása, mint újabb százezer forint a fejlesztési alapra. Hiszen olykor éppen nem a pénz hiánya az oka falusiak bosszankodásá- nak. hanem a gondjaik fölötti átsiklás. A példák túlnyomó része szerencsére ezzel ellentétes. Így az idei falugyűlések is nyugodt légkörben, a ma és holnap feladataira összpontosítva végezhetik munkájukat. Hí. Sz. Gy. Több figyelmet a minőségre, az eredményességre Bányász szocialista brigádvezetők tanácskoztak tegnap Köztudott: « utóbbi esztendőkben történt olajárakkal való manipulációk a Magyar Népköztársaság számára is nehéz helyzetet teremtettek. Iparunk fejlődése viszont mind több energiát igényel. S, hogy a kettős feladatnak — a megnövekedett szükségletet kielégíteni, s a népgazdasági egyensúlyt tartani, sikerüljön eleget tenni —, került sor néhány esztendővel hazánkban a szén újbóli „felfedezésére”. Hatékony intézkedések születtek a honi szénbányászat fellendítésére, új lelőhelyek feltárására, melyek hatása, a számottevő mennyiségű olaj kiváltása, már siket-félben van. Magyarország kilenc szánbányavállalata közül a nógrádi is átesett már a megújulás tűzkeresztségén és a múlt esztendőben egymillió-húszezer tonna szenet termelt. E meny- nyiség azonban még nem adhat okot elégedettségre, bár kétségtelen, a visszafejlesztést követő időszak óta ez a legnagyobb siker. Itt azonban nem lehet megállni! A hogyan továbbról tegnap Salgótarjánban tanácskoztak a Nógrádi Szénbányák szocialista brigádvezetői. A vállalatnál levő kétszázti- zenkilenc szocialista brigád képviseletében — egyébként a bennük levő tagok száma csaknem megközelíti a három és fél ezret, a vállalat dolgozóinak 36,5 százalékát — ttibb mint százan jelentek meg tegnap Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Házban, hogy elemezzék múlt évi tevékenységüket, s számoljanak: be azokról az elképzeléseikről, amelyek végrehajtásával az elő- zőekinél még sikeresebbé tudják tenni az idei célkitűzések valóra váltását. A tanácskozáson ott volt és felszólalt. Kovács László, a bányaipari dolgozók szakszervezetének főtitkára. Zsttffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója beszámolójában részletesen elemezte az 1881. esztendő eredményeit és a kudarcok okait. Hiszen, függetlenül attól, hogy szén termelési és árbevételi terveiket siker ült túlteljesíteni; előbbi húszezerrel volt több egymillió tonnánál, utóbbi összege pedig spénáröe- vételben hatvankéimilii óval meghaladta a tervet, sok gond is 'nehezítette a vállalat mindennapjait. Ment továbbra sem kielégítő a munkai egyelem, a gépek, berendezések teihasz- nállsógi foka, nőtt a balesetek — a halálos . sérüléseké is — száma, kevesebb feltáró vágatot hajtottak ki az elképzelt- nél, s a jövőt biztosító kutatások területén is voltak, vannak lemaradások. A tavaly, a Magyar Szénbányászati Tröszt megszűnésével ismét az önálló gazdálkodás útjára lépett vállalat eredményei azonban, az előző éviekével szemben — tagadhatatlanok. S ebben igen nagy szerepük volt a szocialista brigádok tagjainak, akik közül sokan országos szinten is figyelőmre méltó eredményeket értek eL A vezérigazgató jólesően jelenthette a tanácskozás résztvevőinek, hogy — példaként kilenc vállalat 121 brigádja közül, akik hagyományos módszerekkel hajtanak vágatot, a ménkesi aknaüzemben dolgozó, Bakos József barna vezette csapat az első, Adorján Ottó tiiribesi brigádja pedig második lett. Mindez bizonyítja: lendületben, termi- akarásban nincs hiány a nógrádi kollektíváknál, s ha a munkafeltételek adottak, még a nehéz geológiai viszonyok ellenére is képese* országos eredmények elérésére ás. Erre a tenaiakarásra idén is nagy szükség van. Hiszen 1982- ben több mint egymillió tonna szenet kell felszínre hozni, tizenöt kilométernél is hosszabb vágatokat kihajtani, s cél, hogy az árbevétel meghaladja az egymiiiiárd-negyven- egymillió forintot, hogy csak a főbb teendőket említsük. Mindezek valóra váltása igényli » a szocialista brigádok még hatékonyabb, fegyelmezettebb munkáját. A beszámoló nagy visszhangot váltott ki, mit igazol: az azt követő vitában tizenegyen kaptak szót, közöttük Kovács László, a BDSZ főtitkára, Sült Tibor, a kerületi bányaműszaki felügyelőség irodavezetője és Kaszab Géza határőr alezredes. A tanácskozáson elfogadták a Vállalat kiváló brigádja cimre felterjesztett kollektívák névsorát és sort kerítettek a múlt évben kimagasló eredményeket elért szocialista brigádok jutalmazására is. Munkásbrigádok megyei vetélkedője Első az OBV csapata Pillanatképek a brigádok vetélkedőjéről. fotó: kulcsár — A megyei állami és társadalmi szervek, intézmények által mintegy esztendeje meghirdetett munkásművelődési mozgalom egyik jelentős eseménye zajlott le szombaton a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ üveg- csarnokában. Az egy héttel korábbi vetélkedő hat továbbjutott csapata versengett az elarra is, hogy új tudnivalók iránt keltse fel az érdeklődést, s egy-egy versenyzőt elmélyültebb érdeklődésre ösztönözzön. Szerepet játszhat a kollektívák közösségi erejének fokozásában. Persze az is kiderült, hogy a brigádvetélkedők önmagukban kevésbé vonzzák a közönséget, s korszerű, hatásos, Iyiségeket berendezni. Sok izgalmat jelentett a sajtótájékoztató. A csapatok különféle szerepeket játszották, megszemélyesítették például az MSZMP, az SZKP, az USA kormányát, s e szervek, szervezetek „bőrébe bújva” kellett a kérdésekre választ adniuk. széles körben mozgósító for- A munkásbrigádok megyei sőségért, illetve az ezreseket májukat csak komplex módon vetélkedőjén 21 ezer forint tájé“, helyezésekért. A játék lehet & érdemes elképzelni. 1Ä,g®zdär?> hattó1 ^zer farint célja, lényégé nem változott; y eltekben. A viszonylag szoros ezúttal ás a felkészültségein és A nyolcfordulós vetélkedő küzdelemben az első helyet az a játékosságom volt a hang- egyes játékai különösen ötle- Országos Bányagépgyártó Vál- súly, az ismeretele, összefüg- tesek, s — mondhatni — új- ialat salgótarjáni gyárának szerűek voltak. Például a malomjáték, mely a csapatok egymás közötti malmozási versenyét jelentette, vagy a lakbe- tarján« Kohászati Üzemek rendezési játék, mely igen jő esztétikai érzéket követeit meg az ötletesség mellett. A játékosok ugyanis megkapták a megyeszékhely nyugati városrészében levő lakások alaprajzát, s annak alapján a búgések tényleges tudásán. A játékot megintcsak Angyaiosi László, a Magyar Rádió munkatársa vezette, a nálunk már ismert, tőle megszokott stílusban, színvonalon. Mit bizonyított a szombati vetélkedés? Mindenesetre azt, hogy ez a közművelődési forma alkalmas a megyei rnun- kásbrigádofc aktivitásának feiVIII. pártkongresszus nevű szocialista brigádja szerezte zae*;. Második helyen a Salgókeltésére, az emberek kulturá- torkatalógusból válogatva kelScfcuy«» Feewne, harmadikon a S- számú Volán Vajda Imre Szocialista Brigádja végzett. A korábbi helyeken — sor— a BRG salgótarjá- ííi gyárának Edison, a Nógrád megyri Állami Építőipari Vállalat Mező Imre és Zsukov lös mozgósítására. Lehetőség lett a különböző funkciójú he- Szocialista Brigádja osztozott. Megyei ifjúsági par"amertek Munkáról, felelősségről munkafeltételekről Stílszerűen a salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban tartották meg szombaton a kulturális ágazatban dolgozó fiatalok megyei ifjúsági parlamentjét. Több mint száz küldött képviselte az ifjú óvónőket, tanítókat, tanárokat és Az OKISZ Labor divatbemutatója Könnyed, kényelmes és elegáns modelleket kínálnak az idén tavaszra, nyárra az OKISZ Labor divattervezői. Szombaton az Intercontinental Szálló báltermében bemutatták a mintakollekciót, amelynek kivitelezésében a budapesti köny- nyűipari szövetkezetek, szövetkezeti divatszalonok is részt vettek. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón elmondták, hogy az idén harmincéves OKISZ Labor divatműhelye az eltelt évtizedek alatt egyik legrangosabb közvetítője lett a nemzetközi divatirányzatoknak és a hazai divatos öltözködésnek. Ezt jól tükrözi az Intercontinentalban a következő kilenc na»>on át látható idei modellkollekció is, amelynek darabjai alapvető fordulatot ugyan nem ígérnek a divatban, de mindenki számára jó ötleteket adnak ahhoz, hogy egyénien öltözködjék. A női, férfi- és gyermekruhákhoz a legkülönbözőbb alapanyagokat használták fel a tervezők, a gyapjútól a pamut- és lentípusú szövetekig. A sportos öltözékek többsége vízlepergető anyagból készült, sok a műbőr és műbőr—szövet kombináció. A ruhák, kabátok, kosztümök szabásvonalai változatosak egyaránt divatos az egyenes és a bővülő, ugyanúgy a nadrág is minden stílusban, alaktól és alkalomtól függően, rövid, hosszú és tér- digérő változatokban. Tavaszra továbbra is az egyik legpraktikusabb d,ivatajánlat a kötöttholmi, a fiatalok számára a pulóverruha. A nyári ruhák között ismét — elsősorban szintén a fiataloknak ajánlott — mini hosszúságú lezser, könnyed ingruhákat mutattak be. Az idei tavasz és nyár di- vatszínei a fehér, a piros, a fekete, a bordó, valamint a semleges árnyalatok. A díszítéseket, legyen az kosztümön, fürdőruhán, cipőn vagy a hajban — az arany szín uralja. A férfiaknál az elegáns megjelenés az igazán divatos — ehhez igazodnak az öltözékek — a gyermekek számára pedig mindenekelőtt a kényelmes és rétegesen viselhető ruhadarabokat terveztek. közművelődési dolgozókat az 1978 óta először újra közös tanácskozáson. A megyei fórumot 88 alsó szintű parlament előzte meg, melyeken a fiatalok '79 százaléka, közel másfél ezren jelentek meg, 45 százalékuk szót is ként. A küldöttek és a vendégként megjelent politikai, művelődésügyi vezetők előtt Gulyás Jánosné, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője tartott beszámolót az 1976-os fórum óta eltelt időszakról. Szólt azokról a változásokról, melyek gazdagították tartalmában és feltételeiben művelődési viszonyainkat — a korszerű nevelési-oktatási programok bevezetéséről, a közművelődési törvény megjelenését követő megélénkülésről, a tárgyi és személyi feltételek javítása érdekében elért eredményekről. Érintette a VI. ötéves terv leglényegesebb művelődési elképzeléseit és az élet- és munkakörülmények javítására tett intézkedéseket, a területi és letelepedési segély rendszerének szabályozását, a pályakezdők pat- ronálását, a lakásgondok enyhítésére irányuló törekvéseket. Nem hallgatta el a gondokat, a feszültséget kiváltó jelenségeket sem és szólt arról, miben várnak többet a fiatal értelmiség e'jelentős rétegétől a közéletben, a mindennapi munkában, melyek a legfontosabb feladatok. A beszámoló után dr. Gór- dós János, az MSZMP megyei bizottságának titkára kért szót. Tájékoztatást adott jelenlegi helyzetünkről. Beszélt a fiatalok fogadtatásában, beilleszkedésében az érintettek előtt álló nem lebecsülendő felelősségről, a közoktatás, közművelődés néhány tartalmi, a szemléletformálással szorosan összefüggő kérdéséről és a pártszervek tevékenységének jelentőségéről. A szünet után óvodai, általános iskolai, középiskolai és közművelődési szekcióban folyt tovább a parlament. A legnépesebb természetesen az általános iskolai pedagógusok vitafóruma volt. Itt többek között felvetették, milyen megoldásokat javasolnának a pályakezdők lakásgondjainak megoldására, milyen a megbecsültsége a nevelőknek, hogy a beilleszkedésiben az „érkezők” és a „fogadók” együttműködésével lehet csak elkerülni a bábáskodás és a ma- gárahagyottság veszélyét.' Többen szóltak pozitív tapasztalatokról is, a tartalmi munka (Folytatás a 2. eldalonj
